Izrael június 13-án megtámadta Iránt. A támadás várható volt, miután az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalás a nukleáris leszerelésekről összeomlott. Az Egyesült Államok pár nappal a támadás előtt elkezdte kivonni a civil személyzetet az iraki és környékbeli nagykövetségekről, illetve a CENTCOM parancsnok napirendje is törölve lett.
Izrael a támadás kezdetekor kijelentette: a cél megakadályozni Iránt a nukleáris fegyver kifejlesztésétől, ezért a fő célpontok az ehhez köthető infrastruktúra lesznek. A bombázásokban a NYT adatai szerint eddig több mint 200 ember halt meg.
Kép forrása: MEI
Cikkünkben megvizsgáljuk, mik voltak az izraeli támadás eddigi fő célpontjai!
A támadások elsősorban a nyugati és középső iráni térségeket érték, itt található a legtöbb katonai és nukleáris létesítmény. A legfontosabb célpontok az alábbi kategóriákba sorolhatók a New York Times gyűjtése alapján:
1. Nukleáris létesítmények
A támadás első hulláma a két legismertebb urándúsító központot, Natanzot és Iszfahánt érte. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint a natanzi létesítmény felszíni részeit az izraeli rakéták súlyosan megrongálták, későbbi műholdfelvételek pedig arra utaltak, hogy a földalatti dúsítótermek sem úszták meg sérülés nélkül. Iszfahánban laboratóriumokat értek találatok, azokat, amelyek a gáz halmazállapotú urán fémmé alakításáért felelnek, ez ugye a nukleáris fegyver készítésének egyik végő fázisa.
Fontos kiemelni azonban, hogy a legmélyebben fekvő és legjobban védett létesítmény, Fordo, amely egy hegy gyomrába épült, érintetlen maradt. Ugyanígy nem ért találatot Bushehr működő atomerőműve és Arak plutóniumgyanús komplexuma sem.
A lebombázott nukleáris létesítmények elhelyezkedése térképen. Kép forrása: New York Times
2. Rakéta- és fegyvergyártó üzemek
Kermanshah, Shiraz, Bid Kaneh és Tabriz térségében rakétasilók, földalatti alagutak és tárolóhelyiségek kerültek célkeresztbe. Az izraeli hadsereg közlése szerint legalább 12 rakétalétesítményt pusztítottak el egyetlen nap alatt. Ezek között voltak ballisztikus rakétákat gyártó és tároló üzemek is, ezek jelentős része szintén földalatti rendszerre épüűlt, de több bejárat is lángba borult. Ezek elpusztítása a megtorló támadások súlyosságának csökkentése miatt volt kulcsfontosságú.
Rakéta bázisok Iránban, kiemelve az izraeli célpontokat. Kép forrása: New York Times
3. Energiaipari és egyéb stratégiai célpontok
Irán energetikai infrastruktúrája is megsínylette a támadásokat. A legnagyobb kár Teherán északi részén, a Shahran olajdepóban és a fővárosi olajfinomítóban keletkezett, melyet a légicsapás után hatalmas tűz borított be. Emellett találatok érték a világ legnagyobb gázmezőjének iráni felét, a South Pars gázmezőt, valamint a Fajr Jam feldolgozóüzemet. Emiatt várható a gáz- és olajárak világszerte emelkedése.
Támadás érte továbbá az állami televízió központját is, ahol élő adás közben következett be robbanás:
Ezen kívül Tabriz katonai repülőterét is bombázták, műholdképek megrongált kifutópályákat és hangárokat mutatnak.
Bár Izrael indoklása szerint a támadások célja Irán nukleáris és katonai képességeinek visszaszorítása, kérdéses, hogy ez valóban elérhető-e ilyen módon. Irán atomprogramja kiterjedt, és több létesítmény így pl. Fordo vagy Arak is gyakorlatilag elérhetetlen hagyományos légicsapásokkal. Ráadásul Irán az elmúlt években decentralizálta nukleáris infrastruktúráját, több fontos funkciót kutatóintézetekbe és egyetemekbe telepítve, amelyeket most csak részben ért találat. Bár kiemelendő, hogy Izrael célzottan likvidálja a nukleáris tudósokat aaz országban.
A kis rakétával jelezve az iráni rakétabázisok, pirossal pedig az izraeli rakéta célpontok, egyértelműen látható a lefedés. Kép forrása: ISW, Reuters
Az iráni rakétaképességek viszont valóban megsínylették az offenzívát: becslések szerint a kilövőállások egyharmadát sikerült megsemmisíteni. A visszavágás azonban nem maradt el: Irán több száz rakétát és drónt indított izraeli városok ellen, néhány ezek közül át is törte az izraeli légvédelmi rendszert. A becsapódások főként Tel-Avivban és Haifában okoztak károkat, ám Izrael Iron Dome és Arrow rendszerének 80–90 százalékos hatékonysága jelentősen csökkentette a veszteségeket.
Az iráni ballisztikus rakéták hatótávolsága. A legnagyobb hatótávval rendelkező akár Kelet-Európát, Magyarország keleti részét is eltalálhatná. Kép forrása: CSIS, Reuters
Izrael célja egyértelműen ki lett jelentve: megakadályozni, hogy Irán saját atomfegyvert fejlesszen. Ám a jelenlegi támadássorozat kérdéseket vet fel a hosszú távú stratégia fenntarthatóságáról, többen már arról írnak, hogy az új cél a rezsimváltás elérése a perzsa államban. Egyes elemzők szerint éppen az ilyen támadások ösztönözhetik Irán döntéshozóit arra, hogy végleg feladják a kétértelműséget, és nyíltan atomfegyver kifejlesztésébe kezdjenek mint ahogy arra a mostani támadások után is utalt több iráni politikus. Kérdés, hogy a világ főként Izrael legfontosabb szövetségese az Egyesült Államok mennyire hajlandók beleállni ebbe az egyre nyíltabbá váló konfliktusba. Egy biztos: a közel-keleti hatalmi játszma új szintre lépett.