Reaktor

Főispán? Vármegye? Gumicsont!
Főispán? Vármegye? Gumicsont!

varmegye.jpg

Az áprilisi választások után sem állt meg az élet a magyar politikában, még a nyári szünet előtt több érdekes javaslat alakítja a napirendet. Sokakat sokkolt a hír: Magyarországon újra bevezethetik a főispán tisztséget, a megyéket pedig leválthatja a történelemórákról ismeretes vármegye. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté azt is felvetette, hogy 2024-től egyszerre, májusban tartanák meg az Európai Parlamenti választásokat és az önkormányzati választásokat. Ezek igen jelentős, nagy változások, lehetetlen elmenni fölöttük.

De mégis miért áll elő ilyen nagymértékű javaslatokkal a kormánypárt? Milyen reakciókat váltott ki, milyeneket lehet várni? Milyen racionalitás állhat mögötte? Mit reagált az ellenzék ezekre a javaslatokra?

A Fidesz-KDNP a történeti alkotmányosságra és hagyományra hivatkozva vezetné be újra a vármegyéket és az ispánokat. Nem ez lenne az első eset, amikor a történeti folytonosságot alkalmazzák, mint indokot. A rendszerváltás alkotmányának a lecserélése az Alaptörvényre is egy ilyen aktus volt; az 1949. évi XX.-as törvény (volt kommunista alkotmány) módosítását nem tekintették elég legitimnek, megszakítottságot véltek felfedezni a magyar történeti alkotmányosságban. 2011 után ismét elérkezettnek látták, hogy történelmi érvek mentén módosítsanak.

alaptorveny.jpg

Valamivel több mint ezer év jogkódexeire, törvénykezéseire, sarkalatos törvényeire, szokásjogára hivatkozni szimbolikus. Az, hogy a megyék helyett a vármegye kifejezés lesz használatos, nem valószínű, hogy lényegi változásokat fog magával hozni. Az, hogy a kormánybiztosokra főispánként kell majd hivatkozni, se jelent majd fundamentális jogkörbővülést vagy csökkenést, mindenesetre érdekes lesz az alkalmazása. Magyarországon több mint 70 év után ezeket visszavezetni meglehetősen váratlan fejlemény, pedig nem előzmény nélküli. Az 1990-es választás utáni Parlament már foglalkozott a vármegyék kérdésével, de a jobbközép koalíciónak nem volt meg a kellő többsége ahhoz, hogy ebből ténylegesen legyen is valami. A 2010-es „fülkeforradalom” után is felmerült az előbb említett problematika, nem mellesleg a történeti felsőház újra beemelése az intézményrendszerbe is szóba jött, de nem lett belőlük semmi.

Bár korainak tűnhet, mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy ez a módosítás mennyit árthat a kormánypártnak. Az ellenzéki média, az olvasótábora remekül szórakozik az egészen, a kormányoldalt mérsékelten, de megosztja, elég elvont dolog a többség számára a historizálás mentén történő alkotmányozás. A népszerűségi mutatók, a közvéleménykutatások majd megmutatják, hogy mit fog mindez kiváltani a társadalomból.

De akkor mégis miért most hozakodik ezzel elő a kormánypárt? 12 évnyi kétharmados parlamenti többséggel (ami időközi választás miatt ugyan volt, hogy nem volt meg) ezt szinte bármikor megtehették volna. Itt jön a képbe a másik javaslat, hogy egyszerre tartsák meg az önkormányzati és az EP választásokat.

kocsis.jpg

Jelentőségét tekintve mindenképpen fontosabb a politika számára, hogy az önkormányzati választást október helyett májusban vagy júniusban akarják megtartani. Annál mindenképp lényegesebb, hogy most vármegye-e a megye, vagy főispán-e a kormánybiztos. Azonban a közvéleményt mégiscsak az utóbbi foglalkoztatja, ami érthető, a javaslatot emészteni kell még, meredeknek tűnik sok szempontból. Azonban ebből nem következik, hogy az ellenzéknek is erre kellene összpontosítania.

A hír hallatán az ellenzéki politikusok egy része, például Mesterházy Attila, Ujhelyi István, Niedermüller Péter, Karácsony Gergely rögtön valami Facebook poszton keresztül poénkodva reagált; a pillanatnyi népszerűség senkinek sem árt. Azonban Ceglédi Zoltán rámutatott, hogy:

Ha tényleg szembejön egy gumicsont, azt meg nem ismeritek fel. Drága ellenzéki közönség, Orbán a vármegyékkel meg az ispánokkal megnyomta rajtatok a gombot, és csináljátok is a műsort az üzenőfalon meg a címlapokon, mint a cintányéros makimajom.

Felmerül a kérdés, hogy az ellenzéknek jelen pillanatban tényleg a „gumicsonttal” kell-e foglalkoznia, vagy inkább érdemben foglalkozni a kormánypárt által belebegtetett módosítással. Akárhogy nézzük, ez a fejlemény is már többnapos, az ellenzéki értelmiségi holdudvarnak, tanácsadóknak igazán a politikusok fülébe kellett volna már súgnia valamit.

2019_1.jpg

Már csak azért is, mert a napnál is világosabb, hogy a Fidesz-KDNP ezzel a javaslattal alapvetően írná felül a jövőbeli ellenzéki politizálást. Az EP választás egy tisztán listás választás, az ellenzéki pártok már az országgyűlési választás után utaltak arra, hogy egyedül fognak indulni. Az önkormányzati választás más logika alapján működik, itt faluról falura, városról városra, kerületről kerületre komoly kormány-ellenzéki párviadal várható. A 2019-es önkormányzati választáson elért ellenzéki sikerek mutattak arra, hogy együtt több esélyük lehet a kormánypárti jelölttel szemben, elkerülhetetlen, hogy koordinálják a jelöltállítást.

Az EP választáson a pártok szabadon kampányolhatnak, egyedül, a saját víziójukat próbálják meg eladni a választók számára, a sajátjaikat próbálják mandátumhoz juttatni. Az önkormányzati választáson - feltéve, ha nem mondanak le az összefogásról - akkor valami közös mellett, valaki közösért kell kampányolniuk. Mindez egyedül a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk számára nem okoz problémát, hiszen mindkét alakulat egyedül fog indulni, önálló szereplőként. Nem mellesleg a kormánypártnak van a legtöbb erőforrása ennek a menedzselésére, a jobboldali radikálisok pedig a parlamenti jelenléttel járó pénzbeli támogatás miatt jelentős tőkéhez jutnak, így nekik sem fog majd gondot okozni a kettős kampány.

Először fog majd a Mi Hazánk annyi pénzből gazdálkodni, mint a többi releváns párt.

Az ellenzéknek sikerült megoldania azt a talányt, amit a választási rendszer változásai jelentettek; az előválasztás alkalmazásával a látszat szerint tudták összpontosítani az erejüket. Azonban a kampány során kiderült, (de a választás után is) hogy ez az együttműködés nem működött olajozottan. A partikuláris érdekek ütközése, a romboló viták mára egy darabjaira hullott, népszerűtlen, önbizalomhiányos, az útkeresés legelején álló baloldali ellenzéket hagyott maga után. A választás után kevesen gyakoroltak önkritikát az összefogott ellenzék részéről, leginkább egymást okolták, elégtelennek tartották a másik teljesítményét. A végtelenségig nem lehet hivatkozni az erőviszonyok egyenlőtlenségére, az ellenzéki politikusokat is megválasztották, elfogadták a játékszabályokat, képviselniük kellene a szavazóikat ebben a kérdésben is.

mi_hazank.jpeg

A Mi Hazánk új erőként nem riadt vissza a parlamenti szerepléstől, ők vállaltan a konstruktív ellenzék szerepét vették fel, mindig vissza fognak csatolni a kormányoldal részéről jövő impulzusokra. A Jobbik 2010-től a néppártosodásáig képviselte a történeti alkotmányosságot, ugyanúgy elutasította a rendszerváltás alkotmányát, a Rákosi és Kádár fémjelezte időszakot. A Fideszt meg is vádolta a Jobbik, hogy igazából az ő programjukat hajtja végre Orbán Viktor. A két párt szinkronban bírálta a rendszerváltás utáni politikai rendszert, bírálták a liberális demokráciát, a régi struktúrákat. A Jobbik valamivel messzebb merészkedett a historizálásban, ez a radikális pozícióból következett.

Ugyanez igaz a Mi Hazánkra is, Toroczkai pártja többek közt a csendőrség intézményét is visszahozná, mint rendfenntartó erőt, ezt most is hangsúlyozták, rátették még egy lapáttal a Fideszre. A Mi Hazánk válasza várható volt és logikus, számukra nem okoz kellemetlenséget a vármegye vagy a főispán tisztsége, az általuk képviselt értékek alapján még rá is tudnak kontrázni a javaslatra. Beletudták építeni a jelenlegi bűnüldözés kritikájukba, szerintük egy bűnözőnek több joga van, mint kellene. A hagyományos intézményekhez való visszanyúlás aktuálissá teheti a Mi Hazánk programjának ezen részét.

Mégis minek lehet értékelni ezt a javaslatpárost a kormány és az ellenzék részéről? A kormány részéről egy, a figyelmet a hatalomtechnikáról elterelő gumicsontot lehet látni, míg az ellenzék részéről, ha nagyon kritikus akarok lenni, akkor az érdemi politizálás alól felmentést adó mentőövet. Az ellenzéknek nem az ispánokon, sóadókon, tizedeken és Ludas Matyin kellene élcelődniük, hanem érdemben politizálni. Az élet nem állt meg, illetve bármennyire úgy tűnik sokaknak; az időben sem mentünk vissza.

Roe v. Wade - összefoglaló szemle
Roe v. Wade - összefoglaló szemle

Miről is szól ez a dolog odaát, az óceán túloldalán? Az Amerikai Népszava segít eligazodni. Szemlénk.

A Trumppal hatalomra jutott szélsőjobb beindította a nyílt kultúrháborút, aminek fasizmus vagy totális bukás lesz a vége 

trump-ima.jpg

[...] Ku Klux Klan [...] rasszista, fajgyűlölő, nőgyűlölő és nyíltan fasiszta Trump [...] egyre dermesztőbb [...] puccsot szervez [...] alelnök meggyilkolás [...]

[...] szélsőjobboldali csürhe [...] likvidálás [...] Trump [...] szélsőjobboldali fasizmus [...] puccs [...] fasiszta diktatúra [...]

[...] szélsőjobboldal [...] vallásos kultúrharcosok [...] vallásos, szélsőjobboldali, fasisztoid ideológia [...]

[...] rémálomnak beillő Trump-korszak [...] pusztító [...] szélsőjobboldali puccs [...] fasizáló nyílt kulturharc [...] szélsőséges [...] fanatikus fundamentalista-fasiszta neoprotestáns vallási mozgalom [...] radikalizálódás [...] adócsaló prédikátor [...]

A neoprotestáns [...] neoprotestáns hívek [...] szélhámos [...]

[...] abortusz gyilkosság [...] vallási alapon és érzelmileg fanatizált [...] Trump [...] köztörvényes bűnöző [...] adócsaló [...] nőverő [...] háromszor elvált parázna [...] elitprostitúció [...] sarlatán [...] Trump [...] adócsaló [...] bűnöző [...] fundamentalista pünkösd [...]

[...] mohó, gyűlölködő, hataloméhes és pénzéhes [...] totális elmebeteg [...] hamis igények [...] felkorbácsolt kulturharcos vágyak [...] szélsőségessé fanatizált hívek[...] kulturharcos, fasiszta [...]

Trump [...] mágus [...] vallási szélsőségesek [...] szélsőséges vallásos [...]

[...] vad keresztényfasiszta államok[...] totális elmebeteg fasiszták [...] 

Trump [...] keresztényfasiszta [...] fasiszta diktatúra [...] középkori inkvizíció [...]

[...] tragédiák [...] esztelen és borzalmas történetek [...] fanatikus keresztényfasiszta szörnyetegek [...]

[...] “keresztény” városok [...] legszörnyűbb disztópiák [...] bűnözés és erőszak [...] vallási fanatikus őrültek [...] szörnyűség és tragédia [...] alvilág [...] bűnözés [...] tömeges elhalálozás [...] totális morális züllés [...]

Szolgálólányok meséje.

[...] hazug [...] szemforgató banda [...] legszennyesebb bűnök [...] disztópikus szörnyetegek [...] deformált lelki betegek [...] aljas hazug képmutatók [...]

[...] kereszténységből fasiszmus [...] törvénykező szörnyetegek [...] középkori keresztény [...] lángoltak a máglyák [...] Isten nevében kivágták a terhes nők hasából a magzatot és beleszántották élve az embereket a földbe. [...] kereszténység [...]

[...] neoprotestáns [...] középkori katolikus [...] orosz titkosszolgálat [...] népirtás [...] a kereszténység nevében legyilkolnak [...] lövöldözés [...]

[...] fanatikus republikánus [...] tömegesen hal [...] színes börű nők [...] szenespince [...] kuruzsló [...] republikánus szörnyeteg [...]

[...] “kereszténynek” [...] gyűlölködő szenny[...] szélsőjobboldali összeesküvéselmélet [...] fake news [...] fasizmus [...] nácizmus [...] “kereszténység” [...] intolerancia [...]

[...] vallásos fanatikusok [...] bűnözők [...] gyűlöletet szítanak [...]

[...] republikánus [...] megerőszakol [...] fanatikusok [...] lelőnek az iskolai osztályában a republikánusok [...]

[...] fanatikus “keresztények” [...] elmebeteg, “buzgó keresztény” [...]középkor[...] antiliberális fasiszták [...] aljasság.

[...] fanatizál [...] tudatlan hívők [...] abortusz [...] holokauszt [...] népirtás [...] katolikus pap, kereszténydemokrata [...] önkielégítés [...] gyilkosság [...] népirtás [...] fehér keresztény férfi [...]

[...] keresztényfasiszták [...] politikailag belebuknak [...] mind egy szálig elpusztulnak [...]

[...] Isten [...] Jézus [...] fasiszta törvény [...]

Merre tart világunk? A nemzetközi rendszer alakulásáról
Merre tart világunk? A nemzetközi rendszer alakulásáról

borito.jpg

Meglehetősen komplikált időket élünk, rengeteg és nagy változás van a küszöbön, csak még nem tudjuk, hogy mik lesznek azok. Lehet, hogy mindezt az orosz-ukrán háború közelsége mondatja velünk, európaiakkal, hogy a világrendszer egészét érintő folyamatok zajlanak világunkban. Hiszen egy közel-keleti embernek, aki rendszeresen az instabilitással szembesül, annak már fel se tűnik, hogy egy újabb háború zajlik a bolygónkon. A délszláv háború óta béke honolt az öreg kontinensen; az emberi gonoszság által elkövetett borzalmakról a televízióban, illetve az internetes hírportálokról tájékozódhattunk.

Azonban most a keserű valóság itt van a szomszédban, és ki tudja, hogy meddig. Erre azonban több egyéb aggodalomra okot adó tendencia is rakódik. Gondoljunk csak a tajvani helyzetre, a fegyverkezésre, a rendezetlen iráni atomprogramra, vagy a befagyott örmény-azeri konfliktusra. Hogy megértsük mostani világunkat, ahhoz több nagy elméletet is segítségül hívhatunk. Ilyen például a realizmus, a liberalizmus és a konstruktivizmus: ezek mind megpróbálják a saját szemüvegükön keresztül leírni a világ működését, magyarázattal előállni annak milyenségéről.

salt_2.jpg

A realizmus a nemzetállamokat tartja a nemzetközi kapcsolatok szereplőinek, mivel nincs egy központi hatalom, amely erőszakkal be tudná tartatni a nemzetközi jogokat és normákat, így a világunk egy anarchikus hely. Az államok önérdekkövetők, általános bizalmatlanság lengi be a többiekkel való kapcsolattartást, próbálnak minél nagyobb befolyással bírni az események alakulásában, a nemzeti érdeknek akarnak érvényt szerezni. Ha béke van, akkor az a nemzetközi rendben beállt erőegyensúlynak köszönhető. Ha pedig ez elmozdul valamilyen irányba, akkor várhatóan egy hatalom majd megpróbálja kihasználni a másik térvesztését. Alapvetően antropológiai pesszimizmus jellemzi, tehát az ember természetét eredendően rossznak gondolja. Az államok ezek után miért lennének különbek? A hidegháború alatt ez az elmélet volt a domináns, ez volt Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter kora.

A liberalizmus úgy gondolja, hogy az államok közötti versengés mérsékelhető, ha közös intézményeket hoznak létre, ahol megoldják a nézeteltéréseket, nem súlyosbodik a konfliktus. A nemzetközi kereskedelem pacifikálja a nem-demokratikus berendezkedéseket, felismerik, hogy a békés, demokratikus fejlődés jobban kifizetődik. A demokrácia-exporttól azt várják, hogy a kanti örök béke fogja bejárni a glóbuszt, mivel demokráciák nem háborúznak egymással. A globalizációtól azt várják, hogy az államok egymástól való függése (interdependencia) miatt inkább lemondanak az erőszak alkalmazásásról, mert a zavartalan kereskedelem előnyösebb.  

fukuyama.jpg

Az emberképe a liberalizmusnak optimista, hisz a haladásban, a fejlődésben, az ember meg tud változni a jó irányába. Egy jó demokrata országvezető meghallja, ha az emberei nem akarnak vért ontani vagy nem akarják a sajátjukat folyatni, míg egy zsarnokot nem kifejezetten érdekli az állampolgárok jólléte. Ha egy zárt diktatúrát megcsapja a szabadkereskedelem és az innováció szele, akkor egyszer kiszabadulhat a szellem a palackból. Több más tényező mellett a világkereskedelembe történő betagozódás miatt is omlott össze a „Gonosz birodalma” és csatlós államainak tömbje. A gazdasági liberalizáció rámutatott a szocialista tervgazdaság egy helyben toporgására, megújulásra képtelenségére. A bipoláris világrend vége és a velejáró demokratizálódási hullám pont emiatt volt olyan biztató a liberalizmus szempontjából, amit Francis Fukuyama híres műve: „A történelem vége és az utolsó ember” is tárgyal. Azt hitte az amerikai politológus, hogy a liberális demokrácia végérvényesen győzedelmeskedett mint politikai berendezkedés, nem lesz alternatívája, mivel az összes addigi elbukott, idő kérdése, míg minden ország felismeri, hogy ez az egyetlen királyi út.

A harmadik nagy elmélet a konstruktivizmus, ez egy viszonylag új elmélet. Az előzőekkel ellentétben a konstruktivizmus nem redukálja a folyamatalakítást az államok vagy intézmények szintjére. Az egyszeri emberek is komolyan befolyásolhatják a történelem vaskerekének a forgását. Ugyan az elitek kezében van a politikacsinálás, de az őket megválasztók visszacsatolása alapvetően befolyásolhatja, hogy mit tesznek meg és mit nem. Egy konstruktivista a feszültségeket tárgyalással, párbeszéddel akarja feloldani, az érdekeket megpróbálja egyeztetni a felek közt, amelynek a végén egy mindenkinek jó, konszenzusos megegyezés van.

De ezek közül a szemüvegek közül melyikkel lehet a legélesebben látni világunk történéseit? Melyik elmélet segít jobban megérteni a nemzetközi rendszer alakulását?

hobbes.jpg

Több arra utaló jel és esemény van, hogy a realizmus lesz a domináns elmélet az elkövetkezendő időszakban, ez természetesen nem egy üdvözítő jelenség. Senki sem akarna egy hobbesiánus világban élni, ahol ember embernek a farkasa, ahol állandó a veszély. Márpedig a realizmus világképe inkább erre hajaz.

A nemzetközi béke egyik legfontosabb intézményes garanciája a világon az ENSZ Biztonsági Tanácsa, ez egy olyan szerv, ami a legfontosabb békét érintő kérdésekben dönt, például szankció bevezetéséről, ajánlásokat tesz, de erőszakot is alkalmazhat. Egy hátulütője van: konszenzusos döntéseket hoz a BT, ha egy tag vétózik, akkor nincs döntés, cselekvésképtelen a szerv. Ilyenkor, ha egy döntés meghozatalában ellenérdekelt egy tag, akkor politikai döntést hoz és nem engedi át a javaslatot. A hidegháborúhoz hasonlóan most is az lesz várható, hogy az Egyesült Államok, Oroszország, de a változó erőviszonyok közepette Kína is majd többször fog vétóval élni és keresztbe tenni a vetélytársaknak.

Már maga az orosz-ukrán háború is egy, a realizmusra jellemző anarchikus rendetlenség jelensége, hiszen belengi a hatalmi versengés. A NATO keleti terjeszkedése, Ukrajna atlantista politikája az orosz érdekekbe ütközött, az ukránok érdeke pedig egyértelműen a nyugati nyitás volt. Ha véget ér a konfliktus, akkor nem valószínű, hogy egyhamar helyre fog állni a bizalom Oroszország és a Nyugat közt. A gazdasági szankciók érthető alkalmazása sem afelé mutat, hogy a liberális pacifizmusnak van itt az ideje és a szabadkereskedelemnek.

orosz_ukran.png

Az Európai Unió működése a háború kapcsán is megmutatta, hogy a nemzetállamok az elsődleges szereplők. Orbán Viktor a magyar emberek érdekére hivatkozva lép fel a szankciók energiaiparra is történő kibővítése ellen. Ez azt mutatja, hogy uniós szinten is megkerülhetetlen a tagállamok érdeke, továbbra is a nemzeti kormányok alakítják a folyamatokat. Hozzátartozik, hogy más kelet-közép-európai államnak is érvényesült az érdeke azáltal, hogy nem kell rövid időn belül elhagyniuk az orosz energiahordozókat.

Kína és Tajvan viszonya a mai napig egy rendezetlen kérdés: Kína úgy gondolja, hogy egy Kína van, tehát csak idő kérdése, amíg a szigetországot magukhoz csatolják. A világ figyelmét nagyrészt az ukrajnai állapotok kötik le, azonban elég aggasztó, ami az elmúlt időben a két ország között zajlott. Május végén kínai vadászgépek megsértették a tajvani légteret, azóta háborúval is fenyegetőzött Peking, illetve újra berepültek. Ezek az események sem az egymás iránti feltétlen bizalmat erősítik, a realista hatalompolitika érvényesül. Kína egyébként is egy elég önérdekkövető szereplője a nemzetközi rendszernek, folyamatosan feszegeti a rendszer határait, próbál teret nyerni, ha kell, akár mesterséges szigeteket hoz létre, azokon pedig katonai bázisokat. A Joe Biden vezette Egyesült Államok szavatolja Tajvan védelmét, történelmileg Washingtontól függ a szigetország biztonsága. A Fehér Ház jól teszi, ha felkészül a legrosszabb forgatókönyvekre is.

tajvan_kina.png

Az olyan latorállamok, mint Észak-Korea és Irán, állandó fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra, de most nem róluk szólnak a hírek. Azonban, ha valaki tudja, milyen kisgyermekre vigyázni, akkor nem ismeretlen fogalom számára a „gyanús csönd”. Ha az erőfitogtatás, a fenyegetőzés és a titkos készülődés lesz a meghatározó eszköztára a Nyugat ellenfeleinek, akkor várhatóan Teherán és Phenjan mint ezen eszközök legtapasztaltabb alkalmazói, élni fognak vele. Irán esetében mindig felmerül az atomprogram kérdése és az urándúsítás. Nem valami biztató, hogy megrekedtek a tárgyalások Teherán és Washington között, pedig a térség stabilitása szempontjából kulcsfontosságú, hogy kiegyezzenek a felek az Iránt sújtó szankciók feloldásáról és az atomprogram nemzetközi felügyeletéről.

Örményország és Azerbajdzsán között több évtizedes konfliktus áll fent a Hegyi-Karabah-al kapcsolatban, mindkettő igényt tart rá, a saját földjének tekinti. A legutóbbi háborúban az örmények vereséget szenvedtek, Jereván és Baku között az erőviszony az utóbbi javára mozdult el. A 2020. őszi háborús győzelem óriási siker volt Ilham Alijev rezsimje számára, a győzelemmel szinte bebetonozta a nem olyan stabil hatalmát. De ahogy a kilencvenes években sem, úgy most sem valószínű, hogy örökké elássák a csatabárdot. Az örmények minden félelme megalapozott, hogy Azerbajdzsán egyszer ismét úgy dönt, hogy további területeket akar és újból támadást intéz.

hadrut-execution-16-10-20.jpg

Az is egy sokat mondó jelenség, hogy Európa, illetve a NATO erőteljes fegyverkezésbe kezdett. A Magyar Honvédség is a képességeit növeli, új harckocsikat, repülőgépeket vásárol. Németország még csak most döbbent rá, hogy a kontinens gazdasági nagyhatalmaként jelentősen elavult és eszközhiányos hadsereggel bír, sok fejlesztés vár a Bundeswehrre is. Nagy eséllyel a NATO-tagországok nagy arányban fogják teljesíteni a 2014-es walesi csúcson megállapított védelmi ráfordítást, amelyet az országoknak a saját GDP-jük 2%-ból kell, hogy finanszírozzanak.

A sorokból kitűnik, hogy ez egy eléggé pesszimista világlátás, sok jóval nem kecsegtet. A jelek szerint várható, hogy az érdek menti politizálás háttérbe fogja szorítani a magasztos célokat. De amennyiben a nemzetközi politika ilyen vagy ehhez hasonló mederben fog zajlani, akkor talán jobb lesz néha pozitívan csalódni, mintsem rácsodálkozni, hogy mikre képesek egyesek. Kényelmetlen felvenni a realizmus szemüvegét, nem jó dolgokat lehet vele látni, de ezekben az időkben mégis ez bizonyulhat a legélesebbnek.

A macskák titkos élete
A macskák titkos élete

img_9785.jpg

(Mákos)Guba, amint elégedetten fekszik pár perccel azután, hogy lementettem egy (számára túl magas) fáról

"Nehezen megfejthető, mit is csinálnak egész nap az emberek. Tudományos megfigyelések leginkább azt látszanak alátámasztani, hogy különböző helyiségekben értelmetlen tevékenységeket végeznek, illetve időről időre eltűnnek."(Részlet az "Interjú egy antropológussal" című cikkből, in Emberkutatások, 3. évf. 4. szám, Macskafalva, Cicc Kiadó, 2019. december)

Bár a családban több macska is volt, első saját bejáratú cicám a Bab(gulyás) névre nem hallgatott, mivel kizárólag a cica szóra reagált. Bab a világ legkedvesebb és egyben legnomádabb macskája volt, és ez utóbbi lett a veszte – egyszer nem jött többé haza. Miután őrült macskás nőként sokáig kerestem, majd plakátokat gyártottam, és a környék fáira, oszlopaira és hirdetőtábláira ragasztottam azokat, egy nap felhívtak, hogy megvan a macska! Rohantam, hát macska, az volt, de nem Bab, viszont csakugyan hasonlít rá (Mákos)Guba (gasztro vonalat viszek a fiú macskáknál), kit befogadtam és most megtiszteli lakásomat jelenlétével.

A macska és kutya egyfajta lakmuszpapír: aki a macskámat (kutyámat) szereti, rossz ember nem lehet, tartja a mondás(om). Persze nem kell olyan végletekig menni, mint a barátom, aki, mikor távollétemben rábíztam a cica felügyeletét, és késő este sem jött haza az állat, hajnali fél háromig fejlámpával kereste - de azért nem árt az imidzsnek.

Mindebből következik az égető kérdés:

egyébként mivel is foglalkoznak egész éjjel a macskák?

Nehéz ezt megmondani, ahogyan a macskatudósok sem fejtették meg a mi titkainkat (lásd idézet az írás elején). Elméletek azért akadnak. Felmerül a kérdés: lehet, hogy minden macska James Bond? Titkosügynök? Álcázza magát és titkokat fürkész ki éjjel, például a macskaelhárítás számára? Némelyek közülük mélységi felderítők. Figyelik a csapatmozgásokat (lásd patkányok, egerek, stb.) és jelentenek (a macskafőnököknek). Diverzánsok is akadnak közöttük. Az éj leple alatt behatolnak helyekre (pincék, nyitva hagyott ablakon át konyhák) és ott  rombolnak. Aztán hidegvérű gyilkosok is. Levadásszák gyanútlanul pihengető áldozataikat (lásd galamb). És persze a legtöbben talán hobók. Egyszerűen csak élvezik a semmittevést és a természet lágy ölén heverésznek.

Fején találja a szöget az amerikai mondás, miszerint "A cat's a cat, and that's that". Azaz a macska az macska, és ennyi. Nincs mit magyarázni. Ettől függetlenül azért különböző korokban szükségét érezték az emberek, hogy különlegesen viszonyuljanak ehhez a különleges állathoz.  Az ősi Egyiptomban például a macskák jelenléte nélkülözhetetlen volt, hiszen ők védték meg a gabonaraktárakat a rágcsálóktól, ahogyan ebből a zseniális TED Talks-os videóból is kiderül. Ezért az egyiptomiak szentként tisztelték őket. Hitük szerint az istenek macskaféleként jelentek meg, mint Básztet istennő, aki először egy oroszlán, majd egy macska alakját öltötte magára a gyermekáldás és fogantatás istennőjeként. Per-Básztet városában szent macskákat tartottak a neki szentelt templomban, és az elpusztult macskákat is tisztelettel és szeretettel kezelték, ugyanúgy mumifikálták őket, mint a fáraókat.

Európában a középkorban viszont igen sanyarú sorsuk volt a macskáknak. Meg voltak róla győződve, hogy a macska az ördöggel cimborál. A 12. századra általános vélekedéssé vált Európában, hogy a (fekete) macska a sátán megtestesülése és boszorkányok szolgája. Hogy ennek mi lehetett az oka, arról csak feltételezések vannak, de a macska reputációjának nem tett jót az, hogy a kutyával ellentétben nem hagyja magát idomítani, és az sem, ahogyan az elkapott egérrel játszik.

VIII. Ince pápa 1484-ben ki is mondta, hogy a macska az ördög kedvenc állata, és a boszorkányok bálványa.

Az állat és az ördög közvetlen összekapcsolása ahhoz vezetett, hogy a középkori Európa több vidékén is népszokássá vált különféle ünnepekkor a rituális macskakínzás. Erről inkább nem írnék többet. Az viszont tény, hogy a macskának a mai napig sok szempontból rossz híre van, például sokan gondolják azt, miszerint kevésbé hűségesek az emberhez, mint a kutyák. Azért ez nem mindig igaz, Sir Henry Wyatt esetében semmiképpen sem. Wyatt angol udvaronc volt, aki egy macskának köszönheti, hogy megmenekült az éhenhalástól. Mikor kegyvesztett lett, III. Richárd bebörtönözte a Towerbe, ahol Wyatt szerencséjére összebarátkozott egy macskával, aki galambot hordott neki, így

a férfi más élelem híján a macskára támaszkodva galambon élt a fogság alatt, míg VII. Henrik trónra lépése el nem hozta számára a szabadulást.

Nekem úgy tűnik, nagyon igaz viszont az a magyar mondás, hogy "alamuszi macska nagyot ugrik." Egy korábbi családi macskánk, Bolhás olyan volt, mint aki kettőig sem tud számolni (amúgy valószínűleg nem tudott), de lesből úgy ráugrott az emberre, hogy majd infarktust kaptunk. Másik nemzeti mondásunk, miszerint "jóllakott macska nem fog egeret" már véleményesebb igazságtartalmát illetően – Bab egeret nem, de galambot meg cinegét akkor is fogott, ha jól belakmározott macskatápból előtte. Valószínűleg azért, amit egy angol mondás nagyon jól megfogalmaz:  "In a cat's eye, all things belong to cats" – "A macska szemszögéből minden a macskáké." Mi emberek is, szoktuk is mondani, hogy a kutyát az ember tartja, a macska meg embert tart…

kep1_2.jpg

Forrás: Reddit, Agreeable-Fish-476 felhasználó 

Az angoloknak amúgy tényleg érdekes a kapcsolatuk a macskákkal. Mondhatni, fura, de hát miben nem furák az angolok? Angliai magyar barátaink például sima házimacskákat tartanak. Nem hisznek a macska-családtervezésben, ezért a nőstény állatka rendszeresen vemhes lesz, és két-három-négy kismacskát ellik. Alapesetben ilyenkor Magyarországon már a macskák születése előtt elkezdődik a gazdiv adászat: könyörgés szóban, telefonon, emailben, majd a kismacskákról retusált fotók posztolása a Face-re, rosszabb esetben a kismacskák papírdobozban kihelyezése a legközelebbi bokorba. De nem Angliában!

Angliában a sima házimacska kölykökért akár 200-300 (!) fontot fizetnek,

és barátaink esetében gyakorlatilag ahogy kikerül a hirdetés egy-egy kölyökről, már le is csapnak rá. Fontolgatom amúgy, macskatenyésztőnek állok Angliában, ha minden kötél szakad. Tuti biztos megélhetés. Azon is gondolkodtam, még szót kellene ejtenem a macskák dorombolásának jótékony hatásáról a testi és lelki egészségre, a híres macskás versekről és könyvekről, de most abba kell hagynom az írást, mert szólít a kötelesség – be kell engednem a macskát

Kerékpáros idő
Kerékpáros idő

Uborkaszezon van a médiában, egyeseknél a kertben. Nálam nincs fólia alatt, úgyhogy még csak virágzik. Kegyetlen időszak ez: Joe Biden elesik egy biciklivel, és még a Pentagonban is azt nézik az elemzők, a kelet-ukrajnai műholdfelvételek várhatnak. A hosszú és kellemes napok hatással vannak a tartalomfogyasztási szokásainkra, mást kíván az ember gyomra, mint egyébként, aki egész évben nem kívánja a jégkrémet, ilyenkor sorba áll érte a strandon.

bakter.png

A Horn-korszak oktatáspolitikájának egy furcsa ágán találtam magam ötödikes koromban: nekünk szinte az egész évünk történelemből a magyar paraszti világról szólt, emlékeim szerint, amelyek csalhatnak, de túl élénken él bennem a trauma, hogy kétségbe vonjam a saját anekdotám: képzeljünk el egy non-stop Móra Ferenc metaadat dömpinget, a mángorlók működésének a legapróbb részletéig. Annyi idősen egy év nagyon hosszúnak tűnik, mintha a Kincskereső Kisködmön nem lett volna elég, valaki kitalálta, hogy nézzük újra az összes spinoffot, és a rendezői változatokat, kommentárral. Jó történelemtanárom volt, sajnos, úgyhogy becsülettel leadta a tananyagot.

Ennek köszönhető, hogy soha nem sikerült meglátnom a nádtetejű vályogházakban azt a romantikát, amit a budapesti kisértelmiségi egy szatyor pénzzel impulzusvásárol meg egy átborozott pincetúra másnapján.

Nem tudom, hogy mi az az ispán. Ha valaki azt mondaná, hogy az egyfajta körtemuzsika, elfogadom. A város, ahol születtem, 1950-ben még mező volt, mi közöm hozzá? Engem már az SZTK-ba vittek, amióta az eszemet tudom, egy kádári építészettől is kissé idegen, ötemeletes, acél-üveg-azbeszt épületbe, nem a piócás embert hívták házhoz, amikor kínzott a torokgyík.

A vármegyét se mond sokat, miben más, mint egy sima megye? Van benne vár? Sokat nem ér cirkálórakéták ellen. Legutóbb itt akkor állt erőd, amikor a rómaiak őrizték a limest. Régen így hívták, meg volt belőle 64, mesélte egy szkinhed nekem egy kerthelyiségben 2002 nyarán, 35 forint volt akkor és ott kisfröccs, fehérborból. Kész volt tankkal végigmenni Románián, mintha az visszahozná az apját, aki felakasztotta magát, amikor ő még csak nagycsoportos volt, predesztinálva arra, hogy a rendszerváltás után betonon eltaknyoló társadalom kukák mögötti felén keressen értelmet a létének; én akkor is mindent megbocsátottam neki, felőlem karlendíthet a Magyar Szigeten a többivel, ha ez csillapítja a fájdalmát, elfér. Ma sincs másként, remélem egyenesbe jött azóta az élete, innen is üdvözlöm!

Ugocsa már nem magyar terület, első sorban demográfiai okokból, ha mindkét világháborút nyerjük, meg bónusznak még egy harmadikat, a történelmi Magyarország területének nagy részén csak akkor tudnánk eszmét cserélni az ott élőkkel, ha lenne térerő a Google fordítóhoz. Turisták lennénk, én pedig magyar vagyok, nem turista.

Ettől még értem, megértem, sajnálom is valahol, de nem szól hozzám a revizionizmus, még a leglágyabb formája sem, nekem túl sok benne a tehetetlen lúzerség. A magyar diaszpóra basztatása vörös vonal, ezt adom, és aki bántja őket, az minimum irigykedjen ránk, ha félni nem is fél az anyaországtól.

De van, akihez szól, mi több, akinek üvölt, mint egy gőzszelepre tekert kutyasíp, meglepve az arra a tartományra süket embert, hogy mégis mi váltotta ki most éppen ezt az éktelen vonyítást.

A biciklimnek, ami régebbi, mint a Fidesz-hegemónia, ezért megtanultam vele együtt élni, van egy általam jól ismert problémája: egy speciális esetben, amikor visszaváltok, ledobja a láncot hátul. Már jól kiismertem, megbarátkoztam vele. Ha vissza kell váltani, tudom hogy ne csináljam, ha pedig ragaszkodom a helytelen módszerhez, pontosan akkor és úgy fogja ledobni a láncot, ahogy arra számítok.

Garantáltan, 10-ből 10-szer csattanva ugrik le a lánc.

Ahogy bedobta a közbeszédbe a kormány az ispánokat és a vármegyét, ezeket az objektív mérlegre téve lepkefing súlyú, kozmetikai módosító javaslatokat, a megfelelően érzékeny fülű, baloldali-reakciós közszereplők a magyar politikai uborkaszezon legjobb gumicsontra vetülő hagyományai szerint sütötték el a rettegve gúnyolódó megjegyzéseiket, ahogy végigszaladt a hír a riadóláncon. A túloldalról pedig hasonlóan komolyan véve jön a viszontválasz arról, hogy ez valami történelmi igazságtalanság helyretételében tett szimbolikus, de nagyon fontos lépés, de igazából kétharmad van, szóval magyarázni sem muszáj, "ez van és bekaphatjátok" is elég lenne.

Egy jól kiszámított visszaváltás, ami megfelelően dobja le a láncot. Nem szükséges, de egyeseknek örömet okoz, talán a rá adott reakció jobban, mint maga az intézkedés, és az uborkának most szezonja van.

Utazás Amerikába 1. rész - vízum, útlevél és társaik
Utazás Amerikába 1. rész - vízum, útlevél és társaik

5bda247a-0c5a-4f2e-b683-2ab43b8211e6.jpeg

Bár sokan már a gondolatától is irtóznak, nekem mindig is hatalmas “bakancslistás” vágyam volt egy amerikai utazás. Gyerek- és tini korom könyvei és filmjei szinte mind ott játszódtak, és már 10+ éve egy hosszú, konkrét listám is volt azokról a helyekről amiket egyszer mindenképp látni szeretnék. Nos ez az álom az elmúlt hetekben valósággá vált, hiszen több hónap tervezés és szervezés után sikerült a nagy utazás, amiről most egy cikksorozat keretein belül szeretnék beszámolni. Első körben mindenképp szerettem volna pár tippet adni a papírmunka megkönnyítéséhez, ugyanis könnyen el lehet veszni a tájékoztatók sűrűjében. Mire is figyeljünk tehát, ha Amerikába készülünk?

Vízum

Rengeteg horror sztori terjeng a vízumigénylés nehézségeiről, de ha nem tervezünk végleg kiköltözni, vagy munkát vállalni, hanem tényleg csak egy turista vízumra van szükségünk, akkor viszonylag egyszerű a folyamat. Nekünk, EU-s állampolgárokként bőven elég egy ESTA, ami egy évben max. 90 napos kintlétre ad jogosultságot. Fontos megjegyezni, hogy hiába van elfogadott ESTA vízumunk, ez nem garancia arra, hogy be is fognak engedni az országba. Ez mindössze egy elengedhetetlen háttér dokumentáció, hogy bent legyünk a nyilvántartásban, de egy lejáró félben lévő útlevél, vagy egyéb problémák miatt simán visszafordíthatnak a reptéren. A jelentkezés során egy hosszú online adatlapot kell kitöltenünk, amelyben nagyon részletesen rákérdeznek mindenre, pl. szülők adatai, közösségi média oldalaink felhasználónevei, munkahelyünk adatai, stb. Ha ezt kitöltöttük és befizettük a kb. 14 dolláros díjat, akkor pár napon belül meg is kapjuk az értesítést a döntésről. Ezt az értesítést kell kinyomtatni, és magunkkal vinni az utazáshoz, mert biztosan fogják kérni. (Ezen a honlapon bármikor el lehet indítani a folyamatot: https://esta.cbp.dhs.gov)

Útlevél

Bár maga az útlevél igénylése (ha nincs) nem túl bonyolult, mindenképp fontos figyelni a dátumokra, és jól kell időzíteni, hiszen enélkül nem fognak felengedni a repülőre. Az egyik gyakori hiba, ha későn kezdjük el az igénylést. Alap eljárásnál kb. 20 nap mire kézhez kapjuk az útlevelet, de olyat is hallottam már, hogy a posta elkeverte, vagy az okmányirodában akadt el az igénylési folyamat. Érdemes legalább 3-4 hetet rászámolni, hogy mindenképp meglegyen az okmány indulás előtt. (Sürgősségi eljárásnál már akár 1-3 napon belül is elkészülhet, de ezért az alapár (5 évre 7500 Ft) sokszorosát kell kifizetni, akár 40 ezer forintot is. 

A másik gyakori hiba, ha már rendelkezünk útlevéllel, de nem vagyunk tisztában a lejárati idő szabályaival. Az USA-ba történő utazásnál, az okmánynak legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie a hazaérkezés tervezett dátumától számítva. Tehát hiába fér be a lejárati dátum elé az utazás, ha nincs meg a kerek 6 hónap vagy több, már nem utazhatunk.  

Covid oltások/tesztek 

Bár majdnem másfél évig szinte lehetetlen volt az utazás Amerikába a járvány miatt, ma már viszonylag egyszerűek a szabályok. Ami biztosan kell, az legalább két - az USA-ban elfogadott típusú (Pfizer, Moderna), vagy egy J&J - koronavírus elleni oltás, ahol a második oltás és az utazás időpontja között eltelt legalább 14 nap. Akiknek az oltása nem a megfelelő intervallumban, vagy nem a kint is elfogadott vakcinákkal történt, esetleg nincsenek beoltva, azoktól automatikusan megtagadják a határátlépést. Ezek mellé eddig egy plusz PCR tesztre, vagy egy gyógyultságot igazoló dokumentumra is szükség volt, de ezt 2022. június 12.-vel eltörölték. Bár lehet olvasni mindenféle furcsaságot, nekem mindenhol elfogadták a telefonomon lévő EESZT alkalmazást, azon belül is au “EU Vaccination Vertificate” QR kódját. 

Aláírt tájékoztató a repülővel utazóknak

A negyedik és egyben utolsó fontos követelmény, az egy formanyomtatvány amit kinyomtatva és kitöltve kell magunkkal vinnünk. Ennek a lényege igazából annyi, hogy minden utazót tájékoztatniuk kell a szabályokról és a belépési feltételekről. Ezt aláírva mi is felelősségre vonhatóak vagyunk, ha például hamis adatokkal szeretnénk beutazni, vagy valamilyen fontos körülményt eltitkoltunk. Ez kicsit ijesztően hangzik, de igazából ha nem próbáljuk meg átverni a hatóságokat, akkor nincs mitől tartanunk. 

+1 Személyes beszélgetés és ujjlenyomatvétel

Bár erre nem kell igazán készülni, mégis fontos lehet tudni, hogy a gép érkezése után, a reptéren egy kicsivel hosszabb várakozás vár majd ránk, hiszen mindenkinek ellenőrzik még egyszer az összes dokumentumát, lepecsételik az útlevelét, mintát vesznek az ujjlenyomatáról, és feltesznek néhány kérdést. Ezek általában az utazás céljára, hosszára vonatkoznak, és az ellenőrök többsége kedves, de mindig vannak kivételek. Fontos, hogy legyen fix tervünk, hogy meddig szeretnénk maradni, illetve egy cím, hogy hol tervezünk megszállni. Ezekkel a kérdésekkel az a céljuk, hogy kiszűrjék az illegális munkavállalókat, ezért mindig tudjunk egy-egy pontos adattal szolgálni, hogy felgyorsítsuk a folyamatot, hiszen ezek után már vár a nyaralás! 

Remélem ez a néhány pont egy kicsit segített jobban átlátni az amerikai utazás előkészületeit, és megkönnyíteni a tervezés folyamatát. Cikksorozatom következő részében a repülőjegy és szállásfoglalásról lesz szó, hiszen az árak egészen elképesztőek, és egy-két tipp mindig jól jöhet!

A nagy szelektív kvíz
A nagy szelektív kvíz

Tudjuk vajon, hogy hogyan kell szelektíven gyűjteni? Legtöbben évek óta csináljuk, de még mindig nem tökéletes. Nehéz mindenre odafigyelni, de ha egyszer tudatosítjuk, hova megy a tejes doboz, az ételmaradék vagy a zsepi, máris könnyebb lesz a Föld egyik legkritikusabb kérdése- a hulladékkezelés.

selective-collection-garbage-colored-containers-inscriptions-turkish-english-separate-waste-154760833.jpg

Előrejelzés: elsöprő Republikánus siker
Előrejelzés: elsöprő Republikánus siker

red_wave.jpg

Nagyon változatos politikai rendszer az amerikai: szinte mindig van valamilyen eltérő jelentőségű választás, ez biztosítja, hogy folyton változik a két nagy párt közötti erőviszony, illetve állandóan megújul rendszer. Azonban vannak olyan időközi eredmények, amelyek igen jelentősek, komoly előrejelzést jelentenek, hogy mit lehet várni a későbbiekben.

Ha Kaliforniában (ami egykoron komoly Republikánus bázis volt) egy nagyvárosi választókerületben időközin egy Demokrata nyer, az nem egy kiemelkedő győzelem. De akkor sem kapja fel a fejét senki sem, ha például Utah államban sokadjára újrázik egy Republikánus jelölt.

Texasban azonban egy figyelemreméltó speciális választást tartottak meg június 14.-én. Megüresedett a 34. körzet, miután a Demokrata Filemon Vela egy állásért visszalépett mint képviselő, így a helyéért a Demokrata Dan Sanchez és a Republikánus Mayra Flores szállt versenybe. A választás az utóbbi győzelmét hozta el, de miért is jelentős ez az amerikai jobboldal számára?

midterm.jpg

A két legfontosabb választás értelemszerűen az elnökválasztás, illetve a félidei választás (Midterm Elections), ezek mind komolyan befolyásolják az amerikai politika menetét, irányát. Az előbbi dönti el, hogy kinek a kezében lesz a végrehajtó hatalom, kinek lesz négyéves mandátuma, hogy alakítsa országa sorsát. Jelen esetben az utóbbi, a félidei választás az érdekes. Ilyenkor a Kongresszus mindkét kamaráját érintő választások zajlanak egyszerre, az országos politika a helyi mellett markánsan jelen van.

A teljes Képviselőház és a Szenátus jelentős része politikai csatározások színtere lesz, ekkor dől el, hogy az elnök pártjának többsége lesz-e a törvényhozásban. Ez azért fontos, mert az elnök mozgásterét nagyban meghatározza, hogy szövetségese vagy ellenlábasa van több. Régebben nem volt ismeretlen az, hogy meggyőzik egymást a képviselők, hogy akár táborokon átívelően együtt szavazzanak egy törvényjavaslatról, azonban ez manapság egyre kevésbé jellemző a tengerentúlon is. Egy amerikai képviselőnek szabad mandátuma van, azt kezd azzal, amit akar, ezt csak a szavazói kérhetik rajta számon, elméletileg.

Azonban a gyakorlat kezd egyre inkább másfelé mutatni, megjelent Amerikában az európai politikai rendszerekre jellemző pártfegyelem. Ilyenkor a képviselőket nyomás alá helyezi a párt, de akár a párthoz közeli agytrösztök, sajtók, aktivisták is, hogy ne szavazzon a pártérdekkel ellentétesen, nem származna abból politikai haszon. A képviselők félve a politikai elszigetelődéstől inkább beállnak a sorba, hiszen hamar légüres térbe találhatják magukat politikailag. Ha megteszik, akkor szabályosan hadjáratot indítanak a renitens politikusokkal szemben.demokrata_vs_republikanus.jpg

Ez volt megfigyelhető a tavalyi költségvetési vitában is, ahol egy maréknyi Demokrata politikuson múlt, hogy azt elfogadtassák a törvényhozással. Joe Manchin és Kyrsten Sinema ilyen szakadár, középre húzó Demokraták, ők azon kevesek közé tartoznak, akik a pártjukkal ellentétesen szavaznak olykor. De az amerikai jobboldali sajtóban is komolyan számonkérik, ha egy Republikánus nem elég bevándorlásellenes, ha nem áll ki a fegyverviselés jogáért vagy nem harsányan életpárti. Ezekre született is egy pejoratív megnevezés, ők csak név szerint Republikánusok (RINO=Republicans In Name Only). A Breitbart News jobboldali lap időnkénti „proscriptio”-ján gyakran szerepel Liz Cheney, Mitt Romney vagy Adam Kinzinger neve, ők a washingtoni „mocsárt” képviselik, mert együtt szavaznak a Demokrata kollégáikkal.

Ilyen politikai klímában az elnök mozgástere, ha elveszíti a többséget a Kongresszusban, olyan, mintha gúzsba kötve táncolna. Joe Biden Demokrata elnök könnyen lehet, hogy ilyen vagy ehhez hasonló helyzetben lesz az idén esedékes félidei választások után.

A Demokraták stratégiáját a 2020-as választás után még a legnagyobb jóindulattal is csak „hiányosnak” lehet nevezni, a „Build Back Better”-ből egyelőre nem sokat láthattak az amerikaiak. Természetesen nagyban hozzájárul a koronavírus okozta válságra még egy lapáttal rátevő orosz-ukrán háború is, amelynek még mindig nem tudjuk a végét. Értelemszerűen egyetlen hatalmon lévő politikus támogatottságának sem jön jól a válságok okozta következmények. Az infláció az amerikai állampolgárok pénztárcáját is markánsan érinti, a Republikánusok következetesen Joe Bident okolják érte, Bidenflation-ként hivatkozva rá. Ezzel szemben az elnök Putyint okolja a rossz gazdasági trendekért, bár az amerikai jobboldal gyakran kiemeli, hogy a magas szintű infláció egy jóval hosszabb, Biden elnökségét a kezdetektől végig kísérő jelenség.

bidenflation.png

A Demokratáknak várhatóan nehéz dolguk lesz, ha valami csoda nem történik, mivel az ő intézkedéseik lesznek a reflektorfényben, az nem elég teljesítmény, hogy Joe Biden nem posztol ki botrányos tweeteket. A félidei választás hasonló szerepet tud betölteni, mint mondjuk Magyarországon egy önkormányzati választás, értelemszerűen az előbbinek jóval nagyobb tétje van. A hasonlóság abban rejlik, hogy ilyenkor a hatalmon lévőket a választók megbüntethetik, ha rossz teljesítményt nyújtanak. Azonban ez korlátozottan magyarázza, hogy mi történt Texas 34. választókerületében.

A győzelem jelentősége abban is rejlik, hogy egy történelmileg stabil Demokrata körzetet hódított el Mayra Flores. Jellemzően kétszámjegyű százalékpontnyi különbség volt a Demokraták előnye a Republikánusok előtt, ebben a kerületben. Fontos kihangsúlyozni azt is, hogy egy dominánsan spanyolajkú választókörzetről beszélünk, 85%-os többséget képeznek. Ez azért aggasztó a Demokraták számára, mert az egyik legbiztosabb fölényük a Republikánusokkal szemben a latinók körében van, meg úgy általánosan a kisebbségeknél, például a feketék és az ázsiaiak között.

kepernyofelvetel_4.png

Donald Trump szavazótáborát főleg a fehér férfiak jelentették, a nőknél kisebb, de a nem-fehér szavazóknál jelentősebb hátránnyal bírt mind Hillary Clintonnal, mind Joe Bidennel szemben. Ez értelemszerűen azt hozza magával, hogy a Demokraták eredményesen politizálnak a kisebbségek felé. Azonban van egy lassú, trendszerű folyamat, ahol megfigyelhető, hogy kis mértékben, de nő a republikánusok támogatottsága a kisebbségek körében.

A 2016-os választás fenti exit polljának a több kategóriára történő lebontásából megmutatkozik, hogy a fehér többségi társadalom inkább republikánus, mint Demokrata, azonban a feketék 8% szavazott összesen Donald Trumpra. Ennél valamivel jobb volt a jobboldali jelölt támogatottsága az ázsiaiaknál és a latinóknál, de közel kétharmad így is Hillary Clintonra voksolt.

kepernyofelvetel_6.png

A 2020-as választás Trump vereségét hozta, ez egyértelműen a saját szavazótáborának az összeesését jelenti, rengeteg mérsékelt fehér Republikánus választó fordult el az akkori elnöktől. Sokkal kiegyenlítettebbek voltak az előbbinél az erőviszonyok, míg a három kisebbségénél minimálisan, de nagyobb arányban szavaztak a republikánusokra az exit poll alapján.

Ha van ilyen trend, hogy a hagyományosan Demokrata párti kisebbségek elkezdenek átszavazni a Republikánusokra, akkor az csak ősszel fog csak kiderülni. Ez az elpártolás esetleg betudható a progresszív-liberális frakció társadalomjobbító ténykedésének a Demokrata párton belül. A spanyolajkú kisebbségre „latino”-ként való hivatkozás szexistának nyilvánítása és a gendersemleges „latinx” kifejezés erőltetése lehet, hogy negatív következményeket von majd maga után. A CRT (Critical Race Theory) bevezetése a közoktatásba rettentően megosztja a társadalmat. A jobboldaliak kifogásolják, hogy olyanokról kell tanulnia a gyermekeknek, hogy ők a fehérségükkel elnyomják a kisebbségeket, csak a származásuk miatt lesz jobb életük. Sokan úgy gondolják, hogy ez már-már súrolja a marxizmust. A Demokraták úgy gondolják, hogy fontos, hogy minél szélesebb körben tanuljanak a nebulók arról, hogy az amerikai történelemnek van kevésbé fényes, sőt, egészen sötét fejezete is.

biden.jpg

Nem megalapozatlan az az előrejelzés, hogy 2022. november 8-án mindkét házban Republikánus többség fog kialakulni, ezt hívják vörös hullámnak, „red wave”-nek. Ez a kis, szinte miniatűr győzelem azonban egészen jelentősnek bizonyulhat, ha a félidei választásokat akarjuk megjósolni. Várhatóan a Biden-adminisztráció elleni proteszt szavazás megy majd végbe, ahol a hatalmon lévőket megbüntetik, úgy, ahogy 2018-ban tették Trumppal. Biden és a Demokraták azonban most nem tudnak kampányolni az előző elnök személye ellen, esetleg majd két évvel később. Az kevés lesz, ha továbbra is a 2020. január 6-tal kampányolnak, amikor Trump fanatikus rajongói betörtek a Capitoliumba. Most a mundért kell megvédeni, ami most kifejezetten nehéz lesz, mivel ugyanazokkal a globális gazdasági problémákkal néznek szembe, mint mindenki más. Ha még kisebbségi szavazókat is veszítenek a Demokraták, ami a texasi időközi alapján több mint valószínű lesz, akkor nagyon nehéz félidejük lesz.

Helikopterszülők
Helikopterszülők

 

helikopterszulok.jpg

Ismerős az, amikor a szülők (de leginkább anyukák) még tinédzser, sőt akár felnőttkorban is a gyerekük nyakában loholnak, állandóan azon aggódva, hogy vajon a szemük fénye épségben van-e? Amikor megparancsolják a gyereküknek, hogy mindenről tudósítson, merre jár, kivel találkozik mit evett stb.?

Mindez kisgyerekek tekintetében még nem probléma, sőt teljesen természetes. Na, de az már koránt sem, ha ez a fajta szülői gondviselés később is megmarad. Persze az sem jó, ha egy gyerek egyáltalán nem tanul önállóságot, hiszen mindenkinek eljön az életében az a pillanat, amikor már egyedül kell megoldania a problémákat. Lehet szó arról, hogy önállóan elmenjen a hivatalba papírokat intézni, vagy bevásárolni vagy egyáltalán elmenni dolgozni és felelősségteljes felnőttként élni.

Miért pont helikopter?

A helikopterszülő kifejezés onnan ered, hogy az előzőekben kifejtett szülők helikopterként köröznek gyerekeik felett. A helikopterszülőség általában ott kezdődik, hogy a szülő attól is félti a gyerekét, hogy fára vagy mászókára másszon. Ezekben kétségtelenül van minimális veszély, de ritka eset, hogy egy gyerek komoly sérült szenved fára mászás közben. Egyes szülők azt is megmondják a gyereknek, hogy melyik szakkörre járjon. Az ilyen szülők a gyerekük helyett oldják meg azok problémáit.

A helikopterszülőknél előfordul, hogy bemennek a tanárokhoz számon kérni őket, ha a gyerekük rossz jegyet kap. Valljuk be önmagában már ez is eléggé durvának hangzik, azonban az is előfordul, hogy az ilyen szülők a már felnőtt gyerekük munkahelyére bemennek beszélni a gyerekük főnökével, megtárgyalni a munkaügyeiket.

A dolog furcsaságát adja, hogy miközben az ilyen szülő azt hiszi, hogy mindeközben a gyerekének tesz jót, elképzelhetjük, hogy milyen szégyenben érezheti magát az a felnőtt, akinek az anyja bemegy a munkahelyére vitázni a főnökével. De a közvetlen környezet, a kollégák előtt való megaláztatáson kívül más negatív hatásai is vannak az ilyen szülői magatartásnak.

A helikopterszülőség okozta pszichológiai problémák

Egy amerikai pszichológus, Holly H. Schiffrin végzett kutatást a helikopterszülőség negatív hatásairól. A kutatásban részt vevő egyetemi hallgatóknak olyan kérdések során arra kellett válaszolniuk, hogy egy-egy állítás mennyire igaz a szüleikre. Így például, hogy

az anyám elvárj, hogy felhívjam vagy sms-ezzek neki, hogy éppen hol vagyok

Mindemellett ennek az ellentétjére utaló állításokat is tartalmazott a felmérés.

anyám arra ösztönöz, hogy készítsek költségvetést és magam intézzem a pénzügyeimet

A kutatás eredménye azt mutatta ki, hogy azokra, a gyerekekre, akiknek túlgondoskodó szüleik vannak, sokkal inkább jellemző a depresszió, és általában nincsenek megelégedve az életükkel.

Ennek magyarázata, hogy egy ember minél inkább átlép a felnőttkorba, annál inkább igénye van az önállóságra és a függetlenségre. Azok a gyerekek, akiket a szüleik nem hagynak hibázni, és ezáltal nem adják meg nekik a lehetőséget, hogy a saját hibáikból tanuljanak, és ezáltal kifejlesszenek egy saját problémamegoldó technikát, később tehetetlen, életképtelen felnőttekké válnak. A legjobb nevelési módszer, ha egy gyermek már egészen kicsi kora óta kap önálló feladatokat, amelyeket egymagának kell megoldania.

Borítókép: felelosszulokiskolaja.hu

Nélkülözhetetlen fesztiválkellékek
Nélkülözhetetlen fesztiválkellékek

3ced901a-605f-4006-a7f5-d64acf4d06e3.jpeg

Végre hivatalosan is elkezdődött a fesztiválszezon, ami talán most még érdekesebb mint eddig, hiszen két év kihagyás után térnek vissza kedvenc zenés rendezvényeink. Épp emiatt a szünet miatt, most a szokásosnál is több újonc tapasztalja meg elsőre a fesztiválozás élményét, a sátrazás kihívásait, és a napokig tartó bulizás fáradalmait. Hogy ebből ne legyen rémálom, és minden zökkenőmentesen menjen, összeállítottam egy listát azokról a dolgokról, amiket mindenképp érdemes bepakolni a táskába, ha több napos fesztiválozásra készülünk.

Vízálló sátor és MINDEN kelléke

Rutinos fesztiválozóként mondom, hogy a sátor az egyik olyan dolog amiből nem érdemes a nagyszülők régi, molyrágta verzióját választani, mert ha esni fog - márpedig szinte mindig esik legalább egyszer - akkor nagyon hálásak leszünk a plusz védelemért. Az egyik olcsó egyszemélyes Decathlonos sátorban kihúztam egyszer két nap brutális vihart úgy, hogy minden ruhám csontszáraz maradt. A szomszéd srác már nem volt ennyire szerencsés, hiszen amikor már a bőröndből kell kiönteni a vizet, és mindenünk átfagyott, már késő. 

Gumicsizma és esőkabát

Ha már az esőnél tartunk, akkor érdemes néhány vízálló darabot is pakolni a ruhák közé, hiszen a bulinak nem kell véget érnie ha az idő rosszra fordul. Egy könnyen átázós, vízben tocsogó edzőcipő nem a legjobb választás ilyen esetben, viszont egy gumicsizmával és egy vízálló poncsóval akár hajnalig is lehet bírni. Ha esetleg nem találunk a fesztivál előtt ilyen harci felszerelést, akkor napközben érdemes végigjárni a Civil Falut, illetve bizonyos márkák, cégek, és szervezetek standjait, hiszen itt mindig osztogatnak ingyen napszemüveget, tollat, kézfertőtlenítőt, poncsót, de még baseball sapkát és labdát is könnyen lehet szerezni.

Füldugó

Bár kipihentek így sem leszünk, egy füldugó egy-két plusz óra alvást nyerhet nekünk. A hangos zene hajnali 5-6 előtt biztosan nem fog elcsitulni, és hiába táboroztunk le a kemping egyik távolabbi sarkában, a dübörgő basszus, és a sátor szomszédaink üvöltözése könnyen keresztülhúzhatja az alvásról szőtt terveinket. Egy füldugó, vagy adott esetben egy zajszűrős fülhallgató ilyenkor a legnagyobb kincs.

 Szúnyogriasztó és naptej

Abszolút létszükséglet. Főleg a vízparti, vagy erdő közeli fesztiváloknál lehet számítani jelentősebb “rovar rengetegre”, ami az esti órákban kifejezetten idegesítő tud lenni. A szúnyogok ellen érdemes lehet plusz védelemmel, illetve nyugtató krémmel készülni, hiszen ki szeretne egész este vakarózni? A naptej pedig alap, különösen akkor, ha strandolással szeretnénk egybekötni a bulit, hiszen egy durva leégésnek akár nagyobb egészségügyi kockázatai is lehetnek, és még kedvenc fellépőnkről is lemaradhatunk miatta.

Power Bank

A sátrazás egyik legnagyobb kényelmetlensége a konnektorok limitált elérhetősége, hiszen a telefonunkra egész nap szükségünk van, főleg a bulik során ahol könnyen elkeveredhetünk a baráti társaságtól. Vannak kihelyezett ingyenes töltőpontok a kempingben, de a telefont otthagyni mindig kockázatos, és sokszor nincs is már szabad hely. Ha nem szeretnénk fizetni a biztonságos töltésért, akkor érdemes beszerezni egy nagyobb kapacitású power bank-et, ami 5-6 alkalommal teljesen fel tudja tölteni a készüléket, így ha SOS tölteni kell bármit, mindig lesz mentőövünk. (A Civil Falu standjainál szintén osztogatnak kisebb kapacitású power bankeket, szóval érdemes lehet ott is körülnézni.)

Nedves törlőkendő

A kempingek nem a higiénia fellegvárai, és a vizesblokkok sem mindig működnek, szóval érdemes lehet egy csomag nedves törlőkendőt is bepakolni a váratlan helyzetekre. Akár tisztálkodásról, akár felfrissülésről legyen szó, nagyon jól tud jönni egy-egy kendő, és a baráti kör is hálás lesz érte. 

Övtáska

Okkal halljuk egyre többször, hogy a fesztiválokon nagyon kell figyelni a dolgainkra, hiszen elég gyakori a lopás, így célszerű lehet a hátizsákot és a válltáskát övtáskára cserélni. A koncertek közben amúgy sincs szükségünk sok mindenre, a nélkülözhetetlen kiegészítők pedig mind beleférnek egy kisebb “szütyőbe” is. 

Elsősegély csomag

Bár a neve alapján túlzásnak hangzik, de itt igazából olyan dolgokra gondolok, amikkel átvészelhetőek az apróbb balesetek. Ragtapasz, fájdalomcsillapító, gyógyszerek, de már egy-két csomag meghűlés elleni italpor is nagyban javíthatja a közérzetet. Ez már csak abszolút bónusz, de a másnaposságot enyhítő elektrolitokat tartalmazó italpor abszolút siker lehet.

Jó fesztiválozást, vigyázzatok magatokra! :)

süti beállítások módosítása