20th Century Fox, Paramount Pictures.... Azok számára, akik gyakran néznek filmeket ismerősen csenghetnek ezen cégek nevei. Magyarországot büszkeséggel töltheti el, hogy két ekkora hollywoodi óriásvállalat alapítása is magyarok nevéhez kötődik. Cikkünk most az utóbbi alapítójának, Zukor Adolfnak a kalandos életét tekinti végig.
Zukor Adolf (1873–1976) a magyar származású amerikai filmproducer, Hollywood egyik úttörője volt, aki a Paramount Pictures stúdió alapítójaként írta be magát a filmtörténelembe. Zukor a zempléni Ricse községben született egy zsidó családba, de már fiatalon árvaságra jutott. Tizenhat évesen kivándorolt az Egyesült Államokba immár Adolf Zuckery néven, ahol eleinte New Yorkban dolgozott segédként, majd egy saját szőrmeüzletet nyitott.
Érdekes tény, hogy Zukor későbbi felesége, Kaufman Lottie, szintén magyar származású volt. Erdőbényéről származott, amely szintén a borsodi térségben helyezkedik el. Érdemes megemlíteni, hogy Erdőbénye szomszédos Tolcsvával, ahonnan William Fox, a Magyarországon is ismert 20th Century Fox filmstúdió alapítója származott.
Zukor Adolf
Forrás: Múlt-kor
A 20. század elején kezdett el érdeklődni a filmipar iránt. Első lépéseit a mozgókép világában 1903-ban tette meg, amikor társult két üzlettársával, Mitchell Markkal és Morris Kohnnal. Automatizált varietészínházakat nyitottak New Yorkban és más amerikai városokban, ahol mozgóképeket vetítettek. 1912-ben Zukor megalapította a Famous Players Film Company-t, amely a színházi sztárokat igyekezett a filmvászonra hozni. Ezzel megalapozta a sztárrendszert, amely később Hollywood meghatározó üzleti modelljévé vált. Az egyik első produkciója Sarah Bernhardt főszereplésével készült, és hatalmas sikert aratott.
1916-ban cége egyesült Jesse L. Lasky vállalatával, és létrejött a Famous Players–Lasky Corporation, amely később Paramount Pictures néven vált ismertté. Ez a stúdió meghatározó szereplője lett az amerikai filmiparnak, és a Hollywood-i aranykor egyik vezető cége volt. Zukor bevezette a „block booking” rendszert, amely szerint a moziknak egy sztárfilm mellett más, kevésbé ismert produkciókat is vetíteniük kellett. Ez a gyakorlat nagyban hozzájárult a Paramount sikeréhez, de trösztellenes vizsgálatokat is eredményezett.
A Paramount Pictures logója
Forrás: Paramount Pictures
Zukor keze alatt a Paramount olyan klasszikusokat hozott létre, mint a "Wings" (1927), amely elnyerte az első Oscar-díjat a legjobb film kategóriában. A stúdió számos sztár karrierjét is fellendítette, köztük Mary Pickford, Douglas Fairbanks és Gloria Swanson neve fűződik Zukor munkásságához. A Paramount rendkívül gyors növekedésen és terjeszkedésen ment keresztül. Zukor sorra vásárolta fel a mozikat, és ha valamelyik korai partnere – például Hodkinson – akadályozta tervei megvalósítását, ügyes, de kemény módszerekkel távolíttatta el a cégből. A filmipar egyik legbefolyásosabb és legnagyobb hatalmú alakjává vált. Akárcsak a moziipar egésze, a Paramount is számos kihívással nézett szembe az alapítást követő évtizedekben: a független mozik konkurenciája, a trösztellenes törvények és a katolikus egyház bojkottja mind próbára tették a stúdiót. A nagy gazdasági világválság idején a Paramount komoly pénzügyi nehézségekkel szembesült, de Zukor ügyesen átszervezte a céget, és sikeresen kivezette a válságból.
Zukor 1959-ben visszavonult az aktív vezetéstől, de tiszteletbeli elnökként továbbra is részt vett a stúdió életében. Hosszú életének köszönhetően Zukor szemtanúja volt Hollywood felemelkedésének és átalakulásának, egészen a hangosfilm korszakától a televízió térnyeréséig. 1976-ban, 103 éves korában hunyt el Los Angelesben. Munkásságával örökre beírta magát a filmtörténelembe, életművéért 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, mint „az amerikai játékfilm atyja”.
Nagy port kavart a Budapestre érkező LEGO villamos, ami közel kétmillió darabból épült fel. A gyerekjátékból épült járművet a Deák Ferenc téren helyezték el, és december 20-ig lehetett testközelből megtekinteni a masinát. De mégis hol történik az építőkockák gyártása, hogyan működik a cég gyártási és szállítási folyamata, amely lehetővé tette, hogy a villamos építéséhez minden darab rendelkezésre álljon, és minden LEGO után vágyakozó kisgyerek és felnőtt a karácsonyfa alatt találja a régóta áhított játékot.
(forrás: bkk.hu)
A nyíregyházi LEGO gyárkomplexum
Sokak számára nem újdonság, hogy Magyarországon is van a LEGO vállalatnak saját gyára, azt viszont mégis kevesen tudják, hogy a játékok előbb egy igen hosszú utat tesznek meg, mielőtt itthon kereskedelembe kerülnének. Itthon, Nyíregyházán gyártják ezeket a miniatűr építőkockákat, továbbá a Duplo figurák is itt készülnek. Már 2022-ben körülbelül 70-80 millió figurát gyártottak a LEGO csoport magyarországi gyárában, de mivel idén kezdték el bővíteni a csomagoló- és raktárterületet, ezért a beruházás befejezése után a létesítmény kapacitása várhatóan a harmadával fog nőni 2025-ben.
Ugyanakkor ez a 138 millió eurós beruházás csak a gyártásnak és a csomagolásnak a kapacitását növeli, Magyarország továbbra sem rendelkezik disztribúciós központtal. A bővítés terveiben szerepel a napelemparkok telepítése és a geotermikus energia használata a gyártásban a környezetvédelem jegyében, mégis a fröccsöntés és a csomagolás után a kész játékok Csehország felé veszik az irányt.
Miért is történik ez?
Ez a jelenség annak köszönhető, hogy a termelésben és a disztribúcióban központi szerepet betöltő helyszínek nem ugyanazok, csak szoros kapcsolat van közöttük. Továbbá, mivel Csehországban sikerült kialakítani egy olyan raktárt, amelynek működése oly magas szinten költséghatékony, hogy a vállalatnak megéri ennyit utaztatnia a játékokat, és nem Magyarországon elosztani a legyártott termékeket. A kérdés csak az, hogy ez mennyire egyeztethető össze a vállalat környezetvédelmi törekvéseivel.
A cseh és belga disztribúciós centrum
Jirny-ben található az a disztribúciós központ, ahová a Nyíregyházán bedobozolt termékek megérkeznek, majd a játékok egy részét az elosztás után visszahozzák Magyarországra. Mivel az itthon és a cseh gyárakban gyártott építőkockák nem csak Közép- és Kelet-Európában szolgálják ki a fellépő igényeket, hanem Nyugat-Európába, köztük az Egyesült Királyságba is szállítanak belőlük. De ez vajon még mindig a leggazdaságosabb megoldás?
A LEGO csoport is realizálta, hogy ez nem a legideálisabb kivitelezés, mivel túl hosszú időt ölel fel, amíg a magyar gyárból a cseh disztribúciós központon keresztül eljut a nyugati régiókba is a termék, ezért idén nyáron úgy határoztak, hogy a gyorsabb kiszolgálás érdekében a cseh mintára alapozva építenek egy disztribúciós központot, amely majd a Benelux államokat, Franciaországot és az Egyesült Királyságot szolgálja ki játékfigurákkal.
Hogyan változik a játékfigurák útja emiatt a jövőben?
A Belgiumban, pontosabban Tessenderlóban, kialakított disztribúciós központ lesz a Nyíregyházán és Kladnóban (Csehországban) gyártott termékek egy részének az új desztinációja. A Kelet-Európában gyártott építőkockák vonaton fognak eljutni a belga településre, ahonnan kamionokkal szállítják őket tovább. A vállalat ily módon szeretné mutatni az elkötelezettségét a fenntarthatóság felé, hiszen egyrészt a vasúti szállítás során kevesebb károsanyag kerül a levegőbe, mint a közúti szállításnál. Továbbá az új központ fűtését geotermikus energiával oldották meg, az épület mellett lehelyezett szélturbinák pedig megújuló energiát állítanak elő.
A magyarországi videojátékosok száma tavaly körülbelül 3,6 millió fő , a magyar e-sport piac pedig 70 milliárd forint körüli éves bevételt termelt. Szabella Olivérrel beszélgetünk. Mi az első élményed a videojátékkal és magával az e-sporttal?
A videojátékkal elég korán volt élményem. Már alsóbb osztályokban a hét egyik legjobb napja volt, amikor a nagybátyám kölcsönadta a Playstation 1 konzolát, és azon tudtam Tekkenezni, meg Grand Turismo, meg Medal of Honour-özni. Úgyhogy nekem ez volt az első, ott nagyon beleszerelmesedtem ezekbe a dolgokba. Aztán egy idővel már édes anyukám így megelégelte, hogy mindig a nagybátyámtól kell elkérni ezt a Playstationt, és végül vett nekem egy számítógépet, amin elsők között telepítettem fel mindenféle videojátékra alkalmas szoftvert, úgyhogy elég korán elkezdődött ez az életemben.
Hogy jött az e-sport az életedbe?
Az e-sport az kicsikét később egyetemi szinten érkezett, mert idővel nyilván nem hagytam abba a videojátékozást alsóbb osztálytól kezdve, és egy idővel megtaláltam két olyan játékot, vagy inkább azt mondanám, hogy játéktípust, amivel nemcsak sokat szerettem játszani, hanem egész jó is voltam benne, legalábbis az egyikben. Ez a kettő az egyik a League of Legends, a másik pedig először Counter Strike nevezetű játék volt. Ebben az utóbbiból voltam egy picikét jobb.
Az előbbiben nem szeretném mondani, hogy hány ezer órát raktam bele mindenféle eredmény nélkül, de a másodikban ott egész ügyes voltam, és ott volt Call of Duty, volt Counter Strike 1.6, aztán CSGO, majd aztán megérkezett a Rainbow Six Siege nevezetű játék, és ebben egész jó voltam az átlaghoz képest. Sokat játszottam vele, meg hát tényleg a ranglétra legfölsőbb fokáig eljutottunk.
Közben egyetemre jártam, a Testnevelési Egyetemre, méghozzá sportmenedzsment szakra. És aztán ott mondták, hogy ez a sportmenedzsment szak ez olyan, hogy vagy találsz valami olyat, amit még senki nem csinált, vagy olyannal foglalkozol, amivel már foglalkoznak, csak te sokkal jobb vagy.
És akkor elgondolkoztam azon, hogy milyen jó lenne mondjuk a videojátékokkal foglalkozni, úgy egész életemben mondjuk, milyen jó lenne. És akkor elkezdtem utánaolvasni, csináltam kutatást, hogy ez amúgy hogy néz ki, meg minden, és kiderült, hogy amúgy van olyan dolog, hogy e-sport, tehát vannak olyan emberek, akik annyira ügyesek videojátékokkal, például Rainbow Six-szel, hogy azt mások így megnézik.
Így vannak közvetítések, meg szponzorok, van benne egy csomó pénz, akkor még Magyarországon nem volt annyira ez így, de külföldön igen, és hát ugye az egyetem az egy ilyen inkubátor az új ötleteknek a friss, kis energiával teli diákoknak, és akkor én azt gondoltam, hogy akkor én majd az e-sporttal fogok foglalkozni itthon, és akkor végül az lett ennek a kifutása, hogy lett profi verseny itthon, ott én tudtam játszani is, meg aztán megalapítottam a Spiritet, és hát ugye azóta folyamatosan az életem része.
Magyarországon volt ennek bármifajta hagyománya vagy precedense, hogy ezt túl külföldről vette?
Semmi, semmi. Amikor már csináltam a kutatást, akkor már voltak itthon csapattocskák, meg volt egy verseny is, már így ébredeztek a dolgok amúgy itthon, meg mindig el szoktam mondani, hogy a Wild Multigaming az akkor már rendelkezett csapattal, meg logóval, meg úgy létezett igazából, de az mindig létezett, már a középkorban is . Ezt mindig szoktam mondani a Bone Daddynek, ugye ő az ügyvezetője a Wild-nak. Szóval, hogy ők természetesen léteztek már akkor is, de hogy olyan komolyabb rendszer még nem annyira volt itthon, de már ébredezések voltak egyébként külföldön, ahhoz képest már nagyon profi világbajnokságok, versenyek voltak, úgyhogy igen.
Sztereotípiából kicsit ilyen South Parkos jelenet jut az ember eszébe, hogy egész nap az ember ott gépel, és még mosdóba se megy ki, hogy ennyi időt tesz bele az ember átlagosan egy napba, vagy pedig azért ezt lehet harmonikusabban is?
Nyilván a South Parkos, hát hogy is mondjam, vicces sorozatrész az nyilván teljesen kisarkítja ezt a sztereotípiát, de valóban azért ez a sztereotípia létezett régen. Most már azért eléggé erősen kezdjük leküzdeni. Én is nyilván a gondolkodásmódommal, a megjelenésemmel, meg az egész megjelenésekkel például ilyen podcastokon. Próbálom ezt lerombolni nyilván, és már annyira ez nem létezik, főleg a profi élsportolók körében nem létezik.
Pont jó kérdésre tapintottál rá, hogy ezt így együtt hogy lehet csinálni, mert én abszolút azzal foglalkozom, hogy az egészséges életmód és az igazi hagyományos sportolóknak a gondolkodásmódja, meg a felkészülési rendszere az hogy ültethető be az e-sportolók felkészülési rendszerébe, mert azért itt még azért egy picikét ilyen gyerekcipőben jár a téma, de alapvetően, hogy a kérdésre is válaszoljak, nagyon sok időt kell azért belerakni, de a hagyományos sportolók is nagyon sok időt tesznek bele abba, hogy profik legyenek. Itt annyi, hogy maga a tevékenység az ugye abszolút nem annyira aktív, mint a hagyományos sportolóknak a felkészülése, és ez magában hordoz veszélyeket, amivel nyilván foglalkozni kell. De alapvetően abszolút sok időt kell vele berakni. Én is sok időt raktam bele.
Mikortól van az a pont, amikor már talán munkaként, hivatásként tekint erre az ember? Gondolom az ember azért éveken keresztül minden nap napi 5-6-8 órát nem biztos, hogy már szeretne játszani, hanem azt már inkább kell, hogy jól teljesítsen.
Így van. Ez abból a szempontból nem annyira élesen válik el, hogy mondjuk meg tudom mondani, hogy mikortól számít valaki profi e-sportolónak, főleg, hogyha saját maga gondolkodik, hogy most akkor hol a határvonal, az annyira nem egyszerű, de tök jól meg vannak csinálva így nemzetközi szinten úgymond tearendszerek, hogy van tear 1, az a legteteje, és ezt úgy szoktam példával így megmutatni, én labdarúgó vagyok még mindig, hogy a TIR1-es versenyek azok mondjuk a Bajnokok Ligája, Tier 2-es versenyek az Európa Liga, és akkor a Tier 3-as versenyek, mondjuk a magyar NB I.
Ezt nyilván pénzügyi szempontból azért nem tartunk még itt, hogy fizetések, meg csapatok fizetése, stb., de alapvetően az e-sporton belül is el lehet azt képzelni, hogy vannak 11-es versenyek, ezek a legnagyobb versenyek a világon. Itt a játékosok már full profi szerződéssel rendelkeznek, akár dollármilliókat kereshetnek, de több százezret biztosan, és abszolút ez a megélhetésük, profik, sztárok, stb. Egyértelmű. Aztán van a Tier 2-es rendszer, ami alatta van nyilván. Itt már azért e-sportolóknál félprofikról szoktunk beszélni, mert itt vannak olyan csapatok, amik már azért adnak mondjuk rendes fizetést, de nem mindegyik, meg nyilván nem a dollár százezres kategóriákról beszélünk, és akkor van a Tier 3-as rendszer, ezek általában mondjuk a nemzeti ligák szoktak általában lenni, ott meg vannak olyan nemzetek, vannak olyan országok, ahol ez is már azért egy jó kategória, itt is azért már vannak fizetések. Magyarországon még itt nem tartunk. És őket esetleg félprofinak, vagy attól függően, hogy melyik országról beszélünk, azért inkább amatőrnek szoktuk nevezni.
Te hogyan tennél különbséget? Ha valakire ránézel, látod, hogy játszik, mikortól mondod, hogy na, ő egy e-sportoló, és mikortól azt mondod, hogy hát ő egy játékos.
Mivel Magyarországon vagyunk, ezért azt mondanám, hogy az az e-sportoló, aki e-sport versenyeken indul. Tehát aki konkrétan egy csapat tagja, és versenyeken indul ahhoz, hogy ő nyilván, hogy versenyezzen. Tehát őt azért e-sportolónak nevezném Magyarországon. Az, hogy profi élsportoló, Magyarországon megint csak azt mondanám, hogy aki az első szinten, tehát a magyarországi profi ligában játszik, ami ugye az első osztály, őt én Magyarországon profi e-sportolónak nevezném, onnan azért külföldre is ki lehet menni, tehát azt már lehet abba a kategóriába sorolni. Az más kérdés, hogy mondjuk nem mindenki, vagy mondjuk legtöbben nem keresnek olyan összeget ebben a versenyrendszerben Magyarországon, ami mondjuk megélhetésre elég lenne.
Nemzetközileg és akár így nemzeti szinten is mikortól terjed el az e-sport?
Először is Magyarországon én azt mondanám, hogy a Magyar Elit Bajnokság nevezetű kezdeményezés, ami még csak a League of Legends nevezetű játékban volt. Én azt nevezném így a kezdetének a hazai profi e-sport szféra kialakulásának, 2015 körül. Az volt szerintem az első ilyen profi, jól szervezett verseny, ott alakultak is ki csapatok, meg minden. Nemzetközi szinten sokkal-sokkal régebb óta van ilyen. Hát már volt Space over bajnokság is, úgyhogy vagy Space Invaders, vagy nem tudom már pontosan mi a neve, nagyon rég volt. A lényeg az az, hogy azért nemzetközi szinten már sokkal régebb óta vannak profi versenyek. És igazából a helyzet az az az, hogy Magyarországon, meg amúgy nemzetközi szinten is, most azért reagálva a kérdésed elejére, inkább egy visszaesést látok most, főleg gazdasági szempontból. Én azt gondolom, hogy mindig nyilván hegy után völgy jön, meg völgy után hegy jön nyilván, de hogy volt egy nagyon-nagyon erős aranykorszaka felfelé ívelő szempontból Magyarországon is amúgy az e-sportnak. Ez ilyen 2017-18-19-es év körül, és akkor nemzetközi szinten is elkezdték azt mondani, hogy hát ez egy buborék, és hogy még ki fog durranni, meg óriási összegek, tehát mondjuk egymilliárd eurós piacméretről beszéltünk akkoriban, és csak növekedett, csak növekedett.
Aztán utána valahogy a Covid miatt is megtört ez a lendület, és azóta csökkent elég sokat. Én talán azt mondom, hogy most kezd majd újra talán növekedni, de valóban az a buborék az kidurrant, rájöttek a befektető cégek, a szponzorok, hogy nem biztos, hogy ez az üzleti modell, amit ők így gondoltak, hogy végtelen növekedés van, az kifizetődő lesz, úgyhogy most egy kicsit visszavettek a szponzorok is, és érezhető a piacnak a csökkenése nemzetközi szinten és Magyarországon is.
Az ember pont azt gondolná, hogy a Covid lehetett volna ennek egy ilyen óriási felívelő része, mert akkor mindenki otthon van, mindenki játszik. Mi történhetett?
Igen, erről írtam is egy tanulmányt egyébként, mert akkoriban mindenhol lépten-nyomon ezt hallottam, hogy hát a Covidnak a legnagyobb nyertese az az E-sport lesz, és hú, milyen jó. És akkor én ott ültem már, akkor már létezett az Illés Akadémia Spirit, és így ültem, hogy igen, ha nagy nyertese lesz, akkor én várom, hogy akkor mikor leszek én a nagy nyertes, tudod. De aztán valahogy ez nem jött el, és akkor utána olvastam így a dolgoknak, meg tényleg csináltunk egy ilyen kutatást, hogy vajon miért gondolják azt az emberek, hogy a legnagyobb nyertese a dolgoknak az e-sport piac lesz, és itt ugye az e-sport miatt nem véletlenül emeltem fel az ujjamat, mert az volt a kulcsa ennek az egésznek, hogy az emberek nem tudták a különbséget a videojátékpiac és az e-sport piac között, mert egyértelműen különbséget kell tenni a kettő között. H
Hogyha azt mondjuk, hogy az e-sport piac a nyertese, akkor ez abszolút nem igaz, mert óriási veszteséget könyvelt el akkor. Viszont a videojátékok ipara az tényleg növekedett, mert az embereknek, azoknak is, akik egyébként nem a videojátékok piacába töltik a hobbijukat, azok is felfedeztek néhány új játékot, volt idejük streameket nézni, kipróbálták mondjuk az Amongass nevezetű játékot, ami egyébként akkoriban előtte nem volt annyira nagy sztár, de utána nagyon nagy sztár lett. Tehát abszolút eljutott olyan területekre a videojátékok világa, ami ilyen full mainstream, tehát bárkihez eljuthatott. Viszont az e-sportban a bevételek legnagyobb részét a szponzorok, a befektetők adják, és náluk meg óriási bevételkiesések voltak, ami miatt nyilván a szponzori büdzséből vágták el, ami az e-sportnak viszont közvetlenül rosszat tett. Nem beszélve arról, hogy nagyon fontos és nagyon nagy bevételt generáló események is elmaradtak. Úgyhogy nem volt nyertese a Covid miatt az e-sport piac, viszont a videojáték piac valóban nyertese volt, csak összekeverték az emberek. Ilyen egyszerű.
Hogy látod, mennyire fogadják el sportolónak az e-sportolókat, mennyire változott ez, akár a Covid ebben segített, nem segített, hogyan látod ennek a mozgását?
Szerintem a Covid nem osztott, nem szorzott igazából, viszont itt megint azt kéne mondjuk átgondolni, hogy nemzetközi szinten-e vagy Magyarországon, mert ha Magyarországon, akkor javul, ezen dolgozunk mi is, meg hát most így igazából ti is, meg elég sokan, hogy úgy picit tényleg mögé nézzenek a dolgoknak az emberek, és így elfelejtsük ezt a buta sztereotípiát, ami az e-sportolókkal kapcsolatban van. Nemzetközi szinten már vannak olyan országok, ahol van e-sportolói viza, lehet ilyet igényelni. Van, ahol már atlétáknak nevezik őket, van, ahol nagyon komoly jogi szabályozások vannak az e-sportolókkal kapcsolatban. Úgyhogy vannak olyan országok már nemzetközi szinten, ahol el is fogadják egyértelműen.
Magyarországon még egy picit le vagyunk maradva, vagy hát hogyha mondjuk fogalmaznék úgy, hogy hagyománytisztelők vagyunk, és akkor talán polkorrekt maradtam. Még itthon várat magára az egyértelmű elfogadottság, és én azt gondolom, hogy ennek alapvetően minden negatív gondolat nélkül talán a picit tájékozatlanság lehet az oka, hogy itthon még az emberek nem tudják igazából, hogy mennyi befektetett energia és milyen típusú befektetett energia szükséges egy profi e-sportoló életéhez.
Szerinted mitől sport a sport, és az e-sport az hogyan kapcsolódik ehhez?
Van egy tök jó definíció, én mindig azt szoktam felhozni most, főleg, hogy Magyarországon vagyunk, a magyar sporttörvényben le van írva a sport definíciójaként, hogy nyilván nem fog szó szerint idézni, de az van benne, hogy fizikai fejlődést elősegíti, vagy bármilyen fizikai attribútum benne van, és szellemi teljesítőképességet fejleszt, vagy magába foglal - valami ilyesmi az idézet.
A lényeg az az, hogy benne van a definícióban a szellemi teljesítőképesség is. És igazából, ha elfogadjuk az e-sportot sportként, akkor az első szellemi csapatsportágról beszélhetünk amúgy, ha elfogadjuk sportként. És hogy mitől sport a sport? Nyilván arról szól, hogy versengés van benne, legyőzhetek valakit, és valamilyen, hogyha hagyományos sportról beszélünk, akkor valamilyen fizikai attribútum van benne, vagy nyilván szellemi, és abban is versenyzek, lásd mondjuk sakk. Ugye a sakk az elfogadott sport. És hogyha a sakkot elfogadjuk sportként, akkor miért ne fogadnánk el az e-sportot sportként? És van még egy nagyon jó példám, amit mindig el szoktam mondani ilyen podcastokban, hogy óriási hype van a darts körül.
A DARTS az zseniális sport, mindenki üvölti a közvetítése közben, hogy 180, és mindenki megőrül, nagyon jó. Na most, ha elfogadunk egy kocsmasportot sportként, nyilván ők is nagyon sokat készülnek, meg edzenek, meg minden, de akkor egy olyan tevékenységet, amiben ugyanúgy nagyon sokat edzenek, van benne szellemi teljesítőképességre irányuló edzésprogram és amit sokan nem tudnak, van benne fizikai edzésprogram is ahhoz, hogy tényleg sokáig profik tudjanak maradni, akkor azt miért nem fogadjuk el amúgy sportként.
Mennyire lehet analógiát vonni egy e-sportoló és egy hagyományos sportoló élete között? Hogyan néz ki egy e-sportolónak a napja?
Egy vérprofi e-sportoló napja az ugyanúgy kb. óráról órára be van osztva, mint egy hagyományos vérprofi sportolónak a napja. Ugyanúgy van csapatedzés, ugyanúgy van egyéni felkészülés. Annyi a plusz benne, hogy maga a sporttevékenység az ugye egy viszonylag inaktív sporttevékenység, és ezért kell egy külön fizikai edzésrész is, hogy fenn tudják tartani egyrészt a saját egészségüket, másrészt a teljesítményüket is.
Úgyhogy annyi a különbség a felkészülésükben, hogy nyilván amik a hagyományos sportolóknál a felkészülés, az fizikai felkészülés, az része nyilván a sportnak, mert mondjuk egy futballista az úgy készül, hogy focizik, addig egy e-sportoló nyilván készül úgy, hogy e-sportol, de úgy is készül még, hogy valamilyen fizikai sportot is végez, hogy ténylegesen sokáig egészséges és profi tudjon maradni.
Alapvetően nincsen különbség az életmódban, maximum csak az, hogy kevesebb e-sportoló van még Magyarországon, mint hagyományos sportoló.
A vérprofi e-sportoló, ez tényleg nagyon a legteteje, még az e-sportolóknak is. Ez abszolút a legteteje, nagyon sok olyan Tier 2-es csapat van, ahol erről szó sincsen amúgy, tehát nincsen az igazi profi felkészülési rendszer beépítve az életükbe. A legtetején a Tier 1-es csapatoknál, ott azért már mindenhol szinte be van építve. És ami nagy különbség, hogy a videojátékosok száma, tehát akik nem e-sportolók, csak mondjuk majd azok akarnak lenni, azoknak a száma sokkal-sokkal nagyobb, mint a profi e-sportolóké, és náluk ez a profi felkészülési rendszer úgymond, abszolút nem létezik.
Azt gondolom, hogy ez azért probléma, mert ők azt a példát például, amit mondjuk egy hagyományos sportolónál, mondjuk Cristiano Ronaldónál látnak a focisták, hogy na, ő belefektetett végtelen mennyiségű munkát, egészségesen étkezik, sokat alszik, stb. Az egy példaként funkcionál, de azt a részét nem látják a profi e-sportolóknál ezek a videojátékosok, akik majd egyszer profi e-sportolók akarnak lenni, hogy ez nem csak a játékból áll, hanem tényleg komoly felkészülés van a játékon kívül, ami egyébként egészségesebbé is teszi ezeket a játékosokat, mert valahogy ezt a példaszerepet még ebből a szempontból nem tudják magukra húzni a profi e-sportolók.
Valóban ilyen sok időt kell, ennyivel több időt kell beletenni, hogy az ember profi legyen egy e-sportban, mint egy hagyományos sportban, vagy igazából csak nem tudjuk ezt a kettőt annyira összetenni, és mind a kettőn ugyanannyi időt kell belefektetni?
Szerintem nagyon jó példa volt, hogyha most én például valamilyen timert tudnék rakni arra, hogy mennyi időt fektetem a futballba, akkor szerintem nagyon közel lennék az R6-os karrierembe fektetett időhöz, arra tényleg nem tudunk timert tenni, de ha összeszámoljuk azt, hogy mennyit tölt egy profi sportoló a felkészülése idejében, ténylegesen a sporttal kapcsolatos tevékenységgel, mondjuk nyújtással, vagy egészséges étrend kialakításával, vagy rehaboshoz járkálással, tehát ezek mind ahhoz tartoznak, hogy profi lehessen valaki, és ezekre tényleg nem tudunk timert rakni, úgyhogy ez szerintem tök jogos. Én azt gondolom, hogy ugyanúgy számít a tehetség, és ugyanúgy nagyon sok időt kell belefektetni a hagyományos sportba is, mint az e-sporttá válásba is abszolút. Kb. tök ugyanaz, én azt gondolom.
Mennyire beszélhetünk nemzetközi sztárokról? Mert ugye a hagyományos sportban ott gyakorlatilag a sportolók ezen hősökként vannak dicsőítve. Ebben a bizonyos szubkultúrában ugyanúgy ez kialakult már, vagy pedig itt máshogy vannak ezen?
Itt megint országa válogatja, de most hogyha felhozom Faker-t, ő ugye egy Lol játékos, és már azzal, hogy azt mondtam, hogy egy Lol játékos, már ledegradáltam az ő karrierjét, mert ő A Lol játékos. Egyébként a világ legnagyobb Lolos sztárja, és olyan szintű istenítésnek van kitéve a saját országában, hogy nem tud lemenni a boltba a kenyérért, mert megtámadják, mintha Lionel Messi lenne, hogy labdarúgós analógiánál maradjunk. Van, ahol ez abszolút így van, de mondjuk Magyarországra visszatérve, hiába játszottam mondjuk én négy évet a Magyar Profi Ligában, én le tudok menni még kenyérért a boltban. Tehát, hogy valahogy engem még nem állítanak meg az utcán, hogy hú, te vagy az? Jaj, de jó!
Volt ilyen eset, hogy megállítottak, vagy felismertek?
Nem, soha. Legalábbis az R6-os karrierem miatt soha nem, így még nem állítottak meg. Úgyhogy ez még nem fordult elő, de nyilván országa válogatja, hogy hol mekkora dolog az e-sport, és ahhoz képest. Most nyilván a legprofibb e-sportolókat, például most voltam Londonban, ott volt a LOL VB döntő, ott voltak a legprofibb csapatok, és azért a legprofibb csapatokat már máshol is, már nemcsak a saját országában, hanem azért azt már világszerte megismeri.
Hogy állnak a magyar e-sportolók így a nemzetközi piacon? Mennyire beszélhetünk magyar csapatról, egy számottevő magyar sikerekről?
Hát ha a magyar csapatot kérdezed, tehát mondjuk, ha megint labdarúgásról beszélünk, mondjuk egy magyar otthonról, mondjuk egy Ferencvárosról beszélünk nemzetközi szinten, olyan Magyarországon még nincsen. Tehát olyan, hogy Magyarországon bejegyzett magyar csapat nemzetközi Tier 1 ligában szerepelne, olyan nincsen. Talán az is oka lehet, hogy mondjuk a legtöbb Tier 1-es rendszer az már franchise ligában működik, és mondjuk 20-40-50 millió dollár a beugró, ezt ugye itthon azért még nem tudjuk kitermelni.
De hogyha azt kérdezed, hogy játékosok, azért van egy-két nagyon-nagyon profi játékos, aki már Tier 1-es ligában, Tier 1-es sapatban játszik, például mondjuk Dorzsit, ha megemlítem, vagy Bluezort, vagy esetleg Vizicsacsit, ha őket megemlítjük, vagy mondjuk Bereznay Danit, és akkor most még biztos néhányan majd itt a podcast hallgatás után le fognak engem szidni, hogy őket miért nem említettem meg, de hogy talán őket, ha megemlítem, azért őket mindenki ismeri Magyarországon, ők a legprofibbak, ha magyar e-sportolókról beszélünk, és ők azért elég magas szinten játszanak külföldön, külföldi csapatban.
Nemzetközi vizeken őket mennyire ismerik meg? Aki nagyon figyeli az e-sportot, az ő nevük már megvan nekik?
Az ő nevük már megvan, igen. Ő nevük már abszolút megvan. Torzsié mindenképp, vízicsecséje is biztos, bluerzor is mindenképp. Szerintem ők ráadásul olyan játékban is játszanak, amik nagyon népszerűek, a két legnépszerűbb, úgyhogy őket szerintem nemzetközi szinten is azért megismerik persze.
Mennyire vagyunk lemaradva a többiekhez képest, vannak olyan országok, ahol kedvezményesebb, akár sportolói jogosultságai vannak e-sportolóknak? Mennyire lehet ez alapján külön rakni az országokat, és ezek alapján Magyarország az hogyan néz ki?
Hát az a helyzet, hogy ugye a szövetséggel én a szövetségnek az oktatási struktúrájában veszek úgy tényleg napi szinten részt, tehát magának a versenyrendszerek kialakítása, stb., az nem az én területem, de annyit biztosan tudok mondani, hogy a HUNESZ-szel nagyon sokat dolgozunk azon, hogy a magyar ökoszisztéma, a magyar struktúra is olyan szintre tudjon emelkedni, mint mondjuk a környező országoknak, mondjuk inkább távolabb nyugati országoknak a saját rendszere, aminél nyilván kulcs az, hogy mondjuk a saját rendszerünk, tehát a nemzeti versenyrendszerünk az mondjuk csatlakozhasson egy nemzetközi versenyrendszerhez is, és ilyen feljutásos rendszerbe akár tovább is lehessen jutni.
Csak ugye azt kell tudni erről az ökoszisztémáról, hogy ugye a jogbirtoklók, azok mindig ugye a kiadók, tehát a játékoknak a szoftverfejlesztő cégei, például a Riot Games, a League of Legends vagy a Valorant esetén, és ők egy olyan szereplő, ami a hagyományos sportban nem létező szereplő, és ezért picikét ez nehezebb kérdéskör, mint a hagyományos sportban, de Magyarországon is elég komolyan dolgozunk azon, hogy még komolyabb, meg még komolyabb, meg még komolyabb ligákat tudjunk létrehozni, és én azt gondolom, hogy az utóbbi években azért elég jó versenyeket adott ki a kezéből a HUNESZ.
Melyik azok a játékok, amelyikben a legjobbak a magyarok?
CS, a csébe Torzsi miatt elég jók vagyunk. Mondjuk az azért kicsit nehezebb kérdés, mert ő talán egyedül, aki ilyen nagyon-nagyon profi, Cs-be vannak jó játékosaink, akik ilyen Tier 2-es szinten amúgy teljesen jók, de Torzsi azért nagyon kiemelkedik. Lol-ban viszont talán van több olyan játékosunk, aki azért elég jól néz ki nemzetközi szinten, Tier 2-es szinten mondjuk, és amiben még mondjuk jók vagyunk, talán Rocket League, amiben így nemzetközi szinten is jókat szoktunk, jó eredményeket szoktunk elhozni. Igazából ez pontosan például, amiben nemzeti csapataink vannak, tehát válogatottunk van, ezek például meg a HUNESZ-nek, így a válogatott részének a feladata. De én azt gondolom, hogy CS, meg Lol, az mind a kettő, amiben elég jók vagyunk.
Mit jósolsz öt év múlva, hol fog tartani az e-sport? Szerinted valaha is ki tud egy szubkultúrából lépni az e-sport, nem csak öt év, hanem akár hosszabb távlaton is?
Ha ezt én pontosan tudnám, akkor az nagyon jó lenne, mert akkor nyilván abba az irányba el lehetne indulni, de amit mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy most megint van egy nagyon érdekes irányváltás. Ugye most az IOC, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, az most sok éves, finoman fogalmazva gondolkodás után most már úgy határozott, hogy lesz e-sport olimpia, tehát rendesen IOC fémjelzett e-sport verseny lesz, és ez egy olyan irányt indíthat el, hogy talán közeledik a hagyományos sport az e-sport felé, és talán lesz egy ilyen elfogadás, hogy akkor mostantól hivatalosan mondjuk sportnak tekintjük az e-sportot is.
Én azt gondolom, hogy ebbe az irányba megyünk, hogy legalább szervezeti rendszer szempontjából sportosítjuk az e-sportot. Vannak néhányan, akik azt gondolják, vagy úgy vélekednek, hogy nem biztos, hogy ez a jó irány. Én tudom látni ennek a gondolatait is, hogy nem biztos, hogy jó irány, mert azért nehezebb így összehozni mindenféle jogtulajdonost, de az én személyes véleményem az, hogy szerintem ez lesz a jó út, hogy valahogy összehozzuk a sportnak a rendszerét az e-sport rendszerével is.
Pont ez lehet a kulcs ahhoz, hogy mondjuk kitörjünk ebből a szubkultúra megítélésből, hogy ez egy kis valami, mert hogyha eljutunk oda, hogy full mainstream lesz ez az egész, és elfogadják, és olimpián jelenik meg, és öt karika mellett, és izé, akkor én azt gondolom, hogy már nem nagyon maradt kérdés.
Milyen messze állt az e-sport attól, hogy hagyományos olimpián részt vegyen, egyáltalán részt tud-e venni, mert hogy most akkor melyik játékkal tud, vagy igazából a legjobb az tud lenni, hogy akkor nyári olimpia, téli olimpia, és akkor e-sport olimpia.
Szerintem ez lesz a megoldás, legalábbis most úgy néz ki, hogy ez lesz a megoldás, hiszen van nyári olimpia, nyári olimpiai sportágakkal van téli olimpia, téli olimpiai sportágakkal van sakkolimpia, és akkor lenne egy e-sportolimpia is, ahol én azt gondolom, hogy az a kulcs, hogy ugyanúgy teljes mértékben az IOC támogatását élvezze ez az esemény is, akár közvetítések szempontjából, megjelenések szempontjából, és így tudják talán érzékenyíteni a társadalmat, meg közelíteni a hagyományos sportok világához minden szempontból.
Donald Trump amerikai elnök tegnapi beiktatását több ikonikus pillanat kísérte, de a következő öt év politikájának irányvonalát elsősorban az elfogadott rendeletei tükrözik. Ezek közül kiemelkednek a bevándorlást, társadalmi kérdéseket, nemzetközi szerződéseket és technológiai szabályozást érintő döntések.
Bevándorlási-kérdés
Talán az egyik legfontosabb kérdéskör Trump kampányában az illegális bevándorlás megállítása volt. Ezzel kapcsolatban az első napon „National Emergency”, azaz a vészhelyzeti állapotot hirdetett. Az intézkedés lényege a költségek átcsoportosítása volt a határvédelemre.
A másik, talán a legjelentősebb rendelete a születéssel járó állampolgárság megszüntetése volt. Ez azonban nem léphet hatályba, hiszen az alkotmányban rögzített jogról van szó, ennek megváltoztatásához nem lesz elég egy rendelet.
Trump továbbá megszüntette Biden legális migráció folyamatát megkönnyebbítő programját. Ez érdekes lépés, hiszen maga Trump sem zárkózott el a legális vízumok kiadásától, főként a H1-B vízum kapcsán, mely a szakképzett munkaerő bevándorlását segíti elő.
Nő és Férfi
Trump csatlakozva a világ más jobboldali tömörüléseihez, kijelentette rendeletben, hogy az Egyesült Államok csak két nemet ismer el, a férfit és a nőt. Minden további kormányzati programot felfüggesztett, amely a transszexuálisok beilleszkedését irányozta meg.
Az elnök felfüggesztette az egyenlőségi programokat (DEI), melyeket rasszistának nevezett a fehérekkel szemben. Ennek például az egyetemeken lesz hatása, ahol eddig a felvétel bizonyos százaléka DEI alapon kellett, hogy működjön.
Kilépések
Az USA Trump vezetése alatt megkezdte a kilépést az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) és a Párizsi Klímaegyezményből. A döntések visszatérő vitapontok a republikánusok és demokraták között, mivel Trump már 2017-ben is kiléptette az országot a klímaegyezményből, de Biden visszalépett. Egy esetleges kormányváltás hasonló forgatókönyvet eredményezhet.
TikTok
A TikTok január 18-án elsötétült az USA-ban, azonban nem sokáig: politikai játszma vált a visszatéréséből. A TikTok kitiltását még Trump írta alá az első ciklusában, azonban Biden alatt elhúzódott és végül 2024 végén döntöttek róla. A TikTok a Z-generáció befolyásolására kiváló eszköz, ezt az elnök és csapata is így érezték ezért egyik első dolga volt 75 nappal elhalasztani ezt. Valószínűleg a TikTok eladása fog történni, a Metának.
2021-es kegyelmek
2021-ben, Biden megválasztásakor több mint 1500 ember került letartóztatásra, akik nem ismerték el a választás eredményét, és megrohamozták a Kapitóliumot. Trump most aláírta a kegyelmi rendeletet, amely körülbelül 1600 embert érintett, ezzel elengedve büntetésüket.
Kormányzati reform: Doge és Elon Musk
Trump létrehozta a Government Efficiency Departmentet (Doge), amely a kormányzati költségek csökkentésére összpontosít. Az osztály vezetésére Elon Muskot és Vivek Ramaswamy-t jelölte ki. Az új testület több százmillió dolláros megtakarítást ígér. Kapcsolódóan Trump egy másik rendeletben befagyasztotta a szövetségi munkaerő-felvételt, kivéve a katonaság és néhány kritikus terület esetében.
A Mexikói-öböl átnevezése
Trump elrendelte, hogy a Mexikói-öböl nevét változtassák "Amerikai-öbölre". Ugyanebben a rendeletben az alaszkai Denali-hegyet is átnevezték McKinley-hegyre, az Egyesült Államok 25. elnöke, William McKinley tiszteletére, akinek gazdaságpolitikáját Trump nagyra értékeli.
Mit hozhat a jövő?
Trump első napján már komoly döntéseket hozott, amelyek nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai következményekkel is járnak. A WHO-ból és a Párizsi Klímaegyezményből való kilépése hangsúlyozza izolacionista politikáját. A következő hetekben további vámok kivetése várható, elsősorban Kanadára és Mexikóra, de az Európai Unió sem biztos, hogy ki tud maradni ebből, főként Trump Grönland iránti vágyából kiindulva.
Ebben a cikksorozatban Európa legjelentősebb monarchiáit vesszük sorra. Az első rész brit és monacói monarchiái után következzen további három európai királyság: Spanyolország, Norvégia és Liechtenstein.
Spanyolország
Más európai monarchiákkal ellentétben a spanyol államforma többször is változott. Egyszer a 19., egyszer pedig a 20. században alakult köztársasággá az Ibériai-félsziget nagyobbik állama. 1873-ban a rövid életű első, majd Franco diktatúrája alatt 1931-1975. között a második spanyol köztársaság idején ugyanis a spanyol monarchia kontinuitása megszűnt. A két időszak közül egyértelműen a második izgalmasabb, hiszen Franco – ugyan karrierje kezdete óta támogatta a monarchiát – az 1930-as évek második felére ideológiai megfontolások helyett inkább személyes befolyásának erősítésére helyezte a hangsúlyt. 1936-ban már államfőként tevékenykedett, teljhatalmát pedig az 1939-es madridi bevonulástól egészen 1975-ös haláláig élvezte. A Franco-korszak végével I. Juan Carlos király megkoronásával Spanyolországban demokratikus átalakítások játszódtak le, melynek egyik fő támogatója maga a király volt.
Francisco Franco
Forrás: origo
A demokratikus berendezkedés az 1978-as alkotmány bevezetésével vált teljessé, melyet Juan Carlos szentesített. Az uralkodó regnálásának kezdeti időszakában rendkívüli népszerűségnek örvendett – mely nagy valószínűséggel összefüggésben állt elődje, Franco népszerűtlenségével – de a 20. század végére a nyilvánosság inkább az uralkodó botrányairól és kifogásolható életmódjáról ismerte Juan Carlost. Időskora – és az minden bizonnyal az említett botrányok miatt – Juan Carlos 2014-ben lemondott a trónról fia javára, mely a modern spanyol történelem első ilyen esete volt.
I. Fülöp 2014-es megkoronázása után a spanyol monarchia reformját hirdette meg, mely az Egyesült Királyságban II. Erzsébet uralkodására jellemző transzparencián, politikai semlegességen és a fényűzés látszatának kerülésén alapult. Ennek ellenére a spanyol közvélemény manapság sincs jó véleménnyel a spanyol királyi családról és a közelmúlt felmérései arra is fényt derítettek, hogy a spanyol polgárok többsége inkább köztársaságban élne, mint monarchiában. A királyság népszerűsége a sokak által asszimiláló és kisebbségi identitást elnyomó államforma képzetéből is ered, mely különösen a katalán és baszk többségű területeken elterjedt hozzáállás. A spanyol monarchia ugyan nincs felbomlóban, de stabilitása nem mérhető a brit vagy monacói példákhoz.
Norvégia
A norvég monarchia története bő egy évszázadra nyúlik vissza, hiszen az ország 1905-ben nyerte el függetlenségét Svédországtól. A különválás békés körülmények között történt és az államforma kérdése sem okozott nagy konfliktust. Az első norvég uralkodó a dán királyi ház egyik hercege lett, aki ugyan VII. Haakon néven uralkodott, valójában a független Norvégia első uralkodójának tekintendő.
VII. Haakon király
Forrás: Britannica
A második világháború idején Norvégiát megszállták a Harmadik Birodalom csapatai az ország stratégiai fekvése és nyersanyag tartalékai miatt. Az országot egy bábkormány irányította, de Londonban egy emigráns kormány is működött, melynek vezetője VII. Haakon volt. A király Norvégiában a stabilitás és a megszállás elleni küzdelem szimbólumává vált.
1990-ben a világon elsőként Norvégiában vezették be az abszolút primogenitúrát, mely kimondja, hogy a trónt az első szülött trónörökös nemtől függetlenül örökölheti. Ezzel a norvég uralkodói családban a monarchiákra ritkán jellemző teljes nemi egyenlőség vált törvényerejűvé az utódlásszempontjából. 1957. és 1991. között V. Olaf király uralkodása alatt Norvégia rendkívüli gazdasági fejlődésen ment keresztül. Az időszakban az ország társadalmában megerősödött a középréteg, ami társadalmi jólétet és az ország kollektív gazdagodását segítette elő. A sikeres gazdaságpolitika alapját Norvégia szociáldemokrata kormányai teremtették meg, akik szorosan együttműködtek az uralkodó családjával. V. Olaf az ’Emberek Királya’ becenevet kapta, hiszen rendkívül közvetlen, barátságos személyiségéről vált híressé az emberek körében, ezzel erősítve a monarchia presztízsét. Örökségét a mai napig tisztelik, hiszen a királyi család attitűdje továbbra is közvetlen az ország polgárai felé. A norvég monarchia emberközeli és őszinte, mely fenntarthatóságának jó alapul szolgálhat.
Liechtenstein
A Monaco-nál ugyan nagyobb, de kétségkívül a mini államok közé tartozó Liechtenstein szintén monarchia. Független államnak az 1815-ös, napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus során ismerték el. A hercegség erőforrások és komoly területi kiterjedés hiányában a semlegesség megőrzésével próbálta megőrizni függetlenségét az elmúlt két évszázad során – meglepően sikeresen. Liechtenstein sem az első, sem pedig a második világháborúban nem vett részt, így komoly veszteségek nélkül vészelte át az európai határvonalak többszörös átrendeződését. 1921-es alkotmányának számos rendelkezése a mai napig érvényben van és a monarchia eszménye is rendkívül népszerű. A hercegi család – az adóparadicsomi státusz mellett - a parányi ország tradicionális imázsához tartozik, melyet II. Hans herceg nyilvános szereplései során rendszeresen hangsúlyozni is szokott.
II. Hans herceg
Forrás: Britannica
A brit, monacói, spanyol, norvég és liechtensteini monarchiák bemutatása után a cikksorozat harmadik részében további európai országok kerülnek nagyító alá.
London, a brit főváros, önmagában 508 milliárd font értéket képvisel, és ha külön ország lenne, a világ 22. legnagyobb gazdasága lenne. Ezzel szemben az Egyesült Királyság többi része messze elmarad ettől a gazdasági teljesítménytől. A brit GDP jelentős része, több mint fele, Londontól függ, és az ország lakosságának egyharmada itt él. Bár London gazdasági ereje lenyűgöző, az ország többi része kevésbé virágzó: az Egyesült Királyság az Egyesült Államok ötven államának rangsorában a 49. leggazdagabb helyen lenne. Ez rávilágít arra, hogy az ország nagy része gazdasági nehézségekkel küzd.
Az elmúlt tíz év különösen nehéz időszak volt a brit gazdaság számára. Míg a bérek stagnáltak, addig a megélhetés ára drasztikusan emelkedett. Az ingatlanpiacon krízis van, és soha nem látott mértékben nőtt a hajléktalanok száma is. Az ingatlanárak és bérleti díjak is rekordmagasságokat értek el, ami tovább nehezíti az átlagpolgárok helyzetét. Egy átlagos lakás bérleti díja ma körülbelül 1.200-1.500 font havonta, ami megfizethetetlen sokak számára, mindehhez hozzátéve, hogy a bérleti díj Londonban ennek még többszöröse.
Mi vezetett idáig?
A gazdasági problémák forrása az elmúlt tíz év hibás politikai döntéseiben keresendő. Nagy-Britannia gazdasága egy lefelé tartó spirálban találta magát, ahol az árak túl gyorsan emelkedtek, miközben a bérek stagnálnak, és a munkanélküliségi mutatók romlottak. Az ország egykor az egyik legfelkapottabb célpont volt a gazdasági megélhetési migráció szempontjából, azonban az elmúlt években a Brexit, a COVID járvány és az orosz-ukrán háború geopolitikai törései tovább súlyosbították a helyzetet.
Mind a Brexit, a Covid és a háború szerepet játszottak Nagy-Britannia gazdasági hanyatlásában, a valódi töréspont a 2008-as pénzügyi válság volt. A brit kormány megszorító intézkedéseket vezetett be ahelyett, hogy a fiskális és szociális politikákba fektetett volna. Nem történt adócsökkentés, a minimálbér nem emelkedett, és lakhatási támogatást sem nyújtottak a rászorulóknak. Ennek eredményeként a brit polgárok egy olyan évtizedet éltek át, ahol az életszínvonal folyamatosan romlott.
Ma egy átlagos brit állampolgár reáljövedelme 20%-kal alacsonyabb, mint egy norvégé, ami azt jelenti, hogy az életszínvonal tekintetében is jelentős hátrányban vannak. A vásárlóerő is sérült, amit a kormány szociális intézkedések hiányában nem javított. Ezt később persze próbálták korrigálni, azonban túl későn: még ezek az intézkedések sem hoztak eredményt, hiszen nem sikerült növelni a termelékenységet. A brit termelékenység egy főre vetítve csökkent, mivel nem volt elegendő befektetés a gazdaságba.
A 2008-as válság előtt az Egyesült Királyság a G7 országok között a második legmagasabb termelékenységi mutatóval rendelkezett, azonban a válságot követően a második legalacsonyabbra esett vissza. Az erről szóló politikai diskurzus hiánya pedig a Brexitbe csatórnázódott, ahol sokan az önálló brit gazdaságot támogatták, mintegy kivetüléseként a gazdasági problémáknak, ami azonban + még mélyebbre taszította az ország gazdaságát.
A Brexit komoly következményekkel járt a brit gazdaság számára. 2016 és 2020 között a Brexit miatt az országba érkező befektetések 25%-kal csökkentek. Ezután pedig megérkezett a világjárvány, ami még tovább súlyosbította a helyzetet. A kormány egy Európában méltányos helyreállítási segélyt biztosított, ez viszont tovább növelte az államadósságot. A harmadik nagy töréspont az orosz-ukrán háború volt, amely az energiaárak drasztikus növekedéséhez vezetett.
Az orosz olajra és gázra vonatkozó szankciók miatt energiaválság alakult ki Nagy-Britanniában is. A brit háztartások háromszor annyit fizetnek a fűtésért, mint korábban, miközben a rezsitámogatás tovább növelte az államadósságot. Nagy-Britannia az egyik legnagyobb adósságnövekedést szenvedte el a háború miatt, és a kamatlábak emelkedése miatt ismét a háztartások szenvednek. A hitelkamatok visszafizetése évi több tízmilliárd fontot von el az állami forrásokból, csökkentve a közszolgáltatásokra fordítható összegeket.
A pandémia után a legtöbb országban helyreállt a foglalkoztatottság és nőttek a gazdasági mutatók. Nagy-Britannia azonban kivétel volt, ahol a foglalkoztatottság 1,2%-os csökkenést szenvedett el, és soha nem tért magához teljesen. A munkanélküliségi ráta jelenleg 4,4%, ami körülbelül 1,5 millió ember munkanélküliségét jelenti. A munkaerőpiacról hiányzik körülbelül 11 millió munkavállaló, amit csak a migrációs hullám tudott részben pótolni.
Azonban a migráció újabb társadalmi feszültségeket keltett, és hozzájárult a szélsőjobboldali radikalizmus megerősödéséhez. Bár London továbbra is gazdasági hajtóerő maradt, Nagy-Britannia többi része jelentősen gyengébb gazdasággal rendelkezik, ami mélyíti az országon belüli gazdasági egyenlőtlenségeket.
Nagy-Britannia számára a gazdasági kilátások nem túl derűsek. A Labour pártnak nehéz dolga lesz, ha helyre akarja állítani az ország gazdasági helyzetét. A kormány előtt álló legnagyobb kihívás az adósság kezelése, a termelékenység növelése és a társadalmi feszültségek enyhítése. Az elmúlt tíz év hibás politikai döntései, a Brexit, a pandémia és az orosz-ukrán háború hatásai még hosszú ideig befolyásolni fogják az ország jövőjét, és az átlagpolgárok életszínvonala továbbra is nyomás alatt marad.
A kínai internet a világ többi részétől leválasztva, egy saját buborékban működik. A “Kínai Nagy Tűzfal” kizárja a nyugaton népszerű közösségi média platformokat, híroldalakat, és streaming felületeket, kínai változatokat kínálva helyettük — még a kínai tulajdonú Tiktokot is, amelynek helyi megfelelője a Douyin. Ezek az oldalak és appok azonban gyakran merően máshogy működnek, mint nyugati megfelelőik; sokkal szélesebb a funkciók köre és jóval kiszolgáltatottabbá teszik a felhasználót, mivel egyszerre válnak szinte kizárólagos kapcsolattartási felületté, szórakozási forrássá, fizetőeszközzé, keresőmotorrá, piactérré és rengeteg ember számára pénzkeresési forrássá is.
A kínai közösségi média világa
A legnépszerűbb kínai alkalmazás a WeChat (kínaiul Weixin), amelyről bizonyára sokan hallottak már, erről több cikk is született. Ez a “szuperapp” a Facebook, Messenger, Instagram és Apple Pay funkcióinak egyvelegével szinte teljes egészében átszövi a kínai felhasználók mindennapjait. Jelenleg havonta 1,3 milliárdaktív felhasználót számlál, ami Kína népességének 80%-át jelenti. Bár egyértelműen ez a legnépszerűbb kínai alkalmazás, a a Douyin — majdnem 800 millió felhasználóval — még érdekesebb újításokkal tört be nemcsak a közösségi média, de az e-kereskedelem területére is, így érdemes közelebbről megvizsgálni.
Ez az anya-fia páros táncoló videóival milliós nézettséget ér el a Douyinon és más videómegosztó platformokon. Forrás: South China Morning Post Youtube csatorna
A Douyin tulajdonosa a ByteDance, ugyanaz a cég, amely egyelőre a Tiktok tulajdonosa is — ez Biden tulajdonosváltást előíró törvényének január 19-i határidejével változhat, hacsak az amerikai Legfelsőbb Bíróság el nem fogadja a ByteDance fellebbezését. Bár mindkettő rövid videós platform és a logójuk is gyakorlatilag ugyanaz, Kínában csak a Douyin, Kínán kívül pedig csak a Tiktok érhető el, és működésük is nagyban eltér.
A TikTokot világszerte sokan használják bevételi forrásként, akár termékek reklámozásával, akár a nézettség után járó fizetések révén. Éppen ezért kavart nagy vihart az Egyesült Államokban felmerült tiltási szándék. A Douyin azonban még magasabb szintre emelte a platformon belüli pénzkeresést: itt a hirdetett termékeket a nézők közvetlenül az alkalmazáson belül vásárolhatják meg, méghozzá a tartalomgyártók saját Douyin-csatornáján keresztül. Az így generált bevételből a livestreamet vagy rövid videót készítő alkotók részesedést kapnak.
Az Egyesült Államokban rengetegen tüntettek a Tiktok betiltása ellen. Forrás: Getty Images
Bár a nemzetközileg elérhető TikTok felhasználói bázisa nagyobb, mint a Douyiné, a ByteDance bevételeinek 80%-a mégis a kínai alkalmazásokból, elsősorban a Douyinből származik. Ez a siker annak köszönhető, hogy míg a Douyin felülete és dizájnja szinte azonos a TikTokéval, a Douyin valójában egy online bevásárlóközpontként is funkcionál. Az eladók – legyen szó elektronikai termékekről, ruhákról vagy élelmiszerekről – saját online boltot működtethetnek a platformon, a Douyin pedig minden egyes tranzakcióból részesedést kap. Ez a modell egyedülálló módon ötvözi a szórakoztatást és az e-kereskedelmet, amely jelentős bevételi forrást biztosít az anyavállalat számára.
A Douyin tehát valahol a teleshop és a TikTok ötvözete, egy olyan online szórakoztató- és piactér, amely a közösségi média élményét kombinálja az online vásárlás kényelmével. A felhasználók rövid videós tartalmak és élő közvetítések böngészése közben néhány kattintással vásárolhatnak, vagy akár adományozhatnak is az általuk kedvelt tartalomkészítőknek. Ez az innovatív megközelítés a Douyint 2016-os indulása óta egyre előrébb repítette, és mára Kína 5 legnagyobb e-kereskedelmi platformja között tartják számon.
Livestreamerek a Douyinon
A Douyint Kínában a társadalom széles rétegeihasználják, függetlenül korosztálytól, társadalmi helyzettől vagy lakóhelytől, legyen az város vagy vidék. Az alacsony belépési küszöb a tartalomgyártás világába különösen vonzóvá teszi a platformot, hiszen bárki könnyen elindíthatja saját csatornáját így egyre többen tekintenek a Douyinre lehetséges bevételi forrásként. Míg a legtöbb tartalomgyártó napi néhány ezer forintnakmegfelelő összeget keres, addig a leghíresebb livestreamerek akár hollywoodi sztárokéhoz hasonló jövedelmekre tehetnek szert. Ez a lehetőség reményt nyújt a kezdőknek és az alacsonyabb jövedelmű alkotóknak, hogy ők is sikeresek lehetnek a platformon.
A leghíresebb kínai livestreamer, Zheng Xiang Xiang hetente akár dollármilliókat keres ruhákat reklámozó videóival. Forrás: Medium.com
A felhasználók nagy része livestream, avagy élő videózás formájában gyárt tartalmat az oldalon, de népszerű a rövid videós formátum is. Kínában több mint 15 millió livestreamer, azaz "wangluo zhubo" tevékenykedik, nekik általában ez is a fő bevételi forrásuk. 2024-ben a livestreamerek jövedelme átlagosan 40%-kal nőtt. Ennek ellenére ez nem egy hivatalosan elismert szakma az országban, így a livestreamerek nem jogosultak azokra a különböző kormányzati támogatásokra, amelyekre más szakmák dolgozói igen. Ez a helyzet azonban várhatóan változni fog, miután a kínai kormány az élő közvetítések növekvő népszerűsége nyomán májusban elindítottaa hivatalos elismerés többéves folyamatát. Ez a lépés szigorúbb szabályozások és adózási kötelezettségek bevezetését vonhatja maga után, ugyanakkor biztosítja a szektor hosszú távú támogatását és a munkahelyek stabilitását.
Versenybe szállni csak ügynökkel vagy mentorral lehet
Ha valaki pénzkeresés céljával regisztrál a Douyinra, elképesztő mértékű versennyel szembesül: influenszerek és márkák milliói küzdenek a felhasználók figyelméért. Ezt a lehetőséget felismerve egy külön iparág fejlődött ki a livestreamerek támogatására. Jelenleg körülbelül 25 ezer MCN (Multichannel Network) működik, amelyek szakértői segítséget nyújtanak a tartalomgyártásban, márkaépítésben, népszerűsítésben, valamint a közösségi média fiókok kezelésében. A verseny intenzitása miatt ma már szinte lehetetlen MCN támogatása nélkül érvényesülni a Douyinon. Nem véletlen, hogy világszerte a közösségi média fiókok 40%-a együttműködik ilyen hálózatokkal, ami a platform sikerének és a professzionális tartalomgyártás elterjedésének egyik kulcsa.
Az MCN-ekkel való együttműködés komoly kompromisszumokat követel a tartalomgyártóktól. Egy ilyen ügynökséggel kötött szerződés gyakran azt jelenti, hogy a livestreamer elveszíti a tartalma feletti döntéshozatal jelentős részét, és csupán egy „arc” szerepére korlátozódik. Az MCN-ek iránymutatása és tanácsai alapján a tartalomgyártók termékeket reklámoznak, énekelnek, táncolnak, vagy akár extrém, figyelemfelkeltő helyzetekben – például éjszaka a hideg utcán ülve – beszélnek a kamerának. A nagyobb nézettség érdekében gyakran kénytelenek egyre meghökkentőbb vagy kényelmetlenebb akciókat végrehajtani élő adásban.
Kínai livestreamerek éjszaka, az utcán is dolgoznak. Ez a trend pár éve terjedt el, mivel az extrémebb körülmények nagyobb nézettséget és több adományt vonzanak. Forrás: Hong Kong Free Press
Ezen túlmenően az MCN-ek jelentős részt követelnek a bevételből, akár a teljes összeg 10-30%-át. Ehhez jön még, hogy a Douyin az e-kereskedelmi tranzakciókból és adományokból származó jövedelem 50%-át levonja. Így a tartalomgyártók gyakran a videóik által generált bevételnek mindössze 20-40%-át tarthatják meg, ami sokak számára kiábrándítóvá teszi ezt a látszólag ígéretes bevételi forrást.
Akik egy MCN-nel való együttműködést nem engedhetnek meg maguknak, azok gyakran “tanoncnak” állnak egy-egy nagyobb livestreamer mellé. Ezek az együttműködések általában kölcsönös előnyökkel járnak: a sikeres mentor népszerűsíti a tanonc csatornáját és tanácsokkal látja el, míg a tanonc cserébe a saját tartalmain keresztül hirdeti mentorát, valamint asszisztensként segíti az élő videók előkészítését és lebonyolítását.
Az ilyen informális mentor-tanítvány kapcsolatok egyre népszerűbbé válnak, és a Douyinon is megfigyelhető, hogy az Instagramhoz, Tiktokhoz vagy Youtube-hoz hasonlóan több tucat tartalomgyártóból álló hálózatok alakulnak ki. Ezek a közösségek egymással szorosan együttműködve egy összefüggő, több csatornán átívelő világot kínálnak a nézőknek. Kollaborációk, kihívások és közös videók segítségével nemcsak szórakoztatják a közönséget, hanem különféle formában pénzt is gyűjtenek tőlük, például adományok révén vagy termékek reklámozásával. Az egyik legnépszerűbb adománygyűjtési forma a “harc”, melynek során valamilyen igazi megmérettetés közben igazából az nyer, aki több adományt kap a nézőktől.
A Douyin az idősebb korosztályt is meg tudja szólítani, felhasználóinak majdnem 10%-a 40 év feletti. Az alkalmazás egy „idős üzemmódot” is kínál; ez a funkció nemcsak vizuálisan – feliratokkal vagy felugró ablakokkal – figyelmezteti a felhasználókat, ha túl hosszú ideje használják az appot, hanem hangüzenettel is udvariasan felszólítja őket arra, hogy tartsanak szünetet az egészségük érdekében. Hasonló funkció a fiatalok számára is elérhető, az applikáció automatikusan blokkolja a tinédzsereket tartalmazó videókat, és napi 40 percre és bizonyos napszakokra korlátozza a kiskorúak idejét a felületen.
A TikTok és a Douyin szétválasztásának legfőbb oka ugyanaz, mint a Kínai Nagy Tűzfal bármely más korlátozásának: a cenzúra. A Douyin saját szabályzata egyértelműen rögzíti, hogy a felület „támogatja a kínai nemzet hagyományos kultúráját és erényeit, valamint a szocializmus alapvető értékeit”. Ennek megfelelően minden olyan tartalom, amely bármilyen módon kritizálja az államot, a pártot, a gazdasági teljesítményt vagy a rendszert, azonnal eltávolításra kerül a platformról.
India növekvő középosztálya egyre inkább szeretné felfedezni a világot, és az idegenforgalmi ágazatnak világszerte alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy kiszolgálja ezt az új és egyre növekvő utazói csoportot. Mivel az Indiából induló nemzetközi utazások száma 2019-ben elérte a 27 milliót - és 2040-re a becslések szerint 90 millióra emelkedik -, az indiai turisták befolyása a globális utazási színtérre már most is meghatározó, és a jövőben ez csak erősödni fog. A Bernstein kutatócég szerint az indiaiak külföldi utazásokra fordított éves kiadásai várhatóan a következő három éven belül majdnem megháromszorozódnak, és elérik a 89 milliárd dollárt. Ez egy olyan piac, amelyet egyetlen jól értesült turisztikával foglalkozó úti cél sem hagyhat figyelmen kívül.
Kép forrása: The Economic Times
A légitársaságok már most bővítik és átalakítják hálózataikat az indiai repülőterek felé, hogy több indiai utast fogadhassanak. Míg sok utazás üzleti céllal vagy barátok és családtagok meglátogatása céljából történik, ezeknek az utazásoknak körülbelül 40%-a pusztán szabadidős célú, és az indiai nyaralók jelentős vásárlóerővel érkeznek. Világszerte az országok, a turisztikai hivatalok és a vendéglátóiparban tevékenykedő vállalkozások felfigyeltek erre, különösen az olyan régiókban, mint a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia, ahol személyre szabott ajánlatokkal igyekeznek vonzóvá tenni magukat az indiai turisták számára.
Az indiai turisták jelentősége
A turizmus jelentős szerepet játszik a globális gazdaságban, világszerte a GDP mintegy 3%-át teszi ki, amely munkahelyeket teremt, fellendíti az exportot és elősegíti a kultúrák közötti kapcsolatok megerősítését. Az elmúlt években a Kínából érkező turizmus hosszú ideig tartó fellendülése a lassulás jeleit mutatta: 2023-ban a kínai utazók 87 millió utazást tesznek - 40%-kal kevesebbet, mint a világjárvány előtt. Miközben Kína turisztikai ipara problémákkal küszködik, addig a figyelem egyre inkább India, a világ legnépesebb országa felé fordul. A turisztikai ágazatukat fenntartani kívánó úti célok számára az indiai turisták óriási lehetőséget jelentenek.
Kép forrása: AIRportal.hu
A vízumeljárások
Az indiai turisták fogadásának első és legfontosabb lépése a vízumeljárás egyszerűsítése lenne. India történelmileg „gyenge” útlevéllel rendelkezik, ami csak korlátozott számú országba tett lehetővé vízummentes utazást. Ez azonban kezd megváltozni, ahogy India globális befolyása növekszik. Malajzia és Thaiföld például eltörölte a vízumkötelezettséget az indiai turistákkal szemben, ami a látogatók számának megugrását eredményezte. A vízumkérelmezési folyamat digitalizálása és a díjak alacsonyan tartása szintén vonzóbbá tehet egy úti célt az indiai utazók számára.
Ezzel szemben sok nyugati országban a vízumeljárások megterhelőek, ami elriaszthatja az indiai turistákat, még azokat is, akik külföldön élő családtagjaikat látogatják meg. Az Egyesült Királyságba például egy tíz évre szóló, többszöri belépésre jogosító turistavízum borsos 1000 Fontba kerül (majdnem fél millió Forint), míg egy hasonló amerikai vízum jóval kevesebbe. A helyzetet tovább rontja, hogy az amerikai konzulátusokon a várakozási idő akár egy évig is elhúzódhat. Hasonlóképpen, számos európai ország rövid távú vízumot ad ki, amely gyakran csak néhány napig érvényes, még a bonyolult papírmunkát követően is. Ezen mindenképpen enyhíteniük kell azoknak az országoknak, amelyek növelni akarják az Indiába érkező turisták számát.
Bollywood kulturális hatásainak kihasználása
Az indiai utazók figyelmének felkeltésének hatékony módja a Bollywoodban, India vibráló filmiparában rejlő lehetőségek kihasználása. A turisztikai ügynökségek a bollywoodi filmkészítőkkel együttműködve bemutathatják úti céljaikat, kihasználva az indiai filmművészet óriási befolyását. Spanyolországban például dinamikusan növekszik az indiai turisták száma, miután együttműködtek a 2011-ben bemutatott „Zindagi Na Milegi Dobara” („Csak egyszer élsz”) című népszerű film alkotóival. A film bemutatását követő évben a Spanyolországba érkező indiai turisták száma megduplázódott.
Svájc is sokat profitált a Bollywooddal való hosszú távú kapcsolatából. A legendás indiai rendező, Yash Chopra az 1990-es években több filmjét is a festői svájci Alpokban forgatta, megismertetve az indiai mozilátogatók egy generációját az ország lenyűgöző tájaival. Svájc azóta méltóképpen emlékezik meg Choprára azzal, hogy vonatot nevezett el róla, és szobrokat állított a tiszteletére. Ezek az erőfeszítések megkedveltették az országot az indiai turisták körében, és Svájc továbbra is az indiai utazók kedvelt célpontja.
Kép forrása: Lens Horizon
A diplomáciában rejlő lehetőségek
A diplomácia kulcsszerepet játszhat a turizmus előmozdításában. Narendra Modi indiai miniszterelnök lelkes világutazó, aki diplomáciai útjai során gyakran látogat meg látványos úti célokat. India 24 órás hírcsatornái minden lépéséről tudósítanak, felbecsülhetetlen értékű ingyenes reklámot biztosítva az úti céloknak. Az utazásszervezők arról számolnak be, hogy jelentősen megnőtt az indiai érdeklődés a Modi által meglátogatott országok iránt. A miniszterelnök nagy horderejű utazásai akaratlanul is a turizmus motorjává váltak, és az országok profitálnak a megnövekedett láthatóságból és a turisták érdeklődésének ebből következő fellendüléséből.
Végül, az indiai turisták vonzásának egyik legfontosabb eleme az, hogy a turisztikai úti célok kielégítsék a vendégek kulináris preferenciáikat. Az ételek az indiai kultúra központi részét képezik, és annak biztosítása, hogy az indiai utazók külföldön is hozzáférjenek a megszokott és magas színvonalú ételekhez, eldöntheti, hogy egy úti cél vonzóvá válik-e vagy sem. Az indiai konyha sokszínű, az északi kebaboktól és gazdag curryktől kezdve a déliek könnyedebb, fűszeresebb ételeiig, mint például a dosák és az idlik. Az indiai turisták étkezési szokásai is eltérőek: sokan szigorú vegetáriánus étrendet követnek és bizonyos ételeket elkerülnek, míg mások olyan fine dining élményeket keresnek, amelyek az indiai klasszikusok modern változatát kínálják.
Az indiai középosztály növekedése átformálja a globális turisztikai tájképet. A vízumeljárások egyszerűsítésével, Bollywood vonzerejének kihasználásával, a diplomáciai kapcsolatok kiaknázásával és az indiai ízlésnek való megfeleléssel az úti célok világszerte hatékonyan vonzhatják az indiai turistákat. Az indiai kiutazó turizmus további növekedésével azok, akik alkalmazkodnak ennek a dinamikus csoportnak az igényeihez és preferenciáihoz, jó helyzetben lesznek, hogy learassák az előnyöket.
2025. január 16-tól jelentős változás lép életbe az Ügyfélkapu rendszerében.
A megjelent hírek megfogalmazása sajnos könnyen félreérthető lehet a szolgáltatások elnevezése miatt, különösen azok számára, akik csak a címre pillantanak rá. ”Megszűnik az Ügyfélkapu!” cím alapján sokan azt hihetik, hogy január közepétől kizárólag a DÁP alkalmazás lesz használható.
Fontos tisztázni, hogy január 16-ától az egyszerű, felhasználónévvel és jelszóval történő belépés lehetősége szűnik meg. Ezzel együtt az elektronikus személyi igazolvánnyal, a telefonos azonosítással és az arcképes azonosítással való hitelesítés is kivezetésre kerül.
Az Ügyfélkapu+ továbbra is működik, csupán a jelenlegi Ügyfélkapu belépést egészíti ki egy kétlépéses hitelesítési eljárással, tehát már nem elég pusztán a felhasználóneved és a jelszavad a belépéshez, hanem egy külön kódot is meg kell adni, amit egy alkalmazás tud generálni.
Új regisztrációs folyamat
Azok, akik a Kormányablak meglátogatása nélkül szeretnének regisztrálni, kizárólag a Digitális Állampolgár (DÁP) mobilalkalmazás használatával tehetik ezt meg. Ehhez azonban 2021. június után készült és aktivált eSzemélyi igazolványra van szükség, amelynek PIN-kódját is ismerni kell. Fontos megjegyezni, hogy a DÁP alkalmazás csak a regisztráció több lépése után tájékoztatja a felhasználót arról, hogy az aktivált eSzemélyi nélkül a folyamat nem folytatható. Így, ha az eSzemélyi igazolvány nincs aktiválva, a regisztrációt sem lehet befejezni a DÁP-on keresztül.
A DÁP alkalmazás szerepe
A technológia fejlődése ma már egyértelműen azt célozza, hogy megkönnyítse az emberek mindennapi életét. A közigazgatási ügyintézés terén ezt a célt szolgálja a DÁP alkalmazás, amely 2024 szeptembere óta elérhető Android és iOS eszközökre. Az alkalmazás jelenleg mintegy 200 állami weboldalhoz biztosít mobilos hozzáférést, köztük olyan fontos felületekhez, mint például:
magyarorszag.hu,
EgészségAblak,
eSZJA.
Mi kell ahhoz, hogy digitális állampolgár lehess?
A 2022-ben elfogadott Digitális Állampolgárság Program célja, hogy a közigazgatás ügyintézése felhasználóbaráttá, egyszerűvé és kényelmessé váljon. Ennek érdekében a program biztosítja, hogy 2026-ig szinte minden közigazgatási ügyet online, akár mobiltelefonról is el lehessen intézni.
Alapfeltételek a DÁP használatához:
Személyazonosító okmány: 2021. június után készült, aktivált eSzemélyi igazolvány
14 év feletti életkor
Megfelelő okostelefon és magyar mobilszám
A DÁP alkalmazás fejlesztése
A program középpontjában a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás áll, amely folyamatosan bővül a felhasználói visszajelzések alapján. A kezdetekben csak a legfontosabb szolgáltatásokat kínálja, de 2026-ig további funkciókkal gazdagodik, hogy lefedje a közigazgatás teljes spektrumát.
A Digitális Állampolgárság Program így alapvetően átalakítja az állampolgári ügyintézést, egyre több lehetőséget kínálva a gyors, hatékony és kényelmes online ügyintézéshez.
2025-től várható fejlesztések a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban
I. negyedév
Szelfis azonosítás A Digitális Állampolgár mobilalkalmazásban még egyszerűbben lehet regisztrálni: elegendő lesz a személyi igazolványod vagy útleveled befotózása és egy szelfi készítése.
III. negyedév
QR-kódos bejelentkezés piaci szolgáltatóknál Bankok, közmű- és egyéb szolgáltatók felületeire is bejelentkezhetsz a mobilalkalmazással QR-kód segítségével.
Elektronikus aláírás piaci szolgáltatóknál Lehetőség nyílik dokumentumok elektronikus aláírására a Digitális Állampolgár alkalmazással.
IV. negyedév
Gépjármű adás-vétel Teljes körűen intézhetővé válik a gépjármű eladás vagy vásárlás folyamata a mobilalkalmazáson keresztül.
Fizikai okmányok kiváltása (pilot) Az alkalmazásban lévő tárcában minden okmány digitális változata elérhető lesz.
Jogosultság igazolása piaci szolgáltatóknál A szolgáltatók ellenőrizhetik az életkorhoz vagy kedvezményekhez kötött jogosultságodat a mobilalkalmazás segítségével.
2026-ban bevezetésre kerülő újdonságok
ePosta Könnyebb kapcsolattartás a közigazgatási szervekkel a digitális postafiókon keresztül.
eFizetés Az ügyintézés során felmerülő díjakat könnyen, átláthatóan és online fizetheted be.
A közigazgatás legfontosabb ügyeinek digitalizálása Lehetővé válik a legfontosabb közigazgatási ügyek teljes körű online intézése, személyes megjelenés nélkül, bárhonnan és bármikor
forrás: dáp.gov.hu
Érvek a DÁP mellett
A 21. század egyik legnagyobb kihívása és egyben lehetősége a digitalizáció teljes körű kiaknázása az élet minden területén. A Digitális Állampolgár alkalmazás bevezetése és fejlesztése ezt a folyamatot támogatja, több szempontból is kiemelkedő fontosságú.
Gyorsabb és kényelmesebb ügyintézés: Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy szinte bármilyen közigazgatási ügyet online, gyorsan és kényelmesen intézzünk. Ezzel megszűnik a személyes megjelenés szükségessége, amely időt, energiát és költségeket takarít meg az állampolgároknak.
Digitális biztonság és hitelesség: A szelfis azonosítás és az elektronikus aláírás bevezetése növeli az online tranzakciók biztonságát és hitelességét. Az új módszerek nemcsak kényelmesek, de megfelelnek a legmodernebb adatvédelmi és biztonsági elvárásoknak, ami elengedhetetlen egy digitalizált társadalomban.
Esélyegyenlőség: Az alkalmazás széles körű elérhetősége támogatja az esélyegyenlőséget azáltal, hogy vidéken és városokban egyaránt elérhetővé teszi a közigazgatási szolgáltatásokat. Az idősek és fiatalok számára egyaránt használható, az egyszerű regisztráció és a felhasználóbarát felület révén.
Alkalmazkodás a modern korhoz: A 21. században az emberek életének nagy része már most is okostelefonok köré szerveződik. A Digitális Állampolgár alkalmazás nemcsak illeszkedik ehhez a trendhez, hanem tovább is fejleszti azt azzal, hogy közigazgatási funkciókat integrál a mindennapi digitális eszközeinkbe.
Ugyan nem kötelező a használata, íme néhány ellenérv, amelyeket érdemes figyelembe venni, mielőtt teljesen átállnánk az új digitális rendszerre
Technológiai függőség növekedése: Az új rendszer nagyban támaszkodik az okostelefonokra és digitális alkalmazásokra, Ez hátrányos lehet azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő eszközzel, nem értenek a digitális technológiákhoz, vagy egyszerűen nem szeretnék az ügyintézést mobileszközökhöz kötni.
Hozzáférési problémák bizonyos társadalmi csoportok számára: Az idősebb generációk számára, akik kevésbé járatosak a digitális technológiákban, az új rendszer bonyolultnak és nehézkesnek tűnhet. Akik nem engedhetik meg maguknak a korszerű okostelefonokat, kimaradnak a kényelmi funkciókból. Az alacsony digitális írástudású emberek számára a rendszer használata kihívást jelenthet.
Technikai hibák és adatbiztonság: A digitális rendszerek mindig magukban hordozzák a technikai problémák, például szerverleállások vagy alkalmazáshibák kockázatát. Továbbá, az emberek sokszar aggódnak a személyes adataik biztonságáért, főként a személyi igazolványhoz és más érzékeny adatokhoz kapcsolódó folyamatok során.
A fizikai megoldások háttérbe szorulása: Az elektronikus és digitális megoldások előtérbe helyezése csökkentheti a személyes ügyintézés lehetőségét. Azok, akik jobban preferálják a hagyományos ügyintézést, úgy érezhetik, hogy kiszorulnak a rendszerből.
Az öreg kontinens államainak döntő többsége bő egy évszázaddal ezelőtt monarchia volt, mára azonban a köztársaság – mint államforma szinte egyeduralkodó lett Európában. Vannak azonban olyan országok, melyek államfői tisztségét továbbra is egy király – vagy adott esetben királynő tölti be. Ebben a cikksorozatban a legjelentősebb európai monarchiákat vesszük sorra.
Egyesült Királyság
Talán nem meglepő, hogy a monarchiák sorát az Egyesült Királyság említésével érdemes kezdeni, hiszen a brit uralkodók már a Brit-Birodalom felemelkedése óta – bő két évszázada a világ leginkább ismert vezetői. A brit királyi család a 19. század második felétől egészen a II. világháborúig a világ vezető hatalmának államfőit adta. A birodalom 1922-ben érte el legnagyobb kiterjedését, ekkor a világ szárazföldjeinek nagyjából egynegyedét irányították Londonból, a brit uralkodó pedig több, mint 450 millió alattvalóval bírt. A birodalom státuszát kétségkívül Victoria királynő alapozta meg, aki 1837-től egészen 1901-ig töltötte be pozícióját. Uralkodása alatt a birodalom gyors növekedése volt jellemző, melyet az ipari forradalom fűtött. Victoria uralkodását a 20. századi Egyesült Királyságban nagy nosztalgia övezte.
Az idős Victoria királynő portréja
Forrás: immediate.co.uk
A brit monarchia a 19. és 20. század folyamán is stabil tudott maradni olyan nemzetközi folyamatok ellenére, mint pl.: a bolsevizmus elterjedése az első világháborút követően, vagy az európai monarchiák felbomlása a 20. század első felében. Ebben nagy szerepe volt az alkotmányos monarchia létrejöttének, mely már a 19. században is népképviseleti legitimációt adott a brit törvényhozásnak és kormányzásnak. A brit uralkodó szerepe egyre inkább reprezentatívvá vált. Ezt jól példázza az Egyesült Királyság második világháborús helytállása, melyben a háborút érintő operatív kérdésekben – az azt megelőző évszázados hagyományokkal ellentétben – nem a király, hanem a kormányfő és szakmai stábja volt illetékes. A királyi család – VI. György, felesége és lányai, köztük Erzsébet hercegnő inkább az ellenállás jelképeként, érzelmi hatás kifejtése végett szerepeltek a nyilvánosságban.
1953-ban, II. Erzsébet koronázását élőben vetítették a televízióban, mely a brit királyi család nemzetközi ismertségét tovább növelte. Erzsébet 70 éves uralkodása során egyébként is visszatérő és kiemelt fontosságú kérdés volt a nyilvánosság előtti szereplés és a királyi család, valamint a monarchia, mint államforma megítélése. Erzsébet – különösen uralkodása utolsó évtizedeiben – igyekezett modernizálni a monarchia intézményét a transzparencia erősítésével és a pazarló, költséges események mellőzésével. Emellett a királyi család számos tagja rendszeresen állt ki a nyilvánosság felé, hogy interjúkat adjon, vagy csak megjelenjen az ország polgárai között, ezzel erősítve az alattvalók bizalmát.
Erzsébet és férje, Fülöp herceg egy nyilvános eseményen üdvözli a tömeget
Forrás: Telegraph
A királyi családot természetesen sok botrány is övezte, elég ha csak III. Károly feleségét, Diana-t érintő kérdésekre, vagy a Károly fiai között elmérgesedett viszonyra gondolunk. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a világ egyik legismertebb és népszerűbb uralkodói családja minden bizonnyal még hosszú ideig hozzájárul a monarchia fennmaradásához az Egyesült Királyságban.
Monaco
Európa egyik legkisebb állama szintén monarchia, mely nemzetközi jelentőségét tekintve ugyan jóval elmarad az Egyesült Királyságtól, története rendkívül izgalmas és fordulatokkal teli. Monaco történelme elválaszthatatlan a hercegségtől, mint államforma, hiszen a Grimaldi-ház 1292. óta vezeti a világ jelenleg második legkisebb államát. A monacói monarchia története a 19. századig szinte megegyezik a térség többi államával. 1863-ban azonban III. Károly herceg azonban megalapította az ország első kaszinóját, mely Monaco történelmében azóta is megkülönböztetett fontosságú. A szerencsejáték, fényűzés, luxus és turizmus azóta is az ország gazdaságának motorja, így kijelenthető, hogy Károly herceg jól ismerte fel az emberi természet szükségleteit a 19. század közepén.
I. Albert herceg 1911-ben olyat tett, melyet nagy valószínűséggel egyetlen másik európai uralkodó sem tett volna, hiszen ő maga adott utasítást a monacói alkotmány megalkotására, melynek célja az uralkodó egyeduralmának felszámolása és egy népképviseleten alapuló politikai rendszer megalkotása volt. Az alkotmányozás után 1956-ban került újra Monaco a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor a herceg Grace Kelly hollywoodi filmsztárt vette el feleségül. Valószínűleg az volt az első a monacói történelemben, amikor az uralkodó egy magánál jóval híresebb személlyel házasodott.
I. Albert monacói herceg
Forrás: Britannica
A monarchia jelenlegi helyzetét nem fenyegeti elégedetlenség a nyilvánosság részéről, épp ellenkezőleg: a Monaco-ban zajló nemzetközi események (pl.: Forma-1) közkedvelt vendégei a hercegi család tagjai. A Grimaldi-ház uralkodását az utódlás szempontjából sem fenyegeti probléma, hiszen Albert herceg és Charlene hercegné két fiatal trónörököst is nevel. A több, mint 700 éve uralkodó Grimaldi-család így jó eséllyel a 21. században is Európa uralkodói házainak sorát erősítheti.
