Reaktor

A huszadik század rengeteg katonai puccsal és diktatúrával járt – mindannyian ismerjük Hitler, Sztálin és Mussolini rezsimje mellett Franco tábornokot vagy a dél-amerikai katonai diktatúrákat. Portugáliában évtizedekig volt hatalmon António de Oliveira Salazar, az egyetemi életből érkező közgazdász, ugyanakkor halála után nem sokkal az általa felépített rezsim megszűnt. Ki volt Salazar, és milyen társadalmi bázissal bírt?

Portugália a XX. század elején

Az egykor mesés kincsekkel bíró Portugália – Spanyolországhoz hasonlóan – a XX. század elejére meglehetősen lehanyatlott.

óriási írástudatlansággal és visszamaradottságával. A múltjára oly büszke ország, amely egyébként még mindig bírt gyarmatokkal, 1910-re elűzte az uralkodócsaládot, és a köztársaságtól várta az anyagi fellendülést – Európában harmadikként, Svájc és Franciaország után.

Egy karikatúra a portugál köztársaság idejéből (forrás: Napi történelmi forrás blog) 

A valóságban azonban még nagyobb politikai bizonytalanság következett, több puccskísérlettel és rövid idejű diktatúrákkal, amelynek következtében az ország soha nem látott mértékben eladósodott, óriási volt az államháztartási hiány. A helyzet a húszas évek végén odáig vezetett, hogy a katonaság vezetői megdöntötték a liberális-antiklerikális, így a portugál társadalom széles tömegei számára elfogadhatatlan köztársasági rendszert. Az 1926-32 közti korszakot Ditatura Militarnak vagy Ditatura Nacionalnak nevezi a történetírás (Katonai Diktatúra vagy Nemzeti Diktatúra), ekkor a katonaság irányította a portugál államot, de 1928-ban színre lépett a coimbrai egyetem közgazdaság-tanára, aki fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert: António de Oliveira Salazar.

Vidéki fiúból diktátor: Salazar

Salazar vidéki földművesek fiaként született 1889-ben, bár felmenői közt híres nemesi családokat is találunk. Eredetileg papnak készült, azonban a viseu-i szemináriumot végül elhagyva a coimbrai egyetemen végzett közgazdászként. Itt tanított később, ugyanakkor

aszkéta életet élt és soha nem házasodott meg, valamint politikáját is mély vallásossága határozta meg. Nem tudta elfogadni az antiklerikális rendszert, 1921-től a Katolikus Néppártban politizált (bár már korábban is meghívták pénzügyminiszternek, azt nem fogadta el).

(Forrás: Wikipedia)

A katonai diktatúra vezetői természetesen nem értettek a pénzhez, így már 1926-ban ismét meghívták pénzügyminiszternek a coimbrai közgazdászt, aki végül 1928-ban sajátos feltételrendszerrel fogadta el a tisztséget: minden minisztérium pénzügye fölött kontrollt gyakorolhatott, így érvényesíteni tudta megszorításait, amelynek következtében 1932-re Portugália kilábalt a pénzügyi válságból. Ugyanebben az évben nevezte ki az elnök miniszterelnöknek - és

Portugália világgazdasági válság idején fordított gazdasági helyzetén: soha nem látott államháztartási hiánnyal kezdte, hatalmas pénzfelesleggel végezte. Ez megteremtette Salazar népszerűségét, bel- és külföldön egyaránt – Magyarországon egy ideig maga Teleki Pál is tisztelte, de legnagyobb követője Imrédy Béla volt. De milyen elvekre épített Salazar?

Salazar – az ideológus

Bár szokták mondani, hogy a gyakorlati politikus és az ideológus szerepe összeegyeztethetetlen, Salazar mindkét területet művelte.

Salazar ennek alapján gyakorló diktátorként is írt – írásait és beszédeit Teleki Pál előszavával 1940-ben adták ki magyarul.

Salazar mint a haza megmentője (forrás: Wikipedia)

Salazar jobboldali értékrendje a portugál történelmi múlt, a hazaszeretet és legfőképpen a keresztény hit, valamint az ezen alapuló hivatásrendek harmóniáján alapult. Rokonságot mutatott Dollfuss ausztriai keresztényszociális államával, valamint Mussolini korporációs berendezkedésével is, de vallási alapja miatt szembehelyezkedett az utóbbival, az előbbi pedig jóval kevésbé épített XI. Piusz elveire. Mussolini rendszerét elutasította, a hozzá közel álló portugál csoportokat betiltotta. Öt értéket határozott meg: Isten, Haza, Tekintély, Család, Munka. Rendszerét Estado Novonak, vagyis Új Államnak nevezte.

Salazar diktatúrája – a szegénység elfogadása

Érdekes kettősség alakult ki ugyanis Portugáliában, melynek oka a gazdasági fejlődés – a professzor Salazar előéletének megfelelően – és a salazari elvekből következő mértéktelen szegénység egyszerre jelenléte. A gazdasági válságot Salazar is úgy próbálta meg kezelni, mint más országok: a megszorítások mellett jelentősek voltak az építkezések, melyek természetesen építettek a portugál tudatra, vagyis óriási kikötőket építettek – az egykori gyarmatbirodalomra emlékezve –, fejlesztették a hadsereget, felújítottak régi várakat. Portugália fejlődésnek indult ugyan, de szegénysége megmaradt, hiszen a szakszervezeteket felváltották a korporációk, amelyekben az állam, a tőkések és a munkások is jelen voltak, és elvileg a munkások érvényesíthették ugyan érdekeiket, valójában a tőkések akarata valósult meg. Ez tette lehetővé a rég várt gazdasági fejlődést, ugyanakkor az átlag ember szegény maradt.

A salazari társadalomkép (forrás: Arch Daily)

A parasztságot sem emelték fel, hiszen az elvárás az volt, hogy a „hagyományos” portugál értékeket képviseljék, ne pedig a modernizációra várjanak. A munkások alacsony bérei mellett az oktatást és a szociális rendszert is elhanyagolták, vagyis jelentős profitra tett szert az állam (és a tőkések), de

Salazar nem vett részt a második világháborúban, ugyanakkor mindkét oldallal üzletelt. A háború után a Szovjetuniót tekintette ellenfelének, amely 1955-ig vétózta Portugália ENSZ-tagságát, viszont az ország a NATO egyik alapítója volt. A profitorientált gazdasági fejlődés mellett a gyarmatbirodalom fenntartása volt Salazar célja, emiatt azonban szembekerült a nyugati államokkal, hiszen minden függetlenedési kísérletet elutasított, a legismertebb példa India, amelynek le is váltotta a véres parancsot végre nem hajtó főkormányzóját. Természetesen a gyarmati rendszer fenntartását is ideológiailag magyarázták, miszerint Portugália többkontinensű ország, nem pedig gyarmatbirodalom. A gyarmatok megtartására rengeteg pénzt költöttek.

Mivel a pártokat betiltotta, a szakszervezetek helyett korporációs rendszert vezetett be, emellett titkosrendőrséget tartott fenn, így hatalmát évtizedeken keresztül fenn tudta tartani, majd agykárosodása miatt leváltották a miniszterelnökségről (1968). 1970-ben halt meg, utódja folytatta művét – egészen 1974-ig, amikor katonai puccsal megdöntötték az Estado Novot. Nem tartott ki sokáig, de ez a társadalmi bázis hiányát ismerve nem is csoda...

Az Estado Novo társadalmi bázisa

Ennek okai egyértelműek: a középkori vallásossághoz hasonló „fogadd el a helyzetet, ne változtasd”-szemlélet találkozása a korporációkban érvényesülő tőkés érdekekkel, és az erre épülő profitorientált gazdasági fejlődés, amely alacsony béreket és elmaradott szociális rendszert jelent, végül pedig a pénz elköltése a gyarmatokra, mint már láthattuk, azt eredményezte, hogy a társadalom széles rétege élt szegénységben, valamint Portugália elszigetelődött – részben tudatosan, részben külpolitikája miatt. Igaz, a hatvanas években a szegénység és az írástudatlanok aránya is folyamatosan csökkent, de a pénz a gyarmatokra ment, nem a szociális helyzet javítására. Persze Salazarnak sikerült jó imázst kialakítania (1938-ban plakátokat készítettek, melyek a diktátort dicsérték, és kötelező volt kitenni őket az iskolákban), valamint mindenki elismerte azt, hogy kihúzta Portugáliát a gazdasági válságból, stabilizálta és fejlődő pályára állította – de ez a fejlődés a nép széles tömegeinek szegénységben tartására épült, vagyis tömegbázisa nem volt a diktátornak, hiába irányította az állam a közéletet. Emiatt pedig nem alakult ki széles középosztály sem.

1974-ben a hadsereg olyan zavartalanul váltotta le a rendszert, ahogy kiépítette, ez volt a szegfűk forradalma. Ezután éppen azt kellett feladnia Portugáliának, amiért cserébe Salazar szegénységben tartotta a népet: a gyarmatokat. Ezekért áldozta fel a jobboldal társadalmi bázisát, ami miatt Portugália mindmáig baloldali ország, ugyanakkor nem sokáig maradtak meg az Estado Novo bukása után.

(A borítókép forrása: Mandiner)

A DK TV volt a Demokratikus Koalíció legújabb politikai innovációja, az első adásukat több mint 77 ezren tekintették meg, a csatornának magának pedig már 10 ezernél is több feliratkozója van. Bár nem számít klasszikus értelemben vett televíziós csatornának, attól függetlenül elmondható, hogy egy érdekes próbálkozás az alternatív nyilvánosság létrehozására. Nehéz megállapítani egy párt vagy a szóban forgó pártnak bármely más, hozzá köthető YouTube csatornája kapcsán, hogy az jó vagy rossz, illetve sikeres vagy sikertelen.

A rövid válaszom az lenne a kérdésre, hogy semmit, azonban ennél jóval összetettebb a képlet. Először tekintsük át, hogy milyen képet kapunk, ha megnézzük a parlamenti pártoknak a feliratkozóinak a számát!

A számokból egyértelműen kiderül, hogy azok messze állnak a valós erőviszonyokról. A DK az ellenzék legerősebb pártjaként hátul kullog, a 2010-es évek óta domináns Fidesznek épphogy csak több feliratkozója van, mint a Momentumnak. Érdekesség, hogy a gyengélkedő Jobbiknak önmagában pár ezerrel kevesebb feliratkozója van, mint a volt koalíciós társainak együttvéve, feltehetőleg ez a 2010-es évek maradéka. Toroczkai pártja mindeközben magasan kilóg a mezőnyből, magasan a legtöbb feliratkozóval.

De mi a helyzet a előbb felsorolt pártok főbb politikusaival? Nekik vajon jobbak a mutatóik? A politikusnak van pártja vagy a pártnak politikusa? Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc régóta meghatározó szereplői a magyar politikai életnek, pártelnökként várható volt, hogy viszonylag sok feliratkozójuk van. Budapest főpolgármesterének, Karácsony Gergelynek 571 fős tábora van a YouTube-on, vele szemben Toroczkai Lászlónak újfent kiugróan magas: 182 ezren iratkoztak fel a radikális politikus csatornájára. Ez igencsak meglepő, hiszen Karácsony Gergely a 2019-es önkormányzati választáson a baloldal jelöltjeként tudott győzedelmeskedni Tarlós István felett, azonban ennek nincs lenyomata a YouTube-on. Márki-Zay esetében az előkelő helyet mindenképpen a közös miniszterelnök-jelöltségnek kell beszámolni.

(kép forrása: digitalhungary.hu)

Olyan prominens politikusoknak nincs YouTube csatornája, mint például Dobrev Klára, Szijjártó Péter, Fekete-Győr András, Gelencsér Ferenc. Kifejezetten furcsa, hogy a fontosabb jobbikos politikusok közül senkit sem lehet megtalálni, maximum Z. Kárpát Dánielt, ahogy dobol egy Jobbik által szervezett majálison. Érezhetően nagy a szórás itt is, Toroczkai László feltehetőleg nem népszerűbb hétszer Orbán Viktornál, de Gyurcsány Ferenc esetében sem reális a hatszoros eltérés.

Az is elmondható általánosságban, hogy a pártcsatornák nem generálnak túl nagy nézettséget, egyes esetekben ez a szám pár száz is lehet, egyedül a kampány idején tudnak kiugrónak számító értékeket elérni. Az egyes politikusok, például Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely és Toroczkai László képesek akár több tízezres, sőt, több százezres megtekintést elérni a YouTube-on. Azonban az nyilvánvaló, hogy a magyar politikai és közéleti nyilvánosság igen ki szeletét teszi ki a YouTube. 

Ha már Facebook, nézzük meg ott mi a helyzet! Orbán Viktort 1,2 millióan követik a Facebookon, nagyjából 48-szor többen, mint a már említett Youtube csatornáján. Gyurcsány Ferencnek ezzel szemben csak majdnem 11-szeres az eltérés, neki 324 ezer követője van. Donáth Anna 92 ezer embert ér el nap mint nap a posztjaival, míg Karácsony Gergely 307 ezret, neki egy YouTube feliratkozóra kerekítve 538 Facebook követő jut. A pártok is jobban festenek a közösségi hálón: a Fideszt 362 ezren, az MSZP-t 219 ezren, a Momentumot 117 ezren, az LMP-t 77 ezren, a Párbeszédet 137 ezren, a Jobbikot 539 ezren, míg a Mi Hazánk Mozgalmat 15 ezeren kísérik figyelemmel.

(kép forrása: magyarnemzet.hu)

A számokból érezhető, hogy nagyon nagy a szórás, azonban több tanulságot is le lehet vonni belőlük. Úgy tűnik igazolódik az online platformokon is az, ami általánosságban is igaz a 21. századi politikával kapcsolatban: a politikus maga sokkal jobban eladható, mint maga a párt, a politika személyközpontú (perszonalizált). A párt az egy elvont, megfoghatatlan valami, míg egy emberközeliként ábrázolt politikus jobb viszonyítási pontként szolgálhat a választók számára. Ez lehet arra a magyarázat, hogy egyes politikusok ismertsége/követettsége/nézettsége miért vetekszik pártokéval.

A Mi Hazánk egy érdekes jelenség, ugyanis a YouTube-on kiemelkednek a mezőnyből. Ez mindenképpen összefügg a radikális jobboldal "áldozati státuszával", hogy nem hívták meg őket semmilyen tévébe, hogy nem kaptak a többi párthoz mérhető nyilvánosságot. Facebook pedig úgy tűnik sokkal szigorúbb cenzorokkal rendelkezik, mint a YouTube. Egy Toroczkai feliratkozóra közel két tényleges Mi Hazánk szavazó jut, ez viszonylag magas a többi politikai szereplőhöz képest. Ugyanakkor ebből következik egy másik tanulság: a YouTube-on való megjelenés minősége nem igazán befolyásolja az országos népszerűséget, a Facebook ebből a szempontból közelebb áll a valós erőviszonyokhoz.

Továbbá az is meglepő, hogy a Jobbik viszonylag nagy számokkal rendelkezik mindkét platformon, úgy tűnik sokan megfeledkeztek 2018 óta arról, hogy feliratkoztak és bekövették az egykoron szebb napokat látott pártot. Mindezek után felmerül a kérdés, hogy mennyire éri meg a YouTube-ra összpontosítani, ott versenyezni? Egyáltalán érdemes-e párttévét működtetni ott? A legújabb közvélemény-kutatások szerint a Demokratikus Koalíciónak több százezer, akár közel egymilliónyi szavazója lenne egy mostanában megrendezett országgyűlési választáson, ehhez képest a párttévéje 10,6 ezer emberből váltotta ki azt, hogy feliratkozzon, az első adást 77 ezren nézték meg, míg a másodikat pedig 17 ezren. A DK Szubjektív maga inkább a szórakoztató műfajba tartozik, azonban semmi olyat nem nyújt, amit a Facebookon nem lehetne megtalálni.

Úgy tűnik a YouTube a politika számára még egy "meghódítandó" területnek számít, egyenlőre csak lájkbajnokságról hallhatunk a közösségi média kapcsán és nem feliratkozó háborúról. A pártok esetében ingoványos talajra lép az, aki puszta feliratkozói/követői számokból akar csípési sorrendet kialakítani. Az idő rövidségének köszönhetően még nem érdemes ítéletet mondani a DK TV kapcsán sem, érdemes lesz majd az önkormányzati meg az EP választások idején visszatérni a nézettségi adatokra.

Szelektív hulladékgyűjtés -felhasználás, egyszerhasználatos műanyagok tiltása. Ezek azok a témák, amelyekről a legtöbbet tudnak ma a 18-35 év közötti fiatalok, akik a hulladékcsökkentés nagy támogatói. A szavak szintjén legalább is mindenképp – derült ki a Reaktor Alapítvány hulladékgazdálkodással és körkörös gazdasággal kapcsolatos kutatásából, amely a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg. A kutatáshoz a forrást Miniszterelnökség Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Fenntartási és Szemléletformálási Osztálya folyósította.

A Reaktor Alapítvány a KEHOP-3.1.5- 21-2021-00003 „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című projekt keretében a fiatalok hulladékgazdálkodással és körforgásos gazdasággal kapcsolatos ismereteit és véleményét mérte fel egy 600 fős online kutatással.

Egyre többen élünk a Földön, egyre többet fogyasztunk, ezért egyre több szemetet termelünk. A hulladékképződés csökkentésének egyik módja a körkörös gazdaságra való áttérés. A körkörös gazdaság lényege, hogy a megvásárolt termékeket minél tovább használjuk, tervezésüknél, gyártásuknál törekedjünk a tartósságra, javíthatóságra,
újrahasználhatóságra, továbbadhatóságra, átalakíthatóságra. Ha azonban mégis meg kell válnunk valamitől, akkor a hulladékot gyűjtsük szelektíven és anyagában hasznosítsuk újra minél nagyobb arányban, amihez lehetőleg tiszta vagy megújuló energiát használjunk. A körkörös gazdaságnak azonban az évszakok változásához vagy a gazdasági ciklusokhoz nincs köze. Sajnos az abszolút többség ezzel nem volt tisztában (59%). Az ifjúságnak nincs pontos tudása annak a körkörös gazdaságnak a jelentéséről, fogalmáról, ami a klímaváltozás és a fenntarthatóság fontos hívószava napjainkban, és amire a jövő gazdasága a tervek szerint épülni fog.

A szelektív hulladékgyűjtés egy olyan hulladékkezelési módszer, amelynek célja, hogy a különböző típusú hulladékokat elkülönítve gyűjtsék és kezeljék, lehetővé téve ezáltal a hatékonyabb újrahasznosítást és a környezetvédelmet. A szelektív hulladékgyűjtés során a különböző anyagokat - például papír, műanyag, üveg, fém és biológiai hulladék - elkülönítetten gyűjtik össze, így lehetőség nyílik azok különféle újrafeldolgozási folyamatokba való bevonására.

Ennek az eljárásnak több előnye van:

1. Újrahasznosítás elősegítése: A szelektív gyűjtés révén az újrahasznosítás folyamata hatékonyabbá válik, mivel a különböző típusú anyagokat már előre elkülönítetten gyűjtik össze, és így azok könnyebben feldolgozhatók.

2. Környezetvédelem: Az újrahasznosítás segít csökkenteni a termelési folyamatokhoz és új anyagok előállításához szükséges nyersanyagok felhasználását, ezáltal csökkentve a természetes erőforrások kimerülésének veszélyét. Emellett a hulladéklerakók terhelése is csökken, ami csökkenti a talaj- és vízszennyezést.

3. Hulladékmennyiség csökkentése: Az újrahasznosítás révén kevesebb hulladék kerül a szemétlerakókba vagy égetésre, ami hozzájárul a lerakók telítődésének lassításához és a levegőszennyezés csökkentéséhez.

4. Energiamegtakarítás: Az újrahasznosítás kevesebb energiaigényt jelent, mint az új anyagok előállítása alapanyagokból. Például a régi papír újrahasznosítása sokkal kevesebb energiát igényel, mint az új papír előállítása fakivágás és feldolgozás során.

 A szelektív hulladékgyűjtéssel van a leginkább tisztában a korosztály. Nagytöbbségük meg tudta mondani, milyen anyagokat lehet szelektíven gyűjteni (82%). Magas volt azok aránya, akik tudták, mit lehet egy kerti komposztálóba tenni (79%), hol lehet a használt sütőolajat leadni (70%), vagy hogy bizonyos egyszer használatos műanyagokat nem lehet árulni hazánkban (70%). A kvízben a fiatalok többsége a felsoroltak közül ki tudta választani, mit nevezünk szürke víznek (65%), tudta, hogy a kötelező jótállás a termék árához mérten 1-3 év (61%), vagy hogy mit dobhatunk a különböző színű szelektív gyűjtőkbe (52%).

A tervezett elavulás (vagy tervezett elöregedés) egy olyan koncepció, amely a termékek tudatos tervezésére és gyártására utal oly módon, hogy azok szándékosan rövidebb élettartammal rendelkezzenek, és így rövidebb idő alatt elhasználódjanak vagy meghibásodjanak. Ennek eredményeként a fogyasztók hamarabb kényszerülnek a termék cseréjére vagy javítására, ami növeli a gyártók eladásait és profitját.A tervezett elavulás koncepciója néha a fenntarthatóság és a fogyasztói érdekek ellen hat, mivel a rövid élettartammal rendelkező termékek gyakran jelentős hulladékot és erőforrás-pazarlást okoznak. Emellett a fogyasztóknak gyakran további költségekkel kell számolniuk a folyamatos cserék vagy javítások miatt.A tervezett elavulás témája sok vitát váltott ki a gazdaság, az üzleti világ és a fogyasztóvédelem terén. Az egyik oldalon az érvek szerint a gyorsabb termékcserék és az újabb modellek bevezetése elősegítheti a gazdasági növekedést és az innovációt. Másrészről azonban azok, akik kritikusak ezzel a gyakorlattal szemben, úgy vélik, hogy a tervezett elavulás nemcsak a pénztárcát terheli meg, hanem a környezetet is, mivel a felesleges hulladék és az erőforrások pazarlása negatív hatással van a fenntarthatóságra és az ökológiai lábnyomra.

A körkörös gazdaság olyan gazdasági modell, amelyben az erőforrásokat és termékeket úgy tervezik és kezelik, hogy a lehető legtovább tartsanak a gazdaságban. A cél az anyagok újrafeldolgozása, újrahasznosítása és újrafelhasználása, minimalizálva a hulladékot és csökkentve a termelési nyomást a környezetre. A körkörös gazdaságban a termékek élettartama meghosszabbodik, a javítás és felújítás előtérbe kerül, valamint az erőforrások hatékonyabb használata és a hulladék minimalizálása prioritás. Ez a gazdasági modell fenntarthatóbb és környezetbarátabb megközelítést kínál a hagyományos lineáris gazdasági rendszerekkel szemben.

Voltak azonban olyan kvízkérdések is, amelyekre a fiatalok többségükben nem tudták a megoldást. A tervezett elavulás fogalmával csak 49%, a körkörös gazdaságéval 41% volt tisztában. A megkérdezettek kisebb része tudott különbséget tenni a megújuló és nem megújuló energiaforrások között (47%); a fabrikettet a válaszadók több mint egyharmada (35%) nem megújuló energiaforrásnak hitte. A válaszadók 35% tudta, hogy a csomagoláson 4-es számmal jelölt PVC az, amit a műanyagok közül nem szabad a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. A legnehezebb kérdés számukra mégis annak megválaszolása volt, hogy az összes megtermelt hulladék hány százalékát állítják elő a háztartások az EU-ban. A jó válasznak számító 10 százalék alatti arányt kevesebb mint 10-ből egy 1 fiatal jelölte meg helyesen. Ez arra utal, hogy az egyén hulladékelőállítással kapcsolatos felelőssége az iparhoz képest túl van hangsúlyozva a mindennapokban.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósított felmérés második felében a fiatalok vallottak hulladékcsökkentéssel kapcsolatos elköteleződésükről, és a körkörös gazdaságot érintő, különböző, tervezett intézkedésekről is elmondták véleményüket. Ezek szerint a korosztály tagjainak 96%-a gondolja valamilyen mértékben fontosnak, hogy kevesebb hulladékot termeljen. Elsöprő többségük jó ötletnek tartja a szelektíven gyűjthető hulladékok körének kibővítését (83%), a betétdíjas rendszer kiterjesztését (87%), és hogy a hasznosítás érdekében még több információt kapjunk a jövőben a megvásárolt termékről (87%). A kutatás rávilágított arra, hogy a fiatalok, ha tehetnék, inkább megjavíttatnák kedvenc elektromos eszközüket (75%), nem pedig újat vennének ahelyett, ami szembe megy a túlfogyasztó fiatalokról alkotott képpel. Összességében: a fiatalok rendelkeznek ugyan ismeretekkel a hulladékgazdálkodással és a körkörös gazdasággal kapcsolatban, de ez a tudás fejleszthető-fejlesztendő. A fiatalok elköteleződése a hulladéktermelés csökkentése mellett nagyobb, mint az a tájékozottság, ami a hulladékmennyiség szakszerű mérsékléséhez a mindennapokban elengedhetetlen. Miközben a fiatalok elvben támogatnak mindenféle, a hulladékgazdálkodás fejlesztését célzó kezdeményezést, jóval kevesebben vannak köztük olyanok, akik a gyakorlatban a már létező körkörös gazdasággal kapcsolatos lehetőségeket teljes körűen kihasználják. Vagyis: a fiatalok a szavak szintjén „zöldebbek”, mint tetteikben.

 Témához kapcsolódó cikkeinket itt olvashatjátok. 

 Töltse ki kapcsolódó kvízünket: 

Bécs egy csodaszép város, de talán advent időszakában a legszebb. Látványos fények, vásárok minden sarkon, koripályák és persze a bivalyerős puncs. Ha egy kicsit kiszabadulnánk a mindennapi rutinból, Bécs tökéletes választás, árban sem fogunk meglepődni, nagyon hasonló árakkal találkozunk ott is, mint Budapesten.

Érdemes úgy indulni, hogy reggel 10 óra fele már Bécsben legyünk. Mégpedig azért, mert a Rathauspaltzon, a legnagyobb és leghíresebb karácsonyi vásáron érdemes kezdeni. Mindenképp javaslom a délelőtti vásárt, mert kora délutántól már annyi ember tolong a központi vásáron, hogy egyszerűen élvezhetetlenné teszik a programot.

Délelőtt azonban még nyugisan el lehet sétálgatni, nyugodtan lehet nézelődni és az árusok is sokkal segítőkészebbek. Ugyanakkor ne ezen a helyen várjunk csodát a puncstól, mivel ár érték arányban nem egy megérős dolog.

(forrás: https://www.sn.at/politik/innenpolitik/wien-ist-auch-beim-christkindlmarkt-strenger-112176829)

Ha igazán finom puncsot akarunk inni, ami fele annyiba se kerül mint a Rathausplatzon, akkor csupán néhány utcát kell sétálnunk spittelbergi karácsonyi vásárig, ahol egy egész más, különleges élményben lesz részünk. A vásár különlegessége, hogy nem a szokványos tágas téren körberakott bódékkal találkozunk, hanem apró macskaköves utcákon hosszan elnyúlva, kanyarogva tudunk végig sétálni a vásáron. Itt sem tömeggel, sem turistacsoportokkal nem fogunk találkozni, ez a vásár a helyiek kedvence és eldugottsága miatt nem is botlik bele minden járókelő. Ha már az előnyök sorolásánál tartunk nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy az itteni puncsokat össze sem lehet hasonlítani a turistacsalogató helyeken főzött meleg itallal. Itt a puncs tényleg olyan, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva, ráadásul 15-20 ízben legalább elkészítik. Ha pedig egy kicsit megéheztünk vagy valaminek fel kell szívnia a délelőtt elfogyasztott alkoholt, akkor sétáljunk addig a vásárban, amíg el nem jutunk addig a bódéig, ahol a legnagyobb sor áll mindig. Mert ott frissen sütött tócsni jellegű finomságot vehetünk, amit annyi fokhagymával kenünk meg, amennyivel akarunk.

(forrás: https://www.universal.at/blog/weihnachten/christkindlmarkt-wien/weihnachtsmarkt-spittelberg)

Ha Bécs, akkor nem maradhat ki a Mariahilferstrasse sem. Én itt viszont most nem a vásárlásra akarok buzdítani, hanem az evésre. A vásárló utcából nyílik egy apró utca, ahol egy még apróbb étterem, a Bao Bar található. Itt sem a legegyszerűbb szabad helyekre vadászni, de legyünk türelmesek. A könnyed, gőzölt tészta, az ázsiai fűszerek, frissen sült husik és ropogós zöldségek szerelemgyereke biztosan szebbé teszi a napunkat.

(forrás: https://www.mjam.net/en/restaurant/mxyw/bao-bar-mxyw)

Ha pedig már ebben az utcában járunk, akkor az ebéd lesétálása közben álljunk meg a Kaffemik nevű újhullámos kávézóban, ahol az általuk készített flat white párját ritkítja.

(forrás: https://www.tripadvisor.com/Restaurant_Review-g190454-d8594854-Reviews-Kaffemik-Vienna.html)

A délutánból pedig nem maradhat ki a korcsolyázás sem, természetesen a Rathausplatzon. Noha Bécs leghíresebb koripályája csak januártól használható a teljes területén, de ha már ott járunk, így is érdemes kipróbálni. Itt nem a szokványos pályát kell elképzelni, hanem körbekerített kis ösvényeken tudunk bolyongani. Ezek a kis utak közvetlenül a járdák mellett helyezkednek el, így nagyon egyedi élményt ad, ahogy a sétáló emberek mellett siklunk el.

(forrás: https://www.stadt-wien.at/freizeit/sport/wintersport/wiener-eistraum-wenn-der-rathausplatz-zur-eislandschaft-wird.html)

Az egész napos evés, ivás korizás után pedig biztosan kidőlünk, így a hazáig tartó út is egy pillanat alatt eltelik.

Áldott karácsonyi készülődést mindenkinek!

(Borítókép forrása: https://www.wien.info/de/lifestyle-szene/eistraum-345028)

Vannak azok az emberek, akik imádnak karácsonykor ajándékozni és próbálják a legfigyelmesebb ajándékokat kiválasztani szeretteik számára és vannak természetesen azok, akiknek csak egy nagy nyűg az egész. Cikkünk mindkét típusnak szól, hiszen megmutatjuk, hogy mennyi ajándékot hozhatunk ki egy fotóból.

Legtöbbünk gyanítom már kilőtte azt, hogy vesz egy szép képkeretet, előhívat bele egy képet és kész is az ajándék. Vagy egy vicces fotóból pólót csináltat. Az utóbbi években szerencsére hatalmas népszerűségnek örvendenek a személyes jellegű ünnepi meglepetések, így természetesen a kínálat is bővült. Íme néhány ötlet, inspiráció a karácsonyi ajándékokhoz, ha szeretnéd megtartani a személyes vonalat.

Fényképből vászonkép

Ez nem a legolcsóbb lehetőség az tény, de nagyon látványos ajándék és a minősége is kiemelkedő. Ha ebbe vágod a fejszédet, akkor előtte gondold át alaposan, hogy kinek, milyen helyiségébe és milyen méretben passzolna. Egyáltalán van-e a falukon erre kapacitás? Milyen színű a szoba, milyen kép illene bele? Szeretik magukat nézegetni a falon lógva?

Ezeket érdemes átgondolni a vásárlás előtt, de egyébként egy párnak, családnak tökéletes ötlet.

 (forrás: https://www.keparuhaz.hu/vaszonkep-vaszonfoto-akcio)

Fényképből puzzle

Tökéletes ajándék a család fiatal tagjainak. A játékok mindig bombabiztos ötletek, mindenki örül nekik. Akkor miért ne tehetnénk egy kicsit szívhez szólóbbá? A gyerkőcök igényeit ismerve szabjuk személyre a puzzle-t! Egy ovisnál figyeljünk arra, hogy színes kép legyen, felismerhető arcokkal rajta és csak annyi darabos kirakót válasszunk, ami kihívás, de nem lehetetlen küldetés.

 (forrás: https://alkossegyedit.hu/termek/egyedi-fenykepes-puzzle-a3/)

Fényképből naptár

Biztosan van olyan ismerősünk, aki rajong a családi fotózásokért, és tele van minden közösségi média az ott készült mesés képekkel. Ezeket felhasználva tökéletes ajándék lehet nekik egy naptár, amiben a kedvenc képeik vannak.

Úgyis mindenki kap év vége fele ilyen-olyan céges naptárt, amit jobb híján, használni fog. Akkor már ragadjuk meg az alkalmat és üssünk két legyet egy csapásra ezzel a meglepetéssel.

 (forrás: https://alkossegyedit.hu/termek/egyedi-fenykepes-puzzle-a3/)

Fényképből ágynemű

Ezzel én egyértelműen olyan barátokat, tesókat ajándékoznék meg, akik értékelik ezt a fajta humort. Ha igen, akkor ne fogjuk vissza magunkat: a legkínosabb, legviccesebb emlékeinket gyűjtsük össze és mehet is rá az ágyneműre. Így garantáltan nem felejti el senki ezeket  az élményeket!

 (forrás: https://bloomtex.eu/meteraru/fenykepes-agynemuhuzat/)

Fényképből vágódeszka

Na ezzel a kreációval én is most találkoztam először. De rögtön a szemem előtt volt a kép, ahogy egy kedves barátunknak vagy egy  (távolabbi) rokonunkat megajándékozzuk ezzel, rajta az anyós képével.

Persze ehhez ismernünk kell annyira az illetőt, hogy tudjuk, hogyan fog reagálni erre. Lehet hatalmas poén is, de sajnos egy ilyen ajándék végződhez egy kellemetlen félreértéssel is.

(Borítókép forrása: https://www.cbsnews.com/essentials/2022-holiday-gift-guide-the-best-deals-under-100-to-shop-this-christmas-and-hanukkah-2022-11-18/)

Méltán híres borkülönlegességünk, amelyet XIV. Lajos a legenda szerint a „királyok borának” és a „borok királyának” nevezett, a tokaji aszú. Keveset tudunk azonban a történetéről, amit igen, az gyakran inkább legenda. A tokaji aszú világnapja alkalmából megvizsgáljuk a desszertbor eredetét.

A tokaji aszúról röviden

Botrytis által érintett túlérett szőlők (forrás: Wikipedia)

A botrytis által érintett szemeket különválogatják (leszedik a fürtről) szemenként, majd azonos évjáratú borban vagy mustban áztatják (régen 136,6 liter mennyiségben, ez a gönci hordó űrtartalma), ezután a mustot évekig érlelik. Ma már csak öt- vagy hatputtonyos aszút ismerünk – régen három, négy, öt vagy hat puttonyt töltöttek meg aszúszemekkel, ma már alapvetően más mértékegységekkel dolgoznak.

Édes borok Magyarországon – Hunyadi János és a főbor

mégpedig a Szerémségben, a török által fenyegetett Délvidéken. Két irányból érkezett a technológia: Itáliából és a Balkánról. A szerémségi édes borokat pedig osztályozták is, maga Hunyadi János parancsára, aki egy peres ügy kapcsán kívánt rendezést. Három kategória született ekkor: az ún. nagybor valószínűleg már egyfajta aszúborra utal, amelyet a Szerémségben termesztettet, ezt a köztes bor követte, majd következett a mindennapok bora, a főbor, amelyből a legtöbb volt.

A szerémi borvidék ma (forrás: Wikipedia)

A tokaji hagyomány egyik formája szerint a szerémségi borvidék elpusztítása miatt tömegesen vándoroltak a lakosok a Tokaj-Hegyaljára, és így honosodott meg az édesbortermesztés a vidéken. Azt valóban látjuk, hogy a Szerémségben termeltek édes borokat, az is elképzelhető, hogy települtek át innen a Hegyaljára – már csak azért is, mert a déli borvidéken birtokos családok itt igyekezték magukat kárpótoltatni az uralkodóval (helyesebben az uralkodókkal). Mi volt ennek az oka?

Tokaj-Hegyalja gyökerei

Az, hogy a Hegyalja nem előzmény nélküli, sőt a helyi édes borokat sem a kora újkorban kezdték el termelni. A teljes igazság az, hogy aszúsodást már a XVI. század elején feljegyeznek Magyarországon – először Sopron környékén, de a későbbi Tokaj-Hegyalján is megjelenik az aszúsodás jelensége a forrásokban, illetve ennek a technológiája is.

amikor vallon, francia és olasz szőlőtermesztőket telepítettek a Kárpátok lábaihoz – ehhez kötődik egyébként az Eger-környéki bortermelés is. Ezt a térségben egyértelműen megőrizték a helynevek, gondoljunk akár a francia eredetű Tállyára vagy Olaszliszka nevére. Kezdetben persze nem volt kifejezetten nagy hírneve – az ókori maradványokra is építő dunántúli borvidékek, például a Szerémség számítottak fontosnak –, de Kassa és a kereskedelmi út közelsége hamar bekapcsolta a külkereskedelembe.

bár a kereskedelemben kezdetben a kassaiak is inkább a távolabbi, szerémi és dél-dunántúli borokat helyezték előtérbe. A kassaiak más borvidékeken és a kereskedelemben szerzett tapasztalatai és a tőkéjük azonban a XV. század végére felzárkóztatta Tokaj-Hegyalját a többi borvidékhez – erre telepedhettek rá szerémi borászok és birtokosok.

azonban amikor a török elfoglalta (és elpusztította) a távolabbi borvidékeket, a hegyaljai borok egyeduralkodóvá váltak.

Az aszú

Valószínűleg a szerémi borvidéken már termeltek egyfajta aszút, azonban egyáltalán nem biztos, hogy a Hegyaljára is a szerémiek hozták volna.

– nem tudni, hogy szerémi hatásra-e, de szinte biztos, hogy nem előzmény nélkül készültek a borok, mivel ekkor már írásos forrás van, és a szerémiek áttelepülése még nem valószínű, hogy megtörtént (ha egyáltalán megtörtént). Oláh Miklós esztergomi érsek a következő században már leírja a szőlőfürtökön megjelenő penészt is.

Az aszút nagyon sokáig Lorántffy Zsuzsanna (I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége) udvari papjának – később erdőbényei lelkész –, Szepsi Laczkó Máténak tulajdonították, aki 1630 (vagy 1631) húsvétjára készítette azt Lorántffynak – azt is tudni véli egyetlen forrásunk, Kazinczy Ferenc, aki egyik felmenőjére, Kazinczy Péterre, Lorántffy javainak intézőjére hivatkozik, hogy az Oremus birtokról származott az aszú szőlő. Valójában az aszú annyira összetett technológiával készül, hogy ez már látszatra sem történhetett így – hiszen ki kellett tapasztalni a botrytis előnyeit, illetve azt is, hogy hány évig kell érlelni –, így amennyiben a prédikátor készítette volna az első aszút, annak már kellett volna, hogy legyenek nagyon komoly előzményei. Ugyanakkor Szepsi Laczkó különböző korábbi műveiben igen sok téma megjelenik, csak éppen az aszú nem. Annyi igazság lehet a dologban, hogy Szepsi Laczkó fejlesztett a már meglévő technológián, mivelhogy furmint először az ő erdőbényei szőlőjében jelent meg.

Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége (forrás: Wikipedia)

Merthogy

sőt egy ugyanebből az évtizedből származó latin-magyar szótár is – melyet Szikszai Fabricius Balázs pataki tanító készített – megjelenik a kifejezés. Magát a folyamatot már 1527-ben lejegyzik, ekkora már az aszú név is ismert.

Szepsi Laczkó Máté szobra Szepsin (forrás: Wikipedia)

Persze ez nem a ma ismert aszú. Ekkor ugyanis még nem volt elterjedt a szőlőszemek kiválogatása, hanem

Az aszúszemek értékét hamar felfedezték, hiszen 1600 körül több olyan per is zajlott, amelyek oka az volt, hogy a jobbágyok nem fizettek belőle kilencedet és tizedet, vagyis ekkor már elképzelhető, hogy elkezdtek kísérletezni az aszúszemek szemenkénti válogatásával – esetleg ebben lehetett szerepe Szepsi Laczkó Máténak, talán ő volt az, aki először „tiszta” aszút termelt, de annyi bizonyos, hogy jelentőségét felismerte. A következő évtizedekben elkezd elterjedni a „tiszta” aszú, és az országgyűlés is egyre többet foglalkozik vele.

Mit tett II. Rákóczi Ferenc az aszúért?

A hegyalja legjelentősebb birtokosai a Rákócziak voltak, nem véletlen érezte úgy sok erdélyi főúr, hogy „Patak diktál”, amikor I. Rákóczi György temérdek pénzzel és birtokkal  erdélyi fejedelem lett. Említett fejedelem apja, Rákóczi Zsigmond a szerencsi református templomban nyugszik, már ő maga is erdélyi fejedelem volt rövid ideig. Jelentős birtokaik miatt a Hegyalja mindig is fontos szerepet töltött be politikai és gazdasági ambícióikban. II. Rákóczi Ferenc számára két dolog volt fontos:

II. Rákóczi Ferenc (forrás: Wikipedia)

Mivel a hegyaljai bortermesztés igen komoly bevételt jelentett, így abból megvalósult az első; és mivel az aszú nagyon különleges és finom volt, így abból lehetett ajándékozni külföldi uralkodóknak – főleg a francia királynak. Ez igen komoly előrelépést jelentett abban, hogy komolyabban vegyék a „vezérlő fejedelmet”, mellékhatása pedig az volt, hogy egész Európa megismerte Tokaj nevét, amely így 1737-ben a világ első zárt borvidéke lett.

(A borítókép forrása: Borászportál)

A karácsonyi vásáros horror árakat talán senkinek nem kell bemutatni, hiszen minden évben amint megnyitja a kapuit a legnagyobb fővárosi karácsonyi vásár, azonnal cikkek és posztok tömkelege lepi el a közösségi médiát – a téma pedig mindig ugyanaz: mennyi pénzből lehet kihozni egy estét, az egyre csak emelkedő árak mellett? Spoiler alert: sokból, viszont bennem felmerült a kérdés: ha otthon ennyire rossz a helyzet, mi várja a látogatókat más nagyobb európai városokban? Elmentem tehát a németországi Frankfurt egyik legnépszerűbb vásárjába, és megnéztem mennyibe kerülnek itt az otthoni kedvencek. Ár összehasonlítás következik – csúnya karácsonyi pulcsiba bújtatva.

Mindenki kedvencével, a forralt borral kell kezdenem, hiszen általában ez okozza az egyik legnagyobb felháborodást a vásárlátogatók között. Már néhány évvel ezelőtt is beszédtéma volt, hogy már alig jön ki néhány árusnál egy forralt bor egy ezresből – na ez idén már nem probléma, hiszen már esélyt sem kapunk az olcsóbb árusok felkutatására, ugyanis nem léteznek. A Bazilikánál körbejárva a forralt bor mindenhol 1200 forintba kerül, forró teát 1000 forintért kínálnak, és a sör is 1500 körül mozog.

Sokan úgy vélik a karácsonyi vásár már szinte luxussá változott – nem tévednek - ezért sokan nem is vásárolnak semmit, csak a hangolódás miatt mennek ki. Ha egy-egy forró csoki vagy forralt bor még talán bele is fér valakinek, az ételekre sokan még gondolni sem mernek. Nem is hibáztatom őket, ugyanis elég csak egy pillantást vetni a vásárok ár listájára és egyből elmegy az ember étvágya. Nem is hibáztatom őket, ugyanis elég csak egy pillantást vetni a vásárok ár listájára és egyből elmegy az ember étvágya.

Vegyük például a lángost. A sima fokhagymásért 1750 forintot kérnek el a Vörösmarty térnél, a klasszikus sajtos-tejfölös pedig 2500 forint körül mozog. Aki nagyon szeretne valami extrát kipróbálni annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen a csirkegulyásos lángos idén már 4200 forintba kerül. Frankfurtban meglepő módon az árak ugyanígy alakulnak: tejfölös lángos 4 euróba (kb. 1600Ft) kerül, az extrább feltétekkel készült finomság - mint például gyros hússal, vagy hagymás-baconos raguval - pedig 6-10 euróba (kb. 2400-4000) kerül itt.

A hasonlóság igazán meglepő, hiszen Németország, különösen Frankfurt átlagjövedelme messze a duplája a Magyarországinak, ezért a fővárosi árak így még inkább sokkolóak. Mivel az meleg ételek kínálata szinte teljesen más, ezért nehéz volt az árakat összehasonlítani, de átlagosan a legnagyobb hazai vásárban a legegyszerűbb egytálétel 1500 forintnál kezdődik, aki viszont oldalast, vagy grillezett lazacot enne, az 8000 forint/adag ár alatt aligha úszhatja meg.

Frankfurtban a legolcsóbb melegétel opció talán a „Bratwurst”, ami egy igazán finom grillezett kolbász, friss meleg zsemlében szervírozva. Legyen a kolbász csilis-sajtos, paprikás, az ár mindenhol egységesen 4,5 euró (kb. 1800Ft), amiben természetesen benne vannak a különböző szószok is mint ketchup vagy mustár. Csak, hogy a másik végletről is szó essen, a legdrágább étel, amit eddig láttam az 23 euróba (kb. 9500) forintba került, és grillhús válogatást, sült krumplit és salátát is tartalmazott. A különbség itt sem akkora, hogy hátast dobjon az ember, viszont ha az ember ténylegesen összeszámolja mennyibe kerül egy este a vásárban akkor manapság már a határ a csillagos ég.

Végül szót kell ejtenem az édességekről is, hiszen nem karácsonyi vásár a karácsonyi vásár kürtőskalács és gofri nélkül. A vaníliás-nutellás gofri Frankfurtban 6,5 euróba (azaz kb. 2700 forintba), míg Pesten 3000 forint környékén kapjuk meg ugyanezt. Meglepő módon itt kint is hatalmas népszerűségnek örvend a magyar kürtőskalács, amit általában magyar színekbe öltöztetett standokon árulnak, kígyózó sorokkal.

Itt kint 8 euró (kb. 3300 Ft) a normál fahéjas, míg az otthoni árlistában „már” 2200 forintért is megkapja az ember a frissen gőzölgő finomságot. Hozzá kell tennem, hogy eleinte szkeptikus voltam a kint vásárolt kürtőskaláccsal kapcsolatban, hiszen ami otthon készül nálunk, az utánozhatatlan. Meglepően tapasztaltam, hogy itt is az „igazi” élményben részesülnek a látogatók, hiszen kiderült, hogy az árusok Magyarországról érkeztek a vásár idejére, és a klasszikus receptúra alapján készülnek az édességek.

Összességében elmondhatjuk, hogy igazán nagy különbség nincsen a hazai, illetve a frankfurti karácsonyi vásárok árazásában, viszont ha ezt a már említett átlagjövedelmekhez viszonyítjuk, akkor egyértelműen látszik, hogy ki jár rosszabbul. Kétszer is meg kell gondolni, – különösen a mostani rezsiárak tekintetében – hogy mit engedhet meg magának az ember, hiszen ha az egész családot meg szeretnénk vendégelni, akkor igazán egyszerű egy 20-30 ezer forintos estét összehozni.

Egyre több tanulmány és kutatás foglalkozik azzal a jelenséggel, miszerint az elmúlt évtizedek alatt a világunk kezd elszíntelenedni. Arra még keresik a választ, hogy vajon mi okozhatta ezt a változást, azonban ezt az érdekes jelenséget mindenképpen érdemes közelebbről is megvizsgálni. Mit is jelent ez pontosan? Hogyan kell ezt elképzelni?

Egy angol cikk hosszasan vizsgálta ezt a jelenséget. Vizsgálatukhoz az angol múzeumok online katalógusát vették alapul, mely során több, mint 7000 fényképet elemeztek 21 kategóriában. Az eredmény pedig teljesen egyértelmű volt: a világunk elszürkül.

A vizsgált fényképek több, mint 80%-ban feltűnik a sötétszürke szín. A 7083 tárgy elemzése után a másik következtetés még látványosabb volt. Az 1800-as évektől kezdve indult meg az a folyamat, hogy a mindennapos használati tárgyak egyre kevésbé színesek, inkább a szürke valamely árnyalatában ,,tündökölnek". Emellett megfigyelhető a sárga és a barna árnyalatoknak a hanyatlása, ami a kutatók szerint azzal magyarázható, hogy az évtizedek alatt a tárgyakat már nem elsősorban fából, hanem műanyagból készítették.

(kép forrása: lab.sciencemuseum.org.uk)

Ez a változás akkor is feltűnő, ha nem általánosságban, hanem konkrétan, egyes tárgyakat vizsgálunk meg. A legdurvább elszürkülés talán az autókkal történt. A globális piacot tanulmányozva a fent említett kutatók megállapították, hogy míg 1990-ben az autók kicsit több, mint a fele volt fekete/fehér/szürke, addig mára ez az arány már több, mint az összes autó háromnegyede.

(kép forrása: threadreadapp.com)

Ha az üres statisztika sokaknak nem is sokkoló, akkor íme egy parkoló képe 1980-ban és napjainkban.

(képek forrása: threadreadapp.com)

Ha körbenézünk az otthonunkban, valószínűleg nem látjuk már azokat az őrült, bohókás színeket, ami az 1970-es éveket jellemezte. Az elmúlt években az otthonok túlnyomó többsége minimalista, egyszerű és a színek is ehhez igazodnak. Csak semmi vidám és vibráló!

(kép forrása: threadreadapp.com)

A szemléletesség érdekében ismét tegyünk egymás mellé egy mai otthont és egy tipikus retró enteriőrt a '70-es évekből.

(képek forrása: threadreadapp.com)

A telefonokat is elérte az elszürkülés. Az 1844-es telegráf és a 2008-as iPhone hatalmas különbséget mutat színben és formában is. Az iPhone mentségére legyen mondva, hogy a színtelenedés oka itt egyértelműen a fejlődésben rejlik. A telegráf ugyan csodaszép volt a kezelt, esetenként faragott fával és lenyűgöző méreteivel, azért lássuk be, hogy a mindennapjainkat lényegesen megkönnyíti az apró, szürke okostelefonunk.

(képek forrása: lab.sciencemuseum.org.uk)

Ha színtelenséget akarunk látni, elég magunka néznünk a tanulmányok szerint. Ahogy sok minden mást a ruhaipart is beszippantotta a szürkeség. A fekete/fehér/szürke darabok toronymagasan vezetik az eladási listákat.

(kép forrása: threadreadapp.com)

Egyértelmű, hogy az ,,elszürkülés-jelensége" egy létező dolog. Az, hogy ez egy probléma-e, illetve, hogy kell-e ezen változtatni, azt mindenki döntse el maga. Mégis egy komoly bajra szeretném ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet. A McDonalds épületei is veszítenek a mindenki által kedvelt élénk sárga és piros színeikből. I'm not loving it!

(kép forrása: threadreadapp.com)

(Borítókép forrása: malinovka.hu)

A nyugati közvélemény ismeri, hogy Oroszország kellően autokratikus hagyományokkal bír, ugyanakkor nem látjuk át ezeknek a gyökerét. Honnan ered az orosz küldetéstudat? Milyen törésvonal mentén változott meg az orosz gondolkodás? Miért viszonyul í világhoz úgy, mint egy modern gyarmatosító? Végül pedig: kik azok az akár kortárs, akár történeti gondolkodók, akik máig hatnak – akár magára Putyinra is?

Egy despotikus és messianisztikus világ

az ősi keleti szláv állam ugyanis normann-viking elittel és szláv-finnugor, vagyis európai lakossággal bírt, emellett európai vallást, a keleti kereszténységet követett. A változás évszázadok alatt ment végbe. Az első ázsiai hatás a tatárjárás nyomán kialakult szemlélet, amely minden a területen kialakult állam(alakulat) sajátossága: Közép-Európában és nyugaton az orosz hivatalnokokra úgy tekintenek, mint kegyetlen, törekvő csoportra, akik amellett, hogy kiszolgáltatottak az elitnek, zsarnok módon bánnak a néppel – miközben valójában ők is csak egyszerű szolgák, akiktől bármikor el lehet venni azt a keveset, amilyük van, hiszen azt az elit és a már-már despota módon uralkodó cár kegyéből kapták. Ez a hatalmi eltolódás és a nép alávetettsége pedig tipikusan a mongol-tatár államok szemlélete volt, ugyanakkor az orosz hatalomgyakorlás mindenkori alapjává vált ez a fajta kiszolgáltatottság.

A moszkvai Boldog Vazul-székesegyház, amelyet Rettegett Iván építtetett (forrás: wikipedia.org)

Az orosz nép ugyanis az ortodox hitet követi, amely hit teljesen másképp értelmezi a világot, mint a nyugati kereszténység és a nyugati eszmék. Rengeteg elemet őrzött meg az ókori római és az ókori keresztény szemléletből, emellett a világi és az egyházi hatalom sincs egyértelműen elválasztva, amelynek következtében a legjelentősebb egyházi vezető felett is hatalommal rendelkező világi uralkodó befolyásra tart igényt más ortodox államokban. Róma eleste után a második Róma Konstantinápoly lett, amelynek bukása után jött létre a harmadik, „örök” Róma – ez pedig nem lehet más, mint Moszkva. Ezen folyamat megnyilvánulása, hogy Rettegett Iván a nagyfejedelmi cím helyett felvette a cár tisztségnevet (1547), mely a császár keleti megnevezése. Ez a szemlélet találkozott azzal, hogy az ősi orosz állam egyben más – ráadásul ortodox vallású – szláv népek – köztük az ukránok – ősi állama is, és így megteremtődött egyrészt az ukránok és az ukrán terület feletti uralom igényének alapja, másrészt a pánszlávizmus későbbi gyökere.

Rettegett Iván, aki felvette a cár tisztségnevet (forrás: mult-kor.hu)

Reformerek és maradiak

Nagy Péter cár, reformer szemléletű uralkodó (forrás: wikipedia.org)

ahhoz, hogy megállja a helyét a nyugati vetélytársakkal szemben. Ezen új szemlélet az orosz elit egy részére volt jellemző, kiemelt szereppel pedig Nagy Péter cár, majd nyugati hatásra hivatalosan is császár (1682-1721) bírt, akit jelentős hatások érték nyugati útjain. Ugyanakkor tevékenysége következtében tovább nőtt a szakadék az elit és a nép között, így létrejött egy franciás műveltségű vezető réteg, amely továbbra is keleti módon uralkodott népe fölött. Nem csoda, hogy a reformok soha sem valósultak meg, sőt

Egy másik reformer: Nagy Katalin (forrás: wikipedia.org)

Nem véletlenül ismerünk több újító szemléletű, európai mércével is kiemelkedő vezetőt, például Nagy Katalin cárnőt (1762-96); ugyanakkor tradicionalista despotákat is: Magyarországon keserű az emléke Európa csendőrének: ő I. Miklós (1825-55), az 1848-49-es szabadságharc vérbe fojtója.

Mi a „kelet” Oroszország számára?

és egyfajta keveredés is bekövetkezett – mind a köznépben, mind pedig az elitben. Ennek ellenére Oroszország továbbra is nyugati akart lenni, és a Nagy Péter-i elit kifejezetten lenézte a keletet. Ugyanakkor a keleties hatalomgyakorlás és a kulturális keveredés mellett egy további évszázados probléma nehezedett a nyugatos orosz szemléletre: ahhoz, hogy egyenrangúak legyenek a nyugati hatalmakkal, velük kellett ütközniük rendszeresen – miközben nem tudták felvenni a versenyt velük –; keletről viszont a tatárjárás óta nem volt jelentősebb nyomás; ráadásul a nyugatnak segítő Oroszországot a nyugat akadályozta meg a krími háborúban (1853-56) céljai elérésében és a fejlődésben. Ennek következtében

Európa vagy Ázsia? Netalán egy saját világ?

E kérdésre rengeteg különböző válasz érkezett, ugyanakkor az közös, hogy Ázsiát továbbra is lenézték, de Európát is elkezdték elengedni. Megjelent a szláv szemlélet, amely orosz vezetésű szláv világot vizionál. Ennek elég erős gyakorlati eredménye lett az Osztrák-Magyar Monarchiából az Egyesült Államokba vándorolt ruszinok, szlovákok és ukránok közt a pánszláv ideológia és az ortodox hit terjesztése, ahogy rengeteg pánszláv ügynök érkezett a Monarchia szláv lakosságú területére. Ezen irányvonal európai szemléletű és részben vallási gyökerű. A szovjet államideológia már valamelyest nyitott Ázsia felé is, de lazított a nem orosz területen élő szláv népekkel való kapcsolattal: az Orosz Birodalomra és a Szovjetunióra a népek természetesen kialakuló együttműködéseként tekintettek. Ehhez hasonló volt az a geopolitikai iskola, amely az emigráns értelmiség több tagjában is kialakult: az eurázsianizmus.

A száműzött orosz elit új értelmezése

Mind a liberális, mind pedig a kialakuló totalitárius államokba emigrált orosz szerzők elkezdték létrehozni saját ideológiájukat. A rengeteg „orosz gondolat” új értelmezést ad az orosz történelemnek és Oroszország birodalmi céljait is meghatározza.

aki az antikommunista fehér mozgalom emigráns híveinek – a bolsevik polgárháború részben nyugatról támogatott ellenoldala – egyik legfőbb ideológusává vált. Már 1922-ben kiutasították, ekkor Olaszországba menve Mussolini hatása alá került. Végül 1954-ben halt meg Svájcban.

Ivan Iljin filozófus (forrás: portfolio.hu)

A nemzeti igazságot minden esetben helyesnek vélő Iljin két központi gondolata: Oroszországnak messianisztikus szerepe van, és az isteni útra akkor térhet vissza, ha feladja az individuális szemléletet; a másik pedig, hogy Oroszország egyfajta szerves organizmus, amely elsősorban az ortodox és a szláv, majd pedig így megerősödve az eurázsiai civilizáció vezetője, ugyanakkor a világnak is fontos alakítója – de csak mint Eurázsia vezetője és kiterjesztett állam válhat világpolitikai tényezővé. Iljin egyfajta keresztény-totalitárius államot képzelt el, amelynek kötelessége megőrizni a tradicionális autokrata rendszert. Szimpatizált a fasizmussal, majd a nemzetiszocializmussal; de a németek sztálingrádi veresége után már az orosz népet ért nyugati támadásként fogta fel Hitler hadműveleteit. Az orosz népet ugyanis ártatlannak, beszennyezetlennek tartotta, amely a romlott világba hoz megváltást. Ettől kezdve úgy értelmezte, hogy az orosz az az erényes nép, amely a folytonos áldozat; amelyet mindig minden oldalról támadnak, és terjeszkedései során is kizárólag áldozat lehet, hiszen nem ismerik fel erényeit. Van egy tényező, amellyel másképp számol: Ukrajnát nem tekinti önállónak, az ukránokat az orosz nemzet részeként tartja számon – az oroszok hagyományosan a Kijevi Ruszt ősállamuknak tekintik, de csak sajátjukként fogják fel, így Ukrajna különösen fájó pont.

Iljin a háború után Franco Spanyolországát tekintette példaképének; emellett erősen épített a vezérkultuszra, de már egy elképzelt, jövőbeli vezetőt várt. A fehérek ugyanis nem térhettek vissza Oroszországba, sőt a Szovjetunió a kialakuló két blokk egyik vezetője lett. (Iljin élete végéig fasisztának tartotta magát, ugyanakkor megkülönböztette a fasizmus különböző fajtáit, és egy sajátos, csak elméletben létező orosz fasizmust tartott számára elfogadhatónak.)

Az is sokatmondó, hogy 2014-ben hazavitette a földi maradványait Oroszországba, így valószínűsíthető, hogy gondolkodására hatott. Ezt tettei is megerősítik. Minden jogos kritika ellenére sem olyan autokratikus ma Oroszország, ahogy azt Iljin elképzelte, de Putyin geopolitikai szemlélete teljes mértékben megfelel Iljin gondolatainak. Putyin is Eurázsiában gondolkozik, Dublintól Vlagyivosztokig, nem pedig Európában vagy az Európai Unióban. Eurázsián belül pedig vezető szerepet szán Oroszországnak. A nyugati értelemben vett jogállamot az orosz tradíció ellenségének tartja. (Igaz, Putyin másképp tekint a Szovjetunióra, ezen ellentmondással az orosz elit egyáltalán nem foglalkozik ma.)

Ki hat a maiak közül Putyinra?

Valószínűleg semmilyen kapcsolat nincs Dugin és Putyin közt, minden bizonnyal mindkettejükre ugyanazon szerzők voltak hatással. A ma ismert ideológusok közül Vlagyiszlav Szurkov bírhat befolyással Putyinra. Inkább politikai szervező, semmint filozófus, de hasonlóan gondolkozik, mint Iljin. Szurkov is egyetért abban, hogy Ukrajna „nincs”, de nála inkább a belpolitika a fontos – nevéhez fűződik a 2006 óta alkalmazott „szuverén demokrácia” fogalma. Eszerint az orosz demokrácia más, mint a nyugati: minden állami befolyás alatt van, így a gazdaság, igazságszolgáltatás, sőt még az ellenzék is. Az állam ugyanakkor ezekhez bármikor hozzányúlhat a stabilitást érdekében, az embereknek „nem kell tudniuk” mindenről. Vagyis ez egyfajta alternatívája a nyugati berendezkedésnek, kellően központosított és autokratikus.

(A borítókép forrása: hirtv.hu)

Zászlót bontott a Demokratikus Koalíció YouTube csatornája, a DK TV. Gyurcsány Ferenc ezt is előre beharangozta már, akárcsak az árnyékkormány esetében azt tette, december 2-án, 18 órakor indult útjára a baloldali párt legújabb szócsöve. Úgy tűnik az alternatív nyilvánosság létrehozása a következő lépése a Demokratikus Koalíció dominanciára való törekvésének. Az áprilisi választások után eltérő stratégiákat kezdtek el követni az ellenzéki pártok, az LMP megpróbálja magát "Magyarország zöld pártjaként" újradefiniálni, a Jobbik pedig konzervatív pártként a jobbközepet célozta meg.

Azonban a Momentum és a Demokratikus Koalíció ennél jóval ambiciózusabbak, ők a kisebb baloldali pártokat folyamatosan felemésztve kívánnak a jövőben a Fidesz ellenpólusaként politizálni. A módszer abban más, hogy míg a Momentum lassan, megfontoltan akar építkezni, addig a DK próbálja magát az egyedüli kormányzóképes, cselekvőképes és "mindenképes", legjobban megszervezett ellenzéki pártként viselkedni.

Az Dobrev-árnyékkormány felállítása is ezt a célt szolgálja, megakarja mutatni, hogy van kormányzóképes alternatívája az Orbán-kormánynak. Ennek meg is lett a látványos eredménye, hiszen a legújabb közvélemény-kutatások magasan az ellenzék vezető erejének mérik a DK-t, míg a többi ellenzéki párt zöme nagy eséllyel nem jutna be a Parlamentbe, csak a Mi Hazánk és a Momentum. Sokan vonnak párhuzamot a Fidesz 1996-ot követő térfoglalása és a DK mostani viselkedése között, tegyük hozzá nem alaptalanul.

(kép forrása: Fidesz Facebook oldala)

A DK - a régi Fideszhez hasonlóan - egy széttöredezett pólusban helyezkedik el a baloldalon, úgy gondolja, hogy ezt a sokaságot neki kell egységbe tömörítenie az "Egy a tábor, egy a zászló" jelszava alatt. A Demokratikus Koalíció sokszor hívja fel a figyelmet arra, hogy a többi ellenzéki pártból folyamatosan áramlanak át a fiatal politikusok, a Fidesz ehhez hasonló agyelszívást hajtott végre a 2000-es években. A DK TV szinte "kísértetiesen hasonló" célt és funkciót láthat el, mint a 2003 januárjában elinduló Hír TV a Fidesz esetében. A Hír TV a polgári, konzervatív jobboldalnak kívánt egy alternatív szócsövet biztosítani a nyilvánosságban. Bár a DK TV a YouTube-on található meg (ebből a szempontból másabb is, mint a jobboldal saját csatornája), az online platformok lassan, de kezdenek a hagyományos felületek babérjaira törni. 

Már az is sokat elmond a csatornáról, hogy a főműsora - a DK Szubjektív - hetente egyszer, péntekenként fog felkerülni. A hét bármelyik napját kiválaszthatták volna, de itt feltehetőleg nem kis tudatosság van, ugyanis Orbán Viktor a Kossuth Rádióban szokott beszélni péntekenként. A DK az árnyékkormány mellett kitalálta az ellen-pénteket is. Érdemes a rövid videóikat, a "Shorts"-okat is megnézni, Gréczy Zsolt szerint

És van olyan, hogy egy párt képes újra és újra új dolgokat kitalálni. A DK TV erről szól.

Gréczy Zsolt ezzel azt akarja hangsúlyozni, hogy a pártja az egyedüli párt, amely az ellenzéki térfélen cselekvőképesnek mondható. Vágó István rövid videójából az derül ki, hogy a DK TV lesz az, amelyik a főbb kérdésekre majd választ tud adni - a válaszokért nem kell a többi ellenzéki párthoz fordulni. A Demokratikus Koalíció érzékelhetően sokat foglalkozik a saját, pozitív kép felvázolásával, ehhez társul az is, hogy sokat foglalkoznak a Fidesz mellett az ellenzékkel is.

Az adás egy részében értékelték a Závecz-Research egy kutatását, amely alapján kiderült, hogy Dobrev Klára a legnépszerűbb ellenzéki politikus, ezt még nem érte el DK-s politikus. Továbbá summázták, hogy a DK most van az eddigi történelmének zenitjén, ugyanis nekik van a legnagyobb EP, országgyűlési és főváros frakciójuk, ők a legmegszervezettebb ellenzéki párt, tehát jó esélyük van leváltani a Fideszt 2026-ban. A DK egyetért Donáth Annával, amikor a széttöredezett ellenzéket versenyképtelennek gondolja és nem tartja előremutatónak ezen kis pártok belső versengését. A Gyurcsány-párt ezt megkívánja haladni, talán már most sem tekinti a többieket versenytársnak.

Ezt azzal is alátámasztják, hogy kicsit kitérnek a fő vetélytársra, a Momentumra is. Rámutatnak a Gelencsér Ferenc és Donáth Anna eltérő stratégiai elképzeléseire, ezzel azt sugallják, hogy mindenki mást belső feszültségek feszélyeznek, míg a DK egységes. Éppen ezért képesek ők megvalósítani a "Donáth-doktrínát", azaz a baloldali pólus egy párt általi egyesítését. Többek közt ennek köszönhető az a jelenség is, hogy a cselekedni vágyó, tehetséges ellenzéki politikusok hullámokban csatlakoznak a Demokratikus Koalícióhoz, míg a Momentumhoz a "nyíltan náci", ex-Jobbik politikus Stummer János csatlakozik. Szerintük azok az ellenzékiek, akik eredményeket szeretnének elérni, azok mennek a DK-ba.

(kép forrása: telex.hu)

Az adás alatt azonban leginkább a Fidesszel és Orbán Viktorral foglalkoztak. A párt önmagát a kormányoldallal szemben definiálja elsősorban, ez nyilvánvaló. A főbb beszédtémák az EU-s pénzek helyzete, Novák Katalin elnöki rezidenciája, Tiborcz István és Matolcsy György gyarapodása, a pedagógus tüntetések, illetve a Nemzeti konzultáció voltak. A végén kicsit foglalkoztak a katari világbajnokság politikai botrányaival is, de az nem annyira lényeges.

A DK szerint az EU keménysége annak köszönhető, hogy ez idáig nem tudta értelmezni Orbán politizálását, most viszont móresre tanítják a "rubeljobboldalt". Szerintük az Orbán ellopja az uniós adófizetők pénzét, illetve az ország jövőjét, ezt ismerte fel ennyi idő után Brüsszel. Abban egyetértettek, hogy ha Magyarországon baloldali kormány lenne, akkor egy hónapon belül megjönne a pénz. Orbán Viktornak azért nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez, mert akkor az egész család börtönbe kerülne (és nem azért, mert nem kötelező). A DK-s beszélő fejek szerint az Orbán-kormány vékony pallón táncol, amelybe bele fog bukni.

A Demokratikus Koalíció ezzel szemben fogalmazza meg magát, miután felvázolta a "főgonoszt". Egy Dobrev-kormánynak nem kellene hosszasan tárgyalnia a forrásokról, azokat magától értetődően megkapná egy hónapon belül. Míg Orbán erkölcsileg és politikailag megbukott, addig Dobrev Klára nem. Azonban azt korántsem lehet elmondani, hogy olyan sok energiát fordítottak volna arra, hogy ők mit csinálnának, főleg a kormányoldal szidalmazásával voltak elfoglalva. Az üzenet ebből a szempontból semmi új: ők nem Orbán. Kérdéses, hogy egy ilyen lazább stílust képviselő műsorban kell-e erről beszélni vagy sem.

Érdekes innováció a Demokratikus Koalíció részéről a DK TV elindítása. Elsősorban a cselekvőképesség látszatát akarják fenntartani az ellenzéki választók számára, illetve a Fidesz egyedüli alternatívájaként akarnak tetszelegni, ehhez hoztak létre egy alternatív nyilvánosságot. A műsorban elhangzottak alapján leginkább a részsikerek lekommunikálásáé a főszerep, de sokat foglalkoztak az ellenzék gyengeségével, illetve a Fidesz kritizálásával, szidalmazásával. Ha van egy kis öniróniájuk, akkor elindítják benne a "Gyurcsány Show"-t.