Reaktor

Forrás: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség

Kis Moduláris Reaktor

A kis moduláris reaktorok (ezután KMR-k) lényegében sorozatgyártható, könnyen szállítható, összeszerelhető kis teljesítményű és méretű atomreaktorok, amelyek az atomenergiaellőállításnak és felhasználásnak egy még el nem terjedt irányát hozhatják el.

Kis

Egyrészt a kis jelző utal a reaktor teljesítményére. A kis moduláris reaktor maximum 300 megawattórás teljesítményt képes előállítani. Összehasonlításképp a paksi atomerőmű jelenlegi 4 blokkja hozzávetőlegesen 2000 megawattórás teljesítménnyel bír és ezzel a teljesítménnyel a magyar éves energiaelőállítás kb. 50%-át biztosítja. ami a teljes magyarországi energiaigény 36%-át teszi ki. Azaz egy darab 200-300 megawattórás teljesítményű reaktor a magyarországi jelenlegi energiaigény 3,5-5,5%-át lenne képes ellátni.

Másrészt a kis jelenti a méretét is a reaktornak. A paksi atomerőműhöz hasonló nagy méretű, hagyományos atomreaktorok több, mint 700 megawattórás teljesítménnyel bírnak és pár 1000 megawattórás teljesítményt képesek előállítani. Méretükből adódóan magasabb vízigénnyel is rendelkeznek, ebből kifolyólag kevesebb helyre lehet őket telepíteni, valamint magasabb biztonsági kockázattal is járnak. Mindebből fakadóan a paksi atomerőműhöz hasonló reaktorokat sokszor egyénileg tervezik. Ezzel szemben a kis moduláris reaktoroknak alacsonyabb a vízigénye, ebből kifolyólag több helyre lehetséges telepíteni őket.

Moduláris

A kis moduláris reaktorok (ezután KMR) a tervezetek szerint modulokból összeszerelhetőkké válnak. Ezáltal sorozatgyárthatóak, illetve könnyen szállíthatóak és telepíthetőek. Megépített KMR-ek találhatóak Oroszországban és Kínában, ugyanakkor még messze nem kezdődött el a sorozatgyártásuk. Jelenleg több ország a kutatásfejlesztési és engedélyezési szakaszban jár a felsoroltakon kívül például Franciaország is. A KMR-ek a megfelelő szabályozási környezet mellett képesek lehetnek költséghatékony energia előállítására, sorozatgyártásukkal könnyű összeszerelhetőségükkel és flexibilis elhelyezésükkel az energiaelőállítás egy jövőbeli válfaját alkothatják.

Jelenleg

Európa

Az európai országok közül Franciaország jár az élen, aki 2030-ig közel 400 milliárd forintnyi euróval támogatja a KMR-eket érintő kutatás fejlesztéseket. A környező országokban szintén elkezdődött a KMR-ek iránti érdeklődés. Az amerikai KMR gyártóval a NuScale-el kötött szerződést többek között Bulgária, Csehország, Lengyelország, és Románia is. Az Európai Bizottság 2021 óta szervez eseményeket a KMR-ekhez kapcsolódó témákban, illetve a Horizont Európa programján keresztül már elindította az SMR-ok felhasználásával kapcsolatos kutatásait. Ugyanakkor konkrét szabályozási tervezetek még nem kerültek napirendre.

Európai Unió

Legutoljára az Európai Parlament Energiaügyi Bizottsága szeptember 7-én foglalkozott a KMR-ek kérdéskörével, ahol a Néppárt képviselői a KMR-ek előnyeire hívták fel a figyelmet, illetve a KMR-ekkel kapcsolatos kutatások fontosságára. A Konzervatívok képviselője támogatta a KMR-ek felhasználását. A szocialista és a Renew-os képviselő szkepticizmusát fejezte ki. Az Egységes Európai Baloldal és a Zöldek képviselői pedig el se jöttek a bizottsági ülésre. Így jól látható, hogy az európai uniós pártcsaládok képviselői megosztottak a kérdéskörben.

Magyarország

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, hogy a KMR-ek szükséges engedélyezési kultúrája Európában még nem található meg. Illetve Magyarországon szerinte a KMR-ek beszerzése leghamarabb 2029 és 30 körül kezdődhet el.

Honnan jöhet a Hamász támogatása, a fejlettnek mondható fegyverei? Hiszen egy ilyen akció esetében nehéz azt gondolni, hogy teljesen önerőből hajtotta mindezt végre.

A Hamász palesztin fegyveres szervezet 1987 környékén alakult, erős szálakkal kötődve a Muszlim Testvériséghez. A Hamász legfőbb célkitűzése egy iszlám palesztin állam megalapítása Izrael helyén, ennek a célkitűzésnek az eredménye, hogy mindenféle egyezséget elutasít Izraellel.

A fegyveres szervezet hatalma a Gázai-övezetre és Ciszjordániára terjed ki. A Hamász 2006-ban választást is nyert a Palesztin Hatóságot legyőzve, azonban a támadások ezután sem álltak meg, 2008-ban egy öngyilkos merényletet magukra vállalva, az Egyesült Államok terrorszervezetnek nyilvánította őket. Azóta is számos bombázást és merényletet hajtottak végre Izrael ellen.

Az izraeli-palesztin konfliktus az 1947-es ENSZ döntés óta létezik, a britek kivonulása után a területre az ENSZ azt a határozatot adta ki, hogy két államot kell rajta létrehozni: Izraelt és Palesztinát. Az Izraeli Államot kikiáltották 1948-ban, míg Palesztina függetlensége csak 1988-ban, és kizárólag saját maguk által. Tehát a konfliktus 70 éve tart, azóta eszkalálódott odáig, hogy 2023 októberében több, mint 5000 rakétát lőtt ki a Hamász Izraelbe, és hajtottak végre merényletet egy Gázai-övezet közelében folyó fesztiválon, ami 250-nél is több ember életébe került.

A csempészalagutak Gáza és Egyiptom között. Kép forrása: aijac.org.au

Az Insider forrásai szerint a Hamász körülbelül 300 millió dolláros forrásból dolgozhat és egy több szálon futó globális finanszírozási-hálózatot épített ki. A források megszerzése két ághoz kötődhet, az egyik a szociális ág, mely alapítványokon és aktív segélykéréseken keresztül megszerzi a pénzt, a másik pedig a katonai ág, mely fel használja ezeket a forrásokat.

Ez az alapítványok által való pénzgyűjtés nyilvánvalóan nem hivatalos úton történt, gyakran gázai éhező gyermekekre hivatkozva, vagy bármely más módszerrel próbálták a segítséget begyűjteni. Több alapítvány is létezett, például Svájcban az Egyesült Királyságban, de Ausztriában is.

A nemzetközi figyelmet is elkerülte ez a módszer egészen 2009-ig, azonban azóta szigorított feltételek mellett, sokkal kevésbé jelent fő bevételi forrást, azonban még mindig, a trükközéseknek hála, rendszeres jövedelmet nyújt a Hamásznak.

A másik legfontosabb támogató pénzügyi, és majd láthatjuk, fegyverek terén is, Irán. 70 és 100 millió közé teszik az ország által küldött pénzeket a kutatók, ezzel a támogatással és persze a csempészett fegyverekkel, Irán próbálja destabilizálni Izraelt és folyamatosan aláásni a közel-keleti pozícióját az országnak.

Irán a fegyverek terén is a legfontosabb partnere a Hamásznak, hiszen segítségükkel rengeteg kézifegyvert, rakétát és robbanószert csempésztek a gázai területekre. Irán a 2012-13-as egyiptomi Mursi elnökség alatt építette ki a csempészútvonalakat, hiszen a Muszlim Testvériség-Hamász kapcsolatok miatt Egyiptom nem lépett fel az alagutak ellen, azonban ez a 2014-es elnökváltást követően fel lett számolva. Persze találtak más útvonalat a csempészetre, így az nem szűnt meg, és jelenleg már tengeri utakon is folytatódik a fegyveráramlás Gázába.

Kimutatható, hogy Irán különböző alapítványokon, pl. A Nemzetközi Vörös Félhold Mozgalmon keresztül is juttatott el pénzeket a Hamásznak. Továbbá pénzváltó üzleteken keresztül pénzmosással küld Khomeini országa óriási összegeket a terrorista szervezetnek.

Iránon kívül Katarról is beszélni kell, hiszen Palesztina legnagyobb támogatói között van. Katar korábbi emírje Hamad bin Khalifa Al Thani volt az első államvezető, aki meglátogatta a Hamász vezetését, 2012-ben. Azonban a Katari támogatások, itt is közel száz millió dollárról beszélhetünk, Izraeli és ENSZ csatornák ellenőrzésen megy át, és a hatóságok próbálják bebiztosítani, hogy tényleg a leginkább rászorulók kezébe kerüljön a pénz.

Katar továbbá a humanitárius krízisre hivatkozva, egész fizetéseket áll a Palesztin vezetés helyett, az ország stabilitásához hozzájáruló, legfontosabb tisztségviselők számára. Azonban ezeknek a fizetéseknek az adója is a Hamász kezében landol. Tehát valójában az ellenőrzések ellenére is jut a katari pénzekből a terrorszervezetnek.

Törökország egyelőre csupán retorikai támogatását adja meg a Palesztin függetlenségnek, jelenleg közvetlenül nem pénzeli a Hamászt. Törökország megpróbál békeközvetítőként fellépni és egy független Palesztin államot követel Izraeltől. A NATO-tagország elnöke, Erdogan még azt is kijelentette, szembe menve a szövetség többségével, hogy a Hamász nem terrorszervezet.  Tehát láthatjuk, hogy a Közel-Kelet két regionális hatalma Irán és Törökország is a Hamász mellett áll, míg Irán fegyverekkel és pénzzel, addig Törökország politikai támogatással.

Dél-koreai szakértők úgy vélik az október 7-ei támadást a Hamász többek között észak-koreai fegyverekkel hajtotta végre. A videókon láthatóak F-7-es kézi páncéltörő gránátvetők, melyek észak-koreai gyártmányok. Észak-Korea tagadta, hogy a Hamász számára fegyvereket küldött volna, azonban Észak-Korea kiterjedt illegális fegyverszállítmány-hálózatainak köszönhetően ez nem elképzelhetetlen. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Észak-Koreából először Iránba csempészték a fegyvereket, majd a megszokott úton Irán ezt tovább küldte a Hamásznak.

Hazánk álláspontját is érdemes megismerni, Szijjártó Péter Külgazdasági- és Külügyminiszter október 7-én facebook bejegyzésben ítélte el a Hamász támadását, egyértelműen terrorszervezetnek nyilvánítva azt. Kifejezte, hogy a magyar állam elismeri Izrael önvédelemhez fűződő jogát ebben a helyzetben és az Izraelben és Gázában rekedt magyar állampolgárok számára ismertette a hazajutási és segítségkérési lehetőségeket.

A Magyar Honvédség izraeli mentőakcióján használt Airbus A319-es. Kép forrása: honvédelem.hu

A Honvédelmi Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködve menekített haza 325 embert a Magyar Honvédség Airbus A319-es szállító repülőgépeivel. A Gázai-övezetben 15 magyar állampolgár rekedt, akikkel az izraeli és egyiptomi magyar nagykövetség folyamatosan tartja a kapcsolatot.

Tehát láthatjuk, hogy a Hamásznak kiterjedt hálózata van a fegyverek és akciók pénzügyi fedezésére. Legfőbb állami támogatójuk Irán, de ezek mellett Törökország és közvetetten Katar támogatására is számíthatnak. A magyar állam és az Európai Unió álláspontja is egyértelműen a Hamász terrorszervezetnek nyilvánítása és a támadás elítélése. 

A zero waste életmód egyre nagyobb figyelmet kap, és ennek része a zero waste konyha koncepciója is. A zero waste konyha azt jelenti, hogy tudatos döntéseket hozunk az élelmiszerek vásárlása, tárolása és feldolgozása terén annak érdekében, hogy csökkentsük a hulladékot és támogassuk a fenntarthatóságot.

Csomagolásmentes Vásárlás:
A zero waste konyha alapja a csomagolásmentes vásárlás. Tudatosan választunk olyan termékeket, amelyeket kisebb csomagolásban vagy akár saját edényekbe, tárolókba vásárolhatunk. Így elkerülhetjük a felesleges műanyag és papír hulladékot.

Élelmiszerpazarlás Csökkentése:
A zero waste konyha arra ösztönöz bennünket, hogy tervezzük meg a bevásárlást, úgy hogy ne csak a szükséges mennyiséget vásároljuk meg. Ezzel csökkenthetjük az élelmiszerpazarlást és elősegíthetjük a környezetvédelmet.

Komposztálás és Hulladékfeldolgozás:
Az élelmiszerhulladék komposztálása szintén kiemelkedő fontosságú a zero waste konyhában. A zöldség- és gyümölcshéjak, kávézacc, valamint egyéb organikus anyagok komposztálása segít csökkenteni a háztartási hulladék mennyiségét, miközben tápanyagban gazdag talajt készíthetünk.

Újrahasznosítás és Kreativitás:
A zero waste konyhában az újrahasznosítás és kreativitás is fontos szerepet kap. A maradék ételeket újra felhasználhatjuk más ételek készítéséhez, vagy akár saját házi készítményekhez. Például, zöldségmaradékokból levesalapot készíthetünk, és saját készítésű háztartási tisztítószereket alkothatunk.

Tudatos Fogyasztás:
A zero waste konyha hozzájárul a tudatos fogyasztáshoz is. Kiválasztjuk azokat az élelmiszereket, amelyeket támogatandóan termeltek, és helyi termelőktől vagy piacokról szerezzük be. Ez segít csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat és támogatja a fenntartható mezőgazdaságot.

A zero waste konyha tehát nem csak az élelmiszer hulladék csökkentését célozza, hanem arra is ösztönöz, hogy tudatosabban és fenntarthatóbban éljünk a mindennapokban. A tudatos vásárlás, élelmiszerpazarlás csökkentése, komposztálás és újrahasznosítás gyakorlati eszközöket nyújt ahhoz, hogy környezettudatos döntéseket hozzunk a konyhában is, és hozzájáruljunk a fenntartható jövőhöz.

Hosszú forró nyáron hűvös vízpart – ez a Balaton. Mindannyiunk kedvence a Kárpát-medence nyugati területén található viszonylag nagy kiterjedésű vízfelület, amely a tavasztól őszig tartó időszakban kedvelt hely a pihenésre, fürdőzésre, kikapcsolódásra vágyóknak.

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, az ország természeti kincseinek, kulturális örökségének része, amely viszonylag távol fekszik a legközelebbi nagyobb kiterjedésű vízfelületektől. Az ország nyugati részének vízgyűjtő területeit fogja össze, miközben önmagában is fontos víz-, élelem- és megélhetési forrást jelent. A tó átlagmélysége nagyon alacsony, csupán 3-4 méter, így egy viszonylag sekély tóról beszélünk, amely ez által rendkívül kitett mindenféle szennyeződésnek.

Az emberi tevékenységek már a XIX. század óta próbára teszik a balatoni élővilág tűrőképességét. A tó körüli változások hatással vannak a Balaton állapotára, a negatív folyamatok pedig már többször vezettek a víz minőségének romlásához. Bár a tó állapota az ezredfordulón kiváló volt, az azóta eltelt időben végbement változtatások és az egyre jobban berobbanó éghajlatváltozás miatt a szakértők szerint a helyzet ismét annyira kritikussá vált, hogy az már a tó fennmaradását is veszélyezteti. 150 évvel ezelőtt például sokkal több nádterület ölelte körbe a Balatont; akkoriban csak elszórtan lehetett találni part menti településeket. Majd egy huzamosabb aszályos időszak következtében a Balaton vízszintje apadni kezdett és ezzel megnyílt a lehetőség az iparosodásra. Ekkor kezdődött el az első vasútvonal kiépítése (a déli vasútvonalé), amely bekapcsolta a hazai vasúti forgalomba a tavat és ezzel elérhetővé tette a turisták számára. Azonban a Balaton szeszélyes időjárása nem mindig tette lehetővé a fennakadás nélküli közlekedést, ezért az emberek számára szükségszerűvé vált a Balaton szabályozása. 1983. október 25-én pedig át is adták a siófoki zsilipet, amely azóta működik és szabályozza a Balaton vízszintjét az időjárás függvényében. A természeti viszonyokat amennyire lehet, ezzel ki tudja zárni az ember.

A Sió-csatorna szabályozásának kezdete. Dolgozó kubikosok 1892-ben.

Kép forrása: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum. Levéltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0724

Az 1900-as évek elején másféleképpen kezdtek el gondolkodni az emberek a Balatonról: előtérbe került a turizmus és a Balaton ekkor vált elsősorban üdülőtóvá. Az 1950-es évektől kezdett felborulni az az egyensúly, ami a Balaton természetessége és az emberi tevékenység között addig fennállt. Akkoriban egyre többen érkeztek a tóhoz üdülni és nyaralót építeni; szinte teljesen körbeépült a Balaton.

A fokozott emberi tevékenység hamar a vízminőség romlásához vezetett, ugyanis az első halpusztulás már a 60-as években bekövetkezett, 1965-ben, egy évvel korábban pedig algásodni kezdett a víz. A 80-as évek közepére már olyan rossz állapotban volt a Balaton vize, hogy minisztertanácsi nyilatkozatot adtak ki, amely elrendelte a tó vízminőségének javítását, ami egészen a 2000-es évekig meg is történt. Az addigra elért minőségi javulás után leálltak a folyamatok, azonban várható volt, hogy a fokozott emberi tevékenységnek köszönhetően hamar visszatér majd az algásodás és halpusztulás. Ez 2019-ben be is következett a tó nyugati medencéjében, amelyről senki sem tudja, hogy pontosan mi lehetett az oka, viszont nagy visszhangot keltett a médiában, újra figyelmet fordítva a tó rossz környezeti állapotára és a civil környezetvédő szervezetek munkájára. Számos indok felhozható az algásodásra, egyik például a horgászás, ugyanis ennek következtében nagy mennyiségben kerül foszfor a Balaton vizébe a csalikon keresztül.

A Balatont sújtó algainvázió 2019-ben

Kép forrása: 24.hu

Jelenleg a 240 km-es partszakasz csupán 1/3-a természetes és az is tele van privát stégekkel, amelyek az emberek saját nyaralójukból nyílnak a tóra. A nádasnak azonban nagyon fontos szerepe van a tó ökoszisztémájának szempontjából, ugyanis tisztítja a vizet az olyan élőlényeknek köszönhetően, amelyek ott élnek és le tudják bontani az olyan anyagokat is, amelyekre az ember csak nagyon nehezen lenne képes. A part menti területeken a faji sokszínűség 2-3 nagyságrenddel is nagyobb lehet, mint a nyílt vízen. Így amikor építkezéseknek, partfeltöltéseknek köszönhetően nádast vágnak ki, akkor akaratlanul is felgyorsítják az emberek a vízminőség romlását és a baktériumok szaporodását a vízben. Ha van egy pár méter széles nádas, akkor az már meg tudja védeni a partot a jegesedéstől is. A nád gazdaságilag fontos növénynek számított régebben, azonban csak a rendszerváltásig foglalkoztak nádaratással és betakarítással, amely természetes részét képezte a part menti növények életciklusának. 

Az is káros hatást kelt, hogy a nádasok nem természetes, hanem az ember által épített környezettel érintkeznek, így egy esetleges vízszint emelkedés esetén nem tudnak elmozdulni egy számukra kedvezőbb, sekélyebb terület felé. A nád pusztulása visszafordíthatatlanul meg tudja változtatni annak a partszakasznak az ökoszisztéma folyamatait vagy például a vízáramlásokat. A Balaton környékén található nádasok összterülete 1200 hektár körül mozog általában, azonban az utóbbi években jelentősen lecsökkent azoknak a nádasoknak az összterülete, amelyeket a szakemberek a legjobb (1. osztályú) nádasok közé sorolnak.

Se stéget, se kikötőt, se bejárót nem lehetne építeni azokon a területeken, ahol rosszabb minőségű nádasok vannak a szakemberek szerint. A déli parton nem lehetne kikötőket létesíteni, mivel a part közelében egy 2-300 méteres sávban nagyon alacsony a vízszint és mindenképpen kotorni kell az építéshez. Azonban a kotrás és más hasonló jellegű munkálatok negatív hatással lehetnek az ottani élővilágra, partszakaszra, nádasra és vízminőségre. Mindez olyan bajokat generál, amelyekről tudjuk, hogy be fognak majd következni és sok pénzből lehet majd csak megint javulást elérni.

A partvonal beton elemekkel ellátott kiépítése már sok helyen megtörtént, leginkább az emberi igényekhez és kényelemhez alkalmazkodva, hiszen így meg lehet gátolni, hogy a hullámok kifussanak a partra. Azonban ez egy olyan természetes folyamat, amelyre szüksége van a tónak, ugyanis a szemetet így ki tudta magából dobni a Balaton. Most viszont csak a beton partvédő előtt tudja lerakni az iszapot, hordalékot és emberi szemetet, ami viszont nem teszi vonzóbbá a tavat az éppen ott fürdőzőknek.

Az Aliga Port felülnézeti képe

Kép forrása: magyarepitok.hu

Az utóbbi években olyan beruházások és építkezések zajlottak és zajlanak a Balatonnál, amelyeknek nem szabadna megtörténnie, mivel ártalmasak a partra, és ezáltal a tóra nézve. Több hevesebb vita övezte ezeket a beruházásokat és fejlesztéseket; számos part menti településen tiltakoztak civil szervezetek és önkormányzatok olyan fejlesztések ellen, amelyek rövidebb vagy hosszabb távon, de káros hatással lehetnek a Balatonra, annak ökoszisztémájára és a környező tájra.

Az emberi tevékenység nem biztos, hogy hagy munkát a klímaváltozásnak; sokkal inkább fennáll annak az esélye, hogy az emberi jelenlétnek következtében hamarabb elpusztítjuk azt az élővilágot és tájképet, ami a Balatont jellemzi. A negatív folyamatok egyre gyorsuló ütemben zajlanak le az emberi tevékenységnek köszönhetően. A problémákra nincsen univerzális megoldás, a szakértők szerint egyesével kéne felmérni és megvizsgálni a helyzetet és megoldást találni a problémákra. Fontos lenne, hogy a Balaton természetes partszakaszain ne történhessen mesterséges beavatkozás és ennek hangot is adjanak a helyi közösségek, hiszen csak így lehetséges, hogy a tó és környéke fennmaradjon az utókornak.

Borítókép forrása: Építészfórum

MrBeast, amerikai tartalomgyártót már lassan senkinek se kell bemutatni, a Squid game sorozatból ismert játékok megvalósítója, a rengeteg pénz, amit videóiban kioszt és a figyelemfelkeltő ötletek, gerilla marketingek tették híressé az influenszert.

Az egyik legutóbbi videójában pedig különböző játékokon keresztül mérette meg a világ országait, amely videóban,

Az első feladat egy nehezített gátfutás volt, amit időre kellett megoldaniuk a versenyzőknek és aki nem ért át a végső vonalon időre, az elbúcsúzhatott a nyereménytől és a több milliós nézőszámot generáló videótól.

Magyarországról is érkezett egy játékos, amit nem a sokszínű káromkodás, betyáros viselkedés, pödört bajuszos arc és matyó hímzéses gúnya miatt ismerhettünk fel, hanem a legelső feladat után kiesett országok közül következtethettünk.

Az első játék alatt a résztvevő országok több mint fele esett ki, amelyeket a térkép pirossal jelez. A második játékra így már csupán 97 ország jutott tovább.

A közelített képen jól kirajzolódnak Európa országai, amelyek közül Ausztria, Szlovákia és Magyarország se tudta folytatni a játékot az első kör után és sajnos a magyar versenyzőt nem is mutatta közelről a felvétel,

A térképről azonban pár érdekes geopolitikai kérdés is kiderül, mint például, hogy

Ezenkívül a Kínaiaktól még nem feltételen kell az amerikai influenszernek bocsánatot kérnie, mint John Cena-nak. Hiszen a sors kegyes volt és vagy pont már az első körben kiesett mind a két ország vagy eleve egy országnak tekinti a videós Kínát és Taiwant; derült ki a közelített képről.

Diplomáciai bonyodalmakat szerencsére még nem okozott ez az ártatlan videó és reméljük továbbra is mindenki a játékra tud fókuszálni, de meglepő módon, nem érkezett geopolitikai visszhang a videóra.

A többi versenyszám változatos volt és nem a megszokott olimpiai atlétikai számok voltak. Többek között a versenyzőknek vívniuk kellett egymás ellen egy nagy szivacsmedence fölött, de egy rendkívül kreatív feladat is volt, ahol egy íjjal kellett eltalálni egy céltáblát, olyan nehezítéssel, hogy attól függött, hogy milyen messze lesz a céltábla az adott ország játékosától a lövészet során, hogy a többi ország mennyire szerette volna megnehezíteni a versenyző dolgát. Így a nehezítéseket főleg azok az országok kapták, amelyek kimagasló teljesítményt nyújtottak az előző körökben.

A verseny döntője végül a Szlovén és a Líbiai versenyző között zajlott, amelyet a Líbiai versenyzőnek sikerült megnyernie, így ő vitte haza a nyereményt és véste bele országa nevét az internet végtelen emlékezetének másodpercenként inflálódó történelmébe.

A nemzetek harca sportokon keresztül egy ideje visszatérő téma a média iparban, de eddig televízió képernyőre csak a Játék határok nélkül című műsor került, ahol akadálypályákon kellett megküzdeniük a játékosoknak, majd a megszerzett pontok alapján kaptak helyet az utolsó játékban, ahol a legmegterhelőbb játék következett, ahol egy dőlt pályán kellett egy rúddal segítségével minél gyorsabban felérni az állvány tetejére.

Igaz, hogy csak Európai országok versenyezhettek ezen a versenyen, de a 20 ország közül 7 év alatt háromszor sikerült győzniük a magyaroknak.

Néhány hete ért véget a 2023-as szezon harmadik, és egyben utolsó háromhetes kerékpáros versenye, a spanyolországi Vuelta Espana. A versenyzők több mint 3000 km-t tettek meg a 21 szakasz alatt, amely magában foglalt 10 hegyibefutót, köztük a legendás Col du Tourmalet, valamint Altu de L’Angliru emelkedőket.

Előzetesen toronymagas esélyesnek számított a holland Jumbo-Visma csapata, amelynek kimondott célja volt, hogy a Giro d’Italia, valamint a Tour de France megnyerése után véghez vigyék azt a történelmi tettet, hogy egy évben mind a három nagykörversenyt az ő versenyzőjük teljesítse a leggyorsabban. Ennek érdekében a világ talán legerősebb keretét állították össze a kétszeres Tour de France győztes, dán Jonas Vingegaard, illetve a háromszor Vuelta Espana, valamint egyszeres Giro d’Italia győztes, szlovén Primoz Roglic vezetésével. Segítőkből sem volt hiány, köszönhetően többek között az amerikai Sepp Kussnak, aki a Jumbo mind a hat korábbi Grand Tour győzelmében részt vett, illetve Magyarország legjobb férfi országúti kerékpárosának, Valter Attilának, aki a magyar bajnoki mezben tekerte végig a három hetet. Legnagyobb kihívónak a Soudal-QuickStep belga versenyzője, nem mellesleg a Vuelta címvédője Remco Evenepoel, az UAE Team Emirates fiatal spanyol kerekese, Juan Ayuso, valamint az Ineos Grenadiers rutinos, angol csapatkapitánya Geraint Thomas tűnt.

A verseny nagyon kaotikusan indult, elég csak a barcelonai csapatidőfutamon sötétben készült képekre, vagy a pontos különbségek meghatározásához elkért nézői videókra gondolni. Szerencsére a Vuelta későbbi részei nem a rendezői felkészületlenségekről szóltak, bár szinte nem volt olyan szakasz, ahol ne láttunk volna egymást rögzítő helikopterekről felvételeket az aktuális történések helyett.

Remco Evenepoel dühüng a kaotikus első szakasz után Barcelonában /Forrás: Mundo Deportivo

Ami az esélyeseket illeti, az már gyorsan kiderült, hogy Geraint Thomassal nem kell számolni, mert közelében sem volt a tavaszi formájának, amikor második lett a Giron. Ezzel szemben nagyon jól tekert az első héten a verseny legfiatalabb versenyzője, a fiatal francia Lenny Martinez (Groupama-FDJ), aki a 6. szakasz után az összetettben vezetőnek járó piros trikót is felvehette. Tőle két nappal később aztán az a Sepp Kuss vehette át ezt a pozíciót, akire a verseny előtt mindenki a mezőny legjobb segítőjeként tekintett, de azt senki nem gondolta, hogy a két sztár mellett ő lehet a Jumbo meglepetés embere. A 10. szakaszon tartott egyéni időfutam után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szupersegítő megnyerheti az összetettet, ami még nagyobb felelősséget helyezett a Jumbo versenyzőire, ezáltal Valter Attilára is, hiszen már nem kettő, hanem három kapitányt kellett segíteni.

Újabb fordulatot a 13. szakasz hozott, amelynek befutója a Col du Tourmalet legendás csúcsán volt, és ahol az addig összetettben kiválóan álló Remco Evenepoel teljesen elkészült az erejével, ami miatt közel fél órás hátránnyal érkezett meg. A Jumbo ezen a szakaszon olyan erődemonstrációt tartott, amelyet talán még sosem láthattunk korábban. A szakaszon az első három pozícióban érkeztek meg, aminek köszönhetően összetettben is elfoglalták a dobogó összes fokát. Innentől kezdve, bár próbálkoztak a riválisok megtörni a Jumbo elképesztő dominanciáját, erre lényegében esélyük sem volt. A 17. szakasz, az Anglirus befutó után – ahol a Jumbo ismét elvitte a szakasz első három pozícióját – pedig nyilvánvalóvá vált, hogy versengés már maximum csak a negyedik helyért, illetve a szakaszgyőzelmekért lehet.

A madridi dobogó tetejére végül Kuss állhatott fel, aki ezzel karrierjének legnagyobb sikért érte el. Második helyen Vingegaard végzett 17 másodperc hátránnyal, harmadikon pedig Roglic 1 perc 8 másodperces különbséggel. A legjobb nem jumbos versenyző Juan Ayuso lett a negyedik helyen, 3:18-as lemaradással a győzteshez képest, ezzel megszerezve a fehér trikót, ami a legjobb 25 év alatti versenyző számára jár. A legjobb hegyimenőnek járó pöttyös trikót Remco Evenepoel vihette haza, a pontverseny győztese, ezáltal a zöld trikó tulajdonosa pedig az ausztrál Kaden Groves (Alpecin-Deceuninck) lett.

A csapatversenyben természetesen szintén a Jumbo-Visma diadalmaskodott, akik elképesztő történelmet írtak. Egy éven belül megnyerték mind a három nagy, háromhetes körversenyt, tették ezt három különböző versenyzővel, hiszen a Girot Roglic, a Tourt Vingegaard, a Vueltát pedig Kuss teljesítette a leggyorsabban. Utóbbi egyénileg is történelmet írt, hiszen mindhárom versenyen részt vett.

A három Grand Tour győztese, a neki járó trikóban, balról jobbra: Jonas Vingegaard, Sepp Kuss, Primoz Roglic / Forrás: Jumbo-Visma

Nem mehetünk el szó nélkül ezen történelem magyar érintettségétől, hiszen Valter Attila közel hibátlan teljesítménnyel segítette a csapatát az egész év során. A még mindig csak 25 éves, csömöri kerekes már korábbi csapatinál a CCC-nél, valamint a Groupama-FDJ-nél is megmutatta, hogy kifejezetten tehetséges biciklis, előbbinél a magyar körversenyt, a Tour de Hongriet nyerte meg, utóbbinál pedig 2021-ben a Giron 3 napig viselhette az összetettben élen állónak járó rózsaszín trikót. 2023-ban azonban egyértelműen szintet lépett, bevállalta, hogy visszalép egyet a ranglétrán, előtérbe helyezve az egyéni fejlődését. Ez a döntése pedig már az első évben kifizetődött. Minden olyan többnapos versenyen, ahova segítőként ment, a győztes csapat tagja volt, valamint azokon a versenyeken is jól teljesített, ahol magáért tekerhetett.

Valter Attila piros-fehér-zöldben segíti a 6. szakaszon a két kapitányt / Forrás: Jumbo-Visma

Ati tökéletesen teljesítette a Vueltán kapott feladatát is. Amikor szükséges volt, akkor a hegyen ment tempót a kapitányoknak, amikor oldalszeles szakasz volt, akkor biztosította, hogy a csapata elől tudjon maradni, amikor pedig vizet kellett hozni a kísérőautótól, azt is megtette. Mindezek mellett, bár nem volt neki prioritás az összetett helyezés, így is az előkelő 22. pozícióban végzett. Ez a teljesítménye alapot adhat a későbbi évekre, és ki tudja, egyszer talán Valter fogja Kuss helyzetében találni magát.

Összességében elmondható, hogy a Jumbo-Visma csapata jelenleg legalább egy szinttel mindenki más felett áll, jövőre pedig ők lesznek az a csapat, akikhez igazodni kell. Arra pedig büszkék lehetünk, sőt büszkének is kell lennünk, hogy ennek a csapatnak egy magyar versenyző is tagja, aki a nemzeti trikolort a kerékpársportban is ismertté teszi.

A posztpandémiás világ fogalma áthatotta kollektív tudatunkat, és a COVID-19 világjárvány által előidézett mélyreható átalakulásokról való elmélkedésre késztetett. A világméretű járvány kitörése eddig ismeretlen területre sodort minket, ami szükségessé teszi a bekövetkezett változások és az előttünk álló érdekes kilátások átfogó vizsgálatát. Ez a feltárás nem pusztán utólagos vizsgálat, hanem alapvető fontosságú törekvés a világjárvány árnyalt és sokrétű hatásának megértéséhez, mind egyedi eseményként, mind pedig az emberi lét különböző területein bekövetkező paradigmaváltás katalizátoraként.

A COVID-19 pandémia hatása

A világjárvány világszerte példátlan kihívások elé állította az egészségügyi rendszereket. A válság a túlterhelt kórházaktól kezdve a feszített orvosi erőforrásokig feltárta a sebezhetőséget, és innovatív alkalmazkodást sürgetett az egészségügyi ellátás terén. E változások jelentősége túlmutat a világjárvány korszakán, mivel a jövőről való gondolkodásra sarkall.

Gazdaság és foglalkoztatás a világjárvány idején zűrzavart idézett elő, az iparágak leállásokkal és korlátozásokkal küszködtek, a világgazdaság pedig a közelmúlt történetének legsúlyosabb visszaesésével nézett szembe. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon is szeizmikus változások következtek be, ami arra kényszerítette az egyéneket és a kormányokat, hogy alkalmazkodjanak az új foglalkoztatási dinamikához, és példátlan mértékű kormányzati beavatkozást tett szükségessé.

Továbbá a helyzet megzavarta a hagyományos oktatási paradigmákat, és arra kényszerítette az oktatókat és a diákokat, hogy az online tanulás ismeretlen területére lépjenek. Az oktatásban bekövetkezett változás következményei visszhangoznak a tudományos életben, és kérdéseket vetnek fel a technológia szerepéről a tanulás jövőjének alakításában.

Társadalmi és pszichológiai hatásokat figyelembe véve, a kézzelfogható következményeken túl egyre nyilvánvalóbbá vált a világjárványnak a mentális egészségre gyakorolt nem kézzelfogható hatása. A társadalmi elszigeteltség, a szorongás és a bizonytalanság széles körű tapasztalata szükségessé teszi a válság pszichológiai és társadalmi következményeinek vizsgálatát.

Technológiai gyorsulás

A COVID-19 világjárvány nyomán a technológiai gyorsulás a járvány utáni világ egyik meghatározó jellemzője lett. Ez a szakasz három olyan kritikus területet vesz figyelembe, ahol a technológia átalakító szerepet játszott.

A világjárvány felgyorsította a távmunka-modellek elfogadását az iparágakban, túllépve a hagyományos irodahelyiségek határain. Ezt az elmozdulást a gyors digitalizáció támogatta, és a vállalkozások digitális eszközök és platformok széles skáláját vetették be a távoli együttműködés megkönnyítése érdekében. Ahogy az alkalmazottak hozzászoktak a távmunkához, a vállalatok átállították működésüket, újra definiálva a munka dinamikáját és prioritásait. Ez az elemzés értékeli e jelenség következményeit, beleértve a munkavállalók nagyobb rugalmasságát, a munkáltatók költségmegtakarítását és a kereskedelmi ingatlanokra gyakorolt hatásokat. Ezen túlmenően feltárja a távmunka-megállapodások fenntarthatóságát és a lehetséges hibrid modelleket, amelyek az új normává válhatnak.

A telemedicina és az egészségügyi technológia a világjárvány idején példátlanul nagymértékű fejlődésnek volt tanúja.

Ez a szakasz a távgyógyászati szolgáltatások fejlődését, az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségére gyakorolt hatását és az egészségügyi ágazatra gyakorolt tágabb értelemben vett következményeit vizsgálja. Emellett megvizsgálja az olyan újonnan megjelenő technológiák, mint a mesterséges intelligencia és a távfelügyeleti eszközök integrációját az egészségügyi ellátásba, amelyek potenciálisan forradalmasíthatják a betegellátást és a diagnózist.

A világjárvány felborította a hagyományos oktatási paradigmákat, és a felgyorsult digitalizáció korszakát nyitotta meg az oktatásban. Az edtech megoldások nélkülözhetetlen eszközökké váltak az oktatók, a diákok és a szülők számára egyaránt. Ez a vita az oktatási technológia sokrétű fejlődését boncolgatja, megvizsgálva az általa jelentett kihívásokat és lehetőségeket. Kitér az oktatásban tapasztalható digitális szakadékra, az online tanulás hatékonyságára, valamint a mesterséges intelligencia és a személyre szabott tanulási platformok szerepére. Ezen túlmenően a pedagógiai megközelítések tartós változásait és a digitális és a személyes tanulási tapasztalatokat egyesítő hibrid oktatási modell lehetőségeit is megvizsgálja.

Egészségügyi felkészültség

A COVID-19 világjárvány globálisan példátlan stressztesztként hatott az egészségügyi rendszerek számára. Rávilágított a különböző egészségügyi infrastruktúrák erősségeire és gyengeségeire, és rávilágított arra, hogy a jövőbeni egészségügyi válságok esetén fokozott felkészültségre van szükség. A globális megpróbáltatásból levont tanulságok aláhúzzák az egészségügyi ellátásra való felkészülés számos kulcsfontosságú szempontjának fontosságát. Ezek közé tartozik az egészségügyi létesítmények és erőforrások kapacitásának megerősítése, a vírusellenes gyógyszerek és vakcinák kutatásába és fejlesztésébe való beruházás, valamint a fertőző betegségek korai felismerésére és megfékezésére irányuló stratégiák finomítása. A pandémia hangsúlyozta továbbá a magasan képzett és alkalmazkodóképes egészségügyi munkaerő fenntartásának szükségességét, amely képes gyorsan reagálni a változó helyzetekre. Ahogy a nemzetek értékelik egészségügyi rendszereiket a járvány után, egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy ezeket az aspektusokat prioritásként kell kezelni az egészségügyi ágazat nagyobb ellenálló képességének biztosítása érdekében.

Társadalmi változások és mentális egészség

A világjárvány olyan társadalmi változások hullámát indította el, amelyek túlmutatnak az egészségügy és a geopolitika területén. A bezárások, a társadalmi távolságtartó intézkedések és a gazdasági bizonytalanságok mélyen befolyásolták az emberek mindennapi életét és mentális jólétét. Ahogy az egyének az elszigeteltséggel, a bizonytalansággal és a gyásszal küzdenek, a mentális egészség kritikus kérdéssé vált. A pandémia rávilágított a szilárd mentális egészségügyi támogatási rendszerek és a mentális egészségügyi problémák megbélyegzésének fontosságára. Ez vitákat váltott ki az átfogó mentális egészségügyi szolgáltatások szükségességéről és a mentális egészségnek a szélesebb körű egészségügyi keretrendszerekbe való integrálásáról. A Covid-19 által előidézett társadalmi változások továbbá arra is ösztönöztek, hogy elgondolkodjunk azon, hogy miként dolgozunk, szocializálódunk, és hogyan helyezzük előtérbe jólétünket egy gyorsan változó világban.

Összefoglalva, a pandémiát követő világ az élet számos területén mélyreható átalakuláson ment keresztül. Az egészségügy, a munka, az oktatás és a globális együttműködés terén bekövetkezett változások jellemzik. Ezek a változások tartós következményekkel járnak, a technológiai felgyorsulás, a hibrid munkamodellek és a környezettudatosság kiemelt szerepet játszanak. Előre tekintve a járvány utáni világ jövője továbbra is bizonytalan, de az alkalmazkodóképesség és az ellenálló képesség kiemelkedő fontosságú lesz. A világjárvány kiemelte, hogy a társadalmaknak, az egyéneknek és az intézményeknek rugalmasnak és rugalmasan reagálónak kell maradniuk az előre nem látható kihívásokkal szemben, és értékes tanulsággal szolgál az ellenállóbb jövő kialakításához.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét lehetőséget teremt az önkéntesek számára, hogy elkötelezzék magukat a környezettudatos szemlélet megteremtésében és a hulladékkezelés javításában. Raisz Anikó, a Környezetügyért és Körforgásos Gazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a túlcsomagolás és a szelektív hulladékgyűjtés segítségével csökkenthető az illegális hulladékelhagyás, miközben növelhető az újrahasznosított anyagok mennyisége és minősége.

A kezdeményezés minden évben november utolsó hetében zajlik. Ezen fenntartható jövő előmozdítására 2009-ben indított programban önkéntesek egy teljes héten keresztül hozzák létre saját ötleteikkel a tudatos hulladékgazdálkodás, hulladék előfordulásának megelőzése, termékek újrafelhasználása és az anyagok újrahasznosításának fontosságának szemléletformálását.

Az esemény egyre népszerűbb Európában és Magyarországon is. Az Európai Unió területén tavaly több mint 12 400 akcióval vettek részt az önkéntesek a kezdeményezéshez csatlakozva.

 Az Európai Unióban a csomagolásra használt műanyag és papír jelentős része hulladékként végzi, ezért 2030-ig az összes csomagolóanyagnak újrahasznosíthatónak kell lennie. Ennek jegyében az idei rendezvény középpontjában a csomagolás áll, és az önkéntesek innovatív ötleteket keresnek a csomagolóanyagok újrahasznosítására, újrahasználatára, és a csomagolóanyagok felhasználásának csökkentésére.

Magyarországon az újrafeldolgozott hulladék aránya az utóbbi években több mint kétszeresére nőtt, és a hulladékgyűjtés és hasznosítás további fejlesztésével ez a tendencia tovább fokozódhat. Az eseménynek különösen fontos szerepe van a környezeti terhek csökkentésében és az illegális hulladékelhagyás megfékezésében.

Az Energiastratégia Intézet kapta meg a koordinátori szerepet az esemény szervezésében, amely november 18. és 26. között kerül megrendezésre. Öt kategóriában várják az ötleteket, és a legjobbakat nemzetközi versenyre is továbbítják. A szelektalok.hu weboldalon további információk érhetők el a részvétellel kapcsolatban. Az Európai Hulladékcsökkentési Hét tehát lehetőséget teremt a környezettudatosság népszerűsítésére és a fenntartható hulladékkezelés előmozdítására, miközben az önkéntesek fontos szerepet játszanak a pozitív változások elérésében

Az erdőtüzek a természet körforgásának alapvető részét képezik, így előfordulásuk bizonyos szintig normális, sőt kifejezetten előnyös. Hozzájárulnak ahhoz, hogy az erdők és más környezeti területek megújulhassanak, a régi, elkorhadt törzsek helyét pedig átvegyék a fiatalabb, zsenge hajtások. Az elégett termékanyag beépülve a természet örök körforgásába, táptalaja lesz a kihajtó növényeknek, így segítve és előteremtve a folyamatos frissülést. Azonban elsősorban a globális felmelegedésnek és az annak következtében megjelenő környezetváltozásnak az egyik eredménye, hogy egyre több helyen fordul elő, egyre komolyabb mértékű erdőtűz világszerte.

Az utóbbi pár évben szinte rendszeressé vált, hogy nyaranta folyamatosan jelennek meg erdőtüzekkel kapcsolatos hírek a médiában. A világ sok pontján előforduló katasztrófa emberek ezreinek teszi tönkre az életét egy pillanat alatt, sok esetben számos áldozatot is követelve. Az erdőtüzek egyre gyakoribbá és egyre pusztítóbbá válnak több tényező miatt, beleértve a hosszabb száraz évszakot, a melegebb időjárást, amely növeli a tűzveszélyt, a téli hótakarók korábbi olvadását és az éghajlatváltozás miatt változó meteorológiai mintákat. Azon túl, hogy ezek a tüzek milyen hatással vannak az emberre, az állat- és növényvilágra, környezetre, hatásukat éreztetik az egyes nemzetek és a világ gazdaságán is. Utóbbival kapcsolatban egyre több statisztikai adat mutat rá arra, hogy azoknál az országoknál, ahol gyakran fordul elő tűzvész, ott a gazdasági éves mutatókon ez meglátszik, így például visszavetve az éves GDP növekedést.  

Jelenleg a világon több olyan terület is akad, ahol gyakoriak az erdőtüzek. Ezek közé sorolható Kanada déli része, az USA északi erdős területei, újabban a Hawaii-szigetek, Dél-Amerikában az Amazonas vidéke, Európában a dél-európai térség, különösen Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, továbbá Törökország egyes területei és Oroszország tajga-vidéke.

A NASA Terra műholdjának mérsékelt felbontású képalkotó spektroradiométere (MODIS) mutatja a tüzeket Afrikában és Európában, 2023. július

Kép forrása: NASA

Ezekről a tüzekről azt kell tudni, hogy sokszor valamilyen emberi mulasztáshoz köthetők. Szárazság vagy tartós aszály idején a nagy melegben nagyon könnyen terjedhet a tűz a száraz ágak, gallyak és levelek segítségével. Tengerparti területekhez közel nagy ellenség a folyamatosan fújó szél, amely könnyen és gyorsan terjeszti tovább a tüzet, ezzel csak fokozva a károkat és megnehezítve a tűzoltók vagy a katonaság munkáját.

A gyakoribb és pusztítóbb erdőtüzek olyan mértékben képesek környezeti károkat okozni, hogy az sokkal inkább ártó, semmint hasznos. Ilyenkor nagyobb mértékben szabadul fel szén-dioxid és egyéb káros anyag (mint például metán, füst, dinitrogén-oxid, ózon, amik a légkörbe kerülve befolyásolhatják az éghajlati rendszer egyensúlyát), ezzel rontva és egészségtelenné téve a levegő minőségét, ami hosszabb vagy akár rövidebb idő alatt is károsíthatja az emberi egészséget. A szél pedig egészen messzi területekre tudja tovább sodorni a felszabaduló káros anyagokat. Például, amikor Kanadának a keleti partjai mentén volt komolyabb erdőtűz, akkor még New Yorkban is kijárási tilalmat javasoltak az ott élőknek a levegő rossz állaga miatt, holott a két említett terület között több ezer mérföld a távolság.

Az erdőtüzek jelentős és leginkább szemmel látható környezeti hatásai mellett az országok gazdasága is érintett. Az Európai Központi Bank várakozásai szerint például, a mostanában Dél-Európában pusztító erdőtüzek visszavethetik nem csak a gyengébb gazdasággal rendelkező országokat, mint például Görögországot, hanem az Unió éves gazdasági teljesítményén is éreztetik majd hatásukat. Az időben előre haladva pedig egyre nagyobb mértékű visszaeséssel lehet kalkulálni; így például az EKB által készített legrosszabb forgatókönyv szerint 2030-ra több mint 4%-kal csökkenhet az európai GDP, csak az erdőtüzeknek köszönhetően.

Az emberek folyamatosan döbbennek rá a környezetváltozás eddig nem várt hatásaira, miközben a hatóságoknak egyre nagyobb energiába és erőfeszítésbe kerül megfékezni a tomboló tüzeket. Görögország volt tavaly nyáron a leginkább érintett ország az erdőtüzek tekintetében. A Moody’s hitelminősítő intézet szerint az ország jelenleg kénytelen az uniós sürgősségi finanszírozási formát igénybe venni annak érdekében, hogy képes legyen fedezni rövidtávú kiadásainak jelentős részét.

Görögországban komoly gondot okoznak a tüzek a méhészeteknek is, hiszen elpusztulnak azok a fenyőfák, amik a méhek számára jelentenek elsőszámú táplálékforrást. A görög fenyőméz kifejezetten fontos terméknek számít, azonban ha nincsen a méheknek „alapanyaga”, akkor méz sem lesz. A szakmabeliek közel harminc év múlva fognak tudni újra mézet termelni, amennyiben nem csökken még tovább a fenyőállomány az országban.

Nem csak a méhészek azok, akiknek gondot jelentenek az égő területek. A mezőgazdasági termelést és a fontos exportcikkek előállítását éppannyira visszaveti egy-egy pusztító tűzvész, mint például Görögország esetén az olívaolaj vagy Spanyolország esetén a narancs és citrom exportmennyiségét.

Az egyre melegebb és hosszabb ideig tartó száraz évszaknak köszönhetően feltételezhetően egyre több terület kerül veszélybe, így mindenképpen átfogó együttes fellépés szükséges az államok részéről, valamint fontos a lakók, turisták kifejezett figyelme, hogy ne hagyjanak semmilyen olyan dolgot a természetben, ami közvetve vagy közvetlenül tűzveszélyes lehet.

Borítókép forrása: Index.hu

A felkelő nap országát, Japánt, elsősorban gazdag kultúrájáról, történelméről, technológiai innovációjáról, precizitásáról, az elképesztően magas várható élettartamáról és erős munkamoráljáról ismerik világszerte. Az ázsiai ország azonban most egy hatalmas és tartós kihívással kell, hogy szembenézzen: a népessége folyamatosan és rohamosan csökken. A demográfiai tendencia, amelyet számos tényező vezérel, egyedülálló kihívást jelent Japán számára. 

Előzmények

Japán népessége egészen a második világháború kitöréséig dinamikusan emelkedett. A szigetcsoport ország lakosságszáma 1875 és 1940 között 33 millióról 70 millió főre emelkedett. Az átlagos termékenységi ráta 4-5 között mozgott.

Japán nagyhatalmi ambíciói folyamatosan nőttek. A második világháborúba azért szálltak be, hogy tovább növeljék gyarmatbirodalmuk területét; létrehozzák a Nagy-Kelet-Ázsia szférájukat, ahol ők a domináns hatalom; leuralják Kínát; eltöröljék a nyugat-európai államok ázsiai gyarmatait és hozzáférjenek olyan értékes természeti erőforrásokhoz, amelyek Japánban nem találhatók. Japánnak világhatalmi törekvései voltak.

Azonban a számításaik nem jöttek be. Japán 1941. december 7-én Pearl Harborban megtámadta az Egyesült Államokat, majd a következő 4 évben totális háborút viselt a Szövetséges hatalmak ellen. Ezalatt az időszak alatt közel 3,1 millió japán ember esett el a harcokban, lett bombázások, atombomba vagy egyéb harci cselekmény áldozata, esetleg hadifogságba került.

Japán népessége így a háború alatt jelentősen megcsappant. A hadköteles férfiak távolléte miatt megcsappant a születésszám, a háborús veszteségek miatt és a romló egészségügyi szolgáltatások miatt emelkedett a halálozások száma.

A hidegháború során Japán a nyugati blokkba került. A háborús helyreállítás gyorsan megtörtént, és Japán bár az államformáját megtartotta, mégis liberális demokráciává vált és Japán az egyik legmodernebb, legkapitalistább állam lett a világon. Japán gazdasági fejlődése lenyűgöző és példa nélküli volt a világtörténelemben. A második világháború után Japán az Egyesült Államok támogatásával a gyors újjáépítés és modernizáció időszakán ment keresztül. Ez alapozta meg a háború utáni gazdasági növekedést.

Közelmúlt

Japán 1990-re a Világ második legnagyobb gazdasága lett, közvetlenül az Egyesült Államok után. És 2023-ban is harmadikak az USA és Kína után. Ezt az eredményt az ország elsősorban az innovációnak és a technológiának, a termelékenység dinamikus növekedésének köszönheti. Az olyan vállalatok, mint a Sony, a Toyota és a Panasonic, évtizedek óta a technológiai innováció élvonalában vannak a Világon.

Japán az erősen exportorientált gazdaságáról ismert. Az ország kiváló minőségű termékeket állít elő különböző iparágakban, beleértve az autókat, az elektronikát és a gépeket, amelyek világszerte keresettek. Japán jelentős összegeket fektetett be az infrastruktúra fejlesztésébe, beleértve a hatékony közlekedési rendszereket és az élvonalbeli technológiai infrastruktúrát. Ez elősegítette a gazdasági növekedést és az összeköttetést. Például a japán állami vonatvállalat évente 130 milliárd utazást bonyolít le, mindezt késések nélkül, nagysebességű vonatokon. A japán ipari termelés kiugróan gyorsan emelkedett az 1950-es évektől az 1970-es évekig, a fő iparágak az acélgyártás, a hajóépítés és a gépgyártás volt.

Japánnak viszonylag homogén társadalma van, rendkívül erős a társadalmi kohézió. A nemzetállami lét hozzájárult a politikai stabilitáshoz és a nemzeti célok egységes megközelítéséhez. A japán vállalkozások és kormányzati intézmények gyakran hosszú távú perspektívát vesznek a tervezéssel és a befektetéssel kapcsolatban. Ez a megközelítés lehetővé tette számukra, hogy átvészeljék a gazdasági kihívásokat és alkalmazkodjanak a folyamatosan változó globális feltételekhez.

Japán jól fejlett pénzügyi rendszerrel rendelkezik, amely támogatja gazdasági tevékenységét. Az ország bank- és pénzintézetei stabilitásukról és megbízhatóságukról ismertek. A japán vállalatok gyakran úttörők az innovatív üzleti gyakorlatok átvételében, mint például a Just-In-Time gyártás és a teljes minőségirányítás. Japán elképesztő összegeket fektet kutatásba, oktatásba és fejlesztésbe, ami különböző területeken, köztük a tudományban, a technológiában és az orvostudományban is előrelépést eredményez. A japán vállalatok globálisan terjeszkedtek, és számos országban jelentek meg. A globalizáció lehetővé tette számukra, hogy belépjenek a tengerentúli piacokra és diverzifikálják bevételi forrásaikat. Japán figyelemreméltó képességet mutatott a változó gazdasági feltételekhez és a globális piacok változásaihoz való alkalmazkodásra.

Azonban mindez a páratlan gazdasági fejlődés jelentős társadalmi változásokkal is együtt járt. Japán egy rurális, agrárjellegű országból a kapitalizmus mintaállamává vált. A népessége nagy része metropoliszokba költözött, magasan képzett egyetemet végzett állampolgárokká váltak, bekapcsolódtak a kapitalista gazdaságpolitikába.

A 4-5 körüli termékenységi ráta már 1959-ben a népességfenntartáshoz szükséges 2,1-es szintre csökkent. Ekkorra Japán népessége már 91 millióra növekedett. A következő években a születéskor várható élettartam gyors emelkedése miatt maradt fent a népességnövekedés.  Japán népessége egészen 2010-ig növekedett és ekkor érte el a csúcsot, amikor is 128 070 000-en laktak az országban. Azóta a halálozások száma minden évben meghaladja a születések számát, tehát a először csak stagnált, majd lassan, de biztosan csökkenésnek indult. 2023-ra a 124 300 000-re csökkent, ami már majdnem 4 000 000 fővel alacsonyabb a csúcsnál. A népességszám ráadásul egyre gyorsabban csökken. 2022-ben már 800 000 fővel apadt a lakosságszám. Az ENSZ becslései szerint az évszázad végére a lakosságszám 75 millióra esik majd vissza.

Okok

Japánban az egyik legalacsonyabb születési arány a világon. A termékenységi ráta 1,3, ami 40%-kal alacsonyabb a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es értéknél. Ebben olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint a magas megélhetési költségek a nagyvárosokban, a korlátozott gyermekgondozási támogatás és a hagyományos munkakultúra, amely súlyos terhet ró a dolgozó szülőkre, sok házaspárt eltántorítottak a gyermekvállalástól. A japán kormány kétségbeesetten próbálja ösztönözni a fiatalokat a gyermekvállalásra. Fumio Kishida miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az országa „inflexiós ponthoz érkezett: „most vagy soha, meg kell állítani a népességcsökkenést”. Azonban az otthonteremtési támogatások egyelőre nem voltak emelték a születési rátát.

Japánban az egyik legmagasabb a várható élettartam világszerte, ami a születések számának csökkenésével párhuzamosan a népesség gyors öregedéséhez vezetett. Az időskorúak száma növekszik, míg a fiatalok száma csökken, ami egy fordított demográfiai piramist hoz létre. A 65 éven felüliek aránya már meghaladja a 30%-ot, már minden 10. ember 80 évesnél is idősebb. Japánban már minden 1500. ember 100 évesnél idősebb.

Japánnak történelmileg szigorú bevándorlási politikája volt, amely korlátozta a külföldi munkavállalók beáramlását, hogy ellensúlyozza a csökkenő népességet. Míg az elmúlt években erőfeszítések történtek a bevándorlási szabályok enyhítésére, Japán továbbra is viszonylag homogén társadalom. A tavalyi népszámlálás adatai szerint már 2 760 000 külföldi lakik Japánban, ami rekordnak számít. A Kishida kormány ezt a számot tovább szeretné emelni, hogy gazdaságilag aktív népesség Japánba költöztetésével próbálják enyhíteni a munkaerőhiányt.

A vidéki területekről a városi központokba való migráció a lakosságot meghatározott régiókban koncentrálta, tovább súlyosbítva a demográfiai egyensúlytalanságokat. Tokió ma a legnagyobb metropolisz a Földön, a maga 39 millió lakosával. Ma már a japánok 92%-a zsúfolt nagyvárosokban él , amíg vidéki kistelepülések százai válnak teljesen elhagyatottá, az ország középső része már szinte teljesen üres. A vidéki népesség száma ma már nem éri el a 10 milliót sem, noha 1960-ban még közel 40 millióan laktak vidéki településeken. Mivel a vidéken maradt lakosságnak is több mint az egyharmada 60 év feletti ember, akik már nem mobilisak, nem nehéz belátni, hogy a belföldi migráció nem fogja tovább ellensúlyozni a népességfogyást a városi régiókban, így hamarosan a nagyvárosok népessége is csökkenésnek fog indulni.

A japán népességfogyás súlyos következményekkel jár a társadalomra, a gazdaságra és a szociális ellátórendszerre nézve:

Ahogy a munkaképes népesség csökken, Japánban különböző iparágakban munkaerőhiánnyal kell szembenéznie, ami kihívásokhoz vezet a vállalkozások és a gazdaság számára. A Gazdasági Minisztérium számításai szerint 2040-re csak a magánszektorban 11 millió ember fog hiányozni a munkaerőpiacról. Shinzo Abe volt japán miniszterelnök az Abenomics nevű politikájával sikeresen integrált több millió fiatal nőt a munkaerőpiacra, ezzel enyhítve a munkaerőhiányt, azonban ez csak átmeneti megoldást jelentett.

A népesség csökkenése a fogyasztói kiadások csökkenését, a lassabb gazdasági növekedést és az idősek támogatását célzó szociális jóléti programokra nehezedő fokozott nyomást eredményezhet. Szociális jóléti feszültség: Az idősödő népesség megterheli a szociális jóléti rendszereket, beleértve az egészségügyet és a nyugdíjakat is, mivel kevesebb fiatal munkavállaló járul hozzá ezekhez a programokhoz.

Összességében világosan látszik, hogy Japánban óriási gondot jelent a népesség elöregedése és csökkenése. Amennyiben ezen a trenden nem tudnak változtatni, akkor a 20. század második felének legsikeresebb országa könnyen a jelentéktelenségbe süllyedhet.