Reaktor

Magyarország népessége 1981 óta már 1,2 millió fővel csökkent, Japán lakossága évente 1 millióval apad, Ukrajna a függetlenné válása óta elvesztette népessége 40%-át, Olaszországban az emberek átlagéletkora már 48 év.  Ez csak pár aggasztó adat, amit a sajtóban az elmúlt hetekben lehetett olvasni. De mégis mekkora a baj?

Világszerte csökkennek a születési arányszámok

Az emberiség népessége több százezer éven keresztül alig növekedett a betegségek, éhínségek és a háborúk következtében. Az ipari forradalommal azonban minden megváltozott, mert az exponenciális gazdasági és társadalmi fejlődés gyors népességnövekedést eredményezett, ami 1999-ben 6 milliárdra, 2022-re pedig 8 milliárdra növelte a népességszámot. A Föld népessége az ENSZ előrejelzései szerint még legalább 60 évig egyre lassabban, de növekedni fog.

Forrás: The New York Times

A népességszám fenntartásához egy nőnek átlagosan 2 gyermeket kell vállalnia. Ha ez a szám magasabb, akkor emelkedik, ha alacsonyabb, akkor csökken a népesség. Dél-Koreában 2023-ban 0,72 gyermeket vállalt átlagosan egy nő, ami a legalacsonyabb érték az egész világon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 100 ma szülőképes korú dél-koreai nőnek mindösszesen 36 gyereke lesz. Ennek a 36 embernek ezt követően 13 gyermeke lesz, akik pedig már csak 5 gyereket fognak vállalni. Tehát ha a jelenlegi trendek folytatódnak az országban, akkor 100 év múlva 95%-kal kevesebb fiatal fog élni az országban.

Még nem tudjuk, hogy a folyamatosan csökkenő termékenységi arányszámok elérték-e már a mélypontjukat. Ha Dél-Koreában csak az abszolút számokat nézzük, a népességszám nem fog 95%-ot zuhanni - csak visszatér a korábbi szintre. 1950-ben 20 millióan éltek Dél-Koreában, ami 2023-ra 52 millióra emelkedett, 2100-ra pedig lecsökken 22 millióra. De a kérdés nem az, hogy kevesebb dél-koreai lesz-e, hanem a népességük összetétele.

Kép forrása: New Vision

Az országban az átlagéletkor 1950-ben 18 év volt, 2023-ra ez 45 évre emelkedett, 2100-ban 59 év lesz. Dél-Korea pedig korántsem az egyetlen elöregedő ország. Kínában a történelem leggyorsabb népesedési fordulatának lehetünk tanúi, ami jelenleg megállíthatatlannak tűnik. A gyors iparosodás, az urbanizáció és a növekvő jövedelmek azt jelentették, hogy a kínai fiatalok a kisebb családokat részesítik előnyben. Emellett az egygyermekes politika bevezetése, amelynek célja a népességnövekedés lassítása volt, Kínában óriási demográfiai válságot okozott. Az egy nőre jutó 1,16 termékenységi ráta mellett négy generáción belül 100 fiatal kínaiból csak 20 marad. Kína termékenységi rátája jelenleg az egyik legalacsonyabb Kelet-Ázsiában, még Japánénál is alacsonyabb.

Európa

Ehhez képest Európa elnéptelenedése az alacsony születési számok ellenére sokkal lassabban zajlik, mivel Ázsiával ellentétben a legtöbb államba folyamatosan érkeznek a bevándorlók. Összetett folyamatnak lehetünk szemtanúi, mivel az újonnan érkezők jó része más, alacsony termékenységi rátájú országokból érkezik, és a bevándorlók közül a szülőképes korú nők aránya nem elég magas ahhoz, hogy érdemben megoldást kínáljon Európa népesedési problémáira. A bevándorlók termékenységi rátája általában 2-3 generáción belül alkalmazkodik az őshonos népességéhez.

Kelet-Európában a népességcsökkenés mértéke a vasfüggöny leomlását követően drámaian felgyorsult (1990 óta 22 millióval csökkent a régió népessége), mivel sok fiatal költözött Nyugat-Európába, ahol annak ellenére, hogy nem csökken a népesség, az átlagéletkor a világon az egyik legmagasabb, 46 év. Latin-Amerikában 2015-ben, Indiában 2019-ben a termékenységi ráta 2 alá esett. Az Egyesült Államokban a bevándorlás az egyetlen dolog, ami miatt a népesség még növekszik.

Vannak még a Földnek olyan helyei, ahol a termékenységi ráta nem esett 2 alá: A Közel-Kelet, Észak- és Szaharától délre fekvő Afrika nagy részén még mindig magas a termékenység. Azonban az ENSZ nemrégiben csökkentette Afrika népességére vonatkozó előrejelzését. Nigéria esetében a 2100-ra vonatkozó becsléseket 733 millióról 546 millióra csökkentették. Hasonló tendenciák figyelhetők meg az egész kontinensen. Afrika fejlődésével párhuzamosan a termékenységi ráta a vártnál sokkal gyorsabban csökken. Az évszázad végére Afrika legtöbb helyén is túl kevés lesz a születés a népességszám fenntartásához. A csökkenő termékenységi ráta és a népesség elöregedése tehát általános trenddé válik az egész világon.

Kép forrása: Council on Foreign Relations

Demográfia és szegénység

Egy fejlődő társadalomban a fiatalok és a középkorú emberek vannak többségben, hiszen a leginkább ők járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. A nyugdíjasok már nem tesznek annyit hozzá a gazdasághoz, viszont az egészségügyi kiadások nagy részét ők viselik. Régen a rengeteg fiatal gondoskodott néhány idősebb emberről. Képzeljünk el egy olyan társadalmat, ahol az emberek többsége 60 év feletti. A fiatalokra nehezedő pénzügyi teher óriási lesz, még a leggazdagabb országok számára is fenntarthatatlan. Ez azt fogja jelenteni, hogy az embereknek sokkal tovább kell dolgozniuk, az egészségügyi kiadások emelkedni fognak. A technológiai fejlődés enyhíti majd a nyomást, de nem tudja teljes mértékben kompenzálni. Kína 31 tartományából 11-ben folyamatosan hiányt termel a nyugdíjalap. Kína azelőtt öregedett el, hogy egyáltalán gazdag országgá vált volna, és most már nem igazán tudnak felzárkózni. Az előrejelzések szerint az ország munkaképes korú lakossága 2050-re 20%-kal, azaz 200 millió fővel csökken - annyival, mint az USA teljes munkaképes korú népessége.

Az elöregedő társadalmakra nézve egy másik veszély, hogy a megválasztott kormányok úgy dönthetnek, hogy leginkább az idős lakosság érdekeit és félelmeit képviselik - ami rövid távú gondolkodáshoz és a megrögzött normák megőrzésének előnyben részesítéséhez vezethet az innovációval szemben.

Kép forrása: Statista

Sokan úgy gondolják, hogy ha kevesebb ember él majd a Földön, az pozitívan hat a környezetre, mert a túl sok ember fenntarthatatlan az erőforrást felhasználása szempontjából. A probléma az, hogy még ha kevesebb embert is akarunk, ez a folyamat nagy valószínűséggel túl lassú ahhoz, hogy pozitív hatással legyen a környezetre - a világ népessége még legalább 60 évig növekedni fog, mielőtt újra csökkenhet - addigra meg kell oldanunk a klímaváltozást. 

Bevándorlás

A legegyszerűbb megoldásnak a népesedési válságra a bevándorlás tűnik, de a bevándorlók termékenysége három generáción belül a helyi szinthez fog igazodni. Tehát folyamatosan új bevándorlók beáramlására van szükség - ami hosszú távon nem fenntartható, mivel a születési arányszámok mindenhol csökkennek. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a szegény országokat szegényen tartanánk, hogy a fiatalok és motiváltak a fejlett országokba vándoroljanak, ahol lehetőséget és jobb életet keresnek. Az évszázad végére Afrikában lesz a legtöbb fiatal a világon, így az afrikai migránsok válhatnak a világ legkeresettebb bevándorlóivá, és az idős nemzetek keményen harcolnak majd minden egyes költözni vágyó emberért.

A bevándorlás társadalmi vagy kulturális feszültségeket fog okozni, ami minden kultúrában egyetemes jelenség (különösen, ha nagyon eltérő értékrendű kultúrák találkoznak).

Következtetés

Eddig egyetlen országnak sem sikerült jelentősen növelnie a születési rátáját, így egyelőre nem igazán tudjuk, mi az, ami működik. De van néhány lehetőség, ami minimális mértékben enyhítheti a demográfiai katasztrófát: ingyenes gyermekgondozási lehetőségek, anyagi juttatások a szülőknek, több és olcsóbb lakás. A szülői létnek nem szabad többé a karrier útjában állnia. A kultúránknak pedig pozitívabban kell viszonyulnia a gyerekvállaláshoz.

Végül is az emberiség nem fog kihalni azért, mert kevesebb gyermeket vállalunk. Társadalmaink kora és összetétele gyorsan változik, viszont ezzel inkább előbb, mint utóbb foglalkoznunk kell.

Talán kézenfekvő lesz a legelső kérdésem, hogyan találkoztál először a paintballal, és hogyan lett azután a találkozás után egyfajta örök szerelem, egy hivatás?

Hát én 2005-ben kezdtem a paintballozást. Előtte már ilyen kínai piacos, kis golyós pisztolyokkal lövöldöztük egymást, de ez valahogy kevés volt nekem, és akkor kerestem. Tudtam, hogy van ilyen, hogy paintball, és kerestem paintball csapatot, hogy akkor én így jönnék. Nagyon fiatal voltam ugye még, és ebből fakadóan voltak nehézségeim. Mindenki nézte, hogy most mit keres itt ez a gyerek, de aztán ezen sikerült túllendülni. Először én is a hagyományos irányba mentem el, tehát ez a katonai szimuláció, hívjuk így. Elhagyatott laktanyában játszottunk, amivel találkozik te is, vagy bárki a paintball kapcsán. Rá fél évre azt éreztem, hogy többet szeretnék, és elmentem egy versenycsapathoz, hogy helló, én vagyok a Viktor, és szeretnék paintballozni. Bevettek, és a többi már csak jött utána.

Szerintem mindenkinek van egyfajta fogalma, hogy mi is az a paintball, de talán te egy hitelesebb fogalmat tudsz adni. Mi a definíciója pontosan? Ez egy játéksport, hogyan kell erre tekintenünk?

Én arra, hogy sport-e, mindig azt szoktam mondani, hogy gyere le egy edzésre, és hogyha utána azt mondod, hogy ez nem sport, akkor ingyen volt az edzés. Én azt gondolom, hogy ez sport, de lehet játékként is rátekinteni. A legtöbben ezt egyszeri élménykeresésre használják. A elmennek csapatépítőre vagy osztálykirándulásra, és ott szétlövik egymást, jól érzik magukat, aztán lehet, hogy életükben soha többet nem paintballoznak. Nem azért, mert nem volt jó élmény, hanem mert legközelebb elmennek gokartozni, lézerharcra, vagy szabadulószobába. Így kipörgetik ezt a dolgot egy alkalommal.

De vannak olyan emberek, én is, akiknek más a fókuszuk, és beleszeretnek ebbe a dologba. Ők évtizedeken keresztül űzik. Ennek vannak finomságai, rejtelmei, van módszertana, hogy hogyan kell jól játszani. Van elméleti háttere, stratégia, tehát elég színes ez a világ. Nem feltétlen annyi, amennyit egy átlag játékos, aki egyszer eljön hozzánk, átlát.

Van Youtube csatornánk, és megpróbálunk a social médiában is jelen lenni. Ott vannak szórakoztató tartalmaink, és sok olyan tartalmunk is, ami erre próbál rávilágítani. Van kezdőknek szóló videósorozatunk, próbáljuk a nézőket edukálni paintball ügyben. Hogy nézd, ez nem csak az, hogy lemész csapatépítőre haverokkal, hanem ez egy sport. Például, ha mondok neked három trükköt, és azt gyakorolod fél órán keresztül, akkor azt a haverodat, aki ezt nem ismeri és nem gyakorolta, le fogod tízből hétszer lőni.
A fejlődés az elején exponenciálisan gyors, aztán – mint minden másban – a fejlődési görbe kilapul. Onnantól már csak finomságokat reszelgetünk edzésen. Összességében hosszú idő megtanulni és magas szinten űzni. Nekem is, húsz év után, mindig van valami újdonság, amin finomítanom kell, főleg edzőként. Én ugyanis edzem is a srácokat, és mindig tanulok valamit, hogy hogyan lehet még többet kihozni belőlük. Hiába jó a csapat, el kell érni, hogy jól is játszanak. Ez is egy kihívás, tehát sokrétű.

Hogy jött a Paintball Akadémia ötlete, és egyáltalán mitől akadémia?

Az akadémia 2011-ben indult. Akkoriban még működött a Magyar Paintball Szövetség, és mivel én tartottam oktatásokat, felkértek, hogy indítsak egy utánpótlás-akadémiát. Így hoztuk létre, közösen kezdtük el. Később a szövetséggel szétváltak az útjaink, azóta pedig a szövetség meg is szűnt. Én Paintball Akadémia néven folytattam tovább a munkát. Azért hívjuk így, mert nálunk tényleg meg lehet tanulni paintballozni. Nem pusztán szórakoztatóipari egység vagyunk, hanem sportegyesület, ahol képzés is zajlik.

És akkor itt rendes edzések vannak. Például meccs előtt van mentális felkészülés? Hogyan kell elképzelni nálatok egy versenyre készülést vagy egy edzést?

Ez most nagyon aktuális kérdés, mert a legutóbbi Szlovák Ligán – ott játszunk, mivel sajnos nincs magyar bajnokság – az elődöntőben volt egy mentális megingása a csapatnak. Azóta gondolkodom rajta, hogyan tudnánk ezt kiküszöbölni. A paintballban nagyon gyorsan történnek az események. Ha fejben belekerülsz egy lefelé húzó spirálba, akkor pillanatok alatt vége a mérkőzésnek, és kiestél. Ez egyenes kieséses szakaszban nagyon kellemetlen tud lenni.
Nyilván megvannak az alapmozdulatok is: hogyan bújsz ki a fedezék mögül, hogyan lősz futva. Ott van a „breakout”, amikor dudaszóra felhúzod a fegyver csövét, és beérsz az első fedezékig. Ezt hívjuk így. Vannak a csúszások, hogy hogyan érsz be a fedezékbe, és ezeknek sokféle kombinációja. Ez is egy végtelen történet, hiszen mindig van mit csiszolni. A következő szint a pályán zajló kommunikáció. A paintballnak vannak alaptörvényszerűségei – erről egyébként van is videónk a csatornán. Ha ezeket betartod, az nagyon sokat segít. A legegyszerűbb példa: minden fedezéket el kell nevezni, tudnod kell, hány ellenfél van még játékban. Egyedül nem tudsz mindent követni, ezért fontos a csapattársak közötti információmegosztás. Ha ez működik, akkor nagyon sokat ad a játékhoz, ha viszont nem, abból káosz lesz. A stratégiánk mindig változik, mert minden versenyen más a pálya „layout”-ja, vagyis a fedezékek elrendezése. Összesen 45 fedezék van a szabvány pályán, de a helyzetük versenyről versenyre más. A taktikát ehhez kell igazítani: a pályához, az ellenfél gyengeségeihez és erősségeihez, valamint a saját csapatunk adottságaihoz. Természetesen azt is elemezzük, mit játszik az ellenfél. Ezek együtt határozzák meg a stratégiánkat. Egyéni szinten ott van a taktika, vagyis hogy az adott játékos mit csinál. De a paintballban nem lehet előre pontosan meghatározni, mi fog történni a pályán. Nagyon intuitívnak és gyors gondolkodásúnak kell lenned. Van egy irányelv a játék kezdete előtt, de attól az egész mehet teljesen más irányba, attól függően, mi történik.

És hogy áll a magyarországi versenyrendszer? Egyáltalán a magyarok hogyan szerepelnek a versenyeken, ti hogyan álltok? Vannak-e Magyarországon versenyek, és milyen nemzetközi versenyek vannak? Hogyan néz ki összességében a versenyek látképe?

Magyarországon nincs verseny. Sokszor kérdezik, miért nincs, és az az oka, hogy én nem szervezem meg. Azért nem, mert annyira kicsi a hazai szcéna, hogy egyszerűen nincs értelme. Nekünk sokkal egyszerűbb kimenni a Szlovák Ligára, és ott játszani. Most ott szerepelünk. Az első fordulót megnyertük, körülbelül tíz csapat indul a Szlovák Ligában. A második fordulón harmadikak lettünk, de összetettben vezetünk. Lesz még egy forduló, majd meglátjuk, mi lesz ott. Bízom a legjobbakban, odatesszük magunkat, és reménykedem, hogy jó eredményt tudunk elérni az utolsó fordulón is.

Térjünk rá a leggyakoribb kérdésre ami felmerül a paintball kapcsán: fáj, ha eltalálnak?

Igen, ez az egyik leggyakoribb kérdés. Én szoktam viccesen azt mondani, hogy csak annak fáj, akit eltalálnak. A cél az, hogy téged ne találjanak el, és akkor nem fáj semennyire. Komolyra fordítva a szót: nem olyan vészes, mint ahogy az emberek gondolják. Ha nem fájna egyáltalán, akkor nem lenne izgalmas. Valamennyire érezhető, de szerintem teljesen tolerálható. Három másodperc alatt elmúlik a fájdalom, a lila foltok pedig rosszabbul néznek ki, mint amennyire valójában fájnak.
Szerintem ez a „paintball fáj” dolog onnan ered, hogy aki már paintballozott, az mutogatja a foltokat magán. Megkérdezik tőle, fáj-e, és ő mondja, hogy igen, fájt, de kibírta. Biztos, hogy ez áll a háttérben. Valójában azonban nem annyira fájdalmas, teljesen kibírható. Persze előfordul, hogy valakit versenyhelyzetben nagyon „telerámolnak”. Ez tényleg kellemetlen tud lenni. Olyankor, amikor másodpercenként tíz golyót lő mindenki, és négyen rád fordulnak, egy másodperc alatt negyven találat is érhet. Na, az valóban fáj, de ez ritka, és inkább csak versenykörülmények között fordul elő.

Ez a teljes beszélgetés egy rövidített leirata. 

Mint a legtöbb év, 2024 sem telt el tudományos felfedezések nélkül, következzen tehát 7 érdekes felfedezés a tavalyi évből, amelyek jelentős hatással lehetnek az életünkre, a technológiára és a tudomány jövőjére:

1. Streamline a HIV megelőzésében – lenacapavir

A lenacapavir nevű hosszú hatású injekciós HIV-preventív szer 2024-ben kísérleti fázisban jelentős eredményeket hozott, akár 99%-os hatékonysággal is működhet bizonyos körülmények között. A lenacapavir felfedezése a Sundquist laboratórium kutatásaihoz köthető, és a Science magazin 2024-es év áttörésének választotta. A lenacapavir egy új, elsőként kifejlesztett HIV-ellenes gyógyszer, mely a vírus kapszid fehérjéjét célozza meg, és ezzel megakadályozza a vírus szaporodását. 2025. június 18-án az Egyesült Államokban engedélyezték a szexuális úton terjedő HIV megelőzésére, 6 hónapos védelemmel. 

(forrás: https://www.eatg.org/hiv-news/an-update-on-lenacapavir/ )

2. Nukleáris fúzió továbbvitele

2024-ben a fúziós energia kutatása új mérföldkőhöz érkezett: Franciaországban egy kísérleti reaktor stabilan fenntartott fúziós reakciót, amely több energiát termelt, mint amennyit felhasznált

3. Egy rovaragy teljes leképezése

Bár lehet, hogy nem sokat gondolkodunk a közönséges gyümölcslegyen, az idegtudósok számára ezek az apró teremtmények hatalmas potenciállal rendelkeznek. A Drosophila melanogaster agya ugyan kicsi, de szerkezete és folyamatai figyelemre méltó hasonlóságokat mutatnak az emberi aggyal. 2024-ben egy tudóscsoport monumentális bravúrt ért el: teljesen feltérképezte egy felnőtt gyümölcslégy agyát. 50 millió szinapszisával és mintegy 140 000 neuronjával ez a részletes térkép értékes betekintést nyújt abba, hogyan dolgozza fel az információkat és hogyan viselkedik az agy, beleértve a sajátunkat is. Ez az adat a neurobiológia számára kulcsfontosságú, mivel jobb megértést kínál az emberi agy működéséről, idegrendszeri betegségekről és memória mechanizmusairól.

(forrás: https://www.tutor2u.net/psychology/blog/psychology-in-the-news-mapping-insect-brains)

4. A bél mikrobiomok hatással vannak a viselkedésünkre

2024-ben fedezték fel, hogy a bélmikrobióma, az emésztőrendszerben található mikroorganizmusok komplex ökoszisztémája, a bél-agy tengelyen keresztül jelentősen befolyásolja az emberi viselkedést. Ez a hatás kiterjed olyan területekre, mint a stressz, a szorongás, a szociális viselkedés, sőt a kognitív funkciók is. A bélmikrobióma neurotranszmittereket, hormonokat és metabolitokat termel, amelyek közvetlenül hatnak az agyra és az idegrendszerre, befolyásolva a hangulatot, az érzelmeket, a viselkedést és a gondolkodási folyamatokat is. A probiotikumokban (például fermentált ételekben) és prebiotikumokban (például magas rosttartalmú ételekben) gazdag ételek fogyasztása javíthatja a bélmikrobiomot ezáltal pedig a mentális egészséget. 

5. Innováció a rák elleni küzdelemben

A Tel-Avivi Egyetem orvoskutatóinak technológiai áttörése lehetővé tette egy olyan rákkeltő mechanizmus felfedezését, amely megakadályozza az immunrendszert a daganatok megtámadásában. A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy ennek a mechanizmusnak a visszafordítása serkenti az immunrendszert a rákos sejtek elleni küzdelemben, még azokban a ráktípusokban is, amelyeket az immunterápia jelenlegi formáival szemben rezisztensnek tartanak.

 (forrás: https://hms.harvard.edu/news/diet-gut-microbes-immunity )

6. AlphaFold 3 előrejelzéseinek úttörő bővítése

2024-ben a Google DeepMind bemutatta az AlphaFold 3 nevű mesterséges intelligencián alapuló rendszerét, amely jelentős előrelépést jelent a biológiában és az orvoslásban. Az új modell az AlphaFold 2 sikereire épít, de annál jóval pontosabban képes megjósolni nemcsak fehérjék, hanem komplex biológiai molekulák – például DNS, RNS, ligandumok, sőt teljes molekulakomplexumok – háromdimenziós szerkezetét is.

7. Google Willow kvantumprocesszor: kvantumszámítás új korszakban

A Google Quantum AI által fejlesztett Willow nevű kvantumchip 105 qubittel működik, és képes exponenciálisan csökkenteni a hibaarányt qubit-szám növelésekor. Egy benchmark feladatot elvégezve a Willow kevesebb mint 5 perc alatt megoldott egy problémát, amelyhez a mai leggyorsabb szuperszámítógépnek 10^25 évre lenne szüksége.

Az, hogy ezek az innovációk milyen hatással lesznek az éltünkre, jelenleg még nem tudhatjuk. Azonban a tavalyi év tudományos eredményei mindenképpen előremutatók és reménykedésre adnak okot több probléma leküzdésében is.

Budapest programkínálata nem mondható szegényesnek, de a filmőrültek sokáig csalódottan hajthatták álomra a fejüket. Az elmúlt években szerencsére több kiemelkedő kezdeményezés is született, a sokak által ismert Budapest International Film Festival (BIFF), illetve egy pop-up vetítés-sorozat, a Gerilla Mozi. A Gerilla Mozi sikerét pedig a főváros is felismerte, hiszen a nyári időszakban programokkal megtöltött belvárosi pesti rakparton kialakított DUNYIba is meghívást kapott, Öreg Kontinens Filmklub néven. 

A Gerilla Mozi és az Öreg Kontinens Filmklub megálmodójával a Pável Bencével készítettem egy rövid interjút, amelynek célja, hogy felhívja ezen remek kezdeményezésekre a figyelmet.

Mutatkozz be röviden, kérlek

Pável Bence vagyok, 25 éves, egyetemista. Emellett a Kamarave nevű elektronikus rendezvényszervező csapat tagja vagyok, amit a barátaimmal 2021-ben indítottunk. Az elején rengeteget grafikáztam, de ahogy a projekt nőtt, egyre inkább a dekorációra, színpadtervezésre és a köztes terek (az események közterei) világítására álltam át.

Hogyan indult a filmklub, kik csinálják, és hogyan működik?

A Gerilla Mozi ötlete 2021-ben jött, amikor egy barátommal ráflesseltünk, hogy levetítenénk a Kids című filmet egy tetőn. Ez akkor nem valósult meg, mert nem volt felszerelésünk, és a barátom is kiszállt. Két évvel később, 2023 nyarán Csengery Berci barátom győzött meg, hogy vágjunk bele, így vetítettük le a Kidset a Martinovics-hegyen. Nem volt aggregátorunk, se hangunk, de egy barátunk segített hangot intézni, az aggregátort béreltük. Azóta lett saját aggregátor, a hangot pedig egy barátunktól béreljük azóta. 

A Gerilla eseményei jellemzően vasárnap este vannak, a kiválasztott filmhez szervezünk egy előbeszélgetést, mert sokszor kevésbé ismert, kontextus nélkül nehezen befogadható filmekről van szó. Itt egy meghívott szakmabeli (pl. filmes újságíró, bölcsész, filmes hallgató) segít a film sarokpontjait tisztázni, hogy a film befogadhatóvá váljon a nem a filmőrültek számára is. 

Az idei szezon második Gerilla Mozi eseménye. Mátyáshegyi-kőfejtő, 2025.06.15

Mostanra öten csináljuk: Riba Gergő intézi a logisztikát, Berci a technikát, én a grafikát és a vendégszervezést, Szűcs Bogi a social mediat, kommunikációt és a büfét, Mimi (Nacsa Szonja) pedig logisztikát és a büfét. Minden szezon előtt (júniustól szeptember végéig tart egy szezon) leülünk, mindenki hoz 1–2 filmet, és mindegyikhez kell helyszínt és vendéget ajánlani. A legtöbb vetítés szabadtéren van, de voltunk bent is, például a Gólyában vagy a Kesztyűgyár Közösségi Házban.

A filmklub teljesen adományalapon működik. Vetítés után körbeviszünk egy perselyt, van egy mini büfénk is, ahol popcornt és sört lehet venni. A helyszínek jellemzően szabadtéri popup terek, sokszor engedély nélkül. Ennek ellenére, amikor közteresekkel vagy rendőrökkel találkoztunk, mindig pozitívan álltak hozzánk. Volt például, hogy a Hajógyári-szigetcsúcson (ahova nem lehet autóval bemenni) a vetítés közben jöttek oda, és annyira tetszett nekik az esemény, hogy kifele már kaptunk behajtási engedélyt, így nem kellett 1,5 kilométert a cuccokkal sétálni.  

Hogyan jött a Dunyhás lehetőség, és miben más ez, mint a Gerilla?

A Dunyis filmklub lehetőségét Böröczfy Peti, a hely programszervezője ajánlotta fel, kaptam egy hétfői sávot állandó vetítésekre. Eredetileg minden kontinensről akartam filmet hozni, de végül maradtam az európai filmeknél, mert ezekhez van valódi kötődésem. Európa viszonylag kis területű, rengeteg országgal, rengeteg kultúrával. Ez mindig is nagyon tetszett nekem, ezért végül a filmek esetében maradtam Európánál és a filmklub így kapta az Öreg Kontinens nevet. 

Műfaji megkötés nincs: múlt héten Thomas Vinterberg-filmet (Festen/Születésnap), ezen a héten pedig spanyol horrort (REC). A Gerillához haosnlóan, a vetítések előtt mindig van egy előbeszélgetés. 

Honnan jön a szenvedélyed a filmekhez?

Gyerekkorunkban tesvéreimmel egy nagyon pici lakásban nőttünk fel ,és a filmnézés mint állandó program egy közös kiszakadás élmény volt az akkori környezetünkből. Igy már nagyon kicsin láttam nagyon sok klasszikus nyugati filmet,amikből mai szemmel nézve még alig értettem valamit.Hatodikban azzal menőztem hogy mennyi Scorsese filmet láttam már. Ezeket újranézve mindig új rétegek tárulnak fel, ezért sok olyan filmet is hozok ezekre az eseményekre, amiket már többször is láttam. A film számomra a kedvenc művészeti forma: összművészeti, minden érzékre hat, és időben is ideális — szemben a sorozatokkal vagy a hosszú videojátékokkal.

Miért tartod fontosnak, hogy filmklubot szervezz?

Budapesten kevés filmklub van, a gerillavetítések pedig nemcsak kulturális élményt adnak, hanem lehetőséget is, hogy új helyszíneket fedezzünk fel. Szeretek olyan zöldterületeket bemutatni, amiket érdemes megismerni. A bulikon sokszor az volt az elményem, hogy nincs lehetőség kapcsolódni az emberekhez, a filmklub hangulata vsizont nyugodtabb és intimebb, közösséget teremt.

Van hosszabb távú célod ezekkel az esemény-sorozatokkal?

Hosszabb távon egy állandó, alternatív mozit létrehozni, ami a művészmoziknál is kötetlenebb, és a mi generációnkhoz szól. Régóta vonz egy egynapos, ottalvós mini filmfesztivál ötlete is, ahol két-három film mellett beszélgetések és workshopok lennének. 

Remélhetőleg a rövid beszélgetés meghozta az olvasó kedvét, hogy részt vegyen a következő vetítések valamelyikén, a jövő hétfői esemény már megtalálható Facebookon: https://www.facebook.com/events/1814671499434180. 

 A 4-es 6-os villamos pályájának felújítása miatt idén nyáron a fővárosi közlekedés nem a megszokottak szerint zajlik, rendszerint megnövekedett menetidővel és túltömött pótlóbuszokkal kell számolnunk. A villamosok sokak szerint kiszámíthatóbbak, kényelmesebbek a buszoknál, így ilyen esetekben felértékelődik a kötött pályás közlekedési eszközök budapesti jelenléte. Ebben a cikkben öt olyan jelentős villamosvonalat – köztük a kihagyhatatlan 4-es 6-ost – mutatok be a világ különböző tájairól, melyek utasforgalmuk, helyi jelentőségük és izgalmas háttértörténetük miatt a világ legkülönlegesebbjei közé tartoznak.

4-es 6-os villamos – Budapest

A magyar főváros emblematikus vonalai a szinte azonos nyomvonalon közlekedő 4-es és 6-os villamosok. A két vonal csupán a város budai oldalán található déli végállomások tekintetében tér el, azokat leszámítva mintegy 8 km-es hosszon azonos pályán közlekednek. A Nagykörúton haladó szerelvények körjáratként funkcionálnak Budapesten, de fontos megjegyezni, hogy nem írnak le tökéletes kört, hiszen a Móricz Zsigmond körtér és a Széll Kálmán tér között nincs kiépített villamospálya.

A 4-es 6-os villamosok minden nap 0-24 közlekednek, ezzel a fővárosi közlekedés gerincét képezik az év minden napján. Összekötik a négy metróvonal és a számos villamosvonal pályáját és a város legforgalmasabb csomópontjain is keresztülhaladnak. Napi szinten átlagosan 200-250 ezer ember veszi igénybe a két vonalat, amellyel utasforgalom szempontjából is kiemelkedőek nemzetközi összehasonlításban, sőt számos európai metróvonalnál is nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Érdekesség, hogy az 54 méter hosszúságú, alacsonypadlós CAF villamosok Európa leghosszabb villamosszerelvényei.

A budapesti 4-es 6-os

96-os villamos – Melbourne

Az ausztráliai Melbourne – Budapesthez hasonlóan – a világ egyik legnagyobb villamoshálózatával rendelkezik. A város St Kilda és East Brunswick városrészét összekötő, több, mint 15 km hosszúságú 96-os vonal több szempontból is különleges. Egyrészt, a vonalvezetés különlegessége miatt (a belvároson és a melbourne-i tengerparti területeken is keresztülhalad) sokan a világ egyik leglátványosabb villamosvonalának tartják. Másrészt, a Z3 és E típusú villamosok, melyek a város ikonjaiként is szolgálnak gyakran megfordulnak a 96-os nyomvonalán, ezzel turisztikai látványossággá is emelve azt. A 96-os hosszú és panorámás vonala utasforgalom szempontjából azonban jelentősen elmarad a budapesti 4-es 6-ostól, hiszen a napi 50-60 ezer utas meg sem közelíti a nagykörúti villamos kihasználtságát.

A melbourne-i 96-os villamos

M4-es villamos – Berlin

Berlin második világháborús pusztulása és a háborút követő kettészakadás a városfejlődés szempontjából különleges helyzetet teremtett. A korábban egységes szerkezetű város az 1950-es évektől a berlini fal leomlásáig két eltérő fejlődési pályán mozgott, Kelet-és Nyugat-Berlin infrastrukturális, így közlekedésfejlesztési szempontból is külön utakon jártak.

A Kelet-Berlin főtereként is emlegetett Alexanderplatz ahogyan ma is, úgy a hidegháború évtizedeiben is közlekedési centrumként funkcionált. Az M4-es villamosvonal innen indulva, kelet felé haladva szelte végig a szovjet blokkhoz tartozó NDK fővárosának legfőbb városrészeit. Ma már alacsonypadlós villamosokat találunk a vonalon, mely a keleti városrész hatalmas lakótelepeit köti össze Berlin belvárosával, mintegy 13 km hosszan. A melbourni 96-os hasonlóan a berlini M4 utasforgalma is elmarad a budapesti 4-es 6-os számaitól, de ennek ellenére a német főváros és egész Németország legforgalmasabb villamosvonalának tekinthető.

A berlini M4-es villamos

T3a – Párizs

A budapesti 2-es villamossal, vagy éppen a melbourni 96-os villamossal ellentétben a párizsi T3a nem a lenyűgöző panorámájáról híres. A T3a közlekedési szempontból kiemelkedő, mivel Párizs peremén képez kétirányú körjáratot, összekötve rengeteg metróvonalat és a HÉV-ekhez hasonlítható RER-vonalakat. A T3a-n modern, Citadis járművek közlekednek és a 13,5 km hosszúságú pályahosszon naponta akár 150 ezer utas is megfordul. A villamosvonal elhelyezkedése miatt – mivel összeköti a város külső peremeit a nyüzsgőbb és előkelőbb belső kerületekkel – a párizsi köznyelvben (és a művészetben is) egyfajta találkozási pontként azonosítják, mely a társadalmi kohézió, a régi és új találkozása, valamint a kultúrák találkozási pontjaként is értelmezhető.

A párizsi T3a villamos

22-es villamos – Prága

Ha a prágai villamosra gondolunk, jó eséllyel a 22-es vonal jut eszünkbe, mely nem meglepő, tekintve, hogy a 22-es villamos vonala 17 km hosszúságú és áthalad a város szinte minden ikonikus helyszínén. Összeköti a Vencel teret, a Károly-hidat és a Várat, de a külvárosok közlekedési csomópontjait is bekapcsolja a cseh főváros közlekedési vérkeringésébe. Pár évvel ezelőttig a vonal hangulatához sokat hozzátettek az előző évszázadban gyártott cseh Tatra villamoskocsik, melyeket azonban napjainkra nyugdíjba küldtek, helyettük a Skoda szerelvényei közlekednek. A 22-es vonal igazi turisztikai gyöngyszem, elmondható, hogy az év minden időszakában szép számmal csatlakoznak turisták a munkába, iskolába vagy éppen hazafelé igyekvő helyiekhez. A már bemutatott külföldi villamosvonalakhoz hasonlóan a prágai 22-es utasforgalma is jóval elmarad a viszonyítása pontként használt 4-es 6-os villamosokétól, mivel nagyjából napi ötvenezres forgalmat bonyolít.

A prágai 22-es villamos

A világ legforgalmasabb villamosvonalai nemcsak utasszámukban kiemelkedők, hanem urbanisztikai, társadalmi és kulturális szempontból is meghatározóak városaik életében. A budapesti 4-es 6-os nem véletlenül vált nemzetközi összehasonlításban is etalonná – a többi bemutatott vonalhoz hasonlóan a mindennapi mobilitás szimbóluma és a városi lét szerves része.

Görögország a világ egyik legkedveltebb úti célja – lenyűgöző tájak, gazdag történelem, mediterrán életérzés. Ám a turisták által irigyelt idill mögött a helyi lakosság mindennapi valósága egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül.

Egyensúlytalan gazdaság: alacsony bérek, magas árak

A görög gazdaság ugyan kilábalt a 2008 utáni pénzügyi válság legsötétebb éveiből, de a fellendülés hatásai a lakosság széles rétegeihez alig jutottak el, valamint a válságra adott válaszlépések még ma is kifejtik hatásukat. Az ország - tartozásainak megtérítésére az állami vállalatok egy részét tőkeszerzés céljából magánkézbe árusította el, a közszolgáltatások ára ezért gyakran megnőtt, és a lakosság egy része úgy érezte, hogy a nemzeti vagyon „kiárusítása” történt külföldi érdekek javára.

Megjelentek a külföldi ingatlan befektetők, akik habár profitot termelnek, azt nem forgatják vissza a görög gazdaságba, hanem külföldre viszik ki.  Az infláció 2021 óta folyamatosan rontja a vásárlóerőt, így sok család számára már az alapvető szükségletek biztosítása is komoly nehézséget okoz.

A turizmus ára: kiszolgáltatottság és túlterhelés

Görögország gazdasága nagyban függ a turizmustól, amely szezonális és kiszámíthatatlan jövedelmet jelent. A nyári hónapokban a túlzott turistaforgalom túlterheli az infrastruktúrát, emeli az árakat és ellehetetleníti a helyiek mindennapjait. Az év többi részében viszont sok térség gazdasági értelemben szinte leáll.

Lakhatási válság: kiszorított helyiek, elszálló bérleti díjak

Az utóbbi években a lakáspiac is felfordult. A turizmus robbanásszerű növekedése, valamint a külföldi befektetők és az Airbnb típusú kiadások térnyerése következtében rengeteg helyi lakost szorítottak ki a városközpontokból, Athénban, különösen Koukaki negyedében, egyre több család kénytelen elköltözni a megfizethetetlen lakbérek miatt, ami például az iskolákban a tanulók számának csökkenését okozza. A lakáskiadók szemszögéből nézve azonban sokkal jövedelmezőbb a turisták számára rövidebb időre kiadni lakásukat, hiszen a helyiek havi bérléséből befolyt összeget meg tudják keresni csupán egy hét alatt. A bérleti díjak sok helyen megduplázódtak, és a fiatalok nagy része még a harmincas éveiben is kénytelen a szüleivel élni, mert saját otthont nem engedhet meg magának.

Az overtourism avagy a 'túlturizmus' problémája különösen Athént sújtja, ugyanis 2025 nyarán várhatóan legalább 10 millió turista látogatja majd meg a fővárost, amely embertömeg a bevétel mellett rengeteg terhet is jelent, például a csatornahálózatra vagy a szűk utcákban való közlekedésre.

Nehézkes államigazgatás, rossz egészségügy

A görög állami rendszer régóta küzd a hatékonyság hiányával. A bürokrácia lassúsága, az átláthatatlanság, valamint az időnként tapasztalható korrupció tovább nehezíti a polgárok életét – legyen szó egészségügyi ellátásról, oktatásról, vagy vállalkozásindításról. A rendszer gyakran inkább akadály, mint segítség a mindennapi boldogulásban. Bár Görögországban elérhető az állami egészségügy, a rendszer súlyosan alulfinanszírozott. A válságévek alatt rengeteg orvos és ápoló hagyta el az országot, így a túlterhelt egészségügyi intézményekben gyakran hosszú várólisták és szakemberhiány nehezítik az ellátást. A lakosság jelentős része kénytelen magánszolgáltatásokra támaszkodni – ha egyáltalán megengedheti magának.

Klímaválság a mindennapokban

Görögország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. Az elmúlt évek nyarait pusztító erdőtüzek és extrém hőhullámok jellemezték, melyek nemcsak a környezetet, de az emberek biztonságát is veszélyeztették. Az ország egyes területein már most vízhiány van, különösen a szigeteken.

A fiatalok elvándorlása 

A 2010-es évek alatt több mint félmillió görög – főként fiatal, magasan képzett szakember – hagyta el az országot a jobb megélhetés reményében. Bár az elmúlt években a gazdaság javulni kezdett, a kivándorlás nem állt meg. A jövő generációinak távozása nemcsak a munkaerőpiacot sújtja, hanem komoly demográfiai válságot is előidéz, amely a társadalom elöregedéséhez és a nyugdíjrendszer túlterheléséhez vezet.

Az utóbbi években a görög társadalom számos fronton szenved: gazdasági instabilitás, lakhatási válság, fiatalok kivándorlása, környezeti krízisek és túlterhelt közszolgáltatások alakítják a mindennapokat, gyakran ellehetetlenítve a tisztes megélhetést. A krízisek egyértelműek, de az ezekre adott válaszok még váratnak magukra.

A ,,hot girl summer” és a ,,girlstrip” keresésekre elég gyorsan feljön a találatok között Zakynthos. De tényleg megéri odautazni? 

Bulik

 Elsőre Zakynthosról a hírek a hatalmas bulikról, a rengeteg klubról és bárról szólnak.

Rengeteg bulizó fiatal van ugyan, de még több az üresen tátongó szórakozóhely, még szombat este is – egyszerűen túl sok klub van egymás hegyén-hátán.

A piák bőven túlárazottak, a minőség roppant gyenge és a helyiek szerint nagyon vigyázni kell a poharakra is, miután kiadták az italt.

(Forrás) 

Tengerpart 

Zakynthoson vannak lassan mélyülő homokos és meredek sziklás partszakaszok is. A közös bennük az, hogy mindegyik gyönyörű, mindenki megtalálhatja a saját maga kedvencét. Ráadásul minden utcában legalább 2 helyen lehet kvadokat és motorokat bérelni, ez a különböző partok felfedezését is megkönnyíti.

 (Forrás)

Kék barlangok 

A Csempész-öblön kívül a Kék-barlangok a másik nagy látványossága a szigetnek. Rengeteg hajótúra indul a barlangok felfedezésére, viszont jó tanács: motorcsónakos túra. A kisebb motorcsónakok bemennek minden barlangba, ezáltal ad a hajótúra teljes élményt.

(Forrás) 

Navagio-öböl

Más néven Csempész-öböl, Zakynthos leghíresebb látványossága. Rövid története szerint 1980-ban a parti őrség egy csempészhajót üldözött, ami a rossz időjárási körülmények miatt zátonyra futott. Ez a zátonyra futott hajó (annak maradéka) tekinthető meg a tengerről, a Navagio-öbölbe szervezett hajókirándulások alatt.

Noha ez a hajókázás már önmagában is nagy élmény, érdemes olyan túrára jegyet venni, ahol biztosítanak külön fürdőzéseket is. A csendes öblökben lebegni óriási pluszt ad. A kevésbé jól úszóknak sem kell félniük, a tenger annyira sós, hogy képtelenség elmerülni.

 (Forrás)

Kefalónia

Kefalónia egy másfél órás komptúrára lévő sziget Zakynthostól. Ha már egyszer a környéken járunk, mindenképpen érdemes megtekinteni. Ha mást nem is, a Melissani-barlangot mindenképpen. A miértet magyarázzák meg a képek.

 (Forrás)

(Forrás)

Zakynthos mindneképpen megér egy utat annak is, aki nem csak a bulik vagy a teljes kikapcsolódás és semmittevés miatt utazik valahova. Ugyan ez a helyszín sem tökéletes – elég sok a szemét és alapvetően hangosak, bulizósak az éjszakák – de rengeteg a látni- és felfedeznivaló, amik miatt bőven megéri elviselni az apróbb kellemetlenségeket.

(Borítókép forrása)

A 2025-ös nyári felsőházi választások is jobboldali, populista előretörést mutattak. A „Japanese First” jelszót zászlajára tűző radikális párt, a Sanseito az eddigi egyetlen mandátumuk mellé további tizennégyet szereztek meg a 248 fős felsőházban. Bár továbbra sem számítanak meghatározó erőnek a japán törvényhozásban, áttörésük egyértelműen jelzi, hogy a japán közélet új irányt vehet, és a populista jobboldali hangok előtérbe kerülhetnek.

A Sanseito meglepő térnyerése nem önmagában érdekes, hanem azért, mert Japán politikai kultúrája évtizedeken át ellenállt annak a populista jobboldali hullámnak, amely korábban Európában és az Egyesült Államokban már komoly befolyást szerzett. A párt vezetője, Kamiya Sohei, aki korábban az LDP tagja volt, valamint angoltanárként és üzletvezetőként dolgozott, nem titkolja, hogy politikai stílusát Donald Trump inspirálta. Ahogy Trump tette Amerikában, úgy próbálta ő is tematizálni a közbeszédet: idegenellenesség, a nemzeti szuverenitás védelme, globalizáció-ellenesség és a „nép hangja” a politikai elit ellen.

Kamiya a kampány során gyakran beszélt arról, hogy Japánt „csendes invázió” fenyegeti a bevándorlók részéről, és ha nem lépnek fel határozottan, az ország „gyarmatként végzi”. Bár a Sanseito politikai súlya még marginális, a retorika, amit képvisel, egyre nagyobb visszhangra talál a társadalom egyes rétegeiben, különösen a fiatalabb konzervatív férfiak körében. Több szakértő szerint burkoltan a kínai turisták és bevándorlók ellen szólnak a kampányok.

Japán gazdasága az utóbbi években stagnál, az inflációs nyomás erősödik, a fizetések nem tartanak lépést az árakkal, és mindezt tetézi a gyenge jen. A külföldiek, legyenek munkavállalók vagy turisták, jelenléte soha nem volt ilyen erős: 2024 végére a külföldi lakosok száma 3,8 millióra nőtt, ami rekord. Ehhez jön még a turizmus újjáéledése: 2025 első negyedévében több mint 20 millió látogatót fogadott az ország.

A Sanseito főleg alsó- és középosztálybeli férfiakat tudott megszólítani. Kép forrása: Japan Times

A társadalom egy része, főként az alsó-középosztály és a fiatal férfi szavazók úgy érzik, elveszítették kontrolljukat saját életük felett. Az emelkedő árak, különösen az alapélelmiszerek, mint például a rizs árának duplázódása, tovább növelte az elégedetlenséget. A szociális juttatások kérdése pedig szintén központi téma lett, mivel hamis vagy túlzó hírek kezdtek terjedni arról, hogy a külföldiek aránytalanul részesülnek a japán jóléti rendszer előnyeiből.

Ezt a hangulatot lovagolta meg a Sanseito, amely egyszerre ígért gyermektámogatást, adócsökkentést és „rendet” a külföldiek körében. Retorikájuk szerint nem a bevándorlás a megoldás a munkaerőhiányra, hanem az automatizáció és a robotizáció.

Populizmus japán módra

A Sanseito felemelkedésének érdekes sajátossága, hogy noha szélsőjobboldali, nacionalista jegyeket mutat, ugyanakkor olyan gazdasági ígéretekkel operál, amelyek a baloldali pártok programjában is megtalálhatók. Ilyen például az univerzális gyermektámogatás vagy a fogyasztási adó csökkentése. A párt az online térben is rendkívül aktív: YouTube-csatornájuk több mint 400 ezer követővel rendelkezik, háromszor annyival, mint a kormányzó LDP-é.

Ezzel a stratégiával a Sanseito nem csupán a hagyományos jobboldali szavazókra céloz, hanem azokra is, akik a rendszer egészével elégedetlenek. Egyre többen érzik úgy, hogy a politikai elit elfordult tőlük, és csak egy radikális új párt tud valódi változást hozni. Tehát a problémák és a helyzet hasonló a 2024-es amerikai választásokhoz.

Sohei Kamiyát sokan már most a „japán Trumpként” emlegetik, és nem véletlenül. Populista, provokatív, közvetlen stílusa, globalizáció-ellenes retorikája, valamint a „mélyállam” (deep state) elleni harc hangoztatása mind-mind emlékeztetnek az amerikai elnökre. További hasonlóság, hogy mindketten vállalkozói múlttal érkeztek a politikába, és kampányaik során a „nép nevében” támadták a politikai és gazdasági elitet.

Kamiyát szintén számos botrány kísérte: korábban a császár konkubinatúrájának visszaállítását javasolta, és élesen bírálta a nemek közötti egyenlőséget, mondván, az „megakadályozza a nőket a gyermekvállalásban”. Bár az utóbbi időben igyekszik mérsékelni a radikális kijelentéseit, a közvélemény egy része továbbra is fenntartásokkal kezeli.

A japán "Trumpnak" nevezett Sohei. Kép forrása: Japan Times

A Sanseito előretörése nem csupán a saját erejének, hanem a kormányzó koalíció gyengülésének is köszönhető. Az LDP és partnere, a Komeito elvesztette többségét a felsőházban, miután már korábban is kisebbségbe kerültek az alsóházban. Ishiba miniszterelnök helyzete is gyengült: noha nem jelentette be lemondását, pártján belül egyre többen sürgetik a távozását.

A politikai térképen új játékosok jelentek meg. A Demokratikus Néppárt például 5-ről 16-ra növelte felsőházi helyeinek számát, és a Sanseito mellett szintén profitált a szavazók kiábrándultságából. Az LDP konzervatív bázisa pedig részben átpártolt a radikális jobboldalhoz, amely szerint Ishiba túlságosan mérsékelt, és nem képviseli kellő eréllyel Japán érdekeit, különösen Kínával szemben.

Merre tovább?

A japán választás egyértelműen jelezte, hogy az eddig stabilnak hitt politikai rendszer már nem olyan megingathatatlan, mint korábban. A kérdés most az, hogy a Sanseito képes lesz-e tartósan megragadni a politikai térben, vagy csak egy gyors fellángolás volt, amit a társadalmi és gazdasági frusztrációk szültek. Akárhogy is alakul, a „japán Trump” színre lépése új korszakot nyithat Japán politikájában.

Kevés olyan politikatörténeti személyünk akad, akire mindkét politikai tábor, bal- és jobboldal, kormány és ellenzék saját önmeghatározásán gyakorta túlmutatva, tisztelettel tekint, sőt, példaképként hivatkozik.

Kéthly Anna és Slachta Margit épp ilyen emberek, akik összehozzák a Karácsony-Kövér skálán, azaz a progresszív-patrióta tengelyen a legkülönbözőbb gondolkodású aktorokat.

A kiegyezés utáni második évtizedben született Kéthly és Slachta egyaránt megtapasztalták a 20. századi magyar történelem boldog békeidejét, majd valamennyi vérzivataros periódusát. Életük a magyar történelem négy egymástól merőben eltérő korszakát öleli fel: a Monarchiát, Horthy kormányzását, az 1945-1956 és a forradalom utáni időszakot.

Életüket hajlíthatatlan értékrend, bátorság és példamutatás jellemezte, pályájuk során végig tetten érhető a globális gondolkodás és a lokális cselekvés egysége. Míg Kéthly édesapja foglalkozását tekintve villanyszerelő szakmunkás, családja munkáscsalád, addig Slachta Kálmán a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója volt. Nem mellesleg, a slachta lengyelül nemest jelent.

A trianoni trauma éveiben, mindketten az I. kerületben lépnek fel a politika nagyszínpadára. Slachta előbb mozgalmat alapít Keresztény Női Tábor (KNT) néven, majd 1920-ban indul a nemzetgyűlési választásokon, ahol 5471 szavazattal, a voksok 53,7%-át megszerezve válik hazánk első női képviselőjévé. Budapest I. választókerületében a rövidéletű Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának jelöltjeként indulva három férfit utasított maga mögé, köztük a korábbi népegészségügyi minisztert, Csilléry Andrást. A 164 tagú nemzetgyűlésben ugyanúgy ő volt az egyetlen női képviselő, ahogyan a későbbi 219-ben.

Kéthly két évvel később 1922-ben – a választáson Slachta már nem indul – a korábbi miniszterelnök Peidl Gyula és Baticz Gyula után kap helyet az I. kerületi szociáldemokrata pártlistán. Peidl budai-szegedi kettős győzelmének köszönhetően övé a budai mandátum, mellyel megkezdhette parlamenti munkáját, gyakorlott politikussá válását. Ekkor – 1917 óta – ötödik éve tagja a pártnak. Hosszú ideig Kéthly Anna a magyar parlament legtöbb ciklusban megválasztott női képviselője: 1922-től 1948 áprilisáig minden ciklusban ott találjuk, közel ezer felszólalás fűződik a nevéhez.

A ’30-as években mindkettőjük kétségek közepette tekintett a náci ideológia térnyerésére. „Óriási munkát kell végeznünk, hogy függetlenítsük magunkat a korszellemtől”, „gyakoroljuk magunkat az elvhűségben”, „hitünk igazságait át kell vinni a gyakorlatba” – tanította Margit nővér. A zsidótörvényeket mindvégig ellenezték, Kéthly tucatnyi alkalommal szólalt fel ellenük. A II. világháború hajnalára megfogyatkozott SZDP frakció tagjaként egyik beszédét (1939. március) prófétai módon így zárta: „az ártatlanok üldözése előbb-utóbb megbosszulja magát […] ez a bosszú nem a zsidótörvény szellemi szülőit fogja érni, hanem az ország népességét, annak minden dolgozóját, és ennek a veszedelemnek elhárítása végett tiltakozom a törvényjavaslat megszavazása ellen.

Slachta a német megszállás alatt összesen tizenöt városban és faluban helyezte el védenceit. Az 1923-ban alapított Szociális Testvérekkel a vészkorszakban ezer embert bujtatott, nem egyet a vidéki gettóból, sőt, a vagonból megszöktetve. Közülük a legismertebbek Gyarmati Fanni, Heltai Jenő és Márkus Anna festőművész. Ezen időszakban Slachta a svédekkel és a nunciatúrával közösen, vállvetve segíti az üldözötteket.

1947-ben főleg Slachta Margit részéről tekinthető bravúrnak a mandátumszerzés. A leszerepelt kisgazdák és a hírhedt kékcédulák ellenére a szavazás eredménye megmutatta, hogy a magyar társadalom elsöprő többsége elutasítja a kommunista diktatúrát, mindhiába. A szociáldemokratákkal való drasztikus leszámolást 1950 tavaszán kezdte meg a kommunista vezérkar. Nem tettek különbséget azok között, akik helyeselték, sőt elősegítették az SZDP-nek az MKP általi bekebelezését (Szakasits Árpád, a későbbi „buci Gyuri”, azaz Marosán György és társaik), valamint azok között, akik aggályoskodtak és ellenezték azt. Kéthlyvel együtt mintegy 30 000 személyt zártak ki az SZDP-ből, ebből 20 000 főt Budapesten.

Élete nagy törése a kékcédulás választások utáni évek; ne feledjük, ekkor már több, mint három évtizede tevékeny tagja a Szociáldemokrata Pártnak. Kéthly, mint jelentős szociáldemokrata vezető (ítélet nélküli) politikai fogoly lesz, szabadulása után a forradalom idején Nagy Imre államminisztere, majd az emigránsok harmadik hullámában érkezik Nyugatra. „Lassan belejövök azért az angol nyelvbe, mint kiskutya az ugatásba […]” – írja „Drága Zsebikém” felütésű levelét Potoczky Máriának 1957 februárjában. Érkezése új lendületet ad a szociáldemokrata emigrációnak, melynek vezéralakjává válik. 20 évnyi kintlét és küzdelem után 86 évesen, 1976-ban a belgiumi Blankenbergeben hunyja le szemét. Slachta még 1949 júniusában szénásszekérbe rejtőzve hagyja el az országot. A kint tornyosuló missziós ügyek intézésének céljából, de végig a hazatérés reményével indult Bécsbe, majd a tengerentúlra. Ahogy Kéthlyt, úgy őt is megviseli az emigrációs lét, az öregség súlya és szerettei halála. A New York állambéli Buffaloban 89 éves korában tér meg teremtőjéhez.

"5 konszenzusos pillanat"

• Kéthly Anna u., Szombathely – Az utca átnevezéséről 24 igen, 0 nem, 1 tartózkodás ellenében döntött az SZDSZ-es polgármester vezette város (1993).
• Rakpart-átnevezések, Slachta Margit rkp. – A Fővárosi Közgyűlés 66 képviselőjéből 56 igennel voksolt (2009).
• Kéthly-szobor, Olimpiai park – Kövér László leplezte le Kéthly első egészalakos szobrát. Az avatáson részt vett Gurmai Zita, akkori Európai Parlamenti képviselő (MSZP) (2015).
• NSZI (Nemzeti Szociálpolitikai Intézet) – Ellenzéki javaslat kormányzati támogatással. Az országgyűlés 155 igen és 10 DK-s tartózkodás mellett ellenszavazat nélkül szavazta meg, hogy az NSZI viselje Slachta Margit nevét (2021).
• Zuglóban Karácsony Gergely szobrot, Horváth Csaba és a szocialista városvezetés pedig parkot nevezett el Slachtáról, utóbbit éppen a Szociálpolitikai Intézet mellett (ld. kép).

Kövér László Kéthlyről: „Lelkében magyar, eszméiben szocialista, értékeiben demokrata, azaz magyar szociáldemokrata volt”

Karácsony Gergely Slachtáról: „XX. századi magyar történelem egyik legcsodálatosabb embere", „Zugló igyekszik valamit törleszteni abból az adósságból, mellyel az utókor, a mai Magyarország tartozik hazánk első női képviselőjének.”

Összegzés

A kisebb-nagyobb politikai viták felett megtalálható egy „közéleti kályha”, melyhez bárki odaülhet, melynél biztosan közös hősökre, eseményekre, szimbólumokra lelhet. Eme szféra nagysága és az, hogy kik tekinthetőek konszenzusos politikai szereplőnek egyértelműen vita tárgyát képzik. Az viszont kétségtelen, hogy Kéthly Anna és Slachta Margit – képletesen szólva – ott ül a tűz körül.

Legnagyobb küzdelmeikben alig volt, ami elválasztotta volna őket, melyet többen kiemelnek. Ilyen Novák Tamás Hősnők c. filmje, melynek egyik központi motívuma a diktatúra kiépülésével párhuzamos közeledésük. Nem ellenségek, ellenfelek voltak. Az idő múlásával a napi politikán és a részletkérdéseken túl már-már szövetségesek. A szabadság, a valódi demokrácia és a hétköznapi emberek szövetségesei, a szélsőségek, a banális és a jezabeli gonosz elleni küzdelem élharcosai.

Schmidt Mária szavaival: „Hiába volt egyikük mélyen hívő apáca, másikuk ateista, hivatásos szociáldemokrata politikus, mégis nagyon hasonlóak voltak”.

Minden bizonnyal a totalitárius rendszereknek való ellenállás, az erre való emlékezés összekapcsolja az egymástól alapjaiban különböző világokat. Ahogyan Kéthlyt és Slachtát, eltérő családi háttérrel, más prioritásokkal összehozta az embertelen idők elleni fellépés, úgy ér össze a rájuk való emlékezésben kormányoldal és ellenzék. Ez az „egyesítő emlékezet”, mely a vitákon és a hangoskodáson túl vékony, de stabil hidat képez a folyó két partján elhelyezkedő táborok között.

Akikre büszkeség emlékezni!

(Borítókép forrása: Országház Filmműhely - Hősnők - Kéthly Anna és Slachta Margit története)

2024 tavaszán, amikor a Reaktor hasábjain először foglalkoztunk a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK, angolul DRC) keleti tartományaiban zajló háborúval, az M23 lázadócsoport előretörése és a helyi etnikai milíciák harcai már súlyos humanitárius válságot okoztak, de a nemzetközi közvetítések, az Afrikai Unió és az ENSZ békefenntartói jelenléte némi optimizmusra adott okot.

Sajnos 2025 nyarán a helyzet súlyosabb, mint valaha. Az elmúlt másfél évben a KDK keleti és nyugati régiói szinte állandó harctérré váltak: új frontok nyíltak, városok estek el, százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat.

A M23 hadjárata: Goma, Bukavu, Uvira

2025 elején a nemzetközi híroldalakat bejárta a hír, hogy a M23 lázadók január végén bevették Gomát, Észak-Kivu tartomány székhelyét. Ez volt a legnagyobb katonai előretörésük 2012 óta, és több mint 400 000 ember menekült el napok alatt. A kormányerők (FARDC) gyorsan összeomlottak, a civil lakosság pedig – sokszor minden nélkül – a közeli erdőkben vagy Ruanda felé keresett menedéket.

A M23 nem állt meg: februárban Bukavut, márciusban pedig Walikalét is elfoglalták. Dél-Kivuban az Uvira felé irányuló offenzíva újabb tömeges kitelepítésekhez vezetett. A térségben a kongói hadsereg mellett különböző pro-kormány milíciák és külföldről támogatott fegyveres csoportok is harcolnak, ami tovább bonyolítja a helyzetet.

A nemzetközi közvetítések idén júliusban végül elértek egy törékeny dohai tűzszüneti megállapodást a KDK kormánya és a M23 vezetése között, de a helyszíni jelentések szerint az összecsap
ások sok helyen nem csillapodtak. A felek kölcsönösen egymást vádolják a tűzszünet megsértésével.

Nyugat-Kongó és Ituri: elhúzódó erőszak

Miközben a nemzetközi média figyelme főleg a M23-ra szegeződik, Nyugat-Kongóban is véres harcok dúlnak. A Mobondo nevű etnikai milícia 2022 óta támad falvakat és közösségeket a Mai-Ndombe és Kwilu tartományokban. A konfliktus eddig több mint 3 000 halálos áldozatot követelt, és több százezer ember menekült el.

Az északkeleti Ituri tartományban az Allied Democratic Forces (ADF) iszlamista felkelőcsoport folytat támadásokat. Július végén a Komanda településen történt brutális merénylet, ahol egy templom ellen intézett támadásban legalább 38 ember vesztette életét. Az ADF-et régóta az Iszlám Államhoz kötik, és célzottan a civil lakosságot terrorizálja.

Humanitárius katasztrófa és geopolitikai játszmák

A konfliktusnak humanitárius ára van: a keleti és nyugati tartományokban összesen több millió ember él belső menekültként, élelmiszer és tiszta ivóvíz nélkül. A segélyszervezetek jelentései szerint az éhezés egyre nagyobb fenyegetést jelent, főként a gyerekek körében.

Az erőszak elől menekülők. Forrás: United Nations

A háttérben geopolitikai érdekek is feszülnek. A M23-t sokan Ruanda támogatásával vádolják, amely a határmenti ásványkincsek (koltán, kobalt) kitermelésében érdekelt. Uganda és más regionális szereplők is érintettek a helyzet alakításában, ami bonyolítja a béketárgyalásokat. Az Egyesült Államok és az EU új szankciókat fontolgat a fegyveres csoportokat támogató államok ellen, de a diplomáciai nyomás eddig kevés kézzelfogható eredményt hozott.

Van-e kiút?

A kérdésre, hogy van-e esély tartós békére, jelenleg kevesen tudnak bizakodva válaszolni. A dohai megállapodás megmutatta, hogy a felek hajlandóak tárgyalni, de a kongói kormány és a M23 közötti bizalom gyakorlatilag nem létezik. A Mobondo-milíciával vagy az ADF-fel folytatott konfliktusokra pedig még ennyi rendezési kísérlet sincs.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a KDK hatalmas területén a központi kormány ellenőrzése gyenge, a hadsereg demoralizált, a civil intézmények pedig sok helyen működésképtelenek.