Reaktor

Használhatatlan vacak vagy jól bevált rendszer? Mióta használjuk pontosan? Hosszú évek óta nem változott semmit? Járjuk körbe a Neptun rendszerét és lássuk, mit gondolnak róla az egyetemisták!

Szeptember közeledtével minden egyetemista kénytelen újra belépni a Neptun-fiókjába, megnézni a hónapok óta olvasatlanul heverő hírleveleket, aktiválni a félévét és felvenni az óráit. A gólyák pedig elkezdenek barátkozni a felülettel, amiről már annyi hideget, meleget (inkább hideget) hallottak. Éppen ezért ez a tökéletes idő arra, hogy megnézzük mi is az a Neptun, mik a leggyakoribb hibái és mit gondolnak róla az egyetemisták.

Kép forrása: ELTE ÁJK memes

Őskövület

Az egységes oktatási rendszer kialakítása a ’90-es évek végén Cséfalvay Klára fejében fogalmazódott meg, aki akkoriban a BME egyetemi docense volt. Az ő vezetésével meg is valósult ez az elképzelés, létrejött a Hallgatói Információs Rendszer, kifejezetten a BME igényeire szabva. Azonban ez a rendszer olyan piaci rést igyekezett lefedni, hogy az eziránti kereslet nagyon hamar elkezdett nőni. 

Így elkezdtek tervezni egy összetettebb, általános igényeket lefedő, Neptun 2000-nek keresztelt rendszert, amit 1997-ben két intézmény is bevezetett. Ezt követően a Neptun megállíthatatlan lett. Szépen lassan az egyetemek túlnyomó többsége bevezette és a mai napig használja. 

Fontos megjegyezni, hogy maga a Neptun rendszer ugyan egységes rendszer, amit évről évre fejleszt az SDA Informatikai Kft., azonban

Így mindenképp járjunk utána, hogy egy esetleges neptunos baki esetén kit is kezdünk el szidni, az SDA Informatikai Kft-t vagy a saját egyetemünket.

Kép forrása kolhok.elte.hu

Változatlan

Amint látjuk, a maga 25 évével a Neptun valóban nem a legfrissebb informatikai rendszer, de elméletileg alapos és folyamatos karbantartás mellett megfelelően kell(ene) működnie. 

A központi fejlesztésekért az SDA Informatikai Kft. felel, akik - amint egy 2017-es államtitkári válaszból kiderül - nem kevés összeget kapnak az állami egyetemektől és főiskoláktól a fejlesztésekre. Mennyi is pontosan ez a nem kevés?

"Felmértük az állami felsőoktatási intézmények tanulmány rendszerekre fordított kiadásainak nagyságrendjét: 2010-ben 462 millió, 2016-ban 581 millió forintot fordítottak mindösszesen tanulmányi rendszerekre, ezen belül a NEPTUN tanulmányi rendszerre 2010-ben 272 millió, 2016-ban pedig 545 millió forintot (valamennyi összeg bruttó értékben került feltüntetésre)" - írta ezt 2017-ben Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Kép forrása: ELTE BTK memes

Vélemények

Ez a rengeteg pénz jól lett felhasználva? Működik a Neptun rendszer? Mit gondolnak róla az oktatók és a hallgatók?

,,A Neptun nem egy jól sikerült rendszer. Lehet, hogy valahol, valamire, valamikor jó volt, vagy jó lehet, de az semmiképpen nem az, amire, ahol, és amikor használjuk” - így vélekedik Dragon Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem oktatója egy blogbejegyzésében.

,,Az én sérelmem a kapacitás. Az, hogy egyszerűen nem lehet normálisan egy tárgy- vagy vizsgafelvételt lebonyolítani, mert vagy nincs szabad hely, vagy lefagy es kidob a rendszer” - egy hallgatói vélemény Pécsről.

,,A Neptun legnagyobb hibája az, hogy a tárgy- és vizsgafelvételeknél rendszeresen lefagy és csak sok idő elteltével válik újra működőképessé a rendszer, ami nem kevés bosszúságot tud okozni a hallgatók számára” - PPKE-s hallgató észrevételei.

A Neptun egy olyan ,,élmény”, ami végigkíséri egyetemi éveinket. Egy kicsit régi, egy kicsit döcögős, de a mienk.

Az egyetem teljes hosszán át szemlélve talán gólyaként a legnehezebb anyagi javakra szert tenni - vagy jobban fogalmazva megélni. Pár lehetőséget leszámítva a felsőoktatási rendszerben nem szerepel még releváns szakmai anyag, így azok az ösztöndíjak, melyek a tanulmányi teljesítményt honorálják - és jellemzően nagyon magasak- első félévben elérhetetlenek. Mutatunk pár tippet, miből lehet mégis pénzhez jutni!

1. Szociális ösztöndíj

Még a nyáron érdemes megfontolni, esélyes vagy-e szociális támogatásra az egyetemről. Ezt nagyon sokan kívánják igénybe venni, így nem meglepő módon rengeteg dokumentum, igazolás kell hozzá, ezeket összegyűjteni, hitelesíteni sok idő. Problémás még a távolság is: vidéki diákként jobb ezt addig elintézni, amíg otthon vagytok, hiszen pl. a szülők személyi jövedelmének igazolása helyben készül. Általában az eredeti dokumentumok kellenek, így értékes napokat nyerhettek, ha otthon beszerzitek az iratokat, és nem vártok szeptemberben a postára.

2. Kollégiumi támogatás

Egyes kollégiumok belső támogatási rendszert tartanak fent, melyek külön kiterjednek az elsősökre is. Ennek követelményei kollégiumonként változnak, lehet szó lakhatási támogatásról, de egy, a kollégiumban vállalt feladatért is fizetnek helyenként.

3. Egyetemi munkák

Az egyetem és a Hallgatói Önkormányzat rendszeresen hirdet meg olyan részmunkaidős állásokat, melyek illeszkednek az óráidhoz. Praktikusabbak, mint más helyeken ilyen jellegű munkát vállalni, tekintve, hogy egyrészt ez a kampusz területén van, másrészt, mert egyetemi helyszínként némileg toleránsabban állnak a tanulmányi feladataidhoz.

4. Korrepetálás

Ha szakközépiskolába jártál azonos területről vagy csak egyszerűen jobban megy az egyik tárgy, mint a többieknek, bizony jó kereseti forrás a korrepetálás is. Ez haverok között szívesség alapon is működhet (azaz betétként abba a bizonyos "szívesség-bankba"), de egyes egyetemisták hatalmas bizniszt csináltak egy-egy figyelmesen elsajátított tananyagból. 

5. Diákhitel

Három típusból lehet választani, ezért is érdemes ezügyben egy olyan banki hitelügyintézővel konzultálni, aki személyre szabottan tud tanácsot adni. A kedvező feltételek ellenére sok mindent nem szoktak figyelembe venni a diákok, kezdve a visszafizetés határidejétől egészen a felhasználási kötelezettségekig. 

6. Eladás

Talán az egyik legfájdalmasabb, mégis legpraktikusabb módja a kezdeti tőke megteremtésének, ha túladsz pár olyan dolgon, ami az otthoni szobádban már csak porfogó vagy az új helyeden nem tudod használni. Nem biztos hogy Pesten a kocsidat tudod annyit használni, mint a középiskolás éveid alatt vidéken és biztosíthatlak afelől is, hogy akármennyi helyet is foglaltak a ruháid addig otthon, a kolis szekrényed térfogata vagy az új lakótársad igényei a felére fogják redukálni a darabokat, érdemes tehát ezeken túladni.

Az egyetem alapvetően arra való, hogy szakmailag fejlődj. Az első félév a szülők támogatása nélkül elég nagy falat, hiszen nehéz megtalálni az egyensúlyt: ha nem dolgozol vagy teremtesz elő pénzt a megélhetéshez, könnyen hoppon maradsz a hónap végén, ha pedig agyondolgozod magad, nem marad elég időd tanulni és később elesel a tanulmányi ösztöndíjaktól. Mindenképpen kérd felsőbbévesek segítségét az időbeosztásban, hiszen ők tudják, melyik tárgy mennyi időt igényel, mennyi munkát tudnál vállalni. Hajrá, mi szorítunk!

Horthy Miklós kormányzó idősebbik fia ismert szereplője a két világháború közötti és a háború alatti Magyarországnak, ugyanakkor életéről és politikai nézeteiről jóval kevesebbet tudunk, utolsó felszállásának - lévén pilóta volt - körülményeit pedig mindmáig vita övezi. Halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából augusztus 20-án emlékezünk Horthy Istvánra.  

Horthy István fiatalkora

Horthy István 1904-ben született Pólában. Apja, Horthy Miklós ekkor még katona, későbbi karrierje során egészen a sorhajókapitányi – ezredesi – rangig jutott. A Horthy nemzetség nem régi katonacsalád, a nagyapa, az 1848-49-es eseményektől egykoron távol maradó Horthy István jelentős közéleti szerepet vállaló vidéki földbirtokos volt a nagy magyar Alföldön, Kenderesen. Feleségétől, Halassy Paulától született fiai közül azonban többen is a katonai pályát választották. A legidősebb fiú, aki az évszázados hagyományoknak megfelelően – nemességszerző ősük után – az István nevet kapta, a lovasságnál, míg Miklós a tengerészetnél szolgált. Egy harmadik testvér, az erőskezű politikusként is ismert Szabolcs, jász-nagykun-szolnoki főispán, az első világháború hősi halottja lett.

Horthy István, Horthy Miklós, Horthy Miklósné Purgly Magdolna, ifj. Horthy Miklós és Horthy Paulette(forrás: origo.hu)

Horthy Miklós tengerésztiszt elsőszülött fia iskoláit Bécsben és Badenben végezte, ugyanakkor

Apját követve 1918-ban a Haditengerészeti Akadémiára jelentkezett, azonban a Monarchia összeomlása miatt végül a Toldy Ferenc Főreáliskolában érettségizett 1922-ben (az utolsó két osztályt összevontan végezve el). A korszak és a család hagyományaival ellentétben műszaki egyetemre jelentkezett – nem pedig jogra vagy katonai pályára. Tervében apja is támogatta.

Horthy István, a pilóta

Horthy István már fiatalon kedvelte a sportokat, középiskolás korában kitűnő vívó és lövész volt, emellett apja megtanította vitorlázni is. Később a lovaspólóban is remekelt, a magyar válogatott tagjaként több nemzetközi versenyen vett részt. Technológiai érdeklődése miatt igen korán megkedvelte az ilyen jellegű sportokat, így rendszeresen szerepelt motorkerékpár- és autófutamokon.

Horthy István egy budapesti lovaspóló-mérközésen (jobbról a második) (forrás: origo.hu)

Sporttal való kapcsolatát igazán a repülés jelentette: ezt egyetemi évei alatt ismerte meg, és tanulmányait is félbe szakította miatta. 1926-ban katonai szolgálatra jelentkezett, mivel így pilótaképzéshez juthatott. 1927-ben, mintegy egy éves képzés után tette le a pilótavizsgát, majd leszerelése és gépészmérnöki diplomájának megszerzése után tartalékos hadnaggyá avatták (1929 október).

Nemzetközi tapasztalatok

1928-as diplomázása után először a Weiss Manfréd gyár – talán nem meglepő módon – repülőmotor osztályán helyezkedett el mérnökként, ugyanakkor külföldi tanulmányutat tervezett, amelyben családja is támogatta abban. Ebben kiemelt szerepe volt apjának, aki korábban tengerészként körbehajózta a földet; továbbá nagybátyjának, Jenőnek, aki megszállott vadászként többször is megfordult Afrikában, és 1928-29 fordulóján István unokaöcsét is magával vitte – velük tartott Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, vadász, több tematikus könyv szerzője is.

A valódi szakmai tapasztalatot az 1930-as év jelentette, ekkor ugyanis az Egyesült Államokba utazott, ahol Galamb József segítségével – aki a Ford T-modell tervezőjeként vált ismertté – a Fordnál helyezkedett el előbb betanított munkásként, majd mérnökként. Bár a gyors előrelépést befolyásos ismerőse biztosította számára, munkája is legitimálta azt:

Az Amerikában visszahúzódó életet élő – a helyiek csak hónapok eltelte után tudták meg, hogy a kormányzó fia –pályakezdő gépészmérnök számára az Egyesült Államok modernizációs vívmányai, gazdasági és technológiai fejlettsége és újításai jelentettek alapot itthoni munkájához.

mind általánosan Amerikában, mind konkrétan a Fordnál. Ezeket később munkája során is felhasználta.

Újra itthon – egy felívelő karrier

A Horthy István által fejlesztett MÁV-vagon (forrás: origo.hu)

Horthy István hazatérését követően a MÁVAG-nál, vagyis a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakban helyezkedett el Csepelen főmérnökként – itt már nem repülőkkel, hanem autóbuszokkal foglalkozott. Nevének köszönhetően gyorsan haladt előre a ranglétrán: volt műszaki tanácsos, igazgató-helyettes, igazgató, majd – 1939-től – vezérigazgató. Munkájával mindig alátámasztotta a családi kapcsolatai által nyújtott előzetes bizalmat, példátlan tevékenységet végzett mind szakmai, mind gazdasági-szervezői téren. Részt vett például egy gőzmozdonytípus és egy „hibrid”, közúti-vasúti jármű fejlesztésében is, továbbá óriási szerepet vállalt a MÁVAG korszerűsítésében. Ennek következtében nőtt a MÁVAG termelékenysége, telephelyeinek, megrendeléseinek és munkásainak száma, amelyben természetesen a haderőfejlesztés is közrejátszott, főleg a megrendelések növekedésében. Különféle megrendelések intézése miatt Horthy István többször járt külföldön,

Horthy István hazatérése Indiából (forrás: rubicon.hu)

1940-ben kinevezték a MÁV elnökének. Nyugati tapasztalatai jelentősen hozzájárultak a vasút korszerűsítéséhez – emellett a területi revízió következtében bővíteni kellett a meglévő vonalakat.

Horthy István szakmai előmeneteléhez ugyan kapcsolatai jelentősen hozzájárultak, azonban tevékenysége mindig példátlan volt. Munkáját állami szinten is elismerték: megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét, majd a hozzá adományozható csillagot – emellett más, magyar és külföldi kitüntetés birtokosa is volt.

Horthy István és a közélet – érdektelen ifjú vagy cselekvő magyar hazafi?

Horthy István tevékenysége jóformán szakmai – mérnöki és gazdasági – elemekből állt, ugyanakkor egyáltalán nem igaz, hogy a közélet ne érdekelte volna. Kezdetben a politika valóban nem foglalkoztatta, de már egyetemi évei alatt a Műegyetemi Sportrepülő Egylet elnöke lett. A ’30-as évek közepéig többnyire hasonló feladatokat látott el: elsősorban olyan tisztségeket vállalt, amelyek a sporttal – különösen a repüléssel – kapcsolatosak. Legfontosabb szerepe az 1939-ben létrehozott Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap – amely honvédségen kívüli pilótaképzést nyújtott – elnöki tisztségének viselése volt.

Személyesen tapasztalhatta meg a polgári életmód elterjedtsége mellett – más nyugati útjai során – bizonyos cégek szociális intézkedéseit. Mindezek hatására Horthy István modern gondolkodású, szabadelvű, de magyar nemzeti szemléletű, konzervatív emberré vált. Támogatta a társadalom fejlődését, de ellenzett minden erőltetett, túl gyors változást; emiatt a nemzet fejlődésének szükségességéből fakadó változásokat várt. Mindezek mellett a legnagyobb kiállással ragaszkodott a Szent István-i magyar nemzeteszméhez.

Horthy István közéleti emberként eleinte kevesebbet beszélt, inkább cselekedett. A MÁV vezetőjeként igyekezett bizonyos, nyugaton már elterjedt szociális-jóléti intézkedéseket meghonosítani a munkások számára. Szociális érzékenysége konzervatív szemlélettel párosult: még a MÁVAG vezérigazgató-helyetteseként jelentősen hozzájárult – vitéz Markotay Jenővel, a vezérigazgatóval együtt – a diósgyőr-vasgyári reformátusok templomépítéséből fakadó anyagi gondjainak elhárításában, amelynek következtében 1936 nyarán az egyházközség a főgondokának választotta. A családi hagyományoknak ez teljes mértékben megfelelt, hiszen nagyapja egykor a heves-nagykunsági református egyházmegye főgondoka volt.

Dzsentri aranyifjú

Már 1924-ben négynapi elzárásra ítélték egy földbirtokossal való párbajozásért, amelyben mindketten könnyebben sérültek, 1925-ben pedig egy járókelő okozta sértést torolt meg egy nyilvános pofonnal. Természetesen az évek alatt a figyelem egyre inkább átterjedt a repülős bravúrjaira és a munkájára, de még a következő évtizedben is közismert volt az éjszakai életben – mulatozó szoknyabolondnak tartották öccsével, ifjabb Horthy Miklóssal együtt. Magánélete később politikai karrierjében is visszaköszönt.

Egy szenzációs menyegző

Horthy István, a szoknyabolond aranyifjú már harminchatodik évében járt, amikor eljegyezte elbűvölő szépségéről híres, nála 13 évvel fiatalabb menyasszonyát, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőt. 1940 februárjában találkoztak először egy, a kormányzóné Purgly Magdolna által szervezett bálon, melynek célja a nehézségek közt élő művészek megsegítése volt. A hónap végére már el is jegyezték egymást – mindössze néhány találkozás után. A menyasszony visszaemlékezéséből ismert, hogy egy közös estén Horthy István látványosan udvarolt egy harmadik személynek, felgyorsítva ezzel a grófnő érdeklődését.

Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő (forrás: europakiado.hu)

Az esküvőre április végén került sor, a polgári szertartást Budapest polgármestere, Szendy Károly; míg az egyházit az erdélyi származású dunamelléki református püspök, Ravasz László végezte.

Horthy István és Edelsheim-Gyulai Ilona esküvője (forrás: gallery.hungaricana.hu)

Horthy István és Edelsheim-Gyulai Ilona esküvői fényképe - Pejacsevich Gabriella (korábban gróf Edelsheim-Gyulai Lipótné), Horthy Miklós, Horthy Istvánné Edelsheim-Gyulai Ilona, Horthy István, Horthy Miklósné Purgly Magdolna, gróf Edelsheim-Gyulai Lipót (forrás: mult-kor.hu)

Horthy István és felesége az esküvő után (forrás: origo.hu)

Hasonló érdeklődés fogadta 1941-ben ifjabb Horthy István születését. Ekkorra már a központi propaganda is egyfajta kultuszt épített a kormányzói család köré, így egyesek a dinasztiaalapítást látták az események mögött. E hangok korábban is erősek voltak, ugyanakkor főként az ellenzők miatt. Az 1930-as évek második felében ugyanis a politikai légkör is megváltozott…

Horthy István, a kormányzóhelyettes

Az idősödő Horthy Miklós számára a ’30-as években egyre fontosabb lett szerepének növelése, mivel nőtt a szélsőjobb befolyása. Megerősítette jogköreit, illetve szóba került az utódlás kérdése is, bár ekkor még nem fiát javasolta, aki mindeközben egyfajta informális tér volt a kormányzó felé. Bizonyos ügyeket rajta keresztül juttattak el a kormányzóhoz, emellett fontos vállalatok vezetőjeként részt vett kormányüléseken és gazdasági döntések meghozatalában, de nem volt politikus (miniszteri tanácsos címmel rendelkezett, de ez a vállalatoknál betöltött pozíciójából adódott), ami miatt a kormánypártban nem volt népszerű.

Legelőször Jász-Nagykun-Szolnok vármegye választotta felsőházi taggá, ugyanakkor még ekkor is főleg gazdasági és kereskedelmi ügyekkel foglalkozott (1940). 1941-ben államtitkári rangot kapott, illetve ekkor került először jelentősebb politikai konfliktusba a németekkel, MÁV-elnökként – főleg az áthaladó csapatok miatt. A legfontosabb tisztség, amely az ország második emberévé emelte, a kormányzóhelyettesség. 1941 novemberében a kormányzó egyértelművé tette, hogy ezen tisztségre saját fiát szánja.

1941 őszére a német és a szélsőjobboldali befolyás annyira megerősödött, hogy felmerült akár annak a félelme is, hogy erőszakkal megpróbálják átvenni a hatalmat, emiatt vezették be a kormányzóhelyettesi tisztséget. A nyugati tapasztalatokkal rendelkező, nyugatorientált Horthy István volt a legalkalmasabb a tisztségre, aki köztudottan elítélte Jugoszlávia lerohanását és az Egyesült Államokkal beállt hadiállapotot, megszólalt az újvidéki vérengzés ügyében (a tettesek felelősségre vonását szorgalmazva), továbbá tartózkodott a zsidókérdésben. Horthy István emellett ekkoriban egyre nyilvánvalóbbá tette, hogy szerinte a németek elvesztették a háborút, és Magyarország nyugati kapcsolatait építeni kell. Személyét több oldalról is támadták, leghangosabban a szélsőjobb az előbb felsorolt indokok miatt, ugyanakkor magánéletének egykor híres voltát is szemére vetette a propaganda.

Horthy Istvánt végül 1942 februárjában választotta a parlament két háza közfelkiáltással kormányzóhelyettesnek. Az alkotmányos politikusok ekkorra ugyanis elfogadták személyét, hiszen az utódlás kikerült a törvényszövegből. A nyilasok ugyanakkor egyre hangosabban támadták az általuk nyugatbérenc, züllött hazaárulónak tartott ifjabb Horthyt.

repülősként ugyanis csak tartalékos volt, bár mind a Felvidék, mind Kárpátalja visszatérésekor behívták. A nyilas propaganda még az addig tartózkodókat, sőt elítélő csoportokat is Horthy mellé állította.

Aki nem bújt ki a szolgálat alól

A kormányzóhelyettes kezdetben nem kapott jelentős feladatot, hiszen apja el tudta látni ezeket. Inkább reprezentatív céllal vett részt a munkában, illetve közéleti kérdésekkel foglalkozott. Személyes érdeklődése és tapasztalata miatt olyan ügyekkel került kapcsolatba, mint Székelyföld villamosításának fejlesztése, ugyanakkor ezen ügyek egyre többször kapcsolódtak össze nemzeti, de németellenes nézeteivel. Ennek egyik eleme volt az, hogy támogatta a hozzá hasonló gondolkodású Náray Antal kinevezését a Magyar Rádió és az MTI élére, ezzel is ellenállva a német befolyásnak – Náray egyébként a második bécsi döntés és az erdélyi bevonulás alkalmára írt híres Erdély induló szerzője volt.

A kevésbé fontos feladatok miatt egy korábbról eredő problémát tervezett megoldani, ez pedig a honvédséggel való kapcsolata. Megbecsültségének növelése és példamutatás – és ez utóbbi volt a fontosabb, mutatva azt, hogy a háború az egész nemzetet sújtja – céljából a második magyar hadsereg kötelékében ő is a frontra vonult, bár ezt a hozzá közel álló körök és vezetők ellenezték – többek között Kállay Miklós miniszterelnök is.

A fronton minden kivételezést ellenzett: ugyanolyan barakkban lakott, mint a legénység, és a külön tiszti konyhát is az ő kezdeményezésére számolták fel. Egységével, katonatársaival katonaként, nem pedig közjogi méltóságként kommunikált, és tőlük is ezt várta (megszólítása „főhadnagy úr” volt, nem pedig „főméltóságod”). Egyedül abban különbözött az átlagos katonától, hogy ellátott bizonyos feladatokat, például tárgyalt magas rangú katonai vagy politikai vezetőkkel. Emellett több levelet írt apjának, amelyekben tájékoztatta őt a fronton tapasztalt állapotokról –

(forrás: ujkor.hu)

Horthy István július-augusztus folyamán 24 harci bevetésen összesen kétszer került harcba a szovjetekkel – a második miatt felterjesztették a Magyar Érdemrend lovagkeresztje hadiszalagon, kardokkal kitüntetésre.

Kállay miniszterelnök elérte, hogy Horthyt néhány napos protokolláris csapatlátogatás után hazahívják – ezt a rendeletet augusztus 16-án kapta meg a magyar hadsereg, amikor Horthy István éppen Kijevben tartózkodott szabadságon, meglátogatva kórházi szolgálatot teljesítő feleségét. Az ő visszaemlékezéséből tudjuk, hogy

Horthy közölte azt a tervét is feleségével, hogy az Egyesült Államokba vagy Angliába fog utazni, hogy mert ott a nyugattal való kapcsolattartással talán még tud tenni valamit hazájáért. Utólag kiderült, hogy a beszélgetés színhelyét a németek lehallgatták.

(forrás: origo.hu)

„Horthy István a nemzet hősi halottja”

Amikor Horthy megtudta, hogy hazarendelik, engedélyt kért egy utolsó bevetésre – ez lett volna a huszonötödik.

Budapestre még aznap megérkezett a halálhír, amely mind a kormányzói családot, mind a közvéleményt alaposan lesújtotta. Rögtön elkezdtek magyarázatot keresni a történtekre. A nyilasok szerint egy átmulatott névnapi éjszaka után Horthy részegen szállt gépbe, ennek ugyanakkor nyilvánvalóan semmi alapja sincs. Nemcsak azért, mert ezt a visszaemlékezések egyértelműen cáfolják, hanem azért is, mert reformátusként Horthy István nem augusztus 20-án ünnepelte névnapját (ehhez különösen ragaszkodott a család). Mások – így az özvegy is – német szabotázst láttak mögötte, ugyanakkor bár máig tisztázatlan, valószínűleg ez sem igaz. Elterjedtek azok a hangok is, akik Horthy tapasztalatlanságát okolták, de úgy néz ki, a Héja-gépnek volt olyan hibája, amelyik más, jóval gyakorlottabb pilótákat is ugyanebbe a helyzetbe hoztak.

Horthy István, Horthy Miklós és ifj. Horthy István (forrás: mandiner.hu)

Horthy István halála valószínűleg véletlen baleset volt, ugyanakkor mélyen lesújtotta a mérsékelt, nemzeti szemléletű politikai erőket. A kormányzóhelyettesi poszt betöltetlen maradt, valószínűleg a kormányzó senkiben sem bízott annyira és senkiben sem látott annyi lehetőséget, mint fiában. Horthy István életútja befejezetlen, ugyanakkor az ország sorsa is máshogy alakulhatott volna vele. Pontosan látta, hogy egy Trianonnál is nagyobb tragédiát kaphat az ország a vesztes háború miatt, ezt ugyanakkor megelőzni már nem tudta tragikus halála miatt.

A címben szereplő idézet egy 1942-ben több lapban (pl. Nyírvidék) is megjelent vers zárósora, szerzője Kiss Gábor.

(A borítókép forrása: mnl.gov.hu)

Augusztus 20. kétségkívül a legnagyobb múltú nemzeti ünnepünk – a 2011-ben hatályba lépett Alaptörvény is ezen ünnepet nevezi hivatalos állami ünnepnek. Szent István napja ugyanakkor évszázadokon át alakult, mígnem össznemzeti ünneppé vált.Szent István ünnepe a kezdetekben

Ennek oka, hogy élete végén István ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, továbbá 1038-ban ekkor halt meg (mindemellett augusztus 15. volt a székesfehérvári törvénynap, ekkor ült össze a királyi tanács). Egészen a szabolcsi zsinatig (1092) Szent István napja tehát egybeesett Nagyboldogasszony ünnepével.

Szent István egyedüli hiteles ábrázolása a koronázási paláston (forrás: wikipedia.org)

Miért augusztus 20.?

az ünnepnapot augusztus 20-ra téve. Ennek az volt az oka, hogy 1083-ban László – VII. Gergely pápa beleegyezésével – ezen a napon emeltette oltárra Fehérváron István relikviáit, ami akkoriban a szentté avatással volt egyenlő. A legenda szerint Szent István jobbkezét 1083-ban épen találták. A korábban augusztus 15-én tartott törvénylátó nap is átkerült 20-ára (1083-ban).

Szent László hermája (forrás: wikipedia.org)

Annak, hogy László szentté avatta Istvánt, több politikai oka is volt. Jogi értelemben a koronára az a korábban uralkodó, de a hatalmat elvesztő Salamon tarthatott volna igényt, akit a német-római császár támogatott. Ennek következtében Szent László a pápához közeledett, hiszen éppen a főkegyúri jogért vívott közdelem – ismertebb, nevén invesztitúraharc – zajlott az egyházi és a legnagyobb hatalmú világi vezető közt. Az 1070-es évektől kezdve ugyanakkor a pápaság is hűbéri igényt támasztott – többek között – Magyarországra (Horvátország uralkodója 1075-ben hűbéresküt is tett), vagyis mindkét politikai vezetővel szemben szükségessé vált Magyarország első keresztény uralkodóját és annak szuverenitását kiemelni: a korabeli szemlélet szerint Magyarország nem lehet egyszerre Szent Péter – vagyis Róma és a pápaság – és Szűz Mária hűbérese is egyszerre, márpedig István utóbbinak ajánlotta Magyarországot. A szentté avatás mindemellett az Árpád-ház – vagy ahogyan a középkorban nevezték: a szent királyok nemzetsége – keresztény gondolkodás szerinti legitimitásával volt egyenlő, és a nép körében is emelte az uralkodóház és a kereszténység tekintélyét.

Salamon magyar király a Thuróczy-krónikában (forrás: wikipedia.org)

Augusztus 20. mindmáig Szent István napja, ugyanakkor – bár az állami ünnep kétségkívül vallási tartalmú maradt – az egyház nem ezen a napon emlékezik rá. 1686-ban XI. Ince pápa – aki az egyetemes egyház nevében is kanonizálta Istvánt – Buda visszafoglalásának napjára, szeptember 2-ára tette államalapítónk egyházi ünnepnapját, amely 1771-ig létezett. 1969 óta újból ünnepli az egyház Istvánt, mégpedig augusztus 16-án (így nem esik egy napra Nagyboldogasszony napjával).

Szent István ünnepe a középkorban

A középkorban az egész országban ünnepelték államalapítónkat, ahogy azt 1092-ben elrendelték. Emellett két ismeretünk van augusztus 20. kialakulásáról: az egyik az Aranybulla, amelynek első cikkelye írja elő Szent István napjának évenkénti megtartását Székesfehérváron, vagyis mintegy állami kultuszt írt elő Istvánnak. Az, hogy augusztus 20. mikortól számít egyházi ünnepnek, jelen ismereteink alapján Nagy Lajos uralkodására (1342-82) tehető; de az állami ünnepnek eleve volt vallási tartalma (hiszen az önálló egyház és az államiság összefüggött). A vallásos jelleg fokozatosan alakult ki, az erőskezű, országa szuverenitását védő (és azt Szűz Máriának védelem céljából ajánló) uralkodó mellé társult Szűz Mária tisztelete.

Az Aranybulla rekonstrukciója (forrás: parlament.hu)

Szent Istvánnal és az államalapítással a kora újkorban, a hitújítás és a hódoltság korában is tudatosan foglalkoztak, ez ugyanis a reformáció és a rekatolizáció kora, és a protestánsoknak is kellett kezdeni valamit államalapítónk emlékével. Protestáns szerzők egész sora értelmezte Szent István uralkodását és az ekkor már egyértelműen katolikus kultuszt református és evangélikus (sőt unitárius) szemszögből. Ennek ellenére valamelyest visszaszorult Szent István ünnepe, a Szent Jobb pedig a hódoltság alatt – vagy akár már korábban, a tatárjárás során – elveszett. Az egyik legvalószínűbb lehetőség, hogy IV. Béla vitte magával menekülés közben a dalmát Raguzába (ma Dubrovnik). Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a hódoltság alatt menekítették Fehérvárra a bihari Szentjobb apátságából, majd boszniai keresztény kereskedők vásárolták meg és vitték a raguzai kolostorba.

Szent István napja nemzeti ünneppé válik

Amint arra már utaltam, 1686 és 1771 közt ismét erőre kapott István emlékezete (szeptember 2-án ünnepelték). 1771-ben XIV. Kelemen pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, és szeptember 2. is áldozatul esett ennek. Ebben az évben ugyanakkor Mária Terézia királynő diplomáciai úton visszaszerezte a magyarok előtt sokáig ismeretlen helyen lévő Szent Jobbot Raguzából, és ünnepélyesen Budára szállíttatta – tulajdonképpen ez volt az első „körmenet”, hiszen a szállítás során az ország több pontján, így Győrben és Pannonhalmán is látható volt István jobb keze.

A Szent Jobb, István király jobbkeze (forrás: mult-kor.hu)

Mária Terézia a Szent Jobb hazahozatala mellett – pápai beleegyezéssel, a magyar arisztokrácia felé gyakorolt gesztusként – visszatérve a magyar nemzeti hagyományokhoz elrendelte augusztus 20-nak a nemzeti ünneppé nyilvánítását. Ekkor vált Szent István napja hivatalos állami ünneppé, természetesen továbbra is vallási motívumokkal. Ez ismét legitimációs kérdés, hiszen a Habsburg-ház elismertségét növelte a magyar nemesség körében azáltal, hogy a nemzeti hagyományokra épített.

Augusztus 20. – egy változó korban

Szent István napjára természetesen – ahogy eddig is látható volt – mindig is hatott az adott korszak ideológiája. Napóleon bukása után a Habsburg-dinasztia a kialakuló nemzeti szemléletet úgy igyekezett formálni, amelyben a dinasztikus érdekek nem sérülnek. Ennek megfelelően jött létre a körmenet, amelyet először 1818-ban tartottak meg a budai várban (a második világháború végéig ez volt a helyszín). József nádor, a legmagyarabb Habsburg részletes szabályozást alakíttatott ki a körmenettel kapcsolatban – elősegítve azt, hogy általa Szent István napja elsősorban nemzeti és dinasztikus jellegű legyen –, ennek ellenére az ünnep egyházi jellegű maradt (mivel a körmenet alapvetően katolikus), továbbá főként a budai és a pesti katolikusokat tudta megszólítani. 1848-ban már az akkori magyar kormányzat is képviseltette magát a körmeneten, vagyis ekkor már Szent István napját a kialakuló nemzeti ideológia és kultúra részévé akarták tenni.

A Bach-korszak betiltotta Szent István napját (így a körmenetet is), először 1860-ban lehetett újra ünnepelni. Ez természetesen az egész országban tüntetéssé vált, ugyanakkor 1867-ben visszatért a régi tartalom, amely ekkor már egyértelműen hasonló fontossággal hordozta a katolikus és a nemzeti jegyeket. Nőtt az érdeklődés, de Szent István napja ekkor még a katolikus egyház és a magyar nemzet sorsközösségét hirdette. Bár protestáns és nemzetiségi részről kritikák érték, 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánították, és egyre fontosabbá váltak az ünnep látványosságai. 1895-től a középületeket címeres zászlóval lobogózzák fel. Összességében ez ellentmondásos, hiszen felekezettől függetlenül érdeklődtek Szent István napja iránt, mégsem tartották egyöntetűen alkalmasnak a nemzeti egység kifejezésére annak katolikus tartalma miatt.

Képeslap az 1895. évi körmenetről (forrás: pestbuda.hu)

Össznemzeti és revizionista tartalom

Az összeomlás és a trianoni diktátum után vált Szent István napja igazán nemzeti ünneppé – azt is mondhatnánk, hogy a Horthy-korszak teremtette meg a ma ismert augusztus huszadikai ünnep alapját. A két világháború közötti Magyarország ugyanis egyrészt nemzeti és keresztény államként tekintett magára – amelynek ellensége a bolsevizmus és az ateizmus, a felekezetek egymásnak nem –, másrészt Szent István országát a Trianonban megcsonkított, de visszaállítandó országgal azonosították – érthető módon –, így államalapítónk immáron összefonódott a revízió kérdésével. A nemzeti-keresztény szemlélet építésében a történelmi egyházaknak kiemelt szerep jutott – továbbra is kiemelt fontossággal bírt a katolikus egyház, de ennek oka ekkor már az, hogy a katolikusok voltak a legtöbben. A protestáns egyházak is részt vettek a kultusz építésében, és a korábbi elutasítás helyett már tiltakoztak az ellen, hogy a katolikusok kisajátítják Szent István emlékét. Ekkora már a nemzeti tartalom mellé a vallási tartalom is össznemzeti szinten társult, ökumenikus módon.

A Szent Jobb 1938-ban Győrben (forrás: regigyor.hu)

A korszak legnagyobb szabású eseménye István halálának 900. évfordulója és a több százezer érdeklődőt vonzó körmenet 1938-ban – ebben az évben kormányülést tartottak Székesfehérváron, ahol Szent István emlékének ápolását törvénybe iktatták, emellett nemzeti ünneppé nyilvánították augusztus 20-t. Egész évben rendszeres megemlékezéseket tartottak – minden felekezet –, illetve a nagyobb városokban is volt Szent Jobb-menet. Ezen időszakban jelent meg először a tűzijáték, továbbá a hagyományosan meglévő, az arisztokrácia és az úri középosztály igényeit kielégítő ünnepi szokások (lóverseny, körmenet), de ekkor már az ünnep részévé váltak a néphagyományok is.

Az „alkotmány” ünnepe

1945-ben Szent István napját mint állami ünnepet eltörölték ugyan, de egyházi ünnepként megmaradt. Ugyan a háború végén a nyilasok a Szent Jobbot a Szent Koronával együtt nyugatra szállították, a Szent Jobb már 1945-ben visszatért. 1947-ig megtartották a Szent Jobb-körmenetet – alapvetően egyházi jelleggel, hiszen Mindszenty József érsek prédikációja kiemelt pont volt, de Szent István ekkor már a berendezkedő kommunista hatalommal szembeni keresztény, és nem csak katolikus példa volt. A monarchikus – és így közvetve a katolikus – jelleg azáltal is csökkent, hogy már nem a budai várban, hanem a pesti belvárosban tartották.

Az 1947. évi körmenet, élén Mindszenty Józseffel (forrás: pestbuda.hu)

1947-től a körmenetet is tiltották. A fokozatosan hatalomra kerülő kommunisták nem tartották célszerűnek teljesen megszűnteti Szent István napját, de a nemzeti és a vallásos tartalmat el akarták űzni, emiatt először bevezették az új kenyér ünnepét erre a napra, majd 1949-ben a sztálinista alkotmányt éppen ezen a napon léptették életbe, ezáltal augusztus 20-t kinevezték az alkotmány ünnepének, mintegy új államalapításként. 1950-től e nap a Népköztársaság ünnepének számított, a körmenetet 1989-ig tiltották (tűzijáték csak a forradalom utáni tíz évben szünetelt, mivel betiltották a pirotechnikai eszközöket).

Visszatérés a gyökerekhez

Ugyan rengeteg korábbi elemet megőrzött a Rákosi- és a Kádár-rendszer (tűzijáték, tisztavatás – módosítva stb.), ahogy több újdonság is bekerült (mesterségek ünnepe, légiparádé), az ünnep nemzeti-vallási jellegét a körmenet és az ezeréves magyar állam folytonossága adta. Ennek visszaállítására 1989-ig kellett várni, amikor újból megtartották a menetet. Ezen az alkalmon az egyházi vezetők mellett állami tisztségviselők is részt vettek, így nemcsak az egyházi, hanem a nemzeti tartalom is visszatért.

Egy mai körmenet (forrás: magyarkurir.hu)

1991-ben az új Országgyűlés a három nemzeti ünnep közül Szent István napját emelte hivatalos állami ünneppé. Ezt a 2011-es Alaptörvény is megtartotta, amely más pontokban is hangsúlyozza a Szent István államával való folytonosságot.

(A borítókép forrása: magyarkurir.hu)

Az augusztus 20-ai tűzijátékok országszerte nagy népszerűségnek örvendenek, azonban a látványos eseménynek nem mindenki tud azonos módon örülni. Mivel a különleges fényjátékkal és hangos robajjal járó ünneplés a kutyák érzékeny hallására kifejezetten káros, ezért rájuk érdemes ilyenkor fokozott figyelmet fordítani.

(forrás: danubiushotels.com)

Ha éppen heves vihar tombol vagy a tűzijáték következtében a kutyák stresszhelyzetbe kerülnek és akár a félelem következtében pánik lesz úrrá rajtuk, először mindenképpen érdemes a figyelmüket elterelni. Mégis mi lehet az oka, hogy míg emberek tömegei például az Új Évet, szülinapi zsúrokat vagy akár éppen az államalapítást ünneplik és élvezik a szenzációs fényjátékot, apró kedvenceink sok esetben megijednek, sokk hatás éri őket? Nos először is meg kell értenünk, hogy a kutyusok bizony nem tudják felfogni mit is jelentenek az ilyen különleges napok, ráadásul számukra ilyenkor életbe lép az alapvető genetikai túlélésért folytatott harci ösztön. Az sem mellékes, hogy még a kitanított, hozzászoktatott kutyáknál is szorongásos állapotot okozat a tűzijátékozás folyamata, ugyanis a több órás parádé általában váratlan és veszélyesnek tűnő robbanásokkal jár együtt.

(forrás: hiddenhearing.co.uk)

Fontos tehát megfontolnunk, hogyan készítsük fel ijedős állatainkat a tűzijátékokra. Ugyanakkor nem mellékes az sem, hogy míg zajlik a rakétazápor, biztonságos érzetet tudjunk teremteni, hogy a kutyusok a lehető legkevesebb stresszfaktornak legyenek kitéve.  Kimondottan lényeges, ha a kutyák folyton társaságban vannak és figyelmük nem a kellemetlen hanghatásokra összpontosul: Akár kedvelt játékokkal vagy a televízió bekapcsolásával is sikeresen lefoglalhatjuk őket.

Természetesen, ha a fent említett módszerek nem válnának be, szakemberhez érdemes fordulni. Nem csupán a kutyák élhetik meg rosszul a tűzijáték okozta ijedtséget, hanem lovak vagy akár egyéb vadon élő állat is zavarodottá válhat. Magától értetődő, hogy a környezettudatossághoz hozzá tartozik az is, hogy az önkormányzatok és a magánszemélyek figyelembe veszik, mely területeken kell az efféle eseményeket korlátozni. Például nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy akár még egy nagyváros tekintetében is gondosan legyen megszervezve az adott program, s minden élőlény számára biztonságos helyet válasszanak ki. Mivel a 2006-os budapestihez hasonló katasztrófák, balesetek is bekövetkezhetnek, főként a tűzijátékok működtetéséhez kevésbé értő magánszemélyeknek a felelőssége, hogy a megadott protokollokat betartva, saját telkükön, gondosan készítsék elő a rakétákkal ellátott szerkezeteket.

(forrás: battersea.co.uk)

Nyáron, a tikkadó hőségben egyébként sem a legszerencsésebb a piromán eszközökkel való kísérletezgetés, hiszen sok helyütt Magyarországon komoly tűzvésszel is fenyegethet a folyamat. Szintén ehhez kapcsolódik az is, hogy az esetlegesen kialakuló, pusztító erdőtüzek nagyon nagy mértékben alakítják át a helyi élővilágot is. A forró tűz leperzselheti az állatok élelmiszerforrásait. Mivel a leégett területen, az ott kialakuló új növényzet másfajta állatoknak kedvez, a honos állatok területe lecsökken és veszélybe kerülhet a helyi biodiverzitás is.

Ajánlott a lehető legminimálisabb mennyiségű és a legrövidebb ideig tartó tűzijátékokat felállítani, ugyanis mind az otthonaikban velünk élő kutyák és macskák szempontjából, mind pedig az erdei, vadonélő állatok nyugalmát figyelembe véve szerencsésebb, ha inkább az ünneplés más formáira koncentrálunk.

Közismert, hogy Szent István hogyan őrizte meg Magyarország önállóságát. Ennek két legismertebb eleme a keresztény vallás és a III. Henrik bajor herceggel folytatott háborúja. Mit tudunk ugyanakkor a keleti – főleg a bizánci – kapcsolatokról?

Cikkemben a magyar államiságot Szent István államával azonosítom, a magyar törzsfők államait pedig az államiság kockázataiként értelmezem.

Bizánc és Magyarország a középkorban

A középkor folyamán többször is megjelenik Bizánc a magyar történelemben. Több trónkövetelő is Bizáncban keresett menedéket, gyakran támogatást várva a birodalomtól – amely természetesen nem önzetlenül segítette volna az önjelölt uralkodókat. III. István király uralkodása alatt (1162-72) Bizánc két ellenkirályt is támogatott volna (II. Lászlót és IV. Istvánt). Az egyik legnagyobb középkori magyar uralkodót, a bizánci trón egykori várományosát, a magyar kancellária tulajdonképpeni létrehozóját, III. Bélát (1172-96) bizánci háttere miatt az esztergomi érsek nem volt hajlandó megkoronázni.

Mindezek ellenére azt látjuk, hogy a fent említett két ellenkirálytól eltekintve Bizánc nem tartott igényt a Kárpát-medencére (amely mögött részben az húzódott meg, hogy egykor a Nyugat-római Birodalom része volt, de a földrajzi távolság és az ország nyugati keresztény volta is közrejátszott), ugyanakkor főleg az egyházi elit körében jelen lehetett egyfajta félelem Bizánccal szemben. Természetesen Bizánc messzebb van, mint a nyugati világi nagyhatalom, a Német-római Birodalom, így mind hatása, mind az esetleges felé irányuló figyelem jóval kevésbé meghatározó.

A kulturális hatások sem kifejezetten erősek, és főként a kezdeti időszakból erednek (például a veszprémvölgyi alapítólevél bizánci mintát követ), vagy olyan uralkodótól, akinek jelentősebb bizánci kapcsolatai voltak. A ma ismert Szent Korona alsó része, a görög korona, Bizáncból ered, I. Géza király (1074-77) kapta. Bár az a felirat szerepel rajta, hogy „Géza, Turkia hű királya”, itt valószínűleg nem a teljes alárendeltséget, hűbériséget jelenti a „hű” jelző, hanem – Kristó Gyula szerint – a keresztény uralkodóra utal, mivel az eredeti szó azt is jelenti, hogy „hívő”.

Bizánc és a magyar állam egysége

Rögtön Szent István államszervezői munkája során felmerül Bizánc, hiszen az erdélyi Gyula, István nagybátyja udvarával együtt a keleti kereszténység híve volt. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy Gyula törzsi állama nem követte a kereszténységet, csak az uralkodói udvar vette fel a vallást, a népesség megmaradt pogánynak. Kérdéses, hogy Bizánc mennyire van jelen, hiszen korábban Gyula állama valóban bizánci szövetséges volt – részben ez okozta a korábbi magyar-bizánci ellentéteket –, de az államszervezés során, vagyis 1003 körül úgy néz ki, hogy István már II. Baszileosz bizánci császár szövetségese lehetett. Vagyis Bizánc itt már közvetve sem fenyegette valószínűleg a magyar államot.

Az első meghódított törzsi állam mellett éppen az utolsó ilyennél látunk bizánci kapcsolatot, ez pedig Ajtony állama. Nem tudni, hogy mikor győzte le István Ajtonyt, mindössze a csanádi püspökség alapításából következtetünk arra, hogy 1028-ban. Ajtony azért fontos, mert 1002 körül – Vidin bizánci-görög elfoglalása után – a keleti kereszténység híve lett, és építtetett egy keleti monostort is, de mindez politikai számítás volt, hiszen pogány életet élt (pl. hét feleséget tartott) – nem tudni, hogy különutas politikát akart folytatni Istvántól, vagy ekkor éppen István szövetségese volt Gyula ellen (utóbbi esetben segíthette az esetleges bizánci szövetséget). Bizánc 1015 körül még szövetségben állt Ajtony államával, ugyanakkor az teljesen biztos, hogy 1028-ban a bizánci-magyar kapcsolatok rendezettek voltak (valószínűleg Bizáncnak jobban megérte az erősebb Istvánt támogatni a két szövetséges közül), Bizánc itt sem fenyegette már a magyar államot (itt már egészen biztosan nem).

Bizánci-magyar kapcsolatok

Azt tudni kell, hogy a honfoglalás idején Bizánc és a magyarok szövetségesek voltak a bolgárok ellen, viszont a kalandozások meglehetősen megrontották ezt a kapcsolatot. A 950 után állandósuló, és egészen István uralkodásáig fennálló törzsi államok közül kettő, Gyula (az említett Prokuj Gyula apja) és Ajtony állama azért merült fel, mert korábban – Géza alatt és előtte – bizánci szövetségesek voltak, ami hozzájárult az Árpádok nyugati orientációjához, mivel a bizánci értékrend szerint nem lehettek egyenrangúak Gyula államával (amennyiben mindkettő igényt tartana a Kárpát-medence egészére), ráadásul Gyula állama nem vezetett ekkor már kalandozó hadjáratokat Bizánc ellen, sőt Gyula elment Bizáncba, míg az Árpádok nem, így az évtizedek óta romlott bizánci-magyar viszony tovább gyengült. A nyugat felé közeledés mellett úgy néz ki, Géza a Bizánc ellen küzdő bolgárokkal is szövetséget kötött, mivel így el tudott kerülni egy esetleges bizánci támadást, hiszen a bolgárok szabadságharca gyengítette a birodalmat. Mindezek értelemszerűen még erősebb bizánci-magyar ellentéthez vezettek, és kérdéses, hogy mikor oldódott meg. Úgy néz ki, hogy 1002 körül létrejöhetett a bizánci-magyar szövetség – ebben az esetben Gyula államának meghódítását meg sem próbálta Bizánc akadályozni. Az is elképzelhető, hogy Gyula államának leverésével szűnt meg az ellentét alapja, ez esetben viszont kérdéses, hogy Bizánc részéről miért.

A kapcsolatokat garantáltan erősítette az, hogy 1009 körül István húga Orseolo Ottó velencei dózse felesége lett, hiszen Velence bizánci vazallus volt, a házassággal pedig létrejött egy magyar-velencei szövetség. Ez elvileg a magyar-bizánci kapcsolatok javulásához vezetett, amit a gyakorlatban is látunk, hiszen II. Baszileosz császár 1015-ben a bolgárok ellen vonult, és a magyarok is részt vettek a hadjáratban (Bizánc oldalán).

II. Baszileosz bizánci császár (forrás:wikipedia.org)

Az, hogy korábban, 1002 körül miért jött létre a bizánci-magyar szövetség, nehezen választható el a bolgárkérdéstől (ha egyáltalán létrejött ez a szövetség).

Megváltozott viszony: a bolgárok

A honfoglalás idején a magyarok Bizánccal együtt harcoltak a bolgárok ellen. Úgy néz ki, az Árpádok rossz bizánci kapcsolata mellett Gyula és Ajtony Bizánchoz való közeledése teremtette meg az alapot annak, hogy Géza fejedelem bolgárpárti legyen. Nem vett részt a bolgárok mellett a harcaikban, illetve konkrét szövetség adatait sem ismerjük, de az egyik lányát Gavril Radomir bolgár trónörököshöz adta feleségül.

Valószínűleg már 997-998 táján, amikor Radomir eltaszította várandós feleségét. Talán ez is elég lehetett a Bizánchoz való közeledésre, de tudva azt, hogy Gyula (Prokuj gyula) állama is útban volt, mégis valószínűtlennek tűnik. Gyula államát azonban Bizánc legjobb tudomásunk szerint nem próbálta védeni. Mi lehetett ennek az oka?

Egy ismeretlen személy: Keán

Egyes források megemlékeznek Keánról, akit nem tudunk azonosítani. Kristó Gyula szerint egy bolgár származású dél-erdélyi törzsfő lehetett, mivel a honfoglalás előtt ezt az országrészt bolgárok uralták, és Kristó szerint egy törzsi államuk megmaradt egészen az államalapításig. Ez nagyon valószínűtlennek tűnik, így amennyiben Keán valóban létezett, és István valóban harcolt ellene, minden bizonnyal Sámuel bolgár cárral azonos – a magyar krónika éppen a Gyulával folytatott harc után emlékezik meg Keánról, vagyis nagyon valószínű, hogy 1002 körül Bizánc kihátrált Gyula állama mögül, cserébe István hadat vezetett Sámuel cár ellen.

Sámuel bolgár cár (forrás: wikipedia.org)

Ha Keán létezett is mint erdélyi törzsfő, akkor is Sámuel cár szövetségese lehetett, így amennyiben két különböző személyről van szó, akkor is helytálló a bizánci-magyar szövetség léte. (Makk Ferenc nevéhez köthető az az elmélet, amely szerint 1003 körül már Gyula is bolgárbarát politikát folytathatott, és ez vezetett a magyar-bizánci szövetséghez, de kérdéses, hogy mikor változott meg az észak-erdélyi gyulák államának beállítottsága, így ez igen valószínűtlennek tűnik.) 

másképpen a Gyula elleni hadjáratról nehezen lenne elképzelhető, hogy nem lett volna nemzetközi kontextusa, mivel Bizánc egyetértése nélkül nehezen képzelhető el, hogy egy valamikori bizánci szövetségest legyőzzenek.

Szent István műve – a bizánci fenyegetettség elhárulása

Géza fejedelemsége alatt és István uralkodásának kezdetén még veszélyt jelent(het)ett Bizánc a magyar államiságra, ugyanakkor István a bel- és a külpolitikát összehangolva, tudatos politikájával – talán még tudatosabb, mint nyugati politikája – végül maga mellett tudhatta Bizáncot, amikor annak egykori szövetségesét legyőzte. Cserébe az egyre nehezebbé váló bolgár szövetség emlékétől kellett csak megszabadulnia, ami természetesen nyereség. Géza még belpolitikai kényszer miatt választotta a birodalommal küzdő bolgárokat, István már el tudta ezt engedni – és a belpolitikai problémától éppen annak egykori okozja beleegyezésével tudott megszabadulni. Persze a bolgár-magyar viszony romlása a bolgár trónörökös tettének köszönhető, de ennek valószínűsíthető indoka az lehetett, hogy a magyarok fegyveresen nem támogatták Bizánc ellen - érthető módon, ismerve a korszak magyar belpolitikáját (997-998) és a bolgárok évtizedes helyzetét. István valójában kihasználta a megromló bolgár-magyar kapcsolatot - mindezt a Bizánci Birodalom egyik legnagyobb uralkodójával és hadvezérével szemben.

Borítókép forrása: magyarkurir.hu

Daniel Freund német zöld párti EP képviselő, reagálva Orbán Viktor Tusnádfürdőn tartott beszédére, Facebook posztban kitért arra, hogy haladéktalanul be kell szüntetni a Magyarországnak folyósított EU-s pénzeket. Álláspontját arra alapozta, hogy az Orbán kormány szisztematikusan rombolja a demokráciát és a jogállamiságot hazánkban.

“Orbán Viktor veszélyes jobboldali retorikát folytat” - Daniel Freund szerint a magyar vezetés eltávolodik az alapvető európai értékektől.

Kép forrása: anticorruptionintergroup.eu

A Facebook poszt alatt azonban a német kommentek hangulata már merőben eltér Freund álláspontjától, ezek közül szeretnék kiemelni néhányat: 

Orbánt nem szabad kinevetni vagy kigúnyolni, hanem továbbra is példaképnek kell tekinteni. Fontos számára a vidék, és nem egy olyan multikulti főzőedény, mint a miénk. Azt akarom, hogy az adóbefizetéseimet a mi országunkra költsék, ne pedig az egész világra, hogy az unokáim még mindig jól és békében élhessenek itt - vélekedik egy, a német kormánnyal kétségtelenül elégedetlen hozzászóló.

És Orbán úrnak igaza van, és hogy miért vannak kulturális nyelvi problémáink? A pisai felmérésből kiderül - teszi hozzá egy másik német polgár.

Miért nem engedik meg neki, hogy elmondja a véleményét? Egy tiszta nemzetet vezet, amelyet meg akar őrizni.

Németországgal sok munkája lenne ennek az embernek. Magyarországnak biztonságot nyújt. Ez a nép szerencsésnek mondhatja magát. 

…először állítsd meg Zelenszkijt, aki egész Európát tűzbe borítja, és csak fegyvereket és pénzt akar.

Egy július eleji posztban is azt szorgalmazta a Freund, hogy az EU-s pénzeket haladéktalanul vonják meg Magyarországtól.

Ez a bejegyzés sem maradt német reakciók nélkül:

Daniel Freund, úgy tűnik, Ön egyike a sok EP-képviselőnek, akiket Soros György finanszíroz. Az Ön politikai indíttatású támadása a magyar kormány ellen ellentétes a demokráciával és az Európai Unió elveivel. Mivel Önt "megvesztegetik", le kellene mondania a posztjáról az EU Alapokmányában leírt etikai szabályok súlyos megsértése miatt.

Szétröhögöm magam. Beszéljünk a jogállamiságról, a demokráciáról, a választásokról és az igazságosságról.
Ki választotta meg von der Leyent? 
Hadd gondolkodjak egy pillanatra ... ööö... senki.
Merkel császárné nevezte ki.
Akkor most kérem, megint Lengyelország és Magyarország jogállamisága a gond?
Remélem, rájöttél, hogy milyen nevetséges vagy.

Jajj, már megint ez a "pénz mindent megold" módszer! Miért nem szállsz le a magas lóról? Ők mind emberi lények. Nem te, akinek sok pénze van, vagy a legokosabb. Az ellenkezőjéről tettekkel kell meggyőznöd az embereket.

Hogy lehetsz ilyen magyargyűlölő? Csőcselék!

Akadt olyan Facebook posztja is, ahol Freund egy veto-ellenes petíciót hangoztatott, mely alatt kirakott egy képet Orbán Viktorról is, aki szerinte vétójogával “zsarolja” az Uniót.

Orbán az egyetlen politikus Európában, aki a népére gondol, és nem a kishatalmi elitek érdekeire.

Micsoda ostobaság! Én biztosan nem fogom aláírni! Orbán Viktor nem hagyja magát megzsarolni az EU által, ezért mindent jól csinál!

Nem rajongok Orbánért, de nem vagyok híve az erőltetett konformizmusnak sem. A demokrácia nem azt jelenti, hogy a többséggel jogod van egyet nem érteni?

Én inkább egy, a Zöldek megállításáról szóló petíciót támogatnék.

A legtöbb komment ilyen és ehhez hasonló véleményeket tükröz, az utóbb említett poszt alatt is. Bár úgy tűnik, a németek nagyobb része inkább bírálja Daniel Freund magyarellenes politikáját, ennek ellenére a német képviselő kitart az Orbán ellenes hadjárata mellett; a magyar miniszterelnök nemrégiben, a CPAC találkozón tartott beszédére is igen negatívan reagált Freund.

Németországon belül hatalmas lehet a felháborodás, mivel a “zöldségkoalíció” ahelyett, hogy országa gazdasági érdekeit tartaná szem előtt, folyton-folyvást másokat szapul, terelve a belföldi “gáz” helyzetről a szót a külügyekre.

Nem sokkal az után, hogy a magyar kormány bevezette az extraprofit adót, a Ryanair az adójogi jogszabály-módosításokra reagálva megemelte az árait, így a fogyasztókra hárítva az adóemelésből származó bevételt kiesést.

Vagyis a konkrét esetet tekintve az történt, hogy júliustól lépett életbe a légiközlekedési különadó, ami forgalom alapú, utasonként kell fizetni. A Ryanair erre reagálva közölte, hogy minden utasától beszedi ezt az összeget, aki július 1. után repül, függetlenül attól, hogy mikor vette a jegyet, így azokra is vonatkozott, akik a különadó bejelentése előtt vásároltak repülőjegyet a légitársaságnál. Mindennek egyébként meg is lett a következménye, Nagy Márton miniszter és a Ryanair vezetője, Michael O’Leary között komoly szócsata alakult ki az ügy miatt.

Nagy Márton miniszter minderre reagálva végül kijelentette, hogy a kormány fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményez a Ryanair ellen, közleményében úgy fogalmazott:

A kormány a jövőben sem engedi meg, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, ezért kell a vállalatoknak pluszterhet vállalniuk.

A miniszter indítványozta azt is, hogy a hatóság vizsgálja meg a Ryanair jegyárképzési gyakorlatát, hogy az minden európai normának és elvárásnak megfelel-e, főként annak ismeretében, hogy ilyen légitársaságokat terhelő adó Európa nagyon sok országában már régóta érvényben van.

Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója (forrás:https://mandiner.hu/cikk/20220614_ryanair_extraprofitado_magyar_kormany_belfold_fogyasztovedelem)

300 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot kapott a Ryanair

Budapest Főváros Kormányhivatala, mint fogyasztóvédelmi hatóság el is rendelte a fogyasztóvédelmi eljárást. A fogyasztóvédelmi eljárás le is zajlott, melynek eredményeképpen a Ryanair gigaösszegű, 300 millió forintos bírságot kapott, melyről Varga Judit miniszter adott ki tájékoztatást Facebook oldalán.

Nézzük az ügy jogi oldalát!

Mire alapozta a fogyasztóvédelmi hatóság ezt a hatalmas összegű bírságot? Alapvetően két jogszabály jön szóba. Az egyik a fogyasztóvédelmi törvény, mely magát a fogyasztóvédelmi eljárást is szabályozza. A másik az ún. Fttv., amely a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szól. Ez utóbbi jogszabályra hivatkozással szabta ki a bírságot a Budapest Főváros Kormányhivatala.

Varga Judit eszel a képpel jelentette be, hogy 300 millió forintos büntetést kapott a Ryanair (forrás:https://propeller.hu/itthon/3849113-varga-boldogan-jelenti-300-millio-forintos-buntetest-kapott)

Ami az ügy közigazgatási jogi részét illeti, a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságot, a Ryanair még mindig megtámadhatja a bíróság előtt, ugyanis a hatóság határozata ellen az érintett pert indíthat (mivel a hatályos magyar jogi szabályozás alapján ebben az esetben nincs lehetőség fellebbezésre) és bíróság előtt fejtheti ki jogi álláspontját, hogy miért volt alaptalan a bírság kiszabása. Természetesen ekkora összegű bírságot nem is hagyott szó nélkül a légitársaság, készek továbbmenni az üggyel kapcsolatban és a fogyasztóvédelmi hatóság határozatát meg fogják támadni. Sőt a Ryanair hajlandó akár az Európai Unió bíróságáig menni, hogy bebizonyítsa az igazát, bár azt egyelőre nem indokolták meg, hogy milyen jogi alapon akarják magukat kivonni a hazai bíróságok joghatósága alól.

Mindenesetre kijelenthetjük, hogy a Ryanair és a magyar kormány közötti csatározásnak koránt sincs vége, (hiszen a Ryanair emellett 8 budapesti útvonalát is megszüntette a napokban) és biztos érdekes végkimenetellel fog zárulni a konfliktus.

Az UnHerd nemrég egy nagyon érdekes cikket közölt arról, hogy az ukrán kormány közzétett egy feketelistát, amin - szerintük- oroszpárti propagandisták szerepelnek. Kik ezek az emberek és ők miként viszonyulnak ehhez a tényhez?

Hogyan jött létre a feketelista?

Zelenszkij elnök 2021 áprilisában nevezte ki Polina Lysenko-t annak érdekében, hogy érzékelje és kezelje az Ukrajnát veszélyeztető hamis információáradatot. Ennek a munkának a gyümölcse lett az a feketelista, amin állítólag olyan - többségében nyugati - emberek szerepelnek, akik Lysenko szerint az orosz érdekeket szolgálják.

A feketelista célja hasonló lehet ehhez. Az ukrán vezetés szerint ezt azért hozták létre, hogy megvédjék az országukat a nyugati propagandától és a romboló, hamis véleményektől. 

Polina Lysenko (forrás: https://www.stopfake.org/en/zelensky-appoints-chief-of-disinformation-countering-center-polina-lysenko/)

Kik szerepelnek rajta?

Július 14-én tették közzé a listát online formában, amin rengeteg nyugati közszereplő, politikus, tudós és aktivista szerepelt. A listán szerepel többek között Rand Paul, amerikai republikánus szenátor, Tulsi Gabbard, volt demokrata kongresszusi képviselő, Edward N. Luttwak, amerikai hadügyi és geopolitikai elemző, John Mearsheimer politikus, tudós, valamint Glenn Greenwald újságíró is.

Mi miatt kerültek feketelistára? 

Az egész feketelista legfelháborítóbb része az, hogy mégis milyen bagatell okok miatt kerültek fel ezek az - egyébként köztiszteletnek örvendő - emberek a listára. Sokszor a lista valódi okot nem is ír egy adott személyhez, csak feltételezi, hogy ,,oroszbarát” vagy ,,Putyin csatlósa” - hogy kedvelt szófordulatokkal éljünk. Ahova esetleg méltóztattak okot írni, az is szinte nevetségesen erőltetett. Luttwak ,,bűne” annyi volt, hogy kijelentette, szerinte a Donyec és Luhanszk területeken népszavazást kellene tartani. Mearsheimer pedig azért van a listán, mert közölni merte azt a tényt, hogy a NATO 2014 óta jelen van Ukrajnában.

Mit szólnak a feketelistához, az azon szereplők?

Az UnHerd megkereste a feketelistán szereplőket, hogy véleményezzék ezt a helyzetet. Mindegyik válaszból sütött az értetlenség és a megrökönyödés.

Edward Luttwak (forrás: https://www.rferl.org/a/ukraine-war-luttwak-interview-putin-russia-plebiscite/31893485.html)

Edward Luttwak: a leghatározottabban elutasítja azt a feltételezést is, hogy oroszbarát politikát folytatja. Az UnHerd megkeresésére azt válaszolta, hogy a háború kirobbanása óta azon munkálkodik, hogy a NATO és az országok a lehető legtöbb fegyvert küldjék Ukrajnának. Szerinte azért a nézetéért kerülhetett fel a listára, hogy Oroszországot nem lehet teljesen és végérvényesen elpusztítani, mert az egy nukleáris háború veszélyét is magában hordozná. Ezt Ukrajnában oroszbarát kijelentésnek titulálták, és hopp, fel is írták a feketelistára. Végül Luttwak kissé szarkasztikusan hozzátette:

,,Nem én vagyok Putyin legmegbízhatóbb ügynöke.”

John J. Mearsheimer (forrás: https://news.yale.edu/2017/11/07/mearsheimer-talks-explore-liberal-ideals-international-realities)

John J. Mearsheimer: az UnHerd megkeresésére talán ő adta azt a választ, ami a legjobban leírja ezt a helyzetet.

,,Amikor kisfiú voltam, anyukám azt tanította, hogy amikor egy vitában az ellenfeled nem tud legyőzni érvekkel és logikával, akkor megpróbál bemocskolni. Pontosan ez az, ami itt történik.”

A politológus azért került fel a feketelistára, mert véleménye szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert az USA és annak európai szövetségesei Ukrajnából egy ütközőállamot akarta kialakítani Oroszország és a világ többi része között. Amint látszik, az ukránoknak nem tetszett ez a vélekedés…

Glenn Greenwald (forrás: https://www.washingtonpost.com/lifestyle/media/greenwald-intercept-feud/2021/05/20/34732c92-b727-11eb-a5fe-bb49dc89a248_story.html)

Glenn Greenwald: az újságíró egy kissé sarkosabban fogalmazta meg a véleményét az ukrán húzással szemben. Szerinte az, hogy az ukránok mindent orosz propagandának kiáltanak ki, az egy amatőr húzás, amit a hidegháború alatt csinált bárki utoljára. Válaszában kiemelte, hogy egy olcsó, logikátlan és ésszerűtlen cselekedet az ukránok részéről, ha egy nevetséges listára teszik azokat, akik meg merik kérdőjelezni a politikájukat.

Ráadásul ezek a listázott emberek, azoknak az országoknak az elismert polgárai, akik fáradhatatlanul küldik Ukrajnába a pénzt, felszerelést és fegyvereket.

Ez az ukrán lépés nem csak a listán érintetteket, hanem mindenki mást is ledöbbentett. Hiába viselkedik úgy Ukrajna, mint egy gyerek, aki eltakarja a szemét, ha nem akarja látni a valóságot. Attól a valóság még ott van az orra előtt.

(Borítókép forrása: https://unherd.com/thepost/ukraine-government-issues-blacklist-of-russian-propagandists/)

A világ egyre inkább felismeri a fenntarthatóság jelentőségét, és az aggodalmak az éghajlatváltozás és a környezeti problémák miatt az egész bolygón érezhetőek. Az EU, az USA és az Egyesült Királyság az újrahasznosítás és az újrafelhasználás terén mutatott kezdeményezései révén számos fenntartható gyakorlatot vezettek be az északi régiókban, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezzel szemben a globális délnek - különösen Afrikának - másfajta kihívásokkal kellett szembenéznie. A munkanélküliség és az élelmiszerhiány olyan problémák, amelyek elsődlegesen befolyásolják a fenntarthatósággal kapcsolatos nézőpontot a déli régiókban. A fenntarthatóság itt nem csupán környezeti kérdésként merül fel, hanem szorosan összefonódik a társadalmi-gazdasági környezettel.

A divatipar különösen fontos szerepet játszik a körkörös gazdaság kialakításában. Ennek a modellnek az a célja, hogy olyan zárt termelési rendszereket hozzon létre, ahol az erőforrásokat hosszabb ideig használják, csökkentve a pazarlást és elősegítve a fenntarthatóságot. A körkörös gazdaság modellje az anyagok visszanyerésére és regenerálására ösztönzi a hangsúlyt, ami potenciálisan képes kezelni a lineáris termelési modell által okozott problémákat.

Sajnálatos módon a fenntartható divatgyártási gyakorlatok még mindig hiányosan vannak megértve a globális déli országokban, különösen Afrikában. Az használt ruhák piacával kapcsolatos kutatások gyakran kevésbé figyelnek az ilyen ruhadarabok ártalmatlanításának és újragyártásának kérdéseire. Az afrikai kontextusban végzett tanulmányok rámutattak az ilyen gyakorlatok előmozdításának és akadályainak hiányosságaira.

A körkörös gazdaság elterjedését a divatiparban azonban számos akadály nehezíti. A gyors fogyasztói kultúra és a fogyasztói tudatosság hiánya a divatipar etikai és környezeti vonatkozásaival kapcsolatban jelentős kihívást jelent. A fenntartható gyakorlatokhoz való átmenetet elősegítő platformok és az átláthatóság előmozdítására irányuló kezdeményezések létrejötte azonban segíthetnek ezen akadályok leküzdésében.

A régi ruhák újrahasznosítása és újragyártása nemcsak környezeti szempontból fenntartható, hanem gazdaságilag is életképes megoldás. Statisztikai adatok alapján ez az eljárás akár 40-65%-kal kevesebb ráfordítást igényel, mint az új cikkek gyártása, miközben jelentős munkahelyteremtő potenciállal is rendelkezik.

Az afrikai kontextusban azonban számos akadály nehezíti a fenntartható gyakorlatok elterjedését. Az oktatás hiánya, a magas költségek, a nem megfelelő állami támogatás és a skálázhatósági félelmek mind jelentős kihívásokat jelentenek. Az ilyen akadályok leküzdéséhez széleskörű stratégiákra van szükség, amelyek elősegítik a fenntartható divatipar fejlődését és növekedését a világ különböző régióiban.

Az északi és déli régiók közötti különbségek megértése és az együttműködés szükségességének felismerése elengedhetetlen az egész világ fenntarthatóságának előmozdításához. A globális délnek is szüksége van megfelelő támogatásra és befektetésre ahhoz, hogy sikeresen át tudjon állni a körkörös gazdaság modelljére, és ezzel hozzájáruljon a fenntartható jövő kialakításához. A körkörös gazdaság és a fenntartható divatipar előnyei globális szinten jelentős lehetőségeket kínálnak a környezeti és társadalmi-gazdasági fenntarthatóság előmozdítására.