Vallási motivációjú konfliktusok múltja és jelene, illetve ezen konfliktusok hatása Európára. Interjú Dr. Pósán László történésszel.
Vallási motivációjú konfliktusok múltja és jelene, illetve ezen konfliktusok hatása Európára. Interjú Dr. Pósán László történésszel.
Bár a 2020-as év okozott számunkra meglepetést bőven, a valóságshow „szezon” elindulása nem egy közülük. A Való Világ már a 10. évadát kezdte meg idén, így ismét van min egyeseknek szórakozni, másoknak megbotránkozni. Képmutató dolog lenne azt állítani, hogy nem néztem bele soha egyik évadba sem, és ez sem egy a Való Világot fennkölten szidalmazó cikkek közül. A Covid kapcsán merült fel bennem, hogy milyen hatása, szerepe, célja lehet ennek a műsornak most, hogy mi is kicsit hasonló bezártsággal szembesülünk a mindennapokban.
Költöztess össze X idegent, X időre, X nyereményért és hagyd, hogy a kamerák előtt menjenek egymás idegeire.
Ez röviden tömören a valóságshow-k általános receptje. Hogy beválik-e, az nem kérdés, hiszen a formátum nagyon régóta sikerrel veszi az akadályokat hazai és nemzetközi viszonylatban is. A résztvevők ismertséget, és új karrier lehetőségeket remélnek a kalandtól, a nézők pedig drámát és botrányokat. Míg utóbbi általában megkapja amiért jött, a szereplők általában, - néhány kivételtől eltekintve - úgy ahogy vannak, eltűnnek a süllyesztőben.
Az idei évben Való Világot rendezni nagyon furcsa számomra. Eleinte teljesen ellene voltam, hiszen egy komoly és veszélyes járvány időszak közepén vagyunk. Annyi fontosabb és értékesebb tartalmat lehetne ilyenkor sugározni, nem pedig egy ilyen nevetségesen haszontalan műsort. Aztán rájöttem, hogy más szemüvegen keresztül is lehet szemlélni a dolgokat.
Most amikor annyi ember elveszítette az állását vagy otthonról dolgozik, a lakásban töltött idő jelentősen megnőtt. A kijárási korlátozás és a további szigorítások lehetősége mindenkit megvisel, ilyenkor jó lehet egy egyszerű, csupán szórakoztatás céljából készült lagymatag semmit nézni. Tapasztalatból mondom, hogy néha bármit jó nézni amin nem kell gondolkozni. Szomorúan hangzik de így van. Az amerikai vígjáték sorozatokat sem azért nézzük végig többször mert valamiféle intellektuális fejlődést várunk tőle. Csupán jól esik ha néha egy fárasztó nap után el tudjuk felejteni a problémákat és szórakozhatunk egy jót.
A Való Világ hasonló szerepet tölt be Magyarországon. Vannak rétegek akik trollkodásból nézik, vannak akiknek ez a kedvenc sorozatuk. Nem gondolom, hogy meg kéne vetnünk bárkit aki élvezi ezeket, hiszen már maguk a készítők is sokszor csupán a vicc kedvéért tesznek bele jeleneteket, feladatokat. A Gáspár Győző, vagyis Győzike által vezetett kibeszélő műsor például maga a megtestesült trollkodás. Szerintem nincs olyan ember aki azt komolyan tudná venni. Nem célja semmilyen komoly tartalmat vagy üzenetet átadni, annyit tud, hogy szórakoztat. Azt, hogy milyen alpári módon teszi ezt, már lehet kritizálni bőven.
Nagyon érdekesnek tartom, hogy míg évekig nézték az emberek a műsort úgymond „külső szemlélőként”, most ők maguk is kipróbálhattak egy hasonló helyzetet. A járvány első hónapjaiban mi is megtapasztalhattuk a teljes bezártság „élményét”.
Ételrendelés, szabályozott bevásárlás, hetek, hónapok egy lakásban. Ez a párhuzam pozitívan és negatívan is elsülhet. A bezártság után miért nézzünk szintén bezárt embereket? – gondolhatják sokan. Azonban akár együttérzést is kiválthat ez a tényező, ami egy Való Világ kaliberű műsornál elég furcsán csenghet.
Végső soron a szereplőket a villába vezényelték (szigorú tesztelés és karantén után), a műsor elindult, és mindnyájunknak adott a lehetőség, hogy „élvezzük” ami kisül belőle. Én személy szerint abba a táborba tartozom aki az otthonmaradás mellett nem szívesen néz bezárt embereket, de nem gondolom, hogy bárki rossz ember lenne ha ő igen. Összességében mindenki saját maga felelős a lelki egészségéért ezekben a különösen nehéz hónapokban, így ha az a néhány TV előtt töltött perc valakit jobb kedvre derít, akkor mi is el tudjuk viselni az ezzel járó plakát/hír/reklám áradatot.
Kép: https://rtl.hu/rtl2/valovilag/tizedik-alkalommal-ter-vissza-a-valovilag
Az Axióma csoport videóit általában az átláthatóságukért, a pörgős és jól kinéző stílusukért kedvelik az emberek, én is ezt szeretem bennük. Összefoglalják a dolgokat egy szemszögből, és ez vitán felül korrekt, nem kell az adott nézőpontot az anyázós kommentszekciókból megérteni. Elmondja egy higgadt valaki, egy higgadt valakinek.
Aztán jött Novák Katalin, aki megvalósította a lehetetlent, és a morcos-fej-reakciók, lájkok és megosztások terén is köröket vert az Isten létezését taglaló videóra, pedig erre- elnézve a valláshoz való igen befogadó magatartást- nem sok csokiban fogadtam volna. Nézzük, mi történt ebben a videóban.
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter asszony mondandója körülbelül összefoglalta, ő, mint államtitkár,mit gondol a nők életfeladatairól és helyzetéről.
Az első fél perc, a (felesleges? kulcsfontosságú?) hasonlat
A videó egy, a mondandó szempontjából látszólag indifferens és kicsit erőltetett hasonlattal indít, miszerint Novák Katalin szeret sütni. Másfelől nézve ha megfontoljuk, mit akart ezzel mondani az államtitkár asszony, akkor az egész további videó felesleges. Mit is mondott?
"Nincsenek receptek, a kockázat is nagyobb."
Tusé. Ennyiből meg lehet érteni a következő összes képkockát. Igen, nőként néha kevesebbért dolgozunk, mint a férfiak. Igen, gusztustalanul tudnak egyes nőkkel bánni a munkahelyükön. Igen, ha nő vagy, és nem vagy angyali finom, cuki, és nem hagysz mindent, a pasik bedarálhatnak.
Erre nem azt a választ adta senki a videó készítői közül, hogy viseljed el, mert a kormány azt mondta! Annyi reakció történt, hogy nincsen recept. Bárki lehetsz. Vállalhatsz gyereket, dönthetsz a karriered mellett, vagy megélheted minőségi módon a kettőt, mert csak Te ismered az erőforrásaidat. A probléma az, hogy sokszor azt szeretnénk hallani, hogy vállalhatunk valamit, és azután mehet a levesbe, ha már nem tetszik. Itt jön képbe a sokat emlegetett felelősség.
Nekem a felelősség szó hallatán az ugrott be a videóban, hogy lehetsz bárki: dönthetsz a családod és a száz százalékos anyaság mellett, de akkor legyél ott a gyerekeidnek, amikor szükségük van rád, legyél ott velük, amikor idegesítőek, fárasztóak. Ott kell lenned, amikor kicikiznek a volt osztálytársaid, hogy te csak annyira vitted, hogy szültél. Ott kell lenned, amikor a sok sok pici kis kezet fogod az utcán, és hetedszer meghallgatod a "teleszülni a világot" mocskolódást.
Dönthetsz a karriered mellett, de akkor vállalnod kell, hogy még nem tartunk ott, ahol kéne, és a bérszínvonalat, a makulátlan egyenlőséget és a maga természetességében kulturált munkaközeget nem adják neked ingyen. Ki kell harcolnod azt bizonyos esetekben, hogy a lányodnak már ne kelljen. Vállalnod kell, hogy a férjednek sokszor könnyebb tárgyalni, és sokszor pusztán a neveléséből adódóan egy fárasztó nap után meg kell kérned, hogy pakolja be a mosógépet, amit közösen vettetek.
Dönthetsz úgy, hogy párhuzamosan csinálod a kettőt, és, ha csak nem áldott meg szuperképességekel az ég, mindig csak második leszel. Sosem leszel a szülői munkaközösség vezetője, mert fontos a karriered is, nem leszel főosztályvezető, mert az üresedésnél GYES-en voltál. De megélheted a képességeidet a munkahelyeden, és kitejesedhetsz a gyermekeid szeretetében, mert te (és csak te) úgy döntöttél, hogy így, ez a kettő teszi teljessé az életedet. Nem volt jó ezt hallani? Leírni sem volt jó, nem szeretjük, ha vacak az élet, igazságtalanok velünk, és nekünk mégis döntenünk kell, ráadásul a döntéseink mellett felelősséget kell vállalni. De kell, mert nem élhetjük le az életünket felháborodva a disszonanciákon, mert amellett nagyon kevés idő marad minőségi életet élni.
Verseny. Van, volt, és lesz
"Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kell mérnünk magunkat egymással" - szólt a narrátor. Itt nyilván (az illusztrációból ítélve) a férfiakkal való összemérésre utalt Novák. Konzervatív, dolgozó nőként mondom, hogy dehogynem! Mérjük össze magunkat! A nemek közti egyenlőségnek ki kell alakulnia olyan szakterületeken is, ahol századokkal később jelentek meg a nők. Mérjük csak össze magunkat! De ne csak a férfiakkal, nők a nőkkel, szakember a szakemberrel, és majd ha nem a női kvóta, nem az esélyegyenlőségi osztály és nem az érzékenyítő tréningek juttatnak egy nőt az első helyre, hanem a teljesítménye, akkor ott egy pont az egyenlőségnek. Aminek még sok pont hiányzik.
Igen, ez fárasztó. Ez kellemetlen. De ebbe bele kell állni, mert ha megsértődünk, és a könnyebbik utat választjuk, (mert hiszen mi az már, hogy többet kell ugyanazért dolgozni mint a férfiaknak) akkor megbélyegeznek minket, és az utánunk következő összes nőt a pozíciónkban. Sok szakma kiveti magából a férfiakkal azonosan jól teljesítő nőket. De ha nem szállunk versenybe nap mint nap, ha elvárjuk, hogy sajnáljanak minket, milyen tudásunkkal akarjuk megelőzni a versenytársainkat? A videóval ellentétben nekem az a véleményem, hogy de, életünk minden pillanatában versenyben vagyunk, ami bizonyos szempontból bámulatos, mert nap mint nap nyerünk. Nap mint nap rácáfolnak a nők a munkaerőpiacon és a gyerekeik mellett arra, hogy kevésbé mennének nekik dolgok, mindezt szeretetben és tisztelettel a szintén helyesen versenyző férfiak mellett.
Pénz
"Ne higgye el, hogy... legalább akkora fizetéssel kell rendelkeznünk, mint a másiknak". A józan ész azt diktálja, hogy kirúgjam magam alól a széket sértettségemben emiatt a mondat miatt, így kissé helyre igazítanám: legalább akkora fizetés jár egy nőnek, ha úgy dönt, ezt akarja. Ha a fenti példákból kiindulva úgy döntött egy nő, hogy sok gyermek büszke édesanyja lesz, akkor ne piszkáljuk már azzal, hogy miért nem keres annyit 15 év kihagyással a szakmájában, mint az ez idő alatt végig ott dolgozó férfiak. Ez egyébként egész racionális felállás, és erőszakos dolognak tartom, hogy ilyen burkolt formában is megkapják a nyakukba ezt a kritikát a családanyák.
Másrészt viszont, ha egy lány azt az utat választja, hogy egyedül (vagy "csak" a párjával, vagy esetleg egy-két gyerekkel) éli le az életét, akkor azt nem jókedvében teszi. Hanem mert egy nap nem 200 óra, és az a teljesítmény, amit ő a munkájában le tud tenni és le is tesz az asztalra, az teljes személyt kíván. Ezzel olyan embereket tehermentesít, akik a maguk helyén pótolhatatlanok, ezt viszont fizessék is meg neki! Megint csak a felelősség. Nem kell ugyanakkora fizetéssel rendelkeznünk, mint a férfiaknak - csak ha úgy döntünk.
A valóban szomorúak: a férfiak
Nem elhanyagolható sikertelenségnek örvendett az egyenlőség, a gyerekvállalás és a kiteljesedés bombazuhataga után a mások terheinek viselése-téma. Mindazok után, hogy ezek elhangoztak, és minden nő előtt lepergett élete minden igazságtalansága, amit férfiaktól el kellett szenvednie, most megkaptuk azt, hogy e mellé még a mások terheit is a vállunkon kell viselnünk. Ez nem a nőkre nézve szomorú üzenet, hanem a férfiaknak fájó, hiszen a videó során úgy tűnhet, leelőzték a nőket, többet kerestek náluk, beszorították és csapdába csalták szegény asszonyokat egy családban, majd még most gyengének is be lettek állítva, és ezek a nők hordozzák a terheiket. Valóban ez volt az értelme? Nem inkább arról van szó, hogy egy kapcsolatban nőként az a csodálatos, hogy bármi legyen, ott vagyok a páromnak? Nem inkább azt kell ebben meglátni, hogy egy bánatos hétfő este, amikor leelőztek, több fizetést kaptak, csapdába csaltak, nőként mégis ott tudok lenni, ha a másiknak valami fáj?
Mindenkit szeretnék megnyugtatni afelől, hogy ezeknek a szerencsétlen férfiaknak is az a véleményük, hogy egy jól működő párkapcsolatban a teherviselés nem mindig egyenlő, oda vissza "pattog". Ha az egyiken sok van, szalad a másik, és segít, ha pedig egyszerre mindenkin sok van, akkor pedig ketten vagyunk a rengetegre, mert egy csapatot alkotunk.
1. Otthoni edzés
Igen, ezt már hallottad sokszor, de nem hiába, hiszen nem lehet elégszer mondani. Majd holnap, majd holnap, majd holnap. Jól ismert kifogás a halogatás, ne ess ebbe a hibába, még a cikk olvasása után ütemezd be. Na jó, az talán túlzás, előtte tervezd meg, melyik nap mikor fordítasz rá időt, illetve az sem utolsó szempont, hogy legyen edzés terved, mivel az edzésterv nem csak az edzőtermi súlyzós edzéshez kell. Az Appstore-on és Play Store-on rengeteg ingyenes alkalmazás van, de kezdésnek tudom tanácsolni a Nike alkalmazását. Ha a testépítésről többet akarsz tudni, akkor itt van egy remek cikk.
Megjegyzés: Semmiképp ne feledkezz meg az egészséges étrendről és elég alvásról!
2. A hobbialkoholizmus és alkalmi dohányzás abbahagyása
Feltételezem, hogy alkoholista, illetve láncdohányos se vagy. Ha eddig is fontos volt az egészséged, akkor ez a bekezdés nem fog sok újat mutatni. Azonban a statisztikákból, és az átlag egyetemistából kiindulva valószínű, hogy több alkoholt és dohányterméket fogyasztasz a kelleténél. Nem történik világvége, ha egy-egy pohár aszút néha megiszol, vagy éppen egy pohár kézműves sörrel lazulsz a haverokkal, de minél kevesebb italt és dohányt fogyasztasz, annál nagyobb az esélye, hogy még sokáig egészséges maradsz. Szóval a karantén alatt a koktélkeverés helyett inkább készíts egy banánturmixot fehérjeporral és zsírszegény tejjel. Egyébként ezt a már említett edzés miatt is fontos betartani, mert az alkohol gátolja a fehérje beépülését az izmokba és hizlal is.
Megjegyzés: Szilveszterkor azért ne feledkezzünk meg a magyar borászokról és sörfőzőkről, az évben egyszer szabad „bűnözni” és támogatni a minőségi italok készítőit.
3. Kreatív időtöltés
Kezdj el valami kreatív tevékenységet! Ha van egy jobb telefonod, akkor ideje vlogolni, vagy valami speciális, akár szakmai tartalmat készíteni. Mutass újat, olyat, ami még nincs, vagy te érdekesebben, jobban tudnád a meglévőt előállítani. Ezzel még pénzt is tudsz keresni, ami szintén nem utolsó szempont. Persze nem kell mindenkinek Youtube sztárnak lenni, van más is. Kezdj el kötni, vagy valamilyen kézműves munkát végezni, és ebből is könnyen profitra tehetsz szert.
Megjegyzés: Ha Youtube karrierbe kezdesz, vigyázz, hogy ne legyen cringe a tartalmad, mielőtt feltöltöd, inkább mutasd meg a barátaidnak.
4. Legyél a konyhád főnöke
Ha eddig csak a Netpincéren és más rendelős alkalmazásokon élted meg a gasztronómia varázsát, akkor itt az ideje, hogy megtanulj sütni-főzni. Ez amellett, hogy egészségesebb is, olcsóbb, mint ha rendelnél. Próbálj ki a megszokottól más ízeket, ne félj kísérletezni, gyakorlat teszi a mestert. Persze menő egy nyaralós kép az instán, de az igazi büszkeség az, amikor a karácsonyi bejgli nem reped meg.
Megjegyzés: Próbáld a konyhát az otthoni edzéshez igazítani!
5. Családozz
Ha egyetemista vagy, biztosan van olyan időszak, amikor alig látod a rokonságot. Ha már kezded elfelejteni, hogy néznek ki a szüleid, ideje kimászni az ágyból, félretenni a jegyzeteket pár órára és beszélgetni velük. Ha igazán bátor vagy, akár közös programot is szervezhetsz velük. Egy jó beszélgetés sokat tud javítani az emberi kapcsolatokon, szóval érdemes.
Megjegyzés: Ha a szülőkkel valamiben nem értesz egyet, hagyd az ok boomer kifejezést, nem célravezető.
6. Olvass
Olvass Reaktort, ez egyértelmű. Habár ez az oldal valóban sok jó cikket tartalmaz, a Reaktoron túl is van olvasni való, persze nem a 444.hu vagy a 24.hu. Ha igényes tartalmat akarsz olvasni, ne félj se a szépirodalomtól se pedig a kortárstól. Ha nem tudsz dönteni, kérj tanácsot ismerősöktől, biztosan lesz, aki tud valamit ajánlani. Az olvasás amellett, hogy megnyugtat, bővíti a szókincsed, és a mindennapokban is hozzájárul a színesebb élethez. Tájékozottabb leszel, és még a South Parkban is több utalást fogsz észrevenni, ami nem utolsó szempont, ha akkora rajongója vagy a sorozatnak, mint én.
Megjegyzés: ha van rá lehetőséged, járj könyvtárba a könyvekért, és kíméld a környezetet.
7. Kirándulj
Az országban mindenhol vannak természeti látványosságok, látogasd meg ezeket. Nem kell a Yellowstone-ig menni azért, hogy szép tájat láss. Elő a kulacsot, ha pedig VSCO boynak vagy girlnek érzed magad, akkor a Hydroflask és a Kanken táska is értelmet nyer végre. Szelfizésen és béna bulifelvételeken túl végre kihasználhatod a telefonod kameráját és tájképeket készíthetsz. Félretéve a popkultúrát, ismerd meg a hazai tájakat, hiszen aki a saját hazáját nem ismeri, az sosem találja meg önmagát. A természetben van időd és lehetőséged gondolkozni akár az élet nagy kérdéseiről, akár arról, hogy a Telexes Fábián Tamás mekkora bunkó.
Megjegyzés: Nem csak California zászlójában van medve, hanem a Bükkben is, szóval vigyázz. Ahogy a székely közmondás tartja: a medve nem játék.
8. Sportfogadás
Ha még sosem tippmixeltél, itt az ideje! Ha követed a sportot, akkor egész jó plusz bevételre tehetsz szert. Rengeteg sportfogadó iroda áll rendelkezésre online, így lehet válogatni. Én ettől függetlenül a Tippmixprot ajánlom, hiszen hiába gyakran nem ez adja a legjobb feltételeket, könnyű a kezelése és nem utolsó szempont az sem, hogy magyar. Ha egy ezressel fogadtál egy nagyobb oddsra, akkor a legunalmasabb focimeccs is szívrohamot okozhat néha.
Megjegyzés: Ne a karácsonyi ajándékokra félretett pénzt játszd el, mert annak nem lesz jó vége. Minden hónapra legyen egy maximum kereted, és játssz felelősen!
9. Kertészkedj
Ha kertes házban élsz egyszerűbb dolgod van, mint a társasházban lakóknak. De a panelházak és a téglaépületek sem jelentenek akadályt. Növényeket tartani lehet a szobában is. Interneten rendkívül mutatós növényeket lehet kapni igényes vázával, cseréppel. Ha a tippmixen kerestél pénzt, itt a lehetőség, hogy el is költsd. Sajnos a tél miatt a kertet most nem tudod kihasználni, de tavaszra, ha lesz karantén, ha nem, tervezd meg, mit hova ültetsz.
Megjegyzés: Mielőtt növényt rendelsz, olvass utána milyen körülményeket szeret, és ha azt tudod biztosítani, akkor nyomj rá a fizetés gombra.
10. Spórolj és végezd el a feladataidat
A legfontosabb ötlet. Ha el vagy csúszva a feladatokkal, vagy éppen a félretett pénzed arra sem elég, hogy a boltban plusz egy reklámszatyrot kérj, akkor itt a lehetőség, hogy összeszedd magad. Vigyél rendszert a mindennapokba, készíts költségvetési tervet magadnak. A karantén egy lehetőség is, hogy megerősödj nem csak testi és lelki, hanem karrier és pénzügyi értelemben is.
Megjegyzés: szatyrot boltban soha ne kérj, vigyél hátizsákot, és kíméld a környezetet ezzel is.
Cukrászda helyett egy olyan üzletet nyitott Bécsben, ahol egész évben karácsony van. Mekkora feladat magyarként vállalkozást indítani Ausztriában? Mire elég a fahéj illata és a karácsonyi zene nyáron? Veszélyben vannak-e keresztény hagyományaink? Podcast Gosztola Anitával, a Prestige-díjas karácsonybolt alapítójával.
Honnan jött az ötlet, hogy karácsonyi boltot nyiss, és miért pont az osztrák fővárosban?
Gyakorlatilag ez nem is ötlet volt, hanem egy érzés, ami még engem is meglepett az elején, hiszen mind szakmailag, mind emberileg egy stabil és kiegyensúlyozott életet éltem Magyarországon. Ez az érzés 6-7 évvel a megnyitást megelőzően érkezett, először csak finoman, 2016-ban volt egy olyan megerősítés, hogy mikor indul már el ez egész. Folyamatosan figyeltem ezt a belső érzést, ezt a hangot, és azt mondtam, hogy de hát ez miért, ez hogyan jött, és biztos? És mindig azt éreztem, hogy igen. Amikor eldöntöttem, hogy beleállok a küldetésembe, akkor azon gondolkodtam, hogy hol legyen ez az üzlet. Ekkor jött a válasz, hogy Bécsben, így kerestem az üzletet, utána felvettem a kapcsolatot a kinti magyar egyesülettel, és szinte a második üzlet, amire rátaláltam az az üzlet, ahol most a szalon is van.
Az uniós csatlakozásunk előtt azzal reklámozták az EU-t, hogy mi is nyithatunk cukrászdát Bécsben. Magyarként mennyire volt nehéz elindítani és mennyire nehéz működtetni a vállalkozást?
Ha valaki az útján van, akkor nagyon sok minden nagyon gyorsan megjön hozzá. Ehhez a vállalkozáshoz, ehhez az üzlethez annyira gyorsan jött össze minden, hogy nem is gondoltam volna. Az üzlet pont olyan volt, mint amit megálmodtam. Amikor beléptem, szinte úgy láttam a falakat, ahogy korábban elképzeltem. Üzletileg sikerült a vállalkozást egy olyan formára hozni, amit két alatt tudtunk engedélyeztetni. Szinte azonnal megkaptam az árukhoz a beszállítási lehetőséget. Én pozitívan nyilatkozhatok arról, hogy mennyire könnyű. Nem egyszerű, de könnyen össze tud jönni. Üzemeltetni viszont már nagyon sok kihívással jár. Itt meg kell említenem a nyelvet. Hiába beszéli valaki jól a nyelvet, attól még nehézségeket okoz, ha az emberek gondolkodását, mentalitását nem ismeri teljes valójában. Hogy add át az üzenetedet, hogyan szóljon úgy, ahogy azt te gondolod? Ez nekem még ma is az egyik legnehezebb, de nagy segítségemre van ebben a marketing- és PR-csapatom, akik anyanyelvi osztrákok. Amit magyarul leírok és szeretném átadni, ők átfordítják, de nemcsak nyelvileg, hanem gondolatilag is. Vállalkozni szerintem nem olyan nehéz, nagyon sok támogatás és lehetőség van a Wirtschaftkammer-től, az Osztrák Gazdasági Kamarától.
Nőként azt kell mondanom, hogy a női szervezetek jelenléte nagyon erős Ausztriában, nagyon erős a női networking. És ez folyamatosan emelkedik, nézem a statisztikákat, a vállalkozások 47%-át nők viszik.
Ha már marketing, gondolom nemcsak német, hanem angol nyelven is hirdetnetek kell az üzletet. Nagyon sok a turista, ha jól sejtem.
Mivel egész évben nyitva vagyunk, ezért úgy is építettem fel a tematikáját, hogy a Bécsbe látogató turistáknak egy karácsonyi élményközpontot kínáljunk. Turisztikai szakemberként korábban is élményszervezéssel foglalkoztam. Nagyon rég is az volt a mottóm, hogy az élmények szervezője és ezt a szalonban is tovább kívántam vinni.
Világszerte nagyon híres a bécsi karácsony, ezért nagyon sokan szeretnek ellátogatni, azok is, akik tudván, hogy decemberben nem lesznek itt, visznek magukkal egy kis szuvenírt, egy kis emléket Bécsből.
Hogyan lehet karácsonyi hangulatot varázsolni mondjuk augusztusban a szalonban? Ehhez hozzá tud segíteni a zene, az illatok?
Igen, amikor belépnek hozzánk a vendégek, egy kicsi csengő fogadja őket, ami azt „mondja” helló. Mindig fahéj illat van nálunk, szól a karácsonyi zene és a fények is sokat tesznek a hangulathoz, valamint a dekoráció. 25 éve dolgozom egy nagyon kedves dekoratőr hölggyel, akivel nagyon jól megértjük egymást.
Azt hiszem, a legfontosabb mégiscsak a szív és a lélek, amit a karácsony iránt érzek. Ezt úgy próbálom átadni, mintha az otthonomba jönnének a vendégek.
Boldogan látom, hogy ez működik és a vendégeknek is a karácsony érzése jön meg.
A bolton kívül milyen további funkciói vannak? Hasonlóan képzeljük el, mint a szentendrei Hubay házban működő örök karácsonyboltot?
Szerencsém van, hogy két szinten tudom megvalósítani azt a szolgáltatást, amit nyújtani kívánok. Lent van egy üzletrész, ahol megvásárolhatók az ajándékok, illetve van egy második szintünk, ami egy szalon rész, itt egy kisebb múzeum részleg található. Magyar és német nyelven fogadom a vendégeket, kollégáim angol, orosz és egyéb nyelveken tudják biztosítani az idegenvezetést forralt borral és süteménnyel a csoportok részére. Van egy pici rendezvénytér is, ültetve 50 főig tudunk koncerteket rendezni, ki tudjuk adni bérbe a szalont, cégeknek, családoknak fotózási helyszínt tudunk biztosítani, amit karácsony tájékán nagyon sokan igénybe is vesznek. Tehát az üzletnek három funkciója van, így egy kicsit komplexebb, a következő időkben a múzeum bővítése van még tervben.
Idén a vírus miatt nem tudtátok minden funkcióját kihasználni. Viszont elindítottátok a webshopot, ennek milyen volt a fogadtatása? A jövőben is rendelhetnek tőletek azok, akik nem tudnak eljutni hozzátok? Akár ázsiai turisták is?
Igen, és ez nekünk nagy kihívás volt. Tudtuk és terveztük is a nagyobb részvételt az online térben, de nem volt rá időnk, kapacitásunk. A vírushelyzet megmutatta, hogy ez bizony szükséges, időnk is lett rá, hiszen zárva voltunk, valamint turisták híján a nyitvatartási időben sem tudtunk az offline üzlettel jelen lenni. Szerencsére egy pályázatnak, a kolléganőmnek és egy klassz IT-csapatnak köszönhetően elkészült az oldalunk is, amivel nem csak Ausztrián belül, hanem a környező országokba is tudunk szállítani. Ázsiai turisták még nem jellemzőek annyira nálam, lehet, hogy ez a közeljövőben változni fog, de természetesen az ő igényeiket is próbálom kielégíteni.
Említetted, hogy a magyarok és az osztrákok sok mindenben különböznek. A karácsonyi hagyományokban és az ízlésben vannak-e különbségek?
Mindenképpen, bár szomszédos, erős katolikus hagyományokkal rendelkező országként nagyon sok a hasonlóság. Mégis, szokásaiban eltér picit. Talán a régi dolgokhoz való ragaszkodás Ausztriában még erősebb, a piros és arany díszeket használja szinte mindenki karácsonykor és nehezen váltanak az új dolgok felé. A fából és szalmából készült dolgokat nagyon szeretik, Magyarországon ezek iránt nem olyan erős az igény. Illetve az ételek terén is vannak különbségek,
Ausztriában egyszerűbbek a karácsonyi vacsorák, akár egy sült kolbász párolt káposztával épp annyira lehet karácsonyi étel, mint a lazac.
Ez tartományonként eltérő. Talán a mézeskalácsot kell megemlítenem, ami nekem nagyon furcsa volt. Itt kekszeknek hívják őket és nagyon sokféle ízben és formában készítik. A mariazelli és a salzburgi mézeskalács a leghíresebbek. A receptúráját tekintve szinte majdnem ugyanaz, viszont ők nem díszítik annyira mívesen, és nincs akkora kultúrája és hagyománya, mint Magyarországon.
Ha már említetted az új karácsonyi divatot, jelenleg mi a trendi és ez mikor dől el? Ha jól tudom, már januárban meg lehet ismerni az azévi divatot Frankfurtban, ami a karácsonybiznisz központja.
Számomra is nagyon meglepő és új terület volt ez, mind szakmailag, mind emberileg. Ez több ezer négyzetméteren jelent kiállítókat és rendezvényszervezőket.
Van egy designer team, ami minden év január elején összeül Johannesburgban azért, hogy meghatározzák a karácsonyi trendeket, amikre a világ aktuális eseményei vannak nagy hatással.
Tavalyelőtt például a környezetvédelem miatt a natúr és a természetes színek, formák jelentették az ötletet. Ezeket január végén publikálják különféle előadások keretében, valamint nagyon sokat hallhattam és kutattam a fényekről. Van, aki csak a fényekről ír könyvet, a különböző színű fények jelentőségéről, mennyi fényt használunk karácsonykor, milyen fényeket teszünk a fára. Ez engem teljesen meglepett. Ez egy szakma, egy olyan terület, amit nagyon is komolyan kell venni, hiszen azt mondjuk, hogy az évnek csak egy időszaka ez a három nap, de mindenképpen biztosítani kell az érzését, a szépségét, a hangulatát, amit a díszítésekkel is meg tudunk tenni. Viszont én azt vallom, hogy a karácsony nem csak három nap, egész évben meg kell mutatkoznia az érzésnek.
Visszatérve a frankfurti vásárra, nagyon komoly szakmai háttér van mögötte, ami engem lenyűgöz, és az a tudás is, amit átadnak és amilyen komolyan ezt teszik.
Megfordulnak nálatok gyűjtők? Olyanok, akik rendszeresen visszatérnek minél különlegesebb díszekért, tárgyakért?
Igen, azt mondhatom, hogy most már mi is egy olyan család vagyunk a vendégekkel, mint a bélyeg- vagy óragyűjtők. Évről évre visszajárnak és valamilyen aprósággal vagy nem aprósággal, de biztos, hogy bővítik a készletüket. A hógömbök iránt nagy a kereslet, nagyon szeretik az emberek és minden éven jönnek ki újak. Örömmel mondhatom, hogy igen, vannak ilyen emberek, és azt látom, hogy a világ minden részéről üzennek, képeslapot küldenek karácsonykor. Egy megható élmény volt – mi ugye 24-én is nyitva vagyunk –, hogy ajándékot hoztak nekem, süteményt sütnek nekem és megköszönik, hogy egész évben itt voltam és, hogy ma is itt vagyok. Ez számomra egy csoda.
Ha jól tudom, Bécs 1298 óta szervez karácsonyi vásárt, Magyarországról is rengetegen látogatnak ki évről évre. Idén ezeknek a vásároknak a nagy része vagy talán az összes sajnos elmarad. A magyaroknak gyakran jut eszébe a karácsonyi vásárokról, főleg a bécsiről, hogy drágák. Erről mit gondolsz?
Ausztria egy kicsit mindenképpen drágább, mint Magyarország. Ezek a termékek 5 eurótól akár a csillagos égig is mehetnek. Ez relatív, hogy drága, szerintem a kinti élethez és a bérletek kifizetéséhez kellenek ezek az árak. A szolgáltatások minősége is fantasztikus, akik egész évben ezért dolgoznak, tőlük nagyon sok anyagi és emberi erőforrást igényel. Én azt látom, hogy drágábbak, de ezek reális árak. Az árazás az én esetemben is nehéz volt, mert Magyarországról jöttem, magyar árakban gondolkodva nem tudtam feltenni azokat a mércéket az elején, hogy elég legyen.
Ha nem értékelem és árazom magam olyan szintre, akkor nem is vesznek komolyan.
Összességében azt kell mondanom, hogy a magyar karácsonyi vásárokhoz képest drágább a piac, de már értem, hogy miért.
Gyakran találkozunk azzal a tanáccsal is, hogy drága holmik helyett időt, figyelmet, szeretetet ajándékozzunk. Te, hogy állsz ehhez a gondolathoz?
Az ajándékozás is hozzátartozik az ünnepekhez és nem kell feltétlenül drága ajándékokkal kifejezni ezt. Azt gondolom, hogy ha valakire tényleg időt szánunk és szeretetet adunk az is egyfajta adás, és a legnagyobb ajándék tényleg az idő, az egymásra figyelés. Hogyha valakinek a titkos vágyát tudva, hogy mit szeretne, minek örülne, még kiegészítjük valami aprósággal vagy nem aprósággal. A lényeg az, hogy kifejezzük a szeretetünket az is egy idő. Ráfordítjuk az időt arra, hogy kitaláljuk mit szeretne, elmegyünk abba a boltba, megrendeljük, becsomagoljuk. Nekem is egy szeretet, hogy amíg készülők rá, hogy átadom, az nekem is egy jó érzés és engem is tölt. Az ajándékozást nem tartom rossz dolognak, mert az ajándékozás egy tényleg nagyon régi szokás és azért kapcsolódik a karácsonyhoz elsősorban, hiszen a Télapónak a történetéhez is az ajándékozás, a feltétel nélküli szeretet történetét jelenítjük meg minden évben. Nem kell drágának lenni, de az idő, amíg te is készülsz rá és aki kapja, annak is egy nagy öröm.
Néhány éve hallunk arról, hogy a kereszténységhez köthető hagyományokat vallási okokból eltörlik néhány bécsi iskolában, például télünnepnek hívják a karácsonyt, nem jön a Mikulás. Mit gondolsz, a karácsonyi keresztény hagyomány átalakulóban van?
Nem, nem tud átalakulóban lenni, mert inkább pont azt érzem, hogy egyre erősebb és összetartóbb az a közösség, aki ehhez ragaszkodik. Az osztrákok egymás között is és a családok között is és ezt eddig is szerették, ők ezt tovább viszik. Én ebben nem látok változást. Én is hallottam, hogy sok iskolában a mikulást és keresztény ünnepeket másképp hívják. Az is nagyon érdekes, hogy sok muszlim vallású vendégem van. Voltak Szaúd-Arábiából, Abu Dhabi-ból, akik még karácsonyfát is vásároltak, mert őket is érdekli. Van olyan vendégem, aki tudja, hogy nem tarthatna, de ők otthon tartanak karácsonyt. Szerintem keveredik a kultúra és Bécs nagyon kozmopolita város. Bár azt hisszük, hogy esetleg ez lesz majd a trend, de nem.
Szerintem a keresztény vallás nagyon erősen jelen van Ausztriában és maradni is fog.
Szerintem vannak jelei annak is, hogy bizonyos családokat érdekel és efelé a szokások felé, hagyományok felé ők is nyitottak és nyitottabbá válnak.
A karácsonyi készülődés természetesen az ajándékozáson és a szereteten túl azért stresszfaktor is. Ezt évről-évre tapasztaljuk. Számodra ez különösen igaz lehet, mert ez az év legsűrűbb hónapja. Hogyan tudod kezelni ezt a nyomást?
Éppen ma reggel gondolkodtam így pár nappal a karácsony előtt, hogy te jó ég, mi jön még. Nagyon sok felé kell ilyenkor figyelni, a rendezvények, a teljesítések, a dekorációk, amiket készítünk az otthonokba, az üzlet, hogy rendben legyen, kollegák, stb.
Én nyugalomra intettem magam, „minden rendben lesz”, ezt mondogatom magamnak, és ez így van.
Bízom benne, hogy rendben, egészségben kitartunk, a kollegák is és a vendégek is elégedettek lesznek.
Mekkora a csapat, akikkel együtt dolgozol?
Ez év közben kisebb létszámú, de most idén nagyon le kellett csökkentenem és most csak erre a két vagy három hétre jönnek segítők. Egyelőre négy emberrel számolok, aztán meglátjuk, hogy lesz és mint lesz. Vannak olyan kollégák, akik készen állnak, és ha kell, akkor be tudnak jönni akár éjszaka is segíteni. Ezt most még nem látom előre, hiszen most egyedüliként vagyok Bécsben karácsonyi üzlettel. Nagyon boldogan tapasztalom, hogy most azok is ellátogatnak hozzám, akik Christkindlmarkt-okat látogatták, de valahogy most ők is megtalálnak minket.
Több díjat is nyertél. Legutóbb a Prestige Awards-ot. Mivel érdemeltétek ki az Ausztria legjobb üzletének járó elismerést?
Számomra ez azért volt nagyon meglepő, mert ezt a vendégek értékelései alapján kaptuk. Az, hogy viszik a hírünket az, hogy eljutunk olyan emberekhez, akik vagy jártak nálunk, vagy hallottak rólunk és ők keresnek fel minket, hogy lehet pályázni és szeretnék, ha mi is részt vennénk ebben a versenyben. Amikor megkaptuk ezt a díjat, akkor madarat lehetett volna fogatni velem.
Ez a legnagyobb visszajelzés, hogy jó az, amit csinálunk, szeretik és erre szükségük is van az embereknek.
És innen hova tovább?
Ez jó kérdés. Nem tudom.
Azt említetted már, hogy bővítést tervezel. Ez új helyszínt is jelentene vagy a meglévőn belüli bővítést?
A meglévőn belülit. Nagyon nagy vágyam egy felkérésnek eleget tenni.
Egy idős bécsi hölgy keresett meg azzal, hogy 3500 darabos Mária Terézia- és Sisi-korabeli gyűjteményt hozott vissza Bécsbe, ami 30 éven keresztül Németországban volt kiállítva egy múzeumban.
Ennek a kiállításnak a helyszínéül a Wiener Christmas szalonra gondolt és rám, hogy ezt megcsináljam. Ez a legnagyobb olyan vágyam a közeljövőben, hogy ezt összehozzam, és ehhez keresem azt a partneremet, aki ebben segítségemre lehet.
Sisi, ha jól tudom éppen december 24-én született?
Igen, december 24-én és őt hívják a legismertebb osztrák Christkindlnek, Jézuskának.
A karácsony az év végének közeledtét is jelenti. Van újévi fogadalmad?
Különösebb nincs, annyi van, hogy továbbra is boldogan és szeretettel tudjam csinálni azt, amit csinálok. Számomra is egyre tudatosabb legyen az a szolgálat, hogy miért is kaptam ezt a szép feladatot, és mi is ezzel a dolgom.
Az interjút készítette:
Fazekas Csilla
“Az utóbbi években a felújítandó lakások kevésbé voltak kapósak, a vásárlók inkább kifizették egy-egy korszerűsített lakásnál a prémiumot, azaz többletet a vételár kifizetésekor, ahelyett, hogy végigvittek volna egy ilyen beruházást. Ezért várható a korszerűsítésre váró lakások iránti kereslet fokozódása a program elindulása után” - fogalmazta meg Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A felújítandó eladó lakások iránti keresletet is fokozhatja és a lakásállomány minőségének javulását is eredményezheti az ősszel bejelentett állami lakásfelújítási program - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
2020 augusztusa és szeptembere között az összes érdeklődés 21 százaléka érkezett eladó felújítandó ingatlanra, a felújított és újszerűek iránti kereslet az összes érdeklődés majdnem harmadát fedte le. A felújított vagy újszerű eladó ingatlanokra legnagyobb arányban Budapesten volt kereslet, ahol az összes érdeklődés 39 százaléka a legjobb állapotú lakásokra vagy házakra érkezett. A fővárost ebben a sorban Győr-Moson-Sopron és Csongrád-Csanád megye követi 33, illetve 32 százalékkal.
Fotó:ingatlan.com
A fővárosi felújítandó lakások átlagos négyzetméterára novemberben 621 ezer forint volt, míg a jó állapotú lakásoknál 681 ezer, a felújítottaknál pedig 810 ezer forintot tett ki. Vagyis utóbbiak Budapesten a felújítandóknál 10, illetve 30 százalékkal drágábbak a kínálati piacon. A megyeszékhelyeken a felújítandó lakóingatlanoknál a négyzetméterárak középértéke 299 ezer forintot tett ki, szemben a felújítottakra jellemző 426 ezer forintos árral, utóbbiakat tehát másfélszer többre értékelik az eladók, mint a korszerűsítésre váró ingatlanokat. Balogh László elmondta, hogy egy-egy korszerűsítés megtérülő beruházás lehet, főleg az állami támogatással. A felújítás a lakás értékét növeli és jobb életminőséget biztosít akkor is, ha az ott élők közvetlenül a korszerűsítést követően mégsem költöznek el.
Fotó:ingatlan.com
A magyarországi lakótelepi, azaz panellakások egy része is korszerűbbé válhat a jövőre induló állami lakásfelújítási program révén - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely amellett, hogy bemutatja a mostani panelpiacot, választ ad arra is, hogyan érdemes az államilag támogatott lakásfelújításba belevágni.
A fő szabály szerint a lakásfelújítás költségeinek 50 százalékát, maximum 3 millió forintot kaphatnak a legalább egy gyermeket nevelő háztartások a program keretében. A költségek felét a számlák elektronikus beküldése után, utólag fizeti ki az Államkincstár.
Fotó:ingatlan.com
“A program megkülönbözteti az anyagköltségeket és a munkadíjakat, és ezek együttes összege képezi a támogatás alapját. Mivel azonban a támogatást fele-fele arányban lehet elszámolni munkadíjra és anyagköltségre, ezért várhatóan akkor járnak legjobban a lakásfelújítók, ha egyik költségtípus sem kisebb az összes költség negyedénél.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, hozzátéve: véglegeset majd a részletszabályok ismeretében lehet mondani.
A jövőbeni korszerűsítés például a fűtésszámlát is mérsékelheti a nyílászárók cseréje vagy felújítása után, akár a panellakásokban is. Balogh László kiemelte, hogy lakásállomány jelentős részét, 14 százalékát adják a panelek, azaz majdnem minden hetedik lakás tartozik ebbe a körbe. A több százezer panellakás egy része olyan házban van, amelyek az elmúlt két-három évtizedben átestek korszerűsítésen, például szigetelést kaptak kívülről, de az állomány nagyobb részét nem érintették ezek a beruházások. Éppen ezért a panellakásoknál érdemes a lakáson belüli felújítást is végrehajtani.
“Annál is inkább, mert a panelpiacon belül a keresletet meghatározza, hogy felújított ingatlanról vagy felújítandó ingatlanról van-e szó. A panellakások iránti érdeklődések 30 százaléka felújított állapotúra érkezett az elmúlt két évben, 25 százalékuk pedig a felújítandókat kereste” - tette hozzá Balogh László.
Az ingatlan.com elemzése szerint a panellakásoknál is megállt a korábbi években látott drágulás. Idén november közepén a budapesti panellakások négyzetméterárának középértéke 570 ezer forint volt, ami 2 százalékos csökkenést jelent tavaly novemberhez képest. Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy tavaly óta a vevők alkupozíciója jelentősen erősödött, így a tényleges adásvételi árak 6-7 százalékkal kerültek lejjebb egy év alatt. Az is látszik, hogy a felújítottként hirdetett budapesti panellakásokat négyzetméterenként 85 ezer forinttal drágábban átlagosan 606 ezer forintos négyzetméteráron kínálják eladásra, mint a korszerűsítésre szorulókat.
A többi nagyváros közül Debrecenben minimálisan, 3 százalékkal 433 ezer forintra emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára. Győrben 2,5 százalékkal 397 ezer forintra nőttek. Kecskemét 376 ezer forintos panel-négyzetméterárral szerepel az ingatlan.com elemzésében, ami megegyezik az egy évvel korábbi átlaggal.
Az Amerikai Népszava véleményrovatában megjelent "A németek tartják Orbánt a magyar nép nyakán, hogy kizsákmányolhassák a magyarokat" című higgadt, szakértői elemzésből emeltük ki a lényeget.
Az Európai Unió kimászhatott volna évtizedes válságából és megerősíthette volna a jogállamiságot a kontinensen, de [...] nácizmust [...] fasizmust [...] antiszemita [...] fasiszta [...] nácizmus [...] antiszemita [...] nácizmus.
[...] Orbánt [...] náci [...] fasiszta [...] fasizmust [...] Orbán [...] fasisztákat [...] nácizmust [...] fasizmust [...].
[...] Orbánt [...] nácizmusnak [...] fasizmusnak [...] Hitlerrel [...] náci [...] náci. [...] fasiszta [...] náci [...].
A németek [...] nácizmust [...] fasizmust. Orbánt [...] Orbán [...] fasiszta [...] nácikat [...].
[...] Orbánt [...] Orbán [...] fasizta (sic!) [...] fasisztáktól [...] Orbán [...] nácizmust [...] fasiszmust (sic!) [...].
[...] náci [...] fasiszta [...] Orbán [...] fasiszta diktátort [...] Ez a helyzet rövid lényege.
[...] fasisztákat[...] nácizmusra [...] fasizmusra [...].
[...] fasiszta [...] nácizmust [...] fasizmust [...] fasiszta [...] szélsőjobb [...] fasiszta [...] öldöklést [...].
A magyarok pedig jegyezzék meg: [...] Orbán [...] vér [...] fasiszta [...] Orbánt [...].
[...] náci [...] Orbán [...] nácizmust és a fasizmust Európában.
A teljes cikket itt olvashatja el.
Sokan, sok mindent írtak már a Szájer-ügyről. Jól, rosszul, malíciával vagy anélkül, objektíven, amennyire ez lehetséges, vagy érhető elfogultsággal. Sajnos tény, akárhogy csűrjük-csavarjuk, hogy a kormányzó pártok hitelességét, ami a keresztény-konzervatív értékrend képviseletét illeti, nagy csapás érte az ereszcsatornás meneküléssel és a mellébeszéléssel jól leírható történet miatt.
Csak két dolgot ajánlanék megfontolásra mindazon felül, amit már alaposan kivesézett a baloldali sajtó.
Először is, úgy gondolom,
a szexuális orientáció magánügy.
Nem tartozik senkire, és valójában az emberi érintkezés és napi ügymenet szenpontjából nem is lényeges, hogy valaki az ellentétes neműekhez vagy éppen a saját neméhez vonzódik. Persze ezt nyilvánvalóvá teheti, aki fontosnak tartja.
De ahogyan mindenkinek jogában áll nyilvánosan megvallani, hogy meleg, ugyanúgy jogában is áll hallgatni róla. Szerintem ellentétben azzal, ami a progresszív közvélekedés, miszerint az egyetlen helyes magatartás a coming out, az, hogy valaki mindenkinek elmondja, meleg/leszbikus, az is teljesen rendben van, ha valaki ezt titokban tartja. Ha úgy tetszik rejtőzködik.
Ahogyan valakire visszás a melegségét bélyegként rásütni, ugyanolyan visszás mintegy megkövetelni, hogy valaki a szexuális identitását nyilvánvalóvá, közismertté tegye.
Ezeregy oka lehet annak, hogy valaki nem hirdeti úton-útfélen, hogy az ellenkező nemhez vonzódik. Lehet, valaki még felnőtt korában is küszködik ezzel. Lehet, hogy szégyelli, lehet, hogy csak a hozzá legközelebb állók tudnak erről. Lehet, hogy maga sem tudja, hányadán áll saját identitásával. Szóval az, hogy Szájer József sosem állt a nyilvánosság elé az orientációjával kapcsolatban, nem elítélendő. Senkinek nincs a homlokára írva, kivel és hogyan szexel, és ne is legyen! A coming out nem lehet kötelező elvárás.
A másik gondolat, ami felmerült bennem, hogy a „Fideszben nem lehetsz meleg, ezért Józsi elnyomta magában a vágyait” és „a represszióból vad promiszkuitás lett” narratíva Szájer esetében nem feltétlenül állja meg a helyét. Nemrég jelent meg a 24.hu-n egy részletes ismertetés egy 2015-ös brit dokumentumfilmről, ami a londoni drogos, szexpartis melegszcénáról szól. Nem úgy tűnt, hogy azok, akik ezekre járnak, álszent konzervatív politikusok lettek volna, akik vizet prédikálnak és bort isznak. Nem értek a jelenséghez, és nem ítélkezem, de szerintem nyilvánvaló, hogy nem minden meleg, és nem minden a melegségével kapcsolatban diszkrét ember jár párcserélgető, ismeretlenekkel gátlások nélkül szexelő, kábítószerekkel fűszerezett partikra. Ahogyan a heteroszexuálisok közül sem! Attól még, mert valaki különböző okok miatt nem tud/nem képes párt találni, még nem lesz automatikusan „orgiabubus.” Ahogyan Borkai Zsolt sem azért ment el a yachtra fizetett szexért, mert nem volt otthon valaki, aki várta volna. Mindketten azért mentek el, mert megtehették, és úgy gondolták, nem lesz következménye. Mert a szexre úgy tekintettek, mint a szabadidő izgalmas eltöltésére.
Lehet, hogy nem így van, és mindannál, mit leírtam, prózaibb magyarázatok is vannak, de a lényeg, hogy nem attól lesz valaki atomgáz, ha úgy tetszik, erkölcstelen, ami a szexuális életét illeti, mert rejtőzködnie kell.
A vasárnapi parlamenti választások a rendszerváltást követő időszak legalacsonyabb részvételét, egyben egy szoros eredményt is hozott. Ennek ellenére simán jutott be az országgyűlésbe az RMDSZ, még simábban azonban a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség. De minek is köszönhetőek ezek az eredmények, illetve mit hozhat a következő időszak? Cikkünkben ezeket a kérdéseket elemezzük.
Közel teljes feldolgozottságnál a Szociáldemokrata Párt (PSD) 29.38%-os eredményével megnyerte a választásokat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 25.16%-kal a második, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) közel 15%-ával a harmadik lett. Ezen eredmények nem hoztak drámai változást a felmérésekhez képest, ám azt érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb közvélemény-kutató az elmúlt egy évben kormányzó liberálisok győzelmére számított, a szociáldemokratákat pedig alulértékelte. A PNL kudarca mellett nem túl jó az eredmény az USR-PLUS együttműködés számára sem, mely bár megduplázta százalékait a 4 évvel ezelőtti parlamenti választásokhoz képest, de továbbra is a 15% körüli aránynál ragadt le, így nem tudott olyan áttörést hozni, amelyen keresztül vezetőszerepet tölthet be a következő kormány kialakításában. A jelenlegi állás szerint még két párt jut be a parlamentbe: az egyik a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), mely mondhatni a semmiből gyűjtött 8.69%-ot, a másik pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5.98%-kal. Mindkettőről lesz szó részletesen is a továbbiak során, de először nézzük a részvételt.
A 18 és 34 év közöttiek körében csak 25.39% szavazott vasárnap, kevesebben mint a 2016-os parlamenti (31.49%), a 2019-es európai parlamenti (43.21%), elnöki (39.48%) és idei önkormányzati (38.60%) választásokon (Fotó: Edupedu)
A részvétel a romániai parlamenti választásokon alapvetően nem túlzottan magas. 2008 óta folyamatosan 40 százalék körül mozog, miközben a rendszerváltást követően elérte a közel dupláját is, 1992-ben 76 százalékot, 1996-ban szintén ennyit. A mostani alkalom azonban a korábbiaknál is nagyobb visszaesést hozott, ugyanis konkrétan a szavazásra jogosultak egyharmada (33.30%, országon belül 31.84%) vett részt a választáson. Meglepőnek tekinthető az alacsony részvétel? Összességében nem, a különböző előrejelzések szinte egyöntetűen a valaha volt legalacsonyabb részvételi arányra számítottak, így az esetleges meglepetést legfeljebb az okozhatta, hogy a 35-37 százalékos feltételezéseknél is alacsonyabb volt a választási kedv.
Hogy miért? Ez egy komplex folyamat, de talán közvetlenül a vasárnapi alkalmat követően két ok kerülhet meghatározásra: az egyik maga a koronavírus-járvány, a másik pedig a belefáradás. A járvány önmagában nem eredményezi azt, hogy a választók otthon maradjanak (láttuk az amerikai példát a rekordrészvétellel, igaz ott számos alternatíva is megjelent a személyes szavazás mellett), Románia azonban már hónapok óta folyamatosan küzd a második hullámmal, a szigorítások mértékénél pedig az egész járvány okozta negatív hangulat a még erősebb. A vírus még a nyári hónapokat is erősen meghatározta, az utóbbi hetekben számos város és település lezárásra került, a helyet nagyon lassan javul, a vírussal kapcsolatos kommunikáció pedig sok esetben mondhatni túllőtt a célon, folyamatos feszültséget okozva a mindennapokban. A választók egy része tehát bojkottot hirdetett:
„ha nem mehetek ki az otthonomból kitöltött dokumentum nélkül, nem találkozhatok a családtagjaimmal, nem utazhatok, akkor miért is mondják nekem azt folyton, hogy szavazni biztonságos és szükséges?” – vethették fel a kérdést.
A másik ok, hogy egyszerűen hiányzott az a politikai hullám, amely a tavalyi európai parlamenti választásokon jelen volt, végül pedig 51%-os részvételt eredményezett. Az a választás gyakorlatilag a szociáldemokratákról szólt: a párt neve összefonódott a korrupcióval és a rossz politikai irányítással (a párt több alkalommal buktatta meg saját kormányát a 2016-os óriási választási győzelmét követően), Liviu Dragnea pártelnök az ország első számú ellenségévé vált (jelenleg börtönbüntetését tölti), hatalmas tüntetések kerültek megrendezésre, és egy olyan tévhit fogalmazódott meg az emberekben, hogy a szociáldemokraták leváltása majd minden problémát megold az országban. Végül bő egy évet kormányzott a mostani választások előtt a Nemzeti Liberális Párt Ludovic Orban miniszterelnök vezetésével, ami bizonyította, hogy varázsütésre nem fognak megszűnni a kihívások, legyen kormányon bármelyik párt. Itt jön tehát képbe a belefáradás, a választók ugyanis most nem éreztek késztetést arra, hogy valakit mindenképp megbüntetve kiszavazzanak, miközben azt sem tudták megfogalmazni, hogy ki érdemelné meg feltétlenül a szavazatot.
Az AUR tavaly decemberben alakulását követően felvonulást szervezett Gyulafehérváron. Akkor a párt társelnöke, a fotón is látható George Simion kijelentette, a párt át akarja lépni az 5%-os küszöböt a bejutáshoz 2020-ban. Sikerült nekik! (Fotó: Zdg.md)
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR – románul a rövidítés amúgy az „arany” kifejezést is jelenti egyben) közel 9%-a volt az igazi meglepetés a választásokon, különösen úgy, hogy például a volt miniszterelnök Victor Ponta pártja meglehetősen simán maradt az 5%-os küszöb alatt, miközben a Népi Mozgalom Párt bejutása is egyre kérdésesebb: Traian Băsescu volt államfő beszédében magabiztosan jelentette ki, hogy a párt 7%-ot ért el, a párt politikusai azóta is folyamatosan a biztos bejutásról beszélnek, ám a jelenlegi állás szerint 4.80% körüli eredményükkel pont kicsúsznak.
A szélsőjobboldali, nacionalista AUR még a magyar sajtóban is sok port kavart, ám véleményem szerint rossz megközelítésből, a különböző médiumok ugyanis a magyar kérdés szemszögéből közelítették meg a pártot. Nem vitás, az AUR rendkívül negatívan figyeli a kisebbségek, illetve az ezen közösségeket képviselő kezdeményezéseket (a választásokat követően George Simion társelnök arról beszélt, hogy az RMDSZ-nek etnikai alapon szerveződő formációként nincs keresnivalója a román parlamentben), azonban a vasárnapi szavazatokat korántsem a magyarok (gyűlölete) miatt gyűjtötte be.
Az AUR ugyanis gyakorlatilag mindent és mindenkit gyűlöl – értelemszerűen a román nacionalizmuson, az ortodoxián, illetve a további egyesülési törekvéseken kívül –, illetve egy teljes fordulatot ajánl fel, ami nyugatellenes, rendszerellenes, kisebbségellenes, idegengyűlölettel teli és szembemegy a mainstream politikával.
Elég csak a járvánnyal kapcsolatos gondolataikat megfigyelni: a párt folyamatosan a korlátozások ellen beszél, nem tartja be a gyülekezéseket tiltó rendelkezéseket, maszkellenes retorikával lép fel, miközben szívesen felkapja az olyan nézeteket, melyek szerint a vakcina felesleges és veszélyes.
Nem úgy kell azonban az ő jelenlétükre tekinteni, mint egy vasárnap megjelenő nagy veszélyre. Hasonló pártok a rendszerváltást követően folyamatosan szerepet játszottak a román közéletben (2000-ben a szélsőséges nacionalista Corneliu Vadim Tudor a második fordulóba jutott az elnökválasztáson), viszont az elmúlt években egyre inkább kiszorultak. A cikk korábbi részében említésre került a megfelelő politikai hullám hiánya: úgy tűnik, az AUR-nak mégis sikerült azt megtalálnia, egy, a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben a legradikálisabb és leginkább vitatható lehetőséget nyújtva. Hozzá kell tenni, hogy az ő szavazóik nem a semmiből jelentek meg hirtelen (bár az továbbra is kissé érthetetlen, miként tudott a párt győzni az olaszországi román diaszpóra körében, illetve különösen is kiemelkedően szerepelni a nyugat-európai országokban élők tekintetében), sokan ugyanis a szociáldemokraták közösségéből állhattak át hozzájuk. A szociáldemokraták Liviu Dragnea vezetése idején szintén egy erőteljesen nacionalista irányba indultak el, gyakran beszéltek „párhuzamos államok” működéséről, nyugatellenes szólamokkal léptek fel, védelmezni igyekeztek az ortodox egyházat, a párt népszerűségének drasztikus csökkenése azonban egy új politikai stratégiát igényelt, a mérséklődés pedig pont az AUR-nak jött jól. A szociáldemokraták mérséklődését mutatja, hogy a párt mostani miniszterelnök-jelöltje az az Alexandru Rafila, aki a Romániai Mikrobiológiai Társaság elnöke, egyben az elmúlt hónapokban egyik leggyakrabban látott szakértő is. Nem valószínű azonban, hogy ő lesz új az miniszterelnök.
Alexandru Rafila, a szociáldemokrata átalakulás egyik központi szimbóluma volt a mostani választásokon számos új arc megjelenése mellett (Fotó: Hotnews)
Úgy tűnik tehát, hogy öt párt jut be a parlamentbe, a szociáldemokraták győzelme önmagában nem elég a kormányalakításhoz, koalíciós opcióik pedig nem igazán vannak. A liberálisokkal és az USR-PLUS kezdeményezéssel elvből nem tudnak együttműködni, így maradt az RMDSZ és az AUR. Érezhetjük azonban az iróniát egy PSD-AUR-RMDSZ együttműködést említve: egy szélsőséges, magyarellenes párt és egy kisebbséget képviselő párt közötti koalíció lenne talán az évtized meglepetése, úgyhogy nem is érdemes számításba venni (az AUR állítása szerint amúgy sem fog abszolút senkivel együttműködni).
Valószínű tehát, hogy egy PNL-USR-PLUS-RMDSZ kormánykoalíciót láthatunk formálódni a következő hetekben (a PNL-USR kisebbségi kormányzás nem tűnik egy túl jó receptnek), ám a helyzet korántsem egyszerű még úgy sem, hogy hasonlóra lehetett számítani a választásokat megelőzően is.
A PNL ugyanis szeretett volna olyan formulát kialakítani, mely által nem szorul rá az őket gyakran erős kritikával illető USR-PLUS bevonására, miközben az USR-PLUS lehetőségei is limitáltak a korántsem erőteljesnek mondható választási eredményük tükrében. Ehhez további nehézségek is párosulnak, ugyanis a rendkívül alacsony részvétel legitimitási problémákat vet fel, a három párt még együtt sem rendelkezik megnyugtató többséggel, a koalíció tagjai közötti együttműködés pedig nagyon törékenynek tűnik – és még alapvetően az sem teljesen biztos, hogy megvalósul. Hétfő este a liberálisok elnöke, Ludovic Orban miniszterelnök lemondott a vereség tükrében, nagyon is valószínű viszont, hogy az ő pártja adja a következő miniszterelnököt. Ezzel egy időben már most zajlanak a viták arról, hogy a pártok miként osztják el a különböző minisztériumi és egyéb pozíciókat: a lemondott Ludovic Orban például az alsóház elnöke kíván lenni, ám erre pályázik az USR-PLUS társelnöke, Dan Barna is, a liberálisok pedig épp a legfontosabb minisztériumokat nem akarják kiengedni a kezükből.
Néhány olvasóknak feltűnhetett talán, hogy milyen kevés szó esett az RMDSZ-ről eddig. Ennek oka igazából egyszerűen az, hogy a párt úgy teljesített, mint ahogy József Attila versében olvashatjuk: „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. Az RMDSZ-nek a szeptember végi önkormányzati választásokhoz hasonlóan most is sikerült jól mozgósítania, sikerre vitte a többi, kisebb magyar párttal megvalósított összefogást, négy megyében is (Szatmár, Maros, Hargita, Kovászna) győzött, a parlamentbe való bejutása már a választás estéjén sem volt kérdéses, a párt álláspontja egy jobbközép kormány alakításáról már korábban megszületett, ennek lehetősége pedig most aktuális is. Sok kihívás és kérdés merül fel azonban az RMDSZ szerepét illetően a kormányalakítás kapcsán, a következő időszak pedig ettől függetlenül is valószínűleg sok fordulatot (és újabb káoszt) hozhat az amúgy sem unalmas román közéletben.
Kiemelt fotó: Digi24 (interaktív térkép, a legjobban teljesítő pártok megyék szerinti leosztása)
Az amerikai választásoknál is kiderült, hogy a mainstream social media oldalak cenzúrázzák a jobboldali konzervatív hangokat. Ahelyett, hogy a valódi problémák ellen küzdenének, boszorkányüldözést tartanak a nemzeti érzelmű emberekkel szemben ahelyett, hogy például az álhírekkel, azaz a fake newsal vennék fel a harcot. Egy közösségi oldalnak nem szabad, hogy legyen ideológiája, meg kell őriznie függetlenségét, ez azonban nem teljesül sem a Facebook, sem a Twitter és sok más oldal esetében sem.