Reaktor

Donald Trump amerikai elnök tegnapi beiktatását több ikonikus pillanat kísérte, de a következő öt év politikájának irányvonalát elsősorban az elfogadott rendeletei tükrözik. Ezek közül kiemelkednek a bevándorlást, társadalmi kérdéseket, nemzetközi szerződéseket és technológiai szabályozást érintő döntések.

Bevándorlási-kérdés

Talán az egyik legfontosabb kérdéskör Trump kampányában az illegális bevándorlás megállítása volt. Ezzel kapcsolatban az első napon „National Emergency”, azaz a vészhelyzeti állapotot hirdetett. Az intézkedés lényege a költségek átcsoportosítása volt a határvédelemre.

A másik, talán a legjelentősebb rendelete a születéssel járó állampolgárság megszüntetése volt. Ez azonban nem léphet hatályba, hiszen az alkotmányban rögzített jogról van szó, ennek megváltoztatásához nem lesz elég egy rendelet.

Trump továbbá megszüntette Biden legális migráció folyamatát megkönnyebbítő programját. Ez érdekes lépés, hiszen maga Trump sem zárkózott el a legális vízumok kiadásától, főként a H1-B vízum kapcsán, mely a szakképzett munkaerő bevándorlását segíti elő.

Nő és Férfi

Trump csatlakozva a világ más jobboldali tömörüléseihez, kijelentette rendeletben, hogy az Egyesült Államok csak két nemet ismer el, a férfit és a nőt. Minden további kormányzati programot felfüggesztett, amely a transszexuálisok beilleszkedését irányozta meg.

Az elnök felfüggesztette az egyenlőségi programokat (DEI), melyeket rasszistának nevezett a fehérekkel szemben. Ennek például az egyetemeken lesz hatása, ahol eddig a felvétel bizonyos százaléka DEI alapon kellett, hogy működjön.

Kilépések

Az USA Trump vezetése alatt megkezdte a kilépést az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) és a Párizsi Klímaegyezményből. A döntések visszatérő vitapontok a republikánusok és demokraták között, mivel Trump már 2017-ben is kiléptette az országot a klímaegyezményből, de Biden visszalépett. Egy esetleges kormányváltás hasonló forgatókönyvet eredményezhet.

TikTok

A TikTok január 18-án elsötétült az USA-ban, azonban nem sokáig: politikai játszma vált a visszatéréséből. A TikTok kitiltását még Trump írta alá az első ciklusában, azonban Biden alatt elhúzódott és végül 2024 végén döntöttek róla. A TikTok a Z-generáció befolyásolására kiváló eszköz, ezt az elnök és csapata is így érezték ezért egyik első dolga volt 75 nappal elhalasztani ezt. Valószínűleg a TikTok eladása fog történni, a Metának.

2021-es kegyelmek

2021-ben, Biden megválasztásakor több mint 1500 ember került letartóztatásra, akik nem ismerték el a választás eredményét, és megrohamozták a Kapitóliumot. Trump most aláírta a kegyelmi rendeletet, amely körülbelül 1600 embert érintett, ezzel elengedve büntetésüket.

Kormányzati reform: Doge és Elon Musk

Trump létrehozta a Government Efficiency Departmentet (Doge), amely a kormányzati költségek csökkentésére összpontosít. Az osztály vezetésére Elon Muskot és Vivek Ramaswamy-t jelölte ki. Az új testület több százmillió dolláros megtakarítást ígér. Kapcsolódóan Trump egy másik rendeletben befagyasztotta a szövetségi munkaerő-felvételt, kivéve a katonaság és néhány kritikus terület esetében.

A Mexikói-öböl átnevezése

Trump elrendelte, hogy a Mexikói-öböl nevét változtassák "Amerikai-öbölre". Ugyanebben a rendeletben az alaszkai Denali-hegyet is átnevezték McKinley-hegyre, az Egyesült Államok 25. elnöke, William McKinley tiszteletére, akinek gazdaságpolitikáját Trump nagyra értékeli.

Mit hozhat a jövő?

Trump első napján már komoly döntéseket hozott, amelyek nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai következményekkel is járnak. A WHO-ból és a Párizsi Klímaegyezményből való kilépése hangsúlyozza izolacionista politikáját. A következő hetekben további vámok kivetése várható, elsősorban Kanadára és Mexikóra, de az Európai Unió sem biztos, hogy ki tud maradni ebből, főként Trump Grönland iránti vágyából kiindulva.

Ebben a cikksorozatban Európa legjelentősebb monarchiáit vesszük sorra. Az első rész brit és monacói monarchiái után következzen további három európai királyság: Spanyolország, Norvégia és Liechtenstein.

Spanyolország

Más európai monarchiákkal ellentétben a spanyol államforma többször is változott. Egyszer a 19., egyszer pedig a 20. században alakult köztársasággá az Ibériai-félsziget nagyobbik állama. 1873-ban a rövid életű első, majd Franco diktatúrája alatt 1931-1975. között a második spanyol köztársaság idején ugyanis a spanyol monarchia kontinuitása megszűnt. A két időszak közül egyértelműen a második izgalmasabb, hiszen Franco – ugyan karrierje kezdete óta támogatta a monarchiát – az 1930-as évek második felére ideológiai megfontolások helyett inkább személyes befolyásának erősítésére helyezte a hangsúlyt. 1936-ban már államfőként tevékenykedett, teljhatalmát pedig az 1939-es madridi bevonulástól egészen 1975-ös haláláig élvezte. A Franco-korszak végével I. Juan Carlos király megkoronásával Spanyolországban demokratikus átalakítások játszódtak le, melynek egyik fő támogatója maga a király volt.

Francisco Franco

Forrás: origo

A demokratikus berendezkedés az 1978-as alkotmány bevezetésével vált teljessé, melyet Juan Carlos szentesített. Az uralkodó regnálásának kezdeti időszakában rendkívüli népszerűségnek örvendett – mely nagy valószínűséggel összefüggésben állt elődje, Franco népszerűtlenségével – de a 20. század végére a nyilvánosság inkább az uralkodó botrányairól és kifogásolható életmódjáról ismerte Juan Carlost. Időskora – és az minden bizonnyal az említett botrányok miatt – Juan Carlos 2014-ben lemondott a trónról fia javára, mely a modern spanyol történelem első ilyen esete volt.

I. Fülöp 2014-es megkoronázása után a spanyol monarchia reformját hirdette meg, mely az Egyesült Királyságban II. Erzsébet uralkodására jellemző transzparencián, politikai semlegességen és a fényűzés látszatának kerülésén alapult. Ennek ellenére a spanyol közvélemény manapság sincs jó véleménnyel a spanyol királyi családról és a közelmúlt felmérései arra is fényt derítettek, hogy a spanyol polgárok többsége inkább köztársaságban élne, mint monarchiában. A királyság népszerűsége a sokak által asszimiláló és kisebbségi identitást elnyomó államforma képzetéből is ered, mely különösen a katalán és baszk többségű területeken elterjedt hozzáállás. A spanyol monarchia ugyan nincs felbomlóban, de stabilitása nem mérhető a brit vagy monacói példákhoz.

Norvégia

A norvég monarchia története bő egy évszázadra nyúlik vissza, hiszen az ország 1905-ben nyerte el függetlenségét Svédországtól. A különválás békés körülmények között történt és az államforma kérdése sem okozott nagy konfliktust. Az első norvég uralkodó a dán királyi ház egyik hercege lett, aki ugyan VII. Haakon néven uralkodott, valójában a független Norvégia első uralkodójának tekintendő.

VII. Haakon király

Forrás: Britannica

A második világháború idején Norvégiát megszállták a Harmadik Birodalom csapatai az ország stratégiai fekvése és nyersanyag tartalékai miatt. Az országot egy bábkormány irányította, de Londonban egy emigráns kormány is működött, melynek vezetője VII. Haakon volt. A király Norvégiában a stabilitás és a megszállás elleni küzdelem szimbólumává vált.

1990-ben a világon elsőként Norvégiában vezették be az abszolút primogenitúrát, mely kimondja, hogy a trónt az első szülött trónörökös nemtől függetlenül örökölheti. Ezzel a norvég uralkodói családban a monarchiákra ritkán jellemző teljes nemi egyenlőség vált törvényerejűvé az utódlásszempontjából. 1957. és 1991. között V. Olaf király uralkodása alatt Norvégia rendkívüli gazdasági fejlődésen ment keresztül. Az időszakban az ország társadalmában megerősödött a középréteg, ami társadalmi jólétet és az ország kollektív gazdagodását segítette elő. A sikeres gazdaságpolitika alapját Norvégia szociáldemokrata kormányai teremtették meg, akik szorosan együttműködtek az uralkodó családjával. V. Olaf az ’Emberek Királya’ becenevet kapta, hiszen rendkívül közvetlen, barátságos személyiségéről vált híressé az emberek körében, ezzel erősítve a monarchia presztízsét. Örökségét a mai napig tisztelik, hiszen a királyi család attitűdje továbbra is közvetlen az ország polgárai felé. A norvég monarchia emberközeli és őszinte, mely fenntarthatóságának jó alapul szolgálhat.

Liechtenstein

A Monaco-nál ugyan nagyobb, de kétségkívül a mini államok közé tartozó Liechtenstein szintén monarchia. Független államnak az 1815-ös, napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus során ismerték el. A hercegség erőforrások és komoly területi kiterjedés hiányában a semlegesség megőrzésével próbálta megőrizni függetlenségét az elmúlt két évszázad során – meglepően sikeresen. Liechtenstein sem az első, sem pedig a második világháborúban nem vett részt, így komoly veszteségek nélkül vészelte át az európai határvonalak többszörös átrendeződését. 1921-es alkotmányának számos rendelkezése a mai napig érvényben van és a monarchia eszménye is rendkívül népszerű. A hercegi család – az adóparadicsomi státusz mellett - a parányi ország tradicionális imázsához tartozik, melyet II. Hans herceg nyilvános szereplései során rendszeresen hangsúlyozni is szokott.

II. Hans herceg

Forrás: Britannica

A brit, monacói, spanyol, norvég és liechtensteini monarchiák bemutatása után a cikksorozat harmadik részében további európai országok kerülnek nagyító alá.

London, a brit főváros, önmagában 508 milliárd font értéket képvisel, és ha külön ország lenne, a világ 22. legnagyobb gazdasága lenne. Ezzel szemben az Egyesült Királyság többi része messze elmarad ettől a gazdasági teljesítménytől. A brit GDP jelentős része, több mint fele, Londontól függ, és az ország lakosságának egyharmada itt él. Bár London gazdasági ereje lenyűgöző, az ország többi része kevésbé virágzó:  az Egyesült Királyság az Egyesült Államok ötven államának rangsorában a 49. leggazdagabb helyen lenne. Ez rávilágít arra, hogy az ország nagy része gazdasági nehézségekkel küzd.

Az elmúlt tíz év különösen nehéz időszak volt a brit gazdaság számára. Míg a bérek stagnáltak, addig a megélhetés ára drasztikusan emelkedett. Az ingatlanpiacon krízis van, és soha nem látott mértékben nőtt a hajléktalanok száma is. Az ingatlanárak és bérleti díjak is rekordmagasságokat értek el, ami tovább nehezíti az átlagpolgárok helyzetét. Egy átlagos lakás bérleti díja ma körülbelül 1.200-1.500 font havonta, ami megfizethetetlen sokak számára, mindehhez hozzátéve, hogy a bérleti díj Londonban ennek még többszöröse.

Mi vezetett idáig?

A gazdasági problémák forrása az elmúlt tíz év hibás politikai döntéseiben keresendő. Nagy-Britannia gazdasága egy lefelé tartó spirálban találta magát, ahol az árak túl gyorsan emelkedtek, miközben a bérek stagnálnak, és a munkanélküliségi mutatók romlottak. Az ország egykor az egyik legfelkapottabb célpont volt a gazdasági megélhetési migráció szempontjából, azonban az elmúlt években a Brexit, a COVID járvány és az orosz-ukrán háború geopolitikai törései tovább súlyosbították a helyzetet.

Mind a Brexit, a Covid és a háború szerepet játszottak Nagy-Britannia gazdasági hanyatlásában, a valódi töréspont a 2008-as pénzügyi válság volt. A brit kormány megszorító intézkedéseket vezetett be ahelyett, hogy a fiskális és szociális politikákba fektetett volna. Nem történt adócsökkentés, a minimálbér nem emelkedett, és lakhatási támogatást sem nyújtottak a rászorulóknak. Ennek eredményeként a brit polgárok egy olyan évtizedet éltek át, ahol az életszínvonal folyamatosan romlott.

Ma egy átlagos brit állampolgár reáljövedelme 20%-kal alacsonyabb, mint egy norvégé, ami azt jelenti, hogy az életszínvonal tekintetében is jelentős hátrányban vannak. A vásárlóerő is sérült, amit a kormány szociális intézkedések hiányában nem javított. Ezt később persze próbálták korrigálni, azonban túl későn: még ezek az intézkedések sem hoztak eredményt, hiszen nem sikerült növelni a termelékenységet. A brit termelékenység egy főre vetítve csökkent, mivel nem volt elegendő befektetés a gazdaságba.

A 2008-as válság előtt az Egyesült Királyság a G7 országok között a második legmagasabb termelékenységi mutatóval rendelkezett, azonban a válságot követően a második legalacsonyabbra esett vissza. Az erről szóló politikai diskurzus hiánya pedig a Brexitbe csatórnázódott, ahol sokan az önálló brit gazdaságot támogatták, mintegy kivetüléseként a gazdasági problémáknak, ami azonban + még mélyebbre taszította az ország gazdaságát.

A Brexit komoly következményekkel járt a brit gazdaság számára. 2016 és 2020 között a Brexit miatt az országba érkező befektetések 25%-kal csökkentek. Ezután pedig megérkezett a világjárvány, ami még tovább súlyosbította a helyzetet. A kormány egy Európában méltányos helyreállítási segélyt biztosított, ez viszont tovább növelte az államadósságot. A harmadik nagy töréspont az orosz-ukrán háború volt, amely az energiaárak drasztikus növekedéséhez vezetett.

Az orosz olajra és gázra vonatkozó szankciók miatt energiaválság alakult ki Nagy-Britanniában is. A brit háztartások háromszor annyit fizetnek a fűtésért, mint korábban, miközben a rezsitámogatás tovább növelte az államadósságot. Nagy-Britannia az egyik legnagyobb adósságnövekedést szenvedte el a háború miatt, és a kamatlábak emelkedése miatt ismét a háztartások szenvednek. A hitelkamatok visszafizetése évi több tízmilliárd fontot von el az állami forrásokból, csökkentve a közszolgáltatásokra fordítható összegeket.

A pandémia után a legtöbb országban helyreállt a foglalkoztatottság és nőttek a gazdasági mutatók. Nagy-Britannia azonban kivétel volt, ahol a foglalkoztatottság 1,2%-os csökkenést szenvedett el, és soha nem tért magához teljesen. A munkanélküliségi ráta jelenleg 4,4%, ami körülbelül 1,5 millió ember munkanélküliségét jelenti. A munkaerőpiacról hiányzik körülbelül 11 millió munkavállaló, amit csak a migrációs hullám tudott részben pótolni.

Azonban a migráció újabb társadalmi feszültségeket keltett, és hozzájárult a szélsőjobboldali radikalizmus megerősödéséhez. Bár London továbbra is gazdasági hajtóerő maradt, Nagy-Britannia többi része jelentősen gyengébb gazdasággal rendelkezik, ami mélyíti az országon belüli gazdasági egyenlőtlenségeket.

Nagy-Britannia számára a gazdasági kilátások nem túl derűsek. A Labour pártnak nehéz dolga lesz, ha helyre akarja állítani az ország gazdasági helyzetét. A kormány előtt álló legnagyobb kihívás az adósság kezelése, a termelékenység növelése és a társadalmi feszültségek enyhítése. Az elmúlt tíz év hibás politikai döntései, a Brexit, a pandémia és az orosz-ukrán háború hatásai még hosszú ideig befolyásolni fogják az ország jövőjét, és az átlagpolgárok életszínvonala továbbra is nyomás alatt marad.

A kínai internet a világ többi részétől leválasztva, egy saját buborékban működik. A “Kínai Nagy Tűzfal” kizárja a nyugaton népszerű közösségi média platformokat, híroldalakat, és streaming felületeket, kínai változatokat kínálva helyettük — még a kínai tulajdonú Tiktokot is, amelynek helyi megfelelője a Douyin. Ezek az oldalak és appok azonban gyakran merően máshogy működnek, mint nyugati megfelelőik; sokkal szélesebb a funkciók köre és jóval kiszolgáltatottabbá teszik a felhasználót, mivel egyszerre válnak szinte kizárólagos kapcsolattartási felületté, szórakozási forrássá, fizetőeszközzé, keresőmotorrá, piactérré és rengeteg ember számára pénzkeresési forrássá is.

A kínai közösségi média világa

A legnépszerűbb kínai alkalmazás a WeChat (kínaiul Weixin), amelyről bizonyára sokan hallottak már, erről több cikk is született. Ez a “szuperapp” a Facebook, Messenger, Instagram és Apple Pay funkcióinak egyvelegével szinte teljes egészében átszövi a kínai felhasználók mindennapjait. Jelenleg havonta 1,3 milliárd aktív felhasználót számlál, ami Kína népességének 80%-át jelenti. Bár egyértelműen ez a legnépszerűbb kínai alkalmazás, a a Douyin — majdnem 800 millió felhasználóval — még érdekesebb újításokkal tört be nemcsak a közösségi média, de az e-kereskedelem területére is, így érdemes közelebbről megvizsgálni.

Ez az anya-fia páros táncoló videóival milliós nézettséget ér el a Douyinon és más videómegosztó platformokon. Forrás: South China Morning Post Youtube csatorna

A Douyin tulajdonosa a ByteDance, ugyanaz a cég, amely egyelőre a Tiktok tulajdonosa is — ez Biden tulajdonosváltást előíró törvényének január 19-i határidejével változhat, hacsak az amerikai Legfelsőbb Bíróság el nem fogadja a ByteDance fellebbezését. Bár mindkettő rövid videós platform és a logójuk is gyakorlatilag ugyanaz, Kínában csak a Douyin, Kínán kívül pedig csak a Tiktok érhető el, és működésük is nagyban eltér.

A TikTokot világszerte sokan használják bevételi forrásként, akár termékek reklámozásával, akár a nézettség után járó fizetések révén. Éppen ezért kavart nagy vihart az Egyesült Államokban felmerült tiltási szándék. A Douyin azonban még magasabb szintre emelte a platformon belüli pénzkeresést: itt a hirdetett termékeket a nézők közvetlenül az alkalmazáson belül vásárolhatják meg, méghozzá a tartalomgyártók saját Douyin-csatornáján keresztül. Az így generált bevételből a livestreamet vagy rövid videót készítő alkotók részesedést kapnak. 

Az Egyesült Államokban rengetegen tüntettek a Tiktok betiltása ellen. Forrás: Getty Images

Bár a nemzetközileg elérhető TikTok felhasználói bázisa nagyobb, mint a Douyiné, a ByteDance bevételeinek 80%-a mégis a kínai alkalmazásokból, elsősorban a Douyinből származik. Ez a siker annak köszönhető, hogy míg a Douyin felülete és dizájnja szinte azonos a TikTokéval, a Douyin valójában egy online bevásárlóközpontként is funkcionál. Az eladók – legyen szó elektronikai termékekről, ruhákról vagy élelmiszerekről – saját online boltot működtethetnek a platformon, a Douyin pedig minden egyes tranzakcióból részesedést kap. Ez a modell egyedülálló módon ötvözi a szórakoztatást és az e-kereskedelmet, amely jelentős bevételi forrást biztosít az anyavállalat számára.

A Douyin tehát valahol a teleshop és a TikTok ötvözete, egy olyan online szórakoztató- és piactér, amely a közösségi média élményét kombinálja az online vásárlás kényelmével. A felhasználók rövid videós tartalmak és élő közvetítések böngészése közben néhány kattintással vásárolhatnak, vagy akár adományozhatnak is az általuk kedvelt tartalomkészítőknek. Ez az innovatív megközelítés a Douyint 2016-os indulása óta egyre előrébb repítette, és mára Kína 5 legnagyobb e-kereskedelmi platformja között tartják számon.

Livestreamerek a Douyinon

A Douyint Kínában a társadalom széles rétegei használják, függetlenül korosztálytól, társadalmi helyzettől vagy lakóhelytől, legyen az város vagy vidék. Az alacsony belépési küszöb a tartalomgyártás világába különösen vonzóvá teszi a platformot, hiszen bárki könnyen elindíthatja saját csatornáját így egyre többen tekintenek a Douyinre lehetséges bevételi forrásként. Míg a legtöbb tartalomgyártó napi néhány ezer forintnak megfelelő összeget keres, addig a leghíresebb livestreamerek akár hollywoodi sztárokéhoz hasonló jövedelmekre tehetnek szert. Ez a lehetőség reményt nyújt a kezdőknek és az alacsonyabb jövedelmű alkotóknak, hogy ők is sikeresek lehetnek a platformon.

A leghíresebb kínai livestreamer, Zheng Xiang Xiang hetente akár dollármilliókat keres ruhákat reklámozó videóival. Forrás: Medium.com

A felhasználók nagy része livestream, avagy élő videózás formájában gyárt tartalmat az oldalon, de népszerű a rövid videós formátum is. Kínában több mint 15 millió livestreamer, azaz "wangluo zhubo" tevékenykedik, nekik általában ez is a fő bevételi forrásuk. 2024-ben a livestreamerek jövedelme átlagosan 40%-kal nőtt. Ennek ellenére ez nem egy hivatalosan elismert szakma az országban, így a livestreamerek nem jogosultak azokra a különböző kormányzati támogatásokra, amelyekre más szakmák dolgozói igen. Ez a helyzet azonban várhatóan változni fog, miután a kínai kormány az élő közvetítések növekvő népszerűsége nyomán májusban elindította a hivatalos elismerés többéves folyamatát. Ez a lépés szigorúbb szabályozások és adózási kötelezettségek bevezetését vonhatja maga után, ugyanakkor biztosítja a szektor hosszú távú támogatását és a munkahelyek stabilitását.

Versenybe szállni csak ügynökkel vagy mentorral lehet

Ha valaki pénzkeresés céljával regisztrál a Douyinra, elképesztő mértékű versennyel szembesül: influenszerek és márkák milliói küzdenek a felhasználók figyelméért. Ezt a lehetőséget felismerve egy külön iparág fejlődött ki a livestreamerek támogatására. Jelenleg körülbelül 25 ezer MCN (Multichannel Network) működik, amelyek szakértői segítséget nyújtanak a tartalomgyártásban, márkaépítésben, népszerűsítésben, valamint a közösségi média fiókok kezelésében. A verseny intenzitása miatt ma már szinte lehetetlen MCN támogatása nélkül érvényesülni a Douyinon. Nem véletlen, hogy világszerte a közösségi média fiókok 40%-a együttműködik ilyen hálózatokkal, ami a platform sikerének és a professzionális tartalomgyártás elterjedésének egyik kulcsa.

Az MCN-ekkel való együttműködés komoly kompromisszumokat követel a tartalomgyártóktól. Egy ilyen ügynökséggel kötött szerződés gyakran azt jelenti, hogy a livestreamer elveszíti a tartalma feletti döntéshozatal jelentős részét, és csupán egy „arc” szerepére korlátozódik. Az MCN-ek iránymutatása és tanácsai alapján a tartalomgyártók termékeket reklámoznak, énekelnek, táncolnak, vagy akár extrém, figyelemfelkeltő helyzetekben – például éjszaka a hideg utcán ülve – beszélnek a kamerának. A nagyobb nézettség érdekében gyakran kénytelenek egyre meghökkentőbb vagy kényelmetlenebb akciókat végrehajtani élő adásban.

Kínai livestreamerek éjszaka, az utcán is dolgoznak. Ez a trend pár éve terjedt el, mivel az extrémebb körülmények nagyobb nézettséget és több adományt vonzanak. Forrás: Hong Kong Free Press

Ezen túlmenően az MCN-ek jelentős részt követelnek a bevételből, akár a teljes összeg 10-30%-át. Ehhez jön még, hogy a Douyin az e-kereskedelmi tranzakciókból és adományokból származó jövedelem 50%-át levonja. Így a tartalomgyártók gyakran a videóik által generált bevételnek mindössze 20-40%-át tarthatják meg, ami sokak számára kiábrándítóvá teszi ezt a látszólag ígéretes bevételi forrást.

Akik egy MCN-nel való együttműködést nem engedhetnek meg maguknak, azok gyakran “tanoncnak” állnak egy-egy nagyobb livestreamer mellé. Ezek az együttműködések általában kölcsönös előnyökkel járnak: a sikeres mentor népszerűsíti a tanonc csatornáját és tanácsokkal látja el, míg a tanonc cserébe a saját tartalmain keresztül hirdeti mentorát, valamint asszisztensként segíti az élő videók előkészítését és lebonyolítását.

Az ilyen informális mentor-tanítvány kapcsolatok egyre népszerűbbé válnak, és a Douyinon is megfigyelhető, hogy az Instagramhoz, Tiktokhoz vagy Youtube-hoz hasonlóan több tucat tartalomgyártóból álló hálózatok alakulnak ki. Ezek a közösségek egymással szorosan együttműködve egy összefüggő, több csatornán átívelő világot kínálnak a nézőknek. Kollaborációk, kihívások és közös videók segítségével nemcsak szórakoztatják a közönséget, hanem különféle formában pénzt is gyűjtenek tőlük, például adományok révén vagy termékek reklámozásával. Az egyik legnépszerűbb adománygyűjtési forma a “harc”, melynek során valamilyen igazi megmérettetés közben igazából az nyer, aki több adományt kap a nézőktől.

A Douyin az idősebb korosztályt is meg tudja szólítani, felhasználóinak majdnem 10%-a 40 év feletti. Az alkalmazás egy „idős üzemmódot” is kínál; ez a funkció nemcsak vizuálisan – feliratokkal vagy felugró ablakokkal – figyelmezteti a felhasználókat, ha túl hosszú ideje használják az appot, hanem hangüzenettel is udvariasan felszólítja őket arra, hogy tartsanak szünetet az egészségük érdekében. Hasonló funkció a fiatalok számára is elérhető, az applikáció automatikusan blokkolja a tinédzsereket tartalmazó videókat, és napi 40 percre és bizonyos napszakokra korlátozza a kiskorúak idejét a felületen.

A TikTok és a Douyin szétválasztásának legfőbb oka ugyanaz, mint a Kínai Nagy Tűzfal bármely más korlátozásának: a cenzúra. A Douyin saját szabályzata egyértelműen rögzíti, hogy a felület „támogatja a kínai nemzet hagyományos kultúráját és erényeit, valamint a szocializmus alapvető értékeit”. Ennek megfelelően minden olyan tartalom, amely bármilyen módon kritizálja az államot, a pártot, a gazdasági teljesítményt vagy a rendszert, azonnal eltávolításra kerül a platformról.

India növekvő középosztálya egyre inkább szeretné felfedezni a világot, és az idegenforgalmi ágazatnak világszerte alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy kiszolgálja ezt az új és egyre növekvő utazói csoportot. Mivel az Indiából induló nemzetközi utazások száma 2019-ben elérte a 27 milliót - és 2040-re a becslések szerint 90 millióra emelkedik -, az indiai turisták befolyása a globális utazási színtérre már most is meghatározó, és a jövőben ez csak erősödni fog. A Bernstein kutatócég szerint az indiaiak külföldi utazásokra fordított éves kiadásai várhatóan a következő három éven belül majdnem megháromszorozódnak, és elérik a 89 milliárd dollárt. Ez egy olyan piac, amelyet egyetlen jól értesült turisztikával foglalkozó úti cél sem hagyhat figyelmen kívül.

Kép forrása: The Economic Times

A légitársaságok már most bővítik és átalakítják hálózataikat az indiai repülőterek felé, hogy több indiai utast fogadhassanak. Míg sok utazás üzleti céllal vagy barátok és családtagok meglátogatása céljából történik, ezeknek az utazásoknak körülbelül 40%-a pusztán szabadidős célú, és az indiai nyaralók jelentős vásárlóerővel érkeznek. Világszerte az országok, a turisztikai hivatalok és a vendéglátóiparban tevékenykedő vállalkozások felfigyeltek erre, különösen az olyan régiókban, mint a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia, ahol személyre szabott ajánlatokkal igyekeznek vonzóvá tenni magukat az indiai turisták számára.

Az indiai turisták jelentősége

A turizmus jelentős szerepet játszik a globális gazdaságban, világszerte a GDP mintegy 3%-át teszi ki, amely munkahelyeket teremt, fellendíti az exportot és elősegíti a kultúrák közötti kapcsolatok megerősítését. Az elmúlt években a Kínából érkező turizmus hosszú ideig tartó fellendülése a lassulás jeleit mutatta: 2023-ban a kínai utazók 87 millió utazást tesznek - 40%-kal kevesebbet, mint a világjárvány előtt. Miközben Kína turisztikai ipara problémákkal küszködik, addig a figyelem egyre inkább India, a világ legnépesebb országa felé fordul. A turisztikai ágazatukat fenntartani kívánó úti célok számára az indiai turisták óriási lehetőséget jelentenek.

Kép forrása: AIRportal.hu

A vízumeljárások

Az indiai turisták fogadásának első és legfontosabb lépése a vízumeljárás egyszerűsítése lenne. India történelmileg „gyenge” útlevéllel rendelkezik, ami csak korlátozott számú országba tett lehetővé vízummentes utazást. Ez azonban kezd megváltozni, ahogy India globális befolyása növekszik. Malajzia és Thaiföld például eltörölte a vízumkötelezettséget az indiai turistákkal szemben, ami a látogatók számának megugrását eredményezte. A vízumkérelmezési folyamat digitalizálása és a díjak alacsonyan tartása szintén vonzóbbá tehet egy úti célt az indiai utazók számára.

Ezzel szemben sok nyugati országban a vízumeljárások megterhelőek, ami elriaszthatja az indiai turistákat, még azokat is, akik külföldön élő családtagjaikat látogatják meg. Az Egyesült Királyságba például egy tíz évre szóló, többszöri belépésre jogosító turistavízum borsos 1000 Fontba kerül (majdnem fél millió Forint), míg egy hasonló amerikai vízum jóval kevesebbe. A helyzetet tovább rontja, hogy az amerikai konzulátusokon a várakozási idő akár egy évig is elhúzódhat. Hasonlóképpen, számos európai ország rövid távú vízumot ad ki, amely gyakran csak néhány napig érvényes, még a bonyolult papírmunkát követően is. Ezen mindenképpen enyhíteniük kell azoknak az országoknak, amelyek növelni akarják az Indiába érkező turisták számát.

Bollywood kulturális hatásainak kihasználása

Az indiai utazók figyelmének felkeltésének hatékony módja a Bollywoodban, India vibráló filmiparában rejlő lehetőségek kihasználása. A turisztikai ügynökségek a bollywoodi filmkészítőkkel együttműködve bemutathatják úti céljaikat, kihasználva az indiai filmművészet óriási befolyását. Spanyolországban például dinamikusan növekszik az indiai turisták száma, miután együttműködtek a 2011-ben bemutatott „Zindagi Na Milegi Dobara” („Csak egyszer élsz”) című népszerű film alkotóival. A film bemutatását követő évben a Spanyolországba érkező indiai turisták száma megduplázódott.

Svájc is sokat profitált a Bollywooddal való hosszú távú kapcsolatából. A legendás indiai rendező, Yash Chopra az 1990-es években több filmjét is a festői svájci Alpokban forgatta, megismertetve az indiai mozilátogatók egy generációját az ország lenyűgöző tájaival. Svájc azóta méltóképpen emlékezik meg Choprára azzal, hogy vonatot nevezett el róla, és szobrokat állított a tiszteletére. Ezek az erőfeszítések megkedveltették az országot az indiai turisták körében, és Svájc továbbra is az indiai utazók kedvelt célpontja.

Kép forrása: Lens Horizon

A diplomáciában rejlő lehetőségek

A diplomácia kulcsszerepet játszhat a turizmus előmozdításában. Narendra Modi indiai miniszterelnök lelkes világutazó, aki diplomáciai útjai során gyakran látogat meg látványos úti célokat. India 24 órás hírcsatornái minden lépéséről tudósítanak, felbecsülhetetlen értékű ingyenes reklámot biztosítva az úti céloknak. Az utazásszervezők arról számolnak be, hogy jelentősen megnőtt az indiai érdeklődés a Modi által meglátogatott országok iránt. A miniszterelnök nagy horderejű utazásai akaratlanul is a turizmus motorjává váltak, és az országok profitálnak a megnövekedett láthatóságból és a turisták érdeklődésének ebből következő fellendüléséből.

Kép forrása: India Today

Indiai gasztronómia

Végül, az indiai turisták vonzásának egyik legfontosabb eleme az, hogy a turisztikai úti célok kielégítsék a vendégek kulináris preferenciáikat. Az ételek az indiai kultúra központi részét képezik, és annak biztosítása, hogy az indiai utazók külföldön is hozzáférjenek a megszokott és magas színvonalú ételekhez, eldöntheti, hogy egy úti cél vonzóvá válik-e vagy sem. Az indiai konyha sokszínű, az északi kebaboktól és gazdag curryktől kezdve a déliek könnyedebb, fűszeresebb ételeiig, mint például a dosák és az idlik. Az indiai turisták étkezési szokásai is eltérőek: sokan szigorú vegetáriánus étrendet követnek és bizonyos ételeket elkerülnek, míg mások olyan fine dining élményeket keresnek, amelyek az indiai klasszikusok modern változatát kínálják.

Az indiai középosztály növekedése átformálja a globális turisztikai tájképet. A vízumeljárások egyszerűsítésével, Bollywood vonzerejének kihasználásával, a diplomáciai kapcsolatok kiaknázásával és az indiai ízlésnek való megfeleléssel az úti célok világszerte hatékonyan vonzhatják az indiai turistákat. Az indiai kiutazó turizmus további növekedésével azok, akik alkalmazkodnak ennek a dinamikus csoportnak az igényeihez és preferenciáihoz, jó helyzetben lesznek, hogy learassák az előnyöket.

2025. január 16-tól jelentős változás lép életbe az Ügyfélkapu rendszerében.

A megjelent hírek megfogalmazása sajnos könnyen félreérthető lehet a szolgáltatások elnevezése miatt, különösen azok számára, akik csak a címre pillantanak rá. ”Megszűnik az Ügyfélkapu!” cím alapján sokan azt hihetik, hogy január közepétől kizárólag a DÁP alkalmazás lesz használható.

Az Ügyfélkapu+ továbbra is működik, csupán a jelenlegi Ügyfélkapu belépést egészíti ki egy kétlépéses hitelesítési eljárással, tehát már nem elég pusztán a felhasználóneved és a jelszavad a belépéshez, hanem egy külön kódot is meg kell adni, amit egy alkalmazás tud generálni.

Új regisztrációs folyamat

Azok, akik a Kormányablak meglátogatása nélkül szeretnének regisztrálni, kizárólag a Digitális Állampolgár (DÁP) mobilalkalmazás használatával tehetik ezt meg. Ehhez azonban 2021. június után készült és aktivált eSzemélyi igazolványra van szükség, amelynek PIN-kódját is ismerni kell. Fontos megjegyezni, hogy a DÁP alkalmazás csak a regisztráció több lépése után tájékoztatja a felhasználót arról, hogy az aktivált eSzemélyi nélkül a folyamat nem folytatható. Így, ha az eSzemélyi igazolvány nincs aktiválva, a regisztrációt sem lehet befejezni a DÁP-on keresztül.

A DÁP alkalmazás szerepe

A technológia fejlődése ma már egyértelműen azt célozza, hogy megkönnyítse az emberek mindennapi életét. A közigazgatási ügyintézés terén ezt a célt szolgálja a DÁP alkalmazás, amely 2024 szeptembere óta elérhető Android és iOS eszközökre. Az alkalmazás jelenleg mintegy 200 állami weboldalhoz biztosít mobilos hozzáférést, köztük olyan fontos felületekhez, mint például:

• magyarorszag.hu,
• EgészségAblak,
• eSZJA.

Mi kell ahhoz, hogy digitális állampolgár lehess?

A 2022-ben elfogadott Digitális Állampolgárság Program célja, hogy a közigazgatás ügyintézése felhasználóbaráttá, egyszerűvé és kényelmessé váljon. Ennek érdekében a program biztosítja, hogy 2026-ig szinte minden közigazgatási ügyet online, akár mobiltelefonról is el lehessen intézni.

A DÁP alkalmazás fejlesztése

A program középpontjában a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás áll, amely folyamatosan bővül a felhasználói visszajelzések alapján. A kezdetekben csak a legfontosabb szolgáltatásokat kínálja, de 2026-ig további funkciókkal gazdagodik, hogy lefedje a közigazgatás teljes spektrumát.

2025-től várható fejlesztések a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban

2025. I. negyedév

• Szelfis azonosítás
  A Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban még egyszerűbben lehet regisztrálni: elegendő lesz a személyi igazolványod vagy útleveled befotózása és egy szelfi készítése.

2025. III. negyedév

• QR-kódos bejelentkezés piaci szolgáltatóknál
  Bankok, közmű- és egyéb szolgáltatók felületeire is bejelentkezhetsz a mobilalkalmazással QR-kód segítségével.
• Elektronikus aláírás piaci szolgáltatóknál
  Lehetőség nyílik dokumentumok elektronikus aláírására a Digitális Állampolgár alkalmazással.

2025. IV. negyedév

• Gépjármű adás-vétel
  Teljes körűen intézhetővé válik a gépjármű eladás vagy vásárlás folyamata a mobilalkalmazáson keresztül.
• Fizikai okmányok kiváltása (pilot)
  Az alkalmazásban lévő tárcában minden okmány digitális változata elérhető lesz.
• Jogosultság igazolása piaci szolgáltatóknál
  A szolgáltatók ellenőrizhetik az életkorhoz vagy kedvezményekhez kötött jogosultságodat a mobilalkalmazás segítségével.

2026-ban bevezetésre kerülő újdonságok

• ePosta
  Könnyebb kapcsolattartás a közigazgatási szervekkel a digitális postafiókon keresztül.
• eFizetés
  Az ügyintézés során felmerülő díjakat könnyen, átláthatóan és online fizetheted be.
• A közigazgatás legfontosabb ügyeinek digitalizálása
  Lehetővé válik a legfontosabb közigazgatási ügyek teljes körű online intézése, személyes megjelenés nélkül, bárhonnan és bármikor

forrás: dáp.gov.hu

Érvek a DÁP mellett

A 21. század egyik legnagyobb kihívása és egyben lehetősége a digitalizáció teljes körű kiaknázása az élet minden területén. A Digitális Állampolgár alkalmazás bevezetése és fejlesztése ezt a folyamatot támogatja, több szempontból is kiemelkedő fontosságú.

Gyorsabb és kényelmesebb ügyintézés: Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy szinte bármilyen közigazgatási ügyet online, gyorsan és kényelmesen intézzünk. Ezzel megszűnik a személyes megjelenés szükségessége, amely időt, energiát és költségeket takarít meg az állampolgároknak.

Digitális biztonság és hitelesség: A szelfis azonosítás és az elektronikus aláírás bevezetése növeli az online tranzakciók biztonságát és hitelességét. Az új módszerek nemcsak kényelmesek, de megfelelnek a legmodernebb adatvédelmi és biztonsági elvárásoknak, ami elengedhetetlen egy digitalizált társadalomban.

Esélyegyenlőség: Az alkalmazás széles körű elérhetősége támogatja az esélyegyenlőséget azáltal, hogy vidéken és városokban egyaránt elérhetővé teszi a közigazgatási szolgáltatásokat. Az idősek és fiatalok számára egyaránt használható, az egyszerű regisztráció és a felhasználóbarát felület révén.

Alkalmazkodás a modern korhoz: A 21. században az emberek életének nagy része már most is okostelefonok köré szerveződik. A Digitális Állampolgár alkalmazás nemcsak illeszkedik ehhez a trendhez, hanem tovább is fejleszti azt azzal, hogy közigazgatási funkciókat integrál a mindennapi digitális eszközeinkbe.

Technológiai függőség növekedése: Az új rendszer nagyban támaszkodik az okostelefonokra és digitális alkalmazásokra, Ez hátrányos lehet azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő eszközzel, nem értenek a digitális technológiákhoz, vagy egyszerűen nem szeretnék az ügyintézést mobileszközökhöz kötni.

Hozzáférési problémák bizonyos társadalmi csoportok számára: Az idősebb generációk számára, akik kevésbé járatosak a digitális technológiákban, az új rendszer bonyolultnak és nehézkesnek tűnhet. Akik nem engedhetik meg maguknak a korszerű okostelefonokat, kimaradnak a kényelmi funkciókból. Az alacsony digitális írástudású emberek számára a rendszer használata kihívást jelenthet.

Technikai hibák és adatbiztonság: A digitális rendszerek mindig magukban hordozzák a technikai problémák, például szerverleállások vagy alkalmazáshibák kockázatát. Továbbá, az emberek sokszar aggódnak a személyes adataik biztonságáért, főként a személyi igazolványhoz és más érzékeny adatokhoz kapcsolódó folyamatok során.

A fizikai megoldások háttérbe szorulása: Az elektronikus és digitális megoldások előtérbe helyezése csökkentheti a személyes ügyintézés lehetőségét. Azok, akik jobban preferálják a hagyományos ügyintézést, úgy érezhetik, hogy kiszorulnak a rendszerből.

(borítókép forrása: kormany.hu)

Az öreg kontinens államainak döntő többsége bő egy évszázaddal ezelőtt monarchia volt, mára azonban a köztársaság – mint államforma szinte egyeduralkodó lett Európában. Vannak azonban olyan országok, melyek államfői tisztségét továbbra is egy király – vagy adott esetben királynő tölti be. Ebben a cikksorozatban a legjelentősebb európai monarchiákat vesszük sorra.

Egyesült Királyság

Talán nem meglepő, hogy a monarchiák sorát az Egyesült Királyság említésével érdemes kezdeni, hiszen a brit uralkodók már a Brit-Birodalom felemelkedése óta – bő két évszázada a világ leginkább ismert vezetői. A brit királyi család a 19. század második felétől egészen a II. világháborúig a világ vezető hatalmának államfőit adta. A birodalom 1922-ben érte el legnagyobb kiterjedését, ekkor a világ szárazföldjeinek nagyjából egynegyedét irányították Londonból, a brit uralkodó pedig több, mint 450 millió alattvalóval bírt. A birodalom státuszát kétségkívül Victoria királynő alapozta meg, aki 1837-től egészen 1901-ig töltötte be pozícióját. Uralkodása alatt a birodalom gyors növekedése volt jellemző, melyet az ipari forradalom fűtött. Victoria uralkodását a 20. századi Egyesült Királyságban nagy nosztalgia övezte.

Az idős Victoria királynő portréja

Forrás: immediate.co.uk

A brit monarchia a 19. és 20. század folyamán is stabil tudott maradni olyan nemzetközi folyamatok ellenére, mint pl.: a bolsevizmus elterjedése az első világháborút követően, vagy az európai monarchiák felbomlása a 20. század első felében. Ebben nagy szerepe volt az alkotmányos monarchia létrejöttének, mely már a 19. században is népképviseleti legitimációt adott a brit törvényhozásnak és kormányzásnak. A brit uralkodó szerepe egyre inkább reprezentatívvá vált. Ezt jól példázza az Egyesült Királyság második világháborús helytállása, melyben a háborút érintő operatív kérdésekben – az azt megelőző évszázados hagyományokkal ellentétben – nem a király, hanem a kormányfő és szakmai stábja volt illetékes. A királyi család – VI. György, felesége és lányai, köztük Erzsébet hercegnő inkább az ellenállás jelképeként, érzelmi hatás kifejtése végett szerepeltek a nyilvánosságban.

1953-ban, II. Erzsébet koronázását élőben vetítették a televízióban, mely a brit királyi család nemzetközi ismertségét tovább növelte. Erzsébet 70 éves uralkodása során egyébként is visszatérő és kiemelt fontosságú kérdés volt a nyilvánosság előtti szereplés és a királyi család, valamint a monarchia, mint államforma megítélése. Erzsébet – különösen uralkodása utolsó évtizedeiben – igyekezett modernizálni a monarchia intézményét a transzparencia erősítésével és a pazarló, költséges események mellőzésével. Emellett a királyi család számos tagja rendszeresen állt ki a nyilvánosság felé, hogy interjúkat adjon, vagy csak megjelenjen az ország polgárai között, ezzel erősítve az alattvalók bizalmát.

Erzsébet és férje, Fülöp herceg egy nyilvános eseményen üdvözli a tömeget

Forrás: Telegraph

A királyi családot természetesen sok botrány is övezte, elég ha csak III. Károly feleségét, Diana-t érintő kérdésekre, vagy a Károly fiai között elmérgesedett viszonyra gondolunk. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a világ egyik legismertebb és népszerűbb uralkodói családja minden bizonnyal még hosszú ideig hozzájárul a monarchia fennmaradásához az Egyesült Királyságban.

Monaco

Európa egyik legkisebb állama szintén monarchia, mely nemzetközi jelentőségét tekintve ugyan jóval elmarad az Egyesült Királyságtól, története rendkívül izgalmas és fordulatokkal teli. Monaco történelme elválaszthatatlan a hercegségtől, mint államforma, hiszen a Grimaldi-ház 1292. óta vezeti a világ jelenleg második legkisebb államát. A monacói monarchia története a 19. századig szinte megegyezik a térség többi államával. 1863-ban azonban III. Károly herceg azonban megalapította az ország első kaszinóját, mely Monaco történelmében azóta is megkülönböztetett fontosságú. A szerencsejáték, fényűzés, luxus és turizmus azóta is az ország gazdaságának motorja, így kijelenthető, hogy Károly herceg jól ismerte fel az emberi természet szükségleteit a 19. század közepén.

I. Albert herceg 1911-ben olyat tett, melyet nagy valószínűséggel egyetlen másik európai uralkodó sem tett volna, hiszen ő maga adott utasítást a monacói alkotmány megalkotására, melynek célja az uralkodó egyeduralmának felszámolása és egy népképviseleten alapuló politikai rendszer megalkotása volt. Az alkotmányozás után 1956-ban került újra Monaco a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor a herceg Grace Kelly hollywoodi filmsztárt vette el feleségül. Valószínűleg az volt az első a monacói történelemben, amikor az uralkodó egy magánál jóval híresebb személlyel házasodott.

I. Albert monacói herceg

Forrás: Britannica

A monarchia jelenlegi helyzetét nem fenyegeti elégedetlenség a nyilvánosság részéről, épp ellenkezőleg: a Monaco-ban zajló nemzetközi események (pl.: Forma-1) közkedvelt vendégei a hercegi család tagjai. A Grimaldi-ház uralkodását az utódlás szempontjából sem fenyegeti probléma, hiszen Albert herceg és Charlene hercegné két fiatal trónörököst is nevel. A több, mint 700 éve uralkodó Grimaldi-család így jó eséllyel a 21. században is Európa uralkodói házainak sorát erősítheti.

Az Egyesült Államok védelmi stratégiája Kína megerősödésével párhuzamosan az utóbbi években jelentős átalakult, hogy megfeleljen az ázsiai óriás által jelentett modern kihívásoknak. Ennek egyik jele az Észak-Marianna szigetcsoportban található Tinian sziget, és különösen az ott található North Field katonai repülőtérnek az újjáépítése. A bázis kulcsszerepet játszott az USA hadseregének logisztikájában a második világháború során, most pedig ismét az amerikai légierő kezdeményezésére kel életre. A cél egyértelmű: az Ázsiai-Csendes-óceáni régióban növekvő feszültségnek, különösen Kína erősödő befolyásának ellensúlyozása.

Tinian Történelmi Jelentősége

Tinian az Észak-Marianna-szigetek részét képezi, közvetlenül Guamtól északra helyezkedik el, és különleges helyet foglal el a katonai történelemben. A második világháború során az USA elfoglalta a szigetet Japántól, majd létrehozta rajta a világ legnagyobb katonai légibázisát, melynek North Field volt a neve. A North Field négy hosszú kifutópályával rendelkezett, amelyek akár 265 B-29 Superfortress bombázó működtetését is lehetővé tették. Erről a repülőtérről szálltak fel azok a bombázók is, amelyek a "Little Boy" és "Fat Man" néven ismert atomtöltetekkel a fedélzetükön atomcsapást mértek Japánra, így vetve véget a második háborúnak.

Kép forrása: Atomic Heritage Foundation

A háború utáni évtizedekben Tinian katonai jelentősége megszűnt. A West Field mára a Tinian nemzetközi repülőtérként működik, míg a North Field elhagyatottá vált, és sűrű dzsungel borítja be. Az Egyesült Államok azonban most újra alkalmazni kényszerül a sziget stratégiai jelentőségét.

Kép forrása: Newsweek

Miért szükséges katonai infrastruktúra a szigeten?

A North Field helyreállítása és Tinian infrastruktúrájának fejlesztése az Ázsiai-Csendes-óceáni térségben fokozódó geopolitikai feszültségeknek köszönhető. Kína gyorsan bővülő katonai képességei és fejlett rakétatechnológiája miatt a Pentagon kénytelenek újragondolni a Csendes-Óceán védelmi stratégiáját. Kína fegyverarzenálja ma már magában foglalja a DF-26 közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, amely "Guam Express" néven ismert, hiszen hatótávolságán belül helyezkedik el a régióban található összes fontos amerikai bázis.

Tinian földrajzi elhelyezkedése (kb. 1500 mérföldnyire Kínától és Tajvantól) kiemelt jelentőségű az amerikaiak számára. A sziget az úgynevezett "második szigetcsoport" része, egy hidegháborús stratégiai koncepciónak, amelynek célja a kínaiak bekerítése azzal, hogy különböző kis szigeteken katonai infrastruktúrát telepítenek.

Az új védelmi doktrína

Ez a doktrína kulcsszerepet játszik az amerikai stratégia alkalmazásában. A cél a katonai egységek ellenállóképességének növelése azáltal, hogy kisebb, nehezen támadható bázisokra osztja szét az amerikai erőket a Csendes-Óceán apró szigetein, ahelyett, hogy egyesítené az erőiket néhány nagyobb, azonban könnyedén sebezhető célponton. Ez a decentralizáció lehetővé teszi az amerikai erők számára, hogy több különböző, akár szűkös erőforrásokkal rendelkező helyszínen működhessenek, növelve ezzel a rugalmasságot és a gyors reagálóképességet.

Keith Peden százados, a Pacific Air Forces szóvivője kiemelte, hogy a tiniani fejlesztések létfontosságúak az amerikai légierő számára, hiszen a tankolástól és landolástól kezdve a különböző repülőgépek fogadásáig rengeteg funkciója lesz a bázisnak. Az aktuális projekt során több mint 20 millió négyzetméteren zajlanak a felújítások, beleértve a kifutópályákat és a parkolóterületeket is.

Kép forrása: Defense News

Az északi repülőtér helyreállítása januárban kezdődött. Tavasszal már a sérült aszfalton is javításokat végeztek. A projekt befejezése, amelyet nagyjából öt évre terveztek, 409 millió dollárba fog kerülni.

Kínai reakciók

Az amerikai katonai pozíciók megerősítésére irányuló erőfeszítések nem maradtak észrevétlenek. Kínai tisztviselők aggodalmukat fejezték ki a Csendes-óceáni térségben megfigyelhető amerikai katonai jelenlét növekedése miatt, és arra szólították fel az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben Kína biztonsági érdekeit. A feszültség növekedése rávilágít arra a kényes egyensúlyra, amelyet az USA-nak meg kell tartania: a konfliktusra való felkészülés mellett igyekezni kell az eszkaláció elkerülésére is. Ezek a katonai fejlesztések nemcsak a védekezésre, hanem az elrettentésre is szolgálnak, hogy megnyugtassák a partnereket és elriasszák az ellenfeleket.

Az Amerikai Védelmi Stratégia Tágabb Összefüggései

Ha konfliktus alakulna ki, Tinian szerepe kulcsfontosságú lehet. A repülőterek alternatív helyszínként szolgálhatnak a Guamról indított műveletek számára, így újabb helyszínt biztosítva az amerikai katonai jelenlétnek a régióban. Az ilyen jellegű gyakorlati tapasztalatokat már korábban is tesztelték, például a 2018-as B-2 bombázókkal végrehajtott forró üzemű tankolási gyakorlatok során, amikor a repülőgépek motorjai folyamatosan működtek.

Felkészülés a Jövő Kihívásaira

Kína stratégiai törekvései, beleértve egy esetleges tajvani inváziót és a tengeri ellenőrzés kiterjesztését, arra ösztönzik az Egyesült Államokat, hogy újragondolja előretolt telepítési stratégiáit. Az olyan fejlett védelmi rendszerek telepítése, mint a THAAD és a Standard Missile 3 Guamon, azt jelzi, hogy az Egyesült Államok tisztában van a fenyegetéssel. Tinian újjáélesztése egy újabb réteget ad ehhez a védelmi hálóhoz, csökkentve a Kína rakétakapacitása által jelentett kockázatokat.

Új időszámítás a Csendes-óceánon

Tinian North Field helyreállítása nem csupán tisztelgés a múlt előtt, hanem egy olyan stratégiai lépés, amely a jövőbeni katonai ellenállóképesség növelését szolgálja a régióban. Az ACE elveire és modern technológiára alapozva az Egyesült Államok célja, hogy Tinian olyan bázissá váljon, amely támogatja a műveleteket a Csendes-óceán nyugati részén. Ez az új stratégiai lépés megerősíti Amerika elkötelezettségét a regionális szövetségesei mellett, és lehetővé teszi számára, hogy bármilyen ellenséges lépésre határozottan reagáljon.

Bár közvetlen katonai konfliktus nem látszik a horizonton, az Egyesült Államoknak készen kell állnia minden eshetőségre. Ez a felkészülés túlmutat a katonai erőn; magában foglalja a geopolitikai dinamikák mélyreható megértését, a szövetségek ápolását és az erő demonstrálását a felkészültség által. Kína és a világ figyeli Tinian újjászületését – nem mint a múlt emlékét, hanem mint a Csendes-óceán stabilitásának új alappillérét.

Évek óta sokakat foglalkoztat, hogy vajon a robotok milyen szerepeket fognak betölteni a jövőben, milyen állások fognak teljesen megszűnni, elveszik-e az emberek munkáját. Mivel a mesterséges intelligencia megjelenésével a robotizáció folyamata is felgyorsult, egyre több funkciót töltenek be robotok. Mégis, ha minden feladat egy idő után automatizált lesz, milyen szerepet kap majd az ember, felül tudjuk-e múlni gépembereket?

A jelenlegi állás szerint nem. A robotok kiválóan, és ami még fontosabb, hatalmas precizitással képesek elvégezni a feladataikat, ráadásul fáradhatatlanok is. Nincsen szükségük szünetre, és veszélyes munkakörnyezetben is képesek dolgozni. Ugyanakkor hátrányuk, hogy a legtöbb esetben csak előre programozott feladatokra képesek és nem bírnak alkalmazkodni új helyzetekhez. Továbbá nem képesek az emberi érzelmekre és a valódi kreativitásra. A kérdés az, hogy a most felnövekvő generációk, az alfa és a béta, képes lesz-e olyan tulajdonságokat felmutatni, ami miatt hasznosabb szerepet tudnak betölteni a társadalomban, vagy éppen hasonlóan nélkülözhetetlenek, mint a sebészrobotok. 

da Vinci sebészrobot

Az alfa generáció terminus a 2010-ben és az utána született gyerekekre utal, és közülük kerülnek ki az iPad gyerekek is, hiszen az iPad megjelenése is 2010-re tehető. Az iPad-generáció kifejezés azokra a gyerekekre utal, akik különösen függenek a képernyőtől, kiskorukban és később is fizikai játékok helyett a virtuálisan játékokkal játszanak. Ezáltal pedig rengeteg készséget nem sajátítanak el.

A készülékeken található játékok a gyerekek kreativitására és problémamegoldó képességére is hatással van. Mivel a játékok algoritmusa a játék során az előre programozott megoldásokat kínál, ezért a képzeletbeli játékok háttérbe szorulnak, az előre meghatározott keretek miatt pedig megfigyelhető náluk a kritikus gondolkodás hiánya. A játékok ugyanakkor el is izolálják a gyerekeket társaiktól, csökken a személyes interakciók száma. 

Ezeknek gyermekeknek a koncentráló készsége is egyre jobban romlani fog. Felmérések szerint a Z generáció mindössze 60 másodpercig képes egy dologra figyelni, ez a szám pedig generációkról generációkra haladva egyre csökken, az alfa generációnál 8 másodperc is lehet. Ez azért is problémás, mivel az iskolai tanórák 45 percesek, az egyetemen pedig sok esetben 90 perc egy előadás, tehát a következő generációknak hihetetlenül interaktívvá kéne tenni a tanórákat ahhoz, hogy képesek legyenek rákoncentrálni. 

Korábban is szóba került a társas készségek hiánya, de azok a gyerekek, akiknek az életéből kimarad a társas szerepjáték, vagy kevés részük lesz benne, nem tudják elsajátítani azt a fontos készséget, hogy hogyan azonosítsák és reagáljanak mások, vagy a saját érzéseikre, nonverbális jelzéseire. Így, alacsony érzelmi intelligenciával és empátiával lesznek csak felvértezve, ami ilyen tekintetben hasonlatossá teszi majd őket a zéró érzelemmel rendelkező robotokhoz.

Végül, de nem utolsó sorban, a digitális technológia túlsúlya a gyermekek fizikai egészségére is hatással van. A képernyő előtt töltik inkább a szabadidejüket, ami kiszorítja a szabadban végzett mozgást. A fizikai aktivitás hiánya pedig gyengébb izomzatot, mozgáskoordinációs problémákat és alacsonyabb állóképességet eredményez, továbbá megnő a krónikus betegségek kockázata is. 

A 2025-ös évtől pedig egy teljesen új, a Béta-generáció veszi kezdetét. Az ő életük még jobban összefonódik majd a digitális készülékekkel és fejlődésükben még nagyobb szerepet játszik majd a technológia. A mesterséges intelligencia algoritmusainak segítségével minden szolgáltatás testre szabott lesz, így csak az őket érdeklő információk fognak hozzájuk eljutni. 

Tehát, az új generációk egyre jobban függővé válnak attól a technológiától, amelyet a robotok is képesek vagy képesek lesznek kezelni, ezáltal pedig egyre kevesebb olyan tulajdonságuk lesznek, ami megkülönbözteti őket egy gépembertől. 

Képzelj el egy olyan világot, ahol a pénzed nemcsak a zsebedben vagy a bankkártyádon létezik, hanem közvetlenül a központi bank számláján digitális formában is. Ez nem egy sci-fi forgatókönyv: a digitális jegybankpénz (Central Bank Digital Currency – CBDC) pontosan ezt ígéri. A készpénz digitális változata, amely egyszerre lehet kényelmesebb, gyorsabb és biztonságosabb, miközben a pénzügyi rendszer működését is gyökeresen átalakíthatja. De vajon tényleg ez a jövő? A világ több országa – Kína, Mexikó és az Európai Unió – már komoly lépéseket tett a CBDC-k tesztelése és bevezetése felé. A technológia azonban nemcsak lehetőségeket, hanem kockázatokat is hordoz: hatással lehet a kereskedelmi bankokra, a gazdaság stabilitására és a hétköznapi emberek életére. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a CBDC előnyeit és hátrányait, majd valós példákon keresztül szemléltetjük, hogyan formálhatják a digitális jegybankpénzek a pénz jövőjét.

A digitális jegybankpénz a jegybank által kibocsátott digitális pénz, amely közvetlenül a központi bank pénzügyi rendszerének része. Ellentétben a kriptovalutákkal, amelyek decentralizált rendszerekben működnek, a CBDC egy központilag irányított és szabályozott digitális eszköz. Napjainkban egyre több országban merül fel a CBDC bevezetésének gondolata, a pénzügyi innováció és a digitalizáció előrehaladtával. A digitális jegybankpénz nem fizikai formában létező eszköz, amely háztartások és vállalatok számára is hozzáférhető lehet, ám hatása messze túlmutathat a hétköznapi fizetéseken: befolyásolhatja a bankrendszert, a monetáris politikát és a gazdaság stabilitását.

A CBDC előnyei:

• Pénzügyi inklúzió növelése: Lehetőséget kínál azoknak a társadalmi csoportoknak is, akik nem férnek hozzá hagyományos bankszámlákhoz. Mexikó például a pénzügyi inklúzió növelése érdekében tervezi bevezetni saját CBDC-jét 2024-re.
• Gyorsabb és olcsóbb tranzakciók: Kiküszöböli a közvetítők, például a kereskedelmi bankok szükségességét.
• Határokon átnyúló fizetések egyszerűsítése: A digitális fizetési rendszerek fejlesztésével ezek a tranzakciók könnyebbé válhatnak.
• Fizetési kockázatok csökkentése: A központi bank garanciát vállal a digitális jegybankpénz értékére, különösen pénzügyi válságok idején.
• Monetáris politika hatékonyságának javítása: A központi bank gyorsabban reagálhat gazdasági sokkokra, közvetlenül befolyásolva a pénzkínálatot és a kamatlábakat.
• A készpénzhasználat visszaszorítása: Ez csökkentheti a feketegazdaság és az adóelkerülés mértékét.

A CBDC hátrányai:

• Kereskedelmi bankokra gyakorolt negatív hatás: Csökkentheti a kereskedelmi bankok szerepét a pénzügyi közvetítésben, ami a bankok finanszírozási forrásainak csökkenéséhez és hitelezési kapacitásuk romlásához vezethet.
• Bankrohamok felgyorsítása: Válsághelyzetekben a betétesek könnyebben átválthatják pénzüket digitális jegybankpénzre, növelve a bankrendszer instabilitását.
• Technológiai és adatvédelmi kihívások: A bevezetés komoly technológiai fejlesztéseket igényel, miközben garantálni kell a felhasználók adatvédelmi jogait.
• Túlzott állami felügyelet: Aggályokat kelthet a személyes pénzügyi adatok kezelésével kapcsolatban.
• A készpénz szerepének csökkenése: Problémát okozhat az idősebb vagy digitális eszközöket kevésbé használó társadalmi csoportok számára.

Az Európai Központi Bank (EKB) vizsgálja a digitális euró bevezetésének lehetőségét, amely a fizetési rendszerek hatékonyságának növelése mellett az európai stratégiai autonómiát is szolgálná. Az EKB kutatásai szerint a digitális euró hatása a bankrendszerre attól függ, hogy milyen formában és korlátozásokkal vezetik be. Mexikó kormánya bejelentette, hogy 2024-re bevezeti saját CBDC-jét, amely a meglévő SPEI (Sistema de Pagos Electrónicos Interbancarios) fizetési rendszerre épül, célja a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, különösen az alacsony jövedelmű rétegek számára. Kína már előrehaladott állapotban teszteli a digitális jüant (e-CNY), amely a világ egyik első, széles körben alkalmazott CBDC-je lehet. A cél a belföldi fizetések egyszerűsítése és a függetlenség megőrzése a külföldi fizetési rendszerektől.

A központi banki digitális valuta egy rendkívül ígéretes, de számos kihívással járó eszköz. A CBDC előnyei közé tartozik a pénzügyi inklúzió növelése, a költséghatékonyság és a monetáris politika hatékonyságának javítása, míg a hátrányok közé sorolhatók a bankrendszerre gyakorolt lehetséges negatív hatások és a technológiai kihívások. Az olyan országok példái, mint Mexikó és Kína, rávilágítanak a digitális jegybankpénz gyakorlati lehetőségeire és korlátaira. A sikeres bevezetéshez azonban átgondolt tervezésre és a társadalmi igények figyelembevételére van szükség.