Reaktor

A törekvés, hogy valami épeszű állapotban hagyjuk itt a bolygónkat csemetéinknek, üdvös és egyáltalán nem ördögtől való, ha lehetőségeinkhez mérten próbáljuk legalább a pazarlásunkat csökkenteni (szeretettel ajánlom ezzel kapcsolatban Dorka cikkét Munch-ról). Erre nem egy és nem kettő reklám, kampányplakát és miegymás buzdít minket, és vége-hossza nincsen a jó tippeknek, hogyan tegyük zöldebbé a háztartásunkat, a munkakörnyezetet, vagy az életünk szinte bármilyen területét. Azonban ezekben az anyagokban nincs tér elmélyíteni a praktikákkal kapcsolatos tudást, így nagyon sokszor egy-egy becsületes vállalkozással többet ártunk, mint amennyit használunk. Íme pár dolog, amire érdemes figyelni!

Szatyorszindróma

Azzal hogy ezt a szót létezőnek könyveltem el, hadat üzentem a magyar nyelv megannyi szabályának, de sajnos ez a legmegfelelőbb kifejezés. A műanyag szatyor a környezetvédőknek olyan, mint a reformkonyhának a fehér cukor, soha rosszabbat. Teljesen egyértelmű, hogy egy péksüti nylon szatyra kb. fél percig ha használatos, és ezzel párhuzamosan a leggyengébbek is sok évtized múlva gondolkodnak el a lebomlás lehetőségén. Ezért mind, kik aggódunk szépséges Földünk jövőjéért, egy délután bevásároltunk vászonzsákból, textil táskából, vastagabb műanyag táskából, és elkönyveltük, hogy örök életünk hosszán át mostantól ezekbe a térfogatokba kerül az összes bevásárlás. Ez a valóságban csak a legnagyobb hősöknél van így. Ha 2-3 nagybevásárlás után ezek a nagyon nehezen lebomló (sokkal nehezebben, mint a sima szatyor) anyagok bekerülnek a fiókba, és a munkából hazafele eszközölt bevásárlásnál újfent 5, a pénztárnál kapott nylon zsákban hordjuk haza a betevőt, bizton állíthatom, hogy többet ártottunk, mint használtunk.

A hatalmas, masszív műanyag zsákok jók, de aki biciklivel jár, vagy a munkából hazafele menet (gyalog vagy tömegközlekedéssel) vásárol, azzal fogadok egy csokiban, hogy nem lesznek hasznosak. A laptoptáska szűkös zsebeibe biztosan nem szuszakoljuk őket be, ezek a termékek inkább az autósoknak hasznosak. A pici, zsebbe gyömöszölhetős, kompakt verziók sokkal többször lesznek alkalmasak. Érdemes végig gondolni, hogy ezek a termékek csak akkor használnak bármit is, ha megfigyeljük, kb. hányszor annyi műanyagot használtak el a gyártásukhoz, mint a kisebb, rombolóbb verziókhoz, és önbevallásos alapon felmérni, hogy fogjuk-e legalább annyiszor, de inkább többször használni őket. Ha nem, és egy fióktakarításnál a kukában landolnak, akkor nem nyertünk semmit.

A PET palack

Legnagyobb kedvencünk a PET palack, amit sose dobunk ki, mindig elöblítjük és félretesszük, hogy majd másnap abban visszük a munkába az italunkat. Az elképzelés szuper, és könnyebb is vele hasznosnak lenni, mint a szatyros-témában, hiszen ha csak egyszer használunk egy műanyag palackot újra ahelyett, hogy levennénk egy újat a polcról, már nyertünk. Nem is igazán itt van a probléma, hanem a mosással. Ezeket a palackokat lehetetlen tisztítani, vagy legalábbis nekem gondot okoz a szivaccsal hozzáférhetetlen helyek pucolása (igen, van erre kefe, de olyanba kevesen ruházunk be). Ezt úgy szoktuk kijátszani, hogy 7-8 alkalommal megtöltik vízzel, jól kilögybölik, és ha már nincs szaga, tisztának nyilvánítjuk. Bár a víz fajlagosan olcsóbb, mint a legtöbb üdítő, értékében nem biztos hogy megéri elmosogatni több liter tiszta ivóvízzel egy PET palackot, hogy utána csak egyszer váltsa ki a boltban kapható párját. Nem is beszélve a vegyszer mennyiségéről, amit ilyenkor a környezetbe juttatunk.. Erre jó orvosság a masszívabb kulacs, feltéve, ha megígérjük magunknak, hogy hosszú ideig fáradhatatlanul töltjük újra és visszük magunkkal. Ha erről becsülettel belátjuk, hogy nem fog menni, akkor ajánlott inkább olyan palackokat újrahasznosítani, melyek eredetileg vizet tartalmaztak, hiszen ezekből nem kell vegyszerekkel kipucolni a cukros és szagos maradékot, és nem is akkora katasztrófa, ha csak két-három nap után vesszük elő újra. A víz ugyanis nem rothad bele, szemben a gyümölcslével. Ezeknek csak a száját kell néha mosogatószerrel áttörölni, és kész is a dolog. Ráadásul vizet kortyolgatni napközben egészségesebb, mint üdítőitalokat, ezt megmondta minden orvos, aki valaha élt és mozgott ezen a világon.

A piac

Na a piac az egy nagyon összetett hely, én epedve várom azt a szociológus jelöltet, aki tanulmányt ír ennek a helynek a társadalmi hálójából. Túl azon hogy a mesekönyvekben tapasztalható békének a standok között itt nyoma sincs, a pazarlás veszélyét is magukban hordozzák ezek a helyek. A termelőktől vásárolt élelmiszer a legjobb dolog, hiszen nem utazik annyit, mint egyes boltokban az áru, egészséges, finom, stb. Csakhogy ha pár asztalt körberakunk, kitesszük rá a sok árut, és kiírjuk az árakat, az önmagában még nem termelői piac. És attól, hogy egy ilyen helyen vásároljuk az avokádót, az attól még ugyanúgy embertelenül sok kibocsátott széndioxidot és csomagolóanyagot jelent, mintha a szupermarketből vettük volna. Magyarországon ugyanis nem terem sem avokádó, sem citrom, sem narancs, így tehát ezek a piacról beszerezve is ugyanannyit utaztak, mint a bolti tesóik. De az ilyen helyeknek mégis van annyi előnye, hogy az itt vett citromot legalább nem kell bezacskózni, rögtön mehet a kosárba, nincs koszos futószalag, amitől nylonnal kellene óvni. De ha még be is zacskózzuk az itt vett árut, akkor száz vászontáskás lány szörnyű haragja sújt majd bennünket - s lehet, nem is alaptalanul.

A forradalomról általában nem a törvényesség vagy a stabilitás jut eszünkbe, ugyanakkor Deák István történész a magyar forradalmat törvényesnek nevezte. Hasonlóan: a Habsburg-családot inkább ellenségképként értelmezzük 1848-49 kapcsán, semmint törvényes uralkodóként. 1848-49 ugyanis a közgondolkodásban elsősorban hadi események sorozata, a valóságban azonban sokkal összetettebb ennél. A magyar forradalom és szabadságharc – kicsit másképp.

Hogyan lehet törvényes egy forradalom?

Ha a forradalmat tágan értelmezzük – és alkalmazzuk az egész folyamatra, nemcsak a pesti vagy a bécsi eseményekre –, akkor látnunk kell, hogy a rendi Magyarországon a hagyományos, közép- és kora újkori gyökerekkel bíró rendi – azaz nem népképviseleti – országgyűlésen évtizedes kérdés volt a modernizáció gondolata, és a jobbágyfelszabadítás kérdése sem volt teljesen újkeletű. 1848 elején nagyjából egyenlő mértékben támogatták és ellenezték az országgyűlés alsótábláján az éppen akkor felmerülő reformtervezeteket, és március elején, amikor megérkezett a párizsi forradalom híre Pozsonyba, Kossuth Lajos használta ki az alkalmat – és erőteljes, radikális követeléseket tartalmazó feliratot javasolt, körülbelül az egész ellenzéki program végrehajtásával.

A javaslat minden bizonnyal megakadt volna a felsőtáblán, de a legfontosabb méltóságokat eleinte Bécsbe hívta a dinasztia tanácskozni (ezért nem tudtak ülésezni). Ott még az országgyűlés azonnali berekesztése is felmerült. Csakhogy a bécsi közvélemény is radikálisabbá vált, és az alsó-ausztriai tartományi gyűlés éppen március 13-án gyűlt össze – tökéletes alkalom egy forradalomra. S hogy minek volt igen erős hatása a bécsi forradalom kitörésére? Annak, hogy Kossuth március eleji beszédje – német fordításban – röplapokon terjedt Bécsben (a beszédben amúgy az osztrák tartományoknak is alkotmányt követelt). Kossuth beszéde tehát hozzájárult a bécsi forradalom erejéhez. A bécsi forradalom hatására hívatta össze a dinasztia a nádorral a felsőtáblát.

Kossuth Lajos képeslapon (forrás: Wikipedia)

Mivel március 14-én már az országgyűlés mindkét táblája elfogadta a javaslatot, másnap magyar küldöttség utazott Bécsbe, akiket ünnepelve fogadtak. Az osztrák államértekezleten már majdnem a konzervatív, a javaslatokat elutasító álláspont győzött (március 16.) – megérkezett viszont Bécsbe a pesti forradalom híre. A javaslatokat ennek hatására az uralkodóház is elfogadta, másnap (március 17.) a nádor kinevezte Batthyány Lajost miniszterelnöknek.

A forradalmi tömeg Pesten, a Nemzeti Múzeum előtt (forrás: Wikipedia)

A pesti Ellenzéki Kör még március elején vette fel a kapcsolatot Kossuthtal, javaslatuk az volt, hogy aláírásokat gyűjtenek a felirati javaslathoz. Gondosan előkészültek: március 12-re elkészült a tizenkét pont – amely az alsótábla, tehát egy alkotmányos szerv felirati javaslatát tömörítette –, és március 19-re, a József-napi vásárra is komoly gyűjtési akciót szerveztek. De mivel március 14-én, az esti órákban megtudták, hogy Bécsben forradalom tört ki, másnap azonnal cselekedtek.

A forradalmak nélkül nem jöhetett fogadta volna el az uralkodóház a javaslatokat, illetve alapból forradalmi az a változás, amelyet a javaslatok okoztak, ráadásul hirtelen (hiszen két héttel az elfogadás előtt még az alsótábla is bizonytalan volt).

Ezzel ugyanakkor a rendi országgyűlés bezárt, és tulajdonképpen önmaga adta át a helyét a népképviseleti országgyűlésnek, nem mellesleg a legitim uralkodó is aláírta azokat (ugyanakkor még március végén is voltak udvari próbálkozások az akadályoztatásra). Nem véletlen az sem, hogy a törvényeket gyorsan fogalmazták meg, és sok az ideiglenes köztük: tudták ugyanis, hogy élni kell az alkalommal, és el kell fogadtatni az új törvényeket az uralkodóval, mert ha a dinasztia és az udvar erőre kap, akkor ellen fog állni. Viszont ha megvan a törvényes alap – és ha az uralkodó aláírta az új törvényeket, akkor megvan –, akkor törvényes lehetősége erre nem lesz.

Hűséggel a Habsburgokhoz

Látható tehát, hogy a törvényesség a magyar elit számára – amely maga állt a reformok élére, kapcsolatot tartott a forradalmárokkal Pesten (Bécsben pedig ünnepelték őket), és maga mondott le kiváltságairól. Az utolsó országgyűlés teremtette meg az új rendszert, és ehhez szükség volt a dinasztia formális beleegyezésére. De a Habsburg-ház – éppen a törvényes, alkotmányos szemlélet miatt – nemcsak április 11. előtt volt fontos, hanem utána is, hiszen

Amikor szeptember 11-én megindult a támadás Magyarország ellen, akkor a forradalom hívei hangsúlyozták, hogy

– ennek gyakorlati célja a katonaság hűségének biztosítása, amely V. Ferdinándra tett hűségesküt. Ettől kezdve – képzavarral élve – I. Ferdinánd osztrák császár (mivel a század elején hozta létre Ferenc magyar király és osztrák császár az Osztrák Császárságot) harcolt V. Ferdinánd magyar király ellen. Amikor pedig V. Ferdinándot az udvar lemondatta, Magyarországon úgy gondolták, hogy az uralkodó továbbra is V. Ferdinánd, aki akadályozva van hatalma gyakorlásában.

V. Ferdinánd magyar király - I. Ferdinánd néven osztrák császár (forrás: Wikipedia)

Nehezen illeszthető ebbe a képbe az április 14-i trónfosztás. Valójában

ugyanakkor Ferenc József – aki a korabeli jogértelmezés szerint tehát nem volt magyar király – március 4-én alkotmányt adott ki Olmützben, melyben Magyarországot kvázi „feldarabolta”, az áprilisi törvények érvénytelenné váltak. Ezután vetették el a korábbi elképzelést, és végül március közepén közölte a katonai vezetőséggel azt, hogy a függetlenség kinyilvánítására van szükség. Április 14-én a debreceni református nagytemplomban tartották azt az országgyűlést, amelyen végül elfogadták a Habsburg-ház trónfosztását. Vagyis a nyilatkozat válasz volt egy alkotmánysértő, erőltetett alkotmányra (nem mellesleg Kossuth abban reménykedett, hogy egy esetleges európai békekonferencián nagyobb eséllyel vehet részt az a Magyarország, amely kinyilvánította függetlenségét).

A református nagytemplom Debrecenben, ahol az országgyűlés 1849. április 14-én elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot

Azt látjuk tehát, hogy az országgyűlés egészen az olmützi alkotmányig feltétlen híve volt a dinasztiának, utána viszont annak jogsértéseit megelégelte. Korábban egyébként a Batthyány-kormánynak komoly gondolatai, elképzelései voltak: azt akarták, hogy a király(-császár) helyezze székhelyét Budára, már csak azért is, mert remélték, hogy a német egység létrejön 1848-ban és az osztrák tartományok csatlakoznak. Ezután a Habsburg Birodalom gyakorlatilag Magyarország-központú lett volna.

A nemzet forradalma

A magyar forradalom vívmányai az egész országot érintették, és nem véletlenül tudott stabil maradni még a legnehezebb időkben is a törvényes magyar hatalom (igaz, az országgyűlésen belül voltak viták, sőt „szárnyak”, és a függetlenséget sem támogatta mindenki).

a volt jobbágyság szabadságát és birtokát kapta a forradalomtól, ugyanakkor az elvileg ellenérdekelt, konzervatív birtokosok (a liberális birtokosok a forradalom „részei” voltak) is a kormány mellé álltak – és kitartottak a szabadságharcban is. A kormány ugyanis kárpótlás ígért nekik – igaz, elhalasztotta azt. Megérte támogatni Batthyányékat, hiszen ők tudták kárpótolni a birtokosokat.

Ezzel Magyarország lett a Habsburgok legstabilabb tartománya – és ez teremtette meg a lehetőséget arra, hogy Kossuth Lajos pénzügyminiszter üres államkasszával indult, de végül megteremtette a pénzügyi hátteret – előbb éppen a lakosság segítségével, akik fedezetként ezüstöt biztosítottak, majd a pesti Kereskedelmi Bankkal megegyezve – a szabadságharcnak. Annak a szabadságharcnak, amely az új, alkotmányos rendet védte.

Felhasznált irodalom:

Gergely András: A forradalom és az önvédelmi háború (1848–1849). In: Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Bp. 2003. 236–278.

Borítókép: Thorma János Talpra magyar! c. festménye (forrás: Wikipedia)

Mindannyian ismerjük a magyar betyárok történeteit. Legtöbbször katonaszökevényekről, szegény juhászbojtárokról szólnak ezek a sokszor romantikus szálakkal szőtt mesék – Vidróczki Mártonról mi is írtunk. Ugyanakkor talán a legelső név szerint is ismert betyár egy felvidéki úri családból származott: Angyal Bandit valójában szentmártoni Ónody Andrásnak hívták.

A magyar betyárvilág

A 18. században, a Rákóczi-szabadságharc leverése után a nép „átmentette” hőseit a törvényen kívül került katonaszökevények, jobbágyok és zsellérek világába. Ők elsősorban az Alföldön okoztak problémát, aminek a vége az lett, hogy a hatóságok egyre erélyesebben léptek fel mindenki ellen, akit kicsit is gyanúsnak láttak (pl. hangosan mulató fiatalokat).

A betyárok jelentős részét az jellemezte, hogy csak a gazdagokat, urakat vámolták meg, és velük szemben is csak akkor alkalmaztak erőszakot, ha azok ellenállt. A nép egy része a betyárokat segítette,

Az úr, aki soha nem fért meg senkivel

Ilyen úr volt például a borsodi Sajószentpéter mellett birtokos szentmártoni Ónody András is. Nem látni pontosan, hogy a régi Ónody családból származott-e, amely már a 13. században is szerepelt, vagy új nemesítésű család volt a nemzetsége, de annyi bizonyos, hogy a Rákócziak szolgálatában álltak a család tagjai főként udvarbíróként, jószágigazgatóként. Az első bizonyosan ismert családtag I. Rákóczi György birtokainak intézője (Szerencs és Ónod), felesége a régi Szentpéteryek közül származott. Rajtuk keresztül rokonságba kerültek több, igen régi és befolyásos családdal, valamint lányaik férjei is a tekintélyes Puky és Fáy családokból kerültek ki – amelynek következtében az Ónody-rokonok közül származtak a legfőbb megyei tisztviselők, akik a törvényen kívüliek ellen is felléptek.

I. Rákóczi György (forrás: Wikipedia)

Id. Ónody András sajószentpéteri birtokos sem adta alább házasságkötésben: a régi olcsvári Olchváry családból vett feleséget, mégpedig Krisztinát, akinek anyai nagyapja Zákány András ónodi kapitány, sikeres katona és a népi emlékezetben megőrzött hős. Az unoka, Krisztina is jelentős birtokot örökölt az abaúji Restén. (Sokszor tévesen az ifjabb András feleségének nevezik Olchváry Krisztinát.)

Ónod vára ma (forrás: Wikipedia)

Itt ugyanakkor megmutatkozott, hogy nem a rokonok természetével volt probléma korábban, hanem vele: rengeteget perelt a jobbágyaival – mondván: azok engedetlenek – és a lelkipásztorral. A folytonos harag és csetepaték, no meg fia viselkedése miatt

Az elkényeztetett úri fiú első botlásai

Nem tudni, hogy ifjabb Ónody Andrást mi vitte rá a törvényen kívüli életre. Nehéz szétválasztani a népi emlékezetet a történeti valóságtól, de mindennek lehet valamilyen alapja.

Ónody Andrást, Angyal Bandit ábrázoló metszet (forrás: Wikipedia)

Ifjabb Ónody Andrást, az elsőszülöttet valószínűleg kevésbé fogták szigorúan, mint testvéreit, ami hozzájárult ahhoz, hogy később kevésbé törvényes életet élt. A népi emlékezet szerint a sárospataki kollégiumban tanult, de beleszeretett egy kocsmáros lányba, és a könyvek helyett inkább a kocsmába járt. Emiatt előbb az iskolából tették ki, majd apja is kitagadta, aminek a következtében csikósnak állt a Hortobágyon. Gyarapította ugyan a nyájat, de néha meg is vámolta, persze mindemellett úriember módjára bánt az emberekkel, főleg a nőkkel. A juhász felesége nevezte el Angyalnak előnyős külseje miatt. Mikor azonban a debreceni városbíró észrevette, hogy saját kezére is dolgozik, más útra lépett…

Eddig a folklór. Sokkal valószínűbb azonban az, hogy a rokonait otthagyó apja rábízta a borsodi birtokok egy részének kezelését, és Sajószentpéteren telepedett le, feleségül véve nemes Hangácsi Juditot. Nagy mennyiségben kereskedett állatokkal (lóval és marhával), így került a Hortobágyra is, ahová gyakran maga hajtotta jószágait. Elképzelhető egyébként, hogy annyira kedvelte a lovait, hogy valóban a csikósok életét élte egy ideig (van ilyen feljegyzés).

A következő években is a rokonságának köszönhette, hogy megúszta:

de az futni hagyta fiát. 1787-ben az abaúji Göncön fogták el lólopás miatt, ami hozzájárult apja állapotának romlásához és így halálához is. Ekkor került börtönbe Kassán, ahonnan 1790-ben szabadult, saját maga által megfogalmazott és talán leírt kegyelmi kérvénye és családja tekintélye miatt. Ezután egy évtizedig nem látjuk – no nem azért, mert tisztességes életet élt, hanem mert ügyesen leplezte ügyeit.

A Hortobágy, Angyal Bandi első lopásainak színtere (forrás: Wikipedia)

Az urak haragja

Hazatérte után átvette apai örökségét, majd – nem ellenőrizhető az anyakönyveket ért tűzvész miatt, de valószínűleg – ismét megnősült (mivel előző neje meghalt). Éveken át semmi baja nem akadt a törvénnyel, de ennek oka az lehetett, hogy szemet hunytak a tettei felett. Ő ugyanis

A népi tudat szerint ekkor fogták perbe.

A néphagyomány szerint egyébként korábban is lett volna ellene eljárás, csakhogy ő felment Bécsbe kegyelmet kérni – és mivel Mária Terézia megcsodálta szépségét, így ezt meg is kapta, ugyanakkor hazatérte után az urak igen keményen megharagudtak rá, hogy Bécstől várt szabadítást. Mária Terézia ugyanakkor már régen halott volt, amikor ez az esemény történhetett (1797 táján).

1799-ben Ónody Andrást valóban perbe fogták, és két év börtönt kapott (nyilván rokonsága és származása miatt, ez ugyanis igen méltányos „jutalom”). Mivel kegyelemért fellebbezett, így a végrehajtásra 1804-ig kellett várni – a felsőbb fórum négy évre emelte a büntetést. Persze Angyal Bandit nem lehet csak úgy elítélni: ő ugyanis elbujdosott, a vármegye még 1805-ben sem találta. Na ekkor viszont valóban járt Bécsben, és ártatlanságát bizonygatta. Ez a vármegye és az udvar huzavonáját eredményezte, melynek a betyár 1806-ban bekövetkezett halála vetett véget. De milyen is volt valójában Ónody András? Honnan jött neve? Hogyan emlékezik rá a nép?

A szegény szerető és a lányszöktetés

Talán számadója felesége, talán a csereháti lányok ragasztották rá – de működése helyén élt egy szegény kisnemesi család, az Angyal. Elképzelhető, hogy a családból származott az egyik felesége, de sokkal valószínűbb, hogy házasságon kívüli kapcsolatban élt a lánnyal. Ezt a nép úgy őrizte meg, és még Jókai Mór is feldolgozta, hogy egy molnár lányába szeretett a gazdag úrfi, és el akarta ugyan venni, de az anyja tiltotta, és ezután következett a lányszöktetés – mely során szeretője meghalt, és emiatt állt betyárnak a nagy reményű fiatalember.

Akárhogy is történt, a nép szép termetű, férfias arcú, erős emberként emlékezett rá. Valahol más betyárok előképe lett, részben tudatosan (mások is használták a nevét), részben az emlékezet által.

amely valamivel kevesebb, mint 140 liter, és abból ivott; valamint fél kézzel tette fel lovára betyártársait.

A valóságban amúgy képzett, értelmes és művelt ember volt, négy nyelven (magyar, német, latin, tót) beszélt és írt. Minden bizonnyal sokkal súlyosabb tettei voltak, mint amit a peres iratok megőriztek, de rokonsága úgy próbálta menteni, hogy kicsinyítette ezeket – és a család érdeke is ez volt. Peres irat például nem is maradt fenn arról, hogy az alispán lovát próbálta volna meg ellopni, de nem lenne meglepő, ha megtörtént volna. Egy időben közelben lakott az alispán, és állítólag az ő lánya is közbenjárt néha érte, de ez már csak legenda…

Borítókép: betyárok ábrázolása (forrás: WIkipedia)

Ma már a büntetőeljárás – optimális esetben – szabályozott keretek között zajlik, a terhelt ismeri a jogait és a kötelezettségeit, törvény által szabályozott rendben zajlik az eljárás. Ez a rendszer azonban nagyon messze állt a középkor valóságától.

Előzmények

Az állam megjelenése előtti időkben nem volt egy szuverén, akinek a kezében a büntetőhatalom lett volna. Így a törzsi korszakban virágzott a kollektív felelősségre vonás: a vérbosszú volt a leggyakoribb büntetési mód, mely végrehajtásában mindenki részt vett. A vérbosszú mellett gyakoriak voltak a kiközösítések, amik akkor fordultak elő, amikor a közösség valamely tagja a közösség ellen vétett. A kiközösítés valójában egyet jelentett a halállal, hiszen a közösségen kívül, mindenféle védelem nélkül az egyén ki volt szolgáltatva minden külső tényezőnek.

Az állam megjelenésével és a társadalom átalakuló rendjével párhuzamosan megjelent a király igénye arra, hogy bizonyos bűncselekmény esetén ő hozzon ítéletet; ez a megszilárduló királyi hatalom egyik következménye volt.

 (Forrás: femina.hu)

Az akkuzatórius per

Ahogy az állam monopolizálta a büntetőhatalmat, úgy terjedt el a bíróság és a per intézménye is. A 11-13. század között az ún. akkuzatórius eljárás volt az, ami meghatározta a bíróságok működését.

Így akinek bármilyen sérelme volt, az egyszerűen eljárást tudott indítani.

A 13. századra tisztázódtak az akkuzatórius eljárás pontos szabályai. Amennyiben a bíró úgy ítélte meg, hogy a felperes panasza és kezdeményezése alapos, a felperes megfizette az eljárás megindításához szükséges összeget, akkor a bíró perbe hívta az ellenérdekű felet, az alperest. Az alperes részéről kötelező volt a perbe lépés. Amennyiben nem tett eleget ennek a kötelezettségének, a bíró bírsággal sújtotta.

A tárgyalás csak akkor kezdődhetett meg, ha mindegyik fél személyesen jelen volt. Ezek a tárgyalások nyilvánosak voltak, bárki megtekinthette őket. A per a feleletváltással kezdődött, amikor is először a sértett adta el a panaszát és erre az alperesnek lehetősége volt reagálni. Ezt követően a bíró arról döntött, hogy kit terhel a bizonyítási teher, vagyis kinek kell bizonyítani a maga igazát. Érdekes, hogy az egész eljárás szóbeli volt, sokszor előfordult, hogy még a bíró is írástudatlan volt.

 (Forrás: greenfo.hu)

A bizonyítási eszközök

Ennek a korszaknak a legnagyobb sajátosságai egyértelműen a bizonyítási eszközök voltak, ami mai felfogással nézve nélkülöztek bármilyen racionalizmust. Gyakran folyamodtak formális, sőt, szakrális eszközökhöz, aminek kimenetele döntötte el a jogvitát. Mivel az esetek többségében a bírónak nem álltak rendelkezésére olyan tárgyi bizonyítékok, amik egyértelműen eldönthetik a bűnösség kérdését, ezért sokszor Isten segítségét kérték, hogy bizonyos szakrális cselekmények során ,,nyilvánítsa ki akaratát”. Nézzük sorban a legelterjedtebb bizonyítási eszközöket!

Az eskü során egy tényállítást vagy egy tagadást ünnepélyesen, Istenre való hivatkozással tettek meg.

Az istenítéletek akkor voltak elsősorban használtak, amikor nem állt rendelkezésre más bizonyíték. Az eljárás többi részéhez hasonlóan, ezek is előre meghatározott rendben, a nyilvánosság bevonásával zajlottak.

Az istenítéletek egyik leggyakoribb fajtája a hidegvízpróba volt, amit előszerettek alkalmaztak boszorkányperek esetén. Ennek során megkötözve vízbe hajították a vádlottat. Amennyiben a lemerült a víz aljára (és megfulladt) ártatlannak minősült. Ha viszont a víz felszínén maradt, akkor bűnösnek kiáltották ki, elítélték és kivégezték.

Ennek az istenítéletnek a párja a forróvízpróba volt, amikor egy gyűrűt kellett kihalászni egy forró vízzel teli üstből. Amennyiben a vádlott sérülés nélkül végre tudta hajtani a próbát, akkor bűnösnek minősült.

Magyarországon a legelterjedtebb formája az istenítéleteknek a tüzesvaspróba volt. Ennek részleteit a Pallas Nagy Lexikona az alábbiak szerint írja le:

,,A templom előcsarnokában (…) kellett a vádlottnak meghordozni egy 1-3 fontos tüzes vasat, melyet előbb megszentelt a püspök. Három nappal azelőtt már imádkozni, bőjtölni kezdett a vádlott, kezét pedig vászonba csavarták, hogy valami bübájos szert ne használhasson a vas izzó ereje ellen; a vásznat lepecsételték s a vádlottat szemmel tartották. Csak a próbánál bontották ki a kezét, de a próba után ugyanigy jártak el és csak harmadnap vizsgálták meg hivatalosan, megsérült-e, vagy sem. Tehát ártatlan-e, vagy bünös. Ha próbaközben a vádlott heves fájdalmat érzett, nem mozdult ki a templomból, vagy megfutott, hogy büntetését el ne vegye. Esetleg mezítláb 6-17 izzó szántóvason vagy égő máglyán keresztül kellett mennie vagy éppen izzó vaskesztyüt felhuznia a vádlottnak.”

Az áldozás próbáját leggyakrabban vétkes papokon alkalmazták. Ennek során abban a hitben éltek, hogy a bűnösen áldozó személy életét veszíti.

Az istenítéletek között említhető a keresztpróba is. Ennek során a perben állóknak egy kereszt előtt kellett állniuk, kitárt karokkal. Akinek a karja előbb lehanyatlott, az volt a bűnös.

Az istenítéletek között utoljára a perdöntő bajvívás említendő, aminek a ,,kiváltsága” csak a nemeseket illette meg. A párbaj azért tartozott az istenítéletek közé, mert a középkor embere úgy gondolta, hogy Isten mindig azt a felet segíti meg a harcban, akinek igaza van.

A tanúkkal való bizonyítás ebben az időszakban másodrangú volt, csak később lett a tanúvallomásnak perdöntő ereje.

A középkor emberének a világa Isten körül forgott, feltétel nélkül bíztak Isten erejében és igazában. Ezt bizonyítja az, hogy a perek többségét istenítélettel döntötték el. Ugyanakkor nem szabad szó nélkül elmenni amellett sem, hogy ebben a rendszerben már megjelentek a büntető eljárásjognak olyan elemei, amik a mai napig meghatározzák a büntetőjog rendszerét (nyilvánosság, ártatlanság vélelme…)

(Borítókép forrása: femina.hu)

Mindannyian ismerjük nagy íróinkat: Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt, később akár Móricz Zsigmondot, Szabó Magdát, Fekete Istvánt, Kertész Imrét és még sorolhatnánk. Mindannyian hallunk a 19. század végének irodalmi problémájáról, a rengeteg Petőfi-epigonról, az „új”, a modern hiányáról – némelyek akár bizonyos előhírnököket is fel tudnának sorolni. Most egy elfeledett magyar írót, egy korai modernség-előképet mutatunk be, igazi dacos, ízig-vérig magyart: Tolnai Lajost.

Büszke urak fia

Tolnai Lajosnak nem ez az eredeti neve, de ne gondoljuk, hogy idegen eredetű lett volna.

neve csupán származási helyéből, Tolna vármegyéből eredt – ugyanis az itteni Györkönyben született 1837-ben, a helyi nemesi származású jegyző, Hagymássy Sándor fiaként – akinek felmenői egyes hagyományok szerint Erdélyből érkeztek a Dunántúlra a kora újkorban, bár valószínűbbnek tűnik, hogy régi dunántúli család voltak. Apja soha meg nem alkuvó, lobbanékony, konok ember volt, az 1848-49-es szabadságharc után is büszke függetlenségi, a saját maga igazságáért mindig kiálló, erős, kötekedő természetű, aminek okán magának rengeteg ellenséget szerzett. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a család elszegényedett – előfordult, hogy emiatt patkányokkal laktak egy szobában.

Anyja, a dunaszentgyörgyi – az egyetlen tolnai, javarészt nemesek által lakott falu – Kolozsváry Julianna – felmenői minden bizonnyal Kolozsvár környékéről érkeztek az 1600-as években előbb a Felvidékre, Bars vármegyébe, majd onnan 1720 körül Dunaszentgyörgyre. Férjével ellentétben kevésbé harsány, de okos és ravasz természetű volt, rendszeresen megrótta férjét és fiát elhamarkodott viselkedésükért.

Dunaszentgyörgy református temploma - a költő anyai felmenői a nemesi lakosságú falu első telepesei közé tartoztak (forrás: Parókia Portál)

mintha semmi más kincsük nem lenne (bár az igazat megvallva: nem is nagyon volt).

- részletek A szentistváni Kéry-családból és A sötét világból. (Előbbi esetében egyértelmű a párhuzam, míg utóbbi önéletrajzi regény.)

Arany János nyomdokain

Elemi iskolai tanulmányai után Nagykőrösre ment – ahol

Felfigyelt a tehetséges diákra, aki ezután – mint szegény, nemes ifjú – református teológiát tanult Pesten. Első verseskötete a hatvanas években jelent meg, és lehetett volna belőle egy tipikus Petőfi- vagy Arany-utánzat: kortársai dicsérték, a népnemzeti irányzat megszokott képviselőjét látták benne, bár éppen Arany volt az, aki a próza felé irányította ezután, mert nem nyűgözték le Tolnai versei. Regényei sem sok mindenben különböztek a megszokottaktól: már halad valamiféle kritika felé, de züllött köznemeseket előtte is ábrázoltak. A kiegyezés előtt a Kisfaludy Társaság tagja, elismert író-költő. Polgári állása is volt: a teológián tanított klasszikus nyelveket, de időközben megnősült, fia született, és a bér kevésnek bizonyult.

Arany János, Tolnai magyartanára Nagykőrösön (forrás: Wikipedia)

A lelkész, aki nyílt utcán verte meg ellenfelét

Marosvásárhelyre 1868-ban került, és magasabb kultúrát várt, mint amit Magyarországon tapasztalt. De mit is kapott? Korrupt, műveletlen hivatalnokokat, ugyanolyan kulturális közeget. Mint jó kálvinista prédikátor komoly erkölcsi üzenetet hordoztak prédikációi: előbb a többi vásárhelyi lelkész ügyeit prédikálta ki – szeretőket tartanak, isznak, kártyáznak, nem tudnak prédikálni stb. Később a hivatalnokokat, értelmiséget ostorozta, majd nekiment a köznemességnek és az arisztokráciának.

Egyébként nem egyszer egyértelműen saját rokonságáról mintázta az alakokat, a már idézett, A szentistváni Kéry-család c. regényében például a Kéryeket lenéző Kolozsvári-lány az elbeszélő anyja.

Irodalomszervezéssel is próbálkozott, bár ebben sem volt túl sikeres. Prédikációi az elöljárókkal, paptársaival, később pedig a gyülekezet nagy részével szembe helyezték.

A marosvásárhelyi református Vártemplom (forrás: Wikipedia)

1884-ben visszatért a fővárosba, de ekkor már szembe fordultak vele egykori tisztelői, például Gyulai Pál. Minden regényében a valós alakokat keresték, akikről a szereplőket mintázta, és meg is találhatták bennük olykor. Valójában ő a hibákat meglátta a kiegyezés után is, és ami még fontosabb: ki is mondta ezeket. És

szemben az irodalmi élettel, amely beletörődött. Ugyanakkor az ellenzéki Petőfi Társaság tagjának választotta.

Élete fénykora

Kiegyezni soha nem tudott, de

Szabó Dezső elődjévé vált: féltette a falut az átalakuló gazdaságtól (ugyanakkor egyben szükségesnek is tartotta az újat). Gyakran ír az elmaradott, konzervatív világról – saját világáról – és a tenni akaró, olykor utópista és naiv, a fősodortól eltérő emberekről. Rengeteg írása jelent meg 1891-től az általa alapított és szerkesztett Képes Családi Lapok c. folyóiratban, 1894-95-ben pedig megjelent életrajzi műve, A sötét világ. Ez fontos kordokumentum, és segít megérteni Tolnait. Egyetemi magántanár lett, de megakadályozták, hogy taníthasson, ugyanakkor mindeközben polgári iskolai igazgató is volt. 1902-ben halt meg Budapesten, halálára három évvel később már Mikszáth Kálmán sem emlékezett pontosan.

Tolnai Lajos (forrás: Wikipedia)

Irodalmi értéke

A Magyar Irodalmi Arcképcsarnok szerint

Műveiben valódi problémákról ír, de sokszor elnagyolt az a kép, amit a társadalomról vagy az egyes szereplőkről ad, tényleg nem válik realistává, bár az akar lenni. Még fontosabb ennél, hogy

Ennek ellenére, főleg az 1884 után Budapesten keletkezett írásaiban, előfordulnak már pontosabb, irodalmi téren is jóval értékesebb és igényesebb művei. Kortársai közül azok, akik nem a kiegyezés elitjébe tartoztak, nagyon is elismerték, ugyanis

ráadásul a művei valóban igazságkeresők, leleplezők és botránykeltők.

Ez a soha meg nem alkuvó ellenzéki, negyvennyolcas ember egyébként egyházával szemben is kritikus volt, miközben megmaradt ostorozó kálvinista prédikátornak. Itt is az igazságot kereste: jótevőjét, aki pártfogolta, első magántanítványát szerezte, a gyönki gimnázium – ahol Nagykőrös előtt tanult – tanítóját, Filó Lajost önéletrajzi regényében megörökíti: később nagykőrösi lelkész lett, és lehetett volna püspök is, csak hát ellenfelének, Szász Károlynak mágnás kapcsolatai voltak…

A gyönki gimnázium jogutódja, a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium - az eredetileg Nagyszékelyben alapított gimnáziumot néhány év után áthelyezték Gyönkre, és Tolnai Lajos is itt tanult. Jogutódja Tolnai Lajos nevét viseli (forrás: Gyönk Város weboldala)

Akik maradéktalanul elismerték, azok természetesen Ady és Móricz. Ady szerint pontosan látta a problémákat, Móricz pedig egyenesen a modernség, a realizmus emberének tartotta, és a legnagyobb magyar regényíró elmének nevezte. Az igazságot azonban Mikszáth Kálmán és Németh László (A Nyugat elődei c. esszéjében) mondták ki:

hajlamos volt szereplőitől – Mikszáth szerint – „irigyelni” a boldogságot, és – Németh László szerint – „első felháborodásában aljasságokba keverte hőseit”. Ugyanakkor a Nyugat folyóirat elődjének tartotta. Azt írja továbbá:

mégpedig Szabó Dezső és Móricz Zsigmond. „Vajdában és Tolnaiban emelkedik fel az új irodalom első hulláma.”

Borítókép: Buda ostroma 1849-ben (forrás: Wikipedia)

Az újrahasznosítás stratégiái napjainkban kulcsfontosságú szerepet játszanak a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem terén. Az elhasznált anyagok újrahasznosítása nem csupán a hulladék mennyiségének csökkentését jelenti, hanem egy kreatív és hatékony megoldást is nyújt a természeti erőforrások megőrzésére. Ahogy egyre több ország és közösség lép a környezettudatos gondolkodás útjára, az újrahasznosítás megkerülhetetlenné válik a környezetvédelmi erőfeszítések során. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a különböző újrahasznosítási stratégiákat, és megismerjük, hogy milyen módon járulnak hozzá ezek a megoldások a környezetvédelemhez és a fenntartható jövőhöz. Lássunk hát bele az újrahasznosítás világába, és fedezzük fel azokat az innovatív lehetőségeket, amelyekkel közösen formálhatjuk a jövőnk fenntartható alapokra!

Az újrahasznosítás számos stratégiát és módszert foglal magában, amelyek lehetővé teszik az elhasznált anyagok és termékek újrahasznosítását, és azokat a gazdasági rendszerbe visszavezetik. Néhány közülük:

1. Anyagok szelektív gyűjtése: Az újrahasznosítás alapja a különböző anyagok szelektív gyűjtése, mint például papír, karton, üveg, fém és műanyag. Az elhasznált anyagokat külön tárolják, hogy megkönnyítsék a feldolgozást és újrahasznosítást.

2. Papír és karton újrahasznosítás: A használt papírt és kartont feldolgozzák, hogy újra papírt, továbbá kartondobozokat és más papír alapú termékeket állítsanak elő.

3. Üveg újrahasznosítás: Az üveg palackok és edények újrahasznosítása magában foglalja a felhasznált üveg újraolvasztását és új üvegtermékek előállítását.

4. Fém újrahasznosítás: A fém konzervek, italos dobozok és más fém tárgyak újrahasznosítása az új fémtermékek előállításával jár, csökkentve a nyersanyagok kitermelésének szükségességét.

5. Műanyag újrahasznosítás: A műanyag palackok és csomagolóanyagok újrahasznosítása magában foglalja az elhasznált műanyag újrafeldolgozását, hogy új műanyagtermékeket készítsenek belőlük.

6. Komposztálás: Az organikus hulladék komposztálása lehetővé teszi, hogy a szerves anyagokból tápanyagdús komposztot állítsanak elő a talaj javítása és mezőgazdasági célokra.

7. Energia visszanyerés: Olyan hulladékfajtákat, amelyek nem alkalmasak újrahasznosításra, energiatermelés céljából felhasználják, például égetés útján.

8. Termékek újrahasznosítása: Bizonyos termékek, például elektronikai eszközök vagy gépek, javítása és újrahasznosítása, hogy meghosszabbítsák élettartamukat és csökkentsék a hulladék mennyiségét.

Ezek az újrahasznosítási stratégiák együttműködve segítenek csökkenteni a hulladéklerakók terhelését, a nyersanyagok felhasználását, és csökkentik a környezetszennyezést, hozzájárulva a fenntarthatóbb és környezettudatosabb jövőhö

A környezetvédelem és a fenntarthatóság témakörei lassan megkerülhetetlen részei lesznek -szerencsére- a mindennapjainknak. Megfigyelhető azonban, hogy minden felületen ugyanazokat a sabloninformációkat találjuk meg, ha információt keresünk ebben a témában. Te vajon ismered azokat a tényeket is, amikkel nem kerülsz szembe minden nap?

Manapság számtalanszor említik és felhívják a figyelmet arra, hogy a kábítószer fogyasztása káros, hatalmas veszélyei vannak a fiatalokra nézve. Valójában miről is beszélünk, amikor a már-már baljóssá vált “drogozás” kifejezést használjuk?

A tudatmódosító szerek történelmi áttekintése

Jóval régebbre kell visszatekintenünk mint gondolnánk, ugyanis az első “kábítószerként” értelmezhető termékeket már egészen az őskor óta használja az emberiség. Meglepő, de új kutatások szerint a társadalmak már a neolitikum előtt alkalmaztak tudatmódosító szereket különféle rituális ceremóniákra, ünneplés céljából.

Különféle pszichoaktív szereket, dohányt, gombát és alkoholt is találtak a feltárások során.

A neolitikum alatt  bővült az emberek ismerete a kábító hatást okozó varázsszerekről. Fontos megjegyezni, hogy az ilyesfajta növények termései, magvak vagy akár maga a lábasokban felhevített cannabis is főként “túlvilági”, spirituális események alkalmával játszott központi szerepet. Jelentős ültetvények voltak a Közel-Keleten, a mai Kína területén pedig már régóta folyt az ópium termesztése. Gyógyszerészeti okok miatt is nagy volt e szerek jelentősége, hiszen sebek vagy gyulladásos betegségek, fertőzések kezelése során lényegessé vált különféle herbáriumok kialakítása és a növényismeret terjesztése. Részben azért is váltak az idős, tapasztalt emberek értékes tagjaivá az őskori társadalomnak, mert ők rendelkeztek megfelelő tapasztalatokkal az orvoslás terén.

Már az ősi India és az ókori Hellász népessége számára ismert volt az Amanita Muscaria nevezetű gomba, amit a közhasználatban légyölő galócaként emlegetünk. Elsőre valóban meglepő e veszélyes gombafajta külön célokra történő használata, mivel nagy mennyiségben a szervezet számára mérgező, ám amennyiben forrázva, kis adagokban fogyasztják, a halálos mérgezés valószínűsége igen csekély. A mérges gomba megevése szintén vallási, kulturális és orvosi célokból vált az emberek életének részévé.

A légyölő galóca külső fehér foltjait sokszor lemossa az eső. így könnyen összetéveszthető más gombafajokkal (forrás: turistamagazin.hu)

Régről ismertek az alkoholkinyerés és a koffeinkészítés fortélyai is. Példának okáért már a Biblia is említést tesz Noé története kapcsán borvidékekről és a részegedés folyamatáról. Nem volt idegen a tömeges sör- és borfogyasztás a középkori egyházak és szerzetesek számára sem. A kora középkori európai mentalitás – ami abban teljesedett ki, hogy a fanatikusan vallásos ember egy ideálképet kergetett és a lelkét “tökéletesítette” azzal, hogy a bűnös test vágyait a lehető leginkább korlátozza – nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a klerikusok és a hitbuzgók körében tömegesen elterjedt az alkoholizmus. Már csak azért is népszerűek voltak a középkori  szeszes italok, mert a víz sok helyütt szennyezett volt a csatornarendszerek hiánya miatt, s jóval higiénikusabb és biztonságosabb volt a bor vagy a sör ivása. A végletekig elmenő aszketikus lét és a sanyarú önmegtartóztatás sokaknál komoly mentális problémákkal járt, az emberek magukba fordultak és az alkohollal próbálták elnyomni lelki vívódásukat. 

Az európai gyarmatosítás és az azt követő századok rengeteg ember életvitelét változtatták meg, ha abból indulunk ki, hogy a koffein, a dohánytermékek és a teák tömegesen kezdtek beáramlani az Új Világból. Még a hódítók megjelenése előtt ismert volt az amerikai őslakosok számára a rekreációs szerek széleskörű ismerete. Az azték, zapotec és a maja kultúrában is bevett szokás volt például a dohányzás, de sokféle “gyógyfű” alkalmazásától sem riadtak vissza a prekolumbiánus, mezo-amerikai népek. Legjellegzetesebb használata a kábító hatású készítményeknek szintén gyógyítási célok miatt bontakozott ki és sámánok, gyógyítók rendelkeztek velük. Sokan úgy vélték, hogy a túlvilággal való érintkezés, kapcsolattartás ezen anyagok segítségével lehetséges. Említhetünk olyan főzeteket is, melyek több fűszerből és növényből lettek gondosan előkészítve, ilyen volt például az úgynevezett balché ital is, melyet – gyógyító hatása miatt – a maják előszeretettel fogyasztottak.

Egy dohányzó maja pap (forrás: smokingpipes.com)

Újabb sarokpont volt a 19. századra rendkívül széles körben elterjedő ópiumkereskedelem, melynek legfontosabb exportőre Kína volt. Ezzel párhuzamosan a felvilágosult európai kultúrkörben egyre inkább kezdett teret hódítani az akkor még gyerekcipőben járó pszichológia és elmondható, hogy fejlődött a tudományos élet.

Szintén a 19. századhoz köthető egyébként a mai napig életbevágóan fontos penicillin feltalálása, mely révén közvetlenül több millió embert sikerült meggyógyítani a kóroktól. Hasonlóan jelentékeny folyamat volt a tömeges immunizáció és az ahhoz kapcsolódó védőoltások elterjedése.

A dohányzást illetően sajnos nagyon sokáig megosztó volt a közhangulat és egészségügyi kockázatait csak a 20. század második felében kezdték globális szinten realizálni. Mivel az átlagember néhány száz évvel ezelőtt még viszonylag fiatalon elhunyt különböző járványok és háborúk miatt, az orvosok számára a cigarettaszívás veszélyei kevésbé voltak szembetűnőek, mint napjainkban. Habár a nikotinfüggők száma szerencsére csökkenő tendenciát mutat, még a mai napig világszerte nagy a piaca a dohánytermékeknek.

Milyen növény a Kannabisz, másik nevén Marihuána?

A kender termesztéséről talált emlékeink Kínához köthetők, ahol az időszámításunk előtti 3. évezredben már jótékony hatását felismerve, előszeretettel alkalmazták a császári udvarban.

Nyugtató, görcs- és gyulladásoldó tulajdonságát főként a kendernövény virágában található THC, azaz Tetrahydracannabinol okozza. Tulajdonképpen mára már a köznyelvben elterjedt “fű”-ből nem csupán cigarettát, hanem gyógyolajokat és egyéb étrend-kiegészítőket is gyártanak.

A kannabisz mindennemű termesztése sokáig az egész nyugati világban tiltott volt, majd az 1990-es években elkezdődtek különböző laboratóriumi kísérletek, melyek során egyre elfogadottabbá vált a marihuána orvosi célú felhasználása. Kalifornia államban elsőként legalizálták a növény vásárlását és termesztését, de ma már több ország is engedélyezte a kannabinoidokkal való gyógyászati kezeléseket. Hangsúlyos, hogy eltérően más kábítószerektől, a marihuána mellékhatásai meglehetősen enyhék és sokkal kevésbé hajlamos függőséget okozni, mint más drogkészítmények.

Összevetve a magas alkoholtartalmú italok fokozott fogyasztásával, a marihuána kevésbé bizonyul veszélyesnek mind a használójára, mind az adott környezetre nézve. Meg kell itt említeni, hogy ellenben a kannabisszal, az alkohol – melynek fogyasztása globálisan évente megközelítőleg 3 millió ember halálát okozza – forgalmazása a piacon teljesen legális egyetemben az egészségre szintén rendkívül káros dohánytermékekkel.

Nagyon fontos, hogy mérlegeljünk és különbséget tudjunk tenni drog és drog között, ugyanis számos esetben komoly függőség alakulhat ki. Magától értetődő, hogy egy házilag is alkalmazott gyógyászati készítmény, például a paracetamol is drognak minősül, tehát számos esetben nem kell feltétlen olyan veszélyes és addiktív szerekre gondolni, mint például az amfetamin.

Hasonlóan lényeges ezzel egyetemben, hogy a piaci aktualitásokkal és a jelenleg hatályos jogszabályokkal is legyünk tisztában – sokszor ez inkább akkor okoz gondot, mikor valaki példának okáért marihuánát szállít be egy, az azt korlátozó országba anélkül, hogy tisztában lenne a fogadó ország szabályaival. Magyarországon jelenleg tilos a kannabisz árusítása és egyéni felhasználása is.

Milyen előnyökkel járna a legalizálás?

Felmerülhet a kérdés, hogy megérné-e a közeljövőben legalizálni a kender termesztését és árusítását. Sokak által vitatott téma ez, mivel egyrészt még számos kísérlet zajlik a cannabis hatásai tekintetében, másrészt komoly gazdasági érdekek ellenzik a legalizációt a piacon. Habár túlzott használata nem javasolt, az orvosi kannabisz kifejezetten biztató eredményeket tudott felmutatni például a multiplex sclerosis betegség kezelése folytán. Az sem mellékes, hogy a tiltott és üldözött portéka így-vagy úgy megjelenik a feketepiacokon, ugyanis a termék iránti kereslet nem szűnik meg azzal, ha központilag betiltják. Veszélyes viszont, hogy az illegálisan működő piacokon – mivel semmilyen szerv nem tudja kontrollálni és ellenőrizni forgalmazását – olyan drogok is elérhetővé válnak, melyeket bármiféle protokollt kikerülve gyártanak, így fogyasztásuk sok esetben akár halálos kimenetelű is lehet.

Kétségtelen tehát, hogy a marihuána törvényes piacának kialakítása mindenki számára előnyös lenne. Elsőre meglepő, de valójában a fiatalság körében nem emelkedne drasztikus módon a kábítószer-fogyasztók aránya a kannabisz törvényessé tételével. Egyik számottevő oka ennek az, hogy a kannabisz - mint már korábban hangoztattuk - nem minősül nagy függőséget okozó drognak, másrészt pedig a diákok körében már eleve elterjedt a “fű” fogyasztása és importja Magyarországon.

Mindent egybevéve, nem titok, hogy rengeteg alkoholárusító nagyvállalat érdekeltségeivel menne szembe bárminemű rekreációs drog legalizálása. Érzékenyen érintené a szintén konkurens dohánypiacot is. A fogyasztók egészségügyi szempontból viszont jól járnának, mivel leszűkítené a feketepiac mozgásterét, valószínűsíthetően ellensúlyozhatná a dohányzást, de kedvezően hatna az alkoholizmus elleni versenyre is. Természetesen ez esetben is hangsúlyozni kell a mértékletesség elvét és a bárminemű addiktív termék használata előtti megfelelő tájékoztatást.

(Borítókép forrása: szimpatika.hu)

Karrier szempontjából a magyar nemesség számára a huszadik század elején kiemelt jelentőségű volt a császári-királyi kamarási cím – amelyet ugyanakkor csak az nyerhetett el, aki bizonyos számú, meghatározott nemesi ősöket fel tudott mutatni. Gondolnánk, hogy Horthy Miklósnak ez sikerült, de volt egy rejtélyes anyai nagymama…

Horthy Miklós felmenői

Apai ágon a család 1635-ben kapott nemességet, és valószínűleg Kolozsvár környékén éltek, ahova Debrecenből kerülhettek át – bár elterjedt, hogy székely eredetűek, ez valószínűleg Horthy Miklós körének terméke.

Apai nagyapja révén az ősi kárpátaljai Ilosvayak, a Jármyak, a szilágysági Szodorayak, a bihari Csanádyak és még napestig sorolhatnánk; nagyanyja pedig az ősrégi abaúji bizáki Puky család sarja, olyan felmenőkkel, mint a régi Fáy vagy Monoky családok, a szentmártoni Ónodyak – akik közül az első magyar betyár, Angyal Bandi származott –, és innen őse, anyai dédanyja révén az a roffi Borbély család, amelyik Erdélyből jött a 17. század végén, harcolt Eger visszafoglalásánál, ott volt Rákóczi mellett, majd birtokossá vált Tiszaroffon – és tulajdonképpen egyik gyökere Horthy ősi birtokos voltának.

Horthy Miklós szülei (forrás: Wikipedia)

Anyai nagyapja révén hasonlóan újkori nemesítésű családból ered, anyjának, Halasy Paulának a nemzetsége ugyanis 1618-ban kapott nemességet, és eredetileg az Észak-Dunántúlon élt. Az ükapa, Halasy Márton lett birtokos Dévaványán, akkor Jász-Nagykun-Szolnok (ma Békés) vármegyében, de a házasságok révén Horthy innen részben felvidéki, részben dunántúli, főleg zalai családok leszármazottja, és mindkét ágon bőven találunk ősi nemeseket: Rakovszkyak, Pongráczok, Kubinyiak, Csúzyak, a már Árpád-korban szereplő ősi szentgyörgyvölgyi Bakács család tagjai (ráadásul a bárói címmel rendelkező ág), a Talliánok és a Sibrikek – utóbbi családból származott Deák Ferenc anyja.

Milyen igazolást kapott Horthy Miklós?

Ugyan ekkor még nem feltétlenül lett volna szükség az anyai nagymama nemességére, mivel azt csak 1898-ban írták elő, de az osztrák nemesek a magyarokat kétkedve fogadták, így titokzatos nagyanyjukat megpróbálták beilleszteni egy nemesi családba. A kutatással előbb Baptist Witting bécsi genealógust, majd Magasházy Bélát, Borsod vármegye főlevéltárosát bízták meg.

A kenderesi Horthy-kastély, amely a család anyai, Halasy-ági öröksége (forrás: Wikipedia)

Két évtizeddel később, amikor Horthy befejezte a szárnysegédi szolgálatot az uralkodó mellett, mégis megkapta a kamarási címet – bár 1913-at írunk ekkor, és több olyan udvari bált nem tartottak, ahová hivatalos lett volna, mert jött a világháború. A benyújtott dokumentumok szerint Garber Erzsébet apai ágon az 1714-ben nemesített Gerber családból származik, anyai ágról pedig a dunántúli nemes Szladovitsok a felmenői. A szülők eszerint Nagycenken kötöttek házasságot, de a benyújtott családfán utólag kérdőjelet raktak, és jelezték, hogy a származás bizonytalan. Persze a vizsgálattal megbízott udvari tisztségviselő (Alfred Anthony von SIegenfeld) jelezte, hogy a vizsgálat csupán formális (elegendőnek tartotta, hogy Garber Erzsébetet lánya keresztelési bejegyzésében tekintetesnek nevezik). Mikor került elő újból a kérdés?

Horthy Miklós (forrás: Wikipedia)

Feltételezett zsidó gyökerek

A náci Németországban többször is elővették a velük szövetséges államok államfőinek családi hátterét, bár általában szemet hunytak az esetleges zsidó gyökerek felett (amíg az illető lojális volt), mondjuk a nyugat felé tett békepuhatolózások idejében még nagyobb nehezítést jelentettek volna Horthy számára.

Egy német diplomata, Edmund Glaise von Horstenau (korábban a bécsi hadi levéltár igazgatója, tábornok) naplójából az derül ki, hogy a nagymama táncosnő volt. Innen már az anyakönyvek alapján nagy valószínűség szerint megállapítható Horthy nagyanyjának kiléte.

Ünnepelt bécsi táncosnő

bár egyszer előkerült egy címer, de koronás, tehát nemességre utaló címert az osztrákoknál nem csak a nemesi családok használtak, ráadásul nem biztos, hogy családi címerről beszélünk. Katolikusnak keresztelték a Szent István-plébánián – vagyis nem volt zsidó származású, de ezt a kortársak nem tudhatták, mivel rossz években keresték a születését, és nem találták, ami sok feltételezésnek adott alapot. Előbb Bécsben, majd Pozsonyban és Pesten lépett fel, később a budai német színházba került. Itt ismerkedhetett meg Halasy Józseffel – innen már egyértelmű a történet.

A bécsi Szent István-plébániatemplom (Stephansdom), ahol Horthy nagyanyját keresztelték (forrás: Wikipedia)

Gerber Erzsébetet már Bécsben is kiváló táncosnak és énekesnek tartották, de a kezdeti nehézségek után a prózai fellépésekben is remekelt.

két óra alatt meg tudott tanulni egy szerepet, és előfordult, hogy meg kellett ismételnie a daljátékát, mert a közönség ezt kívánta. Viszont mivel nem volt nemesi származású, így a kamarási cím iránti igénynek miatt nem fért fel a családfára. Azt nem tudjuk, hogy Horthy és környezete mennyit tudott róla, de nagyon úgy néz ki, hogy keveset. Egyébként egyik testvére valószínűleg látogatóban lehetett náluk az 1850-es években, amikor is teherbe ejtett egy tiszántúli (tiszaroffi) lányt…

Forrás: Cseh Géza: Egy elfelejtett reformkori színésznő nyomában. Horthy Miklós rejtélyes nagyanyja. Turul 92. (2019) 145–151.

Borítókép: A reformkor nagy magyar színésznői: Kántorné, Székelyné, Déryné. Forrás: Závodszky Géza–Hermann Róbert: Nemzet születik. Új képes történelem. Bp. 1997. 15. (forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

Sorozatunkban végigjártuk a munkavállaló jogait, kötelezettségeit, valamint azt, hogyan áll össze a munkaviszony megszüntetésének a rendszere. Az utolsó részt a felmondási tilalmaknak és a felmondási korlátozásoknak szenteljük. Ezzel a kis kiegészítéssel lesz valójában teljes a munkaviszony megszüntetésének a rendszere és amellett önmagukban is hasznos információk a tilalmak és korlátozások ismerete.

A felmondási tilalom

A felmondási tilalom fogalma elég egyértelmű: azokban az esetekben, amikor fennáll a tilalom, a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszony felmondással. De mik ezek az esetek?

A terhesség, a szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés ideje, önkéntes tartalékos szolgálat, valamint a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéstől a felmondás közléséig 30 napig tartó felmondási tilalom.

Érdemes megemlíteni, hogy a vezető beosztású munkavállaló esetén nem nyújt védelmet a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Tehát a vezető beosztású munkavállalónak ugyanúgy fel lehet mondani ezen idő alatt is. 

Fontos kiemelni azt is, hogy a munkavállaló csak akkor hivatkozhat a várandósság és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés adta védelemre, ha arról tájékoztatta a munkáltatót.

Egy kicsit érdemes kibontani, hogy mit is jelent a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon alapuló felmondási tilalom. Ez a tilalom alapvetően két esetet ölel fel: az első a gyermek 3 éves koráig, a másik pedig a gyermek 10 éves koráig, a gyermek személyes gondozása érdekében illeti meg a munkavállalót.

Ez a felmondási tilalom a nőket és a férfiakat is védi, hiszen bármelyik szülő jogosult arra, hogy otthon lehessen a gyermekével. Abban az esetben azonban, amikor a gyermek gondozása céljából történő szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, akkor a szülők közül csak a nőt illeti meg a védelem.

Amíg fennáll - a fentiek közül bármelyik okból - a felmondási tilalom, addig a munkavállalóknak nem lehet jogszerűen felmondani.

A felmondási korlátozások

A felmondási korlátozásoknak három típusa van: az első, amikor a munkáltató csak akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha teljesít bizonyos többletkritériumokat, a második esetben a felmondás érvényességéhez egy harmadik személy egyetértése szükséges, a harmadik eset, pedig azt a kört fedi le, amikor ugyan a munkáltató közölheti a felmondást, de a felmondási idő kezdete - bizonyos okokból - csak később kezdődik.

Védett kor

A védett kor a felmondási korlátozások első típusába esik, vagyis a munkáltató csak bizonyos többletkritériumok esetén szüntetheti meg a munkaviszonyt.

Ez a felmondási korlátozás csak abban az esetben illeti meg a munkavállalót, ha határozatlan idejű munkaszerződése van.

A többletkritériumok ekkor úgy védik a védett korú munkavállalót, hogy csak akkor szüntethető meg a munkaviszonya, ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentősen megszegi vagy olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását ellehetetleníti.

Egyéb okból - munkavállaló képessége vagy munkáltató működéséből fakadó okok miatt - csak akkor szüntethető meg a védett korú munkavállaló munkaviszonya, ha az adott munkahelyen nincsen a munkavállalónak megfelelő betöltetlen, másik munkakör vagy az erre történő ajánlatot a munkavállaló visszautasította.

Harmadik személy egyetértése

 A harmadik személy egyetértése a felmondási korlátozások második típusát öleli fel.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy az Mt. által meghatározott esetekben (ha a munkáltatói felmondás az üzemi tanács elnökére, az üzemi megbízottra, vagy a választott szakszervezeti tisztséget  betöltő munkavállalóra irányul) kimondja, hogy a munkáltató általi felmondás csak harmadik személy (pl. üzemi tanács, munkavállalók közössége, felsőbb szakszervezeti szerv) előzetes egyetértése esetén érvényes.

Felmondási idő kezdetének az elhalasztása

A felmondási idő kezdetének az elhalasztása lehetővé teszi a munkáltató számára a felmondás közlését, de a felmondási idő csak a védelmi időszak lejártát követő napon kezdődik meg. Mik ezek az esetek, ahol fennáll ez a védelem?

A szerző az alábbi tankönyvet használta forrásként