Reaktor

Ezeket a nyelveket akarják tanulni a különböző kontinenseken
Ezeket a nyelveket akarják tanulni a különböző kontinenseken

uzysv4nuqeyq64azfvin_15130980706_64134efc6e_o.jpg

Nyelvet tanulni már a járvány előtt is népszerű volt. A rendhagyó helyzet – és a szörnyű bezárkózás – azonban új lendületet adott sokak számára, nem is csoda, hogy a méltán híres Duolingo felhasználóinak száma 300 százalékkal nőtt például 2020 márciusában. A Duolingón túl egyre többen kezdtek el különböző külföldi médiaszolgáltatók által sugárzott filmeket nézni idegen nyelven, ahogy persze a Google keresések száma is megnőtt a nyelvtanulás iránt. De pontosabban milyen nyelvek iránt?

A Wordtips nemrég arról jelentett meg egy összefoglalót, hogy a különböző országok Google felhasználói mely nyelvek iránt érdeklődtek a leginkább kereséseik során az elmúlt időszakban. Persze a kutatás rendelkezik bizonyos limitációkkal (már csak abból is kiindulva, hogy bizonyos országokban nem elérhető / népszerű a keresőrendszer), ám mégis érdekes képet mutat a főbb preferenciákat illetően.

Valószínűleg nem nagy meglepetésként szolgál, de a keresések alapján a legtöbben angolul kívánnak tanulni, az angol ugyanis 98 országban volt elsődleges választás.

Az angol közvetítőnyelvként már most is legtöbbek által beszélt nyelv a világon – több mint 1.1 milliárdan, a világ lakosságának hozzávetőlegesen 15 százaléka sajátította el –, a közeljövőben pedig szinte biztosan nem változik elsődleges szerepe. Vannak ám meglepő preferenciák, így nézzük is kontinensekre bontva a főbb érdekességeket!

Európa

Ahogy a többi kontinensen, úgy Európában is az angolt övezi a legnagyobb érdeklődés. Az angol 34 országban (többek között Magyarországon) a legnépszerűbb, ám kivételek itt is vannak.

A német iránti érdeklődés erőteljesebb az angolnál például Dániában (Németország szomszédja) és Szlovéniában (Ausztria szomszédja), miközben a britek (nyilván nem a saját anyanyelvük iránt érdeklődve) a spanyol felé orientálódnak.

Az örmények az orosz nyelvet tanulják leginkább, míg Ukrajnában az ukrán a legnépszerűbb: ennek fő oka az lehet, hogy az ország bizonyos régióiban az oroszt beszélik – a lakosság hozzávetőlegesen 30 százalékának orosz az anyanyelve –, a közelmúlt feszültségei, illetve az egyre nagyobb vitákat gerjesztő nyelvkérdés miatt pedig sokan szeretnék az ukránt is tökéletesíteni.

Észak- és Közép-Amerika

Az Egyesült Államok lakóinak választása egyből izgalmas eredményt hoz, ugyanis körükben a japán a legnépszerűbb. A japán kulturális és gazdasági hatás már jó néhány évtizede jelen van az országban, az amerikaiak körében pedig Japán népszerű desztináció is – a Japánban élő külföldiek között az amerikaiak a hatodik legnagyobb közösség.

Az amerikaiak érdeklődése Ázsia iránt egyre nagyobb, Japán pedig sok szempontból megfelelő választásnak tűnik: kulturális értékén túl anyagilag is racionális, biztonsági szempontból pedig alapvetően szintén kiváló helyszín.

Bár a cikk végén röviden lesz róla szó, ám az Egyesült Államok kapcsán már most érdemes megemlíteni, hogy a japán nyelv után a második legnépszerűbb a koreai. Végülis napjainkban hasonló lehetőségeket kínál a két ország, nem igaz?

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanadában is a japán a legnépszerűbb nyelv, míg Mexikóban – érthető okok miatt – az angol. Furcsának tűnhet, hogy a régióban miért több országban a spanyol dominál az angol helyett (a spanyol 9, az angol csak 6 országban az első): a magyarázat az lehet, hogy számos országban az őslakosok nyelvei még mindig relevánsak, Guatemalában például 23 maja indián nyelvet beszélnek, az országok lakosai pedig még nem sajátították el megfelelően a spanyolt sem.

Dél-Amerika

A fejlett kelet-ázsiai államok populáris kultúrájának hatása észlelhető Dél-Amerikában is. Különösen igaz ez Peruban és Chilében, ahol a legtöbben koreait tanulnak. Mindkét országot egyszerűen meghódította a K-Pop, számos zenekarnak pedig hatalmas rajongótábora van a területen

Említésre méltó lehet Argentína esete, ahol a legtöbben olaszt tanulnak: becslések szerint az argentin lakosság hozzávetőlegesen 60 százalékának vannak olasz felmenői, így végül is nem is annyira meglepő a jelenség.

Közel-Kelet és Közép-Ázsia

A régiót az angol-arab kettős dominálja, aminek érdekessége, hogy az összes olyan országban is arab a hivatalos nyelv, ahol az arabot akarják a legtöbben tanulni. Két fontos szempontot figyelembe kell venni azonban: egyrészt a tehetősebb arab országokban rengeteg külföldi munkás dolgozik – például Katarban vagy az Egyesült Arab Emirátusokban –, másrészt a nagyon diverz kulturális közegben a helyi lakosok egy része is az arab egy bizonyos variációját beszéli, így ők okkal törekedhetnek fejleszteni (vagy átalakítani) nyelvtudásukat. A Közel-Kelettel szemben Közép-Ázsiában kivétel nélkül az angol a legnépszerűbb.

Kelet-Ázsia és Óceánia

Az Egyesült Államokhoz és Kanadához hasonlóan Ausztráliában és Új-Zélandon is a japán a legnépszerűbb választás, ám a történelmi ellentétek ellenére például a dél-koreaiak is a japánt tanulják leginkább. A térség országainak többségében az angol a domináns – a magától értetődőnek nevezhető Indián és Pakisztán túl például Thaiföldön vagy Malajziában –, ám több dél-ázsiai államban a koreai: ilyen a Fülöp-szigetek is, ahonnan alapvetően sok bevándorló jut el Dél-Koreába. Kiemelendő

Fidzsi esete is, a szigeten ugyanis a Hindi a legnépszerűbb. Ennek megértéshez vissza kell tekinteni a brit gyarmati időszakra, hisz ebben az időszakban érkeztek rengetegen Indiából cukornád ültetvényeken dolgozni. Fidzsiben a lakosság 38 százaléka most is indiai felmenőkkel rendelkezik.

Afrika

Bár az angol Afrika esetében is elsődleges szereppel bír, a többi kontinenshez viszonyítva (megint csak nem meglepően) itt akarják a legtöbben a franciát tanulni – például a volt gyarmat Algériában, illetve a korábbi protektorátus Marokkóban is.

Újra felmerülnek elsőre furcsának tűnő jelenségek, például az, hogy Egyiptomban a legtöbben az arabot tanulnák: mindez annak tudható be, hogy az egyiptomiak a modern standard arab nyelvtől eltérő dialektust használnak, így szeretnék jobban elsajátítani a nyelv formális változatát.

De kik akarnak leginkább tanulni?

A keresések alapján azt is mérték a kutatás végzői, hogy mely országban akarnak a leginkább nyelvet tanulni – és erre összesen hányan keresnek rá. Íme a top 10-es lista:

Ország

Tanulni kívánt nyelv

Éves keresés 1000 felhasználóra viszonyítva

Indonézia

Angol

53.08

Thaiföld

Angol

44.28

Japán

Angol

26.88

Ukrajna

Ukrán

25.94

Azerbajdzsán

Angol

24.7

Kirgizisztán

Angol

21.72

Algéria

Francia

16.76

Örményország

Orosz

16.66

Bosznia

Angol

15.26

Oroszország

Angol

14.59

(…) 50. Magyarország

Angol

3.97

És mi a második választás?

Végezetül pedig itt a kutatást készítők térképe arról, hogy mely nyelv a második legnépszerűbb egy adott ország esetében. Érdemes böngészni, hisz vannak váratlan eredmények (kissé ilyen Magyarországé is).

nyelvek_terkep.png

mini2.gif

A térkép forrása a Wordtips oldala. A teljes kutatás ide kattintva elérhető. 

Németország választ! LIVE
Németország választ! LIVE

23:45 - Le is zárjuk az élőt, egy igazi magyar csavarral: ha Merkel öröksége az Északi Áramlat 2, akkor ezen a hétfőn Szijjártó a Muttihoz méltóan búcsúztatja a kancellár asszonyt egy Ukrajnát megkerülő gázszállítási megállapodással. Nagy lépés ez a Nyugat felé nekünk. Gute Nacht!

12:45 - Mi várható nekünk, magyaroknak? Szerkesztőségünk szerint a német külpolitika 360 fokos fordulatot vesz.

7:40 - SPD és Zöld erősödés VS CDU/CSU gyengülés (via Guardian):

screen_shot_2021-09-27_at_7_36_44.png

screen_shot_2021-09-27_at_7_37_01.png

screen_shot_2021-09-27_at_7_37_32.png

7:35 - A Merkel-korszak végén egy markánsan megosztott Németország:

2021_german_federal_election_template_svg.png

Ez pedig a szász AfD-bunker:

screen-shot-2021-09-26-at-9_31_49-pm.png

7:31 - Továbbra is jelzőlámpa-Jamaica a kérdés, az előbbi a valószínű.

screen_shot_2021-09-27_at_7_26_49.png

screen_shot_2021-09-27_at_7_27_03.png

7:28 - Jó reggelt!

22:02 - Amit az eredmények névtelensége miatt csak exit poll árulhat el: kor szerinti megoszlás

fapiq4lxmamjmao.jpg

21:48 - Éjjeli update: az első választási csalás mém! A Linke az istennek sem akar 5%-ról elmozdulni, mintha a gyíkemberek be akarnák tolni a Bundestagba.

1632684776428.png

Persze lehetséges, hogy a gyíkemberek ki akarják ejteni, és az ellen-gyíkemberek küzdenek a bennmaradásáért. Reggelre okosabbak leszünk.

20:44 - Ismerve a lentebb felvázolt,

hárompárti jelzőlámpa-Jamaica

koalíciós opciókat, holnap reggelig mi is takarékra tesszük az élőt, amikorra már bőségesen lesz eredmény. 

Ha csak most érkeztél: kezd az oldal legalján!

20:41 - "Útban az SPD hamburgi eredményváró bulijára. Az első exit pollok előtt jó volt a hangulat, utána inkább visszafogott... Sokaknak hosszú éjszaka lesz a mai!"  

20:30 - A 4chanen a szokásosnál is vidámabb a hangulat:

Nos, egy kis "agresszív ügyfélszerzést" végeztem mostanában, szintén Németországban. Pontosabban az iparban. Először is, nem állnak jól, egyáltalán nem... a termelés legalább a felére csökkent. Másodszor, az árak emelkednek az áruk, nem csak az energia esetében (bár ez lesz a legnagyobb ütés számukra). Súlyos késedelmek a szállításban és az alapvető termékek hiánya. A chiphiány csak a jéghegy csúcsa, amire mutogathat a média, mindenütt szükséges alapanyagokból, mint az egyszerű lágyacél is hiány van. Ha ez így folytatódik ÉS az energiaárak is erősen emelkednek, akkor ez katasztrófa. Ha a dominók elkezdenek dőlni, az az ipar legalább felét megöli.

20:18 - Hubertus Heil, az SPD munkaügyi minisztere elutasította az SPD és a CDU/CSU közötti nagykoalíció folytatását.

screen_shot_2021-09-26_at_20_19_58.png

:kaki emoji:

20:12 - Egy másik update (ARD)

1632679692627.jpg

20:02 - Exit poll: így választott a hidegháborút megélt demográfia:

1632679300642.jpg

nemetek.jpg

19:58 - Eggyel finomítottabb becslés valami alapján:

faoqqzbvqaidtzv.jpg

19:51 - Szavazatszámlálás: mint nálunk.

19:44 - Dióhéjban:

SPD és CDU/CSU fej fej mellett a csúcson.

Mind az FDP, mind a Zöldek nyitottak bármelyik kettővel koalícióra lépni.

Nincs más, mint várni a valódi eredményeket. Bárhogy is lesz, már lehet sört bontani!

19:26 - A Zöldek csalódottak:

„Többet akartunk” - mondta a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock. Véleménye szerint a nyár eleji közvélemény-kutatásokhoz képest gyenge eredmény a saját, kampány elején elkövetett hibáiból ered. Így is 6%-kal magasabb várható, mint 2017-ben.

A Zöldek ugyan közelebb érzik magukat az SPD-hez, de egy CDU/CSU koalíció részeiként is el tudják képzelni magukat, nyilatkozta Robert Habeck, a párt társelnöke.

19:24 - Bárhogy alakul, a Linke ellenzékben képzeli a következő ciklust, és bíznak benne, hogy megugorják az 5%-ot.

19:18 - Az FDP kormányozni akar, bármelyik "nagy párt" megfelel, amíg a harmadik utas a Zöld párt.

„A kormány részei akarunk lenni” - mondta Wolfgang Kubicki, az FDP elnökhelyettese az ARD televíziónak. Az FDP „elég egyértelműen” előnyben részesíti az úgynevezett jamaicai koalíciót a CDU/CSU-val és a Zöldekkel, de nem akarta kizárni az SPD -vel és a Zöldekkel való „közlekedési lámpás” koalíciót sem.

screen_shot_2021-09-26_at_19_21_48.png

screen_shot_2021-09-26_at_19_21_38.png

19:13 - "Természetesen örülök az eredménynek" - mondta Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje az SPD székházában, és hozzátette: "Ez nagy siker." Azt mondta, hogy az eredmény egyértelművé tette, hogy az emberek kormányváltást akarnak, "és azt akarják, hogy a kancellár Olaf Scholz legyen".

Mindeközben Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje világossá tette, hogy a konzervatív tömb megpróbál kormányt alakítani, még akkor is, ha a végeredmény nem világos.

"A CDU/CSU-ra leadott szavazás egy baloldali szövetségi kormány elleni szavazás" - mondta Laschet a támogatóknak CDU berlini központjában. „Ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy szövetségi kormányt alakítsunk a CDU/CSU vezetésével. Mert Németországnak most olyan koalícióra van szüksége a jövőre nézve, amely modernizálja az országot.”

19:04 - Anonéknál jó a kedv

"Inkább legyen CDU-s szomszédom, mint Zöld szomszédom" - írta Germanon

"Inkább legyek süket, mint vak" - válaszolt Magyaranon

19:01 - Berlinben 18:00 után is kígyók kígyóztak

1632672971580.png

18:51 - Némi finomítás Bauchschlag alapján. A Linke továbbra is 5,00000%-on.

btw21-hochrechnung-infratest-dimap-100_t-1632674710437_v-16tox.jpg

18:40 - A Politico lehetséges koalíció számításai a fej fej melletti exit pollra alapozva:

faoaihdweaa6ve1.png

18:36 -

Németország elveszett

- kommentálta rezignáltan Danny_Yolo4Life a Twitteren

18:32 - A legrosszabb CDU/CSU eredmény várható, valaha (1949 óta)

18:29 - Várhatóan magasabb részvétel, mint 2017-ben:

2009: 70.8%
2013: 71.5%:
2017: 76.2%
2021: 78% (Forschungsgruppe Wahlen exit poll)

18:17 - A DW emlékeztet, hogy az exit pollok nem számolnak a rekord számú levélszavazattal.

faou6vfx0aiq4qn.jpg

18:12 - Kering egy ilyen is a kancellár-esélyesek népszerűségéről is, de 18:00 előtt jött ki.

18:09 - Egyelőre a Linke 5%-os küszöbön egyensúlyozása van felülreprezentálva a reakciókban.

18:03 - Első exit pollok

faosq8uwyamk5vm.jpg

faosmghuyako0me.jpg

faossapxsaiuy4f.jpg

Egyelőre ez a két adatsor (ARD, ZDF) van különböző formában.

17:37 - "50 éve nem volt olyan, hogy 'környezet', mégis mindenki boldog vót" - mutat rá a kommentekben Kuba

17:23 - Bő fél óra a zárásig

17:00 - Németországban is gyönyörű idővel köszön el a nyár:

hoterkep2.jpg

16:43 - Német választási eredmények az újraegyesülés óta. Tekintve a választói korfát és memóriát, releváns:

fan234muyaszpdh.jpg

16:41Schleswig-Holsteinben 14 óráig a választásra jogosultak 55,5 százaléka leadta voksát. Jó öt százalékponttal több, mint 2017-ben, akkor a részvétel 50,8 százalék körül volt. Ha hozzáadjuk a levélszavazatokat, akkor délben 60,5 százalékos volt a részvétel.

16:25 - Most sem maradhattak ki az orosz hekkerek, ami egyeseknek unalmas lehet, szerintünk az lenne gyanús, ha ilyen cikk nem születik.

screen_shot_2021-09-26_at_16_25_05.png

Az orosz hekker és az oltásba tett chip között az a különbség, hogy az előbbinek magasabb a státusza. A tényfeltáró elemzést nem olvastuk.

15:49 - Kis szünet, 18:00 után fognak felgyorsulni újra az események. Addig mindenki élvezze ezt a késő nyári vasárnap délutánt!

15:26 - Hamburgban magasabb a részvételi arány, mint négy évvel ezelőtt. Az állami választási iroda szerint a szavazásra jogosultak 63,9 százaléka adta le a voksát 14 óráig.

A 2017-es választásokon a részvétel ugyanekkor 56,5 százalék volt.

15:24 - Bár hivatalosan csak 18:00 után tudható bármi is, nyugtassa a magyar szívünket, hogy a németeknél is vannak olajozott különutak, ami alapján a politikai elit már azelőtt búsul/mosolyog, hogy a halandók kezébe kerülne bármilyen eredmény, állítja egy fekete birka a Twitteren.

15:20 - Egy kis feel good amíg az exit pollok megérkeznek. Bő 2 és fél óra.

15:15 - A bajor nagyvárosokban állítólag érezhetően magasabb a részvétel, mint legutóbb.

15:10 - Berlinben délig hasonló a részvétel, mint legutóbb.

A délig tartó részvétel valamivel magasabb, mint 2017-ben. Berlinben a szavazásra jogosultak 27,4 százaléka adta le voksát vasárnap 12 óráig. A részvétel körülbelül olyan magas volt, mint a 2017 -es szövetségi választásokon, amikor 27,2 százalék volt. Összességében a szavazók részvétele Berlinben 2017-ben 75,6 százalék volt.

Rekordszámú ember szavazott postai szavazással, többek a koronavírus miatt. A 2016-os parlamenti választásokon a postai szavazók adták a leadott szavazatok 29,2 százalékát, a 2017-es berlini szövetségi választásokon pedig 33,4 százalékot.

15:06 - Jönnek az első részvételi adatok: Kölnben kicsit alacsonyabb, mint 2017-ben:

Még 3 óra a zárásig.

15:03 - Ha volt kétséged, melyik országban szavaznak ma:

14:58 - Két dologban egyedi az idei választás: először várják a legerősebb erőt 30% alá, és először nem indul - újra - a legnépszerűbb jelölt, Angela Merkel.

14:55 - Adrian a bioja alapján nem szereti a nácikat. Oké, de ki szereti őket? Szerkesztőségünk szerint gyanús, hogy ennyire túlkompenzál.

14:49 - Címlap-válogatás Európából (kattintás után galéria)

14:46 - Még több koalíció-latolgatás az utolsó közvélemény-kutatások alapján:

fanhb77vuac0qx7.png

14:37 - Laschet nem szórakozott a szavazata titkokban tartásával:

fangdfdxiaicpye.jpg

14:31 - Jelzőlámpa vagy Jamaica? Koalíció-latolgatások becenevei:

14:27 - Állítólag jelentősen emelkedett a részvételi arány több választókörben. 15:00-kor tudunk meg többet.

13:36 - Egy Germanon posztolta a saját és a nagyanyja választólapját:

1631028213903.png

13:21 - Mire számíthatnak a zsidók Németországban? Röviden: semmi jóra. De rosszra sem, vonja le a konklúziót a Haaretz cikke idejekorán, hogy aztán a növekvő német antiszemitizmuson merengjen, ami a német kormány szerint a szélsőjobboldali nacionalistáknak köszönhető, de [citation needed] miatt az istennek sem sikerül az AfD-re ráhúzni, megszólal viszont AfD-s zsidó. A végén pedig egy zsinagóga-elleni merényletkísérlet, szír bevándorlókkal. Minden német zsidó befogadó, hangzik el a cikkben, így aztán a téma tánc a kellemetlen nyilvánvaló körül.

Összességében Izrael semmit nem vár a mai naptól, mindegy ki nyer.

13:02 - Mit lehet ehhez hozzátenni? A Reaktor szerkesztősége nevében mi is köszönjük Angelina Markle-nek az elmúlt 16 évet! 

13:00 - Félidő: 5 órája nyitva az urnák, 5 óra van hátra.

12:51
- Mennyire ízléstelen dolog ezt szemlézni Magyarország Kezdőlapján a német szövetségi választások napján?

screen_shot_2021-09-26_at_12_48_53.png

Semennyire, mert Hitler osztrák volt! Tanuljuk végre meg!

Vagy ugorjunk rá vakon, mint fejetlen tyúk a takonyra (?), de akkor ne háborodjunk fel a Bukarest-Budapestezésen!

12:44 - Merkel egyik legfontosabb öröksége: az Északi Áramlat 2.

Bizonyára sokan emlékeznek még Merkel Mutti második legérthetetlenebb ötletére, amikor is a bajor mélytengeri árkokban rejtőző óriási cunamiveszély-potenciál okán 2022-ig bezáratta Németország valamennyi nukleáris erőművét, és elhatározta, hogy a helyükön keletkező óriási kapacitáskiesést pedig a Napból, a szélből, a tengerből nyert villamosenergiával fogja pótolni. (Kurtz ezredes)

És ha nem fúj a szél, vagy süt a nap - emlékeztet L. Simon László - akkor bizony kell a ruszki földgáz, hogy pörögjenek a gázmotoros erőművek.

A német zöldpolitika csúcsteljesítményének rövid, magyar-centrikus történetét mi is összefoglaltuk. Van a büdös, putyini terrorgáz (Déli Áramlat), és van az Észak-Európát ellátó illatos verzió. 

Természetesen egy esetleges zöld koalíció energetikai áttöréssel járhat a koboldos akkumulátorok segítségével eltárolt megújúló energiákkal. Alakuljon bárhogy is, hála az Északi Áramlat 2-nek, a németeknek addig sem kell fázni.

12:32 - A németekről: sajnos a gyűlöltellenségeink szakblogot megette a guláta, ezért ez a 2009-es komment álljon itt Európa vezető népének lelkületéről, ami lényegesen mélyebb kutatást kíván:

"Én német tanárokkal teli gimibe jártam, ahol megtapasztalhattam az általad leírt jelenséget, a tanárok sok esetben értetlenségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a magyaroknak miért van ennyi nemzeti ünnepük és ezeken miért ÉNEKLIK A HIMNUSZT!!!?

A másik ilyen dolog a történelem órákhoz kapcsolódóik, folyton kijavításra került a MI EZT MEG AZT TETTÜK az ADOTT NÉP EZT MEG AZT TETTÉRE. Na jó ez lehet egyszerű objektivitás is, de érezhető volt, hogy a történelmet, mint másokról szóló históriáknak tekintik sokan, nem pedig a közös előzményeiknek."

11:35 - Választásra jogosult állampolgárok megoszlása életkor szerint (vigyázat, trükkös tartományok):

fam4-0mwuaec2n9.jpg

A Szövetségi Statisztikai Hivatal becslése szerint mintegy 60,4 millió német szavazhat, köztük 31,2 millió nő és 29,2 millió férfi. A választásra jogosultak száma valószínűleg alacsonyabb lesz, mint a 2017. évi szövetségi választásokon. Ekkor körülbelül 61,7 millió ember szavazhatott.

A csökkenés oka demográfiai: 2017 óta több német halt meg, mint amilyen nagykorú lett, és így elérte a választói korhatárt. A 2021-es szövetségi választásokon ezért kevesebb 30 év alatti és 40 és 59 év közötti ember szavazhat, mint a 2017-es szövetségi választásokon (a "baby boomerek" gyermekei).

Mintegy 2,8 millió első szavazó jogosult szavazni. Ez azt jelenti, hogy az első szavazók 4,6%-át teszik ki az összes választópolgárnak. Az első szavazók száma magában foglalja a német fiatalokat, akik nagykorúvá váltak a 2017-es szövetségi választások óta. (forrás)

pici1.gif

11:26 - Emberi történet: Susanne $40-t fizetett, hogy az Amerikából tegnap leadott szavazata biztos eljusson Németországba, és megállítsa a 10%-ra mért, koalícióképtelen AfD szörnyű fasizmusát. Sajnos a levélszavazatoknak ma este 6 óráig kell megérkezniük.

Nem kellett volna kicsinálni a Concorde-ot, zöldek!

fakwffcxoasttq.jpg

11:17 - Közben az általános EU-s földgáz-drágulás, rekord német CO2 kibocsájtás nyakára vasárnapra begyűrűzött Nagy-Britanniába egy üzemanyag-krízis is.

11:14 - Megkezdődött Merkel memetizálódása.

famypuxxmaqwnwz.jpg

"Mindenkinek, akinek végre van ideje a kertre" - a barkácslánc Merkel rombusz kéztartásával hirdet. 

11:03 - Jobboldali Germanonok küzdenek a választási matekkal, ami a magyar választóknak sem ismeretlen.

"Mindkét szavazatnak (egyéni, listás) az AfD-re kell mennie"

"Te nyilvánvalóan nem érted a választási rendszert. Ha az egyéni szavazatod az AfD-re adod le Szászországon kívül, akkor indirekten az SPD-t segíted."

Listán leadott AfD szavazat nem veszik el, de egyéniben az AfD bástyáin kívül a CDU/CSU jelöltre érdemes jobboldalinak szavazni. Értjük ezt mi is, minden magyar kispárt örök pokla ez.

screen_shot_2021-09-26_at_11_03_16.png

2017-es eredmények

10:40 - Merkel az egyik kampányzáró rendezvényen tegnap a baloldal hatalomra kerülésével riogatott, ami szerinte megfojtaná a német gazdaságot, és külpolitikailag elszigetelné Németországot. Konkrét pártot azonban nem nevezett meg.

"Némelyik választási kampányban az embernek az a benyomása támad, hogy erről meg arról a témáról van csak szó, és az, hogy végül ki kormányozza Németországot, mindegy is. De tapasztalatból mondom, hogy a kancellár politikai életében vannak olyan pillanatok, amikor csak az a fontos, hogy ki kormányoz, és neki helyesen kell döntenie.”

Az aacheni rendezvényen Merkel után Laschet beszélt, aki óvatosságra intett az ipar kibocsátásmentessé tételének radikális lebonyolításával kapcsolatban: „társadalmilag elfogadható módon kell kezelnünk az egészet, különben az ország összeomlik”.

10:27 - Az elmúlt 6 hónap közvélemény-kutatási trendjei (via Politico)
screen_shot_2021-09-26_at_10_27_38.png

10:15 - Greta is Németországban van a választások alatt

A svéd klímaaktivista, Greta Thunberg a szövetségi választások után további éghajlati tiltakozásra szólított fel. "Tovább kell mozgósítanunk, meg kell szerveznünk magunkat, és ki kell mennünk az utcára" - mondta szombaton a Rajna-vidéki lignitbányászati ​​körzetben tett látogatása során. A vasárnapi általános választások "nem oldják meg az éghajlati válságot - függetlenül attól, hogy mi az eredmény".

Thunberg Luisa Neubauer aktivistával együtt felkereste a bontással fenyegetett Lützerath falut, a Garzweiler külszíni bánya szélén. A hely védelmére és a párizsi klímavédelmi megállapodás 1,5 fokos céljának védelmére szólítottak fel. "Készek vagyunk a házak és a kotrógépek közé állni" - mondta Neubauer.

Thunberg elmondta, reményt kelt benne, hogy látja azon emberek elkötelezettségét, akik kiállnak a falvak megőrzése, valamint a környezet és az éghajlat pusztítása ellen.

Reméljük jövőre hazánkba is ellátogat! 

25-urnnewsmldpacom2009010121092599357955v2w800h600l493t85r2734b1573jpeg-e7b7766faa5077ba.jpg

9:52 - Germanonok ma reggel:

"Armin Laschet [CDU elnöke] egy igazi vezető, és sok német látná őt kancellárként. Azt hiszem, van egy komoly underground CDU lendület a vidéki szász városomban, különösen a fiatalok körében."

"Ő csak egy rendkívül passzív fickó, aki véletlenül lett politikus. Volt egy vicces cikk fiatalabb éveiről a Sueddeutsche Zeitungban néhány hete. A karriere nagy része véletleneknek köszönhető."

mini2.gif

"Mennyire valószínű egy Unió[CDU+CSU]-FDP-AfD koalíció?"
"0%. A CDU/CSU teljesen becsicskult a baloldalnak. Előbb kötnek velük koalíciót."

A német nép valódi hangját(tm) nehéz online meghallani, onnan kukázunk, ahonnan tudunk.

9:40 - Német pártok kisokos: hogy egy egyszeri magyar is értse.

CDU: "kereszténydemokraták"
CSU: bajor "kereszténydemokraták"
SPD: MSZP
Die Linke: Nyugat-németek, akik Kelet-Németországot akarnak
AfD: Kelet-németek, akik Nyugat-Németországot akarnak
Grüne: Nyugat-németek, akik LMBTQ Kelet-Németországot akarnak
FDP: kutyapárt

9:29 - Mennyit ér 1 német szavazat a Bundestagban? Ha egyszerűsítünk a CSU lokalitásával, akkor is beszédesek a magyar választási rendszerhez szokott ember szemének az arányok. (2017) 
screen_shot_2021-09-26_at_9_29_16.png

9:22 - Egy józan és objektív cikk a német választásokról a Washington Postban, amit nem olvastunk el, mert generátor is írhatta volna.

screen_shot_2021-09-26_at_9_22_23.png

9:09 - Nagyon minimális a választásokat megelőző politikai erőszak. Néhány AfD politikus házára került lenácizós falfirka, itt meg egy második világháborús emlékmű Kesselben:

screen_shot_2021-09-26_at_9_07_53.png

screen_shot_2021-09-26_at_9_08_21.png

screen_shot_2021-09-26_at_9_08_49.png

Nincs nagyon mi ellen lázadni. Oké, ott a klímaapokalipszis, de az uborkaszezonra való filler.

8:51 - Közvélemény-kutatások + a 2017-es eredmények

screen_shot_2021-09-26_at_8_50_55.png

8:28 - Sörhöz még korán van, de ne legyünk restek folyadékot magunkhoz venni, ahogy a hetek óta a Bundestag előtt éhségsztrájkoló klímaaktivisták tették tegnap éjjel, amikor befejezték a demonstrációjukat.

0a1851ea-b1eb-4a66-bb28-3756156e6e94_w948_r1_778_fpx70_fpy52_97.jpg

Egészségükre!

Úgy tűnik, hogy 2021-ben Németország az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű üvegházhatású gáz-kibocsátás növekedését produkálhatja.

[...]

Németország 2010-ben – elsősorban politikai megfontolásból – úgy döntött, hogy 2011 és 2022 között a lehető leggyorsabb ütemben bezárja atomerőműveit, és a kieső kapacitásokat megújuló alapú termeléssel pótolja. A Bloomberg becslése szerint megközelítőleg ötszázmilliárd euró költségű program azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a megújuló kapacitások – a nagyvonalú támogatási programok ellenére – nem képesek kellő megbízhatósággal pótolni a kieső nukleáris blokkokat. Így Németország fosszilis erőműveinek újraindítására kényszerült, ami jelentősen növelte az energiaszektor szennyezéseit: napjainkra például az országban előállított egységnyi villamos energia károsanyag-kibocsátása tízszer akkora, mint Franciaországban.

Zsákutcába tart a német energiaforradalom

8:04 - Mai roadmap:

8:00: Nyílnak a szavazóhelyek
15.30: Georg Thiel szövetségi választási biztos ideiglenes nyilatkozatot tesz a választói részvételről
18:00: A szavazóhelyiségek bezárulnak, és a választási irodák a postai úton leadott szavazatokat sem fogadják innentől.

Mintegy 650.000 önkéntest vontak be, hogy segítsenek az ország 88.000 szavazóhelyiségében, szavazólapokat osztogatnak és segítenek a szavazatszámlálásban, miután a szavazóhelyiségek este 6 órakor bezárulnak.

A 2017-es szövetségi választásokon az előzetes eredményt hétfőn reggel 5:25-kor hirdették ki.

8:01 - Ez a mai nap Németországról fog szólni a Reaktoron. Itthon garantáltan csodás lesz, akár 27 fok is lehet.

hbd8qh82-1405433259.jpg

7:58 - Jó reggelt!

qjkcedg.jpg

Z generációs öltözködés - miből tevődik össze a szett, amire mindenki furán néz?
Z generációs öltözködés - miből tevődik össze a szett, amire mindenki furán néz?

A pandémia után különösen kontrasztos látványt nyújtottak a tömegközlekedési eszközökre, szupermarketekbe, okmányirodákba beszabadult fiatalok, olyan ruhákban, amikre nem csak a veséjük épségét féltő idős hölgyek szisszentek fel, hanem a tőlük pár évvel idősebb X generáció is. Miből hozta létre ezt a stílust a Z generáció?

Oh, wear size!

Az oversize cuccok a generáció kedvencei, és nem kevés "ideológia" van mögötte. Kevés azon irányzat egyike, amit Észak-Amerika déltől és a kelet-európai trendekből vett át. A "majd belenő" a szegényebb országokban ugyanolyan méret volt, mint az "S" vagy az "M", így a szüleink nem egyszer hordták apa/anya/unokatesó/unokabátyó haverjának a feleségének a nénikéjének levetett ruháit. Iskolaköpenyben éppúgy, mint pulóverben, nadrágban megjelent az oversize. A szüleink ezt még szégyellték, hiszen árulkodott a nagyszüleink anyagi helyzetéről (és nem egyszer politikai beállítottságáról). A kilencvenes évek végén viszont a középosztálybeli fiatalság csavart egyet a dolgon, és elkezdte a szülők levetett ruháit cseppet sem méretre igazítva viselni, jelezve, büszke arra, amit az "ősök" elértek, és felnőnek ők boldogan új ruha és passzentos farmer nélkül is. Erre igen gyorsan reagált a divatipar, Billie Eilish vezényletével pedig -kicsit persze a változatosság miatt túltolva- a következő felnövő nemzedéknek is átörökítjük a -most már olykor igen drága- oversize cuccokat.

genzfashionthumbnail.jpg

Forrás: InStyle

PolPólók - T-shirt láz és a politikai szerepvállalás

Elmúlt a '70-es és '80-as évek szigora, ahol a nők és a fiatalok a politikai diskurzusok elől egy másik szobába lettek száműzve. Nincs már lassan feleség, aki illedelmesen a levesébe mered, ha a férje egy vendéggel vagy a nagyobb fiúkkal politikai vitába kezd. Egyre több mindenki vállalhatta nyíltan a szerettei, majd később az egész világ előtt azt, amit életfilozófiaként megfogalmazott magának. A pólóipar pedig ösztönösen ragadta meg a törekvést. A póló maga eredetileg nem egy utcai darabnak indult, sőt, mielőtt önálló ruhadarab lett, csak gallérjától és ujjaitól megfosztott rongyos, takarításra való "ing" volt. Később aztán, mivel jó szolgálatot tett a konyhában, a kinti munkákban, a kényelme áttevődött az utcai viseletre. Nyilván itt nagyon lebutítottuk a póló nem mindennapi történetét, de nagy vonalakban az elvet már ismerjük. Elhagyták belőle a gombokat és a gallért, ezzel egy mellkasnyi üres teret kaptak az anyagon. Ezt a hangos, lendületes és merész Y, majd később Z generáció számára fontos üzenetekkel ékesítette fel, leváltva ezzel az X-esek csinos és színes mintáit. Az utánuk jövők úgy fest, a minimálra szavaznak, pár fekete betű egy fehér pólón - ennyi az, amit még egy buszhoz rohanó járókelő is el tud rajtuk olvasni.

fashion-t-shirts-for-women.jpg

Trapézfarmer, kötött pulcsi, apusál

Míg a mostani harmincas fiatalokat kinézik, ha az anyukájukkal élnek, a tizenéveseknek és a huszonéveseknek ez természetes. Később házasodunk, később kezdünk háztartást vezetni. És ezt a legtöbben nem szégyellik, sőt, divatot teremtenek belőle! Ha anyukáddal élsz, akaratlanul szert teszel egy színes kötött sálra, egy fura mintás horgolt pulóverre. Ezek nem mennek szét. Soha. Amellett, hogy a mamahotel büszke egyenruhásai már büszkén róják az utakat, a generációs igény is megjelenik a minőségre. Ha már minőség, lássuk a következő pontot!

0dd7bfffa1f59a13a42907c428b16c50.jpg

Bőr, fonál, elpusztíthatatlan cuccok, értékes rondaságok

A kilencvenes években elkezdett nyilvánossá válni a szomorú valóság: az olcsó ruhák árát távoli vidékeken hozzánk hasonló lányok modern rabszolgaként fizetik meg. A Fast Fashion-ellenesség egyik momentuma a tartós, élethosszig kiszolgáló darabok beszerzése - vagy készítése. Apa bőrdzsekije, anya kötött pulcsija, a nagybácsi bakancsa - lányoknak, fiúknak egyaránt elengedhetetlen viselet ebben az érában. Szeretjük, hordjuk, továbbadjuk, büszkén mutogatjuk a tartós darabokat, amit a divatipar kétségbeesetten alig győz újragondolni. 

133640413-423242005536622-7080324777155048299-n-1610465586.jpg

Zokni. Két darab.

A mintás zokni védjeggyé vált a Z generációs divatdiktátorok között. Az iskolai kirekesztés egyik oka volt a rossznak vagy nem-összeillőnek vélt ruhák viselése. A kinőtt, csánkig érő nadrágok a kevésbé tehetősek sajátjai voltak. Ez alól kilógtak a zoknik, amikből csak későn kezdett el elterjedni a secret-verzió. Ráadásul valaminek melegítenie is kell azokat a bokákat.. Maradt a hosszú kiszerelés. És ha már ennyire nagy felület látszik belőle, kommunikáljunk a zoknival is! A Mona Lisa mintától elkezdve a banánosig mindent láttam már zoknira nyomtatva, ez pedig egy teljesen egyedi, Z generációs trend.

soxy-shoes-watch.jpg

Greenpeace: Kisebb falvakat kell létrehozni a városokon belül!
Greenpeace: Kisebb falvakat kell létrehozni a városokon belül!

ke_pernyo_foto_2021-09-22_13_46_01.png

Mit mutat a dán állami olajcég irányváltása? Milyen hatása van annak, ha a sertéshúst 5, a zöldségeket viszont 27 százalékos Áfa terheli? Miből kéne kevesebbet és miből többet fogyasztania az embereknek?
Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse volt a Reaktor Podcast vendége.

Megnyitás Spotify-ban

Megnyitás Apple Podcasts-ben

Megnyitás Youtube-on

Kezdjük a klímaszkepticizmussal! Sokan felvetik, köztük egy-két meteorológus is, hogy a lehűlések és felmelegedések egymást váltogatják, és a Föld most éppen egy felmelegedési szakaszban van, ezért a klímaváltozás egy természetes jelenség. Önnek erről mi a véleménye?

Sok butaságot lehet arról hallani, hogy a Föld hőmérséklete melegszik-e vagy sem, és ha igen, akkor ez minek köszönhető. A szerencse az, hogy erre ma már tudományos konszenzus van. Gyakorlatilag 100%-ig biztos, hogy melegszik a Föld, az IPC tudósok is nagyon régóta mondják ezt. Egy, kettő, hogy az is 100%-ig biztos, hogy ez az emberi tevékenységnek a következménye. Az is igazság persze, hogy a Föld történetében voltak felmelegedési és lehűlési időszakok, de a mostani felmelegedésről biztosan állíthatjuk, hogy az emberi tevékenységnek köszönhető.

Kiknek van nagyobb felelőssége a klímaváltozásban? A nagy mamutvállalatoknak és a politikusoknak, vagy az egyszerű hétköznapi embereknek, akik eldobható műanyagot használnak, illetve akik nem tehetik meg, hogy egy 30 milliós Teslát vegyenek, ami ugyebár elektromos, így környezetbarát?

Itt azt kell látni, hogy nagy problémában van az emberiség, és azt, hogy tulajdonképpen egy hajóban evezünk. Bizonyos értelemben mindegy, hogy ki okozta, nem kell azt méricskélni, hogy ki mennyire felelős, és, hogy ki okolható a klímaváltozásét. Az csak olyan szempontból érdekes, hogy kinek mennyire, milyen szempontból kell változtatnia. Ha együtt kerültünk ebbe a probléma, együtt is kell kimásznunk belőle. Mivel nagyon gyorsan kell megtérnünk, ez arról szól, hogy ki milyen intézkedéseket vállal magára. Azt gondolom, hogy a felelősség közös, a cél közös.

Nincs olyan, hogy csak a háztartásoknak, csak a politikusoknak vagy csak a cégeknek kell változtatnia, mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy az éghajlati katasztrófát elkerüljük.

Természetesen ebbe beletartozik az is, hogy a cégeknek változtatniuk kell, beletartozik az is, hogy a politikai döntéshozóknak megfelelő döntéseket kell hozniuk. De az embereknek is változtatniuk kell az életmódjukon, ezek egymástól nem független dolgok, de nem ellentmondó dolgok. Úgy kell összehangolni, hogy a kecske és a káposzta története is egyszerre teljesüljön. Nyilván ez a nehéz benne, hogy mindenkinek az érdekei úgy teljesüljenek, hogy komoly kárt közben nem okozunk. Nem egyszerű a feladat. Viszont szép a feladat, amiért érdemes közösen együtt lépnünk.

A nagyvállalatokat nem lehetne zöldebbé tenni? Például bevezetni egy zöld adót, vagy előírni nekik, hogy annyi fát ültessenek, amennyi semlegesíti a gyáraik károsanyag kibocsátását? Ez nem lehetne egy megoldás?

A faültetésről majd még beszéljünk részletesen! Alapvetően természetesen zöldebbé kell tenni a vállalatokat. Erre van számos módszer, az egyik ilyen a cégek vevőinek a viselkedését vizsgálja, ha az ő szokásaik megváltoznak, arra lépnie kell a cégnek. Reagálnia kell akkor is, ha a jogszabályi környezetet megváltoztatják. Csak egy példát mondjak, van arra példa, hogy igazi jogszabályi kényszer nélkül is meg tud változni egy cég. A dán állami kőolaj- és földgázcég, amit DONG Energynek hívtak még egy évtizeddel ezelőtt, úgy döntött, hogy megválik a fosszilis portfóliótól és megújuló energiaforrásokban fog utazni a jövőben. Ez mára már majdnem teljes mértékben megvalósult, a fosszilis eszközeinek a döntő részét eladta már, és a cég nevét is megváltoztatták, Ørstednek hívják. Megújuló forrásokból származó áram kereskedelmével foglalkoznak, úgy, hogy sem a dán állam, sem a jogszabályok nem kényszerítették erre. Csak úgy gondolták, hogy miután egy szénerőmű-beruházási projektjük megbukott a lakossági ellenálláson, rá kellett jönniük, hogy a jövő egészen másfelé tart. Ennek volt köszönhető, hogy változtatott.

Az az állítás, hogy egy ilyen cég magától sosem fog megváltozni, részben igaz, részben nem igaz, itt is fontos része volt a történetnek, hogy egy negatív társadalmi visszajelzés érkezett, de ennél komolyabb kényszer nem volt a cégen és most egy mintaértékű változásról beszélhetünk.

Azt gondolom, hogy ez más cégek számára is fontos tanulságul szolgálhat.

Már előbb felmerült a Tesla, mint elektromos autó. Ön mit gondol az elektromos autókról? Én azt hallottam, hogy az akkumulátoraik, ha jól tudom, lítiumból készülnek, ami mégiscsak veszélyes hulladékként végzi.

Természetesen ezekhez is kell bányászati és egyéb ipari tevékenységeket folytatni. A rossz hír ebben, hogy a helyi kibocsátás, ahol a jármű jár, nem jelentkezik olyan súlyban, egyértelműen nem olyan mértékben, ahol belsőégésű járművek közlekednek, viszont abban az esetben is, ha 100%-ig karbonsemleges üzemanyaggal tudjuk ellátni ezeket a járműveket, a problémát valójában akkor sem oldjuk meg. Azt gondolom, a mobilitásnak az a gépjárművesített szintje, ahol most tartunk, azzal a megoldással, hogy akkor mindenki üljön át egy benzines vagy dízeles autóból egy elektromosba, azzal igazán nem fogjuk megoldani a környezeti problémát. Lehet, hogy kevesebb lesz a CO2 kibocsátás, viszont, ahogy a lítium akkumulátorok problémáját felhoztad, valahol nagyon súlyos környezeti probléma fog jelentkezni.

Az nem kerülhető el, hogy az egyéni gépjárműves forgalomnak a szintjét csökkentsük, erre számos módszer van. Nem kell messzire menni, az elmúlt évek attól hangosak, hogy a városi gépjárműforgalmat hogyan lehetne korlátozni.

Ehhez persze az is tartozik, hogy nem feltétlenül kell elektromos autókkal behajtani Budapest belvárosába. Át kell adnia terepet a gyalogosoknak vagy a mikromobilitásnak nevezett kerékpár, roller és stb. forgalomnak. Ez nem lehetetlen feladat, egyszerűen csak szemléletváltásra van szükség. A lényeg az, hogy az egyéni közlekedésnek az a szintje, ahol most tartunk, az biztos, hogy káros a környezetre és az élővilágra, és egy szimpla üzemanyagcserével ez a probléma nem oldható meg.

Akkor egy jó megoldás lenne még, mert most ugyebár nagyon sok busz jár, de azok is benzinesek, hogy az egész tömegközlekedést zölddé tennénk, és elektromosok lennének a buszok?

Önmagában a tömegközlekedésnek a fejlesztése mindenképpen jó dolog. A fajlagos környezetszennyezés szempontját tekintve sokkal kedvezőbb most is, mintha mindenki autóval járna. De nem kerülhető el az sem, hogy a városszerkezeti megoldásokhoz is hozzányúljunk. Itt nem csak arra gondolok, amiről sokat hallunk, hogy alakítsuk át a városainkat, hogy a forgalom csökkenjen, hanem olyan megoldásokra is gondolni kell, hogy maga a mobilitási igény is csökkenjen.

Ezt meg lehet úgy tenni, hogy olyan városszerkezetet alakítunk ki, ahol nem kell senkinek sem igazán messzire mennie bizonyos aktivitásokért. Például kisebb falvakat érdemes létrehozni.

Ezekben kell gondolkozni nagyobb városokon belül, ahol gyalogos vagy kerékpáros távolságban minden elérhető. A munka, a bevásárlás, az egyéni tevékenységek, mint például a sportolás is. És nem jelentkezik olyan igény, hogy sokszor utazzunk nagy távolságot. Ebben nyilván segíthetnek azok az átalakulások, amik az elmúlt egy-két évben történtek, hogy nagyon sokan arra kényszerültek, hogy otthonról dolgozzanak. Ennek a hatását pontosan még nem látjuk, de nagyon jó eséllyel ez a jelenség velünk marad, aminek lehet, hogy vannak környezeti előnyei is.

A nejlonzacskó a környezetszennyezés másik nagy faktora. Ezek a zacskók nem bomlanak le, és így nagy mértékben hozzájárulnak a környezetszennyezéshez, viszont már lehet kapni úgynevezett zöld zacskót. Biztos jó, hogy az egyén belátására bízzuk, hogy környezettudatosan él vagy sem? Ha betiltanánk, nem lenne ott az embernek az a szubjektív döntési lehetősége, hogy használ nejlonzacskót vagy nem, hanem elzárnánk attól, hogy a környezetszennyező módot válassza. 

Természetesen a környezetkárosító termékekre valamilyen adót vagy termékdíjat kéne kivetni, esetleg egy jogszabályban betiltani ezeknek a használatát. Ez nem ördögtől való, ez régóta működik. A megfelelő megoldást kell választania a jogszabály megalkotójának. Egyes műanyag termékek esetében ez a megoldás már megvalósult, például a fülpiszkálók vagy szívószálak esetében.

Magyarországon az egyszer használatos nejlonzacskók, vagy inkább úgy fogalmaznék, legyártáskor is már kidobásra ítélt nejlonzacskók kivezetésére is sor fog kerülni.

Ettől függetlenül nagyon fontos a környezettudatos szemléletmódra való nevelés, akár már gyerekkortól kezdve. De igen, vannak olyan területek, ahol a jogszabályalkotónak bele kell nyúlnia a rendszerbe, és egy intézkedéssel valamit hátrányba hozni, valamit pedig előnybe. Szerintem ezek egyszerre kell, hogy működjenek.

Illetve egy másik dolog, ami még nagyon súlyosan szennyezi a környezetet, az a mérhetetlen mennyiségű  petpalack. Egyre elterjedtebbek az utántölthető palackok, amelyeknek lényege, hogy az ember nem eldobja, hanem bármikor utántöltheti vízzel. Ez víziváshoz nagyon jó, de mit tegyek, ha például kólát akarok inni?

Hát akkor be kell menni a boltba és kólát kell venni, és akkor ez a probléma meg fog oldódni. Viszont ami ezzel kapcsolatban elmondható, illetve nem csak a kólára mondható el, ha beegyünk a boltba, élelmiszer vásárlás esetén is minden be van csomagolva műanyagba. Ezeknek egyetlen funkciójuk van, hogy amíg hazavisszük, addig elzárja az adott terméket a környezettől, ami higiénia szempontjából üdvözlendő, cserébe viszont az a sorsa ezeknek a csomagolóanyagoknak, hogy végül eldobásra kerülnek. Itt gyakorlatilag arra lenne szükség, hogy ezeket az eldobható csomagokat kiváltsuk, illetve, hogy ezek teljes mértékben újra felhasználásra kerülhessenek. Van olyan csomagolás, amit funkciójából adódóan használat után újra lehet tölteni, például a palackot, más, ilyen módon újra fel nem használható csomagolást pedig anyagában kéne újrahasznosítani. Erre vannak technológiai eljárások. Hogy az iparág miért erre fordult el, az nyilván sokrétű, jellemzően arról van szó, hogy olyan megoldásokat keres az iparág, ami számára előnyös. Tehát a logisztikája egyszerűbb, kevesebb munkaerőt kell alkalmazni, kevesebb anyagot kell használni és számára végeredményben olcsóbb lesz. Ezt a folyamatot kell ebben az esetben megfordítani, mert a környezetnek a műanyaggal való terheltsége az már brutálisan magas. Mindenkit zavar az, hogy a folyóink tele vannak mindenféle műanyag szeméttel, és a stb. Önmagában az, hogy szelektíven lehet gyűjteni a műanyagot, láthatóan sem Magyarországon, sem máshol nem oldotta meg a problémát.

Mi azt gondoljuk, hogy a betétdíjas csomagolásoknak a visszahozása és annak jogszabályi kötelezettsége nagyon sokat tudna segíteni ezen a problémán. És az a probléma, hogy kólát vegyek-e, megoldódik ezzel a betétdíjas megoldással, hogy a palack nem fogja egy folyóban végezni, hanem visszakerül a gyártóhoz előbb-utóbb.

Említette, hogy a probléma az, hogy ezek a csomagolások műanyagból készülnek, amelyek nem bomlanak le. Ennyi erővel miért nem lehet lebomló papírba csomagolni ezeket a termékeket?

Hát mindenre van lehetőség. Nem zárkózunk el olyan módszerektől, amelyek bizonyítottan környezetbarátok, és teljesítik az egyéb, élelmiszer-biztonsági előírásokat. Vannak ilyen kísérletek, például kukoricakeményítőből készült nejlonzacskókra és egyebekre. Van, amire ráírják, hogy komposztálható. Igen, komposztálható, csak nem olyan egyszerűen, mint a háztartásban gyűjtött konyhai hulladék, vagy nem biztos, hogy ezek a komposztálható anyagok le fognak bomlani, mivel speciális körülményeket kell nekik biztosítani. Itt is arra kell helyezni a hangsúlyt, ha házilagos módszerekkel megoldható ezeknek a kezelése, az valóban megoldást jelentsen.

Én pár éve hallottam olyan hírről, volt róla cikk, hogy egy fiatal srác feltalálta a lebomló petpalackot. Ha jól emlékszem, hínárból csinálta. A legjobb megoldás az lenne, ha áttérnének erre a nagy cégek, például a Coca-cola és akkor nyugodt szívvel vehetnék kólát.

Őszintén szólva én erről a megoldásról nem hallottam, ha ez valóban működő megoldás, és a technológia ipari szempontból érett arra, hogy felhasználják, költséghatékonyság és egyéb szempontok mellett, akkor nem látom akadályát, hogy miért ne lehetne ezt a megoldást is használni. De jelenleg úgy gondoljuk, hogy a betétdíjas termékek használata, például az üdítők esetében, biztosan megoldást jelenthetne. Sajnos az említett technológiát nem ismerem, így semmit nem tudok érdemben mondani róla.

A zöld termékek drágábbak. Mennyire fogja vissza ez a piaci gondolkodás, hogy sokkal drágább, a klímaváltozás elleni küzdelmet?

Az a fő kérdés, hogy miért drágább? Az a helyzet, hogy a környezetszennyező technológiai eljárás nem valamiféle mesterséges vagy jogszabályi előírásoknak köszönhető, nyilván ezért élvez előnyt. Csak, hogy egy példát mondjak, a klímaváltozás elleni küzdelemben jó lenne, ha sokkal-sokkal kevesebb húst fogyasztanánk, és sokkal több növényi tápanyagot vennénk magunkhoz.

Most jelenleg Magyarországon a sertéshúsra 5%-os az ÁFA-kulcs, az ökológiai mezőgazdaságban termelt biozöldségekre pedig 27%-os ÁFA-kulcs vonatkozik. Itt meg kéne nézni, hogy az a jogszabályi környezet, amit a jogalkotó kialakított, milyen mértékben helyezi előnybe az egyik terméket a másiknak a rovására, és akkor ezen hogyan lehetne változtatni.

Ez vonatkozik a megújuló energiaforrásokra is, a fosszilis energiahordozókkal összehasonlításban, amelyeket globálisan sokkal több pénzzel támogatnak, mint a megújuló energiaforrásokat. Egyelőre úgy néz ki, hogy lehet, hogy idén megfordulni látszik egy trend, hogy a bankok, legalábbis az év első felében, több pénzzel finanszíroztak megújuló energiaforrású beruházásokat, mint fosszilis beruházásokat, az idén először történik ilyesmi. De az állami támogatások, amelyekkel támogatják a fosszilis energiahordozók használatát, azok még mindig sokkal magasabb összeget képviselnek. És utána lehet ujjal mutogatni a drágának ítélt megújulókra. A zöld és biológiailag megújuló termékek esetében is fel kell tenni a kérdést, hogy pontosan milyen az a jogszabályi környezet, ami ezt a helyzetet előteremtette, másrészt azt is meg kell jegyezni, hogy a környezetet jobban károsító termékeknek az árába beleszámítják-e, általában nem, azt a kárt, amit a környezetrombolással okoznak?

Tehát akkor azzal lehetne a legjobban ösztönözni a nagy cégeket, ha a nem zöld termékek gyártását drágábbá tennénk a zöld termékek gyártásánál?

Ha kifejezhető és megoldható a környezetterhelésnek a forintosítása, akkor igen, ez működik. Bizonyos termékek esetében ez már most is működik, például amikor környezetvédelmi termékdíjat szabnak ki egy adott termékre, akkor tulajdonképpen ez történik. Valószínűleg az lenne a megoldás, ha ezt kiterjesztenénk, és sokkal több termék esetében ismernénk el, hogy igen, ennek a terméknek a használata pénzbe kerül.

Tulajdonképpen lenne alternatíva, és azt az árkülönbözetben levő hátrányt úgy egyenlítenénk ki, hogy a környezetet károsító termékre termékdíjat szabunk.

Utána ennek valamilyen következménye biztosan lesz, nyilván nagyon fontos, hogy ez a termékdíj valóban tükrözze azt a terhelést, amit a környezetre jelent, és megfelelő üzenetet hordozzon, mind a termékek gyártóinak, mind a termék vásárlóinak.

Ha jól tudom, az EU be fogja tiltani, vagy talán már betiltotta az eldobható műanyagok használatát. Számomra azért üdvözlendő ez a lépés, mert az Európai Uniónak kb. 500 millió polgára van, azaz ez alapján 500 millióval kevesebb ember fogja használni az eldobható műanyagot. Milyen további zöld tervei vannak az Uniónak, és mekkora erőt jelent a globális színtéren?

Amit nagyon fontos látni, hogy az Unió, ha hoz egy környezeti értelemben kedvező döntést, az nyilván az Európai Unió területén belül fog érvényesülni, és felmerül a kérdés, hogy a világ többi részében mi lesz, tud-e példát mutatni. Nyilván mások is figyelik, hogy az Unió mit csinál és ha ez beválik és gazdaságilag is előnyös, és kimutatható környezeti előnyei vannak, akkor előfordulhat, hogy mások is, Dél-Amerika, Kína, USA stb. lépni fog ebben a tekintetben.

Azt gondolom, hogy önmagában nem feltétlenül elégséges a jó példa, ezért lenne fontos, hogy az Unió olyan jogszabályokat alkosson vagy olyan szerződéseket kössön, amely rákényszeríti a szerződéses partnereit is a lépésre. Ilyen például a mostanában felmerült karbonvámnak a kérdése, vagyis, hogy azokra a termékekre, amelyeket nagy CO2-t kibocsátás mellett állítanak elő, azokra az Unió nagy vámot vet ki, és csak úgy lehessen behozni az EU-ba, hogy ezt a vámot megfizetik.

A másik lehetőség, az adott terméknek a gyártója, legyen az kínai, amerikai stb. technológiát vált és környezetbarát módon állítja elő. Önmagában az Uniónak igenis vannak eszközei arra, hogy hatást gyakoroljon a világ más országaira is.

Az előbb elhangzott ez az 500 milliós lélekszám, ez egy nagyon nagy szám. Zárásként mindenképpen beszélnék a túlnépesedésről. Az egész bolygónak a lakossága most már több mint 7 milliárd fő. A túlnépesedés a környezetszennyezés egyik fő oka, és elvégre, ha ugyanilyen intenzitással szennyeznénk a levegőt, de csak 1 milliárdan lennénk, valószínűleg nem ilyen gyors mértékben melegedne fel a klíma. A túlnépesedés ellen mit lehetne tenni?

Magáról a túlnépesedésről a Greenpeace-nek nincsen véleménye. Azt azért látni kell, hogy a jelenlegi népességet egészséges élelmiszerrel a Föld el tudná látni, ha megfelelő termékekkel, megfelelő technológiával termelnénk az élelmiszert és lényegesen kevesebb húst fogyasztanánk, és ezáltal kevesebb földterületet áldoznánk fel az állatoknak, hogy ott takarmányt termesszünk. Ezt lehet környezetbarát módon előállítani. Egyetértünk abban, hogy az emberiség élelmezése komoly terhet jelent a mai technológiák mellett a környezetre, és sokat beszélünk arról, hogy mekkora a szennyező kibocsátás, hogy ebben mekkora szerepe van a közlekedésnek, az iparnak, stb.-nek. Viszont, ha nem így nézzük ezeket a kibocsátásokat, hanem másik szemszögből nézzük, és azt nézzük meg, hogy az emberiség élelmezése mekkora kibocsátással jár, és ebbe beletartozik az is, hogy megtermelik a szántóföldeken, és ezeket el kell szállítani valamilyen üzembe, ott feldolgozzák, csomagolóanyagot gyártanak hozzá, ezekhez mind-mind köthető CO2 kibocsátás.

Nagyságrendileg úgy tűnik, hogy a Föld lakosságának az élelmezése a Földön jelentkező kibocsátásoknak legalább az 50%-áért felelős.

Az, hogy az élelmiszer termelésében óriási potenciál van a kibocsátás csökkentése szempontjából, az egyértelmű. Ezért ezen az oldalon mindenféleképpen lépni kell. Összességében az, hogy a Föld népességének hol van a határa, azt nem tudjuk. A jelenlegi népességet el lehet látni minőségi élelmiszerrel. Az a népesség szempontjából is evidens, hogy a határokkal rendelkező Föld bolygón semminek a növekedése nem képzelhető el a végtelenségig, ugyanúgy, ahogy a gazdaságnak a növekedése sem, úgy a lakosságnak a növekedése sem képzelhető el. De ilyen szempontból nem gondoljuk, hogy a Föld bolygónak a határait túlfeszítenénk, de a jelenlegi technológiai eljárásokon mindenféleképpen változtatni kell.

A Greenpeace-nek vannak olyan akciói, amihez a hallgatók csatlakozhatnak, például faültetés? És ha igen, akkor ezekről hol tudnak tájékozódni?

A Greenpeace munkáját lehet támogatni, akár adománnyal, akár egy petíció aláírásával. Természetesen a honlapunkon lehet információt nyerni, a honlapunk nem meglepő módon greenpeace.hu. Viszont a Facebookon és az Instagramon is megtalálnak minket. Ezeken a csatornákon keresztül elérhetnek bennünket. Lehet nekünk levelet írni, kérdezni, hogyha valakit nem elégít ki az az információ, amit a honlapunkon talál, mi mindenkire számítunk.

Interjút készítette: Tóth Marcell

Portréfotó: mandiner.hu 

A maszk ma már a szolgáké, a MET-gálán történtek mindennaposak
A maszk ma már a szolgáké, a MET-gálán történtek mindennaposak

https_bucketeer-e05bbc84-baa3-437e-9518-adb32be77984_s3_amazonaws_com_public_images_b9532ca6-6aa7-44b8-9c70-90aeb3b72758_3000x2400.jpeg

Arctalan szolgák és maszk nélküli elit groteszk világáról ír véleménycikkében Glenn Greenwald. Az Egyesült Államokban szerinte épp kulturális és társadalmi balkanizáció zajlik: igaz az ország dolgozói  már régóta arctalanok átvitt értelemben, ám a mostani (amúgy döntően tudománytalan) korlátozásoknak hála már a szó szoros értelmében is arc nélkül szolgálják az elitet. Szemlénk következik!

A járvány kezdete óta folyamatosak azon esetek, amikor vezető politikusokat kapnak el a saját maguk által meghatározott korlátozó intézkedések megszegésében. Legyen szó kormányzókról, polgármesterekről, miniszterekről vagy házelnökökről, számtalan olyan történet látott napvilágot, amikor vezető politikusok a COVID-protokollt teljesen figyelmen kívül hagyva vacsoráztak kedvenc lobbistáikkal, jártak elegáns szalonokba, vagy épp utaztak el családjukkal egy hétvégi kirándulásra – miközben nemrég írtak alá új lezárással kapcsolatos rendeletet, másoknak tiltva ugyanazon kikapcsolódást.

A legtöbb kihágás volt olyan súlyos, hogy bizonyos mértékű botrányt és haragot váltson ki a követőkből, ugyanis a napjainkban domináns liberális kultúra, ha más nem, de hevesen szabálykövető:  borzasztóan feldúlja az egyéneket, ha valaki szembeszáll a szabályokkal. Így volt ez Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom esetében is, aki míg októberben azt tanácsolta az embereknek, hogy még a falatok között is viseljenek maszkot, addig novemberben maszk nélkül vihogott állami egészségügyi tisztviselők társaságában egy lobbista születésnapját ünnepelve. A történés eredményeként nem kicsit zuhant a népszerűsége, az elmúlt időszakban pedig kísérletek is történtek az elmozdítására, igaz ezek kudarccal zárultak.

Mégis, a legfelkavaróbb aspektus nem abban keresendő, hogy mit tiltottak, hanem hogy mit engedtek meg a vezetők – legalábbis egyeseknek. Ami a kötelező maszkviselést illeti, ma már egyfajta közhely, hogy két különböző embercsoportot láthatunk: az egyiket, amely arcát eltakarva szolgál, illetve a másikat – az elitet –, amely bármikor járhat nélküle is. A COVID-járvány előtt nehéz volt elképzelni, hogy a kulturális és politikai elit, illetve a mindenki más élete közötti hatalmas szakadék hogyan növelhető, de a járvány a nyers kulturális szegregáció új formáját hozta létre: olyan protokollokat, amelyek biztosítják, hogy a maszk nélküli elitnek soha nem kell szemét vetnie szolgaosztályának arcára.

A múlt hónapban egy elegáns összejövetelnek adott otthont Nancy Pelosi házelnök a gazdag demokrata adományozók számára Napa borvidéken – amúgy ugyanazon a borvidéken, ahol a kaliforniai kormányzó elhíresült vacsorájára is sor került.

A szabadtéri ünnepségen látható, hogy a túlnyomórészt fehér, gazdag adományozói csoport távolságtartás és maszk nélkül tölti vidáman az időt, a vacsorán jelenlevőkön pedig akkor sincs maszk, amikor épp nem fogyasztanak semmit.

Alapvetően azonban az esemény kapcsán nem az a fő kérdés, hogy az adott helyzetben Pelosi és társasága megszegte-e az iránymutatásokat, hanem hogy mi vehető észre annyira nyilvánvalóan a felvételeken: egy kétszintű rendszer, ahol az elit szabadon társalog, a túlnyomórészt nem fehér „szolgaosztály” pedig maszkban teszi a dolgát. Végső soron dehumanizált, szervilis robotok esetében nincs szükség az orr vagy száj láthatóságára.

Nem sokkal különb módon zajlott Barack Obama volt amerikai elnök 60. születésnapja sem: [szerk. igaz a sajtó azzal volt tele, hogy a COVID-helyzet miatt a korábbi amerikai elnök lefújta nagyszabású ünnepségét] körülbelül 400 ember vett részt órákon keresztül zárt sátrakban, táncolva, szűk körben beszélgetve, illetve élőzene alatt egymás fülébe ordítozva. Obama az alkalomra külön maszkokat ajándékozott a vendégeknek, igaz azokat újra csak a „szolgák” viselték.

Magyarázat a történtekre persze van, ilyet adott Annie Karni, a The New York Times riportere is a CNN számára, aki szerint az ügyet egyszerűen felfújták, hisz „egy szofisztikált, oltott tömeg” volt jelen az eseményen. Igaz, az aggályok csak a hétköznapi emberekre vonatkoznak, végül is csak nekik javasolt a delta miatt oltottként is maszkot viselni!

Hasonlóan visszataszító jelenetek láttak napvilágot az idei MET-gálán is, mely eseményre újra sor került a 2020-es törlést követően a Vogue főszerkesztője, Anna Wintour rendezésében. A kritikák szerint már gúnyossá váló és szenzációhajhász cirkusz persze még mindig az „év divat- és társadalmi eseményeként” kerül definiálásra, és persze nem is mindenki vehet részt rajta.

2014-ben például Anna Wintour arra panaszkodott, hogy mindenféle jöttment képes kifizetni a 15 ezer dolláros belépői díjat, így az árakat gyorsan meg is emelték 25 ezerre, miközben az idei évben már 35 ezret volt szükséges kipengetni a jelenlétért.

Persze ez teljesen természetes, hisz „a divatvilág Oscarjáról” van szó. Az iskolai bezárások, az intenzív osztályokon fekvő betegek számának növekedése, illetve az egyre erőteljesebb kötelezettségek és korlátozások nem gátolták meg az idei esemény megszervezését, ahogy a különféle sztárok jelenlétét sem – akik maszk nélkül tették ki magukat a halálos vírusnak az eseményért, mit sem foglalkozva azzal, hogy mások a járvány hatásásra szűkölködnek.

A legnagyobb visszhangot végül Alexandria Ocasio-Cortez kongresszusi képviselő jelenléte és ruhája hozta: igaz egyesek feltették a kérdést, hogy biztosan helyes-e egy szocialista képviselő vidám megjelenése a kapitalizmusnak és a társadalmi egyenlőtlenségnek legvulgárisabban tiszteletet adó eseményen, az érte leginkább lelkesedők megvédték: a „Tax the Rich” feliratot a ruhája hátsó részén viselő politikus valójában mindenkiben félelmet keltett az eseményen, hisz a jelenlevők veszélyeztetve érezhették magukat saját közegükben – általa ugyanis nem kívülről, hanem belülről csap le rájuk valaki.

A kritikusok tehát tévednek, AOC nem ellágyulva, az általa megvetett gazdagokkal érezte jól magát, hanem művészi és gyönyörű ruhájában valójában egy forradalmi cselekményben vett részt. És hogy a ruhája miért annyira tökéletesen megtervezett? Igazából ez is csak a megtévesztés része! [Szerk. Amúgy azóta arról jelentek meg hírek, hogy a ruhát tervező cég hatalmas adótartozással bír]

[Szerk. És ha már események: az Emmy gálán is hasonló jelenetek zajlottak sztárok jelenlétében. Amúgy a hírességek jót nevettek azon, amikor Seth Rogan komikus beszédében azzal viccelt, hogy túl sokan vannak egy kis teremben, a szervezők meg azt hazudták hogy kültéri eseményre kerül majd sor – igaz végül egy zárt sátorban tartották meg. „Fontosabb, hogy legyen három csillárunk, minthogy biztosak legyünk abban, hogy nem öljük meg Eugene Levyt (74 éves kanadai színész) ma” – zárta beszédét]

A liberálisok ma már úgy képesek megvédeni vezetőik cselekedeteit az intézkedések sokaságának tükrében, hogy a racionalitás látszatát sem próbálják kelteni. Mind Newsom, mind Obama esetében azzal védekeztek egyesek, hogy valójában a szabadban tartották az eseményeket (miközben zárt sátrakban került sor rájuk), a MET-gála résztvevőit azzal védték, hogy beoltották őket (igaz közben támogatják a CDC azon irányelvét, hogy az oltottak viseljenek maszkot), Pelosi vendégeiről pedig azt mondták, hogy maszkban nem lehet enni, így nyilván levették azt (igaz a felvételekből látszik, hogy többek közelében még étel sem volt).

Ezzel párhuzamosan persze felháborodva szidták azokat a szülőket, akik a gyermekeiket a tengerpartra vitték otthonmaradás helyett, na meg vehemensen nevezték mamagyilkosnak azokat, akik nem maradtak reggeltől estig otthon.

Igaz nem sokkal később már bármilyen gond nélkül kerülhetett sor tömeges tüntetésekre, hisz a rasszizmus súlyosabb veszély, mint a COVID-járvány. Jó, mondjuk ha az ellentétes oldal tüntetett vagy szervezett tömegrendezvényt, az már újra a morális züllés kategóriájába esett.

Mindezekben az összekevert és mindig változó indokokban megtalálhatók az irányítás, a megszégyenítés, a megbélyegzés és a hierarchia különböző formái, de még ennél is hátborzongatóbb, hogy míg a politikai és kulturális elit maszkviselés nélkül éli fényűző életét, addig az őket kiszolgálók eltakarják arcaikat. Erőteljes szimbólum ez: az eddig képletesen arctalan szolgák már a szó szoros értelmében is arc nélkül maradtak!

Glenn Greenwald írásának eredeti, angol nyelvű változata ide kattintva elérhető.

A kiemelt fotó forrása: Noam Galai (GC Images)

 

Lánczi Tamás-Horn Gábor vita a Lónyay-Hatvany villában
Lánczi Tamás-Horn Gábor vita a Lónyay-Hatvany villában

img_7381.jpeg

Az impozáns Lónyay-Hatvany villában került megrendezésre a PROKON Politikatudományi Szakkollégium és a Batthyány Lajos Alapítvány közös programja a BLA|arena közéleti programsorozat keretében "Mi a 2022-es választás tétje?" címmel.

Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke és Lánczi Tamás, a PROKON Politikatudományi Szakkollégium igazgatója csaptak össze Kereki Gergő, a mandiner.hu főszerkesztőjének moderálásával a tegnap esti vitán. 

A moderátor először a hazai politikai helyzetről kérdezte a feleket, és arról, vajon valóban megroppant-e a Fidesz-KDNP, tekintettel arra, hogy február-március táján 6-8%-kal esett vissza a Fidesz támogatottsága.

Horn Gábor erre egy határozott nemmel felelt, azzal magyarázva válaszát, hogy a február-márciusi holtpont után az oltáskampányt követően Orbán Viktor az ország megmentőjeként tetszelgett, ezzel stabilizálva a Fidesz helyzetét. Bár elismerte, hogy a kormánypárt helyzete nem rossz, azt erősen kétségbe vonta, hogy a kormányfő valóban megoldotta, megfelelően kezelte volna a koronavírus-problémát, és állította, hogy a Fidesz-KDNP és az ellenzéki összefogás között kiegyensúlyozott a helyzet a potenciális szavazatokat tekintve. Horn Gábor szerint a "bizonytalanok" fogják eldönteni a 2022-es választás kimenetelét, akikről nem lehet megjósolni, melyik oldalra adják majd le a voksukat. Kihangsúlyozta, jelenleg

"kiszámíthatatlan helyzet van politikai értelemben Magyarországon".

Lánczi Tamás megerősítette, hogy valóban nem roppant meg, sőt lényegesen magasabb a Fidesz-KDNP támogatottsága, mint az előző választási időszakban.

Lánczi szerint az ellenzék nehéz helyzetbe hozta magát, az ún. "Gyurcsány-csapdával": ahelyett, hogy perifériára szorították volna, hagyták, hogy ő legyen az ellenzéki összefogás kovásza.

"Gyurcsányt az ellenzék se lenyelni, se kiköpni nem tudta", majd hozzátette, hogy Gyurcsány Ferenc "vakok között a félszemű", aki abba a hitbe ringatta magát, hogy az összefogással a politikai problémák nagy részét megoldotta, de ez csupán illúzió. Lánczi szerint ezen kívül azzal sem könnyített a helyzetén az ellenzék, hogy olyan embereket tereltek össze, akik még egy asztalhoz sem ülnének le szívesen, nemhogy együtt kormányoznák az országot. Példának Ózd alpolgármesterét, Farkas Pétert hozta fel, aki náci karlendítéséről híresült el, és hangsúlyozta, hogy ez az összefogás minden, csak nem ünneplésre méltó. 

Horn Gábor erre reagálva azzal védekezett, hogy Gyurcsány Ferencet már önmagában igazolja 7-8 ezres követőtábora, majd hozzátette, felháborító, hogy ez adófizetők pénzéből finanszírozzák a Gyurcsány-ellenes kampányt és velük ellentétben Karácsony Gergely nem épített Orbánból ördögöt. Azt viszont elismerte, hogy Ózd alpolgármesterének le kellene mondania és ki kellene lépnie a politikai életből. Hangsúlyozta, hogy az összefogás nem az ellenzék, hanem a nemzet összefogása, amelynek ajánlata, hogy létezik egy alternatív Magyarország. Szerinte meg kell adni Gyurcsánynak a megbánás lehetőségét, hiszen mindenki elkövet hibákat. "Mind elkövettünk hibákat, de bűnöket nem" - fogalmazott. 

Lánczi Tamás megkérdőjelezte a követőtábor-létjogosultság összefüggést Hitlerre és Sztálinra hivatkozva, tekintve, hogy egyik bűneit sem legitimálja, hány ember támogatta őket hatalomra jutásukkor és azt követően. Szerinte

hiba lenne relativizálni a kisnyilasok bűneit, lásd Farkas Péter vagy Bíró László, akik most büszkén állnak az ellenzéki összefogás csapatában, és akiket egyetlen dolog fűz össze az összefogás többi tagjával, a Fidesz veszte utáni sóvárgás. 

Kereki Gergő ezután az ellenzék programjáról kérdezte a feleket. Horn Gábor az ellenzék - amennyiben győz - elsődleges és alapvető feladatának a magyar demokratikus jogállamiság helyreállítását jelölte meg. A moderátor emlékeztette a volt SZDSZ-es politikust, hogy Dobrev Klára ki akarja mondatni, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes, Karácsony szerint pedig az Alaptörvény közjogi értelemben érvénytelen. Márpedig, ha ezt kimondjuk, végigvisszük a legitimációs láncolatot, és Karácsony esetleg megnyeri a választást, akkor ő vajon legitim vezetőnek minősülne? Erre a logikai fricskára Horn Gábor nem igazán tudott mit mondani, csak annyit emelt ki, hogy helyre kell állítani a Fidesz által felborított kényes egyensúlyt, ehhez az alkotmányozó folyamathoz szerinte pedig maga a Fidesz is kelleni fog.

Igazságosabb adórendszer kiépítését, progresszív felső adókulcsot, az oktatási rendszer megreformálását, az egyetemek közvetlen, nem alapítványokon keresztüli finanszírozását célozná az ellenzéki tömb a választások után. 

Mindez kedvesen hangzik, de Lánczi Tamás rámutatott a lényegre: ha sorba vesszük, mit kínál az ellenzéki koalíció, rájövünk, pontosan mennyire is komolyan vehetőek és jótékonyak ezek az fogadalmak. Jogállam helyreállításának ígéretében Karácsony kézi vezéreltté akarja tenni a NAV-ot, nem akar felesküdni az Alkotmányra, valamint az Alkotmányt feles többséggel akarják módosítani. Lánczi emlékeztet, hogy az ellenzék volt az, aki ki akarta vonni az állami forrásokat a felsőoktatásból, mondván, hogy "azt majd a piac fogja intézni".

A közvagyon jelentős részét kormányzásuk alatt külföldi kézbe adták, kijátszották a stratégiai állami vagyont, el akarták adni az egészségügyet, és ugyanerre a sorsra jutott volna az oktatás is, ha hatalmon maradnak. 

Ahogy Lánczi Tamás a vita folyamán egyszer, úgy én is idézném Horn Gábor 2008-ban elhangzott szavait: "Nem azt mondták, Feri...", hanem azt, hogy elég volt.  

Robert Fico kifakadt a szlovák jogállamiságot vizsgáló bizottságra
Robert Fico kifakadt a szlovák jogállamiságot vizsgáló bizottságra

Dióhéjban: Szlovákiát is érték bőségesen bírálatok a tavalyi kormányváltás előtt. A héten egy Sophie in 't Veld vezette EUs küldöttség utazott az országba, hogy felmérje a jogállamiság állapotát a Pellegrini-Fico korszakot követően, tárgyalva a jelenlegi kormánykoalíció politikusaival, civilekkel és médiaszereplőkkel. 

Civil Liberties Committee MEPs will travel to Slovakia and Bulgaria to assess respect for the rule of law there, as part of their ongoing monitoring of the situation across the EU

The delegation will include the following MEPs:

Sophie IN ‘T VELD (Renew, NL – delegation Chair)
Elena YONCHEVA (S&D, BG)
Clare DALY (The Left, IE)
Vladimír BILČÍK (EPP, SK)
Annalisa TARDINO (ID, IT)
Patryk JAKI (ECR, PL)
Sergey LAGODINSKY (Greens/EFA, DE)

A küldöttség pozitívan értékelte az új rezsim által vezetett országot (nahát), ezt a gyors konklúziót pedig úgy vonták le, hogy az alapos vizsgálat részeként az ellenzékbe került, az EP baloldala által élesen kritizált korábbi kormányzó erőt teljesen figyelmen kívül hagyták. Ennek ürügyén Pellegrini már tiltakozott, és ezt követte Robert Fico tegnapi, indulatos Facebook-bejegyzése:

Meg vagyok áldva ezekkel az EP-ből érkező holland dámákkal. Először még az egyikük azt mondja nekem, miután miniszterelnökként tájékoztatom a parlamentet a munkatörvénykönyv változásairól és a minimálbér emeléséről, hogy csak akkor hiszi el a baloldaliságom, ha Pozsonyban a homoszexuálisok és transzszexuálisok menetét vezetem majd. De gustibus non est disputandum. Ízlésről nem vitatkozunk, de a cigány transzszexuálisok ügyében nálunk a szakértő primus inter pares Boris Kollár (házelnök, tizenegy gyerek, tíz feleség - a szerk.).

A másik holland dámát miniszterelnökként kedvesen és illedelmesen fogadtam a Kuciak-gyilkosság után. Ezt úgy jutalmazta, hogy röviddel ezután kijelentette, fel kell hagynom a politikával. Mintha valamilyen uniós képviselő Szlovákiából felkeresné Hollandiát és a miniszterelnök lemondását követelné. EZEK AZ EMBEREK NEM TUDJÁK, MIRŐL BESZÉLNEK (caps lock included - a szerk.).

Most megint itt van egy Szlovákiában és az országról okoskodik, bár nem is sejti, mi történik. Állítólag előrelépést lát. Igen, már kitalált büntetőeljárások alapján zárnak be embereket, mások rejtélyesen meghalnak a börtönben. Ez valóban nem történt meg a miniszterelnökségem alatt, úgyhogy hívjuk ezt "előrelépésnek".

Ezt a dámát Szlovákiában minden érdekelte, csak nem a lényeg. Nevetséges, mivel fenyegetőznek ezek az emberek az EP-ből, láthatóan unatkoznak és problémákat keresnek. Azt ajánlom neki, menjen haza, szívjon el egy jointot és otthon keresse a problémákat, ne itt mérgezze a levegőt!

Fordítás: felvidek

h_53958411-1160x913.jpg

kor1.gif

Az iskolai zaklatásról
Az iskolai zaklatásról

ke_pernyo_foto_2021-09-27_10_59_24.png

Szerintem sokan hallottak már a vajai fiú esetéről. Egy kirekesztett fiúról van szó, akit utolért az iskolai zaklatás. Bevallom, ebben sokan szenvednek, minden osztályban legalább van egy ilyen szerencsétlen gyerek, akit vagy valaki, vagy az osztály kemény magja ki tud pécézni magának. A legtöbben túlélik az iskolát, majd utána csak egy elfelejtendő rossz emlékként él tovább a sötét múlt az iskolából. Sajnos ebben az esetben nem ez történt. A vajai fiú felett győztek a démonai, és nem bírta kivárni az iskola végét. Egyedül a Covid nyújtott számára megkönnyebbülést, amikor bezárták az iskolákat, így neki nem kellett találkoznia a zaklatóival.

Nem bántok másokat te se tegyed

Nagyon sokan kitesznek képet erre reagálva, melyen a kezükre írják, hogy "nem bántok másokat, te se tegyed!". Ez egy nagyon szép gesztus, de semmit nem old meg, a zaklató gyerekeket ez nem fogja meghatni.

A vajai fiú édesanyja úgy fogalmazott, hogy:

Az iratait eldobta, a telefonját pedig 40 méterre tőle találták meg. Elgondolkoztam, hogy előbb kellett volna az iskola felé lépéseket tennem, de pont ő könyörgött: ne tegyem meg, mert akkor még inkább bántani fogják. Minden szülőnek csak azt tanácsolhatom, ha bajt észlel, ne féljen cselekedni, azonnal lepni kell. Nehogy késő legyen, mint nálunk

illetve

Ja, meg még egy tervem van. A gyerekek szemébe szeretnék nézni, akik ezt tették Gabival. Megkérdezném tőlük, hogy most jó nekik? Ki lesz a következő?

 

Mi készteti az ilyen gyerekeket arra, hogy másokat bántsanak? A hiedelmekkel ellentétben nem is az oldja meg, ha megbüntetjük a gyereket.

Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a problémát, meg kell értenünk, hogy miben is gyökerezik az iskolai abúzus. Nem biztos, hogy azzal, hogy megbüntetjük a bántalmazó gyereket, akkor a büntetéstől félve felhagy a zaklatástól, mint ahogy az sem biztos, hogy az a gyerek bántalmaz másokat, akit otthon a szülei bántalmaznak. Viszont felmerül a kérdés, hogy mit tehet az a szülő, akinek a gyerekét bántalmazzák. És mit tehet az a szülő, akinek a gyereke mást bántalmaz.

Még nyáron volt szerencsém podcastet készíteni a témáról egy szakértővel, aki nagyon sok tévhitet eloszlatott, és felhívja a figyelmet arra, hogy mi, mint külső szemlélődő tudnánk a legtöbbet tenni, hogy megállítsuk az iskolai zaklatást, az ún. bullyingot. A podcast alább elérhető.

Frankfurt, az "európai NYC" - utazzunk vagy sem?
Frankfurt, az "európai NYC" - utazzunk vagy sem?

img_2719.jpg

Utazós sorozatom mai állomása Frankfurt, amit idén többször is volt szerencsém meglátogatni. Németország városai közül főleg Berlinről és Münchenről hallunk legtöbbet, de Frankfurt is megérdemel egy helyet a dobogón. Nem egy tipikus turista célpont, viszont európai viszonylatban egyedülálló városkép jellemzi. Szeretném bemutatni, mit érdemes megnézni, és mit lehet kihagyni Németország egyik legpezsgőbb városában, és így megválaszolni a kérdést: Megéri-e Frankfurtot választani egy hétvégi kiruccanás erejéig? 

Frankfurt talán a bank- és a pénzügyi szektorban dolgozóknak lehet a legismerősebb, hiszen mára ez a város vált Európa legfontosabb pénzügyi, és kereskedelmi központjává. Itt található Németország legnagyobb repülőtere, legnagyobb tőzsdéje, és itt székel az Európai Központi Bank is. Bár ezek szerintem nagyon érdekes tények, az átlagos utazó nem ezek miatt látogat el ide. 

Frankfurt és Budapest hangulata, látványa nem is lehetne különbözőbb. Tökéletes hely, ha valaki szeretne egy teljesen modern városba látogatni. A klasszikus épületek nagy része nem élte túl a háborút, ezért a nálunk megszokott építészeti stílusból keveset látunk. Helyette felhőkarcolók, hatalmas üvegtornyok jellemzik, amik között  az ember úgy érezheti New York City-ben sétál.

img_6490.jpg

Bár érzetre kicsi, Frankfurt mégis egy nagyváros. Érdekes, hogy Budapest, a maga kb 1,7 millió lakosával sokkal nagyobbnak tűnik, mint a 2,5 millió főt számláló Frankfurt. A várost átszelő folyó az mindkét helyen jelen van, de ezen kívül nem sok hasonlóságot tudnék felmutatni. Lássuk, mit is érdemes megnézni itt.

Az Óváros (Römer/Römerberg) egy nagyon különleges hely, ami egy kis szeletet mutat be a második világháború előtti időszakból. A középkori Frankfurtot jellemző favázas házakból csak egy maradt meg, ami ma városházaként funkcionál. Az egész térnek varázslatos hangulata van, olyan mintha egy Andersen mesébe csöppentünk volna. Muskátlis házikók, éttermek, és kis butikok csalogatják ide az embereket, és a tradicionális német konyha ami ott is tartja. 

img_2733.jpg

Mindenképp érdemes kipróbálni a Frankfurter Schnitzelt, amihez egy különleges zöld szószt is adnak ( un. grüne soße). Érdekesség, hogy bár a schnitzel Németországban mindenhol nagyon népszerű, mindenhol máshogy készítik ezt a különleges szószt. A frankfurti verzió az egyik leghíresebb, és legfinomabb, így mindenképp érdemes kipróbálni ha arra járunk. 

Már említettem, hogy több felhőkarcoló és torony is található itt, ezekbe akár mi is ellátogathatunk. Bár a legtöbb lakó- vagy irodaház, egy-egy épület legfelső szintje kávézót, vagy akár éttermet is rejthet. Frankfurt nagyon gazdag város, így mindenképp számolni kell a magasabb árakkal: egy-egy ilyen étkezés kilátással akár 30-40 ezer forintba is kerülhet. Az egyik legnépszerűbb ilyen étterem a Maintower Restaurant, ami az 53. emeleten található az egyik központi felhőkarcoló épületében. 

Ha nem szeretnénk egy negyed lakbér árát egy étkezésre költeni, de a kilátást sem szívesen hagynánk ki, jó alternatíva a Main Tower kilátó. Ez ugyanabban az épületben található mint az étterem, de mindössze 9 euró a belépő. A lifttel feljuthatunk a torony tetején kialakított teraszra, ahonnan hihetetlen kilátás tárul a városra. 

A nevezetességek között van még Goethe születési helye, és az ennek emlékére kialakított kiállítás. Múzeumokból nincs hiány, a folyó déli partján sorban egymás mellett több mint 10 kisebb múzeum áll, ahol az ókori kiállításoktól kezdve a kortárs művészetig minden megtalálható. Ha valaki él hal a múzeumokért, akkor csak ez a partszakasz akár két három napos elfoglaltság is lehet. 

Bár a várost a modern stílus jellemzi, gyönyörű régi épületekből sincs hiány: ha itt járunk, ne hagyjuk ki az Operát, a Frankfurt Katedrálist, és a St. Paul templomot. Maga a városközpont elég kicsinek mondható, gyalog nagyon könnyen bejárható, tömegközlekedésre szinte nincs is szükség. A központban található a Goethestraße, ahol az összes luxusmárkát megtaláljuk, de a közeli utcákon szinte minden ismert bolttal találkozhatunk. 

img_6497.jpg

Frankfurt híres pezsgő éjszakai életéről. Bár a tipikus klubok és kocsmák nem térnek el sokban a hazaiaktól, az EDM és techno választék kifejezetten erős. Ha szeretnénk egy különleges helyen és környezetben bulizni, de nem ismerjük a várost, ajánlom a Pulze applikáció letöltését, ahol rákereshetünk az összes eseményre, és kiválaszthatjuk a nekünk legmegfelelőbbet. Nekem nagyon sokat segített elnavigálni a frankfurti éjszakai életben. 

img_6520.jpg

Tény, hogy Frankfurt nem a legtipikusabb turista célpont, de talán pont ezért válhat egy különösen szerethető utazási céllá. Egy három napos hétvége bőven elég, hogy sétáljunk egy nagyot a városban, esetleg megnézzük a fent említett nevezetességeket. Németország egyik legérdekesebb városáról van szó, és ez jó alkalom lehet, hogy a rég nem használt, gimiben tanult német nyelvet is elővegyük a "szekrényből". Kalandban nem lesz hiány, az biztos!

 

Hajsza (The Fall): A krimisorozatnak álcázott propagandafilm
Hajsza (The Fall): A krimisorozatnak álcázott propagandafilm

aaaabdgcx5qu1jh7c6zsq4wu1z0irm5hx-u9u3i9yrgnsrj-m3q9-h2g2tfdsfh3i3qz6nykjssutyszz88h9dlzw4_1zb1g.jpg

Jó is az a Netflix, ha az ember agyzsibbasztani akar, vagy borzongani, vagy függővé válni egy-egy sorozattól. Csak az a baj vele, hogy tökéletesen szemérmetlenül nyomják rajta a progresszív agendákat. A Netflix a publikus kultúrtérben a lelkekért és elmékért folyó háború élharcosává nőtte ki magát. Persze ravasz módon űzi az ipart, hogy a gyanútlan nézőknek szinte észrevétlen csepegtesse a tudatformálást.

Ilyen gyanútlan nézőként, mit sem sejtve, és mivel szeretem a krimiket és érdekes adaléknak tartottam, hogy a sztori Észak-Írországban játszódik, elkezdtem nézni a The Fall című sorozatot. Ráadásul kíváncsi voltam Gillian Andersonra, a főszereplőt alakító színésznőre, akire homályosan emlékeztem az új X-aktákból.

Persze hamar rákattantam: min lehet jobban rettegni, mint egy olyan filmen, amelyben a látszólag példás férj és családapa valójában nőket a saját lakásukban megfojtó sorozatgyilkos, ráadásul szexi észak-ír akcentussal beszél mindenki? És ahol biztosak vagyunk benne, hogy a beteg elméjű gyilkost majd jól elkapja a női sztárnyomozó? De aztán egyre több dolog kezdett egyre jobban zavarni, és végül már inkább feszengtem filmnézés közben, mint élveztem volna a történetet.

Rájöttem, hogy az egész sorozat valójában egy libertárius manifesztó, erősen férfiellenes-radikális feminista, balliberális és antiklerikális felhangokkal.

Lássuk sorjában, miről is van szó.

Stella Gibson, a londoni rendőrség (MET) menő detektívje. A filmben egy halvérű nőszemély, semmi sem hozza ki a sodrából, mindig ura a helyzetnek. Rezzenéstelen arccal figyel, tanulmányoz, fensőbbséges, elit brit akcentusával kinyilatkoztat. Inkább droid, mint ember.

Mondjuk semmit sem tudunk meg róla a második évad elejéig, azon kívül, hogy mindig kifogástalan selyemblúz-szűk szoknya vagy nadrág és tűsarkú cipő kombináció van rajta (a magas tűsarkú mondjuk szembe megy a woke genderideológiával ­– emlékezzünk csak vissza Trump feleségének és lányának folyamatos mószerolására, amiért mindig magas sarkú cipőben jártak, mintegy önként tárgyiasítva magukat az elnyomó hímnemű családtagjaik számára.)

A filmbéli Gibson mindig kimérten és lassan beszél (ez különösen idegesítő egy idő után) és nincs férje sem gyereke. Naná. Hogy férne bele az ilyesmi egy propagandisztikus, papírmasé figurákkal teli fércműbe?

De hogyan is viselkedik ez a szakmailag nyilvánvalóan sikeres nőszemély? Lássuk csak - valaki épp főbe lőtte magát a szomszéd irodában? Sebaj, wir schaffen das. Szitává lőtték a rendőrt, akivel egyéjszakás kalandja volt aznap éjjel? Kit érdekel, amúgy is kiderült a csávóról, még a végén érzelmileg akar viszonyulni droidunkhoz.

Stella Gibson elveszi, ami kell neki, és semmit sem bán meg. Annyira szabad, vagy inkább gátlástalan, hogy simán elcsábítaná még a helyi szép patológusnőt is, aki persze, hogy teljesítve legyen az etnikai kvóta is, láthatóan indiai származású. Mikor az meggondolja magát az utolsó pillanatban, mondván „nekem ez nem megy, én Croydonban nőttem fel,” az idegesítően szenvtelen arcot vágó Gibson flegmán odaveti: „És akkor mi van?” Hát persze hogy semmi, te tudatlan némber, szóltam be a képernyőnek (valójában nem ezt mondtam, de az nem tűr billentyűzetet) hiszen el sem tudod képzelni, mit jelent az, hogy valaki egy vidéki anglikán városban más értékrendet szívott magába, mint te.  

De nem Gibson az egyetlen baj. Miközben valamennyire belelátunk a sorozatgyilkos főhős gondolataiba, ami teljesen rendben van, és a film készítői megpróbálnak egy többdimenziós alakot kreálni belőle, a második évadra eljutunk oda, hogy őt valójában sajnálni kell, hiszen ő is áldozat! Hiszen az anyja öngyilkos lett, és árvaházakban nőtt fel. Aha. Szóval az árvaházból egyenes út vezet a sorozatgyilkos léthez…Na nem, azért ennyire még ez a film sem hülye.

Egész pontosan megpedzi, hogy minek vagy kinek az áldozata barátunk, a fojtogató. Hát nyilván a katolikus egyházé, és benne a pedofil papoké!

Ezen a ponton amúgy már vártam, mikor jön be ez a szál is, és nem is csalódtam. A filmbéli Petert talán egy pap abuzálta, vetik fel, akinek az volt a szokása, hogy a ministránsokat az oltár mögött erőszakolta meg mise után.

A sorozatgyilkost tehát sajnálni kell, de a férfi rendőröket semmi esetre sem, sőt kedvelni sem igen engedné a film. Mind vagy butácska, vagy személyiségzavaros, vagy kisebbségi érzése van Gibsonal szemben, vagy ezek kombinációja. Mily meglepő - az egyetlen igazán lelkiismeretes a zsaruk között a leszbikus közrendőr, aki Gibson jobbkeze lesz. Lenyűgöző mértékű férfiellenességet pakoltak a sorozatba: csak úgy sorjáznak az olyan dialógusok benne, amelyek lényege, hogy a férfiak nőgyűlölők, utálják a női vezetőket, pedig a nők sokkal jobban teljesítenek minden téren, és a férfiak amúgy sem jók semmire, csak a szexre. Ráadásul isznak, és buknak az olyan droidokra, mint Gibson. Olyan szinten nyomasztó a film ostoba férfiellenessége, hogy nő létemre roppant rosszul kezdtem magamat érezni már az első pár rész után.

Most komolyan – magyarázatra szorul a film készítői számára, hogy a nemek közötti egyenlőség nem azt jelenti, hogy vannak, akik egyenlőbbek másoknál? Hogy a nők úgy általában semmivel sem jobbak, mint úgy általában a férfiak? És hogy emberek vagyunk, férfiak és nők, akik kiegészítik és támogatják egymást? Ezeknek nincs vagy nem volt apjuk, bátyjuk, fiútestvérük? Rájuk is így gondolnak?

Akkor hagytam fel végleg a sorozat nézésével, amikor a következő épületes dialógus hangzott el benne, és nem viccként, a belfasti főrendőr, Gibson jelenlegi főnöke és volt szeretője, és Gibson között, miután a nő egy orrba vágással utasította el a férfi közeledését a hotelszobában. Miután a nő gondosan letisztogatta a vért a férfi arcszőrzetéről (értik, ugye? Előbb orrba verte iszonyat erővel, aztán letisztogatja a vért) a fickónak a következőt bírták a szájába adni a forgatókönyvírók:

„Miért van az, hogy a nők annyival erősebbek érzelmileg és lelkileg, mint a férfiak?” Mire Gibson felmondja a feminista leckét: „Mert az alapvető emberi forma női. Férfinak lenni egyfajta születési rendellenesség.”

Azt hiszem, a sorozat méltó utódja a harmincas években született, a két gyilkos ideológia szolgálatában álló propagandafilmeknek. Valamivel több magakelletéssel és szexszel, de körülbelül annyira, ha nem még inkább, átlátszó, manipulatív üzenetekkel. Thank you, but no, thank you, kedves Netflix.

süti beállítások módosítása