Reaktor

A legtöbben már aláírtunk munkaszerződéseket, amik az életünket jelentősen meghatározzák. De vajon mennyire ismerjük a jogainkat és a kötelezettségeinket, amik megilletnek és terhelnek minket a munka törvénykönyve alapján? Hogyan mondhatják fel törvényesen a munkaviszonyunkat? Ezekkel a kérdésekkel érdemes tisztában lenni. Sorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy mégis mik a munkavállaló jogai.

A munkavállaló jogait fel lehet fogni úgy is, hogy ezek a munkáltatót terhelő kötelezettségek. Lehet, hogy a legtöbb jogunkkal tisztában vagyunk, ideális esetben pedig a munkavégzésünket ezek a jogok határozzák meg.

 Foglalkoztatási igény

Teljesen egyértelmű, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót munkával ellátni a munkaszerződés és a jogszabályoknak megfelelően. Mit rejt ez az elsőre teljesen egyértelmű állítás?

Egyrészt jelenti azt, hogy a munkáltatónak kell minden olyan körülményt biztosítani, ami lehetővé teszi a munkavégzést. Tegye ezt a munkaszerződés szerinti munkakörben és munkahelyen.

Természetesen – csak, hogy ne legyen egyszerű a helyzet – vannak kivételek ez alól a jog alól is. Gondoljunk csak bele egy kisgyermekét gondozó édesanyára vagy csak arra, amikor munkaidőben valaki elmehet vért adni vagy orvosi vizsgálatra.

Amennyiben a munkáltató nem tudja teljesíteni a munkavállaló foglalkoztatási igényét, az sok esetben elég ok a munkaviszony azonnali hatályú felmondására.

Munkabérhez való jog

Ez talán a munkavállaló leginkább egyértelmű joga.

Fontos kiemelni, ha a munkáltató nem tud munkát adni a munkavállalónak (és ez nem a munkavállaló hibája), azt úgy kell tekinteni, mintha ebben az időben is munkát végzett volna, így a munkabér ekkor is teljes mértékben megilleti.

Munkahelyhez és eszközök biztosításához való jog

A munkavállaló ezen joga ahhoz szükséges, hogy a munkavégzés feltételei megfelelőek legyenek, a munkavégzés gördülékenyen menjen, annak ne legyenek tárgyi akadályai.

Konkrét utasítások szerinti munkavégzés joga

A munkaviszonyban a munkavállaló alávetett szerepben van és főszabály szerint a munkáltató irányításának, utasításának megfelelően köteles végezni a munkáját. Természetesen ez alól vannak kivételek, amikor a munkavállalónak meg lehetne vagy meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását. Ilyen eset, amikor az utasítás például más személy életét, testi épségét veszélyezteti.

Az utasítás lehet egyedi és szóbeli, amikor a munkáltató a munkavállalóra bízza pl. egy projekt megszervezését.

Vagy lehet az utasítás általános is, ami pl. egy leírt, adatkezelési szabályokat tartalmazó szabályzat.

A munkáltatót ezzel kapcsolatban kötelezettség is terheli, hiszen

Egészséges és biztonságos munkakörnyezethez való jog

Ide tartozik az a jog, hogy a munkavállalót megilleti a törvényben leírt munkaidő és pihenőidő.

Ide tartozik az, hogy a munkavállaló rendelkezésére álljanak egyéni védőeszközök, biztonságos berendezések, munkavédelmi oktatásban részesüljön, de az is, hogy köteles az alkoholszondát megfújni munkáltatói utasításra.

Ez a jog foglalja magában azt is, hogy a munkavállaló egészségügyileg is megfeleljen a munkára és ezt orvosi vizsgálat tanúsítsa.

Fontos kiemelni, hogy a munkáltatót észszerű többletkövetelmények terhelik fogyatékkal élő munkavállaló esetén.

Képzések, továbbképzések

A munkavállaló ezen jogát nem szükséges részletezni, hiszen a folyamatos fejlődés, a munkáltató érdeke is.

Költségek megtérítésének a joga

Ezt a jogot két információval kell konkretizálni: egyrészt a munkaviszony teljesítésével kapcsolatos és indokolt költség. Ezek azok a feltételek, amelyek megléte esetén jogosult a munkavállaló költségeinek megtérítésére.

Konkrétan ez a munkába járás bizonyos költségeinek a megtérítése. Valamint az a helyzet, hogy a kiküldetésben lévő munkavállaló számára a napidíj fizetése. 

A szerző az alábbi tankönyvet használta forrásként.

Éppen ma százhetven éve, 1853. február 18-án próbálta meggyilkolni Libényi János szabómester Ferenc József osztrák császárt és magyar királyt. Az évforduló rengeteg kérdést felvet kezdve onnan, hogyan változott Ferenc József megítélése a magyarság körében, egészen addig, hogy egyáltalán mennyire volt gyakori egy magyar király esetében az, hogy megpróbálják meggyilkolni. Mi most Libényi indítékainak járunk utána. Illetőleg: valóban elcsábította az uralkodó Libényi húgát?

Apja nyomdokain: Libényi a szabómester

Libényi János 1831 decemberében született Csákváron egy céhbeli szabómester második fiaként. A korszakban elterjedt szokásnak megfelelően ő maga is apja mesterségét választotta, és szabónak tanult. Így lépett kapcsolatba a magyar szabadságharccal is: a felszerelési bizottságnál dolgozott katonai szabóként – vagyis inkább szabóinasként –, méghozzá éppen az aradi várban. Emiatt

és ekkor ébredhetett fel benne az a fokozott érzelmi állapot, amely aztán lehetővé tette a merényletet. Saját elmondása szerint ekkor határozta el a bosszút.

Az aradi vértanúk (forrás: Wikipedia)

Útja a császárvárosba

A szabadságharc leverése után folytatta céhes tanulmányait – ugyanis még ez a rendszer volt érvényben, vagyis a későbbi mesterember előbb inasnak állt, majd vándorútra kelt. A következő években megfordult többek között Budán, ahol a későbbi merénylettel kapcsolatos kihallgatási jegyzőkönyvek szerint először lépett kapcsolatba olyan munkáskörökkel, akik határozottan elutasították a Világos és Arad utáni korszak berendezkedését. Ez sokkal súlyosabbnak tűnhet, mint ami valójában, hiszen nehezen találnánk 1850-ben Magyarországon olyan közegeket, akik nem lettek volna elítélőek a rendszerrel szemben, ugyanakkor itt valószínűleg tényleg egy komolyabb ellenállási mozgalommal kell számolnunk.

Ferenc József (forrás: Origo)

Egy különös konyhakés

Libényi Bécsben elsősorban saját honfitársaival állt kapcsolatban – de nem az udvarhű arisztokratákkal (ez igen nehezen lenne elképzelhető), hanem a hozzá hasonló, kinn élő mesteremberekkel. Ők, akik közvetlen közelről láthatták a magyarságot elnyomó Bécset, bizonyára még az otthon tartózkodóknál is radikálisabbak voltak.

Libényi saját elmondása szerint már 1850-ben elhatározta a merényletet, de csak

Ezzel igen nehezen lehet merényletet végrehajtani, emiatt tőrré alakíttatta át, majd gondosan kitervelte az esetet: Ferenc József napi rutinját kívánta felhasználni, amely szerint minden nap dél-kora délután tájékában az uralkodó mindössze egyetlen szárnysegédjével a Karintiai-kapu közelében tartózkodott egy bástyasétányon. Libényi ezután heteken át szemlélte az uralkodót, míg végül elérkezettnek látta a megfelelő időt: 1853. február 18-át.

A merénylet helyszíne: a Karintiai-kapu és bástyája, amely ma már nem áll (forrás: Wikipedia)

Meghiúsult merénylet

Említett napon Libényi dél körül távozott a szabóműhelyből, magához véve az egykor volt konyhakést. Amikor a császár az említett bástya alatt felsorakozott katonai egységet szemlélte,

Ferenc József állítólag percekig nehezen fogta fel, hogy vérzik, Libényi pedig ismételten megkísérelte volna a támadást – csakhogy ebben egy bécsi mészáros, bizonyos Joseph Ettenreich, és a már említett szárnysegéd, O’Donnel leteperték. A császár emiatt túlélte a támadást, de sokáig tartani lehetett attól, hogy látását elveszíti, ugyanis a tőr elérte a látóidegét.

A merénylet ábrázolása (forrás: Wikipedia)

Libényit ezután gyorsított eljárásban elítélték, és február 26-án felakasztották. Az eseményre Bécs színe-java kíváncsi volt. Ezután a bécsi titkosrendőrség nyomozásokba kezdett, és Libényi állítólagos segédjeit kereste – amelynek eredménye az lett, hogy több, egyébként ártatlan pesti és bécsi szabót letartóztattak. A következő évszázadban pedig újabb okokat feltételezett a sajtó…

Tiltott szerelem

A téma sejtelmesebbé tétele érdekében még a Monarchia idejében titkosított levéltári iratokra is hivatkoznak, ugyanakkor éppen ezek cáfolják meg a történetet: Libényinek a kihallgatási jegyzőkönyv szerint egy bátyja, egy férjezett nővére – aki nem Bécsben, hanem Válon élt – és két kiskorú húga volt.

Magam a csákvári anyakönyvek felületes átnézése során nem is találkoztam Libényi Jánosnak Margit nevű testvérével, mindezek alapján pedig az amúgy sem túl hihető történet igen könnyen cáfolható (egyébként valószínűleg a kihallgatási jegyzőkönyvek is tévednek, ugyanis a csákvári anyakönyvek alapján inkább egy öccse, egy nővére és egy húga lehetett, de egyik sem volt Margit).

Borítókép: osztrák koronázási ékszerek (forrás: Wikipedia)

A választási rendszerek alapvetően meghatározzák, eldöntik azt, hogy kihez, mely párthoz kerüljön a politikai hatalom egy meghatározott időszakra. A választások során –napjainkban- a szavazatokból mandátumok lesznek és a mandátum legitimálja elsősorban a politikai hatalmat. De vajon lehet-e választ adni arra a kérdésre, hogy melyik rendszer a jobb?

Noha a különböző választási rendszerek teljesen máshogyan hatnak egy politikai rendszerre, mégis közös jellemzőjük, hogy mindegyik megfelel bizonyos alapelveknek.

Ezen alapelveknek meg kell határozniuk minden választási rendszert, annak ellenére, hogy azok teljesen máshogyan hatnak a politikai rendszerekre.

A választási rendszer legfőbb technikai célja, hogy szavazatból mandátumot hozzon létre. Emellett azonban fontos tartalmi céloknak is meg kell felelnie: arányos képviseletet kell létrehoznia a parlamentben és stabil kormányt is létre kell hoznia. A gyakorlatban ez a két tartalmi cél azonban kizárja egymást, a kettő együtt nem létezhet maradéktalanul. Így minden nemzetnek el kell döntenie, hogy melyik cél fontosabb nekik.

(forrás: https://www.hansardsociety.org.uk/blog/parliaments-around-the-world-what-can-architecture-teach-us-about-democracy)

A többségi választási rendszer a győztes mindent visz gondolaton alapul. Ez az elv azt jelenti, hogy egymandátumos választókerületek működnek, egy választókerületben egy jelöltre lehet szavazni és az a jelölt kap mandátumot, aki a több szavazatot kapja.

Ez a választási rendszer nagyon egyértelmű eredményeket hoz, azonban több hátránya is van. Egyrészt szinte lehetetlenné teszi a kisebb pártoknak a létezését, másrészt rengeteg szavazat ,,elvész”, hiszen a győztes mindent visz elv miatt a vesztesre leadott szavazatokat nem veszik figyelembe sehol. Az ilyen választási rendszerekben tipikus az a jelenség, hogy két nagy párt harcol egymással folyamatosan, váltógazdálkodás jellegűen.

A többségi választási rendszereken belül léteznek olyan alrendszerek, melyek abszolút parlamenti többségre törekszenek, ez a kétfordulós szavazás, valamint az alternatív szavazás. A kétfordulós szavazás során egymandátumos kerületek működnek, amennyiben nincsen abszolút többség először, úgy a szavazók rangsort állíthatnak. Kétfordulós rendszer is hasonló elven működik, hiszen amennyiben először nincsen abszolút többség, úgy a szavazók még egyszer szavazhatnak.

(forrás: http://archive.ipu.org/parline-e/ElectoralSystem.asp?REGION=All&typesearch=1&LANG=ENG)

 Az arányos választási rendszerek két fő altípusa a pártlistás és a pártlista nélküli arányos választási rendszer. Ez hatásaiban teljesen ellentétes a többségi választási rendszerrel.

Ez sokkal inkább alkalmas arra, hogy tisztán kifejezze a választói akaratot, azonban nem ösztönzi a pártokat koalícióra, így ez a módszer többpártrendszert eredményez. Tehát ebben a rendszerben nem lesz egy erős, stabil kormányzás.

(forrás: https://www.electoral-reform.org.uk/voting-systems/types-of-voting-system/party-list-pr/)

Az elmúlt évtizedekben elterjedt az ún. vegyes választási rendszer, mely mind a többségi, mind az arányos rendszerek sajátosságait igyekszik beiktatni, mindemellett minimálisra csökkenteni ezen rendszerek tipikus hibáit. Noha sok állam ezt a rendszert alkalmazza, még sincsen két ugyanolyan vegyes rendszer sem.

Hosszú évszázadok óta vita zajlik arról, hogy milyen lehet az ideális választási rendszer. Erre a mai napig nincsen válasz, bármely választási rendszerrel lehet politikai hatalmat szerezni, mindegyik rendszernek megvannak a maga előnyei és a hátrányai.

(Borítókép forrása: https://szamoljukegyutt.hu/)

A magyar filmvilág aktuális nagy hírei közt egy Hadik Andrást bemutató mű szerepel, amely a porosz-osztrák örökösödési konfliktusokban vitézkedő, királynőjéhez, Mária Teréziához lojális katonának állít emléket. Kevesen tudják azonban, hogy a másik oldalon is harcoltak magyarok. Élükön pedig egy köznemes, Székely Mihály állt.

A Székely család gyökerei

A források igen ellentmondásosak, ugyanis két nemességvizsgálati irat és egy királyi kúria előtt lefolyt per alapján is – igaz, a két vizsgálat éppen a per miatt készült el – a Tiszántúlról, mégpedig Szatmárról (ma Szatmárnémeti) költözött az itt említett István apja, Miklós Veszprémbe, ahol katonaként szolgált és a török vágta le. A család későbbi leszármazottai Miklós apját (akit a változatosság kedvéért Istvánnak hívtak) azonosították az erdélyi Székelyföldről, azon belül is a háromszéki Réty-Páva-Páké településekről egyszer csak eltűnő Székely Istvánnal, ami alapján az 1848-ban jelesen vitézkedő rétyi Székelyek egyik ágának tarthatnánk a családot, ugyanakkor ez egyelőre nem bizonyos. A Szatmáron élt István felesége révén pedig a család tagjai borsodi és gömöri birtokos családok leszármazottai voltak (például az uzapanyiti Uza családé).

Bizonyítékunk van ugyanakkor arra is, hogy a tolnai Székely család rokonsági kapcsolatot tartott fenn egy 1632-ben nemesített dunántúli családdal. Ennek oka nem ismert, lehetséges, hogy ők is erdélyi eredetűek voltak (egyébként a nemességszerzőt Mátyásnak hívták, és éppen egy ilyen nevű székelyfőldi lakossal valószínűleg volt kapcsolata a rétyi Székelyeknek), ugyanakkor az is, hogy később találkozott a két család, és a névazonosság alapján teremtettek maguknak „rokonságot” (ez tűnik valószínűbbnek, hiszen sokan a nemességvizsgálatok miatt igyekeztek mindenféle módon nemeslevélhez jutni). Nem mellesleg – teljesen tévesen, pusztán a keletről nyugatra irányuló vándorlás alapján – egy Bereg vármegyéből a veszprémi Csöglére költöző hasonnevű kisnemest is a családtól származtattak sokáig.

Simontornya vára (forrás: Wikipedia)

Tolnába, Simontornyára az 1680-as években jöttek, előbb mint a széplaki Botka család uradalmának intézői. Ezt a birtokot a család frissen szerezte, és gyorsan idegen kézre is juttatta, így szerezte meg Székely István a tolnai Varsádot 1700-ban (amit már 1722-ben eladott Claude Florimond de Mercy grófnak). Mindeközben persze katonai pályán is tevékenykedett a simontornyai várban – úgy néz ki, alezredesi (vagy ezredesi) rangig jutott –, ahol egyébként már Varsád előtt is vett egy nagyobb telket, mégpedig a várkapitány Tulok Bernáttól – ennek szépsége, hogy a telekért szalonnával fizetett. Pár éves megyei karrier után úgy néz ki, hogy külföldön katonáskodott a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt császári tisztként, mégpedig az örökösödési háborúkban. Hazajövetele után tett szert Simontornya-Igar környékén nagyobb birtokokra.

A bizonytalanból külföldre

Igen, viszont egyrészt nem tudtak jól gazdálkodni, így lett birtokos a legnagyobb hitelezőjük, egy kovácsmester; ráadásul mindennaposak voltak a határsértések és a birtokperek, mivel megjelent Simontornyán a gróf Styrum-Lymburg család, amely az egész falura igényt tartott (továbbá a Tulok-örökösök sem nyugodtak bele egykori telkük elvesztésébe). Érthető tehát, ha ez a protestáns földesúr katonai pályára adta fiait, hiszen a vármegyei tisztségviselés ekkor még bizonytalan volt a nem katolikusoknak (bár az öreg katonának sikerült).

Székely Mihály (György) először egyébként Bécsben, tehát az uralkodóház mellett próbált volna szerencsét, de ez nem volt sikeres.

és erre egyébként Bécs is megadta az engedélyt. Poroszországba 1733-ban került, ahol 1739-ben nősült meg. Talán ekkor már sejteni lehetett, hogy a Habsburg-háznak lesznek még problémái Mária Terézia örökösödési joga miatt, hiába ismerték el formálisan a lehetséges vetélytársak.

Mária Terézia (forrás: Wikipedia)

Újabb katonai vállalkozás

A gazdag tartományra, Sziléziára mindig is több dinasztia és ország tartott igényt. A Habsburg-ház fiágának kihalásában éppen a poroszok látták meg az alkalmas időt arra, hogy megszerezzék – uralkodójuk, II. Frigyes, aki egyébként igen felvilágosult személy és reformszemléletű uralkodó volt, 1740-ben még csak néhány hónapja király, amikor bevonul Sziléziába. A magyar nemesek határozottan kijelentik, hogy királyukért, Mária Teréziáért „életüket és vérüket” adják – Székely Mihály ekkoriban azonban a rivális Poroszországban élt. A háború alatti szerepe nem ismert, viszont a magyar huszárokat először Sziléziába vezényelték.

II. Frigyes még trónörökösként (forrás: Wikipedia)

Székely tevékenysége ekkor, ha volt egyáltalán, minden valószínűség szerint elhanyagolható lehetett, viszont a háborúban

aki egyfajta korabeli katonai vállalkozóként élt is a lehetőséggel. Ekkor ezredesként szerepelt, és – mivel egyes Habsburg-huszárezredeket feloszlattak – mind a szétszéledt legénység, mind a tisztek egy része csatlakozott az egykori ellenség ezredébe. 1752-től a később Amerikába eljutó Kovács Mihály is a kötelékükben szolgált.

Magyarként magyarok ellen

Székely ezrede jelen volt több olyan csatában is, amelyben mindkét oldalon harcoltak magyarok: ott voltak Lobositznál, Kolínnál, Leuthennél stb. Jól ismert emellett Hadik András berlini kalandja, amely során az ellenség földjén, mintegy 150-200 kilométerre a határtól, megsarcolta Berlint.

Berlin megsarcolója, Hadik András (forrás: Wikipedia)

Székely híres volt keménységéről.

Ezt ugyanakkor igen ügyesen tette. A huszárok élén közvetlenül ugyanis csak 1758-ig állt, hiszen érdemei elismeréséül Nagy Frigyes tábornokká léptette elő, és megkapta a Pour le Mérite-kitüntetést, a Porosz Királyság legmagasabb kitüntetését. Élete végén ugyanakkor hazatért…

A Pour le Mérite (forrás: Wikipedia)

A mesés Székely-vagyon sorsa

Bizonyos gazdasági ügyek miatt a porosz király legjobb magyarja 1765-ben elbocsátólevelének kézhezvétele után hazatért. Átvette összezsugorodott birtokának kezelését, de a Styrum-Limburg család vérszemet kapott: előbb a már említett Tulok Bernát leszármazottait bíztatták a pereskedésre, amelyet ugyan a nyugalmazott tábornok megnyert, de közben eladósodott, majd egy csatorna megépítésével megnehezítették Székely malmának működését. Mindeközben persze

akiről igyekeztek minél több információt szerezni, így végül néhány év után visszatért Sziléziába azzal az ürüggyel, hogy ottani birtokait eladja – de soha nem tért vissza. 1773-ban ott halt meg.

Idősebb fia, Lajos (Keresztély) megpróbálta menteni a menthetőt, de

Lajos ezután hivatali pozíciót vállalt Fejér vármegyében, de magyarul (és latinul) minden valószínűség szerint nem tudott, mivel németül intézte ügyeit.

Persze a Székely család sem volt mindig segítségükre.

A telken Székely Sámuel halála után annak lánya, Klára – jelen sorok írójának őse – haláláig gazdálkodott. Mindkét testvérét ki tudta játszani, állítólag még apja végrendeletét is eltüntette, megszerezve így az egész birtokot. Lánya, Tuba Anna, az egykori simontornyai (majd mezőszentgyörgyi, polgárdi, végül enyingi) református kántortanító (Kallós Ferenc) felesége, férje halála után hasonlóan cselekedett.

Sina György, aki ellen a Székely-örökösök pereskedtek (forrás: Wikipedia)

A szerző a tárgyalt Székely család leszármazottja és kutatója

Borítókép: a hétéves háború (1757-63) egyik csatájának ábrázolása (forrás: Wikipedia)

Ha koktélokra gondol az ember akkor rögtön beugranak a hozzávalók meglepő kombinációi, az élénk színek, különleges ízek, de a bonyolult receptúra és a rengeteg hozzávaló könnyen elveheti az ember kedvét az otthoni koktélkeveréstől. Cikkemben most néhány igazán egyszerűen elkészíthető, mindössze 3 összetevőből álló koktélokat hoztam, melyek garantáltan a házibulik és a baráti összejövetelek abszolút kedvencei lesznek.

Pink Gin Fizz

• 4 cl pink gin
• 1dl prosecco
• citromlé

Az egyik kedvenc italkombinációm a gin és a prosecco egyvelege, amit szinte a végtelenségig lehet variálni. Ebben a receptben a pink gin kapta a főszerepet, amivel nagyon jól működik a citrom fanyarsága, viszont az édesebb italok kedvelői kombinálhatják akár eperlével, erdei gyümölcsökkel, vagy akár naranccsal is.

Blushing Betty

• 4 cl whisky
• 2 tk cukor/cukorszirup
• grapefruitlé

A pohár alján keverjük el a cukrot a kimért whiskyvel, majd ízlés szerint töltsük fel bolti, vagy akár otthon facsart grapefruitlével. A cukor tompítja az alkohol erőteljes ízét, így akár egy kisebb poharat is választhatunk hozzá. A gyümölcs héjával is díszíthetjük extraként, de akár a cukorba is márthatjuk a pohár száját.

Daiquiri

• 4 cl rum
• 1 tk cukor
• limelé

Ha már cukor... A Daiquiri-ból sem maradhat el az édes egyensúly, azonban itt egy rum alapú citrusos italról van szó, melynek fanyarságát a limelé adja. Kis pohárban, jéggel az igazi!

Espresso Martini

• 4 cl vodka
• 3 cl eszpresszó
• 3 cl kávélikőr

 Ha szükség van egy kis extra energiára, akkor a kávé alapú koktélokkal nem lőhetünk mellé. Egy shakerben összezázva a legfinomabb, hiszen így igazán habos állaga lesz az italnak. Abszolút közönségkedvenc!

Dark and Stormy

• 4 cl rum
• 1 dl gyömbérsör
• limelé

Töltsünk fel egy kis méretű poharat jéggel, majd egymás után rétegezzünk rá az összetevőket. Ha egy kiskanál hátuljára csorgatjuk lassan a kimért mennyiséget, akkor akár különálló rétegeket is létrehozhatunk. Elsőként a limelé kerüljön a pohárba, majd következhet a gyömbérsör, majd pedig a rum.

Hadik András kisnemesi sorból vált a Habsburg Birodalom katonai vezetőjévé, miközben többször is kitüntette magát a hadszíntéren is. Nevéhez fűződik emellett a bukovinai székelyek letelepítése, és ami talán még híresebb: Berlin megsarcolása, amely a porosz uralkodó szégyenévé vált. Portrénk Hadik Andrásról.

Hadik András származása

a család tagjai közül ugyanakkor többen is külföldi egyetemeken képezték magukat, majd hazajőve evangélikus lelkészek lettek, illetve közülük János, Hadik András ükapja, evangélikus szuperintendens (a kora újkorban így nevezték a protestáns püspököket) volt.

Hadik András nagyapja, id. Hadik Mihály a nyitrai várban szolgált, míg apja, ifj. Hadik Mihály, a Dunántúlon, Lendva vidékén, és egészen a kapitányi rangig jutott, melyet 1709-től 1733-ban bekövetkezett haláláig betöltött. Halálának körülményeit a népi emlékezet megőrizte, ugyanakkor jelentősen el is torzította, hiszen egy 1603-as, Alsólendva környékén lezajlott török elleni csatához köti, ami nyilvánvalóan téves, hiszen évtizedekkel később született. A népi emlékezet egy másik formája annyi valós elemet tartalmaz, hogy III. Károly alatt halt meg Hadik Mihály, de az erősen színezett történet szerint a franciák elleni csatában szerzett olyan erős ütést a fejére, amelyben meghalt - viszont mindezt Csáktornyára és Alsólendvára helyezi, ameddig a franciák üldözték III. Károlyt. Ennek történeti nyoma nincs, azonban annyi bizonyos, hogy Hadik András apjának a fején mindmáig látszik egy igen erős seb, amelyet bizonyosan csatában szerzett, és halálát is okozhatta (akár közvetetten is, lévén több forrás a sérülést követő szélütést jelöli meg halálokként).

De miért látszik mindmáig a seb? Azért, mert

az alsólendvai kápolnában, ahová azért temették, mert valószínűleg adományozott a templom építésére. Az esemény után fokozottan is Hadik Mihály felé fordult az érdeklődés, ugyanakkor valószínűleg a sebet a török ellen szerezte, nem pedig a franciák ellen, és minden bizonnyal nem sokkal halála előtt. Az emlékezet egyébként azt is megőrizte, hogy egyetlen fia, Hadik András is vele harcolt a halálos csatában, ez ugyanakkor ellenőrizhetetlen és bizonytalan. Hadik Mihály egyébiránt jó katona lehetett, hiszen 1720-ban korábbi nemessége megerősítéseként új nemeslevelet kapott III. Károlytól (az irat nincs meg, de bizonyos, hogy hivatkozott a család régi nemesi állapotára).

Hadik Mihály múmiája (forrás: zaol.hu)

Felfelé ívelő karrier

Hadik András (1710 vagy 1711-1790) 1732-ben kezdte szolgálatát, mégpedig a Dessewffy-huszárezredben, zászlósként, két év múlva már kapitány volt, 1739-ben főstrázsamester. Részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1740-48), serege eleinte a felderítéssel foglalkozott; 1742-ben pedig már a Beleznay-huszárezredben találjuk, ahol előbb alezredes, majd két év múlva ezredes lett. 1747-től vezérőrnagy, és a következő évtizedben a keleti országrészben és Erdélyben tevékenykedik: a huszárezred állomásozik többek közt Debrecenben, Nagyszebenben, Máramarosban és Ugocsában. 1752-ben ezredtulajdonos (Ghillány-ezred), 1753-ban négy huszárezred parancsnoka. Ilyen háttérrel kezdett a hétéves háborúban (1756-1763).

Berlin megsarcolása

melynek hátterében az állt, hogy a Habsburg-sikerek következtében (főként a Nádasdy Ferenc jelentős szerepével megvívott kolíni csata után) a porosz király maga is a frontra vonult (jelentős sereggel), így fővárosa, Berlin védtelen maradt. Lotharingiai Károly, Mária Terézia sógora emiatt tervet készíttetett elő Hadik Andrással Berlin elfoglalására vagy megsarcolására - miközben Berlin 150-200 kilométerre volt benn az ellenség földjén.

Hadik András október 10-re állította össze seregét, amely 5100 főből és hat ágyúból állt. A seregben többnyire huszárok voltak - köztük a róla elnevezett Hadik-huszárezred tagjai -, de gyalogosok és tüzérek is részt vettek a manőverben, akiket szekérre ültettek a haladás miatt. A terv veszélyessége miatt kezdetben éjszaka vonultak, nappal pedig az erdőkbe rejtőztek, viszont mindeközben elpusztította Nagy Frigyes legfontosabb fegyvergyárát (Buchholz), és megsarcoltatott néhány brandenburgi várost. Szándékát ugyan el tudta rejteni, de az idő szorított, hiszen Nagy Frigyes értesült arról, hogy magyar katonák vonulnak végig a védtelenül hagyott Brandenburgon. A berlini várparancsnok képtelenségnek tartotta, hogy jelentős Habsburg-párti sereg Berlinig merjen elmenni, emiatt nem igazán törődött az érkező hírekkel.

Hadik András Berlin alatt (forrás: Origo)

Nem jól tette.

Hadik a városba küldte egy követét, aki megadást és 300 ezer tallér hadisarcot követelt, de a berlini katonák bíztak a felmentő sereg érkezésében, így nem adták meg - amire a tábornok előhozatta ágyúit, lövetni kezdett, betörte a városkaput, majd bevonult. Katonáinak megtiltotta azt, hogy elpusztítsák a várost, ugyanakkor mivel egy magyar tábornok, név szerint Babocsay Farkas, a porosz gyalogság áldozata lett, a sarcot 500 ezer tallérra emelte (és ezen felül további százezer járt volna a katonáknak). Mivel az őrség - a királyi család helyben maradt tagjaival együtt - elmenekült, a berliniek komolyan vették Hadikot, de nem tudtak ekkora összeget kifizetni, így végül 235 ezer tallért szállítottak kilenc szekéren Hadik táborába.

Hadiknak gyorsan kellett menekülnie, összesen 24 órát töltöttek Berlinben, hiszen távozása után néhány órával megérkeztek a porosz felmentők. A magyar sereg első nap egyhuzamban ötven kilométert menetelt, és október 23-án megérkezett a fősereghez. Egy kisebb küldöttség a visszavonulás közben megsarcolta Odera-Frankfurtot is. Elterjedt az az anekdota, hogy Hadik Mária Terézia számára két tucat Berlin-címeres csipkekesztyűt is zsákmányolt, de ez valószínűleg nem igaz (így az sem, hogy a berliniek 24 balkezes kesztyűt adtak 12 pár rendes helyett).

Hadik András grófi címere (forrás: zaol.hu)

Erdélyben és Galíciában

1764-ben kinevezték Erdély katonai parancsnokának és királyi biztosának, amelyet 1768-ig töltött be, emellett 1765-ben valóságos belső titkos tanácsos lett. 1768-ban saját tapasztalataira épülve emlékiratot nyújtott be az Államtanácsnak Erdély politikai és gazdasági viszonyainak a megjavításával kapcsolatban.

Fontos kiemelni, hogy

de mint tudjuk, erre csak 1848-ban került sor. 1770-ben a Szent Jobb Budára szállításának királyi biztosa. Az 1770-es években ismét kötődik Erdélyhez, melynek hátterében az áll, hogy 1772-ben a Habsburg Birodalom megszerezte Galíciát és Lodomériát, és Hadik lett a megszálló csapatok fővezére, majd a két tartomány legfőbb katonai parancsnoka (1774-től pedig Galícia polgári kormányzója is ő lett). Ekkor szerezte meg a Birodalom Bukovinát is, és Hadik András közbenjárt az egy évtizede elmenekült székelyek érdekében, akik az erdélyi határőrség ellen tiltakoztak, majd egy véres támadás után elmenekültek. Hadiknak köszönhetően kegyelmet kaptak, és behívták őket Bukovinába. Hálából falvaik egy részét - Andrásfalvát és Hadikfalvát - a katonáról nevezték el.

Hadik András (forrás: Wikipedia)

A birodalom legjobb katonájának tartották, amit fényes karrierje is bizonyít. 1777-ben birodalmi grófi címet kapott, de a tisztségek és elismerések ellenére nem vonult nyugalomba: 1778-ban a bajor örökösödési háborúban részt vevő hadsereg fővezére lett.

Hadik András halála - egy utolsó vállalkozás

A következő évtizedben Bács vármegye főispánjaként és futaki birtokosként jóval nyugalmasabb életet élt, bár továbbra is ő volt a hadsereg főparancsnoka az Udvari Haditanács elnökeként.

de néhány hónap után felmentését kérte, ugyanis Nándorfehérvár alatt a bal lába megsérült, amely miatt visszavonult Futakra. 1790 márciusában pedig Bécsben lehunyta szemeit, de Futakon temették el lengyel származású felesége mellé.

Borítókép: Hadik András szobra a budai várban (forrás: Köztérkép)

Most, hogy igazán beütött a hideg és senki nem akar hosszú időt a természetben tölteni, tökéletes program beülni a színházba és egy musicallel szórakoztatni magunkat. Igyekeztünk különböző hangulatú darabokat hozni, hogy mindenki megtalálja azt, amihez éppen kedve van.

(kép forrása: https://atrium.hu/eloadasok/az-orult-nok-ketrece)

Az Őrült Nők Ketrece 

,,Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt."

Az alapsztori szerint: van egy meleg pár, akik élik az életüket, amíg be nem toppan a fiúk, hogy beleszeretett  a Tiszta Haza Mozgalom (értsd: Jobbik) egyik képviselőjének lányába és el kellene játszani, hogy ők egy normális család.

Amellett, hogy a cél egyértelműen az, hogy árnyalja az LMBTQ társadalom megértését, az Alföldi Róbert által rendezett darab ezt a célt nagyon okos eszközökkel éri el. Meghagyja a musical műfaj könnyedségét és szórakoztató jellegét, mégis eléri a célját. Okosan és ízlésesen egyensúlyozik a komikum és a lényegi üzenet átadása között.

Ha pedig másért nem is, Stohl András játéka miatt már megéri beülni a darabra.

(kép forrása: https://www.jegy.hu/program/valahol-europaban-zenei-alappal-128345)

Valahol Európában

,,A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És természetesen egy jó falatra. Ha nem kapnak ételt, akkor elcsenik maguk. De ugyan ki tudna haragudni rájuk? "

Nos, igen. Ez nem az a musical, ahol a szereplők csilivili ruhában énekelgetnek és táncolnak két felvonáson keresztül. Ez a musical a háború miatt elárvult gyerekek túléléséről szól. A jelenlegi háború, a történet és a valóság közötti elképesztő párhuzam egy egészen más, plusz felhangot is ad ennek a darabnak.

Az elképesztő dalok -melyek Dés László zsenialitását bizonyítják- lenyűgöző hangulatot adnak a történetnek és egészen biztosan hazaérve újra és újra meghallgatjuk őket.

Megható és szívszorító darab.

(kép forrása: https://madachszinhaz.hu/szindarab/mamma-mia)

Mamma Mia

,,Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni."

Na ez az a musical, ami 2 órányi tömény bulit ígér - és ad is. 

A történetet gondolom senkinek sem kell bemutatni: Sophie, az esküvője előtt szeretné megkeresni édesapját, akit egész életében nem ismert. A probléma ott kezdődik, hogy Donna, édesanyja naplóiból az esetleges apukák számát háromra tudja szűkíteni és mind a három férfit meghívja az esküvőjére.

Ezt ölelik körbe a kedvenc ABBA slágereink és a látványos jelmezek. Ez a tökéletes darab annak, aki tényleg csak kikapcsolódásra vágyik, de felkészült egy brutális dallamtapadásra.

Kevés olyan megosztó téma van Magyarországon, mint a második világháború. Különösen vitás a megítélése olyan történelmi szereplőknek, akik döntéshozói pozícióban voltak, és nem voltak németbarátok – mégis német megszállás, magyarországi holokauszt, bukott kiugrási kísérlet lett a vége. Ma egy olyan katonai eseménynek van évfordulója, amelyet a politika, ráadásul a szélsőjobboldali politika erősen áthatott: ez pedig a budai kitörés.

Katonai és politikai emlékezet

Persze amikor komoly szélsőjobboldali emlékezet épül egy katonai eseményre, amikor radikális politikai mozgalmak használják a katonák emlékezetét politikai célokra – mégpedig az akkor ottlévő katonákat vezénylő politikai irányvonalat felemlegetve –, akkor érthető módon ez sokkal nehezebb. Viszont ez a fajta politikai rátelepülés komolyan árt az adott esemény emlékezetének (ugyanúgy, ahogy radikális baloldali ellentüntetők jelenléte).

Voltak Budapesten nyilasok - egyébként többnyire nem is katonák, hanem verőlegények -, de jóval több, katonaként besorozott magyar ember volt jelen, akik parancsot teljesítettek – és nem nagyon volt más választásuk. Maguk is mintegy megfélemlítve, bizonytalan állapotban éltek, információk nélkül. Még a Waffen SS-be besorozott magyarországi svábok sem (mindig) önszántukból vettek részt, nemhogy a magyarok. Ugyanakkor katonai kérdésekben a németek diktáltak, még Szálasinak sem volt ebbe túl sok beleszólása, így aki Budapesten volt korábban, annak szükségszerűen ott kellett lennie február elején.

Jelen sorok írója egyébként családi szinten érintett a kitörés eseményeiben. A dédanyám testvére, a nagyszékelyi (Tolna vm.) származású Hamar József huszár is megpróbált kitörni – de még Budán szovjet fogságba esett, amit túlélt. Ha feltételezzük, hogy a hozzá hasonlók voltak a többségben – és ki más lett volna katona –, akkor joggal gondoljuk, hogy a katonák nem voltak a szélsőséges eszmék hívei (egyébként bár Nagyszékely német többségű volt, az említett család magyar származású, nem az SS, hanem a magyar hadsereg kötelékében, pécsi huszárként vett részt a kitörésben).

Budapest erőddé válása

Az emlékezetpolitikai bevezető után szólnunk kell az előzményekről. Egészen 1944 szeptemberéig reális volt, hogy a front nem éri el Budapestet, azonban ez szinte rögtön darabjaira hullott ekkor. Szeptemberben ráadásul két megerősített vonalat építettek ki, és ezek közt feküdt Budapest, így potenciális célponttá vált, ráadásul a két vonal összeköttetésére, egyben Budapest védelmére elkezdték kiépíteni az Attila-vonalat, amely a főváros keleti részét is érintette, de mindenképpen fontos pozíciót adott számára.

ha a szovjet ostrom veszélye fennáll. Egyébként ekkor még Szálasi sem ragaszkodott volna Budapest védelméhez, csak akkor, ha onnan utána jelentős támadások indultak volna. Akkor miért lett mégis „erőd” Budapest?

Szálasi Ferenc (forrás: Origo - Fortepan)

Hasonló történt, mint korábban bármilyen jelentős összeomlás előtt: Hitler közbeszólt.

elkezdte szervezni a parancsnokságát (valójában ők parancsoltak: ha Hitler megtiltja a feladást, a magyarok se tehettek másképp), a teljhatalmú parancsnok december 5-től Karl Pfeffer-Wildenbruch, egy SS-hegyihadtest-parancsnok lett. Pár napra rá találkozott Szálasival, aki December 10-én kijelentette, hogy „a fővárosnak erőddé való felhasználását többé nem ellenzi”. De ekkorra már a nyilas propaganda is a főváros megvédését hirdette, Beregfy Károly honvédelmi miniszter már november 29-én Budapest teljhatalmú katonai biztosává nevezte ki Hindy Ivánt, a budapesti első hadtest vezénylő tábornokát (a háború után mindkettejüket kivégezték).

Karl Pfeffer-Wildenbruch (forrás: Wikipedia)

A kitörés lehetőségei

A szovjetek Budapestet több oldalról is támadták (pl. a Budai-hegységből), és

mégpedig Esztergom szovjet bevételével. Ekkor lehetett volna utoljára esély a kitörésre, és volt is rá terv, csakhogy Hitler megtiltotta.

Beregfy Károly (forrás: Wikipedia)

1945. január 18-án a szovjetek elfoglalták Pestet. A német-magyar seregek Budára kerültek, és felrobbantották maguk mögött az Erzsébet- és a Lánchidat. Ugyanakkor ez sem segített: a szovjetek sorra vették be Budát, amelynek különleges eseménye volt az addig repülőtérként használt Vérmező elfoglalása, hiszen így az ellátás is akadályozva lett. Február elejéig a németek három felmentést kíséreltek meg nyugatról – mind sikertelen volt. A védők pedig a budai Várba szorultak vissza.

A budai kitörés

A kitörést három hullámban tervezték megvalósítani nyugat (Budakeszi) felé, a Széll Kálmán-tér és a Mechwart-tér felé. Ugyanakkor nem volt annyira sikeres, mint tervezték…

A kitörés mérlege

Nem igaz az az emlékezet, amelyet különböző hungarista és neonáci csoportok vallanak, hogy azért törtek ki a katonák, mert azzal nem szegték meg a parancsot (még súlyosabb szóhasználattal „esküjüket”), nem adták fel Budapestet. Egyrészt ekkorra már mindenki tudta, hogy Budapest el fog esni; másrészt a katonák a nagy hidegben, élelmiszer és lőszer nélkül nem tudták tartani Budapestet, és inkább a saját életük volt a fontos; harmadrészt korábban többször is megtiltották német részről a kitörést (Hitler), és nagyon valószínű, hogy február 11-12-én is ez történt volna, ha Pfeffer-Wildenbruchék időben tájékoztatják a feljebbvalóikat.

A felrobbantott Lánchíd és a budai Vár (forrás: Híradó)

Ami viszont súlyosabb, azok a veszteségek. Akik megadták magukat, többnyire fogságba kerültek – ott persze nehéz sors várt rájuk is, de nem kellett helyismeret nélkül, élelmiszer hiányában a budai erdőben gyalogolni a hidegben, olykor 30-40 centi hóban, ráadásul úgy, hogy az erdőn túl is szovjetek voltak. 24 ezer német és 20 ezer magyar katona indult el, viszont német nyilvántartás szerint csak mintegy 700-an voltak sikeresek.

Emlékezet szempontjából súlyos pont, hogy a meghalt katonák túlnyomó többsége ismeretlen helyen halt meg, sokuknak nemhogy sírja nem áll, hanem a maradványai sem kerültek elő. Katonák tízezre tűnt el a kitörésben nyomtalanul, akiknek a február 11. utáni sorsa nem ismert.

Borítókép: a budai Vár az ostrom után (forrás: Origo - Fortepan)

Az aszimmetrikus multikulturalizmus –Eric Kaufmann demográfus, politikaprofesszor szerint- az a rendszer, amellyel a mai modern demokráciák megpróbálják kezelni az egyre sokszínűbbé váló lakosságukat. De mit takar ez a rendszer? 

Mi az aszimmetrikus multikulturalizmus?

Ez a jelenség röviden annyit jelent, hogy az angolszász népeknek fel kell hagyniuk a kulturális hagyományaikkal, ezzel párhuzamosan pedig a bevándorló népeknek ragaszkodniuk kell a saját kultúrájukhoz.

Kissé provokatívabban pedig az a jelenség, miszerint

Mikor kezdődött ez a jelenség?

Kaufmann szerint ez a jelenség már a 20. század elején kezdetét vette, pontosabban Randolph Bourne 1916-os cikkével, melyet a The Atlantic magazin jelentetett meg. Ebben a cikkben Bourne az első baloldali-liberális, nyitott határokat támogató mozgalmat teremti meg. Ez a jelenség, mely szerint

Ez a gondolat megjelent az 1920-as években a Lost Generation gondolataiban ugyanúgy, mint az 1950-es évek Beats mozgalmában is, majd ez a folyamat csúcsosodott ki napjainkban a #cancelwhitepeople mozgalomban.

(kép forrása: https://gablesmontessori.com/multiculturalism-at-school/)

Mitől is aszimmetrikus a multikulturalizmus?

A multikulturalizmus jelensége nem igényel sok magyarázatot:

,,A multikulturalizmus a kultúrák, népcsoportok, etnikai és vallási kisebbségek multikulturális társadalomban való egymás mellett élését hirdeti, ahol nem létezik szociális asszimiláció vagy faji szegregáció.”

Ezt a fogalmat alakítja át teljesen az aszimmetrikus szócska. Ez a jelenség attól lesz aszimmetrikus, hogy az 1920-as években az értelmiség a saját népén belül vetette meg a kevésbé iskolázott és kifinomult réteget, míg a különböző etnikumokat több eszközzel is védeni igyekeztek.

Néhány elmélet szerint a multikulturalizmus mindig is aszimmetrikus volt: mindig voltak olyan kultúrák, melyeket pártolni kellet és emellett mindig léteztek olyanok is, melyeket általános lekicsinylés övezett. Noha ebben a rendszerben soha nem volt logika, sem magyarázat, mégis széles körben elfogadták az aszimmetrikus multikulturalimzust.

(kép forrása: https://dranishaabraham.com/blog/2020/9/30/4fwgbceex3biblu1w5t63q42eoblmw)

Realitása a jelen politikában

A jobboldali gondolkodók nem támogatják az aszimmetrikus multikulturalizmus gondolatát, elítélik az ,,identitás politika” minden fajtáját. A baloldali vélemény pedig az, hogy az aszimmetrikus multikulturalizmus jelensége a konzervatív fehérek agyszüleménye, amit mélyen megvetnek.

Kaufmann felvázolja az ideális jövőképet is: minden egyes etnikum kulturálisan gazdag etnikai identitást, valamint vékony, kulturálisan semleges és jövőorientált nemzeti identitást kap és eszerint él.

(A borítókép forrása: https://www.dreamstime.com/photos-images/multiculturalism.html)

Bárhol is éljünk, bármennyire különböző is legyen az ízlésünk, időnként mindannyiunkra rájön a lakásfelújítás, átalakítás kedve, de – főleg mostanság – horror árakkal kell szembenéznünk, így sokszor már a kezdeti fázisban abbamarad a lelkesedés. Én mindig is a szoba-átrendezős tinik közé tartoztam, akik festettek, pakoltak, és az éjszaka közepén is teljesen egyedül tologatták a bútorokat össze-vissza, hiszen kellett néha a megújulás. Ma, felnőttként is hasonló szellemiségben, azonban már jóval okosabban csinosítgatom a lakást, és az eközben szerzett tapasztalatokat egy vadiúj cikksorozat keretein belül szeretném megosztani. Az első részben egy bár sarok kialakításáról lesz szó, hiszen ez volt az egyik kedvenc projektem a tavalyi évben, és ez a kis újítás a barátaim abszolút kedvencévé vált.

Nem kell megijedni a bár kifejezésről: nem egy külön szobáról vagy egy hatalmas bárpultról van szó. Manapság egyre divatosabbak az italoknak, poharaknak szánt zsúrkocsik vagy kis asztalkák, melyeket akár másodkézből (például a Marketplace-ről, vagy akár a piacról) is be lehet szerezni. Azzal, hogy a kedvenc italainkat nem a spájzban tároljuk, hanem a nappaliban, konyhában, vagy akár az előszobában „állítjuk ki”, nem csak praktikus otthont adunk nekik, de közben a lakás hangulatát is fel tudjuk dobni.

Én például néhány hónapja, teljesen random futottam bele egy lakásdekoros galériába, ahol a nappali egyik sarkában alakítottak ki egy bár asztalkát. Annyira megtetszett az ötlet, hogy rögtön elkezdtem keresgélni miként lehetne megvalósítani ezt az én otthonomban. Minél mélyebbre ástam magam a témában, annál inkább elment a kedvem a dologtól, annyira magas árakkal találtam szembe magam. A gondolat azonban csak nem akart kimenni a fejemből, ezért elkezdtem alternatív megoldásokat keresni, hogy miként valósíthatnám meg ezt a kis bár sarkot – olcsón.

A legnagyobb tétel az egészben az a zsúrkocsi, aminél a határ a csillagos ég – ha csak az erre a célra szánt bútorokat vesszük figyelembe. Egy Ikeában vásárolt asztal, konzol, vagy akár a nagyszülők egyik régi éjjeliszekrénye is tökéletes lehet erre a célra. Sőt! A legkülönlegesebb inspirációs képeknél mind régi, vagy felújított darabok álltak a középpontban: minél egyedibb, annál jobb!

A többit pedig aztán tényleg a saját ízlésünkre formálhatjuk. Néhány pohár és pár üveg ital a funkció, koktélszett, növény, vagy bármilyen egyéb dekor elem pedig a dekor kedvéért. Sok bárkiegészítőit láttam szuper áron akár a Pepco-ban vagy a Kik-ben, melyekkel apránként igazán különlegessé tehetjük a szoba hangulatát. Vendégváráshoz célszerű lehet egy fémvödör a jégkockáknak, és máris van egy szuper bárunk, ahol bárki bármikor újratöltheti a poharát. Számomra például nagyban megkönnyíti a vendégvárást, ha a nappaliban már minden a rendelkezésre áll az estéhez.

Mondanom sem kell, hogy ez az újítás hatalmas sikert aratott a baráti körben, és ünnepi alkalmakkor szinte bevett szokássá vált, hogy vicces, vagy különleges üvegekbe töltött italokkal érkeznek, amik koccintások, majd pedig a lakásdekor részévé válnak.