Reaktor

Fejfájás, kimerültség és alvászavar, általános rossz közérzet vagy idegrendszeri problémák: mind találkozhattunk már ezekkel a tünetekkel, főként a borús, téli napokon. Az időjárási körülményektől eltekintve, kevesen gondolnak arra, hogy ezek hátterében látásprobléma állhat, melynek korrigálása létfontosságú minden korosztály esetében.

Látásunk, mint egyik legfontosabb érzékünk egészsége szorosan összefügg az életminőséggel és a teljesítménnyel, melyeknek maximalizálására törekszünk az iskolapadban, később a munkahelyünkön. Ennek megvalósításban nagy segítségünkre van a különböző életviteli tanácsok – például vitamindús táplálkozás, megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás és alvási idő - betartása, ugyanakkor nem lehet eltekinteni olyan genetikai és környezeti tényezők szerepétől, amik az egészséges életmód ellenére is teljesítményrontók. Erre kimondottan aktuális példa a myopia, másnéven rövidlátás.

A rövidlátás olyan látáshiba, melynek során a nagyobb távolságra lévő dolgok elmosódottá válnak. Ez azért történik, mert a szemünkbe érkező párhuzamos fénysugarak a szemgolyón áthaladva az ideghártya (retina) előtt találkoznak, emiatt csak a kis távolságra levő tárgyak jelennek meg teljes élességükben.

Ennek a jelenségnek kétféle változata létezik, az egyszerű és a betegségnek minősülő myopia. Az egyszerű myopia főként gyermekkorban alakul ki, progressziója körülbelül 24-25 éves korig tart, ekkor általában stabilizálódik. A szemészeti vizsgálaton a fénytörési zavarokon kívül nem lehet megállapítani egyéb rendellenességet, a szemgolyó alakja normális. A Myopia.hu oldalon írtak alapján a szemüveg viselése ugyan korrigálja ezt a problémát, de nem feltétlenül szünteti meg. A rövidlátás folyamatosan haladhat előre, a 25 év feletti romlás lehetősége sem kizárt. Itt érdemes megemlíteni, hogy

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója és a Látás hónapja 2023 kampány myopia szakértője, megerősítette, hogy a világszerte tapasztalt növekvő tendencia Magyarországon is egyértelműen észlelhető. Különösen a 18 év alatti fiatalok esetében volt nagyobb arányú növekedés, ami részben a digitalizációnak tudható be. A szemek mindennapos megerőltetése a kis és nagyon közeli képernyőkre fókuszálva erősen befolyásolhatta ezt a növekedést, de emellett a genetika is szerepet játszik a rövidlátók számának megnövekedésében. Kimutatható még továbbá, hogy negyven év felett már magától öregszik a szem, még inkább indokolt a látásunkra kellő figyelmet fordítani. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a kisebb (például általános iskolás) gyerekek nem ismerik fel, hogy nem látják jól a távolabb levő tárgyakat, de szüleik, illetve tanáraik gyaníthatják ennek okát, amikor a gyerekek hunyorogva és ráncolt homlokkal nézik a táblát vagy a televíziót, nagyon ráhajolnak a könyvre vagy a füzetre olvasás és írás közben, vagy gyakran panaszkodnak fejfájásra, nem érdeklődnek a távoli látást igénylő tevékenységek iránt. 

Kép: https://www.aao.org/eye-health/tips-prevention/misight-orthok-atropine-myopia-nearsighted-child

Mit tehetünk a rövidlátás fokozódása ellen?

 Szakértők szerint a myopia progressziójával történő küzdelemben a rendszer, rendszeresség lehet a kulcsszó. Egyrészt, a folyamatos közeli fókusz - vagy ahogy a szakmában nevezik; ’közelnézés’ - miatt szükséges mindennapjainkba bevezetni az ún. 20-20-20 szabályt, melynek lényege a szem 20 percenként történő pihentetése. A másik két szám pedig azt jelöli, hogy érdemes egy tőlünk cirka 20 lábra eső (körülbelül 6 méter) pontot kiszemelni, majd 20 másodpercen keresztül nézni azt. Ha lehetőség van rá, megéri ezt a gyakorlatot a szabadban végezni, ugyanis a rövidlátás kialakulásának másik oka az állandó, zárt térben végzett monoton tevékenység lehet. Ez a rutintevékenység a szemben kialakuló alkalmazkodási görcs leküzdésében segít.

Emellett a rendszeresség még úgy is értelmezendő, hogy évente legalább egyszer szükség van látásunk ellenőrzésére. Erre ad lehetőséget a Magyar Optikus és Optometrista Szövetség (MOOSz) minden évben megrendezésre kerülő kampánya, mely az említett látásélességhez köthető, örökölt vagy külső környezeti hatások miatt kialakult problémák ellenőrzésére igyekszik felhívni a figyelmet. Az Október a látás hónapja!című programjuk keretében a kampány résztvevő optikái együttműködésével, országszerte közel háromszáz szaküzletben biztosítanak díjmentes látás-, illetve szemüvegellenőrzést és szaktanácsadást.

Idén éppen a fentebb ismertetett tendenciák miatt a Myopia Kontroll Tanácsadás került a program fókuszába. Ezesetben érdemes megemlíteni, hogy maga a program nem nyújt ingyenes Myopia Kontroll látásvizsgálatot, hiszen annak vizsgálata egy technikailag összetettebb és időigényesebb folyamat, de a kampányoptikák szakértői és szemészorvosai segítenek rámutatni a rendellenességekre és megválaszolják a felmerülő kérdéseket. Szabadi Zsolt, az MOOSz elnöke szerint a kampány időintervalluma sem véletlen, hiszen az iskola- és munkaszezon aktív megkezdése különös terhet ró mindenkire, így fontost fényt deríteni az esetleges látásromlásra, hogy az ne hátráltasson senkit mindennapi tevékenységében. Továbbá hozzátette, hogy a maximális éleslátás élménye mindenkit megillet, így érdemes évente legalább egy alkalommal egy kis időt a látásellenőrzésre fordítani.

Kép :https://albaoptika.hu/latas-es-szemvizsgalat/

A 2022-es országgyűlési választás relatív győztese a Mi Hazánk Mozgalom volt, amely a Jobbikból való kiválását követően saját jogán is képes volt parlamenti jelenlétre szert tenni. Azonban komoly vita van arról, hogy a radikális jobboldali párt mennyiben önálló szereplője a magyar pártarénának. Elemi erejű ellenérzést váltott ki a baloldali és liberális ellenzéki pártok körében a párt választási törvény módosítására irányuló javaslata, mivel az restaurálná az ellenzék által dominált Budapest választási szisztémáját. A Mi Hazánk azonban tartózkodott a szavazáson, mivel azt összekötötték az országgyűlési választások arányosabbá tételével.

A kormánypárti többség viszont ennek ellenére visszahozta a 2014 előtti listás rendszert a főváros esetében. 2014 óta a Közgyűlés összetételét a kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bejutók adták. A városatyák a változás értelmében listás rendszeren keresztül kerülnek a Közgyűlésbe, ahol az országgyűlési rendszerhez hasonlóan 5%-os küszöböt kell átugrania a pártlistáknak. Érdekesség, hogy egy telexes elemzés szerint ez a módosítás nem feltétlenül eredményezne több mandátumot a Fidesz számára. Az egyedüli lehetséges nyertesei a reformnak a Mi Hazánk és a Kutyapárt lehetnek. Utóbbi esetében az erős fővárosi jelenlétnek köszönhetően reális lehet az egy mandátum.

Amennyiben az ellenzéki szavazók újra elkezdenek kiábrándulni a baloldali és liberális ellenzéki pártokból, akkor a kettő mandátum is lőtávolságon belül lehet Kovács Gergelyéknek. Toroczkaiék esetében korántsem ennyire egyszerű az egy mandátum megszerzése. A párt a 2022-es választást követően ugyan erősödött, azonban jelenleg stagnál a támogatottsága, a Jobbiktól elpártoló és a Fidesznél kikötő nemzeti radikális szavazók úgy tűnik még nem fedezték fel a Mi Hazánkot annyira, hogy módosítsanak a pártpreferenciájukon. A Mi Hazánkra fokozottan érvényes a vidék pártja jelző, a fővárosi támogatottsága alulmarad az országosnak. Ennek ellenére, ha megtalálja a Toroczkai-párt azokat az ügyeket, amelyekkel ha rövid időre is, de formálni tudja a napirendet, lehet, hogy lesz egy radikális jobboldali tagja a fővárosi Közgyűlésnek a 2024-es önkormányzati választást követően.

Sokak úgy vélik, hogy a Mi Hazánk javaslatát igazából a Fidesz dolgozta ki és küldte el a "szatelitpártnak", az csak előterjesztette és az egész folyamat csak egy színjáték volt. Gyakori vád a Fidesz jobboldali ellenzéki pártjával szemben, hogy az nulla autonómiával rendelkezik, a Fidesz "laboratórium-pártja", szatellitpárt és még lehetne sorolni. Az úgynevezett szatellitpártok olyan tekintélyelvű rendszerekben léteztek, ahol a valódi pluralizmustól félő elit adni akart a látszatra; ezért megengedték néhány megbízható politikusnak, hogy a rendszer logikáján belül, azt meg nem kérdőjelezve működtethessenek ellenzékinek tűnő pártokat. Akik ilyen véleményen vannak, azok nagy eséllyel magának a magyar politikai rendszer demokratikus jellegét is megkérdőjelezik, annak ellenére, hogy Toroczkai László előszeretettel hívja fel arra a figyelmet, hogy a frakciója többször szavaz együtt az ellenzékkel, mint a kormánypártokkal.

A Mi Hazánk megítélése tehát nagy mértékben összefügg azzal, hogy ki hogyan ítéli meg a magyar demokráciát. Akik úgy gondolják, hogy Magyarország már nem demokrácia, hanem autokrácia/diktatúra, azok egyértelműen a "Fidesz nácitagozataként" fogják számontartani a pártot. A magyar demokrácia megítélése olyannyira polarizált lett, hogy már szinte el sem lehet képzelni, hogy létezhet olyan ellenzéki pozíció, ami eltér attól, amit a baloldali pártok képviselnek. Toroczkai László egyik első felszólalásában jelezte, hogy bármilyen javaslatot hajlandók megszavazni akár a kormánypártok akár az ellenzék részéről, ha arról ők azt gondolják, hogy a nemzet érdekét szolgálja.

A magyar politika számára ez a magatartás nem véletlenül "idegen", hiszen a szekértábor-logika számára értelmezhetetlen attitűd. A Mi Hazánk úgynevezett "konstruktív ellenzékisége" más országok számára cseppet sem idegen. A képviseleti demokrácia egyik velejárója, hogy több párt verseng ugyanazon választók kegyéért. Természetesen a különböző törésvonalak mentén kialakulhatnak olyan választói tömbök, amelyek következetesen kitartanak egy-egy párt mellett, nem szavaznak át az "ősellenségre". Azonban létezhetnek olyan szavazók, akik úgy ítélik meg, hogy "A" és "B" pártok között nincs akkora távolság, így képesek változtatni az eredeti elgondolásukon, amely átszavazásban is kifejeződhet.

A Mi Hazánk és a Fidesz esetében a szavazók egy rétege számára van átjárás, hiszen a Jobbik néppártosodásának köszönhetően sok volt jobbikos szavazó tért át a Fideszhez, azonban ugyanezért a szavazókért az új nemzeti radikális párt is beszállt a "ringbe". Az LMP kivételével az ellenzék "lemondott" arról, hogy a kormánypárti szavazók felé nyissanak, így a rendre csak ugyanazt a tortaszeletet osztják el újra és újra. Az LMP megpróbál egyfajta "higgadt" ellenzékiséget képviselni a "hisztis" ellenzékkel szemben. Ez kimondatlanul is arra irányul, hogy olyan potenciális szavazók számára legyen az LMP alternatíva, akik kiábrándultak a bal és jobboldal közötti feszült politizálásból és békére vágynak.

Az elmúlt hónapok reakciói alapján nem szükséges felidézni, hogy hogy változott az LMP megítélése a baloldali ellenzéken belül. Az ellenzéki pártok és szavazói számára továbbra is páriának tűnik mindenki, aki nem fogalmaz meg olyan vehemens kritikákat a kormánypártokkal szemben, mint az "elvárt". Vajon ez lenne az, amin az ellenzéknek érdemes lenne változtatnia annak érdekében, hogy eredményesebben tudjon politizálni? Az olyan pártok szerepének értelmezésében mint a Mi Hazánk Mozgalom komoly szerepet játszik a magyar demokrácia megítélése - vagy elítélése. Az utóbbinak komoly társadalmi támogatottsága van, így értelemszerűen népszerű is. Mindennek ellenére az ellenzék legfőbb céljának szempontjából ugyanakkor kontraproduktív is, hiszen nem teszi lehetővé az olyan jellegű kooperációt, ami az ellenzékiség különböző fokán lévő pártok között valósulhatna meg, ami ténylegesen veszélyes is lehetne a kormánypártokra.

Élvezze Budapest varázsát az ünnepi időszakban, amikor a város téli csodaországgá változik. Az idei karácsony varázslatos hangulata igazán különleges, és mindennek középpontjában a kötelezően látogatandó budapesti karácsonyi vásár áll. A 2023. november 18-tól 2024. január 1-jéig nyitva tartó piac az ünnepi hangulat központi központja, amely a hagyományos magyar kézműves mesterségek, a kulináris élvezetek és az ünnepi szórakozás egyedülálló keverékét kínálja. Ha olyan ünnepi élményre vágyik, amely ötvözi a történelmi nevezetességek varázsát az évszak melegségével, a budapesti karácsonyi vásár a tökéletes úti cél.

Készüljön fel, hogy elragadja Budapest varázslatos ünnepi hangulata! Képzelje el, ahogy a város téli csodaországgá változik, miközben a káprázatos díszítésekkel és csillogó fényekkel díszített, bájos utcákon sétál. Budapest történelmi nevezetességei, mint például az ikonikus Szent István-bazilika és a Lánchíd, az ünnepi szezonban különleges varázst árasztanak, és varázslatos élmények hátterévé válnak. A levegő megtelt az öröm szellemével, a hangulat pedig egyenesen megbabonázó. Ez az az időszak, amikor Budapest gazdag történelme zökkenőmentesen keveredik az ünnepi hangulattal, felejthetetlen ünnepi hangulatot teremtve, amely ámulatba ejt. Vegye hát fel a legbújósabb sálját, és fedezze fel a város nevezetességeit, amint azok életre kelnek a karácsony melegségétől és varázsától.

Merüljön el a magyar kultúra vibráló szövevényében a budapesti karácsonyi vásáron, ahol a levegő megtelik a hagyományos finomságok csábító illatával, és az utcák ünnepi fényekben pompáznak. Sétáljon végig a piac standjain, amelyek mindegyike a hagyományos magyar kézműves és kézműves termékek gazdag tárházával van megrakva. A bonyolult szövésű textíliáktól a kézzel készített díszekig ez a tökéletes alkalom, hogy hazavigye az ország gazdag örökségét tükröző egyedi és hiteles szuveníreket. Akár a hímzett népművészet varázsa, akár a kézzel készített csecsebecsék varázsa vonzza, a budapesti karácsonyi vásár olyan kellemes vásárlási élményt ígér, amely túlmutat a hétköznapokon.

A budapesti karácsonyi vásár szívében kényeztesse ízlelőbimbóit a magyar specialitások ízeivel. Kezdje a Kéményes kaláccsal, egy édes és tésztás magyar csodával, amelyet mindenképpen meg kell kóstolnia. Ismerje meg ezeknek az ünnepi finomságoknak az elkészítésének lenyűgöző folyamatát, és élvezze az örömöt, amit okoznak. Merüljön el a Glogg néven ismert magyar forralt bor melegségében és gazdag ízében, ahogy az beleszövődik a magyarországi ünnepi hagyományokba. Igyon egy kortyot, és tapasztalja meg ennek az ünnepi italnak a vigasztaló ölelését. Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy elmerüljön a helyi konyha világában, arra ösztönözve a látogatókat, hogy kényeztessék magukat az autentikus magyar ételekkel. A Kürtőskalácstól (kéményes kalács) a lángoson (sült laposkenyér) át a hagyományos kolbászokig a piac ínycsiklandó ízek sokaságát kínálja, amelyek megragadják a magyar karácsonyi hagyományok lényegét.

A budapesti karácsonyi vásár szívében kényeztesse ízlelőbimbóit a magyar specialitások ízeivel. Kezdje a Kéményes kaláccsal, egy édes és tésztás magyar csodával, amelyet mindenképpen meg kell kóstolnia. Ismerje meg ezeknek az ünnepi finomságoknak az elkészítésének lenyűgöző folyamatát, és élvezze az örömöt, amit okoznak. Merüljön el a Glogg néven ismert magyar forralt bor melegségében és gazdag ízében, ahogy az beleszövődik a magyarországi ünnepi hagyományokba. Igyon egy kortyot, és tapasztalja meg ennek az ünnepi italnak a vigasztaló ölelését. Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy elmerüljön a helyi konyha világában, arra ösztönözve a látogatókat, hogy kényeztessék magukat az autentikus magyar ételekkel. A Kürtőskalácstól a lángoson át a hagyományos kolbászokig a piac ínycsiklandó ízek sokaságát kínálja, amelyek megragadják a magyar karácsonyi hagyományok lényegét.

Míg a budapesti karácsonyi vásár az ünnepi öröm jelzőfénye, a Financial Times három másik varázslatos piacra is rávilágít, amelyek felfedezésre várnak. A németországi Kölnben több piac is az ünnepi hangulat jegyében telik, amelyek mindegyike egyedi élményt nyújt. Merüljön el a Markt der Engel varázslatában, ahol csillogó fények százai teremtenek égi hangulatot, vagy fedezze fel a szeszélyes Nikolausdorfot, amely a 13. századi Hahnen-kapu fenséges hátterével a Szent Miklós történetét meséli el.

Berlin, a történelem és a modernitás metszéspontjában fekvő város mintegy 80 karácsonyi vásárral büszkélkedhet, köztük a Gendarmenmarkt téren található nagyszabású Weihnachtszauberrel. Itt rengeteg a művészeti és kézműves termék, ami festői környezetet teremt, és tökéletes azok számára, akik az ünnepi hagyományok modernebb értelmezését keresik. Ha adrenalinlöketre vágyik, látogasson el a Potsdamer Platzon található Winter Worldbe, ahol a téli sportok állnak a középpontban: szánkózás, curling és egy gyerekbarát korcsolyapálya várja. Salzburg, Ausztria, Mozart szülővárosa, arra hívja a látogatókat, hogy gyönyörködjenek az ősi hagyományok szépségében. A 15. századot idéző piaci bódékban kézzel kötött zoknikat mutatnak be, és nyugodt hátteret nyújtanak a dóm előtt naponta megrendezett ingyenes koncertekhez. Vegyen részt az ünnepi hangulatban a keddi énekléseken, merüljön el a karácsonyi dalok megnyugtató dallamaiban. Ezek a Financial Times által ünnepelt topjelöltek az élmények faliszőnyegét ígérik, így kellemes alternatívák azok számára, akik Budapest csodáin túl is szeretnék kitágítani ünnepi látókörüket.

Az ünnepi időszak beköszöntével Budapest téli csodaországgá változik, csillogó fényekkel, varázslatos piacokkal és a szívet rabul ejtő hangulattal. Magyarország fővárosának szívében a karácsonyi vásár varázsolja el a helyieket és a látogatókat egyaránt, hogy átadják magukat a hagyományos magyar finomságok, például a kéményes kalács és a forralt bor melegének. A levegőt az ünnepi énekek dallamai töltik meg, és a történelmi nevezetességek háttere varázslatos hangulatot kölcsönöz az élménynek. A magyar kézművesség gazdag szövevényétől a Szent István-bazilika vidám hangulatáig a budapesti karácsonyi vásár nem csupán egy esemény, hanem az öröm, a közösség és az ünnepi időszak időtlen varázsának ünnepe. Merüljön el az ünnepi forgatagban, teremtsen kedves emlékeket, és hagyja, hogy a budapesti karácsony varázsa még sokáig megmaradjon a szívében, miután az évszak elszállt.

II. rész:

Az előző cikkünkben kifejtettük német-francia javaslat néven elhíresült Európai Uniós reform tervezetnek a jogállamisági eljárással kapcsolatos és néhány az intézményi keretekre vonatkozó módosítási koncepcióját. Ebben a cikkben pedig a többsebességes Európa elképzelését és az Európai Uniós csatlakozási feltételek új 9 pontjának ötletét fejtjük ki.

 Az Európai Unió megreformálása:

A javaslat írói meghagynák a jelenlegi Európai Unióról szóló Szerződésekben azokat az elemeket, amiket a tervezet alapján konszenzus hiányában nem lennének képesek megváltoztatni. Ugyanakkor új együttműködési kereteket hoznának létre az Európai Unión belül és azon kívül. Ezzel megkerülve a konszenzuális döntések meghozatalának nehézségeit az EU-n belül, illetve új integrációs területeket lérehozván az Európai Unión kívűl az ahhoz kötődni kívánó országok körében. Ez az elképzelés a többsebességes Európa néven vált ismertté.

Többsebességes Európa:

A Többsebességes Európa 4 szintből állna, úgymint:

1. A Belső Kör
2. Az Európai Unió
3. A Társult Tagok
4. Európai Politikai Közösség

2030-ra alkalmassá szeretnék tenni az Európai Uniót további tagállamok csatlakozására, ugyanakkor ehhez szerintük egyelőre reformokra van szükség, mivel az EU nem áll készen a bővítésre. A többsebességes Európa elképzeléssel és a különböző országcsoportok közötti differenciálással az Európai Uniós célok hatékonyabb elérését szeretnék megalapozni..

1. Belső kör:

Egy az Európai Uniós tagállamokon közötti belső kört szeretnének létrehozni, amit a közös értékekkel rendelkező országok szoros közösségeként képzelnek el, mélyebb szintű integrációt alkalmazva. A szervesebb integrációs elképzelésükhöz hasonló példának gondolják azon országok közösségét, akik tagjai a schengeni övezetnek vagy az eurozónának. Az integrációt szeretnék bővíteni például a klímaügyi, energiaügyi és adóügyi területeken is

2. Az EU:

Az Európai Unió jelenlegi formájában.

3. A Társult Tagok:

Ide tartoznának az Európai Unióba csatlakozni kívánó országok. Nincsenek leírt politikai kötelezettségeik, ugyanakkor az Európai Uniós közös elvekhez és értékekhez való elkötelezett közeledésük elvárt, olyan területeken például, mint a demokrácia vagy a jogállamiság.

A részvétel központi eleme az egységes piacban való részvétel lenne. Az Európai Parlamentben és a Bizottságban nem vehetnének részt, ugyanígy a Tanácsban se lenne szavazatuk, de ott lenne hozzászólási joguk. Emellett a releváns EU-s ügynökségeken felajánlanák számukra a társult tagságot,

Ugyanakkor az Európai Bíróság joghatása alá esnének, befizetési kötelezettségük lenne az Európai Uniós költségvetésbe, (pl. a közös intézményi költségek fedezésébe), illetve nem férnének hozzá a kohéziós vagy a mezőgazdasági alapokhoz sem.

Ez a formáció szerintük leegyszerűsítené az olyan országokkal való együttműködést is, mint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok (Izland, Norvégia, Liechtenstein), Svájc vagy az Egyesült Királyság.

4. Európai Politikai Közösség (European Political Community - EPC)):

A külső kör az Európai Politikai Közösség nem tartalmaz a közös piachoz való hozzáférést, geopolitikai közeledést viszont igen, illetve politikai együttműködést, például szakpolitikák terén, úgymint a biztonság-, energia-, környezet- és klímapolitika, ahol kölcsönös célok fogalmazhatóak meg.

Ennek lehetnek intézményi strukturális alapjai is, amik tovább fejlődhetnek egy megegyezéssé. Így akár szabadkereskedelmi együttműködések is létrehozhatóak és a fent említett szakpolitikai területeken is kooperáció alakítható ki, pl. egy energiaügyi unió keretében. Egy minimum közös alap minden résztvevőtől elvárt, mint például az Európa Tanácsban és az Emberi Jogok Európai Egyezményében való részvétel.

2030-ra szeretnék, hogyha kész lenne az EU új országok csatlakozására. Amelyek csatlakozását kisebb csoportban támogatnák.

A csatlakozási feltételek 9 pontja:

A csatlakozási feltételekhez egy elvi alaprendszert szeretnének létrehozni, amit 9 pontban fogalmaztak. Az első 5 pontot a csatlakozási kérelemhez való jogosultságról, az utolsó 4-et pedig a kérelem dinamikájára vonatkozólag.

• 1. Először az Alapok Elv:
  • Első és legfontosabb az EU-s elveknek való megfelelés, ami már a közös piachoz való csatlakozásnál is elvárt, például a jogállamiság és a demokratikus elvek tekintetében.
• 2. Geopolitikai Elvek:
  • A csatlakozó országoknak teljesen egyhangba szükséges kerülni az Európai Uniós kül- és biztonságpolitikával, beleértve az EU-s szankciós politikát és az ENSZ Alapokmányát is.
• 3. Konfliktus megoldási elv.
  • Nem csatlakozhatnak olyan országok, akik tartós fegyveres konfliktust viselnek. Illetve olyan országok sem, akik egy tagjelölt országgal vagy tagállammal területi konfliktusban állnak.
• 4. Technikai és pénzügyi támogatás elv:
  • Az Európai Unió nyújtson segítséget a csatlakozási célok elérése érdekében a csatlakozó országoknak.
• 5. Demokratikus legitimitás elve:
  • A demokratikus legitimitást támogassa az Európai Unió a csatlakozási folyamat során. Becsatlakozhassanak a csatlakozni kívánó országok lakosai az Európai Uniós demokratikus diskurzusokba, vitákba, a csatlakozási folyamat megértésébe, a dezinformáció elleni harcba.
• 6. Egyenlőségi elv:
  • A csatlakozási feltételeket mindenki számára egyenlővé kell tenni
• 7. Rendszerezési elv:
  • A csatlakozást a csatlakozni kívánó országok fokozatos integrálása előzi meg például a szabadkereskedelmi övezetbe. Az ágazati integrációt és az EU-s intézményekben való részvételi jogot úgy gondolják még részletesebben ki kell dolgozni.
• 8. Reverzibilitás elve:
  • Hogyha egy tagállam integrációja előrehaladott, ugyanakkor a csatlakozási kritériumok sérülnek, akkor az integráltságát ennek megfelelően vissza kell építeni.
• 9. A minősített többség elve:
  • A csatlakozási folyamat stádiumai közötti lépéseket minősített többséggel fogadhassák el a tagállamok, így kiküszöbölve, hogy egy tagállam nemzeti érdekeiből adódóan megvétózhassa azt. Ugyanakkor a végleges csatlakozást dupla konszenzussal lenne szükséges megszavazni, azaz, az összes tagállam belegyezése lenne hozzá szükséges, illetve a csatlakozásnak a nemzeti parlamentekben történő ratifikálása is kritériuma lenne.

Lesz-e EU Reform?

Az Európai Unió 3 évtizedes története során ment már keresztül intézményi reformokon, a legutóbbi nagy mértékű változtatást a 2009-es Lisszaboni Szerződés jelentette. Azóta is felmerültek időről-időre módosítási javaslatok. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban a reformok említése egyre gyakoribbá vált és megjelent az ebben a cikkben is tárgyalt német-francia javaslat, amit az EU 2 legnagyobb népességű tagállamának felkért szakértői készítettek el. Ezt követően az októberi választásokon a lengyelországi PIS-nek nem sikerült megszereznie a kormányalakításhoz szükséges többséget, így Donald Tusk az Európai Parlament korábbi elnöke lehet a következő lengyel kormányfő. Mindezek által a következő időszakban felerősödhetnek az Európai Uniós reformok megvalósítására tett intézkedések.

Aktualitások

Az utóbbi hónapokban egyre több az Európai Unió megreformálása tett javaslat látott napvilágot. Elég csak a széles körű módosításokat előirányzó 120 oldalas Verhofstadt jelentés-tervezetre gondolni.

A legnagyobb port azonban a német-francia javaslat néven elhíresült tervezet kavarta, amelyet a 2 legnagyobb európai uniós tagállamból felkért szakértők dolgoztak ki. A javaslatot elolvastuk, a cikkben ennek részletei olvashatóak.

Jogállamisági Eljárások:

Az Európai Bizottság 2022-ben jogállamisági eljárást indított Magyarország ellen, így a jogállamisági eljárást érintő módosítások kifejezetten érdekes lehetnek.

A javaslat indítványozza, hogy az Európai Unióról Szóló Szerződés 2-es cikkelye alapján lehessen jogállami alapon szankciókat bevezetni, illetve az olyan területeken történő szisztematikus visszaélések esetén is lehessen eljárást indítani, mint a demokrácia, a szabad és tisztességes választások, a média szabadsága vagy az Alapjogi Chartában megfogalmazott alapvető jogok.

A 7-es cikkely szerinti eljáráson is módosítanának. A teljes konszenzus minusz 1 tagállam, helyett elegendővé tennék a 80%-os többséget az eljárás elindításához. Az ügy előrehaladásához különböző kötelező döntési határidőket írnának elő. Valamint az eljárást megkezdését követő 5. évben automatikus szankciókat vezetnének be az ügyben érintett tagállammal szemben, a megkezdést követő 10. évben pedig növelnék a szankciók mértéket. Erre a változtatásra az eljárás felgyorsítására tett törekvésként tekintenek.

Intézményi Reformok - Kevesebb Biztos, Több Jogállamiság

Intézményi területen több módosítással élnének

• Létrehoznának egy új Európai Uniós intézményt az Átláthatósági és Feddhetetlenségi Hivatalt, amely az Uniós szerveket felügyelné a tisztesség, az átláthatóság és a korrupcióellenesség szempontjából.
• Az Európai Unió Tanácsának (Miniszterek Tanácsa) elnökségi ciklusait megváltoztatnák, az eddigi 3-as elnökség helyett - amikor 1,5 éven keresztül fél évente váltotta egymást a 3 elnöklő tagállam -, 5-ös elnökséget hoznának létre, ami 2 és fél évre, fél Európai Uniós ciklusra szólna, ahol szintén fél évente váltaná egymást az 5 tagállam a soros elnökségben. Ehhez kapcsolódóan a Többéves Pénzügyi Keretet, az Európai Unió kvázi költségvetését 7 év helyett 5 évesre terveznék és hozzá igazítanák a képviselői ciklusokhoz.
• Létrehoznák a Legfelsőbb Bíróságok és Törvényszékek vegyes kamaráját, ami egy mélyebb jogi és törvénykezési együttműködést biztosítana a tagállamok számára.
• Átírnák a minősített többség definícióját, ami eddig a tagállamok 55%-át és népességének 65%-át jelentette. Ami a változtatásokat követően a tagállamok 60%-át, és a népesség 60%-át jelentené. Ugyanakkor a módosítások mellett továbbra is előfordulhatna az a szituáció, hogyha a legnagypbb 3 népességgel tendelkező ország a 27 tagországból 3 blokkolna egy minősített többséggel meghozandó döntést, akkor annak a döntésnek semmiképp nem lenne meg a kellő támogatottsága.
• Növelnék az Európai Uniós költségvetést a növekvő feladatokra és terhekre hivatkozva.
• 2029-ig az Európai Uniós választásokat harmonizálnák minden tagállamra vonatkozólag.
• Maximalizálnák az Európai Parlamenti képviselők számát 751 főben
• Indítványozzák, hogy az Európai Bizottságban tagállamok kétharmada vegyen részt biztosi szinten, az eddigi egyenlő képviselet elvével szemben. Hogyha ez a változtatás nem élvezne kellő támogatottságot indítványoznák, hogy építsenek hierarchiát a biztosi rendszerbe és lennének vezető biztosok és biztosok.
• Mielőtt további tagállamokat vennének fel az Európai Unióba előtte támogatnák, hogy a jelenlegi konszenzust megkövetelő kérdéskörökben konszenzus helyett kétharmados többségre legyen szükség, kivéve a kül-, biztonság- és védelmi politikában. Mindezzel egyhangban kezdeményeznék, hogy ezen ügyekben az EP, rendes eljárási döntésmenetben hozzon döntést, ezzel erősítve egy kvázi kétkamarás rendszert az Európai Unión belül.
• Támogatnák a közös Európai Uniós hitelfelvételeket, amivel adott esetben kedvezőbb kondíciókat érhetnének el a hitelfelvevő országok.
• Informális előre egyeztetett kommunikációs formákat jelölnének ki a Bizottság és az Európai Parlament számára, hogy különböző Európai Parlamenti választási eredmények mellett, hogyan zajljanak az egyeztetések a Bizottság elnökének személyével kapcsolatban, hogy elkerüljék az olyan konfliktusos eseteket, amikor a Bizottság jelöl valakit az elnöki székbe, akit ezt követően az EP nem szavaz meg a Bizottság elnökévé.
• Támogatják, hogy a Bizottság legyen az egyértelmű végrehajtó szerv, a Tanács pedig a legfelsőbb kamara
• Úgy gondolják a NextGenerationEU pénzeszközök felszabadításának a jogállamiság betartásától való függővé tétele eredményes volt. Javasolják, hogy a jövőben minden uniós pénzeszköz kifizetésének feltételeit - akár a többéves pénzügyi kereten belül, akár azon kívül - ezen feltételek alapján tervezzék meg.
• Valamint indítványozzák, hogy a jogsértések állandóságának és súlyosságának egy bizonyos szintjétől kezdve az országok már ne maradhassanak uniós tagállamok
• Az Európai Uniós csatlakozás legyen konszenzusos döntés, ugyanakkor a csatlakozási folyamat lépéseit minősített többséggel is ellehessen fogadni, hogy egyes tagállamok szuverén érdekből, politikai nyomásgyakorlásból ne akadályozzák a folyamat köztes lépéseit.
• Szeretnék továbbá tisztázni az ECB jogait a bankunión belül.
• Növelnék a Többéves Pénzügyi Keretet, amit a többlet terhek növekedésével indokolnak, pl. zöld célok elérése.
• Hogyha nem sikerül a reformokat megszavazni, összelehet szerintük őket kötni a további csatlakozási szerződésekkel.

Amennyiben nem sikerülne a reformokat megfelelően megvalósítani, annyiban egy nagyobb reformtervezetet a többsebességes Európa létrehozását indítványoznák, ezzel az elképzeléssel a következő cikkben foglalkozunk, amiben az Európai Uniós csatlakozási feltételek újabb 9 pontjának a tervét is kifejtjük.

A napokban jelent meg a sokak által várt GTA VI játék előzetese, ami már önmagában óriási hírértéket képviselt, pedig előtte is könnyen találkozhattunk a játék helyszínét és más jellemzőit érintő találgatásokkal.

Én nagyon sokat játszottam, a mai napig van, hogy ha csak a nosztalgia miatt is, de elindítom egy-egy régi nagy kedvencemet és szánok rá egy kis időt. Legtöbbször a gyermekeket féltjük a túlzásba vitt “kockulástól”, pedig valójában ők csak azt teszik virtuálisan, amit előtte a fizikai valóságban csináltak: játszanak. A felnőttek esetében viszont más a helyzet, hiszen egy bizonyos kor felett nem helyes, ha a legfontosabb életesemények egyike, ha végre játszhat valaki egy adott játékkal.

Nekem is hatalmas poén volt gyerekként, hogy szabályok nélkül azt csinálhattam, amit akartam a játékban, de fel kell fogni, hogy ez nem a való élet, ráadásul hátráltat a valóságban

Természetesen felnőttként is megvan az értelme ezeknek a játékoknak. A már példaként említett GTA sorozatban tombolhatunk, a legdurvább bűncselekményeket elkövethetjük úgy, hogy a való életben csak az időnket pazaroltuk, más hátrányt nem szenvedünk. Azt viszont látni kell, hogy az időpocsékolás épp elég baj, ezek a játékok ugyan is a szórakoztatás mellett energiába és rengeteg időbe kerülnek. Ha a virtuális valóság helyett a saját életünkre szánjuk ezt, akkor könnyen lehet, hogy job less az életünk és lehet, hogy nem less öt Ferrari a garázsunkban, de sokkal nagyobb élmény egy igazi Toyota Corolla, mint bármelyik virtuális autó.

Sokak tehát egyfajta illúzióba esnek az egyre élethűbb és részletesebb virtuális világban, mert a monitoron látottak számos embernek menekülési utat jelentenek a valóságból. Pedig a technológia éppen, hogy előre kell vigye nem csak az emberiséget de egyúttal az egyén életét is. Jó példa erre, hogy az emberiség egyre inkább tudás és munka alapra rendezkedik be, és éppen ennek az eredményeképp bárki számára elérhető az interneten rengeteg forrás, amiből tanulhat és később magasabb hozzáadott értékkel tud dolgozni, aminek az eredménye a jobb életkörülmény.

Ahhoz, hogy a STEM munkák egyikében helyezkedjünk él fejlődni is tudjunk benne, az angol nyelv ismerete alapvető fontosságú

Hogy ne csak filozofáljak és okoskodjak, én is elkezdtem a STEM JOBS egyikéhez megfelelő tudást megszerezni a Google mindenki számára elérhető tananyagából. Említésre érdemes egyébként a Facebook képzési oldala is, de lehet találni rengeteg másik kurzust is. Három hét alatt odáig jutottam, hogy elkészítettem életem első Android alkalmazását is, és nem sokára a másodikon fogok dolgozni, amit terveim szerint publikálok is majd a Play Storeban. Teszem ezt jogász hallgatóként, ráadásul munka mellett úgy, hogy sportolni is eljárok. Nekem óriási könnyítés, hogy a hozzáférhető tudás miatt már karrierváltás előtt is meg tudom ismerni a a programozás egy-egy szeletét, ugyan is rájöttem, hogy szuper a jogászi munka, de engem az informatika jobban érdekel, így a jogász szak mellett el is fogok kezdeni egy informatikai szakot.

Véleményem szerint nem szabad bekategorizálni az embereket, hogy valaki "humános" vagy "reálos". Alapvetően az érdeklődési körön és a tanulási mennyiségen múlik, ki miben jó igazán. Senki nem született úgy, hogy tudja az alkotmányjogot vagy éppen ismeri az objektumorientált programozást. Persze van, aki könnyebben memorizál, vagy lehet olyan aki gyorsabban megérti az adott témakör logikáját, de többnyire a belefektetett energián és az érdeklődésen múlik az, hogy miben vagyunk jók. Engem is éppen az indított el az informatika irányába, hogy jobban érdekel gyerekkoromtól fogva, mint az általam választott egyetemi szak. Mivel gimnáziumban a matematikával nem foglalkoztam annyit, arra gondoltam, hogy biztonságosabb a jogász szak. Mivel azonban nem sokára lediplomázok belőle, már tudom, hogy képes vagyok tanulni sokat, és van elég önbizalmam ahhoz, hogy belekezdjek valami újba, ami egyébként jobban érdekel.

Tehát a technológiát is tudni kell felhasználni tanulásra, értelmes tevékenységre és szórakozásra is, ameddig az nem menekülési útvonal. Nem a technológia a probléma, hanem az, hogy az egyén a digitalis vívmányokat nem eszközként, hanem bizonyos értelemben drogként használja. Ugye bár a ragasztó is nagyszerű találmány ameddig nem nejlon szatyorból “szagolgatják”.  A nyugati világban az emberek többségének az internet óriási lehetőséget ad mára: tanulhatunk nyelveket, programozást, varrni, de ez csak néhány kiragadott példa. Ne a GTA karakterünk skilljeit fejlesszük, hanem a saját tudásunkat.

Kína gazdasági felemelkedése és világpolitikai jelentőségének gyors növekedése egyértelműen napjaink legégetőbb kérdése a nemzetközi kapcsolatok vizsgálata szempontjából. Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke a modern kínai történelem egy „új korszakát” hirdette meg amelyben az ország a politikai berendezkedés alapjainak (főként Mao általi) lerakása és a gazdaság piaci reformokkal történő felpezsdítése után most elsőszámú globális hatalommá kíván válni, a kerek évforduló kedvéért egészen pontosan 2049-re.

Kína hosszútávú külpolitikai stratégiája egyértelműen a jelenlegi világrend átalakítását célozza meg, ami szükségszerűen az Amerikai Egyesült Államok által dominált nyugati hegemónia letörését, az erőviszonyok kiegyensúlyozását jelentené. Ezt a törekvést természetesen a washingtoni adminisztráció is már régen felismerte, és az amerikai külpolitika gyakorlatilag Barack Obama elnöksége óta kontinuitást mutat a kínai előretörés feltartóztatási kísérletét illetően.

Kína nemzetközi szerepkörének bővítésének az igénye mindenesetre egy deklaráltan létező, aktuális kihívás, aminek gazdasági vetülete mellett más aspektusai is vannak. A világpolitika formálásának pedig számos eszköze lehet, kétségtelen azonban, hogy a hatalmi versengés szempontjából megkerülhetetlen a geopolitikai környezet vizsgálata. Kína félelmetes gazdasági felemelkedése ugyanis világpolitikai nézőpontból megtévesztő, hiszen geopolitikai adottságai finoman szólva nem könnyítik a kelet-ázsiai ország hatalmi expanzióját.

Kína egy idős, 3500 éves önálló civilizáció, egy nagy kiterjedésű birodalom, ami a saját érdekszférájában jellemzően domináns erőként terjeszkedett és vont be más „barbár” elemeket fennhatósága alá. Ez az érdekszféra azonban relatíve jól körülhatárolt, amin kívül – bár a kínai császár az egész Föld urának vallotta magát – a kínaiak nem gyarmatosítottak. Ennek részben a központi ideológia is megágyazott (Kína a világ középpontja), de feltétlenül szerepet játszanak benne a régió földrajzi adottságai is. Kérdés, hogy vajon a mai Kínai Népköztársaság határon átívelő ambíciói (ami természetesen nem szükségszerűen jelent területi igényeket) felülírhatják-e a korábbi „bezárkozást”, illetve ami még fontosabb: valójában mennyiben lenne erre az országnak lehetősége?

A rövid válasz az, hogy Kína földrajzi adottságai meglehetősen korlátozzák kitörési ambícióit, illetve több ponton meglehetősen sebezhetővé teszik az országot. 9,6 millió négyzetkilométeres területével Kína a világ negyedik legnagyobb országa az eurázsiai kontinens keleti végén a Csendes-óceán nyugati partján. Mondhatni, hogy az ország keletről nyugat fele lépcsőzetesen lejt, egészen a Himalájától az óceánig.

Az ország keleti fele mezőgazdasági termelés, iparfejlesztés és kereskedelmi infrastruktúra kiépítése szempontjából is kedvezőnek mondható, az ország összterületéhez képest azonban így a terület csak viszonylag alacsony aránya hasznosul.

Az ország éghajlata rendkívül változatos: a terület nagy része mérsékelt éghajlati övhöz tartozik, de a délebbi vidékek tropikus és szubtropikus övben helyezkednek el, míg az északi területek már a hideg övhöz fekszenek közel. De a domborzati viszonyoknak megfelelően magashegységi és sivatagi éghajlatú területeket is találunk. Az óceán felől érkező monszun az ország nagy részén meleg párás levegőt eredményez kelten és délen, míg északon a szibériai hideg sem ritka.

Észak-kelet felől határos állam Észak-Korea, ami a világ egyik utolsó katonai diktatúrája. Kínának érdeke a koreai status quo és így a rezsim fenntartása, ezért különösebb konfliktus nincsen a két ország között, a határvonal azonban rendkívül problémás: nagyüzemben zajlik az ember- és termékcsempészet, ami időnként Kína számára is fejtörést okoz. Bár az orosz-ukrán háború miatt mostanában máshogy tűnhet, Kína és Oroszország kapcsolata sem tekinthető történelmi perspektívából kiegyensúlyozottnak: a 2000-es évekig számos határvita adódott a két ország között, az utolsó megállapodás 2008-ban született csak meg.

Nyugat felől Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán határolja Kínát, akikkel a határvonalak rendezettek, a gazdasági kapcsolatok kiterjedtek (pl. Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán vasútprojekt), békés viszonyt azonban helyenként árnyékolja, hogy ezekben a többségében muszlim országokban tudnak rekrutálni és kiképezni a Kínában is operáló iszlamista szervezetek (ld. ujgurok). Tádzsikisztántól délre a 19. században létrehozott Wakhan-folyosón keresztül Kína a kaotikus Afganisztánnal is szomszédos állam, ahol az újra felállt tálib vezetéssel egyébként Kína szintén kereskedelmi kapcsolatokat kíván kialakítani.

Kína dél-nyugati szomszédságában fekszik Pakisztán, India, Nepál és Bhután. A Himaláján elterülő Nepállal és Pakisztánnal a viszony békés, előbbi országban az utóbbi időben növekvő kínai befolyás figyelhető meg, utóbbi országba pedig szintén rengetek kínai tőkebefektetés áramlik, a gazdasági kapcsolatot kiterjedtek.

A vita 2020 óta több alkalommal is halálos áldozatokkal is járó konfliktussá fajult. A szomszédsági viszony tehát közel sem makulátlan: a régióban bizonyos tekintetben vetélkedés, más értelemben együttműködés figyelhető meg a világ két legnagyobb népességű országa között (ld. kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok). Mindezen felül a Kína által 1950-ben elfoglalt Tibettel történeti síkon szoros kapcsolatot ápoló Bhután és Kína a mai napig nem tartanak fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatot és szintén határvitában állnak egymással, bár a kapcsolatok ebben a viszonylatban is javuló tendenciát mutatnak.

Mianmarral és Laosszal Kína jó politikai kapcsolatot ápol, azonban ezekről az országokról érdemes megemlíteni, hogy az úgynevezett Aranyháromszögben fekszenek, ami Afganisztánnal vetélkedve a világ elsőszámú ópiumtermelő és exportőr vidéke. A kábítószer exportja, csempészete pedig a kereskedelmi infrastruktúrával rendelkező Kínán keresztül vezet az óceánhoz és azon keresztül az egész világ felé.

Bár Vietnam és Kína az 1979-es háború után 1991-ben normalizálta egymással diplomáciai kapcsolatait a két ország viszonya a mai napig sem mondható barátságosnak, ami a dél-kínai tengeri konfliktusban bukik napjainkban a felszínre.

Zárva a kört, kelet felől pedig a két nagy sziget: Japán és Tajvan határos Kínával. Bár a történelem folyamán rendkívüli mértékben érte Japánt számtalan kínai hatás, a két ország kapcsolata történelmileg meglehetősen terhelt. Mára a két ország nagy volumenű kereskedelmet folytat egymással,

Tajvan pedig főként szimbolikus jelentősége miatt napjainkban is a legkellemetlenebb kérdés a Kínai Kommunista Párt számára, ami az Egyesült Államok közvetett érintettsége miatt biztonságpolitikai szempontból is borzasztóan kényes és érzékeny állapot.

A teljesség igénye nélkül folytatott, de széleskörű, rövid elemzés összegzéseképpen elmondható, hogy Kína földrajza, geopolitikai adottságai és a szomszédos államokkal ápolt kapcsolatai vegyes képet mutatnak. Az ország különböző régiói domborzati és éghajlati szempontból szélsőséges sokféleséget mutatnak, ami a mai napig Külső-Kína gazdasági integrációjának korlátozottságát eredményezi, ezáltal az összterület közel felét hasznosítatlanná téve. A Kínai Népköztársaság szomszédos államok felé irányuló befolyásszerzési kísérleteit és a védelempolitikát pedig nagymértékben nehezítik a "kellemetlen", gyakran igen problémás országok és a velük időnként jelentekező viták. Mindennek ellenére megfigyelhető, hogy Kína különösebb nehézségek nélkül rendkívüli volumenben kereskedik valamennyi szomszédjával (ahogyan egyébként gyakorlatilag az egész világgal), akár azzal az Indiával vagy Tajvannal is, amikkel egyébként rendezetlen területi vitája is van. Ennek a látszólag ellentmondásos állapotnak a felismerése és elemzése segíthet árnyalni a Kína világpolitikai ambícióiról alkotott elképzeléseket, és segíthet jobban belelátni a kelet-ázsiai ország külpolitikai stratégiájába is.

 (Borítókép: Teraszos földművelés / Fotó: bytran2710 / pexels.com)

Dél-Korea és Lengyelország jó viszonya:

Dél-Korea és Lengyelország között pontosan 8 047 km van. Mégis, hogy történhetett, hogy ez a két ország annyira jó viszonyt ápoljon egymással, hogy milliárdos üzletekről, testvéri viszonyokról és közös ambíciókról beszélhessünk? A cikk ennek a különös, távoli barátságnak keresi az okait, és tárja fel a két ország közötti együttműködéseket, főként védelmi területen.

Lengyelország első számú külföldi befektetője a Koreai Köztársaság. 2021-ben 1,9 milliárd dollárt fektetett a lengyel iparban, őket követi az Amerikai Egyesült Államok mindössze 364 millió dollárral. Mint láthatjuk a dél-koreai befektetés 1,5 milliárd dollárral több, mint a második helyzetté, tehát már ebből az adatból leolvasható, hogy mennyire kulcsfontosságú partnerek.

Lengyelországban található Európa legnagyobb akkumlátorgyára, a LG Energy Solution Wrocław, de az SK is jelen van két gyárral is. Szczecinben található a Hyundai polipropilén gyára, és vegyianyag gyártásban az SK is létesített üzemet.

Mind az LG, mind pedig a Samsung jelen van az elektronikai iparban és az informatikai iparban is, de dél-koreai technológia alapján készül atomerőmű Pątnów-ban, és tanácsadó pozíciót foglalnak el több kulcsfontosságú lengyel infrastruktúra projektben is a koreaiak.

Jun Szuk Jeol dél-koreai és Duda (volt) lengyel elnök találkozója Varsóban 2023 augusztusában. Kép forrása: PAP/Jakub Szymczuk/KPRP 

Mi lehetett a befektetések megindulásának fő oka?

Elsősorban a dél-koreaiak lengyelországi üzleti befektetéseit Lengyelország jó elhelyezkedése, Közép-Európai helyzete és jó infrastruktúrája indokolta, hiszen Európai Uniós tagállamként könnyen elérhető az EU többi része is, e mellé jön még a viszonylag olcsóbb és jól képzett munkaerő rendelkezésre állása.

Főként 2013-tól kezdve kezdődtek a legnagyobb fejlesztések, köszönhetően egy stratégiai partnerségi szerződés megkötésének. A közös történelmi tapasztalat is közelebb hozta a két országot: Mindkettőjüknek egy folyamatosan fenyegető szomszéddal kell szembenéznie évtizedek óta. Továbbá a konzervativizmus mindkét ország vezetői által követett ideológiai rendszer, mely többé-kevésbé a mai napig is igaz, ez szintén egy olyan pont mely közelebb hozta a két országot egymáshoz.

A közös iparfejlesztésnek, gyárak létesítésének eredményeképp a két ország között a bizalom megnőtt, ez pedig odáig vezetett, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után Lengyelország által megindított védelmi fejlesztések legfőbb partnere is Dél-Korea lett.

Védelmi ipar a Koreai Köztársaságban:

Ahhoz, hogy a két ország védelmi együttműködése értelmet nyerjen, meg kell vizsgálni mi az, amit Dél-Korea a védelmi iparával nyújtani tudott Lengyelországnak, és mi az oka, hogy nem a már bejáratott német, vagy amerikai, esetleg francia fegyverekhez fordult.

A dél-koreai védelmi ipar beindítása az 1970-es években kezdődött és egy sajátos modellre épült: a leggazdagabb koreai vállalatok (Hyundai, Samsung, LG előd cég) számára kötelezővé tették a védelmi iparhoz való hozzájárulást. Így kialakult az, a mára is aktív modell, hogy a védelmi innováció és az ipar legfontosabb pontja a katonai-civil együttműködések.

A 21. századra Dél-Korea a legtöbb fegyverrendszert tekintve már önellátóvá vált, így kitekinthetett az exportra is. A hazai fegyveriparral szemben folyamatosan egyre nagyobb követeléseket támaszt, és a kiváló tech és elektronikai cégeknek köszönhetően ez a folyamat csúcsfegyverek fejlesztését eredményezi.

Ennek köszönhető, hogy minden nagy kategóriában, szárazföld, légierő és haditengerészet, képes volt a legnagyobb fegyvergyártó vetélytársakkal, az USA-val és Németországgal tartani a tempót és hasonlóan jó minőségű és modern technológiával rendelkező fegyvereket gyártani.

A legnagyobb előnye a koreai fegyvereknek az áruk és a gyors gyártásuk. Erre láthatjuk példának a lengyel fegyverszállításokat is.

A lengyel-koreai fegyverüzlet:

2022-ben 13,7 milliárdos üzlet keretében, mindkét ország történetének legnagyobb védelmi szerződését kötötték meg, melynek keretein belül dél-koreai harckocsik, tüzérségi fegyverek, vadászrepülőgépek, rakéták érkeznek Lengyelországba.

Mariusz Blaszczak, lengyel védelmi miniszter 2022-ben bejelentette, hogy Lengyelország megrendelt 980 db K2 harckocsit, 650 db K9 tüzérségi önjáró löveget, és 48 db FA-50 harci repülőgépet. Nézzük ezeket az eszközöket egyesével:

Az első K2-esek megérkezése Lengyelországba. Kép forrása: gov.pl

A dél-koreai K2 Black Panthert a Hyundai Motor Group leányvállalata, a Hyundai Rotem gyártja, 2009-ben került bemutatásra, és 2014-ben kezdték el a hadseregbeli alkalmazását. A K2-esek a K1-es és a M48-as harckocsikat váltották fel a koreai hadseregben. Annyira jól sikerültek az új harckocsik, hogy a fokozott mobilitás és tűzerő miatt, és a világ egyik legjobbjának tarják kategóriájában.

A 980 db K2-ből 190-et már 2022 végére leszállítottak, és közben elindult a lengyel design és a lengyel K2 licenszelt harckocsik gyártásának előkészítése is. A dél-koreai fél hajlandósága a lengyel verziójú K2 licenszre volt a legnagyobb döntő a dél-koreai fegyverek mellett Lengyelország számára, hiszen saját licensz alapján, otthon gyártott harckocsikat szereztek.

A Hyundai hajlandó volt a technológiatranszferre, az alkatrészek lengyel szabványosítására. Ez a kétoldalú szerződés munkamegosztásról és nagyon szoros együttműködésről árulkodott. A lengyel központú gyártás előteremtené más Európai országok számára is a K2-k könnyű elérhetőségét, hiszen a gyártáson kívül karbantartó műhely kapacitások is kapnának helyet Lengyelországban. Így a gyors szállítást, Európai licenszet és a közeli műhelyeket is biztosíthatná a lengyel-koreai együttműködés.

A leszállított K9-es tüzérségi önjáró lövegek. Kép forrása: defense-aerospace.com

Az első K9 tüzérségi löveg első szállítmánya már 2022 decemberében megérkezett. Ahogy látjuk a dél-koreaiak egyik legnagyobb erőssége a gyors gyártás és szállítás itt is megjelenik. A K9 löveget a Hanwa hadiipari cég gyártja, mely a SIPRI adatai szerint 2021-ben az 50 legnagyobb fegyverexportőr cég között volt.

A megrendelt K9-esek közül több, mint 300 darabot a K2 gyártásához hasonlóan koreai-lengyel együttműködésben Lengyelországban fognak legyártani.

Az FA-50-es harci repülőgépek működésben. Kép forrása: defence-blog.com

Az FA-50-es harci repülőgépek érkezése kicsit később, csak 2023-ra ígérték, amit teljesítettek is a koreaiak, jelenleg már 8 darabot leszállítottak, és év végére 12-t ígértek. Az FA-50-esek a MiG-29-es és SU-22-es harci repülőgépeket váltják fel, és gyakorlatilag flottacseréről beszélhetünk.

Az FA-50-es harci repülőgépeket a Korea Aerospace Industries (KAI) gyártja, és biztosította Lengyelországot a pilóták közös képzéséről és a logisztika biztosításáról is. 2023-ban elkezdődtek a pilóta átképzések is Dél-Koreában.

A K239-es Csun-Mu rakéta-sorozatvető. Kép forrása: mil.in.ua

2022 októberében a Lengyel védelmi miniszter bejelentette 218 db K239 Csun-Mu rakéta-sorozatvető rendszerének vásárlását, melyből az első darabok 2023-ban megérkeztek. A Csun-Muk szintén Hanwa gyártás, a Hanwa Aerospace keretein belül készülnek.

Ahogy láthatjuk Lengyelország az orosz-ukrán háború hatására fegyvermodernizációt hajtott végre, és ehhez szüksége volt egy megbízható partnerre, aki gyorsan le tudja szállítani ezeket a fegyvereket, hiszen ebben a helyzetben nem igazán volt idő kivárni az akár 2-3 éves várólistákat.

Dél-Korea be tudta tölteni ezt a szerepet és rendelkezett egy plusz előnnyel is: hajlandó volt a licenszelésre, technológia transzferre és gyárak létesítésére a vásárló országban. A korábbi lengyel-koreai tapasztalatok miatt az együttműködés minősége is ismert volt már, láthattuk, a két országnak nem ez volt az első üzlete egymás között.

A lengyel példa nem az egyetlen a koreai fegyvervásárlásokra, és más országok is meglátták azokat az előnyöket a koreai fegyverekben, mint Lengyelország. A későbbiekben is várhatjuk akár további európai országok érdeklődését a koreai fegyverrendszerek iránt, főleg, ha Lengyelországban sikeresen megépülnek a gyártó létesítmények.  

Nincs könnyű helyzetben ma Magyarországon az a társadalomkutató, aki a politikai fejlődést vizsgálja, hiszen nézőpontjával a magyar politikatudomány fősodratához képest kívül helyezkedik el. Sokan nem tartják fontosnak azokat a történelmi előzményeket, amelyek komoly magyarázóerővel bírhatnak a jelenkori politikai jelenségek magyarázata során. Ha még ez sem lenne elég, akkor már annak a felvetése is majdhogynem nevetség tárgyát képezi, hogy van értelme az olyan áltudományosnak tartott kategóriáknak, mint például a nemzetkarakterológiának – horribile dictu létezhet olyan, hogy magyar néplélek. A magyar néplélekről a két világháború között olyan jeles gondolkodók értekeztek, mint például Szekfű Gyula, Bibó István vagy (kicsit meglepő módon) Babits Mihály. (A szerző természetesen nem sorolja magát e kimagasló elmék közé, a felsorolásnak semmiféle ilyen célja nem volt.)

Nyilvánvaló, hogy a nemzetkarakterológiai fejtegetések sötét múlttal rendelkeznek (a fajelmélet ennek a szélsőséges, extrém továbbgondolása), azonban ez mégsem szabad, hogy eltántorítson minket. Bár a modern tudományosság racionalitása ellenem szól, ennek ellenére egy olyan gondolatkísérletbe fogok bonyolódni, amely a politikai fejlődés mögött potenciálisan megbúvó (fejlődés)lélektant tárgyalja. Ami a fejlődést illeti, amellett foglalok állást, hogy nincs két ugyanolyan politikai fejlődéssel bíró ország; azonban ennek az állításnak a megvédéséhez a pszichológia szállítja azt a szellemi muníciót, amely olykor hiányozhat a történelmi alapokon álló érvelésekből.

Az elemzés a következő menetet fogja követni. Először áttekintem, hogy a fejlődéslélektannak és a politikai fejlődésnek milyen közös metszetei lehetnek a fejlődés vizsgálata során. Utána felidézem Carl Gustav Jung kollektív tudattalanról szóló gondolatait. Úgy vélem, a kollektív tudattalan egy lehetséges válasz lehet a következőkre: 1) az egyes országok miért fordulhattak vissza a liberális demokráciától és 2) miért éledtek fel a régebbi korok mentális mintázatai. A harmadik részben áttekintek pár tanulmányt, amelyek a pszichológia területén születtek és érdekes megfigyelésekkel bírnak a politikai fejlődés számára.

Fejlődéslélektan és politikai fejlődés

Azonban előre meg kell állapítanom, hogy van egy alapvető feszültség a két terület fejlődésszemlélete között. Bár ez banálisnak tűnhet, mégsem lebecsülendő: egy ember fejlődése időben korlátozott, míg egy ország politikai fejlődése sokkal nagyobb időt ölel fel, s nem állapítható meg végső állapot. Bodor Péter szerint a fejlődéslélektannal foglalkozó pszichológusok körében arról konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a fejlődés az egy időben lezajló, minőségi változásokat magába foglaló folyamat.

Egyedül csak az képezi vita tárgyát, hogy ezek a minőségi változások szakaszokba vagy fejlődési szintekbe foglalhatóak-e; valamint ez a szakaszolás egységes vagy egyéni. Mivel Bodor szerint az idő során bekövetkezett minden változás nem feltétlenül tekinthető fejlődésnek, ezért szükségszerű, hogy legyen annak valami célja, tehát feltételez téloszt. A fejlődéslélektan ezek alapján teleologikus. Bár Bodor elismeri, hogy a fejlődő lénynek nem kell magában hordoznia a fejlődési célt, a fejlődés kutatója nem hagyhatja ezt figyelmen kívül, hiszen ebben az esetben vizsgálata tárgya nem lenne több változások sorozatánál.

Amennyiben sikerült megállapodni valamilyen végcélban, Bodornál a következő vizsgálandó aspektusa a fejlődésnek a cél elérése közben megtett útvonal milyensége, azaz a fejlődés mintázata. Ez az út állhat egy nagy ugrásból, illetve állhat még sok kis apró lépés sorozatából. Ez utóbbit Bodor szerint kétféleképpen lehet elképzelni: unilineárisnak és multilineárisnak. Unilineáris mintázatú az a szakaszos fejlődés, amelyben az egymás után következő lépések egyetlen lineáris vonalba rendeződnek. A multilineáris abban tér el az előbbitől, hogy az egyedek alternatív módokat is követhetnek ugyanazon fejlődési cél elérése során. Érdemes elgondolkozni azon, hogy ezek a fejlődési mintázatok hogyan konvertálhatóak át a politikai fejlődés nyelvezetére.

A tranzitológia irányzatához leginkább az egy nagy ugrás fejlődési mintázata társítható, ugyanis ekkor a politikatudomány reménye abban állt, hogy a posztszocialista országok rövid idő alatt adaptálni tudják a liberális demokráciát és rövidesen konszolidálni is tudják azt. Ezzel szemben a szakaszos fejlődésmintázatok sokkal inkább tűnnek kompatibilisnek a politikai fejlődés irányzatának szempontrendszerével, bár a multilineáris mintázat meggyőzőbben, mivel az elismeri az egyedek/országok fejlődésének egyediségét. Fontos kiemelni, hogy a fejlődéslélektannak magából fakadóan van végpontja (mivel az emberi életnek is van), azonban ugyanez nem igaz a politikai fejlődésre.

Ennek ellenére a történelem során voltak olyan fejlettebb országok, amelyekhez a fejletlenebbek közeledni akartak, azonban ez a viszonyrendszer nagyon is dinamikus volt, mivel a fejlett országok is változtak, ezért inkább tekinthetőek mozgó célpontoknak a fejlődés szempontjából. Somlai Péter tanulmánya a fejlődéslélektan egy olyan jelenségére világít rá, ami a politikai fejlődésre is igaz. A szerző szerint a társadalmi változások kontextusában a társadalom (és ezáltal a fejlődéslélektan is) mindig mást tekintett normális életútnak – és végcélnak – az egyedfejlődés szempontjából; tehát ebben az esetben is lehet „mozgó célpontról” beszélni.

Régi gondolat leporolva: Jung kollektív tudattalanja

Csepeli György a politikai fejlődés számára egy meglehetősen érdekes és értékes elemzési szempontot vet fel: a „nemzeti tudattalan” fogalmát. A rendszerváltás hajnalán megjelent írás húsbavágóan fontos kérdéseket feszeget, de erre később térek vissza. Tételezzük fel, hogy minden nemzet rendelkezik egy rá jellemző pszichével (néplélekkel), ami képes a változásra, a fejlődésre (vagy akár a stagnálásra is). Ez a feltevés szükségszerűen ahhoz vezet minket, hogy felidézzük, mit mondott Carl Gustav Jung a sokak által vitatott kollektív tudattalanról. Jung szerint a kollektív tudattalan az emberi psziché egy olyan része, amely elválasztható az ember perszonális tudattalanjától.

A személyes tudattalanba olyan élmények kerülnek, amelyek az egyén saját tapasztalásából származnak – valamikor tudatos tartalmak voltak, csak később azt száműzte a tudattalanjába. Ezzel szemben a kollektív tudattalan az emberi psziché örökölt része, amelynek tartalma nem a mindennapi életből származó eseményekből adódott össze, hanem az egész emberiség közös terméke, amely archetípusok formájában mutatkozik meg. Ezek az archetípusok olyan ideák, amelyek észrevehetetlenül befolyásolhatják az emberek viselkedését. Ezen felül Jung szerint az emberi pszichében egyszerre folynak tudatos és tudattalan folyamatok, a kettő között állandó kölcsönhatás van. Felmerül a kérdés, hogy mindez mennyiben releváns a politikai fejlődés szempontjából?

A nemzeti tudattalan – mi az?

Több megválaszolandó kérdésre kellene a történeti politikatudománynak választ találnia (amelyeket a jelencentrikus irányzatok előszeretettel fel is tesznek). A különböző történelmi mintázatok miért bukkannának fel a jelenkori politikában? Mi az, amitől a mentális elemek radikális megszakítottságokat követően megmaradnának? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk – úgy gondolom – még inkább növelni kell az absztrakció szintjét. Ehhez azt a feltevést kell megfontolnunk, amely azt állítja, hogy minden nemzet rendelkezik egy sajátos nemzeti tudattalannal, amely öröklődés útján tovább él az adott politikai közösségen belül létező összes állampolgár kollektív tudattalanjában. A nemzetek közötti különbségek ezáltal az eltérő nemzeti tudattalanok egyediségéből fakadnak. Fontos, hogy a kollektív tudattalan Jung alapján nem tud az egyénben fejlődni, azonban ez nem zárja ki, hogy ez a kiterjedt lelki jelenség a történelem során nem változhatna – nem fejlődhetne. Ahogyan a politikai fejlődést, úgy a pszichológiát is élénken érdekli, hogy hogyan fejlődhet a vizsgált entitás pszichéje.

Csepeli György (szociálpszichológus) azokat a csoportokat tekinti nemzetnek, amelyek meghaladták az etnocentrikus csoportazonosulást és csak legfeljebb színlelni tudják a nemzeti összetartozás természetességét. Csepeli elemzésében a nemzeti tudattalan fejlődését szakaszokra bontja, amelyek jól elválaszthatók egymástól, minőségi különbség van köztük. Minél fejlettebb egy nemzet, annál kisebb szerepet kap a csoportazonosulás során az etnikai alapokon nyugvó befelé irányuló feltétlen szolidaritásérzet és a kifelé irányuló ellenségesség. A nemzetté válás első szakasza a kultúrnemzeti lét, ahol a kulturális-etnikai elemek hangsúlyosak – ez meglehetősen közel áll a kezdeti etnocentrikus csoportléthez. A második szakaszban a vérség és a származás helyett a jogi, gazdasági és politikai együttműködés lesz a társadalmi kooperáció alapja – ez az államnemzet. A harmadik, egyben utolsó fázisban a legnagyobb a távolság az etnocentrikus csoportosulások és a nemzet között. Ebben a fázisban már csak az állampolgárság lesz a hovatartozás egyetlen alapja – ez az állampolgári összetartozási minta.

Fontos, hogy amellett, hogy a nemzetek politikai fejlődésen mennek keresztül (maga Csepeli is megállapítja, hogy fejlettebb nemzetek teljesítőképesebbekké válnak a fejlődés során), a nemzeti tudattalan is fejlődik, azonban egy bizonyos szint elérése után a korábbi stádiumot el kell, hogy fojtsa. Amíg a kultúrnemzeti szinten lévő nemzeteknek az etnocentrikus korszak maradványaival (tisztaságra való törekvés, idegenekkel szembeni bizalmatlanság) kell szembenézniük, addig az államnemzetnek a határain kívül történő elnyomások (gyarmatosítás) okozhatnak rossz lelkiismeretet. Csepeli arra jutott, hogy az Egyesült Államok az az ország, amely a legközelebb áll a harmadik fejlettségi szinthez; Nyugat-Európa demokratikus nemzetállamai a második változat paradigmatikus esetei; a kelet-európaiak pedig megpróbálnak kultúrnemzetből államnemzetté válni.

A fentiek alapján könnyen juthatunk arra a megállapításra, hogy a nyugati társadalmak nemzeti tudattalanjai másképpen fejlődtek a kelet-európaiakéhoz képest. Amennyiben az okokat keressük és a fejlődést vizsgáljuk, ahhoz a fejlődéslélektan multilinearitását kell figyelembe vennünk, hiszen más tartalmak kerültek a különböző nemzetek tudattalanjaiba. Kis Médea arra mutat rá, hogy a szakirodalom a történelmi pályaérzelmek vizsgálata során a magyar kultúrában a reményhez olyan egyéb érzelmek párosultak, mint a félelem, a csalódottság, a lelkesedés, szomorúság és a szenvedés. Ezzel szemben például az angolszászok sokkal optimistábban szemlélik a történelmi pályájukat.

Záró gondolatok

Minden nemzetnek megvannak a maga traumái. Az események láncolatai nagy mértékben befolyásolják egy ország politikai fejlődését és a „nemzet kollektív tudattalanját” is. Amelyek egykoron friss élmények voltak, azok száműzve lettek a nemzeti tudattalanba, és a mai napig kihatnak a politikai fejlődésre (Jung elméletét követve). Amennyiben ezt elfogadjuk, megkonstruálhatunk egy olyan érvelést, amely hidat képezhet régmúlt korok és a jelen között. Tegyük fel hát a kérdést! Ha egy nemzet nem tudta megfelelően kezelni traumáit, akkor elvárható-e tőle, hogy megfeleljen azoknak a normáknak, amelyeket (például) a tranzitológia irodalma és a nyugatiak támaszt felé? Ahogyan a valóságban előforduló példák mutatják: nem igazán.

Úgy gondolom, nehezen érthető meg a rendszerváltás utáni magyar politika, ha nem vesszük figyelembe a demokratikus átmenethez fűzött társadalmi reményeket, amelyek később csalódottságba, politikai apátiába csapódtak át. Amennyiben elfogadjuk Csepeli azon állítását, hogy Magyarországon 1990 után elkezdett a kultúrállami nemzeti tudattalan továbbfejlődni egy államnemzeti stádium irányába, akkor 2010-et követően – amit sokan visszafordulásként értékelnek – a Kurt Lewin-i értelembe vett retrogresszió történt; azaz a nemzeti tudattalan visszatért egy korábban megélt viselkedési típushoz: a kultúrállamihoz. Mindennek ellenére nem kell pesszimistának lenni, csak segíteni kell a „bántalmazott gyermeknek”, hogy feldolgozza az őt ért traumákat. A magyar társadalomnak ebben még sok tennivalója van.

Köszönöm mindenkinek, aki kitartott és végigolvasta!

Felhasznált források

Bodor Péter (2012): A fejlődéslélektan és a fejlődés teleologikus fogalma. Replika, 78. szám, 123-133 oldal.

Csepeli György (1990): „Nemzeti tudattalan”. Thalassa, 1. évfolyam, 1. szám, 43-46 oldal.

Jung, Carl Gustav: The Concept of the Collective Unconscious.

Kis Médea (2016): A remény pszichológiája. Elméleti áttekintés az empíria tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 17. évfolyam, 4. szám, 243-285 oldal.

Martin László (2004): Énvédő mechanizmusok személyiség- és klinikai pszichológiai empirikus vizsgálatai. Doktori Értekezés, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Doktori Iskola.

Somlai Péter (2012): Fejlődési zavarok. Replika, 78. szám, 135-143 oldal.

A szöveg objektív elemekkel tarkított véleménycikk.

Csepregi Éva október 22-én lett 70 éves és mivel őszi, már csak valahol messze délen van örökös napsütés, itthon itt van az ősz s a tél újra. A Neoton Família frontembere öt évtizede a pályán, tucatnyi nagylemezzel és… írná egy életútinterjú leirataként a szerző, annyi kitétellel, hogy Erdős Péterre, sehogy vagy maximum, mint pozitív tényezőre utalna. Ez a cikk más típusú kérdésekre ad választ, ilyenekre például:

Volt-e Csepregi Évánál tehetségesebb női énekes a Kádár-rendszer zeneiparában? 
A siker mértéke arányos vagy fordítottan arányos a művésznő hangi adottságaival? 
Hozzájárult-e a Neoton sikeréhez „Csepi” élettársi kapcsolata Erdős Péterrel? 

Erdős Péter 3+1 pontban

• Élet és halál ura, a Kádár-rendszer zenei világának akarnok döntnöke, leghírhedtebb popmenedzsere, egyébként jogász végzettségű, átlagon aluli zenei érzékkel.
  
  
• Tevékenységének szerves és meggyőződésesen vállalt része volt a Kádár-korszak kultúrpolitikai irányelveinek a magyar könnyűzenei szférára vonatkozó céltudatos végrehajtása. Ez diplomatáról magyarra fordítva annyit tesz: cenzúrázott.
  
  
• Olyan zenekarok, művészek életét nehezítette meg, lehetetlenítette el mint a Hobo Blues Band, a Beatrice, a P.Mobil vagy a páratlan hangú Cserháti Zsuzsa, de említhetnénk a Syrius-Kex-Taurus hármast, utóbbiban kifejezetten szomorú a kiemelkedő gitártudású Radics Béla példája.
  

  Laár András (KFT): „Nála nem fért bele az, hogy az általa propagált Neoton Família mellett más zenekarnak is sikere legyen külföldön. Elmondta nekünk, hogy százezres lemezeladásokat is csinálhatott volna velünk, de nem akarta, így lett csak 30 ezer.”

Erdős Péter 1990 februárjában az első magyar demokratikus választások előtt halt meg.

(Kép forrása: librarius.hu)

A Csepregi-Erdős kapcsolat margójára

Felkapott kritika Erdőssel szemben, hogy a popszcénát teljesen a saját ízlésére kívánta formálni, ehhez kapcsolódik a fentebb leírt zenekarok hátráltatása vagy az olyan előadók pártfogása, mint Csepregi Éva vagy Koncz Zsuzsa. A gyakorlatban ez azzal járt, hogy akit nem szívlelt, az nem vagy csak alig kapott lemezszerződést, lehetőséget a kibontakozásra, visszatérő esetnek tekinthető az albumok esetében a szelekció, azaz egyes – így az Eddánál akár már koncerteken elhangzó – dalok évekig albumról albumra történő visszadobása vagy betiltása. Eleven cenzúra. Ezzel szemben a Neotonnál más szelek fújtak főleg, ha a szövegek mélységére gondolunk, valamint arra a kevés akadályra, amit az élet eléjük görgetett, ha görgetett egyáltalán.
(És ha lesben áll egy cápa, Don Quijote a szélmalom csak játszik veled és társai)

Cserháti Zsuzsa esete

Cserháti Zsuzsa körül a 70-es évek végétől szűkült a tér. Csepregi mellett Erdős Szűcs Juditot és a már korábban befutott Koncz Zsuzsát favorizálta, utóbbi apósa Boldizsár Miklós kultúrdiplomata, '72-től a Béketanács elnökhelyettese. A főszerepet (sőt leginkább semmilyen szerepet) nem neki szánta a Popcézár a 80-as évekhez érkezve. „Békejobbot” nyújtva felajánlotta, hogy legyen vokalista a Neotonban kedvese mögött, amit Cserháti Zsuzsa teljes joggal elutasított… az eset következménye már-már szokványos, a klasszikus forgatókönyv érvényesült:

• Koncertlehetőség Erdőséktől: 0
• Megjelent nagylemez: 0
• Rádióban lejátszott dalai száma: 0
  
  

Hozzá kell tenni, hogy például Szakcsi Lakatos Bélával vagy Charlieval énekelt, vokálozott, de a helyzet így is a tehetségéhez képest sanyarú, főleg ha összevetjük milyen sikereket könyvelhetett el a Neoton, akik még nagybetűs külföldi – tehát nem Bulgária – turnékat is megengedhettek maguknak, így jutottak el például Japánba egy több, mint 40 állomásos turnéra.

Hangi adottságok

Leszögezendő, hogy zenét objektívan megítélni szinte lehetetlen. Amit meg lehet ítélni az az énekhang egyedisége, a hangterjedelem és az ösztönös tehetség. Nem érvelhetünk úgy Csepregi ellen, hogy „nincs hangja”, „tehetségtelen”, ez nem is cél, értelmetlen, nem állja ki a valóság próbáját. Valid felvetés azonban, hogy Csepregi Éva kevesebb tehetséggel kapott óriási hátszelet a Kádár-rendszer zenei elitjétől, míg Cserháti Zsuzsa – a fentebb említett példa tükrében – kivételes tehetsége ellenére lett méltatlanul mellőzve.

Bátran állíthatjuk, hogy Cserháti hangban és tehetségben előtte jár, ugyanennyi térrel, lehetőséggel a kezében legalább ekkora, ha nem nagyobb karriert futhatott volna be, nem felejtve, hogy mindenfajta tiltás, hátráltatás ellenére a rendszerváltást követően felfelé ívelt pályája hirtelen haláláig. A sors fintora, hogy bármennyire is mást akartak popdívának a kvalitás utat tört magának, pláne az Erdős-éra után az 1990-es évektől.
 (Kép forrása: Csepregi Éva hivatalos oldala)

Konklúzió

Csepregi Éva sikerének titka betudható egyrészt a fülbemászó és kétségtelenül széles körben, magas népszerűségnek örvendő, ám nagyrészt felszínes, alacsony igényeket kielégítő szerzeményeknek, másrészt az Erdős Péterrel folytatott viszonyának és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat monopolhelyzetének, nem beszélve arról, hogy a Neoton Famíliának a maga területén nem lett konkurenciája a zenei ringben. Egyszemélyes bokszmeccs.

Összegezve az elhangzottakat a Neotonnak és Cs. Évának puszta létezésével nincs baj, nem is lehet, ami viszont ellenszenvet válthat ki, az az a lineáris történet, amivel befutottak. Ki tudja hány hasonlóan nagyra törő álmokkal rendelkező művész, formáció karrierjét kaszálta el a kultúrpolitika a 70-es, 80-as években, miközben a taglalt alakulat kiváltságos helyzetéből adódóan (aránytalanul) nagy sikereket ért el.

Legközelebb ezekre is gondoljunk a diszkó hevében, ha meghallunk egy általuk kiadott dalt.

(Borítókép forrása: A Hálózat - Mező Gábor Hivatalos Oldala)