Reaktor

Munkajogi sorozatunk célja, hogy a munkavállalók képbe kerüljenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, amiket őket illetik, valamint terhelik a munkaviszony során. Sorozatunk előző részeiben áttekintettük a munkavállalók jogait, kötelezettségeiket, most pedig jöjjön a nagy mumus: a munkaviszony megszüntetése, köznapi nevén a felmondás.

A munkaviszonyt természeten nem csak felmondással lehet megszüntetni. A munkaviszony automatikusan megszűnhet több okból: munkavállaló halála, határozott idejű munkaviszony idején a határozott idő lejárta… De mi ebben a cikkben a munkaviszony megszüntetésével foglalkozunk egy kicsit részletesebben. A munkaviszony megszüntethető: közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással.

A közös megegyezés

A megszüntetési módok közül a legegyszerűbb, néhány lényeges szabályát érdemes csupán megemlíteni.

A közös megegyezésben mindenképpen rögzíteni kell azt, hogy a felek akarata az, hogy megszűnjön a munkaviszony. Ennek az akaratnak kifejezettnek, egyértelműnek, félreérthetetlennek és feltétel nélkülinek kell lennie.

A közös megszüntetésnek nem kell tartalmaznia indokolást, csak a fentiekben kifejtett akaratnyilatkozatot, valamint a megszüntetés időpontját.

 (kép forrása: https://www.istockphoto.com/hu)

A felmondás

A felmondás a munkaviszony megszüntetésének az a fajtája, amikor az egyik fél – a másik fél hozzájárulásától függetlenül – egy egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a munkajogviszonyt, jövőbeli hatállyal.

A felmondás szabályozása – sajnos – nem egységes, így külön kell beszélni a felmondásról akkor, ha munkavállaló, ha munkaadó szünteti meg és sajnos az sem mindegy, hogy határozott vagy határozatlan idejű szerződésről van-e szó. A teljesség igénye nélkül tekintsük át a felmondások egyes típusait.

Munkáltatói felmondás – határozatlan idejű munkaviszony esetén

Törvény értelmében a munkáltató csak három esetben szüntetheti meg ekkor a munkaviszonyt: a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása miatt (pl. megtagadja a helyes munkáltatói utasítást, nem teljesíti a rendelkezésre állási kötelezettségét…), munkavállaló képességei miatt (pl. a munkavállaló alkalmatlan, nem együttműködő…) vagy a munkáltató működésével kapcsolatos ok miatt (pl. létszámcsökkentés, átszervezés…).

(kép forrása: https://erthetojog.hu/munkajog/munkakapcsolat-megszuntetese/)

Munkáltatói felmondás – határozott idejű munkaviszony esetén

Ebben az esetben is meghatároz törvény konkrét indokokat, amikor megszüntethető felmondással a jogviszony. Ezek pedig az alábbiak: felszámolás vagy csődeljárás tartama alatt, munkavállaló képességei miatt (ez megegyezik a határozatlan időtartamú felmondás okaival), illetve akkor, ha munkaviszony fenntartása külső ok miatt ellehetetlenül (pl. hatósági engedélyhez kötött munkáltatói működés esetén visszavonják az engedélyt)

Munkavállalói felmondás – határozatlan idejű munkaviszony esetén

Kedves munkavállalók, ezzel a lehetőséggel, bármikor élhettek és indokolnotok sem kell döntéseteket.

Munkavállalói felmondás – határozott idejű munkaviszony esetén

Ezt a felmondást már indokolni kell és az ok csak olyan lehet, ami lehetetlenné teszi a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását vagy annak fenntartása aránytalan sérelemmel járna.

 (kép forrása: https://blog.vantagecircle.com/employee-termination/)

Az azonnali hatályú felmondás

Az azonnali hatályú felmondásnak három különböző fajtája van, és – nyilván – mindegyik más szabályok szerint működik. Lássuk őket sorban!

Indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás

Mivel ez azonnali hatállyal szünteti meg a munkaviszonyt, ezért csak részletesen szabályozott, súlyos esetekben van lehetőség az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás alkalmazására.

Ezen megszüntetési módnak két oka lehet: ha valamelyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi (pl. a munkáltató több hónapon keresztül nem fizet bért…) vagy ha bármely fél olyan magatartás tanúsít, ami lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását (pl. a sofőr elveszíti a jogosítványát…).

Az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondást csak szigorú határidőket betartva lehet alkalmazni, így ezen határidők ismerete elengedhetetlen mindkét fél számára. A felmondási okról való tudomásszerzést követő 15 napon belül, de ez legfeljebb az ok bekövetkezésétől számított 1 év lehet (bűncselekmény elkövetése esetén annak elévülési ideje).

(kép forrása: https://www.businessmanagementdaily.com/64853/what-to-include-in-an-employee-termination-form/)

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás

 Ezzel a megszüntetési móddal szintén bármelyik fél élhet, azonban ezt senkinek sem kell indokolnia és mind a határozatlan, mind a határozott idejű munkaviszony felmondható ilyen módon.

A határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú, munkáltatói felmondása

Ebben az esetben a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt azonnali hatállyal a munkavállaló hozzájárulása nélkül, azonban ezt csak kártalanítás fizetése ellenében teheti meg, viszont indokolás nélkül és csak határozott idejű munkaviszony esetén.

A kártalanítás törvényben meghatározott mértéke: tizenkét hónapra járó távolléti díj, vagy ha a határozott időből hátralévő idő ennél rövidebb, akkor a hátralévő időre járó távolléti díj összege.

A szerző az alábbi tankönyvet használta forrásként.

(Borítókép forrása: https://www.iranbestlawyer.com/dismissal-of-an-employee-due-to-the-lack-of-good-performance-or-ethical-issues/)

Gyerekkorunk kedvenc játékaira mindig nosztalgiával tekintünk majd, de az örök kedvenceket is meg lehet unni idővel. Bár még mindig szívesen veszem elő a Catant, a Ticket to Ride-ot, vagy a Cluedo-t, mára már lett egy sor új kedvenc, melyek tökéletes kiegészítői lehetnek egy barátokkal töltött nyugis estéhez… főleg, ha veszi a társaság a poént. :)

Robbanó cicák

Ez a játék már régóta elég népszerű itthon, és gondolkodtam is, hogy felkerüljön-e a listára, de annyira élvezetes, vicces, és izgalmas, hogy nem hagyhattam le. A játékszabály nagyon egyszerű, viszont a kártyapakli lapjain lévő feliratok olvasgatására megéri időt szánni, mert fergeteges! Nem fogom lelőni a poént, de vigyázat: könnyű dühbe gurulni! 
 

Pandemic

Az elmúlt évek tükrében aktuális a téma, de egyáltalán ne egy riogatós, “covidos” játékra számítsunk. Fordulatos, izgalmakkal teli estére készüljünk, főleg, ha a szabályokkal sikerül megbarátkozni - azért kell hozzá pár perc az biztos! A játékosoknak együtt, csapatként kell legyőzniük a világjárványt, ehhez pedig speciális egyedi képességeiket kell felhasználniuk, a vírus azonban nagyon gyorsan terjed…

Betrayal at House on the Hill

Ha szeretted a Cluedot gyerekkorodban, és a rejtélyek megoldását is izgalmasnak találod, akkor a következő horror/stratégiai játék biztosan levesz majd a lábadról. A játékhoz 50 hátborzongató történetet kapunk, így minden alkalommal más és más környezetben deríthetünk fényt az igazságra, de nem árt vigyázni, hiszen a csapatban van egy áruló is!

What Do You Meme

Ha előszeretettel használsz mémeket a mindennapokban, és még esetleg a popkultúrában is jártas vagy, akkor ezt a játékot neked találták ki. Nekem személy szerint az egyik kedvencem, viszont csak olyan társasággal érdemes játszani, akik nem veszik túl komolyan a dolgokat és szintén nem idegen számukra a mémek világa. Fergeteges poénokra és hatalmas nevetésekre lehet számítani, nem véletlenül ez napjaink egyik legnépszerűbb party játéka.

Cards Against Humanity

Akinek már az előző játék is sok volt, annak semmiképp nem ajánlom a Cards Against Humanity-t. Sötét humor, ízléstelen viccek, és még több sötét humor került ebbe a játékba, amelyet nagyszülőktől, sértődékeny típusú ismerősöktől, és “Karen”-ektől mindenképp tartsunk távol! Ha viszont a baráti körünk bírja a gyűrődést, akkor ez lesz a csapat kedvence. Ötletes, vicces, és akár órákig is leköti a bandát.

Sorozatunkban igyekszünk összeszedni azokat a tudnivalókat, amelyek minden munkavállaló számára hasznosak lehetnek. Sorozatunk előző részében a munkavállalók jogait részleteztük. Ebben a részben kevésbé élvezetes vizekre evezünk és sorra vesszük a munkavállalók kötelezettségeit is.

A munkavállalói kötelezettségek azok az általános szabályok, amelyek alapján zajlik a munkavégzés. Hasznos ismerni ezeket a kötelezettségeket, hiszen ezek meg nem léte, vagy nem szabályok szerint történő alkalmazása durvább esetben a munkaszerződés megsértését eredményezi.

Munkavégzési kötelezettség

Ezen felételeknek párhuzamosan, a munkaidő teljes időtartama alatt meg kell valósulnia ahhoz, hogy a munkavégzési kötelezettséget teljesítse a munkavállaló.

A megjelenési kötelezettség természetesen azt jelenti, hogy a munkaidő kezdetére a munkavégzési helyen kell lenni, aminek feltétele, hogy a munkaidő-beosztást a munkáltató elkészítse és a munkavállaló tudomására hozza. Természetesen előfordul, hogy a munkavállaló pl. dugóba kerül és késni fog. Ekkor az a kötelezettség terheli, hogy azonnal értesíti erről a munkáltatót.

A munkára képes állapot és annak megőrzése jelenti egyrészt, hogy alkoholtól és kábítószertől mentesen jelenjen meg a munkavállaló.

Ezen feltételek fennállását a munkáltató ellenőrizheti. Ekkora a munkavállalónak köteles vele együttműködni, de ügyelni kell arra, hogy ez az ellenőrzés ne jelentse a munkavállaló személyiségi jogainak a sérelmét.

Rendelkezésre állási kötelezettség

A munkavállaló ezen kötelezettsége eléggé egyértelmű.

Köteles a munkaidő teljes időtartama alatt a munkáltató rendelkezésére állni.

Elvárható szakértelemmel, az utasításoknak megfelelő munkavégzés

Ez két kötelezettséget foglal magában: az általában elvárható szakértelmet, valamint a munkára vonatkozó szabályok betartásával történő munkavégzést.

A második kötelezettség pedig értelemszerűen arra irányul, hogy a szakmai szabályoknak és a munkáltató utasításainak teljes mértékben eleget tegyen. Vannak olyan esetek, amikor a munkavállaló megtagadhatja a munkáltató utasítását. Köteles megtagadni, amennyiben más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. Megtagadhatja az utasítást, amennyiben az saját életére, testi épségére veszélyt jelent vagy szabályba, jogszabályba ütközik az.

Együttműködési kötelezettség

A munkavállalónak egyrészt együtt kell működnie a munkatársaival, másrészt harmadik személyekkel is. Harmadik személy lehet ügyfél, más munkáltató, alvállalkozó… szinte bárki, akivel a munkavégzés alatt kapcsolatba kerül.

A munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás

Titoktartási kötelezettség terheli a munkavállalót. Ezt általában külön szerződésben, nyilatkozatban szabályozzák a felek egymás között, így ennek határait általában ezek a dokumentumok határozzák meg.

A munkáltató jogos gazdasági érdekének a védelme azt foglalja magában, hogy a munkavállaló úgy végezze munkáját, hogy az ne okozzon gazdasági hátrányt munkáltatójának.

Munkaidőn kívüli elvárt magatartás. Ez a kötelezettség, annyi mindent foglal magában, hogy nem is lehet egy felsorolásban lefedni. Azonban ez a kötelezettség néha jogszerűen eredményezheti azt, hogy bizonyos esetekben a munkavállalót csak korlátozott véleménynyilvánítási jog illesse meg, hiszen nagy közönség előtt nem szidhatja alaptalanul a munkáltatóját.

Az összeférhetetlenség azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló további munkaviszonyt akar létesíteni, akkor informálnia kell erről a munkáltatóját, aki jogos gazdasági érdekében választásra kényszerítheti munkavállalóját.

A munkavállaló nem fogadhat el harmadik személytől díjazást nem fogadhat el a munkaviszonyban való tevékenységére tekintettel a munkáltató engedélye nélkül.

A szerző az alábbi tankönyvet használta forrásként

F-16 Fighting Falcon többcélú vadászbombázók a Román Légierő kötelékében. Forrás: Ziarul Financiar

Az elmúlt időszakban egyre többször lehetett olvasni a hazai és külföldi sajtóban arról, hogy Románia milyen hadászati eszközöket szerzett be, illetve tervez beszerezni. A legújabb ilyen irányú haderőfejlesztés a négy darab Patriot légvédelmi rendszer megvásárlása volt, ugyanakkor érdemes megvizsgálni azt is, hogy az említett beruházáson kívül Románia milyen mértékben és irányban fejlesztette a hadseregét a 2016 óta eltelt időszakban.

Elsősorban fontos megemlíteni, hogy miért is nem meglepő az, hogy ilyen mértékű katonai beruházások történtek az elmúlt időszakban. A román legfelsőbb védelmi tanács (Consiliului Suprem de Apărare a Ţării - CSAT) 2017. augusztus 1-én fogadta el azt a törvénytervezetet, amelynek megfelelően a 2017-2026 közötti időszakban a román éves GDP 2%-át kell a hadsereg kiadásaira fordítani.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni azt is, hogy Klaus Iohannis román elnök 2022. március 1-én jelentette be azt a stratégiai döntést, amely szerint a haderőfejlesztésre fordított kiadásoknak a jelenlegi 2% helyett a GDP 2.5%-át kellene kitenniük. Látható tehát, hogy az ország igen komoly forrásokat csoportosít és tervez átcsoportosítani a költségvetésből a védelmi tárca számára.

A CSAT-határozat után alig két hónappal, 2017. október 10-én már tető alá is hoztak egy haderőfejlesztésre vonatkozó szerződést az amerikai General Dynamics vállalat és a Romarm-hoz tartozó, bukaresti Uzina Mecanică állami nehézipari vállalat között. 2018. januárjában a felek egy újabb megállapodást kötöttek, tovább erősítve a kölcsönös együttműködést. A román állami cég a szerződésben foglaltak szerint a svájci Mowag-üzemek által gyártott Piranha 5 nevű szárazföldi páncélozott járművekből 227-et vásárolt, megközelítőleg 895 millió euróért. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szerződés szerint az első harminc Piranha 5-t leszámítva a harci járművekhez szükséges alkatrészeket Bákóban gyártják, majd az évek óta megrendelések nélkül működő Uzina Mecanică Bucureşti állami hadipari gyárban szerelik össze.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy nem ez volt az első szerződés, amely páncélozott szárazföldi járművekre vonatkozott: az Uzina Autometanica Moreni román állami vállalat még 2016. november 11-én írta alá a német Rheinmetall Landsysteme fegyvergyártó céggel azt a megállapodást, amely szerint a német cég Romániában gyártaná a páncélozott járművekhez szükséges alkatrészeket. Ez a beruházás azonban ,,befektetők hiányában" sosem valósult meg.

Piranha 5 típusú páncélozott hadi járművek gyakorlat közben. Forrás: defensromania.ro

A szárazföldi páncélozott járműarzenálján kívül a román állam a légierejét is igyekezett megerősíteni, illetve modernizálni. A rendszerváltás utáni Román Légierő nagyrészt az elavult MiG-21-es vadászgépekre támaszkodott, és az elmúlt időszakban ezt az állományt igyekezett lecserélni a román honvédelmi tárca. Itt érdemes egy rövid kitérőt tenni, és megismerni a MiG-21 LanceR-ek forgalomból való kivonásának okait. A gépeket a román állam még 1962-ben vásárolta a Szovjetuniótól, majd 1992-ben Izrael és Románia keretmegállapodást kötött, mely szerint a kiválasztott gépeket felújították és ,,nyugatosították" (így kapták meg a LanceR utónevet is).

A legutóbbi ilyen tragikus kimenetelű baleset 2022. március 2-án történt, amikor egy MiG-21 LanceR eltűnt a radarról. A vadászpilóta mentésére kiküldött mentőhelikopter is lezuhant, így a szerencsétlenségnek összesen nyolc áldozata volt. A védelmi tárca a sorozatos balesetek miatt elrendelte a gépek forgalomból való kivonását, ám rövidesen újra szolgálatba álltak.  A meghibásodások miatt azonban a Védelmi Minisztérium új, megbízhatóbb repülők vásárlását tűzte ki célnak, ami azért is figyelemre méltó, mert a román Román Légierő már rendelkezett modernebb és ütőképesebb vadászbombázókkal.

F-16 Fighting Falcon gépek egy romániai katonai bázison. Forrás: digi24.ro

Románia már 2013-ban is vásárolt 12 darab, amerikai gyártmányú F-16 Fighting Falcon-t Portugáliától, illetve az Amerikai Egyesült Államoktól. Ezt követte az a 2020-ban aláírt szerződés, amely értelmében Románia további öt, ún. ,,többcélú" vadászbombázót vásárolt Portugáliától, összesen 130 millió euróért. A Román Légierő magja tehát megközelítőleg 20 darab, rossz állapotban levő MiG-21 LanceR, és 17 darab, felújított F-16-os vadászbombázóból áll. Ahogy az már meg lett említve, a tárca nem elégedett meg a légierő jelenlegi állományával, ezért további vadászbombázók vásárlása mellett döntött. Így esett a választás a Norvég Légierő által használt F-16-osokra. Románia jelentős, 32 gépből álló beruházást tervez végrehajtani, amely megközelítőleg 354 millió euróba kerülne. Ez az összeg csak a többcélú vadászbombázók beszerzésére vonatkozna, további 100 millió eurót pedig logisztikára és kiképzésre fordítanának. Bár ez egy jelentős beruházás, a román haderőfejlesztés itt még nem ér véget...

A modern világban a hulladékgazdálkodás az egyik legnagyobb környezeti kihívás, amellyel szembe kell néznünk. Az óriási mennyiségű hulladék lerakása és kezelése jelentős környezeti és gazdasági terheket ró ránk. Azonban egyre több innovatív megoldás születik, amelyek segítenek csökkenteni a hulladék mennyiségét, újrahasznosítani az értékes anyagokat és létrehozni egy környezetbarát és fenntartható hulladékgazdálkodási rendszert.

Ebben az útmutatóban bemutatjuk a hulladékgazdálkodási alternatívák sokszínűségét és előnyeit. Ismerd meg az olyan progresszív megoldásokat, mint a komposztálás, a körkörös gazdaság, a zöld csomagolás és az e-hulladék újrahasznosítása. Ezenkívül megosztunk olyan kezdeményezéseket és projekteket, amelyek a helyi közösségek és a társadalom részvételével hoznak létre hatékony hulladékgazdálkodási rendszereket.

Komposztálás: Az élelmiszerhulladék komposztálása lehetővé teszi a természetes talajtáplálók előállítását, amelyek gazdagítják a talajt és segítenek növelni a terméshozamot. Csökkenti az élelmiszerhulladék mennyiségét a szemétlerakókban, ezzel hozzájárulva a szemétlerakók terhelésének csökkentéséhez.

Körkörös gazdaság: A körkörös gazdasági modellben az anyagok és termékek élettartama meghosszabbítódik, ezáltal csökkentve a hulladék mennyiségét és az erőforrások kimerülését.
Az újrahasznosított anyagokból és termékekből származó új piacok és munkahelyek jönnek létre, elősegítve a gazdasági fenntarthatóságot.

Zöld csomagolás: A környezetbarát csomagolási alternatívák, mint például újrahasznosítható vagy biológiailag lebomló anyagok használata, csökkenti a műanyag hulladék mennyiségét és csökkenti a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Az ügyfél elégedettséget növelheti a tudatosság és a vállalati felelősségvállalás növekedésével, ami hozzájárul a vállalat hosszú távú sikeréhez.

E-hulladék újrahasznosítása: Az elektronikai hulladék újrahasznosítása lehetővé teszi az értékes nyersanyagok és ritka földfémek visszanyerését, ezáltal csökkentve a nyersanyagok kitermelésének és a környezeti terhelésnek a szükségességét. Megakadályozza az elektronikai hulladék károsanyag-kibocsátását a környezetbe, melynek hatása lehet az élővilágra és az emberi egészségre.

Helyi kezdeményezések: A helyi közösségek bevonása és támogatása az újrahasznosítási projektekbe segít tudatosságot és felelősséget szerezni az emberek számára, ami hosszú távon hozzájárulhat egy fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási rendszer kialakításához. Az együttműködés és a közösségi összefogás erősíti a helyi társadalmat és segíti az ötletek megvalósítását.

Mit is tehetünk mi.

Támogassuk az olyan gazdasági modelleket, amelyek a hulladék újrahasznosítására és a termékek életciklusának meghosszabbítására épülnek, például a termékek tervezésénél vegyük figyelembe a könnyű javíthatóságot és újrafelhasználhatóságot.

Keresünk környezetbarát csomagolási alternatívákat, mint például újrahasznosítható, biológiailag lebomló vagy csomagolásmentes megoldások, hogy csökkentsük a felesleges műanyagok felhasználását.

Támogassuk az elektronikai hulladék újrahasznosítását és a ritka földfémek visszanyerését az elavult vagy nem működő eszközökből.

Támogassuk a helyi közösségeknek az újrahasznosítással és a hulladékgazdálkodási projektekkel kapcsolatos kezdeményezéseit, hogy elősegítsük a tudatosság terjesztését és a pozitív változást.

Kicsi lépésekkel is nagy hatásokat érhetünk el! Oszd meg velünk az innovatív hulladékgazdálkodási alternatívákat, melyeket már alkalmazol, vagy amelyekre szívesen támogatást nyújtanál. Mutassunk példát és inspiráljuk egymást a környezettudatosságban!

Kevesen tudják, hogy a magyar huszárok híre Poroszországba is eljutott. Még kevesebben, hogy ott voltak az amerikai függetlenségi háborúban – sőt az amerikai lovasság egyik atyja is magyar volt. Ő Kováts Mihály, aki élete során harcolt Mária Teréziáért, a franciákét, a porosz királyért, kapcsolatban állt a lengyel hazafiakkal, végül pedig életét adta George Washingtonért.

Kováts Mihály származása

Sokáig csak feltételezés volt Kováts nemesi származása. Ma már úgy véljük, hogy egy 1666-ban nemességet nyert, előnevét a Heves vármegyei Mikófalváról vevő családból származott, amely a szatmári béke után elköltözött – mégpedig a Nagykunságba, Karcagra (korabeli nevén Karcagújszállás). Van ugyanakkor olyan forrásunk, amelyben magát nagykunnak nevezi. A források mindmáig ellentmondásosak, Kovátsot ugyanakkor minden hatóság kvázi nemesként kezelte. Latin tudása miatt nemesi „előnevet” is tudott magának kreálni, ezért nevezik sokszor Fabriczy Kováts Mihálynak (a „Fabriczy” a kovácsmesterségre utal, bár a latin „faber” több kézműves-iparosmesterség elnevezésében is megjelenik).

Kováts születési ideje bizonytalan, mivel a karcagi református anyakönyv csak az 1730-as években indul. Ő maga úgy néz ki, hogy 1724-ben született. Olyan korban, amikor a jászkunok régi, középkori eredetű szabadságukért küzdöttek, amelytől az uralkodó megfosztotta őket. Végül 1745-ben, nagyon magas összeggel tudták megváltani magukat, ez volt az úgynevezett redemptio.

Jászkun huszár

Ismert toposza a magyar emlékezetnek a jászkun huszár, nem véletlenül – hiszen

hiszen nem várva a redemptiora,

Karcagon ekkoriban református gimnázium működött, amelyet minden bizonnyal Kováts is látogatott, hiszen jól tudott latinul. Ha tanult, akkor tanulmányait éppen csak befejezte, amikor Gyömrőn közhuszárnak állt. Úgy néz ki, mindkét szülőjét elvesztette ekkorra, anyját éppen 1739-ben.

1740-ben Kovátsnak rögtön lehetősége nyílt a tapasztalatszerzésre, ugyanis kitört az osztrák örökösödési háború. Ezredét előbb Sziléziába, a háború tárgyterületére vezényelték, majd Csehországba, a franciák ellen. Akik nem voltak teljesen franciák…

Fabriczy Kováts Mihály (forrás: Wikipedia)

Egy dezertőr hazatérése

Csehország után ezredét Itáliába küldték, ugyanakkor – bár forrásaink csekélyek – Kováts itt úgy néz ki, hogy rövid ideig tartó őrmesteri (strázsamesteri) szolgálat után

Ennek oka csehországi tapasztalataiban keresendő, ugyanis az ottani francia ellenfelek magyar huszárok voltak, mégpedig a kuruc Bercsényi Miklós fiának, Lászlónak a francia huszárezrede. Kováts itt szembesült azzal, hogy

Nem kis szerepe lehetett ennek a dezertálásban.

Mária Terézia (forrás: Wikipedia)

1745-ben ugyanakkor hazatért. Saját elmondása szerint a dezertőröknek kínált amnesztia lehetőségével kívánt élni, ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a franciáknak egy bizonyos létszám fölött a magyar huszárok csak gyalogosként kellettek, ami igen megalázó egy huszárral szemben.

és ismét a poroszokkal harcolt. A békekötés után azonban ezredét szélnek eresztették, viszont a porosz uralkodó felfigyelt a magyar huszárokra, és megbízott egy külföldön élő magyar köznemest, Székely Mihályt, a korabeli katonai vállalkozót azzal, hogy állítsa fel a poroszok saját huszárezredét. Sok egykor Mária Teréziáért harcoló magyar csatlakozott hozzá.

Franciáktól a poroszokig

Kováts először ismét a francia Bercsényi-huszárok közé állt, ugyanakkor

Hamarosan a poroszok és az osztrákok ismét egymás ellen vonultak Szilézia birtoklása miatt, így Kováts most ugyanazért harcolt – csak éppen a másik oldalon. Nem sokáig: 1761-ben dezertált. Pedig eleinte igen sikeres katona volt, eljutott addig, hogy előbb a porosz trónörökös személyét biztosító csapatoknál szolgált (1758), majd a Habsburg-oldalról átszökő magyar huszárokból szervezett szabadcsapatot vezette. Az évtized végén a hadisarc beszedése volt a feladat, éppen azt várták el tőle, amit Hadik András tett: félemlítsen meg városokat, majd tárgyaljon velük. Sokszor a poroszok irreális összeget vártak, amit Kováts nem tudott beszerezni, ráadásul emberséges módon próbálta meg kezelni az eseteket, így felsőbb szintről sokan nehezteltek rá. Ez, illetve korábbi sérülései vezettek ahhoz, hogy a századosból előléptetett (legalábbis volt erre ígéret) őrnagy végül

A lengyel nemzeti mozgalom

Kováts a Lengyelországba távozás után valószínűleg a formálódó lengyel hazafias mozgalommal is kapcsolatba lépett, de ennek később lett jelentősége. Mária Terézia ugyanis amnesztiában részesítette az átálló katonákat, így ezt kihasználva hazatért – csakhogy Kováts tevékenysége már korábban is ismert volt az osztrák hatóságok előtt, így a hazatérő katonát Bécsbe vitték kihallgatásra. Előbb

majd életfogytiglani várfogságra, ugyanakkor Mária Terézia ezt nem fogadta el, és végül az Államtanács elé terjesztette az ügyet – akik minden vádpont alól felmentették Kovátsot.

Mária Terézia szimpátiája Kováts iránt nemcsak ebben nyilvánult meg: Kováts ugyanis kihallgatást kért, és kérte, hogy ismerjék el a porosz őrnagyi rangját, részesítsék kegydíjban (kvázi nyugdíj), továbbá hogy kiképző lehessen valamelyik hadiiskolában. Bár az osztrákok szívük szerint nem támogatták volna, az uralkodó mindent megtett, amit Kováts kért, és végül mindent megítélt.

Kováts a Szepességbe ment, és egy itteni katonai iskolában lett kiképző. Feleségül vette Szinyei Merse Franciskát, akitől egy – három évvel késő elhunyt – fia is született, de néhány hónap után szétköltöztek. Mindeközben pedig Lengyelországból tömegesen szöktek át a független Lengyel Királyság hívei, mivel az 1760-as években Oroszország – a lengyel király halála után – katonai erővel avatkozott a lengyel politikába. A lengyel emigránsok természetesen katonákat próbáltak toborozni saját ügyüknek, amelyben úgy néz ki, hogy Kováts is részt vett. Ugyan az udvar eleinte szemet hunyt efelett, végül Kováts számára kényszerlakhelyet jelöltek ki Kassán – aki persze ezt megszegve előbb Budára távozott, utólag engedélyt is kapott a letelepedésre, utána viszont visszament a Szepességbe, és

Kazimierz Pulaski lengyel ellenálló (forrás: Wikipedia)

Hitelezők fojtogatásában

Évi kegydíja nem lehetett kifejezetten sok, ráadásul egy részét lefoglalták felesége számára tartásdíjként. Először 1773-ban utazott Poroszországba egy régi adósságát rendezni, amely sikeres is volt, ugyanakkor nem javult az anyagi helyzete.

1776-ban már olyan súlyos volt a helyzete, hogy útra kelt. Az utazást is különös módon finanszírozta, ugyanis

Az osztrák hatóságok bottal üthették a nyomát. Innen pedig már egyenes út vezetett az Újvilágba…

Washington magyarja

1777 januárjában latin nyelvű levelet írt Benjamin Franklinnek, amelyben felajánlotta szolgálatait a fiatal államnak. Ezt a levelet az ekkor Franciaországban nagykövet Franklin soha sem olvasta el, ennek ellenére egy hónappal később, februárban Kováts hajóra szállt és Amerikába távozott.

és ugyan valamiféle felderítő tevékenységet végzett a számára, a bizalmát nem sikerült elnyernie, nem is igazán akarta alkalmazni. A korabeli hatalmi helyzet miatt ugyanis osztráknak vagy lengyel kapcsolatai miatt lengyelnek tartották, és az európai önkéntesekkel nem volt felhőtlen a viszonya a régi telepeseknek.

George Washington (forrás: Wikipedia)

A fordulatot egy régi ismerőse, a lengyel Kazimierz Pulaski megjelenése biztosította. Leverték ugyanis a lengyel függetlenségi mozgalmat, és Pulaski – Kovátshoz hasonlóan – Amerikába távozott. Neki sikerült meggyőznie Washingont, hogy érdemes kiépíteni a könnyűlovasságot – Washingon ugyanis bízott a vakmerő, rögtön a csatatérre menő és egyébként is komoly ajánlásokkal rendelkező lengyelben. Pulaskit tekintik emiatt az amerikai lovasság atyjának, de ő Kovátsot bízta meg a valódi szakmai munkával.

A légió végül 1778 elején állt hadrendbe, és többször is kitüntette magát, olykor csodával határos módon. Kováts Mihály is egy ilyen során kapott halálos sebet, ugyanis 1779 tavaszán Charleston felszabadítására indultak. A Pulaski-légió éppen akkor érkezett a városba, amikor már kapitulálni akartak, viszont a légió érkezésének köszönhetően végül az amerikaiaké maradt a város. Az ekkor 55 éves

és mivel holttestét sajátjai nem tudták kimenteni, így a britek temették el halálának helyén. Egyes brit visszaemlékezések szerint az amerikai függetlenségért harcolók kezében a Pulaski-légió volt a legjobb lovasság.

Kováts emlékezete

Halálának híre hónapokon belül Magyarországra ért, viszont

Sokáig egyedül Pulaskit emelte ki az amerikai emlékezet is, ha említették egyáltalán Kovátsot, akkor lengyelnek tartották. A múlt században előbb Magyarországon, majd Amerikában a helyi magyarság figyelt fel rá. 1955-ben halálának napját, május 11-ét az USA szenátusa Kováts Mihály-emléknappá nyilvánította,

Ma szobra áll Washingtonban, emléktáblája Charlestonban, és a charlestoni katonai akadémia egyik gyakorlótere is az ő nevét viseli.

Az, hogy hány országban szolgált, valójában semmit sem mond arról, hogy milyen ember volt vagy hogy hová tartozott. A korban ugyanis a katonaság ilyen volt: kevés állandó erő, akiket pedig egy nagyobb hadjárat miatt képeztek ki, szélnek eresztették annak végén. Nem volt ritka, hogy valamilyen nemzetiségű katonák több oldalon is megfordultak, ráadásul a birodalmi érdekek miatt valójában sehol sem saját nemzeti érdeküket képviselték.

Borítókép: Charleston ostroma, ahol Kováts halálos sebet kapott (forrás: Wikipedia)

A legtöbben már aláírtunk munkaszerződéseket, amik az életünket jelentősen meghatározzák. De vajon mennyire ismerjük a jogainkat és a kötelezettségeinket, amik megilletnek és terhelnek minket a munka törvénykönyve alapján? Hogyan mondhatják fel törvényesen a munkaviszonyunkat? Ezekkel a kérdésekkel érdemes tisztában lenni. Sorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy mégis mik a munkavállaló jogai.

A munkavállaló jogait fel lehet fogni úgy is, hogy ezek a munkáltatót terhelő kötelezettségek. Lehet, hogy a legtöbb jogunkkal tisztában vagyunk, ideális esetben pedig a munkavégzésünket ezek a jogok határozzák meg.

 Foglalkoztatási igény

Teljesen egyértelmű, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót munkával ellátni a munkaszerződés és a jogszabályoknak megfelelően. Mit rejt ez az elsőre teljesen egyértelmű állítás?

Egyrészt jelenti azt, hogy a munkáltatónak kell minden olyan körülményt biztosítani, ami lehetővé teszi a munkavégzést. Tegye ezt a munkaszerződés szerinti munkakörben és munkahelyen.

Természetesen – csak, hogy ne legyen egyszerű a helyzet – vannak kivételek ez alól a jog alól is. Gondoljunk csak bele egy kisgyermekét gondozó édesanyára vagy csak arra, amikor munkaidőben valaki elmehet vért adni vagy orvosi vizsgálatra.

Amennyiben a munkáltató nem tudja teljesíteni a munkavállaló foglalkoztatási igényét, az sok esetben elég ok a munkaviszony azonnali hatályú felmondására.

Munkabérhez való jog

Ez talán a munkavállaló leginkább egyértelmű joga.

Fontos kiemelni, ha a munkáltató nem tud munkát adni a munkavállalónak (és ez nem a munkavállaló hibája), azt úgy kell tekinteni, mintha ebben az időben is munkát végzett volna, így a munkabér ekkor is teljes mértékben megilleti.

Munkahelyhez és eszközök biztosításához való jog

A munkavállaló ezen joga ahhoz szükséges, hogy a munkavégzés feltételei megfelelőek legyenek, a munkavégzés gördülékenyen menjen, annak ne legyenek tárgyi akadályai.

Konkrét utasítások szerinti munkavégzés joga

A munkaviszonyban a munkavállaló alávetett szerepben van és főszabály szerint a munkáltató irányításának, utasításának megfelelően köteles végezni a munkáját. Természetesen ez alól vannak kivételek, amikor a munkavállalónak meg lehetne vagy meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását. Ilyen eset, amikor az utasítás például más személy életét, testi épségét veszélyezteti.

Az utasítás lehet egyedi és szóbeli, amikor a munkáltató a munkavállalóra bízza pl. egy projekt megszervezését.

Vagy lehet az utasítás általános is, ami pl. egy leírt, adatkezelési szabályokat tartalmazó szabályzat.

A munkáltatót ezzel kapcsolatban kötelezettség is terheli, hiszen

Egészséges és biztonságos munkakörnyezethez való jog

Ide tartozik az a jog, hogy a munkavállalót megilleti a törvényben leírt munkaidő és pihenőidő.

Ide tartozik az, hogy a munkavállaló rendelkezésére álljanak egyéni védőeszközök, biztonságos berendezések, munkavédelmi oktatásban részesüljön, de az is, hogy köteles az alkoholszondát megfújni munkáltatói utasításra.

Ez a jog foglalja magában azt is, hogy a munkavállaló egészségügyileg is megfeleljen a munkára és ezt orvosi vizsgálat tanúsítsa.

Fontos kiemelni, hogy a munkáltatót észszerű többletkövetelmények terhelik fogyatékkal élő munkavállaló esetén.

Képzések, továbbképzések

A munkavállaló ezen jogát nem szükséges részletezni, hiszen a folyamatos fejlődés, a munkáltató érdeke is.

Költségek megtérítésének a joga

Ezt a jogot két információval kell konkretizálni: egyrészt a munkaviszony teljesítésével kapcsolatos és indokolt költség. Ezek azok a feltételek, amelyek megléte esetén jogosult a munkavállaló költségeinek megtérítésére.

Konkrétan ez a munkába járás bizonyos költségeinek a megtérítése. Valamint az a helyzet, hogy a kiküldetésben lévő munkavállaló számára a napidíj fizetése. 

A szerző az alábbi tankönyvet használta forrásként.

Éppen ma százhetven éve, 1853. február 18-án próbálta meggyilkolni Libényi János szabómester Ferenc József osztrák császárt és magyar királyt. Az évforduló rengeteg kérdést felvet kezdve onnan, hogyan változott Ferenc József megítélése a magyarság körében, egészen addig, hogy egyáltalán mennyire volt gyakori egy magyar király esetében az, hogy megpróbálják meggyilkolni. Mi most Libényi indítékainak járunk utána. Illetőleg: valóban elcsábította az uralkodó Libényi húgát?

Apja nyomdokain: Libényi a szabómester

Libényi János 1831 decemberében született Csákváron egy céhbeli szabómester második fiaként. A korszakban elterjedt szokásnak megfelelően ő maga is apja mesterségét választotta, és szabónak tanult. Így lépett kapcsolatba a magyar szabadságharccal is: a felszerelési bizottságnál dolgozott katonai szabóként – vagyis inkább szabóinasként –, méghozzá éppen az aradi várban. Emiatt

és ekkor ébredhetett fel benne az a fokozott érzelmi állapot, amely aztán lehetővé tette a merényletet. Saját elmondása szerint ekkor határozta el a bosszút.

Az aradi vértanúk (forrás: Wikipedia)

Útja a császárvárosba

A szabadságharc leverése után folytatta céhes tanulmányait – ugyanis még ez a rendszer volt érvényben, vagyis a későbbi mesterember előbb inasnak állt, majd vándorútra kelt. A következő években megfordult többek között Budán, ahol a későbbi merénylettel kapcsolatos kihallgatási jegyzőkönyvek szerint először lépett kapcsolatba olyan munkáskörökkel, akik határozottan elutasították a Világos és Arad utáni korszak berendezkedését. Ez sokkal súlyosabbnak tűnhet, mint ami valójában, hiszen nehezen találnánk 1850-ben Magyarországon olyan közegeket, akik nem lettek volna elítélőek a rendszerrel szemben, ugyanakkor itt valószínűleg tényleg egy komolyabb ellenállási mozgalommal kell számolnunk.

Ferenc József (forrás: Origo)

Egy különös konyhakés

Libényi Bécsben elsősorban saját honfitársaival állt kapcsolatban – de nem az udvarhű arisztokratákkal (ez igen nehezen lenne elképzelhető), hanem a hozzá hasonló, kinn élő mesteremberekkel. Ők, akik közvetlen közelről láthatták a magyarságot elnyomó Bécset, bizonyára még az otthon tartózkodóknál is radikálisabbak voltak.

Libényi saját elmondása szerint már 1850-ben elhatározta a merényletet, de csak

Ezzel igen nehezen lehet merényletet végrehajtani, emiatt tőrré alakíttatta át, majd gondosan kitervelte az esetet: Ferenc József napi rutinját kívánta felhasználni, amely szerint minden nap dél-kora délután tájékában az uralkodó mindössze egyetlen szárnysegédjével a Karintiai-kapu közelében tartózkodott egy bástyasétányon. Libényi ezután heteken át szemlélte az uralkodót, míg végül elérkezettnek látta a megfelelő időt: 1853. február 18-át.

A merénylet helyszíne: a Karintiai-kapu és bástyája, amely ma már nem áll (forrás: Wikipedia)

Meghiúsult merénylet

Említett napon Libényi dél körül távozott a szabóműhelyből, magához véve az egykor volt konyhakést. Amikor a császár az említett bástya alatt felsorakozott katonai egységet szemlélte,

Ferenc József állítólag percekig nehezen fogta fel, hogy vérzik, Libényi pedig ismételten megkísérelte volna a támadást – csakhogy ebben egy bécsi mészáros, bizonyos Joseph Ettenreich, és a már említett szárnysegéd, O’Donnel leteperték. A császár emiatt túlélte a támadást, de sokáig tartani lehetett attól, hogy látását elveszíti, ugyanis a tőr elérte a látóidegét.

A merénylet ábrázolása (forrás: Wikipedia)

Libényit ezután gyorsított eljárásban elítélték, és február 26-án felakasztották. Az eseményre Bécs színe-java kíváncsi volt. Ezután a bécsi titkosrendőrség nyomozásokba kezdett, és Libényi állítólagos segédjeit kereste – amelynek eredménye az lett, hogy több, egyébként ártatlan pesti és bécsi szabót letartóztattak. A következő évszázadban pedig újabb okokat feltételezett a sajtó…

Tiltott szerelem

A téma sejtelmesebbé tétele érdekében még a Monarchia idejében titkosított levéltári iratokra is hivatkoznak, ugyanakkor éppen ezek cáfolják meg a történetet: Libényinek a kihallgatási jegyzőkönyv szerint egy bátyja, egy férjezett nővére – aki nem Bécsben, hanem Válon élt – és két kiskorú húga volt.

Magam a csákvári anyakönyvek felületes átnézése során nem is találkoztam Libényi Jánosnak Margit nevű testvérével, mindezek alapján pedig az amúgy sem túl hihető történet igen könnyen cáfolható (egyébként valószínűleg a kihallgatási jegyzőkönyvek is tévednek, ugyanis a csákvári anyakönyvek alapján inkább egy öccse, egy nővére és egy húga lehetett, de egyik sem volt Margit).

Borítókép: osztrák koronázási ékszerek (forrás: Wikipedia)

A választási rendszerek alapvetően meghatározzák, eldöntik azt, hogy kihez, mely párthoz kerüljön a politikai hatalom egy meghatározott időszakra. A választások során –napjainkban- a szavazatokból mandátumok lesznek és a mandátum legitimálja elsősorban a politikai hatalmat. De vajon lehet-e választ adni arra a kérdésre, hogy melyik rendszer a jobb?

Noha a különböző választási rendszerek teljesen máshogyan hatnak egy politikai rendszerre, mégis közös jellemzőjük, hogy mindegyik megfelel bizonyos alapelveknek.

Ezen alapelveknek meg kell határozniuk minden választási rendszert, annak ellenére, hogy azok teljesen máshogyan hatnak a politikai rendszerekre.

A választási rendszer legfőbb technikai célja, hogy szavazatból mandátumot hozzon létre. Emellett azonban fontos tartalmi céloknak is meg kell felelnie: arányos képviseletet kell létrehoznia a parlamentben és stabil kormányt is létre kell hoznia. A gyakorlatban ez a két tartalmi cél azonban kizárja egymást, a kettő együtt nem létezhet maradéktalanul. Így minden nemzetnek el kell döntenie, hogy melyik cél fontosabb nekik.

(forrás: https://www.hansardsociety.org.uk/blog/parliaments-around-the-world-what-can-architecture-teach-us-about-democracy)

A többségi választási rendszer a győztes mindent visz gondolaton alapul. Ez az elv azt jelenti, hogy egymandátumos választókerületek működnek, egy választókerületben egy jelöltre lehet szavazni és az a jelölt kap mandátumot, aki a több szavazatot kapja.

Ez a választási rendszer nagyon egyértelmű eredményeket hoz, azonban több hátránya is van. Egyrészt szinte lehetetlenné teszi a kisebb pártoknak a létezését, másrészt rengeteg szavazat ,,elvész”, hiszen a győztes mindent visz elv miatt a vesztesre leadott szavazatokat nem veszik figyelembe sehol. Az ilyen választási rendszerekben tipikus az a jelenség, hogy két nagy párt harcol egymással folyamatosan, váltógazdálkodás jellegűen.

A többségi választási rendszereken belül léteznek olyan alrendszerek, melyek abszolút parlamenti többségre törekszenek, ez a kétfordulós szavazás, valamint az alternatív szavazás. A kétfordulós szavazás során egymandátumos kerületek működnek, amennyiben nincsen abszolút többség először, úgy a szavazók rangsort állíthatnak. Kétfordulós rendszer is hasonló elven működik, hiszen amennyiben először nincsen abszolút többség, úgy a szavazók még egyszer szavazhatnak.

(forrás: http://archive.ipu.org/parline-e/ElectoralSystem.asp?REGION=All&typesearch=1&LANG=ENG)

 Az arányos választási rendszerek két fő altípusa a pártlistás és a pártlista nélküli arányos választási rendszer. Ez hatásaiban teljesen ellentétes a többségi választási rendszerrel.

Ez sokkal inkább alkalmas arra, hogy tisztán kifejezze a választói akaratot, azonban nem ösztönzi a pártokat koalícióra, így ez a módszer többpártrendszert eredményez. Tehát ebben a rendszerben nem lesz egy erős, stabil kormányzás.

(forrás: https://www.electoral-reform.org.uk/voting-systems/types-of-voting-system/party-list-pr/)

Az elmúlt évtizedekben elterjedt az ún. vegyes választási rendszer, mely mind a többségi, mind az arányos rendszerek sajátosságait igyekszik beiktatni, mindemellett minimálisra csökkenteni ezen rendszerek tipikus hibáit. Noha sok állam ezt a rendszert alkalmazza, még sincsen két ugyanolyan vegyes rendszer sem.

Hosszú évszázadok óta vita zajlik arról, hogy milyen lehet az ideális választási rendszer. Erre a mai napig nincsen válasz, bármely választási rendszerrel lehet politikai hatalmat szerezni, mindegyik rendszernek megvannak a maga előnyei és a hátrányai.

(Borítókép forrása: https://szamoljukegyutt.hu/)

A magyar filmvilág aktuális nagy hírei közt egy Hadik Andrást bemutató mű szerepel, amely a porosz-osztrák örökösödési konfliktusokban vitézkedő, királynőjéhez, Mária Teréziához lojális katonának állít emléket. Kevesen tudják azonban, hogy a másik oldalon is harcoltak magyarok. Élükön pedig egy köznemes, Székely Mihály állt.

A Székely család gyökerei

A források igen ellentmondásosak, ugyanis két nemességvizsgálati irat és egy királyi kúria előtt lefolyt per alapján is – igaz, a két vizsgálat éppen a per miatt készült el – a Tiszántúlról, mégpedig Szatmárról (ma Szatmárnémeti) költözött az itt említett István apja, Miklós Veszprémbe, ahol katonaként szolgált és a török vágta le. A család későbbi leszármazottai Miklós apját (akit a változatosság kedvéért Istvánnak hívtak) azonosították az erdélyi Székelyföldről, azon belül is a háromszéki Réty-Páva-Páké településekről egyszer csak eltűnő Székely Istvánnal, ami alapján az 1848-ban jelesen vitézkedő rétyi Székelyek egyik ágának tarthatnánk a családot, ugyanakkor ez egyelőre nem bizonyos. A Szatmáron élt István felesége révén pedig a család tagjai borsodi és gömöri birtokos családok leszármazottai voltak (például az uzapanyiti Uza családé).

Bizonyítékunk van ugyanakkor arra is, hogy a tolnai Székely család rokonsági kapcsolatot tartott fenn egy 1632-ben nemesített dunántúli családdal. Ennek oka nem ismert, lehetséges, hogy ők is erdélyi eredetűek voltak (egyébként a nemességszerzőt Mátyásnak hívták, és éppen egy ilyen nevű székelyfőldi lakossal valószínűleg volt kapcsolata a rétyi Székelyeknek), ugyanakkor az is, hogy később találkozott a két család, és a névazonosság alapján teremtettek maguknak „rokonságot” (ez tűnik valószínűbbnek, hiszen sokan a nemességvizsgálatok miatt igyekeztek mindenféle módon nemeslevélhez jutni). Nem mellesleg – teljesen tévesen, pusztán a keletről nyugatra irányuló vándorlás alapján – egy Bereg vármegyéből a veszprémi Csöglére költöző hasonnevű kisnemest is a családtól származtattak sokáig.

Simontornya vára (forrás: Wikipedia)

Tolnába, Simontornyára az 1680-as években jöttek, előbb mint a széplaki Botka család uradalmának intézői. Ezt a birtokot a család frissen szerezte, és gyorsan idegen kézre is juttatta, így szerezte meg Székely István a tolnai Varsádot 1700-ban (amit már 1722-ben eladott Claude Florimond de Mercy grófnak). Mindeközben persze katonai pályán is tevékenykedett a simontornyai várban – úgy néz ki, alezredesi (vagy ezredesi) rangig jutott –, ahol egyébként már Varsád előtt is vett egy nagyobb telket, mégpedig a várkapitány Tulok Bernáttól – ennek szépsége, hogy a telekért szalonnával fizetett. Pár éves megyei karrier után úgy néz ki, hogy külföldön katonáskodott a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt császári tisztként, mégpedig az örökösödési háborúkban. Hazajövetele után tett szert Simontornya-Igar környékén nagyobb birtokokra.

A bizonytalanból külföldre

Igen, viszont egyrészt nem tudtak jól gazdálkodni, így lett birtokos a legnagyobb hitelezőjük, egy kovácsmester; ráadásul mindennaposak voltak a határsértések és a birtokperek, mivel megjelent Simontornyán a gróf Styrum-Lymburg család, amely az egész falura igényt tartott (továbbá a Tulok-örökösök sem nyugodtak bele egykori telkük elvesztésébe). Érthető tehát, ha ez a protestáns földesúr katonai pályára adta fiait, hiszen a vármegyei tisztségviselés ekkor még bizonytalan volt a nem katolikusoknak (bár az öreg katonának sikerült).

Székely Mihály (György) először egyébként Bécsben, tehát az uralkodóház mellett próbált volna szerencsét, de ez nem volt sikeres.

és erre egyébként Bécs is megadta az engedélyt. Poroszországba 1733-ban került, ahol 1739-ben nősült meg. Talán ekkor már sejteni lehetett, hogy a Habsburg-háznak lesznek még problémái Mária Terézia örökösödési joga miatt, hiába ismerték el formálisan a lehetséges vetélytársak.

Mária Terézia (forrás: Wikipedia)

Újabb katonai vállalkozás

A gazdag tartományra, Sziléziára mindig is több dinasztia és ország tartott igényt. A Habsburg-ház fiágának kihalásában éppen a poroszok látták meg az alkalmas időt arra, hogy megszerezzék – uralkodójuk, II. Frigyes, aki egyébként igen felvilágosult személy és reformszemléletű uralkodó volt, 1740-ben még csak néhány hónapja király, amikor bevonul Sziléziába. A magyar nemesek határozottan kijelentik, hogy királyukért, Mária Teréziáért „életüket és vérüket” adják – Székely Mihály ekkoriban azonban a rivális Poroszországban élt. A háború alatti szerepe nem ismert, viszont a magyar huszárokat először Sziléziába vezényelték.

II. Frigyes még trónörökösként (forrás: Wikipedia)

Székely tevékenysége ekkor, ha volt egyáltalán, minden valószínűség szerint elhanyagolható lehetett, viszont a háborúban

aki egyfajta korabeli katonai vállalkozóként élt is a lehetőséggel. Ekkor ezredesként szerepelt, és – mivel egyes Habsburg-huszárezredeket feloszlattak – mind a szétszéledt legénység, mind a tisztek egy része csatlakozott az egykori ellenség ezredébe. 1752-től a később Amerikába eljutó Kovács Mihály is a kötelékükben szolgált.

Magyarként magyarok ellen

Székely ezrede jelen volt több olyan csatában is, amelyben mindkét oldalon harcoltak magyarok: ott voltak Lobositznál, Kolínnál, Leuthennél stb. Jól ismert emellett Hadik András berlini kalandja, amely során az ellenség földjén, mintegy 150-200 kilométerre a határtól, megsarcolta Berlint.

Berlin megsarcolója, Hadik András (forrás: Wikipedia)

Székely híres volt keménységéről.

Ezt ugyanakkor igen ügyesen tette. A huszárok élén közvetlenül ugyanis csak 1758-ig állt, hiszen érdemei elismeréséül Nagy Frigyes tábornokká léptette elő, és megkapta a Pour le Mérite-kitüntetést, a Porosz Királyság legmagasabb kitüntetését. Élete végén ugyanakkor hazatért…

A Pour le Mérite (forrás: Wikipedia)

A mesés Székely-vagyon sorsa

Bizonyos gazdasági ügyek miatt a porosz király legjobb magyarja 1765-ben elbocsátólevelének kézhezvétele után hazatért. Átvette összezsugorodott birtokának kezelését, de a Styrum-Limburg család vérszemet kapott: előbb a már említett Tulok Bernát leszármazottait bíztatták a pereskedésre, amelyet ugyan a nyugalmazott tábornok megnyert, de közben eladósodott, majd egy csatorna megépítésével megnehezítették Székely malmának működését. Mindeközben persze

akiről igyekeztek minél több információt szerezni, így végül néhány év után visszatért Sziléziába azzal az ürüggyel, hogy ottani birtokait eladja – de soha nem tért vissza. 1773-ban ott halt meg.

Idősebb fia, Lajos (Keresztély) megpróbálta menteni a menthetőt, de

Lajos ezután hivatali pozíciót vállalt Fejér vármegyében, de magyarul (és latinul) minden valószínűség szerint nem tudott, mivel németül intézte ügyeit.

Persze a Székely család sem volt mindig segítségükre.

A telken Székely Sámuel halála után annak lánya, Klára – jelen sorok írójának őse – haláláig gazdálkodott. Mindkét testvérét ki tudta játszani, állítólag még apja végrendeletét is eltüntette, megszerezve így az egész birtokot. Lánya, Tuba Anna, az egykori simontornyai (majd mezőszentgyörgyi, polgárdi, végül enyingi) református kántortanító (Kallós Ferenc) felesége, férje halála után hasonlóan cselekedett.

Sina György, aki ellen a Székely-örökösök pereskedtek (forrás: Wikipedia)

A szerző a tárgyalt Székely család leszármazottja és kutatója

Borítókép: a hétéves háború (1757-63) egyik csatájának ábrázolása (forrás: Wikipedia)