Reaktor

2023-ra India globális szuperhatalommá nőtte ki magát. Az ország évezredekre visszanyúló gazdag történelmével együtt a nemzetközi közösségben való előtérbe kerülése gazdasági fejlődésének, technológiai innovációjának, diplomáciai kifinomultságának és élénk kulturális örökségének köszönhető. Ez a cikk bemutatja azokat a demográfiai és gazdasági tényezőket, amelyek India globális hatalommá válásában szerepet játszottak.

1947-ben, az indiai szubkontinens több mint 200 éves brit uralma után, létrejött a független India. A kontinenst több rivális államra osztották, nem etnikai-vallási határok mentén (Pakisztán, később belőle jött létre Banglades). Ebben az időszakban komoly szenvedést, háborút, több százezer ember halálát és több tízmillió ember kitelepítését kellett megélniük az indiai embereknek a függetlenség felé vezető rögös úton, majd közvetlenül utána is. Az újkori India kezdetben a világ egyik legszegényebb országa volt, és évtizedeken át küzdött a fejlődésért.

A társadalom továbbra is kasztrendszerben működött, az 1990-es évek elején az embereknek még mindig csak 48%-a tudott írni és olvasni, gyakoriak voltak az éhínségek, alig 50 év volt az átlagélettartam, az emberek közel 80-90%-a mezőgazdaságban dolgozott vidéki kis falvakban, az állam a mindennapokban szinte jelen sem volt. Az alapvető infrastruktúra a közművek terén teljesen hiányzott, közlekedésben pedig még a britek által kiépített vasútvonalat használta a már akkor is 1 milliárdos ország.

Az ország a hidegháború alatt el nem kötelezett államként a globális perifériára szorult, mert sem a szovjet blokkal, sem a nyugattal nem alakított ki kiterjedt gazdasági kapcsolatokat. India gyakorlatilag nem funkcionált államként. Ahogyan egy volt amerikai nagykövet fogalmaz: „India egy működő anarchia”.

Az 1991-es év vízválasztó pillanat volt India gazdaságának történetében. Ez volt az az év, amikor Narasimha Rao miniszterelnök és Manmohan Singh pénzügyminiszter (később 2004 és 2014 között miniszterelnök) jelentős reformokat vezettek be: India elmozdult a liberalizáció, a privatizáció, a kapitalizmus és a globalizáció felé az addig létező vegyes gazdaságból, amely túlnyomórészt a tervgazdaságra épült. A lassú fejlődést felváltotta egy gyorsabb ütemű növekedés, amely sokak szemében India felvirágzásának kezdetét jelentette. Az ország 1991-ben új pályára állt. Visszatért a világgazdaság vérkeringésébe.

Mitől számít India nagyhatalomnak?

Népességszám

2023. április 24-e mérföldkő volt India történelmében, ugyanis az ország népessége megelőzte Kínáét, ezzel a világ legnépesebb országává vált.

Ebben az egy országban él a bolygó népességének 17,5%-a. Ráadásul ennek a nagyszámú lakosságnak is majdnem fele 25 év alatti. India így a következő évtizedekben kedvező demográfiai mutatóinak köszönhetően számíthat az elképesztő nagyságú, fiatal, gazdaságilag aktív korcsoportjaira, amely generáció a motor lehet az ország fejlődése számára, hiszen a többi rivális nagyhatalom Ázsiában és az európai országok vele szemben rohamos mértékben öregednek el (pl.: Japán, Kína).

Munkaerőpiac

Indiában az oktatási rendszer kiépítése miatt csak az elmúlt 20 évben közel 200 millió új képzett szakember áll rendelkezésre különböző területeken, beleértve a mérnöki, az orvostudományi szakmát és az ipart. Ez a képzett és angolul beszélő munkaerő vonzó a multinacionális cégek számára, és hozzájárult a szolgáltató iparágak növekedéséhez.

Az urbanizáció miatt és az oktatásra allokált összegek emelésének köszönhetően a következő 30 évben további 100 millió diplomás fog belépni a munkaerőpiacra, és hagyja ott a világtól elzárt kis indiai falvakat és költözik olyan nagy metropoliszokba, mint Mumbai, Delhi vagy Kalkutta. Ha India sikeresen integrálja őket az ország gazdasági vérkeringésébe, akkor óriási előnyre tehet szert. 

Gazdaság

India GDP-je a Világ bruttó össztermékének 1991-ben alig 1%-át tette ki. 2023-ban ez az arány már 7%-ra emelkedett. Ezzel 2021-ben megelőzték Franciaországot, majd 2022-ben a volt gyarmattartó Nagy-Britanniát.

Az Ernst and Young becslései szerint a jelenlegi növekedési ütemet fenntartva (évente körülbelül 6-7%) 2060-ra India gazdasági teljesítménye a Föld GDP-jének 25%-át fogja adni, így itt is világelsővé fog válik. Az elmúlt évtizedben India gazdasága gyors ütemben bővült, amelyben olyan ágazatok játszottak kulcsszerepet, mint az információs technológia, a gyógyszeripar és a feldolgozóipar. Különösen az IT-szektor volt jelentős hajtóerő, amely Indiát a szoftverszolgáltatások és informatikai megoldások globális központjává tette. A „make in India” kampánnyal a kormány támogatta a belső fogyasztás fellendülését előidéző beruházásokat. India olyan ipari folyosókat fejleszt, mint a Delhi-Mumbai Industrial Corridor (DMIC) és a Chennai-Bengaluru Industrial Corridor (CBIC). Ezeket a folyosókat úgy tervezték, hogy világszínvonalú infrastruktúrát biztosítva fellendítsék a gyártást és az iparosítást.

A Narendra Módi által vezetett kormány pedig dollár tízmilliárdokat fektet a közlekedési infrastruktúra kiépítésére. India a közlekedési infrastruktúra bővítésére és korszerűsítésére összpontosít. Ez magában foglalja az utak, autópályák, vasutak, repülőterek és kikötők építését és javítását.

 Az indiai kormány elindította az "Smart cities mission"-t, hogy a kiválasztott városokat (Delhi, Mumbai, Kalkotta) intelligens és fenntartható városközpontokká alakítsa. Ez a kezdeményezés magában foglalja a városi infrastruktúrába való beruházásokat, például a közlekedési rendszereket, a higiéniát és a digitális összeköttetést. A kormány olyan programokat kezdeményezett, mint a „Pradhan Mantri Awas Yojana”, hogy mindenki számára elérhető áron támogassák a lakhatást. Ez magában foglalja a lakásinfrastruktúrába és a városfejlesztésbe történő beruházásokat és 20 millió új lakás épült.

Ezen kívül India előrehaladása a technológia és az innováció terén feltűnő volt. Az ország gyorsan felkarolta a digitalizációt, ami az induló vállalkozások robbanásszerű növekedéséhez és virágzó technológiai ökoszisztémához vezetett. Az olyan kezdeményezések, mint a „Digitális India”, nemcsak milliókat kapcsoltak össze, hanem katalizálták az élvonalbeli technológiák, például a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a megújuló energiaforrások fejlesztését is.

Ma India számára a legnagyobb kihívást az okozza, hogy hogyan teremtsen elegendő munkahelyet fiatalok százmillióinak. Továbbá a megfelelő képesítések még mindig hiányoznak, így a digitális ipari forradalom több tízmillió ember munkahelyét veheti el, mert India népességének még mindig jelentős százaléka a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban végez betanított munkát, amelyet a robotizáció gyorsan fel fog váltani.

Bár India globális szuperhatalommá való felemelkedése lenyűgöző, jelentős kihívásokkal is szembe kell az országnak néznie. A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek (torlódó társadalom), a nem megfelelő egészségügyi infrastruktúra és a környezeti aggályok olyan területek, amelyek figyelmet igényelnek. Ezen kívül a geopolitikai bonyolultság, különösen a szomszédos Pakisztánt és Kínát illetően (Kasmír), okos diplomáciai manőverezést igényel.

A jövőre nézve India globális nagyhatalmi státusza felé vezető pályáját az határozza meg, hogy képes-e kezelni ezeket a kihívásokat, fenntartani a gazdasági növekedést, előmozdítani a technológiai innovációt, és a demokratikus értékek és az emberi jogok iránti elkötelezettségét megtartja-e.

Következtetés

Gazdasági növekedése, technológiai fejlődése, diplomáciai érzéke, (egyszerre BRICS tagország és jó kapcsolatokat ápol a nyugattal) katonai modernizációja és kulturális gazdagsága együttesen hozzájárul a státuszváltozásához.

Miközben India továbbra is küzd a 21. század összetett problémáival, felemelkedése inspirációként és pozitív változások előhírnökeként szolgál a nemzetközi színtéren.

Problémák

Vajon vannak-e olyan problémák, amelyeket ugyanúgy problémának tart a saját országában egy magyar, egy angliai vagy egy amerikai jobboldali/konzervatív állampolgár, vagy annyira különböznek egymástól, hogy teljesen más problémákat tartanak jelentősnek?

Anglia

Elsőként angliai adatokat vizsgálva az Ipsos 2019-es közvéleménykutatása szerint az Egyesült Királyságban a Konzervatív Párt támogatóinak 47%-a a legfontosabb problémák között az egészégügyi ellátó rendszert említette meg, 30%-uk a bűnözést, 22%-uk a bevándorlást, 21%-uk az oktatást, míg csak 15%-uk a lakhatást és 14%-uk a klímaváltozást.

A YouGov 2023-ban ugyanezen témában végzett kutatása szerint az Egyesült Királyságban a konzervatív szavazók 56%-a az egészségügyet jelölte meg legfontosabb problémának, 52%-a a bevándorlást, a védelmet és biztonságot 22%-a, a bűnözést 18%-a, míg a környezetet 15%-a, a lakhatást 11%-a, az adózást, valamint a nyugdíjakat 8%-a, az oktatást pedig 7%-a,

Ezzel szemben a munkáspárt választópolgárainak körében a környezet és a lakhatás kapott nagy támogatottságot 32%-ot, illetve 21%-ot, ugyanakkor a munkáspárt szavazói is az egészségügyet találták a legfontosabb problémának.

USA

Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanezt a kérdéskört a Pew Research Center járta körbe 2019-ben. Azt találták, hogy a republikánus szavazók 68%-a a drogfüggőséget jelölte meg legnagyobb aránnyal a fő problémák között, 67%-a az illegális bevándorlást, 51%-a az egészségügyet, 43%-a az egyetemi oktatást, míg csak 17%-uk a klímaváltozást ás 14%-uk a munkakínálatot.

Ugyanakkor a 30 év alatti republikánus szavazóknak már csak 60%-a jelölte meg a drogfüggőséget, mint fontos problémát. Illetve érdekes módon az illegális bevándorlás, mint fontos probléma jelentősen visszaesett a körükben a teljes republikánus szavazóbázishoz képest. A 30 év alatti republikánus szavazók csak 35%-a jelölte meg az illegális bevándorlást, mint jelentős problémát. Ugyanígy a klímaváltozást pedig magasabb arányban gondolták a 30 év alatti republikánusok jelentős problémának, pontosan a 32%-uk.

A republikánus szavazókkal ellentétben a demokrata szavazók feljebb értékelték az egészségügyet, 77%-uk jelölte meg fontos problémaként, illetve jelentősen többen 73%-uk jelölte meg a klímaváltozást, 65%-uk az egyetemi oktatást, míg csak 23%-uk az illegális -migrációt.

Magyarország

A Závecz Research 2022-es közvéleménykutatása azt vizsgálta, hogy Magyarországon miket tartanak a legsúlyosabb problémának az adott pártok szimpatizánsai. A válaszadók 8 megadott lehetséges probléma közül választhatták ki a szerintük legsúlyosabbat. Ezek a következők voltak: infláció; korrupció; bevándorlás; Magyarország külpolitikája; genderlobbi; alacsony bérek és nyugdíjak; egészségügy. A FIDESZ-KDNP szavazói legsúlyosabb problémának a bevándorlást tartották, utána következett a genderlobbi, majd az infláció, korrupció és az egészségügy. Míg az akkori ellenzéki lista szavazói a korrupció és az egészségügy után az inflációt találták a legsúlyosabb problémának.

Összegzés

Összegzésképp az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország választópolgárai pártállástól függetlenül az egészségügyet tartották jelentős problémának, míg a jobboldali/konzervatív szavazókat vizsgálva az látható, hogy a bevándorlást tartják mindannyian fontosnak.

Újabban megint nagyon drágán tudunk tankolni a magyar kutakon, ugyanis augusztus végére a 95-ös benzin, valamint a gázolaj literenkénti kiskereskedelmi ára is megközelíti az évi eleji  minimum 650 forintos literenkénti árakat. Jelenleg nem csak a gázolaj, hanem a benzin ára is sokkal magasabb, mint egy pár hónappal korábban volt; májushoz képest szeptemberben több mint 70 forinttal kell többet fizetni átlagosan egy liter üzemanyagért a kutakon a KSH adatai szerint.

Az olaj piaci árának alakulása (mely szorosan összefügg a benzin és gázolaj literenkénti árának változásával a kutakon) állandóan változik és szinte minden gazdasági, politikai, társadalmi vagy akár környezeti hatás befolyásolhatja. Bár a kőolaj nagyjából száz éve nélkülözhetetlen nyersanyaga az emberiségnek, az 1973-as olajválságig viszonylag stabil áron ment a kereskedése. Addig elkerülték az olyan hirtelen árugrások és esések, mint amilyeneket tapasztalhatunk lassan ötven éve.

Az olaj hordónkénti piaci árának változása dollárban, inflációval korrigálva 

Kép forrása: kiszamolo.hu

Így például, amikor a nyár elején az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) úgy döntött, hogy egységesen visszafogja a kőolaj kitermelést, akkor a szűkülő kereslet miatt az árak azonnali emelkedését lehetett várni és ez be is következett. Az egyik legnagyobb kőolaj-hatalomnak számító Szaúd-Arábia például úgy döntött, hogy napi egymillió hordóval fogja vissza aktivitását, ami azt jelenti hogy az eddigi közel 10 millió hordó helyett csak 9 millió hordónyi olajat termel ki. A világ olajtermelésének nagyjából 40 százalékát adó országok döntése tehát összesen napi 4,66 millió hordó keresletcsökkentést jelent, ami – az őszi kétmillió hordós és az áprilisi 1,6 millió hordós vágásokkal együtt – csaknem öt százalékkal mérsékli a globális kínálatot.

A nyugati érdekszövetség államai úgy látják, hogy OPEC új döntése mind gazdasági, mind geopolitikai szempontból kedvezőtlen, főleg az EU országaira nézve, mivel azok erőteljesen olajimportra szorulnak. Az orosz-ukrán háború kitörése óta soha nem látott mennyiségű szankció lépett életbe az EU és Oroszország között, ezért hivatalosan a tagállamok elfordultak az orosz gáztól és kőolajtól. Csupán ennek az egy döntésnek a hatására elindult egy dominó effektus, aminek következtében ezekben az országokban az energiaválság, a háború és a szankciók eredményeképpen fellépő energiaár-emelkedés inflációs nyomást okozott, ami a jegybankokat kamatemelésre, a vállalatokat pedig a termelésük korlátozására kényszerítette.

Az új piac pedig jelenleg az észak-afrikai térséget jelenti, azon belül is Algéria tűnik a befutónak, aki 1,5 millió hordónyi olajat termel ki naponta és földrajzi helyzetéből adódóan meglehetősen kedvező kereskedelmi partner lehet az EU számára. Fontos partner lehet az EU országai számára Norvégia, aki szintén jelentős kitermelőnek számít a maga 4 millió hordós teljesítményével. Norvégia nagy nyertese az Európában kialakult energiaválságnak, ugyanis mivel szankciók sújtják az orosz import kőolajat és földgázt, ezért egyre több európai ország fordul a drágább, de jóval könnyebben elérhető norvég piac felé. A norvég állami irányítás alatt működő Equinor az Európai Unióban felhasznált földgáz mintegy 25 százalékát szállítja, ami a második legnagyobb mennyiség az orosz Gazprom 34 százalékos piaci részesedése után.

Elemzők szerint az OPEC lépése geopolitikai szempontból is aggasztó, hiszen évtizedek óta nem volt rá példa, hogy a kartell a jelenlegihez hasonló mértékben szembe helyezkedjen a nyugati szövetség és azon belül Amerika érdekeivel, továbbá döntésével kifejezetten Oroszországot segítse. A kitermeléscsökkentési döntések magyarázata, hogy a magas árkörnyezettel az olajnagyhatalmak képesek fenntartani történelmi léptékben is kiugró bevételüket, amivel méginkább a gazdagabb, de ami fontosabb, a gazdagságukból fakadóan politikailag is meghatározóbb országok közé kerülnek. Jó példa erre a Saudi Aramco, ami most már közel egy éve a világ legértékesebb vállalata, eddig még soha nem látott mértékű profitot realizálva és osztalékot fizetve Szaúd Arábiának.

Az OPEC kartelljét alkotó államok megerősödött pozíciójukból fakadóan már egy ideje készek akár nyíltan szembe helyezkedni a Nyugattal, amivel azonban rendkívül kényes gazdaságpolitikára kényszerítik azokat. A fentebb már példaként említett Szaúd-Arábia például a drága energiának köszönhetően kellően magabiztos lett ahhoz, hogy - Amerika szövetségeseként – elutasítsa Biden kitermelésnövelésre vonatkozó kérését, szankciókkal sújtott orosz fegyvercégekkel tárgyaljon, vagy kitiltsa a nyugati médiacsoportokat az OPEC üléséről. Úgy látszik tehát, hogy ezeknek az országoknak a gazdasági-politikai döntésén múlhat sok másik függő állam sorsa.

Az olaj literenkénti kereskedelmi árának növekedése már önmagában elegendő ahhoz, hogy dráguljanak az üzemanyagárak Magyarországon, azonban a drágulás mögött hazai, magyar bel- és külpolitikai eseményeket is keresni kell. A jelenleg nagyon magas áraknak köze lehet például a forint újabb gyengüléséhez az euróval és a dollárral szemben.

Hogy mire lehet számítani a jövőben, azt természetesen senki sem tudja, azonban az elmúlt hónapok trendjeit követve leginkább azzal kell számolni, hogy a különböző geopolitikai hatásoknak és a kitermelőknek köszönhetően tovább fognak emelkedni az árak. Így a most még megbotránkoztatóan drágának könyvelt literenkénti 640-650 forint később akár olcsónak is számíthat majd.

Borítókép forrása: Joe Giddens/PA, The Guardian

Augusztusban jött ki a Netflix streaming platform legújabb sajátgyártású sorozata, A gyilkos csodaszer (angolul Painkiller) néven, amely az amerikai Sackler családhoz köthető Purdue Pharma gyógyszeripari nagyvállalat sikertermékének, az oxicodon alapú OxyContin fájdalomcsillapító térnyeréséről, illetve pusztításáról szól. A sokaknak ismerős lehet: állami jóváhagyás mellett, agresszív marketingkampány segítségével az OxyContin rövid idő alatt az Egyesült Államok legnépszerűbb vényköteles fájdalomcsillapítójává vált. Az ígértekkel ellentétben azonban nagyon gyorsan függőséghez vezetett, elszabadítva az azóta is tomboló opioid-járványt a tengerentúlon. Ez a számok nyelvére lefordítva az jelenti, hogy 2021-ben nagyságrendileg 107 ezer ember halt meg drog túladagolásban az Egyesült Államokban, amely érték hatszor magasabb az 1999-es adatnál. Továbbá a 107 ezer eset háromnegyedénél találtak opioid származékot az elhunyt szervezetében, derül ki a Centers for Disease Control and Prevention kutatásaiból. Cikkünk célja, hogy a témában rövid háttérismeretet biztosítson az olvasó számára.

Az 1980-as évek második felére jelentős változás állt be az Egyesült Államok egészségügyi gondolkodásában. Egyre nagyobb hangsúly helyeződött a fájdalom kezelésére, elsőként a különböző rákos megbetegedéssel küzdőknél, majd ezt követően más, nem rákhoz kapcsolódó fájdalom esetében. A 2000-res évek elejére megváltoztak az általános elvárások is a betegellátó központok felé a fájdalomcsillapítás terén.

Ebben a környezetben került piacra 1995-ben a Purdue Pharma legújabb fájdalomcsillapítója, az OxyContin, amely a vállalat korábbi termékének az MS Continnak a továbbfejlesztése volt. Ami megegyezett a két termékben, az a tabletta speciális bevonata, amely lehetővé tette, hogy a hatóanyag késleltetve oldódjon fel a szervezetben, ennek köszönhetően hosszabb ideig tudta kifejteni a hatását.

Már maga az engedélyeztetés is hosszas procedúra volt, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) majdnem 1 év után engedélyezte csak a forgalmazását, a mai napig tisztázatlan körülmények között. Második kategóriás besorolást kapott, amely azt jelenti, hogy bár van elfogadott használati módja az orvoslásban, de a potenciális visszaélésre való esélye magas.

A jogi procedúrát követően megkezdődött a gyógyszer forgalmazása, ami köré a multilevel-marketing (MLM) technikáját alkalmazva, több száz fős értékesítő csapatot toboroztak. Ők pontos adatokkal rendelkeztek az egyes orvosok által felírt fájdalomcsillapítók mennyiségéről, hatóanyagáról, valamint az ügyfélkörük nagyságáról, azok demográfiai adatairól. Ezáltal célzottan tudták keresni azokat az orvosokat, akik nagyobb eséllyel írtak fel OxyContint. Emellett plüssöket, kampánydalt, valamint a gyógyszer elégedett fogyasztóival készült videókat is bevettettek. Utóbbiak közül többen bevallottan függők lettek. A Purdue marketing stratégiáját az Egyesült Államok Kábítószer-ellenes Hivatala (DEA) is túl agresszívnak tartotta, amely olyan orvosokat is megcélzott, akiknek nem volt megfelelő képzettsége fájdalomcsillapítás területén. Több esetben előfordult az is, hogy olyan hirdetést alkalmaztak, amelyek jogellenesek voltak. Szakértői vélemények alapján ezek mind hozzájárultak a visszaélések elszaporodásához.

Az eladások évről évre növekedtek, a Purdue bevétele 2001-re átlépte az 1 milliárd dollárt, aminek nagyságrendileg 90%-át adta az OxyContin. Ekkora már több mint 1000 ember felelt kizárólag ennek az egy gyógyszernek a promóciójáért, amely szám huszonötször nagyobb, mint az FDA azon dolgozóinak a száma, akik a gyógyszeripari reklámok ellenőrzéséért felelnek. A térnyeréssel egyidőben pedig rohamosan nőni kezdtek a visszaélések is. Egyre több jelentés érkezett arról, hogy a tablettát összetörve porként fogyasztották, így a hatóanyag nem késleltetve, hanem azonnal kifejtette hatását, ezáltal könnyen túladagoláshoz vezetve.

Ezen folyamatok következtében drasztikusan megugrottak a receptre kapható opioid alapú termékekhez kapcsolódó halálozások, valamint a kórházi ellátásra szoruló emberek száma. Az ügyet a sajtó is felkapta, azonban jelentősebb jogi vagy gazdasági következmények a 2010-es évekig nem születtek. 2019-re végül a vállalat csődöt jelentett, elkerülve a 27 tagállam, valamint a számtalan túladagolásban meghalt személy hozzátartozói által elindított jogi eljárásokat.

Heath Ledger, A Sötét lovag c. film Jokere is (más opioidok mellett) oxicodon túladagolásban halt meg/

Fotó: Warner Bros.

Az OxyContin indította el azt a hatalmas lavinát, amelyre azóta sincs megoldás az Egyesült Államokban. Jelenleg is százas nagyságrendben halnak meg emberek vényre kapható, opioid alapú gyógyszerek túladagolása miatt. Összességében pedig már bőven félmillió felé tehető azon emberek száma, akik ennek a járványnak estek áldozatául.

A történet tökéletesen megmutatja azt, hogy a gyógyszeripar, valamint az ahhoz köthető reklámtevékenységek elképesztő állami alulszabályozottsága, és a gyógyszerlobbi félelmetes ereje, illetve erőforrása – csak a Purdue elköltött 200 millió dollárt marketing célokra 2001-ben – mekkora károkat tud okozni. Mindezt ráadásul teljesen legálisan, hiszen a Sackler család jogilag sosem lett felelősségre vonva, és bár a vállalatukat elvesztették, mind a mai napig milliárdosként élik nyugdíjas életüket.

Ahogy az év utolsó negyedéve beköszönt, az ősz pompás színekben tündököl és felkínálja a lehetőséget, hogy felfedezzük a természet varázslatos oldalát. Az októberi kirándulás remek alkalom arra, hogy kiszellőztessük a gondolatainkat, feltöltődjünk a friss levegőn és közben felelősségteljesen élvezzük a természetet. Íme néhány tipp, hogy hogyan teheted ezt hulladékmentesen:

1. Tervezz előre és csomagolj okosan: Mielőtt útnak indulnál, gondold át, hogy mire van szükséged, és csak azt csomagold be. Hagyd otthon az egyszer használatos műanyag csomagolású ételeket és italokat, és válassz helyettük újrahasznosítható edényeket és italtartókat.

2. Hozz magaddal újrahasznosítható palackot: Ne felejtsd el feltölteni újrahasznosítható kulacsodat vagy palackodat vízzel. Így elkerülheted az egyszer használatos műanyag palackok használatát.

3. Válassz természetes személyes higiéniai termékeket: Ha szükség van higiéniai termékekre, válaszd a természetes alapanyagokból készült verziókat. Kerüld az egyszer használatos műanyag csomagolásokat.

4. Vigyük magunkkal a szemetünket: Mindent, amit magaddal hozol, vigyél el onnan is. Az út során szemetet ne hagyj a természetben, hanem helyezd el a megfelelő szemetesekben vagy vigyél haza.

5. Kerüld az egyszer használatos műanyagokat: Ne használj egyszer használatos műanyag evőeszközöket, poharakat vagy szívószálakat. Válassz újrahasznosítható alternatívákat, például bambusz vagy rozsdamentes acél eszközöket.

6. Élvezd a természet csendjét és szépségét: Az őszi kirándulás során lassíts le, és engedd, hogy a természet csodálatos hangulata körülöleljen. Fotózd meg az őszi színeket és élvezd a csendet.

7. Tanulj a környezetvédelemről: Használd az októberi kirándulást arra is, hogy tanulj a környezetvédelem és fenntarthatóság fontosságáról. A természet közelsége inspiráló lehet a környezettudatosság fejlesztéséhez.

Az októberi kirándulás ideális lehetőség arra, hogy összekapcsolódj a természettel, feltöltődj és közben tiszteletteljesen és felelősségteljesen bánj a környezettel. A hulladékmentes életmód kis változtatásokkal kezdődik, és egy őszi kirándulás remek alkalom arra, hogy ezt gyakoroljuk és megtapasztaljuk. Indulj el a természetbe, hozd magaddal a jó hangulatot és hagyj csak nyomokat a szépséges tájban!

Franciaországban 2004 márciusában elfogadásra került egy törvény, mely szigorúan szabályozza a különböző vallásokhoz köthető ruházatok állami közoktatási intézményekben való viselését. Ezen szabályzáson szigorítottak 2023. augusztus 24-én amikor Gabriel Attal francia oktatásügyi miniszter bejelentett, hogy az új tanévtől tilos az abaja viselése. Az abaja egy hosszú, laza, köntösszerű ruha, amelyet jellemzően az egész muszlim világban hordanak a nők. Teljesen zárt viselet, általában fekete színű szokott lenni, de egyre gyakoribbak a színes változatok is. A döntés heves, és nagyon változatos érzéseket váltott ki a társadalomból.

Kép forrása: RABIH MOGHRABI/AFP

Franciaország nem csak Párizsról és a gasztronómiájáról híres, hanem vallási sokszínűségéről is. Az Observatory for Secularism 2019-es jelentésében Franciaország muszlim közösségének nagyságát 3 milliós és 5 millió közöttire becsülte, ami a társadalom 4-7%-át tette ki. Az iszlám vallás mellett muszlimok, zsidók, katolikusok és ortodoxok is nagy számmal vannak jelen. Részben a vallásukat aktívan gyakorló tömegek tették szükségessé, hogy Franciaországban már a 20. század elejétől kezdve érvényesüljön az állam és egyház elválasztásának elve. Laicitásnak nevezik a francia államnak az egyházakhoz, vallásokhoz való viszonyát, ami az alkotmányban is rögzítve van. Szájbély Katalin A vallási jelképek viseléséről szóló törvény Franciaországban című írásában részletesen bemutatja, hogy milyen folyamat vezetett ahhoz a 2004-ben elfogadott törvényhez, ami megtiltotta a vallási jelképek viseletét az állami fenntartású közoktatási intézményekben. A törvény célja, hogy egy osztályterembe belépve ne lehessen megállapítani a diákok vallási hovatartozását, ezzel is szemléltetve a francia állam önállóságát az egyházaktól. A 2004-es törvény nem csak a muszlim vallásúak által viselt ruhadarabokat, például fejkendőket tiltja ki az iskolákból, hanem a zsidók kipáit és a keresztények keresztjeit és rózsafüzéreit is, így ez a törvény az ellene felhozott vádakkal szemben nem tekinthető muszlimellenesnek. 2010-ben a francia nemzetgyűlés megszavazta az iszlám nők által viselt, teljes arcot eltakaró burka viselésének betiltását a nyilvános helyeken.

A törvényen való mostani szigorítás annak előzményeit tekintve nem tűnik meglepőnek, viszont a francia társadalmat erőteljesen megosztotta. A 2004-es törvényt követően sok esetben az intézményvezetők hatáskörébe került annak eldöntése, hogy egy adott viselet vallási vagy kulturális jelentéssel bír. Az adminisztrációs tisztviselőket tömörítő szakszervezetek támogatták az abaja betiltását, ugyanis ezzel a döntés terhét leemelték az igazgatók válláról, és egy egységesebb szabályozás született a kérdésben. A Muszlim Hit Francia Tanácsa (CFCM) ellenzi a ruhadarab betiltását, ugyanis az szerintük nem egy vallási, hanem egy kulturális jelkép, ami a Közel-Keleten egy gyakori viselet. A döntést a muszlim közösség elleni diszkriminációnak tartják, amit egy publikációban is megfogalmaztak.

A kérdés a francia politikát is megosztotta. A jobb oldal támogatta a döntést, míg a baloldal a szabadságjogok és a nők jogai megsértését és a muszlimok megkülönböztetését látta a szigorításban.

A 24.hu cikkjében közölte, hogy a diákok nevében Loubna Regui, a Franciaország Muszlim Diákjai nevű egyesület elnöke szólalt fel, igen erős megjegyzést küldve a kormány felé:

„Az abaja köztudottan nem vallási ruha. Ez egy kulturális kérdés valójában, bár úgy tűnik, a kormány nem törődik ezekkel az információkkal, inkább csak betiltja [az abaját], ami azért érdekes, mert így Afganisztán és Irán mellett Franciaország még az az ország, ahol jogszabály írja elő, hogy a nők mit viselhetnek, és mit nem.”

A női abajára vonatkozó korlátozást később kibővítették a férfiak által viselt kamízra is.

Franciaországban szeptember 4-én kezdődött meg az oktatás, amikor a 12 millió tanulóból 289-en jelentek meg abajában. Gabriel Attal nyilatkozata szerint 67 diák kivételével mind levették a hosszú öltözéket a tantermekbe lépés előtt, míg az erre nem hajlandók inkább hazamentek. A francia kormány több mint 2000 szakembert képzett ki a szigorítás betartatására, akiket abba az 513 középiskolába küldenek, amelyekről úgy gondolják, hogy érintettek a problémában.

Clermont-Ferrandban nem engedtek be az iskolába egy abaját viselő tizenegy éves lányt miután nem volt hajlandó azt levenni a normál ruháiról. Ezt követően a lány apja az iskolaigazgatót és több munkatársát halálosan megfenyegette, aminek következtében letartóztatták és őrizetbe vették.

Az abaja viselésére vonatkozó szabályozás minden szempontból feszültté tette a francia iskolakezdési hangulatot. Egy olyan döntés született, mely felszínre hozta a 21.századi francia politika komoly kérdéseit: a vallási és kulturális sokszínűséget, a szabadságjogokat, a nők és lányok helyzetét, illetve a jobb és a baloldal közti komoly ellentéteket. A tanév már lassan egy hónapja tart, de az abaja és a kamíz iskolákból való kitiltásával kapcsolatos helyzet továbbra se stabil, így hát a jövőben mindenképp érdemes lesz a francia belügy fejleményeit követni.

A fenntartható építkezés, gyakran "zöld építészet" vagy "zöld kaláka" néven is ismert, a modern építészeti irányzatok egyik kiemelkedő sarkköve. Ez a megközelítés arra törekszik, hogy az épített környezetet olyan módon alakítsa, ami harmóniában van a természettel és minimalizálja a környezeti terhelést. A fenntartható építkezés három kulcsfontosságú tényezője az energiatakarékosság, az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság elveinek megvalósítása.

Az energiatakarékosság terén az építészek olyan tervezési és építési módszereket alkalmaznak, amelyek minimalizálják az épületek energiafelhasználását. Ennek során a hatékony szigetelés, a passzív házak tervezése, a napenergia hasznosítása és az intelligens hűtés-fűtés rendszerek kiemelkedő szerepet játszanak.

Az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság elvei inspirálják az építészeket és építtetőket arra, hogy olyan anyagokat és technológiákat válasszanak, amelyek minimalizálják a hulladékot és maximalizálják az anyagok újrafelhasználhatóságát. Például, a régi épületek bontásakor a felhasználható anyagokat visszagyűjtik és újrahasznosítják, így csökkentve a lerakatok terhelését.

Az újrahasznosítható anyagok sokfélesége lehetővé teszi, hogy kreatívan és fenntarthatóan építsünk. Néhány példa:

1. Újrahasznosított fa: Régi épületekből származó faanyagokat lehet újrahasznosítani a családi házak építéséhez, például gerendák, parketták vagy akár bútorok újrahasznosításával.

2. Szigetelőanyagok: Természetes szigetelőanyagok, mint például cellulóz, kender, pamut vagy gyapjú, hatékonyan szigetelhetik a házakat, csökkentve a fűtési és hűtési költségeket.

3. Újrahasznosított üveg: Az újrahasznosított üveg használata ablakokban és ajtókban lehetővé teszi a természetes fény beáramlását, miközben csökkenti az új üveg előállításával járó környezeti terhelést.

4. Napenergia rendszerek:A napenergia hasznosításához szükséges paneleket és rendszereket is lehet újrahasznosított anyagokból gyártani, csökkentve az új anyagokra való igényt.

5. Szürkevíz-hasznosítás: A szürkevíz (pl. zuhanyvíz) újrahasznosítása a növényöntözésre vagy WC-csöpögésre alkalmazva csökkenti a vízpazarlást és fenntarthatóbbá teszi a vízhasználatot.

6. Szerves hulladék komposztálása: A konyhai és kertészeti hulladékot komposztálhatjuk, és a keletkező humuszt használhatjuk a talaj tápanyagellátására.

7. Újrahasznosított acél és beton: Az építéshez szükséges acél és beton anyagok részben újrahasznosított anyagokból is előállíthatók, csökkentve a termelési költségeket és a környezeti hatásokat.

8. Biológiai anyagok: Például bambusz, kender vagy gyapjú használata a bútorok és berendezések készítésénél is fenntartható megoldást jelenthet.

Ezek csak néhány példa azokra az újrahasznosítható anyagokra, amelyeket a fenntartható építkezés során fel lehet használni. Az ilyen anyagok használata hozzájárul a hulladékcsökkentéshez, az erőforrások megőrzéséhez és a környezetvédelemhez, elősegítve a fenntartható fejlődést és a körforgásos gazdaságot.

Az épületek tervezése során az okos elrendezés és a természetes megvilágítás kiemelt szerepet kap, minimalizálva a mesterséges világításra és hűtésre való szükségletet. Ezenkívül, a zöld tetelek és vert kertek használata nemcsak esztétikus, de hűtő hatással is rendelkeznek az épületek környezetbarát módon való hűtésében.

A fenntartható építkezés tehát egy olyan zöld forradalmat hoz az építészeti és építőipari szektorba, amely nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, de hosszú távon is költséghatékony és élettérünk minőségét javító megoldásokat kínál. A zöld kaláka nem csupán egy divatos kifejezés, hanem egy elköteleződés a jövő generációi iránt, hogy tiszteletben tartsuk a Föld erőforrásait és megőrizzük azt a jövő számára.

Kép forrása: discovermagazine.com

A világ az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésének és az éghajlatváltozás elleni küzdelmének egyik kulcsa a megújuló energiaforrásokkal működő villamosítás, ami a közlekedési eszközök és az épületek, vagy komplett városok villamosítását jelenti.

Ha megújuló energiáról van szó, akkor mindenki a nap-, szél- és vízenergiára gondol első körben, de ennél sokkal több lehetőség áll rendelkezésre. A megújuló energiaforrások (a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, az óceánból nyert energia, a geotermikus energia, a biomassza és a bioüzemanyagok) a fosszilis tüzelőanyagok (például az olaj és a gáz) alternatíváit jelentik.

De mi a helyzet az akkumulátorokkal?

A megújuló energia tárolásának fő módját az akkumulátorok jelentik, de ennek a technológiának a fejlesztése elmarad a szél- és napenergiáétól, pedig sem a napenergia, sem a szélenergia nem számít megbízható energiaforrásnak. Azonban amikor nem fúj a szél, nem süt a nap, vagy éjszaka van, az akkumulátorok akkor is képesek extra villamos energiát gyűjteni és tárolni, ezzel biztosítva a további munkavégzést és az energia gazdaságosabb felhasználását.

Jelenleg a legelterjedtebbek az ólomsavas és a lítium-ionos mélyciklusú akkumulátorok. Ez a két legfontosabb megoldás a megújuló energia tárolására. A lítium-ion (Lion) akkumulátoroknak a hagyományos akkumulátorokhoz képest sokkal jobb a teljesítményük, a hatékonyságuk és a biztonságuk, jelenleg pedig a mobiltelefonoktól kezdve a számítógépeken át az elektromos autókig mindenben használják. Ezen túlmenően az akkumulátorokban tárolt energia felhasználható a nagyobb közüzemi, de a kisebb, otthoni áramellátás és a hálózat stabilizálása esetében is.

Kép forrása: istockphoto.com

Mivel az elektromos járművek száma is folyamatosan nő, így az azokat működtető akkumulátorok nemcsak a fosszilis tüzelőanyagokat iktatják ki a közúti járművekből, hanem növelik a hálózati rendszerekben az időszakos megújuló energia mennyiségét is.

A lítium-ion akkumulátorok jellemzően a plug-in hibridekben és a teljesen elektromos autókban vannak jelen. A tisztán elektromos járművek, a plug-in hibrid elektromos járművek (PHEV) és a hibrid elektromos járművek energiatárolási technológiákat, leggyakrabban akkumulátorokat (HEV) igényelnek.

Az akkumulátorok mellet szól az is, hogy az áruk folyamatosan csökken. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) adatai szerint például Németországban 2014 vége óta több mint 60 százalékkal csökkent az áruk.

Az egyszer használatos vagy újratölthető elemek újrahasznosíthatók, ha van erre alkalmas újrahasznosító létesítmény. Az ólomsavas akkumulátorok egyébként tulajdonságaikból fakadóan fenntarthatónak minősülnek és csaknem 90 százalékukat újra felhasználják. A használt autóakkumulátorokat például egy hivatalos újrahasznosítóhoz szállítják, ahol az összes alkatrészét felhasználva újrahasznosítják, majd eladják az akkumulátorgyártóknak.  

A The Wall Street Journal már korábban felsorolt több olyan kereskedelmi létesítményt is, amelyek már használják az akkumulátoros technológiát, vagy amelyek hamarosan üzembe helyeznek ilyeneket. Vannak olyanok, amelyek kis méretűek és otthonokba vagy kisebb épületekbe telepítettek, míg a nagyobbak irodákat, gyárakat, bevásárlóközpontokat és városrészeket támogatnak.

Ha az akkumulátorok olcsó tömeggyártása megvalósulna, az forradalmasítaná az elektromobilizációt. A jelenleginél háromszor nagyobb kapacitás, harmadannyi töltési idő és feleekkora előállítási költség lehetővé tenné, hogy az elektromos járművek minden szempontból felvegyék a versenyt a belsőégésű motorral felszerelt járművekkel és akkor már a hétköznapi ember olcsó közlekedési eszköze is lehetne az elektromos autó.

Mi a helyzet a magyarországi akkumulátorgyár-építéssel?

Az akkumulátoripari üzemekben elengedhetetlen a vegyi folyamatok alkalmazása, amik magukban hordozzák a szennyezés lehetőségét. Tény, hogy az iparágban használt anyagok káros hatással lehetnek a környezetre, emiatt a helyi lakosság jogos igénye, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az üzemek milyen szabályok mentén működnek, és milyen előírásokat követnek a fenntarthatóság érdekében.

A helyi lakosok érthető követelése, hogy biztosak lehessenek abban, hogy az üzemek szabályosan működnek. A környezetvédelmi előírások szigorú betartása és a legjobb gyakorlatok alkalmazása az alapanyagok előállításától egészen a feldolgozásig, valamint az újrahasznosításig kiemelten fontos. Az üzemeknek a helyi és a nemzetközi előírásoknak megfelelően kell működniük, hogy biztosítsák az emberek és a környezet védelmét. A Magyar Akkumulátor Szövetség tagjainak is az az érdeke, hogy az iparág környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható módon fejlődjön Magyarországon. 

Az iparágban érdekelt 35-40 külföldi befektető már beruházott Magyarországon, a befektetések összege pedig mára eléri a 13-14 milliárd eurót. Az eddig megtett beruházások már 14-15 ezer új munkahelyet teremtettek, míg a debreceni új üzem ehhez 9 ezer új munkahelyet ad majd hozzá.

Amikor az akkumulátoriparról beszélünk, nem csak a debreceni gyárra kell összpontosítanunk. Ez egy teljes iparági értékláncot foglal magában, a kitermeléstől a cellagyártáson keresztül a termékek gyártásáig.

Az elektromobilitás és a hálózati energiatárolás a legnagyobb felvevőpiacok, és az ehhez kapcsolódó informatikai megoldások szintén fontosak, ahogy az újrahasznosítás is kulcsfontosságú az egész ipar számára.

Nem csak az akkucella gyártásnál, hanem más pontokon is vannak üzleti lehetőségek, például a szoftverfejlesztés, vezérlés, ellenőrzés, ezeken a területen erősek a magyar kis- és középvállalkozások.

Ezek igen magas hozzáadott értéket képviselnek és egyre inkább bekapcsolódnak az akkumulátoripar értékláncába is. Persze még a folyamat elején járunk, érdemes felidézni, hogy amikor az első nagy autógyárak megjelentek Magyarországon, akkor még csakugyan a futószalagmunkát hozták ide, most viszont már ott tartunk, hogy nálunk is fejlesztenek a prémium gyártók.

Az akkumulátorgyártás területén viszont már most látjuk annak az első jeleit, hogy a cégek oktatási-kutatási megállapodásokat kötnek magyar egyetemekkel. Már csak ezért is erősen vitathatónak tartom azt az érvelést, hogy tartósan alacsony hozzáadott értéket hozna ide ez az iparág. Ennek a területnek pedig Európában akkora perspektívája van, mint az elektromobilitás. 

Hallgassátok meg kapcsolódó poodcastjeinket is: 

AZ EURÓPAI UNIÓ ZÖLD VÁLLALÁSAIRÓL - CÉLKITŰZÉSEK A RACIONALITÁS HATÁRÁN BELÜLA tiszta energiával kapcsolatos technológiák közül az akkumulátorok számítanak a fenntartható energia jövőjének egyik legfontosabb energiaforrásának.

ZÖLDRE FESTÉS ÉS ZÖLD SZÉGYENÍTÉS - MI A VALÓDI MENTŐÖV A BOLYGÓNK SZÁMÁRA?

RESPRAY - A VILÁG ELSŐ ÚJRATÖLTHETŐ FÚJÓS DEZODORA

A fenntarthatóság és környezetvédelem egyre hangsúlyosabbá válnak a globális agendában, ahogy egyre többen ébrednek rá, hogy felelősséget kell vállalnunk a Föld erőforrásaiért és jövőjéért. Az újrahasznosítható anyagok – azok a kulcsfontosságú elemek, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy lépést tartsunk a fenntartható jövő felé.

Az újrahasznosítás olyan folyamat, amely során a már használt anyagokat újra feldolgozzák és új termékek létrehozásához használják fel. Ez lehetőséget kínál arra, hogy az anyagok élettartamát meghosszabbítsuk, minimalizáljuk a hulladékot és csökkentsük a termelési folyamatok negatív hatásait.

Az újrahasznosítható anyagok rendkívül változatosak, és szinte minden iparágban megtalálhatók. Például a műanyagok területén a PET palackok, polietilén és polipropilén hulladék is újrahasznosítható. Az üveg, papír és fémek is széles körben használt újrahasznosítható anyagok.

Az újrahasznosítás nem csak a környezetvédelemre, hanem a gazdaságra is pozitív hatással van. Az újrahasznosítás lehetővé teszi a nyersanyagok és energia megtakarítását, valamint a termelési költségek csökkentését. Emellett csökkenti a lerakásra szánt hulladék mennyiségét, ami hozzájárul a szemétlerakók terhelésének csökkentéséhez.

Az újrahasznosításnak számos kihívással kell szembenéznie, mint például a hulladék szelektálásának nehézségei, a tiszta és minőségi újrahasznosító anyagok előállítása, valamint a tudatosság hiánya a fogyasztók körében. Az oktatás, tudatosság-növelés és az újrahasznosítás infrastruktúrájának fejlesztése mind hozzájárulhat a hatékonyabb újrahasznosításhoz.

Az újrahasznosítható anyagok kulcsfontosságúak a fenntarthatóság jövőjének alakításában. Az újrahasznosítás elősegíti az erőforrások hatékony felhasználását, csökkenti a környezeti terhelést és hozzájárul a globális kihívások kezeléséhez, mint például a műanyagszennyezés és a klímaváltozás.

Az újrahasznosítható anyagok szerepe kiemelkedő, de fontos hangsúlyozni, hogy minden egyes ember felelősséggel tartozik a fenntarthatóság iránt. A hulladék szelektálása, az újrahasznosítás támogatása és a fenntartható termékek választása mind olyan lépések, amelyek hozzájárulnak a fenntartható jövő kialakításához.

Az újrahasznosítható anyagok nem csupán egy divatos trend, hanem egy elkötelezett megoldás a globális kihívásokra. A tudatosság, az innováció és a kooperáció révén az újrahasznosítás területe tovább bővülhet, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő generációi számára élhetőbb és egészségesebb bolygót hagyjunk magunk után. Az újrahasznosítható anyagok azon alapvető eszközök közé tartoznak, amelyek segítségével formálhatjuk a fenntarthatóbb és harmonikusabb jövőt mindannyiunk számára.