A 18. század az újjáépülés korszaka volt Magyarországon – a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc utáni kompromisszum megkötése után ugyanis megindulhatott az ország fejlesztése. Csakhamar előtérbe került az áruszállítás problémái miatt a két fő folyó, vagyis a Duna és a Tisza összekötése. A…
,,Legelőink porfészek, nem pedig tápláló növények hazája.” - így írt Érkövy Ádolf az 1863-as aszályról szóló tanulmányában. A vízhiány ugyan napjainkban is elkeserítő mértékeket ölt, a folyók vízellátása, a tavaink vízmennyisége és a várható terményátlag is szinte katasztrofális, mégis, az 1863-as…
Az aszályos időre való tekintettel cikksorozatban foglalkozunk Magyarország vízgazdálkodásának történetével. Ha a magyar vízgazdálkodásról beszélünk, elkerülhetetlen a Bős-nagymarosi vízlépcső témája. Már írtunk arról, hogy Bős-nagymarosnak mi a jelentősége, a múltja, a jelene és az esetleges…
Idén kiemelt téma a vízhiány és az aszály, a közbeszédben is megjelent az évszázados magyar vízgazdálkodás szerepének értékelése. Tudvalevő, hogy a korábbi folyószabályozások olykor teljesen megújították egy-egy táj arculatát és mezőgazdaságát. Volt Magyarországon egy vidék, ahol az emberek élete és…
A nagy magyar vízszabályozások előzményei
Vízszabályozás a Kárpát-medencében már a római uralom alatt is bizonyíthatóan létezett – ez talán nem is meglepő, ismerve a római csatornahálózatot és a rómaiak vízfelhasználásra vonatkozó ismereteit. A Sió csatorna elődje, a Kis-Rába, a…
A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer a mai magyar emlékezetben a rendszerváltás egyik szimbóluma, szakmai közegekben azonban egyáltalán nincs egyetértés a megítéléséről. Kevésbé ismert tény, hogy Szlovákia részben megvalósította terveit – vagyis a bősi erőmű áramot termel.
Előzmények – a…
A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer, vagyis inkább a vele szembeni ellenállás mindmáig a rendszerváltás jelképeként él a magyar köztudatban. Az általánosan elterjedt vélemény szerint a nagymarosi vízlépcső egyfajta sztálinista, túlméretezett, környezetromboló hatású építmény. Előzményei és…
„Kéne egy a Tiszát a Dunával öszve kaptsoló ujj hajókázható Tsatorna” – ezen szavakkal fordult 1715-ben a bécsi udvarhoz Szolnok parancsnoka, Dillherr báró. Katonai és polgári hatóságok is támogatták a megvalósítást, ugyanakkor csak a második világháború után kezdték el építeni. A csatorna mindmáig…
