Reaktor

Elérkeztünk az Advent egyik kedvenc részéhez, ugyanis végre teljes gőzzel dübörög a karácsonyi vásár szezon. Mivel még majdnem három hét hátra van karácsonyig, ezért gondoltam elhozom az én személyes kedvenceimet az európai karácsonyi vásárok közül, hiszen egy év végi – akár csak egy napos – kiruccanás, akár még ajándéknak is tökéletes lehet. Ha még tervben van egy finom forralt bor, de kicsit messzebb merészkednétek, akkor ez a cikk mindenképpen nektek szól. :)

1.Heidelberg, Németország

Általában a legnagyobb és legnépszerűbb vásárokat nagyobb városokban rendezik, azonban Heidelberg aprócska ékszerdoboza minden évben igazán különleges. A főutca fényei, a templom, a folyó, és a gyönyörű várkastély, egy igazi csodavilágot varázsolnak elénk, amit az utcazenészek, vagy épp a kórusok éneke tesz még különlegesebbé. A friss gofri és forralt bor illat egy igazi nosztalgikus karácsonyi hangulatot áraszt, így akik egy kicsit a gyermekkori, nagybetűs KARÁCSONYT szeretnék újra átélni, azoknak mindenképp ez lesz a kedvenc.

2.Krakkó, Lengyelország

Sosem értettem, hogy a karácsonyi vásár ajánlók miért felejtik ki mindig Krakkót a listából, hiszen nem csak az egyik leggyönyörűbb vásárról beszélünk, de abszolút megfizethető is – még magyar pénztárcával is. Feldíszített lovaskocsik járják az utcákat, halk karácsonyi zene szól, de legfőképp a jókedvű lengyelek kacajától lehet hangos az utca. A főtér ilyenkor megtelik emberekkel, akik igazán finom karácsonyi különlegességeket próbálnak ki, a lengyel specialitásoktól kezdve a megszokott, tipikus vásáros menüig.

3.Bécs, Ausztria

Egy listáról sem maradhat le a bécsi - Rathausplatz - karácsonyi vásár, hiszen nem csak varázslatos mind a környezet, mind a kínálat, de nekünk magyaroknak az egyik talán legkönnyebben megközelíthető hely. Már pár ezer forintért lehet retúr buszjegyet váltani, de autóval is néhány óra alatt el lehet jutni - még akár az ország keleti részéről is. Bécs karácsony közeledtével amúgy is egy szuper célpont, hiszen sok-sok üzletet találhatunk itt ami nálunk nem elérhető, és az outlet boltok kínálata is jó opció lehet a karácsonyi bevásárlásra.

4.Strasbourg, Franciaország

Ha karácsonyi vásár, akkor Strasbourg. Nem véletlenül fonódik össze a kettő egymással, hiszen itt rendezték meg Franciaország legrégebbi karácsonyi vásárát, aminek története egészen 1570-ig nyúlik vissza. A város ilyenkor tényleg ünnepi ruhát ölt, és termelők tucatjai kínálják minőségi portékájukat a karácsonyi fények alatt. A leglelkesebb karácsonyosoknak ez abszolút kihagyhatatlan, hiszen a megszokott karácsonyi ünneplés, és bizonyos szokások is innen eredeztethetőek.

5.Prága, Csehország

Végül, de nem utolsó sorban szót kell ejtenünk a prágai mesevilágról, ami ilyenkor az egyik legkedvesebb hely Európában. Sok árus kézzel, ott helyben készíti az árut, a friss és egyedi finomságok illata pedig belengi az egész belvárost. Gyakran készülnek előadásokkal, karácsonyi jelenetekkel, vagy akár gyermekkórussal, de akár bárányt vagy csacsit is lehet simogatni a betlehemi jászol mellett. Itt biztosan rátalál a karácsonyi hangulat még a legszkeptikusabbakra is, forró csokira fel!

Zászlót bontott a Demokratikus Koalíció YouTube csatornája, a DK TV. Gyurcsány Ferenc ezt is előre beharangozta már, akárcsak az árnyékkormány esetében azt tette, december 2-án, 18 órakor indult útjára a baloldali párt legújabb szócsöve. Úgy tűnik az alternatív nyilvánosság létrehozása a következő lépése a Demokratikus Koalíció dominanciára való törekvésének. Az áprilisi választások után eltérő stratégiákat kezdtek el követni az ellenzéki pártok, az LMP megpróbálja magát "Magyarország zöld pártjaként" újradefiniálni, a Jobbik pedig konzervatív pártként a jobbközepet célozta meg.

Azonban a Momentum és a Demokratikus Koalíció ennél jóval ambiciózusabbak, ők a kisebb baloldali pártokat folyamatosan felemésztve kívánnak a jövőben a Fidesz ellenpólusaként politizálni. A módszer abban más, hogy míg a Momentum lassan, megfontoltan akar építkezni, addig a DK próbálja magát az egyedüli kormányzóképes, cselekvőképes és "mindenképes", legjobban megszervezett ellenzéki pártként viselkedni.

Az Dobrev-árnyékkormány felállítása is ezt a célt szolgálja, megakarja mutatni, hogy van kormányzóképes alternatívája az Orbán-kormánynak. Ennek meg is lett a látványos eredménye, hiszen a legújabb közvélemény-kutatások magasan az ellenzék vezető erejének mérik a DK-t, míg a többi ellenzéki párt zöme nagy eséllyel nem jutna be a Parlamentbe, csak a Mi Hazánk és a Momentum. Sokan vonnak párhuzamot a Fidesz 1996-ot követő térfoglalása és a DK mostani viselkedése között, tegyük hozzá nem alaptalanul.

(kép forrása: Fidesz Facebook oldala)

A DK - a régi Fideszhez hasonlóan - egy széttöredezett pólusban helyezkedik el a baloldalon, úgy gondolja, hogy ezt a sokaságot neki kell egységbe tömörítenie az "Egy a tábor, egy a zászló" jelszava alatt. A Demokratikus Koalíció sokszor hívja fel a figyelmet arra, hogy a többi ellenzéki pártból folyamatosan áramlanak át a fiatal politikusok, a Fidesz ehhez hasonló agyelszívást hajtott végre a 2000-es években. A DK TV szinte "kísértetiesen hasonló" célt és funkciót láthat el, mint a 2003 januárjában elinduló Hír TV a Fidesz esetében. A Hír TV a polgári, konzervatív jobboldalnak kívánt egy alternatív szócsövet biztosítani a nyilvánosságban. Bár a DK TV a YouTube-on található meg (ebből a szempontból másabb is, mint a jobboldal saját csatornája), az online platformok lassan, de kezdenek a hagyományos felületek babérjaira törni. 

Már az is sokat elmond a csatornáról, hogy a főműsora - a DK Szubjektív - hetente egyszer, péntekenként fog felkerülni. A hét bármelyik napját kiválaszthatták volna, de itt feltehetőleg nem kis tudatosság van, ugyanis Orbán Viktor a Kossuth Rádióban szokott beszélni péntekenként. A DK az árnyékkormány mellett kitalálta az ellen-pénteket is. Érdemes a rövid videóikat, a "Shorts"-okat is megnézni, Gréczy Zsolt szerint

És van olyan, hogy egy párt képes újra és újra új dolgokat kitalálni. A DK TV erről szól.

Gréczy Zsolt ezzel azt akarja hangsúlyozni, hogy a pártja az egyedüli párt, amely az ellenzéki térfélen cselekvőképesnek mondható. Vágó István rövid videójából az derül ki, hogy a DK TV lesz az, amelyik a főbb kérdésekre majd választ tud adni - a válaszokért nem kell a többi ellenzéki párthoz fordulni. A Demokratikus Koalíció érzékelhetően sokat foglalkozik a saját, pozitív kép felvázolásával, ehhez társul az is, hogy sokat foglalkoznak a Fidesz mellett az ellenzékkel is.

Az adás egy részében értékelték a Závecz-Research egy kutatását, amely alapján kiderült, hogy Dobrev Klára a legnépszerűbb ellenzéki politikus, ezt még nem érte el DK-s politikus. Továbbá summázták, hogy a DK most van az eddigi történelmének zenitjén, ugyanis nekik van a legnagyobb EP, országgyűlési és főváros frakciójuk, ők a legmegszervezettebb ellenzéki párt, tehát jó esélyük van leváltani a Fideszt 2026-ban. A DK egyetért Donáth Annával, amikor a széttöredezett ellenzéket versenyképtelennek gondolja és nem tartja előremutatónak ezen kis pártok belső versengését. A Gyurcsány-párt ezt megkívánja haladni, talán már most sem tekinti a többieket versenytársnak.

Ezt azzal is alátámasztják, hogy kicsit kitérnek a fő vetélytársra, a Momentumra is. Rámutatnak a Gelencsér Ferenc és Donáth Anna eltérő stratégiai elképzeléseire, ezzel azt sugallják, hogy mindenki mást belső feszültségek feszélyeznek, míg a DK egységes. Éppen ezért képesek ők megvalósítani a "Donáth-doktrínát", azaz a baloldali pólus egy párt általi egyesítését. Többek közt ennek köszönhető az a jelenség is, hogy a cselekedni vágyó, tehetséges ellenzéki politikusok hullámokban csatlakoznak a Demokratikus Koalícióhoz, míg a Momentumhoz a "nyíltan náci", ex-Jobbik politikus Stummer János csatlakozik. Szerintük azok az ellenzékiek, akik eredményeket szeretnének elérni, azok mennek a DK-ba.

(kép forrása: telex.hu)

Az adás alatt azonban leginkább a Fidesszel és Orbán Viktorral foglalkoztak. A párt önmagát a kormányoldallal szemben definiálja elsősorban, ez nyilvánvaló. A főbb beszédtémák az EU-s pénzek helyzete, Novák Katalin elnöki rezidenciája, Tiborcz István és Matolcsy György gyarapodása, a pedagógus tüntetések, illetve a Nemzeti konzultáció voltak. A végén kicsit foglalkoztak a katari világbajnokság politikai botrányaival is, de az nem annyira lényeges.

A DK szerint az EU keménysége annak köszönhető, hogy ez idáig nem tudta értelmezni Orbán politizálását, most viszont móresre tanítják a "rubeljobboldalt". Szerintük az Orbán ellopja az uniós adófizetők pénzét, illetve az ország jövőjét, ezt ismerte fel ennyi idő után Brüsszel. Abban egyetértettek, hogy ha Magyarországon baloldali kormány lenne, akkor egy hónapon belül megjönne a pénz. Orbán Viktornak azért nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez, mert akkor az egész család börtönbe kerülne (és nem azért, mert nem kötelező). A DK-s beszélő fejek szerint az Orbán-kormány vékony pallón táncol, amelybe bele fog bukni.

A Demokratikus Koalíció ezzel szemben fogalmazza meg magát, miután felvázolta a "főgonoszt". Egy Dobrev-kormánynak nem kellene hosszasan tárgyalnia a forrásokról, azokat magától értetődően megkapná egy hónapon belül. Míg Orbán erkölcsileg és politikailag megbukott, addig Dobrev Klára nem. Azonban azt korántsem lehet elmondani, hogy olyan sok energiát fordítottak volna arra, hogy ők mit csinálnának, főleg a kormányoldal szidalmazásával voltak elfoglalva. Az üzenet ebből a szempontból semmi új: ők nem Orbán. Kérdéses, hogy egy ilyen lazább stílust képviselő műsorban kell-e erről beszélni vagy sem.

Érdekes innováció a Demokratikus Koalíció részéről a DK TV elindítása. Elsősorban a cselekvőképesség látszatát akarják fenntartani az ellenzéki választók számára, illetve a Fidesz egyedüli alternatívájaként akarnak tetszelegni, ehhez hoztak létre egy alternatív nyilvánosságot. A műsorban elhangzottak alapján leginkább a részsikerek lekommunikálásáé a főszerep, de sokat foglalkoztak az ellenzék gyengeségével, illetve a Fidesz kritizálásával, szidalmazásával. Ha van egy kis öniróniájuk, akkor elindítják benne a "Gyurcsány Show"-t.

Egyre hangsúlyosabb témája a kormányzati kommunikációnak a válság, azonban sokak némi fordulat következett be az eddigiekhez képest. Egyesek szerint "szokatlan dolgot csinált Orbán", amikor "szembesítette a valósággal a népet". Sokan tartották álságosnak, megrendezettnek azt a videót, ahol a miniszterelnök adventi koszorút vásárolt az irodájába és beszélgetésbe elegyedett az eladóhölggyel. Továbbá az is megállapítható, hogy a különböző közösségi média felületeken is felerősödött a kormánytagok kommunikációja, sokat foglalkoznak a Nemzeti konzultációval, amely keretében a szankciós csomagokról lehet véleményt nyilvánítani.

Nagyon fontos minden politikai szereplő számára, hogy hogyan kommunikál a választóközönséggel, milyen fogásokkal próbál meg hatni rájuk. Természetesen az állampolgárokat rengeteg céllal és szándékkal lehet politikai üzenetekkel bombázni, az üzenet maga irányulhat a saját tábor, a bizonytalanok, illetve az ellenfél párt vagy pártok szavazói felé. A mai politikai pártoknak és politikusoknak komoly kampánycsapataik, agytrösztjeik és tanácsadóik vannak, ezek nélkül nem lehet a mai politikában érvényesülni.

A mai világban lehetetlen kikerülni a politikai üzenetek befogadását, ahhoz ténylegesen remeteként kellene élni. Azonban aki nem teheti meg, hogy a civilizált világon kívüli, politikamentes életet éljen, az lépten-nyomon belefut egy-egy plakátba, matricákba, adott esetben 5-15 másodperc hosszúságú átugorhatatlan politikai hirdetésekbe. Lángosozó Kunhalmi Ágnes, ételfutár Jakab Péter, kiránduló Novák Elődék és adventi koszorút vásároló Orbán Viktor: ezek mind üzennek valamit a befogadók számára. Egy választás során mindenki törekszik az "övéit" minél nagyobb hatásfokkal mozgósítani, illetve az ellenfelet lejáratni, ezáltal otthon tartani a mások szavazóit.

Orbán Viktor egy teljesen mindennaposnak számító virágboltban vesz az irodájába egy adventi koszorút, közben társalog az eladóval. Ez közelebb hozhatja a választókhoz a politikust, azt az érzetet kelti, hogy az olyan átlagemberekkel is érintkezik a miniszterelnök, mint ő maga. Természetesen ki lehetne emelni olyan párbeszéd paneleket, hogy a kormányfő felesége intézi az otthoni koszorút, tehát a hagyományos nemi szerepekről is szó esik, de nem ez a lényeg. A választás végezetül egy fehér gyertyás adventi koszorúra esik, az eladóhölgy ki is emeli, hogy a fehér a tisztaság jele. Mivel a kormányfő irodájába kerül, ezáltal hozzá köthető, vele azonosítható a fehér szín szimbolikája.

Tovább növeli a közelségérzetet azon része a beszélgetésnek, ahol Orbán Viktor elkezd érdeklődni a bolt sorsa és helyzete felől. Az egy nagyon fontos üzenete a videónak, ami ezután elhangzik:

-De talpon vannak?

-Talpon vagyunk.

-Energiaárak?

-Megjött a számlánk. Azt majd elfelejtjük.

-De kitudják?

-Ki, ki. Muszáj lesz.

Bontsuk szét a két szereplő ábrázolását! Orbán Viktor ebben a párbeszédben a törődő, érdeklődő államférfi szerepében van feltüntetve, akinek nagyon fontos, hogy a "mindennapok virágárusa" ki tudja-e fizetni a rezsiszámlákat. A másik szereplő, az eladónő pedig a türelmes, kötelességtudó (mivel befizeti a számlát) és lojális állampolgár, aki nemcsak, hogy állja a sarat, de még el is felejti a magyar kormánynak, hogy most nehezebb idők vannak. Ezek az üzenetek nem az "ellenzéki keménymag" szavazóknak szól, hanem annak a 3 millió környéki embernek, aki a Fideszre szavazott a választáson. Mindenki küszködik a megélhetéssel, még a Fidesz-szavazók is, ezekkel az üzenetekkel azt próbálják elkerülni, hogy lemorzsolódjanak.

(kép forrása: magyarnemzet.hu)

A jó és hatékony politikai kommunikáció elengedhetetlen része a hatalomgyakorlásnak, égetően fontos, hogy akár a rossz körülményeket is valamilyen módon elfogadhatóvá tegye a hatalmon lévő, hogy eladható legyen. Az első szabad választások után felálló Antall-kormány nem is gondolta volna, hogy az átmenet nehézségeit mennyivel jobban kellene lekommunikálni. A mai napig az az általános vélekedés Antall Józseffel kapcsolatban, hogy nem érdekelte az emberek megélhetése. Azóta azonban rengeteget professzionalizálódott a politika, gondosan ügyel arra, hogy az állampolgárok számára mit üzen és mit nem.

A másik nagyon fontos terület a Nemzeti konzultáció és az azt övező kommunikáció. A magyar kormány nyilvánvalóan a megélhetési nehézségekért való felelősséget átruházza Nyugat-Európára, azon belül is Brüsszelre. A magyar kormány egyes tagjainak eltérő megközelítései vannak a szankciók kapcsán, feltehetőleg van egyfajta munkamegosztás. Varga Judit rendre a magyar érdekek megvédéséről posztol az Instagramon, míg mondjuk Nagy István agrárminiszter "felkéri" az embereket, hogy a konzultáció kitöltésével támogassák meg a kormány küzdelmét, hallassák több millióan a hangjukat, hogy azt Brüsszelben is meghallhassák.

(kép forrása: 444.hu)

Nagy István reagál az emberek félelmeire, tisztába van az infláció hatásaival, tudja, hogy az emberek mivel szembesülnek a boltokban. A Nemzeti konzultációval azt akarják erősíteni az emberekben, hogy ők is hatással lehetnek a külpolitika és a gazdaság alakulására, megvan minden eszközük arra, hogy a kezükbe vegyék az irányítást. Mindenki szereti azt hinni, illetve érezni, hogy hatással van az életének a menetére, hogy kontrollálni tudja az eseményeket, a kormány ezt az igényt próbálja meg kielégíteni.

Összefoglalva a leírtakat, több dolgot is el lehet mondani a kormányzat kommunikációja kapcsán. Először is azt érzékeltetik az állampolgárokkal, hogy érdeklődnek, sőt, aggódnak a megélhetésükért, illetve nincsenek elszakadva tőlük. Az adventi koszorús videóban felvázolták a "jó állampolgár eszményét", ahol a helyes viselkedés az az, hogy a nehéz időszakot át kell vészelni, türelemmel kell lenni, illetve bízva a vezető képességeiben "el kell felejteni" a számlákat, emiatt nem szabad megvonni a bizalmat. A magas árak összekötése a szankciós csomagokkal egyfajta felelősségi súlypont áthelyezést eredményez, a magyar kormány helyett Brüsszel lesz a hibás. Az ötödik Orbán-kormány mindeközben az emberek támogatását és felhatalmazását kéri egy konzultáció kitöltésével, cserébe a cselekvőképesség "jóérzését" adja nekik.

Van-e érezhető fordulat a kormány kommunikációjában? Minimális, de meg lehet állapítani egyes mintázatokat. Orbán Viktort eddig is egy emberközeli politikusként ábrázolták, aki mindenkivel képes szóba elegyedni. Összkormányzati szinten megállapítható, hogy a politika próbálja érzékelteti magáról azt, hogy tisztában van a jelenlegi körülményekkel, a magas árakkal, a vágtázó inflációval. Amennyiben valami megállapítható, az az, hogy sokkal többet foglalkoznak "kendőzetlenül" az átlagember sorsával. Továbbá kikristályosodik a befogadók számára a "jó állampolgár" eszményi képe, aki türelmes, megértően viselkedik a kormány iránt, illetve kötelességét teljesítve kitölti a Nemzeti konzultációt.

Decemberben már mindenki a karácsonyi ajándékokon pörög ezerrel, ezért december 6-ról gyakran megfeledkezünk és csak egy ünnepi kiadású túlárazott csokival lepjük meg szeretteinket. Ezért hoztam nektek néhány ötletet, ami tökéletes apróság Mikulásra, ráadásul mindegyik saját készítésű finomság is.

Hóember Macaron

Igen, ez az ajándék időt és türelmet igényel, hiszen a macaron nem a fél óra alatt összedobott édességek közé tartozik. Azonban, ha szánsz rá néhány órát, olyan ajándék lesz, amit senki sem felejt el egyhamar.

A tészta elkészítésénél én az alábbi receptet szoktam használni, ami soha nem hagyott még cserben. A tészta kinyomásánál értelemszerűen térjünk el a recepttől, hiszen mi hóember formákat szeretnénk alkotni.

(forrás: youtube.com) 

Néhány tipp, ami nálam bevált macaron készítés közben:

Én általában nem mandulalisztet, hanem darált mandulát veszek, amit még egyszer átszitálok. Noha egy kicsivel több munkát jelent ez, a darált mandula ára töredéke a mandulalisztének, így máris sokkal költséghatékonyabb a receptünk.

A tésztát mindig légkeveréses sütőben kezdem el sütni. Amikor látom, hogy a kis ,,talpacskák” már megemelkedtek, a sütőt átkapcsolom egyszerű alsó- felső sütésre.

Ha a macaronok megsültek, mindenképp kihűlt állapotban, de ragasztás előtt rajzoljuk rájuk a kis hóembereket.

 (forrás: hu.depositphotos.com)

Ha készen vagyunk, egy darab celofánba becsomagolva egy igazán személyes és eszméletlen finom ajándékkal lephetjük meg barátainkat, családunkat.

Rénszarvasos cake pop

A cake pop-ok az elmúlt években hatalmas népszerűségnek örvendenek. Cukrászdákban elég merész áron adják őket, pedig ez házilag is meglepően könnyen elkészíthető. Ráadásul egy adag brownie-ból az egész családnak kész is az ajándék Mikulásra.

Az én kedvenc verzióm alapja egy csupacsokis brownie, amit egy minimális tejjel masszává dolgozunk, kis gömböket formázunk belőle. A gömbök közepébe hurkapálcikát szúrunk, majd megforgatjuk őket olvasztott csokiban. Ha megszáradtak tetszés szerint díszítjük őket. Íme, egy kis inspiráció a díszítéshez:

(forrás: streetkitchen.hu)

Néhány tipp:

Az egyszerű hurkapálca helyett hobbiboltokban nagyon szép, télies alternatívákat is találhattok, így még egy kis pluszt adva a cake popnak.

Ha nem bíztok a kézügyességetekben, akkor sima csoki helyett fehércsokiba mártogassátok a tésztát, majd száradás előtt – bármilyen boltban megtalálható - ehető csillagokkal, hópehellyel díszítsétek.

Ha nincs időtök vagy kedvetek sütni, egyszerű bolti édességekkel is helyettesíthetitek a házi brownie-t.

Ez a recept cukormentesen is elkészíthető. Csak ki kell cserélni a cukrot a kedvenc édesítőszeretekre, valamint a csokoládéból is van bőven cukormentes opció a boltokban. Értelemszerűen ez a verzió kicsit drágább lesz, de az éppen diétázó szerettetek öröme biztosan kárpótol.

Forralt bor mix

Ha nem vagy az a nagy cukrász, vagy csak nincsen időd órákat tölteni a konyhában, a következő ajándékötlet biztosan neked szól.

Ha tél, akkor forralt bor. Habár a karácsonyi vásárokban vett forralt bornak megvan a saját hangulata, azt le kell szögezni, hogy egy pohár árából otthon egy egész fazékkal tudsz csinálni.

Ha pedig ajándékba szeretnéd adni, itt az ötlet, hogyan tedd:

(forrás: gabojsza.hu)

Vegyél egy üveg száraz vörösbort, a receptben található fűszereket, cukrot, valamint egy csatos befőttes üveget.

A cukrot és a fűszereket óvatosan szórd egymásra úgy, hogy szépen rétegezve látszódjanak. A friss narancs és citrom helyett nyugodtan vedd meg vagy akár készítsed el ezek házi verzióját és rakd azokat az üvegbe.

Ezután nincs is más dolgod, mint szépen becsomagolni az üveget a borral és egy kis elkészítési javaslattal együtt odaadni a megajándékozottnak.

A szerző a kötetben elsősorban azt a - forrásai szerint helytelen - nézőpontot bírálja, ami szerint a nagy földrajzi felfedezések kora és a kora újkor önmagában egyedül az európai dominanciáról ismerszik meg, s hogy a világ legerősebb katonai és közigazgatási térségeként az európaiak a saját erőfölényükkel alapozták meg a mai súlyukat a mindennapok külügyeiben. Ezt a gondolkodásmódot nevezzük eurocentrizmusnak. A szerző azonban rámutat: nem feltétlenül vezet helyes eredményre ez a nézőpont, mert elhanyagol rengeteg fontos körülményt, kezdve a járványok szerepétől egészen a komplett ázsiai térség - szintén rohamosnak nevezhető - fejlődéséig. Kilépve az eurocentrizmusból olyan körülményeket ismerhetünk meg, melyek teljesen átformálják nem csak a nagy földrajzi felfedezésekről, de az egész kora újkori szerepünkről alkotott képünket.

Az európaiak expanzióról alkotott képe a szerző állítása szerint meglehetősen egysíkú, abban a gondolatkörben él, hogy amit az európai konkvisztádorok véghezvittek, az világszinten unikális produktum volt, ami nem a teljes igazság. A társadalmi fejlettséget az cáfolja, hogy a földrajzi felfedezések jó része nem állami, hanem a mai szó értelmében magánvállalkozás volt.

A katonai és taktikai fölényt az cáfolja, hogy a terjeszkedésekor a hódítók nem tömeges haderők voltak, hanem kisebb „gerilla” csapatok. Emellett amikor mégis nagyobb haderő-egység bevetésére került volna sor, azok kiképzésében és harci stílusában teljes mértékben azokhoz a csatározásokhoz voltak szokva, amiket „otthon” megszoktak: a szomszédaikkal való harcot. Mivel azonban egy addig soha nem érintett társadalmi csoporttal kerültek szembe, ezért ezek egy az egyben nem voltak alkalmazhatóak. Az európai csatatereken egyértelmű technikai fölényt jelentő megoldások (lőfegyver, ágyú) nem voltak bevetve a meghódított területeken, a közelharc során az előnyt az acél fegyverzet és páncél jelentette. E tekintetben tehát – a szerző szerint –

Az amerikai térnyerést a modern kultúra magasztosabban kezeli, mint amennyire a valóság indokolja. Sharman kiemelt figyelemmel kezeli a térség legfontosabb hódítóit, a spanyolokat. Kezdetben a mapucsok elleni csatározásokat említi: bár társadalmilag „belénk égett” a kép, hogy a konkvisztádorok nagy, díszes és felszerelt seregekkel jelentek meg a primitív és elmaradott bennszülöttekkel szemben, ez a kép sok szempontból nem helyes történetileg. A mapucsok olyan fejlett és hosszantartó ellenállást tanúsítottak, hogy az 1550-es évekig teljes egészében kiűzték a hódítókat a területeikről, vezetőiket pedig megölték és megették (itt megjegyezném hogy nyilván nem a mi értelmezésünkben vett kulturális fölényről, hanem a taktikai és erőfölényről beszélek). Globálisan értelmezve viszont a mapucsok még kulturális előnyben is voltak:

A portugálok Kelet-Afrikában folytatott katonai műveletei is cáfolják a tiszta dominanciáról alkotott eurocentrikus képet. A kereskedelem és a tengeri uralom megtartása végett kulcsfontosságú part menti városokban a portugáloknak létfontosságú volt a felügyelet. Itt azonban több fronton is ellenállásba ütköztek, ami nem csak a belső területek felé való terjeszkedést hiúsította meg, hanem még meg is kérdőjelezte a tengeri uralom státuszát. Egyrészt a helyi szuahéli lakosság reagált agresszívan, másrészt az oszmán birodalom támadta rendszeresen az erődöket. A part menti fölény azért maradt meg, de egyúttal korlátozódott csak a tengerrel határos városokra, mert a portugálok a hajókra szerelt ágyúival tengeri csatákban gyorsan győzelmet arattak. Ezen túlmenően azonban

A könyv tanulsága számomra különleges értékkel bírt, és jó időben is olvastam: az orosz-ukrán konfliktus hónapok óta tartó hírei mellett sokkal több értelmet nyertek bizonyos világpolitikai események úgy, hogy már nem azon az eurocentrikus körvonalon belül gondolkodom, mint eddig. Ahogy a szerző az utolsó fejezetben is kifejti, a globális nézőpont minden egyén számára nehezen elsajátítható, de nagyon sok tanulsággal jár, s én úgy gondolom, hogy ezt a szellemi áldozatot egy egyetemista korú embernek mindenképpen meg kell hoznia, éljen bárhol is a világban.

Cikksorozatunk záró részében Litvániát, a legdélebb balti államot mutatjuk be. Litvánia az egyedüli, amely (egységes) középkori államisággal rendelkezik, ráadásul német jelleg és vezetők nélkül. Sorsa összefonódott Lengyelországgal és Oroszországgal is. Orosz lakossága ugyanakkor jóval csekélyebb a másik két országénál, így a helyi oroszok teljesen más helyzetben vannak.

Litvánia

A maga 2,7 milliós lakosságával a legnépesebb a balti államok közül. Lakosságának 80-85%-a litván származású, vagyis

A legnagyobb kisebbség a lengyel – 6-6,5% -, míg az oroszok csak nagyjából 5%-ot jelentenek. Mindez teljesen más helyzetet teremt az oroszokhoz való viszonyulásban. Litvánia fővárosa Vilnius – a maga 550 ezer fős lakosságával.

Az egyetlen történelmi állam

A balti országokat megnézve azt láthatjuk, hogy finnugor és balti törzsek telepedtek le viszonylag régen a területen, akik egybeolvadni nem tudtak, és nagyon sokáig nem vették fel a kereszténységet. Ezt jellemzően a Német Lovagrend érte el náluk, majd megjelent egy német nemesség, egy német városi polgárság, míg a helyi népek megmaradtak jobbágynak. Litvániában ez másképp zajlott: fel tudták venni a harcot a Német Lovagrenddel, és az első nagyfejedelemként említett uralkodó, Mindaugas 1250 körül önként vette fel a kereszténységet és – a mi Szent Istvánunkhoz hasonló módon – letörte az ellene lázadó litvánokat. IV. Ince pápától koronát is kapott, ugyanakkor később visszatért a pogány hitre.

miután a Jagelló-ház őse, Jagelló (megkeresztelkedése után Ulászló) feleségül vette Nagy Lajos lengyel és magyar király lányát, Hedviget, ezzel létrejött a lengyel-litván perszonálunió. Mindkét ország nagy ellenfele a Német Lovagrend volt – a litvánok 1283 óta álltak hadban velük -, akiket Jogaila és unokatestvére, a litván nagyfejedelem (Vytautas vagy Vitold) 1410-ben a grünwaldi csatában vert le és vette vissza az etnikailag litván területeit. Ezen területet maguk a litvánok keresztelték meg az 1410-es években. (Teljes mértékben tehát ők a legkésőbbi keresztény nép Európában, nem az észtek, de a litván vezetők megtérése már az 1200-as években megkezdődött).

Vytautas litván nagyfejedelem ábrázolása (forrás: wikipedia.org)

Lengyel hatás

Vytautas nagyfejedelem halála után még nem jött létre az az egységes lengyel-litván állam, amely a kora újkorban létezett, hiszen maguk választhatták meg uralkodóikat, de lengyel jóváhagyással. Persze többször is unió állt fenn a két ország közt, emellett a két nemzet nemességének együttműködését jogilag is rögzítették, ahogy a jogrend is hasonlóan fejlődött, amely később mindkét ország vesztét okozta.

A Lengyel-Litván Unió bár 1385 óta létezett, véglegesen 1569-ben jött létre. Közös lett az országgyűlés és a külpolitika, de a pénzügyek nem teljesen. Ez vezetett ahhoz, hogy

mivel szert akartak tenni a helyi hivatalokra és a pénzre, ennek következtében a litván nemesség egy része ellengyelesedett.

A másik nagy probléma a liberum veto jogköre, vagyis, hogy az országgyűlés csak egyhangúan hozhatott törvényeket. Ez hozzájárult a lengyel-litván állam meggyengüléséhez, így az ország felosztásához is, amelynek következtében

Orosz elnyomás

A lengyel hagyományokat is átvevő litvánok természetesen nem tudtak belenyugodni az orosz uralomba:

így az 1830-as lengyel felkeléshez is csatlakoztak (emiatt a térség egyik legrégebbi egyetemét, a Báthory István által alapított vilniusi egyetemet bezárták).

Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem alapította Közép-Kelet-Európa egyik legrégebbi egyetemét Vilniusban (forrás: wikipedia.org)

A röghöz kötött jobbágyságot csak 1861-ben, az általános birodalmi jobbágyfelszabadítással szabadították fel, eredetileg ugyanazon feltételekkel mint Oroszországban, vagyis a földeket nem kapták meg (az egykori Lengyelországban igen). Ezen 1863-ban változtattak az egy évvel korábbi, lengyel-litván felkelés hatására, bár ennek célja a függetlenség volt, nem a földek megszerzése. Mintegy 22 ezer embert végeztek ki vagy üldöztek el, emellett betiltották a latin betűs írások kiadását (1904-ig állt fenn), bezárták az iskolákat (az általános iskolák kivételével, ahol az orosz lesz az oktatás nyelve).

A következő évtizedek az ellenállás éveivé váltak. Sorra alakultak a függetlenséget vagy az autonómiát követelő lapok és mozgalmak, mind Litvánia területén, mind a Birodalom más városaiban (például Szentpéterváron), mind pedig külföldön.

Az ismét független Litvánia

A független litván állam, mely többségében litván etnikumú,

így földosztásba kezdett. Politikailag ugyanakkor kifejezetten instabilnak tűnt: puccs puccskísérlet hátán jellemezte egészen a szovjet megszállásig, több baloldali pártot betiltottak, kommunista vezetőket végeztek ki, ugyanakkor több radikális nacionalista katonai vezető és történész is börtönbe került a függetlenség két évtizedében. A Vatikánnal is csak hosszú idő után sikerült megegyezniük a vilniusi egyházmegyét illetően.

Megkezdődnek a deportálások, főleg papokat és értelmiségieket vittek el – egyébként kevésbé volt súlyos, mint az észteknél, vagy különösen is a letteknél. Mindeközben illegálisan működött egy szovjetellenes kormány, ezt az 1941-ben bevonuló nácik ugyanakkor nem ismeték el, hanem saját kollaboráns kormányt alakítottak.

A Vörös Hadsereg 1944-ben tért vissza, de az egykor Németországhoz tartozó (és a versailles-i béke következtében litván fennhatóság alá kerülő) területeket csak 1945-ben érték el.

Itt is a tömeges kolhozosítás vetett véget az akciónak, amelyet pedig tömeges deportálás előzött meg. Megkezdődött az erőszakos iparosítás, illetve az oroszok betelepítése is. Ez utóbbi ugyanakkor nem jelentett akkora tömeget, mint a másik két országban, 1989-ben sem érték el a lakosság 10%-át.

Az oroszok ma

Két említendő jelenség van: az egyik a kalinyingrádi kerület, amelyet legkönnyebben Fehéroroszországon és Litvánián keresztül tudnak elérni az oroszok. Ez állandó fenyegetettség Litvánia számára. A másik pedig az, hogy a helyi oroszok hangot adnak annak, hogy támogatják Putyin háborúját Ukrajna ellen. Kalinyingrád nem az orosz kisebbség kérdéséhez tartozik, de kifejezi az Oroszországgal való viszonyt: Litvánia úgy tekint a kerületre, mint egy Moszkva elleni fegyverre (pl.: nem engedik át az unió által szankcionált árucikkeket, korlátozzák a közlekedést stb.).

Etnikai arányok Litvániában (forrás: researchgate.net)

Az orosz lakosság megnyilvánulásai viszont problémásak lehetnének – ha nem Litvániáról beszélnénk, hanem a másik két állam valamelyikéről. Litvánia számára is nagyobb félelem lehet Kalinyingrád, hiszen Oroszország számára ez sokkal fontosabb kérdés – Kalinyingrád a legnyugatibb terület, állandóan használható kikötővel. Ez az orosz népesség azonban legfeljebb elővigyázatosságra, nem pedig irracionális félelemre, nagy volumenű megnyilvánulásokra ad alapot.

Borítókép: Vilnius (forrás: wikipedia.org)

Ebben az évben mindenki folyamatosan figyeli, mennyi áramot fogyaszt, nehogy túllépje az átlagfogyasztást. Vajon lehet-e idén az előző évekhez hasonló karácsonyunk ezen keretek között? 5 tipp azért, hogy erre a válasz igen lehessen!

Vásároljunk LED égősorokat!

A LED égők hatalmas népszerűségnek örvendenek már jópár éve. Érvként mellettük szól, hogy ezekkel a fényforrások lényegesen kevesebb energiát fogyasztanak, mint az egyszerű kompakt izzók. Ez a lényegesen kevesebb akár ötöd annyi fogyasztást is jelenthet. Szintén a LED mellett szól az élettartamuk, ami jócskán hosszabb, mint a hagyományos izzóké.

Ezt ellensúlyozza a LED ára: 450-500 óra folyamatos világítás kell ahhoz, hogy megtérüljön az ára.

Azonban amennyiben pénztárcánk engedi, mindenképp érdemes néhány LED égősorba beruházni, mivel az energiafogyasztásunk biztosan megköszöni nekünk.

Egyszerűsítsük a karácsonyi menüt!

Biztosan sokan vagyunk úgy, hogy egy kissé túlzásba esünk a karácsonyi menü megtervezésénél és egy hét múlva is a maradékot próbáljuk elfogyasztani. Lássuk be, 6 napon keresztül töltött káposztát enni annyira nem élvezetes.

Ahhoz, hogy ettől megkíméljük magunkat és energiát is spóroljunk elég egy tudatos tervezés, az adagok és az ételfajták lecsökkentése. Bőven elég kétféle főétel és kétféle süti. Sőt… A bevásárlás során pedig alaposan gondoljuk át, hány vendéget fogadunk és ne ennek a triplájára vegyünk alapanyagokat.

Főzés során pedig érdemes arra figyelni, hogy amennyiben időnk engedi, egyszerre csináljunk mindent. Amikor megsült a hús, utána rögtön mehet is be a süti. Így a sütőt elég lesz egyszer bekapcsolni felmelegíteni, amivel nem kevés áramot tudunk spórolni.

Ezzel a tipp rengeteg pazarlástól és idegeskedéstől is megment minket.

Ne csak fényekkel díszítsünk!

Noha fent már írtam a LED fénysorok előnyeiről. Mégis, a legtöbb energiát azzal tudjuk megspórolni, ha olyan díszeket preferálunk, amik egyáltalán nem fogyasztanak áramot.

Például, ha csak egy kicsivel kisebb karácsonyfát veszünk idén, az már elég nagy változást tud hozni. Hiszen a megmaradt díszekkel fel tudjuk dobni a lakást (a szalmából font díszek elképesztő jól tudnak mutatni), ráadásul lényegesen kisebb fényfüzér is elég a fa megvilágításához.

Mi évek óta úgy próbálunk karácsonykor energiát spórolni, hogy nem egy hosszú fénysort veszünk, hanem LED égős, felcsiptethető ,,gyertyákat”. Így nem kell egy kisebb fára felerőszakolni egy hosszú füzért, hanem tényleg ízlésesen és mértékkel tudunk díszíteni, ami ráadásul még energiahatékony is.

Figyeljünk a fényfüzérek vásárlása során!

Piacokon, kétes hírű boltokban és az interneten is találunk dögivel gyanúsan olcsó fényfüzéreket. Ennek nem szabad bedőlni.

A jó minőségű és energiahatékony izzók gyártása nem olcsó mulatság. A gyártási költségektől kezdve, a csomagoláson, az engedélyek és tanúsítványok beszerzésén át minden pénzbe kerül. A nagyon olcsó termékek esetén pedig eléggé valószínű. hogy ezek valamelyikén spóroltak.

Így nem csak a termék fogyasztása lesz kiszámíthatatlan, de konkrétan balesetveszélyesek ezek a fények.

Karácsonyi fényfüzérekre megéri költeni. Nem csak megtérül az áruk, hanem biztonságosak is. Senki nem akarja a karácsonyt egy zárlattal kezdeni.

Legyünk tudatosak!

A tudatossággal, a szervezéssel nagyon sok áramot tudunk megspórolni az ünnepek alatt.

Hogy konkrétan mire is gondolok?

Ha hosszabb időre elmegyünk otthonról, akkor figyeljünk arra, hogy áramtalanítunk. Húzzuk ki, kapcsoljuk le a hosszabbítókat. Így az otthonunkat is biztonságosabbá tesszük és energiát is spórolunk.

Ne ússzon fényárban az egész ház. Ha karácsonykor nálunk van a rokonság és tudjuk, hogy a következő néhány órát az ebédlőben tölti mindenki, akkor teljesen felesleges égve hagyni a villanyt minden szobában. Ha pedig a TV helyett a társasjátékok kerülnek elő, az nem csak a családot hozza közelebb egymáshoz, hanem az energiaszámlát is csökkenti.

Érdemes a fényfüzérekhez időzíthető, analóg kapcsolóórát venni. Így előre meg tudjuk határozni, mettől meddig világítson a karácsonyfánk. Így nem kell folyamatosan hajolgatni, rosszabb esetben bemászni a fa mögé, hanem egyszerűen és energiatakarékosan tud világítani a fánk.

Fenntartható Hulladékgazdálkodás Karácsonykor:

A karácsonyi időszak sajnos a hulladéktermelés növekedésével is járhat, de érdemes megfontolt döntéseket hoznunk a hulladékok kezelésében. A körforgásos gazdaság elveit követve, válasszunk olyan ajándékokat, amelyek hosszú élettartammal és újrahasznosítási lehetőségekkel rendelkeznek. Csökkentsük az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok használatát, és inkább válasszunk környezetbarát csomagolási megoldásokat, például újrahasznosított papírt vagy textíliát.

Kreatív Újrahasznosítás és Karácsonyi Dekoráció:

Az újrahasznosítás és kreatív dekoráció összefonódik a fenntartható karácsonnyal. Készítsünk saját kézműves dekorációkat újrahasznosított anyagokból, például régi újságokból vagy kartondobozokból. Így nem csak egyedi és személyre szabott dekorációkat készíthetünk, hanem csökkenthetjük is a felesleges hulladékot.

Cikksorozatom előző részében könnyen elkészíthető, pénztárcabarát német recepteket hoztam a hideg őszi napokra, viszont most az édesszájúakra is gondoltam, ezért ma a kedvenc tradicionális desszertjeim egyszerűsített verzióival készültem. Ezek alapja egy-egy klasszikus édesség, melyekkel valószínűleg már mindenki találkozott valamilyen formában, viszont most megmutatom, hogyan lehet ezeket olcsón, de mégis nagyon finoman elkészíteni.

Fekete Erdő Torta - pohárban

Talán az egyik legnépszerűbb német eredetű finomság a Fekete Erdő torta, ami bár nagyon finom, de az elkészítése hosszadalmas és sok gyakorlást igényel. A pohárdesszert verzió nem csak gyors és egyszerű, de olcsóbb is és az ízélmény sem marad el az eredetitől. A receptet három részre lehet bontani, ugyanis a desszert egy kakaós piskótából, egy tejszínes krémből és egy cseresznyés (vagy meggyes) rétegből áll össze.

Piskóta

A piskóta részt helyettesíthetjük egy egyszerű brownie recepttel, ami szerintem csak még finomabbá teszi az egészet.

A brownie hozzávalói a következőek:

4 ek cukor

4 ek liszt

2,5 ek kakaópor

1 db tojás

3 ek tej

3 ek napraforgó olaj

Ha kimértünk minden hozzávalót, akkor egyszerűen csak összekeverjük az egészet egy tálban, majd egy kisebb kivajazott/olajozott tepsiben, vagy sütőformában 180 fokon, 7 perc alatt készre sütjük. Mivel pohárdesszertről van szó, ezért itt egy kis adaghoz elegendő mennyiséghez adtam meg a hozzávalókat, de ha szeretnénk egyszerű brownie-ként is fogyasztani, akkor felszorozva nagyobb mennyiséggel is ugyanilyen egyszerű az elkészítés.

Tejszínes krém és a meggy

A krémhez nincs másra szükség, mint egy kis doboz habtejszínre és egy kevés cukorra, amit robotgéppel, vagy ha türelmesek vagyunk, akár habverővel is felverhetünk.

Cseresznyeszezonban friss cseresznyét is használhatunk, de őszi vagy téli napokon a meggykompót is tökéletes. Egy lábasban felforraljuk a magozott meggybefőttet a levével együtt egy kis cukor hozzáadásával, és addig kevergetjük a tűzhelyen, amíg szirupossá nem válik az alap.

Ha mindhárom alkotóelemmel elkészültünk, akkor már csak egy pohárra lesz szükségünk, amibe egymás után belepakoljuk a rétegeket. Alulra mehet egy kis krém, majd a meggyes szirup és a meggy, majd egy kis darab brownie. Nem kell tökéletesnek lennie az arányoknak, vagy a sütemény alakjának, akár morzsolva is hozzáadhatjuk – ízlés szerint. Ha megtelt a pohár, akkor kész is vagyunk: már csak egy kiskanálra és jó étvágyra lesz szükségünk!

Rote Grütze

A második finomság az még az előzőnél is egyszerűbb, ha ez egyáltalán lehetséges. Szintén egy pohárdesszertről beszélünk, de ez az eredeti verzióban is sütés nélkül készül. Előkészülettel és elkészítéssel együtt is mindössze 10 perc alatt kész ez az erdei gyümölcsös finomság, vágjunk bele!

Hozzávalók:

500 g fagyasztott bogyós gyümölcs mix (eper, málna, szeder, stb.)

250 ml bogyós gyümölcslé (bármilyen márka, vagy gyümölcs)

1 doboz tejszín

45 g kukoricakeményítő

Elkészítés:

Egy lábasban kezdjük el forralni a fagyasztott gyümölcsöt és a cukrot. Mindenképp figyeljünk rá oda nagyon, nehogy leégjen a cukor. Közben egy kis tálban keverjük össze a keményítőt és a gyümölcslevet, amíg csomómentes nem lesz, és adjuk hozzá a gyümölcshöz. Kb. 2-3 perc alatt össze is fog állni a gyümölcsös krém, amit aztán poharakba adagolhatunk. Erre mehet a hideg tejszín akár hab, akár krém formájában. Ezzel el is készült a finomság, amit nehéz elképzelni, ha még sosem kóstoltuk, de valóban függőséget tud okozni. Tökéletes vendégváró, főleg, ha elfelejtettük, hogy jönnek a vendégek és hirtelen kell összedobni valamit: pár perc alatt, minimális összegből vendégül láthatunk akár egy nagyobb társaságot is!

Ha ti is olyan karácsony-fanatikusok vagytok mint én, akkor már biztosan elkezdtetek azon gondolkodni, hogyan öltöztessétek karácsonyi díszbe a lakásotokat. Azonban az idei év árai mellett alaposan át kell gondolni milyen díszeket veszünk, hogyan tudjuk megidézni az ünnepi hangulatot pénztárcabarát módon. Íme az én tippjeim!

Narancs és szegfűszeg - az örök klasszikus

Ki ne imádná a tipikus ,,karácsony illatot"? Elég ilyenkor beleszagolni a levegőbe és rögtön elönt az ünnepi hangulat. Ennek előidézésre az illatosítók, a gyertyák és az illóolajak is megoldást jelenthetnek, de én most egy olcsóbb és autentikusabb ötletet hoztam nektek. Ehhez elég egy csomag szegfűszeg és néhány darab narancs.

A házi illatosító elkészítéséhez nem is kell mást tenni, mint a narancsba egy spirál alakban beleszúrni 10-20 darab egész szegfűszeget. Ez nettó 2 perc alatt meg is van, ezután nincsen más dolgotok, mint kihelyezni egy száraz, központi helyre. Ha erősebb illatot szeretnétek, akkor tegyétek a narancsot a radiátorra. Ha nem szeretnétek annyira erős illatot, akkor egy -minden lakásban megtalálható- használaton kívüli kis cserépbe helyezzétek be a szegfűszeges narancsot néhány apró fenyőág társaságában.

Ha még inkább fel szeretnéd dobni az amúgy is csodás illatot, vegyél néhány egész fahéjat, és ezeket egy csinos kis szalaggal összekötve tedd a narancsok mellé.

(forrás: life.hu)

Nézzük az árakat:

3 db narancs - 618 Ft

1 csomag szegfűszeg - 215 Ft

1 csomag fahéj - 155 Ft

Teakalendárium - meleg finomság minden napra 

A boltokban sétálgatva elhűlve látom, hogy mindenki kedvence, a kis csokikat tartalmazó adventi kalendárium egy kisebb vagyonba kerül. Ennek egy egészségesebb és lényegesen olcsóbb változata lehet az akár házilag is elkészíthető teakalendárium, amibe belecsempészhetjük a kedvenc fahéjas, szilvás, egyéb ,,karácson ízű" teáinkat.

Ha házilag csináljátok, biztosan egy szuper családi program lesz és úgy díszíthetitek, hogy passzoljon a többi dekorációhoz. Ennek elkészítése egy kicsit több időt és kézügyességet igényel, de a végén minden energia bőven megtérül.

Nincs is másra szükségetek, mint néhány méter spárgára, 24 db fából készült csipeszre, ugyanennyi kis méretű borítékra és a kedvenc teaválogatásotokra. Én általában 2x1,5 méter spárgát vágok le, amit egy-egy polcra, könyvespolcra ragasztok fel. Ezután a borítékokba beleteszem a filtereket, majd megszámozom őket egytől huszonnégyig. Majd nincs is más dolgom, csak a csipeszekkel felerősíteni a spárgára a borítékokba zárt teákat.

Ha egy kicsit fel szeretnétek dobni a kalendáriumot, akkor ajánlom a színes borítékokat, vagy egyszerűen színes filcekkel, matricákkal, csillámporral dekoráljátok ki a borítékokat.

(forrás: mindy.hu)

Nézzük az árakat:

25 filtert tartalmazó, téli ízvilágú teaválogatás - 2499 Ft

24 db színes boríték - 984 Ft

24 db csipesz - 250 Ft

2 m spárga - 80 Ft

Fényfüzér fényképekkel - emlékek reflektorfényben

A karácsonyról, az adventről mindenkinek eszébe jutnak a csodaszép fények, a kivilágított, díszes utcák. Szerintem szinte mindenki szereti ebben az időszakban feldobni a lakását fényfüzérekkel.

Ezt a szokást én annyival szoktam felturbózni, hogy előhívatom a kedvenc képeimet az adott évből és ezekkel dobom fel az égősoromat.

A képek kiválasztása is egy szuper közös program lehet, újra átéljük az adott év kedvenc pillanatait. Az előhivatott képeket pedig kis csipeszekkel felrakom az égősorra és kész is a személyes dekoráció, ami biztosan a lakásunk éke lesz. 

Ha nagyon profik vagytok és hosszú az égősorotok, akkor a falra akár fenyőfa formájában is fel lehet rakni és a képeket pedig az ,,ágakra" tudjátok csíptetni.

(forrás: 4home.hu)

Nézzük az árakat:

245 cm-es égősor - 1000 Ft

15 kép előhívása - 435 Ft

15 db fa csipesz - 155 Ft

Sokat feszegetett kérdésköre a magyar politikának az ötödik Orbán-kormány külpolitikai mozgásterének az állapota, annak beszűkültsége. Nagyon sok választás volt az elmúlt fél évben, ott volt a svéd, az olasz, az izraeli, az amerikai félidős, a francia Nemzetgyűlés, illetve elnökválasztás, a brazilról nem is beszélve. Igen sokszor szoktunk találkozni azokkal a reakciókkal, ahol az egyes pártpolitikusok, közéleti személyiségek (de akár maga a szomszéd is) szurkolnak valaki mellett és/vagy valaki ellen. Az ellenzék a "saját sikerének" érezte Bolsonaro leváltását, Macron újraválasztását, míg a jobboldal örömét lelte az olasz választásokban, melynek végén Giorgia Meloni lett a miniszterelnök, illetve Netanjahu is visszatért a kormányfői bársonyszékbe.

Olyannyira fontos, hogy cseppet sem elég, ha csak az egyik küzdőtéren van partnere a politikusnak. Lehet valakinek sok barátja a hazai viszonylatokban, de ha elhagyja az ország határát és több lesz a haragosa mint szeretné, akkor nehéz dolga lesz elérni bármit is hazája számára. De ugyanez igaz fordított esetben is: ha valakinek nagyobb a presztízse külföldön, mint belföldön, akkor azzal nem megy semmire egy nemzeti választáson. Banálisnak hangzik ez, de attól még fontos.

Ugyanis magyar szemmel - legyen az kormánypárti vagy ellenzéki - mindenki csak azt nézi egy idegen ország választásánál, hogy az Orbán Viktorral milyen kapcsolatot ápol. Ennek a kettősségnek a szűrőjén értékelik sokan, hogy mi történik a politika nagyvilágában. Milyen sokszor találkozunk olyan posztokkal és újságcikkekkel, amelyek valami olyasmiről írnak, hogy:

Mindenki kikap, akit Orbán támogat!

Trump 2020-ban, Andrej Babiš 2021-ben, Le Pen és Janez Jansa 2022-ben. Ha ez igaz, akkor nagyon nagy hatalom van a magyar miniszterelnök kezében: ha a jövőben minden baloldali és liberális jelöltet támogatna, akkor világszintű jobboldali dominancia alakulna ki, jobboldali kormányok mindenhol, ahol csak rábökünk a térképre. Megvannak erre a megfelelő tanácsadói körök, csoda, hogy erre még nem hívták fel a kormányfő figyelmét!

(kép forrása: 24.hu)

Komolyra fordítva a szót, a magyar kormánynak nehéz külföldi körülmények között kell érvényesítenie az akaratát. Ennek több oka és dimenziója van és nem feltétlenül az, hogy rossz lóra tett az aktuális választásokon. Egy majdhogynem 10 milliós kis ország kormányfőjének a "rosszul irányzott támogatása" nem magyarázza meg több másik ország belpolitikai folyamatait, illetve a választók válaszreakcióit felmerülő baklövésekre.

Az biztos, hogy több oka is van annak, amiért most "kényelmetlen külföldről" lehet írni, például ott van az EU-val folytatott csatározások elharapódzása, a keleti nyitás politikája, a V4-ek helyzete, illetve a háborúhoz való ,,különutas" viszony. Orbán Viktor számára a külpolitika kiemelt helyen van és volt mindig is, azonban 2010 óta Magyarország helye a nagyvilágban jelentősen átalakult. Emögött összetett gondolati világ rejlik, érdemes mindennek utánajárni. De mégis mi az a felfogás, ami miatt beszűkült a magyar kormány mozgástere?

Orbán Viktor deklaráltan az Európai Uniónak az ellenzék, több konfliktus is mérgesíti el Magyarország és Brüsszel kapcsolatát. Elsősorban az integráció milyenségét illetően van súlyos ellentmondás: Orbán egy úgynevezett "Nemzetek Európája-koncepciót" támogatna, ahol az erős nemzetek határozzák meg a dolgok menetét, szuverenitásuk nem csorbul. Ebbe nem fér bele egy nemzetek feletti együttműködés, egy Európai Egyesült Államok. Ezzel szemben az uralkodó Európa felfogás a élteti föderalizmus eszméjét, ugyanis vannak olyan politikusok, akik hosszútávon abban látják a kontinens jövőjét.

(kép forrása: hvg.hu)

A következő elemhez kicsit messzebbről indítok: a rendszerváltás korszakától, a "történelem végétől". A rendszerváltó ellenzéki elit komoly szellemi munkát végzett a Kádár-korszak ideje alatt, ebbe beletartozott az Európához való jövőbeli viszonyulás lehetséges formája is. Mindegyik meghatározó ellenzéki értelmiségi úgy gondolta, hogy Magyarországnak nemcsak földrajzilag, hanem kulturálisan és politikailag is Európában van a helye. Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, a népi írók egyik meghatározó képviselője azt mondta 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt, hogy

Európába, de mindahányan!

Természetesen a különböző programokból és pamfletekből ki lehet olvasni az eltérő motívumokat, azonban azt senki sem kérdőjelezte meg, hogy a NATO-ba és az Európai Unióba minél hamarabb be kell lépni. A keleti blokk országai mind csatlakozni akartak a Nyugathoz, ehhez azonban meg kellett felelni feltételeknek. Mivel minden, amit a Nyugat képviselt, az sikeresnek tűnt és "gyógyír minden panaszra", így mindenhol - Magyarország sem kivétel ez alól - a mintakövetést választották. Úgy érezték Kelet-Közép-Európa nemzetei, ha lemásolják a nyugati modellt, akkor azzal nyugativá is vállnak egy füst alatt, efelől Nyugaton sem volt kétség.

Ivan Krasztev és Stephen Holmes ennek az utánzó műfajnak a problematikáját kifejtik a Fény kialszik című könyvükben. Ők liberális politológusokként kritizálják a Nyugat ,,felsőbbrendűség" érzetét amit Kelet-Közép-Európa nemzeteivel szemben éreztetnek. Úgy gondolják, hogy a nyugati elitek elefántcsonttoronyból kritizálják a posztkommunista térség országait, akik igyekezve, de bukdácsolva próbálnak alkalmazkodni a nyugati típusú liberális demokrácia normáihoz.

Az általuk felfestett viszonyrendszer olyan, mint amikor valaki a ,,menő gyerekekhez" akar tartozni, de a menő gyerekek teljes szívvel sosem fogadják be a csatlakozni vágyót. A törtető ugyan felveszi a szokásokat és mindent, ami ezzel jár, de sosem lesz teljes értékű tagja a klubnak. Ez értelemszerűen frusztrációhoz és kisebbségi komplexushoz vezet, ,,úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek, de sosem elég, amit teszünk". Előbb utóbb ebből mindenkinek elege lesz.

(kép forrása: 24.hu)

Azonban a 2000-es évek közepe-vége válságos időszak volt, amely alapvetően írta felül rengeteg ember számára a Nyugathoz való viszonyulás milyenségét, Orbán Viktor ezt használta ki. Természetesen nem kevés előnnyel járt az Unióhoz való csatlakozás, azonban bonyolultabb a képlet ennél. Kelet-Közép-Európa államai számára a könnyebb kivándorlási lehetőségek miatt például elkezdődött, és a mai napig tart is egyfajta "agyelszívás". A legjobban képzett munkaerő ugyanis nem itthon kamatoztatja a hazai egyetemeken szerzett tudását, hanem Berlinben, Londonban vagy Antwerpenben. Mindemellett a később csatlakozóktól azt is elvárják, hogy részt vegyenek különböző szuverenitássértő döntésekben.

Orbán rengeteg beszédében kritizálta a Nyugatot. Úgy véli, hogy az egykoron mintául szolgáló hatalmi gócpont hanyatlik, sőt, ennek a hanyatlásnak a következtében a lesajnált kelet-közép-európai régiónak kell majd megmentenie a bevándorlás miatt ,,identitásukat vesztő" nyugati államok polgárait. A 2022-es tusnádfürdői beszédében pont ezt a gondolatát fejtette ki, ami heves reakciókat váltott ki sokakból: lakosságcseréről beszélt és nyugati menekülőket befogadó Magyarországról. Orbán Viktor felkínálta a receptjét arra, hogy hogyan lehet sikeresnek maradni ebben nehéz időszakban, ehhez keres szövetségeseket, tehát

(kép forrása: portfolio.hu)

De van-e olyan, aki követi is ezt az orbáni mintát? Erre mindenki a saját vérmérséklete és párthovatartozása alapján képes válaszolni, azonban az tény, hogy Orbán szeretne egy olyan európai koalíciót kialakítani, ami ebben partnere lenne. Giorgia Meloni irányában is vannak ilyen jellegű vágyak, hogy Európa egyik legbefolyásosabb állama a magyar álláspontot támogassa, azonban ez nem ilyen egyszerű. A V4-ek is éltek már szebb napokat, azonban a háborúhoz való eltérő viszonyulás kikezdte az együttműködés kohézióját.

Orbán Viktor itt is szembemegy az árral pragmatikus retorikájával, a lengyelek azonban sokkal radikálisabbak, történelmi okoknál fogva oroszellenesek. Azonban az ideologikusabb kérdésekben gyakran volt összhang, például a migrációs válság idején a baloldali Fico ugyanúgy ellenezte a menekültkvótát mint Orbán Viktor vagy a lengyelek. Azonban Csehország esetében nem elképzelhetetlen, hogy alapvetően változik meg Prága viszonya Budapesttel, ugyanis Jan Lipavsky, a cseh külügyminiszter pont ennek az orbáni minta követésének a tagadását fogalmazta meg:

...Andrej Babiš miniszterelnöksége idején bábként hagyta, hogy Budapestről vezessék... Andrej Babiš  nem folytatott szuverén cseh politikát, nem kell, hogy Orbán Viktor vezessen minket.

(kép forrása: elemi.hu)

A másik markáns külpolitikai változás a keleti nyitás volt, amelynek következtében partneri viszonyokat és együttműködési lehetőségeket keresett. Magyarországnak egyfajta kompországi szerepet szánt, ahol a keleti országok és cégeik lehetőséget kapnak az érvényesülésre.

A nyugati érdekeltségek átértékelődtek, a keletiek pedig előtérbe lettek helyezve, ennek issza most meg a levét a magyar kormány. Ugyanis az oroszokkal való együttműködés, Paks2, a háborút finanszírozó kőolaj-függőség nagyon is kényelmetlen viszonyrendszert eredményezett, amit nehéz eladni a jelenlegi körülmények között a V4-eknek vagy magának Európának.

Orbán Viktor külpolitikai revizionizmusa több összetevős: alapoz a magyar történelmi hagyományokra, ahol egy központtal szemben szakadatlanul meg kell védeni a magyar érdekeket és a keservesen kiküzdött szuverenitást; megkérdőjelezte a Nyugat elsődlegességét és versenyezteti a Keletet a Nyugattal; megtagadja a mintakövetést, ahol sosem lesz elég jó az utánzó ország, illetve az egyedi, nemzeti gyökerekkel rendelkező válaszoknak ad elsőbbséget. Orbán szeretné megreformálni az Európai Uniót, amihez szövetségeseket keres és támogat, próbál nekik mintát adni, hogy miképpen kellene ezt a sziszifuszi feladatot megoldani.

Képes volt homokot szórni az Európai Unió gépezetébe a magyar kormányfő, azonban ehhez elengedhetetlen, hogy legyenek szövetségesek is, akik hordják a homokot. Azonban a keleti függőségek, a most uralkodó uniós normák tagadása és konstans vétózás nem kívánt fordulatot okozott. Találó Novák Zoltán meglátása: az Európai Unió ,,rövid pórázon" fogja tartani Magyarországot az uniós pénzek visszatartása kapcsán, állandó felügyeletre kell majd számítani, ami a vállalásokat illeti. Orbán Viktor konfliktusos, megosztó külpolitikája a mostani nemzetközi politikában bekövetkezett fordulatok miatt nem számíthat sok jó indulatra az Európai Uniótól. Ez a válságok korában komoly feladat elé állítja a magyar kormányt, adott esetben felülvizsgálatra is kényszerítheti azt, ami a preferenciákat illeti.