Mi az abasári feltárás jelentősége? Mért kiemelten fontos Aba Sámuel uralkodása? Makoldi Miklóst, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatóját kérdeztük Magyarország második legfontosabb családjának, az Aba nemzetségnek a családi központjáról, mely a tatárjárás, a törökök pusztítása, valamint a XX. század megpróbáltatásai után úgy látszik, végre méltó figyelmet kap.
Az Önök intézeténél kiemelt kutatási téma Aba Sámuel királyunk és az egykori királyi és egyházi központjának a feltárása Abasáron. Az abasári feltárás és maga a hely miért bír ekkora jelentőséggel?
Azért, mert a magyar honfoglaláskor a honfoglaló magyarokkal, Árpád magyarjaival bejöttek Aba Sámuelék is a Kárpát-medencébe és ekkor Anonymus a krónikájában, Gesta Hungarorumában leírja, hogy a Mátraalját kapták meg az Abák, az Aba nemzetség szállásterületül. És tulajdonképpen ezt teljes mértékben igazolni tudjuk régészetileg is, és Abasáron egy olyan X-XI. századi épületegyüttes feltárását tudtuk régészetileg megtalálni, amely gyakorlatilag teljes mértékben alátámasztja Anonymus szavait. Tehát az a lényeg, hogy ott egy olyan vidéki központ volt, ami Magyarország második legfontosabb családjának, az Aba nemzetségnek a családi központja volt. Ez igazából egy fantasztikus lelőhely, több ezer négyzetméter kiterjedésű. És amit most feltártunk belőle az 1800 négyzetméter, de már látjuk, hogy ez csak az egyházi központ, és ez is legalább ötezer négyzetméter kiterjedésű, és még a hozzá tartozó világi helyszínek, a királyi és kormányzási központ, az még valószínűleg a szomszédos dombon lehetett.
Tehát itt egy teljesen városias település képe bontakozik ki a XI. századból Abasáron, és ilyen feltárásra gyakorlatilag nem nagyon volt példa az elmúlt évszázadban.
Tehát mindig Székesfehérvárra, Esztergomra, Visegrádra, Budára koncentrált a magyar régészet, de Abasár bizonyíték arra, hogy a vidéki helyszíneken is ugyanolyan királyi udvarházak tárhatóak fel az Árpád-kor elejéről, mint amelyek a főváros körül a budai és Esztergom-Visegrád környékén találhatóak.
Tehát amit eddig feltártak, az még csak a jéghegy csúcsa.
Így van. Mondom, 1800 négyzetméterre volt lehetőségünk. Azért ennyit tártunk fel, mert ugye ez egy ma is beépített terület, egy város, Abasár fekszik rajta. És hát épületeket eddig egyet bontottunk el a feltárás miatt, és hát a többi terület beépítés alatt, vagyis hogy beépítve van, de nagyon szeretnénk, hogyha lehetőség nyílna arra, hogy elbontsunk használaton kívüli épületeket, például egy művelődési házat, amit a 60-as években építettek és már életveszélyes állapotban van.
Hogyha az lebontásra kerülhetne, akkor több száz négyzetméterrel lehetne nagyobb a terület, illetve egy olyan régészeti park alakulhatna ki, amely már látványosan megmutathatná ezt a területet.
Aba Sámuel királyunkról szerintem mindenki hallott már. Ugye szoktuk tanulni történelemből, hogy ő volt a harmadik királyunk, nem sokkal Szent István után uralkodott. Azonban hogyha arról kérdeznék az utca emberét, hogy mégis miről híres az ő uralkodása, akkor már szerintem sokan bajban lennének. Ön szerint miért nem kap akkora hangsúlyt a magyar történelemoktatásban Aba Sámuel, illetve miért kiemelten fontos az ő uralkodása?
Hát, ez egy összetett kérdés. Azért nem kap hangsúlyt Aba Sámuelnek a története, mert a róla szóló források az nagyrészt az ellenséges németek, III. Henrik uralkodásának krónikásai által maradt fent. Nyilván az ellenség csak a rosszat írta le Aba Sámuelről, leírta, hogy rossz király volt, fellázadt ellene a saját népe, pogány volt, kitagadta a pápa. De ezek azok a tények, mint ahogy régen most is vannak ilyen tények, hogy például az ukrán-orosz konfliktusban látjuk, hogy azért nem minden úgy van mindig, ahogy írja a sajtó. Tehát akkor is ugyanígy volt.
Miért tagadta ki a pápa Aba Sámuelt? Hát azért, mert a pápa III. Henrik bábja volt, tehát tulajdonképpen III. Henrik nevezte ki a pápát, és azt mondta neki, hogy tagadja ki, kitagadta.
Püspökök haltak meg a Pápa által kitagadott Aba Sámuel oldalán harcolva az 1044-es ménfői csatában. Ezt az ellenség forrása írja. Na, most egy éve, mert '43-ban tagadta ki a pápa, tehát, hogy egy egy éve kitagadott király mellett miért harcolnak püspökök, ez nyilvánvalóan látható, hogy hát a pápai kitagadást, azt nem vették komolyan, itt a Kárpát-medencében, itt Magyarországon, hiszen ha valakit kitagadnak egyébként, akkor tulajdonképpen az utcán a járókelők is megölhetik és akár még jutalmat is kapnak. Tehát ez a pápai kitagadás nagyon komoly dolog volt. Ehhez képest Aba Sámuel mellett püspökök harcolnak. Rossz király volt, ugye mondják róla, fellázadt ellene a nép és a nemesség. Ő egy honfoglaló nemzetségnek a feje volt, aki Északkelet-Magyarországot egészen Károly Róbertig uralta, az Aba nemzetség. Ugye a XI. században ő volt az Aba nemzetség feje.
Azt szerette volna, hogy a honfoglaló magyar nemesség, a szabad magyarok visszakapják az adómentességet, amit Szent István elvett tőlük,
megadóztatott mindenkit, de ő mégis azt szerette volna, hogy a honfoglaló magyar nemesek, akik bejöttek a Kárpát-medencébe szabad magyarokként, azok ne adózzanak. És ezt az adót, ezt a főurakon és az egyházon szerette volna behajtani. És az egyház és a főurak ezért fordultak ellene, mert a szabad magyarok adóját rájuk terhelte volna. Tehát jó, tényleg voltak viták, de hogy ezért rossz király lett volna, ezt nem mondanám. És hát a lényeg Aba Sámuel uralkodásában, hogy ő 1041-ben az első magyar választott király, aki nem Árpád-házi egyébként. Ugye Árpád nemzetségéből származnak egészen Árpád kora óta, 900 óta a királyok és 1301-ben hal ki az Árpád-ház. De mi történik Szent István halála után 1038-ban? Orseolo Péter kerül trónra, akit azért jelöl ki Szent István utódjának, mert a fia, Imre herceg sajnos elhalálozik, és Orseolo Péter pedig III. Henrik rokona, a német-római császár rokona. Úgy gondolta, hogyha Orseolo Pétert megteszi királynak, akkor ezzel garantálja azt, hogy III. Henrik nem fogja megtámadni Magyarországot. Viszont Orseolo Péter úgy visszaélt ezzel a kinevezéssel, ahogy leírják a magyar források, hogy a magyar nemesség és a magyar lakosság, tehát az átlagember sem érezhette lányait és feleségeit biztonságban Orseolo Péter katonaságától és Orseolo Pétertől sem.
Tehát nem csak végigdúlta és fosztotta az országot, hanem végig is erőszakolta, és ez ellen egy hatalmas lázadás tört ki, ami mind a nemesség, mind a közemberek részéről fennállt, és Aba Sámuelt megválasztották királynak. Tehát ő az egyetlen választott király tulajdonképpen az Árpád-korban,
aki nem öröklés címén kapja meg a királyságot, hanem választják, és miért őt választják meg? Azért, mert a Turul-dinasztia, az Árpád nemzetsége után az Abák voltak a következő leghatalmasabb család Magyarországon.
Ahogy említette, úgy volt Árpád-házi király, hogy nem az Árpád nemzetségből származott. Mit kell tudni magáról az Aba nemzetségről?
Az Aba nemzetségről azt érdemes tudni, hogy mint ahogy Abasáron is feltártunk turulos sírfedlapokat, amik a XV. századból származnak, tehát igen késeiek, de mégis az Abák címere, a két turul látható rajtuk, azok mutatják, hogy tulajdonképpen az Abák címere úgy nézett ki a középkorban, hogy fent egy kiterjesztett szárnyú turul, alatta egy koronás sisak. A korona nyilván a királyi leszármazottakra utal, tehát Aba Sámuelre, és alatta még egy turul. Viszont krónikák azt is leírják, hogy a turul az egészen Attila királyig, a hunok királyáig vezethető vissza. Attila királyig vezethető vissza, és az ő címerállata volt a turul. És hogy egészen Árpád nemzetségéig nyúl vissza, Szent Istvánig a turult használta, és Szent István vezette be az Árpád-sávos zászlót a turul helyett, de
az Abák ugyanúgy, mint ahogy a Turul-dinasztia Attilától származtatta magát. Attila unokájától egész pontosan.
Attila és Csaba fia Ed-től. Ilyen ágon rokonok tulajdonképpen az Abák és a Turul-dinasztia, a Szent István és az Árpád-ház dinasztiája. És hát nem véletlen, hogy gondoljunk bele, hogy milyen fontos lehetett Aba Sámuel korában az Aba nemzetség. Géza fejedelemnek négy lánya volt, és hármat kiházasított külföldre, és csak egyet adott ki Magyarországon férjül, ez pedig Aba Sámuel felesége lett. Tehát igazából Szent István testvérét kapta feleségül Aba Sámuel. Hát nyilván, a legfontosabb helyi embernek adom oda feleségül a lányomat.
Tehát az Aba nemzetség az nemcsak távoli rokona a Turul-dinasztiának, hanem a XI. században Magyarország második legfontosabb dinasztiája.
Ahogyan említette, még nagyon sok feltárásra váró terület van ezen az abasári lelőhelyen. Milyen újdonsággal tudna szolgálni, ha megtalálnák magának Aba Sámuelnek a sírját?
Nem lehetetlen, hogy már megtaláltuk, csak hát Aba Sámuel halála az elég bonyolult helyzet volt, mert '44-ben a ménfői csatában, szinte már egy nyertes csatában veszett el. Egyébként teszem hozzá, hogy már addig kétszer visszaverte III. Henrik támadását, kétszer megverte III. Henriket és a harmadik csata volt ez a ménfői csata, és itt is csak azért nem nyert, mert meg akarta adóztatni a szabad magyarok helyett a nemességet, és ezért a nemesség egy része fellázadt ellene, és már a majdnem győztes csatából kivonultak, ezért vesztett Aba Sámuel, és így a német üldözői, úgy írja a krónika, a Tisza felé üldözése közben utolérik és megölik. Viszont az Abasáron ásott kolostort azt 1042-ben alapította Aba Sámuel. Ez a csata meg 1044-ben volt. Nyilván nem volt kész két év alatt Aba Sámuelnek a kolostora. Ezért
Aba Sámuelt a korábban alapított feldebrői kolostorban temetik el, és majd amikor kész lesz az abasári kolostor, akkor helyezik át a testét Abasárra. Viszont ez már nem egy királyi temetés volt, mint ahogy az eredeti temetése királyi temetés volt, hanem tulajdonképpen ellenséges királyok alatt helyezték át.
Lehet, hogy gyakorlatilag egy szál fakoporsóval temették át Aba Sámuelnek a testét, akiről egyébként a források leírják, hogy sebei begyógyulva és ruhája romlatlan állapotban fennmaradva maradt meg, tehát úgy írnak róla, mint a szentekről, ahogy a magyar szenteket szokták leírni, hogy romlatlan testtel, ép testben és ruhában temették át, de elképzelhető, hogy nem temettek mellé koronát, meg királyi insigniumokat.
Úgyhogy nem lehetetlen, hogy feltártuk már Aba Sámuel sírját. Csak nem volt mellette korona, nem volt miről felismerjük.
Viszont genetikai vizsgálatok folynak a templom belsejében, amit megtaláltunk, merthogy ez a feltárások legnagyobb jelentősége, hogy találtunk egy hatalmas román kori templomot Abasáron, amibe több száz sírt tártunk fel, viszont nyilván Aba Sámuel a szentélyben az oltár előtt a legfontosabb helyen lehetett eltemetve. Ott körülbelül negyven sírt találtunk, tehát ennek a negyven sírnak az archeogenetikai vizsgálata zajlik, és nagyon remélem, hogy a feltárt sírkövekből, amik XV. századiak, és nyilván Aba címerrel rendelkeznek, tehát az Aba nemzetségé, ezért ki tudjuk kutatni az Aba nemzetségnek a genetikáját, genetikai DNS-vonalát mutatni ezekből a sírokból, amiből a C14-es vizsgálatokkal, kormeghatározással vissza tudjuk vezetni a legkorábbi közös őst, akit a XI. században temettek el, akkor meglehet Aba Sámuel is. De egyébként az is lehet, hogy a tatár, vagy a törökdúlás, az megsemmisítette a sírt, és sajnos nincs meg, kirabolták.
Mit lehet tudni azokról a csontokról, sírokról, akiket itt feltártak? Kiket temettek ide?
Ez egy bencés monostor, egyébként apátsági rangú, tehát elég komoly. A XIII-XIV. század fordulóján például tudjuk, hogy néhány év leforgása alatt tizennégy levelet címzett ide a pápa. És a tizennégy levélből megtaláltunk, nagyon nagy szerencse volt, de megtaláltunk egy pápai ólombullát, ami egy pápai pecsét egy levélről, tehát az egyik ilyen levélnek a pecsétjét megtaláltuk a templomon belül. Úgyhogy nagyon fontos hely lehetett.
Annak ellenére, hogy levelezhetett volna a pápa Esztergommal, ami a központi helyszín Magyarországon, vagy Egerrel, ami ugye az egyházmegyének a feje, de mégis Abasárra tizennégy levelet írt.
És biztos, hogy fontos helyszín volt. A templomon belül, hogy kiket temettek el, valószínűleg ide temették az apátokat, a főpapokat, a papságot, és ide temették a templomnak a donátorait, az alapítókat, és akik fenntartották a templomot, akik végig, gyakorlatilag a XV. századig az Aba nemzetség. Tehát nyilván a papoknak nincsenek rokoni kapcsolataik, tehát nincsenek gyerekeik, akiknek genetikailag nincsenek leszármazottjaik vagy rokonaik, azok biztosan papok lesznek, viszont akiknek van genetikai kapcsolatuk egymással, azok meg nagy valószínűséggel Abák lesznek. Úgyhogy nagyon remélem, hogy ezt sikerül majd kimutatnunk.
Hogyan találtak rá erre a régészeti lelőhelyre? Ha jól tudom, ennek van egy érdekes története.
Igen, a régészeti lelőhely tulajdonképpen ismert volt a szakma számára, mert már 1954-től zajlottak itt mentőfeltárások, tehát a mentőfeltárás alatt azt értem, hogy építettek egy tűzoltószertárnak egy garázst legelőször 54-ben, és már ekkor előkerült három sír, meg kőfalak, és már ekkor megállapították, hogy ez tulajdonképpen valószínűleg Aba Sámuelnek az Aba Sámuel által alapított apátságnak a része. Utána volt a '70-es években, '70-től '72-ig egy nagyobb feltárás és
helyi önkéntesek és lelkes, gyakorlatilag tényleg a helyért tenni és az identitásért tenni akaró emberek, 2006 és 2008 között az egri múzeum segítségével, meg az egri főiskolai diákok segítségével feltárták a 71-ben már egyszer kiásott romoknak egy részét, hogy bemutathatóvá tegyék.
Van egy kerek templom is a lelőhelyen, ami minden bizonnyal korábbi egyébként, mint Aba Sámuel, tehát valószínűleg Szent István vagy Géza kori. A mostani feltárások ezt bizonyították, ugyanis se tájolásában, se struktúrájában nem igazodik az 1042-ben alapított apátsághoz, tehát vagy későbbi, vagy korábbi, de szemmel láthatólag korábbi. És ezt a templomot félig kiásták, mert a másik felén egy ház állt sajnos ekkoriban, és tulajdonképpen ezután levédték egy védőtetővel, amit ideiglenesnek szántak a területen.
Elakadt pénzhiány miatt a feltárás, meg az állagmegóvás. Ez a védőtető, amit egy évre szántak, ez tizenöt évig volt a romok fölött, és az alatt a 15 év alatt ez tönkrement, beázott, a romok elkezdtek pusztulni, ráadásul belehordták az emberek a szemetet, a fiatalok lejártak oda szórakozni, teledobálták szeméttel,
és hát méltatlan körülmények közt voltak ezek a gyönyörű XI. századi romok, és hát ezért figyeltünk fel, mint Magyarságkutató Intézet a romokra, illetve megkeresett minket a település polgármestere is, hogy ez így nem mehet tovább. Tehát, hogy igazából két út van ilyenkor; vagy visszatemeti az ember föld alá, mert jobb helye van a föld alatt ezeknek a romoknak, vagy ami a szerencsésebb, hogy kialakít egy nagyobb feltárással egy olyan bemutató régészeti parkot, mint ami most van folyamatban.
Ha jól tudom, egy TSZ-elnök külön házat épített erre, és ő büszke volt arra, hogy ő Aba Sámuel sírja fölött lakik. Illetve hát nyilván ezt még a XI. században építették, ez alatt az idő alatt jó sok pusztításon mehetett keresztül, gondolom, a tatárok is pusztították, a török időket is megsínylette, illetve sajnálatos módon a XX. században, akár a kommunista időkben is érhette károsodás. Erről tudna részletesebben mesélni?
Igen. A tatárjáráskor a lelőhely gyakorlatilag a fő tatár hadak, mármint a főhadaknak az útvonalának a kellős közepén volt, és régészetileg látszik, hogy porig rombolták a lelőhelyet, tehát alapig, padlóig tényleg az utolsó kősorok maradtak meg, tehát ezt a feltáráskor lehetett látni, hogy tényleg alapig rombolták vissza a lelőhelyet. És ezután egyébként teljesen megdöbbentő, hogy a forrásokból alig ismert XIII. század második felében az Abákról szinte alig van írott forrás, de mégis egy
olyan rangú templomot építenek újjá a tatárjárás után, ami még nagyobb, mint a korábbi 10x30 méteres, egy 12x45 méteres templomot építenek egy új kolostorral, ami vetekszik, sőt édestestvére, a IV. Béla által a lányának, Szent Margitnak, a Margitszigeten épített templommal.
Hihetetlen rangú építkezések zajlottak, és az Abák nem csak Aba Sámuel korában voltak az ország második uralkodó családja, vagy második legrangosabb családja, hanem később is, és egészen a XV. századig királyi udvarbeli tisztségeket töltöttek be. A török, sőt még a török előtt a husziták is elpusztítják a lelőhelyet, olyan pusztítást végeznek, amit láttunk csontokban, hogy vázrészek maradnak meg, tehát akkora pusztítást végeznek, hogy nem maradt ember a környéken, aki eltemesse a halottakat és a vadállatok tépték szét a csontvázakat, és ilyen részletekben megmaradt csontvázakat temetnek el a hónapok múlva visszatért emberek. Tehát nem egész embereket, hanem csak csontvázrészeket, meg szórvány csontokat, és a törökök pusztítják el végül a lelőhelyet. Viszont a XX. század az sajnos sokkal nagyobb pusztítást végzett. Valóban a második világháborúig tiszteletben tartották ezt a lelőhelyet. Tudta mindenki, hogy itt van Aba Sámuelnek, a nemzetségnek a fő központja, az általa alapított bencés kolostor, nem építkeztek a területre. Viszont valóban volt egy TSZ-elnök, aki rivalizált az egerszóláti TSZ-elnökkel, és az abasári TSZ-elnöknek egy utcával lejjebb volt a lakása.
Ez a TSZ-elnök addig-addig ment feljebb a dombtetőn építési engedély nélkül, amíg egyébként orosz katonák, mert szovjet laktanya volt Abasáron, védelme alatt megépítette a kis épületét az '50-es években, ezzel elpusztítva a legkorábbi kerek templom körülbelül egyharmadát, tehát a szikláig elbontotta, merthogy egy pincerészt is kialakított.
Ez a TSZ-elnök, nyilván felbátorodva, a '60-as években ugyanígy semmi engedélyeztetés és régészeti feltárás nélkül megépíttetett egy 650 négyzetméteres művelődési házat, amit szintén alápincéztek és az is elpusztította a romoknak a nagy részét. A helyiek között még vannak élő emberek, akik emlékeznek rá, hogy markoló szedte ki a csontokat és a falakat, és úgy hordták el még lovas kocsin, mert már a szállításra nem volt annyi pénz. Csontok, faragott kövek tömegét hordták ki a falu szélére, a vízpartra, hihetetlen. A XX. század sajnos több kárt ejtett. A TSZ-elnök háza már elbontásra került, a művelődési ház még kiürítés alatt áll, és remélem, hogy elbontásra fog kerülni. És még egy épület van, amit a '70-es években építettek itt a lelőhelynek erre a részére, az tárgyalás alatt van, de abban még laknak most, de maga az egész lelőhely sajnos ugye a városban van, tehát remélem, hogy itt egy ilyen 2500 négyzetméteren kialakítható régészeti park, ez körülbelül a kolostornak a fele, de a templom az egész terjedelmében látható lesz majd a közeljövőben.
És ha megtalálnák valahol Sámuel maradványait, akkor azoknak a csontoknak mi lesz a sorsa?
Első lépésben mi mindenképpen arra törekszünk, hogy a tárgyak azok a helyi múzeumokba kerüljenek.
Tehát a Magyarságkutató Intézetnek az a célja, hogy az előkerült leletek, azok mind ott maradjanak, ahol vannak.
Első lépésben az egri múzeum, a területi illetékes múzeum, oda kerülnek a leletek, de szó van arról, hogy ha sikerül,
ha lesz rá elég pénz és akarat, akkor magán itt a lelőhelyen kialakítanak egy látogatóközpontot, ahova visszakerülhetnének a tárgyak és a csontok.
És nyilván egy kegyhely, ha tudjuk azonosítani magát a sírt, és eredeti helyén tudnánk bemutatni, akkor nyilvánvalóan annak lenne értelme, hogy ezt egy kegyhelyként üzemeltessük. Ebben a polgármester úr mindenképpen támogat minket, és Abasár is úgy képzeli el a jövőjét, mint királyi város. Hihetetlen hogy ez a feltárás meghozta, egy borászatáról híres Abasárnak azt a királyi szintű hírnevet, amelyet kár lenne elengedni. Ott mindenki büszke arra, hogy ezt sikerült feltárni.
Interjút készítette: Tóth Marcell
Portréfotó: Wikipédia
