Kinek mekkora esélye van nyerni a közelgő választásokon? Vajon sikeresnek mondható a magyar kormány oltási programja? Mi az alapvető probléma a BLM mozgalommal? Valóban rasszista a magyar társadalom? Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ jogi elemző- és kutatóintézet igazgatója válaszol.
Nemrégiben lezajlott a baloldalon egy előválasztás, melynek célja egy miniszterelnök jelölt indítása volt a konzervatív oldal ellen. Ön és az Alapjogokért Központ hogyan látja az erőviszonyokat? Kinek mekkora esélye van nyerni?
Bizonyos szempontból mondhatnám azt cinikusan, hogy a baloldal egész ügyes, mert az előválasztások során önmagát sikerült legyőznie. Értve ezalatt, hogy egy párton kívüli jelölt nyerte meg az előválasztást. A legtöbb kutatás és mandátum-kalkuláció alapján azt látom, amikor azt a kérdést teszik fel a választópolgároknak, hogyha most vasárnap lenne a választás, akkor kire szavaznának, akkor
az ilyen kutatások alapján is a Fidesznek van egyértelmű többsége, és az összes mandátum-kalkuláció a listás szavazatokról készült közvéleménykutatások alapján azt mutatják, hogy egy stabil többsége lenne a Fidesz-KDNP-nek, sőt abszolút többsége.
Azt hiszem, hogy ezt ma nagyon sok jobboldali aláírná örömmel. A 2/3-ad szerintem az elmúlt 11-12 évben folyamatosan konyakos meggy volt a habos tortának a csúcsán, de ez örökké nyilván nem tud tartani. Viszont direkt mondtam úgy az előbbiekben, hogy úgy teszik fel a kérdéseket, hogy „ha most vasárnap lennének a választások”, ez azért lényeges, mert a választások valamikor tavasszal, vélhetően áprilisban lesznek. Ezért nem kényelmesedhet el a jobboldal. A november hónapot úgy láttam, hogy többé-kevésbé békés volt, de ezt vihar előtti csendként értékelem. Látszik, hogy az előválasztás után kicsit az ereje kihűlt, elillant a baloldalnak, de nem hiszem, hogy ez így fog maradni a közeljövőben. Azt prognosztizálom most, mintegy béljóslás módjára, ahogy anno Kóka Jánosék jelezték előre a GDP növekedést, hogy a Fidesz-KDNP győzni fog a választásokon, és Fidesz-KDNP többségű lesz a parlament, és újra Orbán Viktor fog tudni kormányt alakítani.
De ehhez a jobboldalnak iszonyatos munkára és harcra lesz szüksége, mert az elmúlt 30 év legdurvább választási kampányának nézünk elébe, amiben lesz minden.
Nem tudom mennyire szabad ebben az adásban vulgárisan fogalmazni, de úgy szokták mondani szar-szappan-szalámi. Azaz, hogy minden lesz benne.
Járványkezelés szempontjából hogy áll Magyarország? Sikeresnek mondható a kormány oltási programja?
Szerintem európai és nemzetközi mércével mérve igen. Nagyon nehéz konkrét statisztikai számokról beszélni, két szempont miatt is. Az egyik az, hogy minden szám mögött egy emberélet van a halálozási statisztikákban, és már egy elhalálozás is egyel több, mint amennyinek meg kellett volna történnie. Tehát ezért nagyon nehéz, amikor rangsorokról beszélünk az átoltottság kapcsán, a mortalitási ráta kapcsán, teljesen érzelemmentesen ezekről szót ejteni. De ha mégis szót kell ejteni, akkor azt alá kell azért húzni, hogy a magyar adatszolgáltatás Európában, de világszerte is, az egyik legszigorúbb.
Tehát a magyar egészségügyi adatszolgáltatás a Covid idején az elhunytak kapcsán mindenkit besorol Covid-áldozatként, aki elhunyt és covidos.
Ez elsőre nem tűnik túl nagy innovációnak, de azt jelenit, és most nem akarok szenvtelen lenni, hogyha valaki motorbalesetben elveszti az életét, és amúgy a szervezetében ott volt a Covid vírus, most egy szélsőséges példát mondtam, akkor azt a magyar statisztikai adatszolgáltatás Covid-áldozatként tünteti fel. Ezzel szemben nagyon sok európai országban, nem nevesítek országokat, de például északi szomszédunknál, ez nem így megy. Nagyon sok országban leszűkítik ezt, és azt mondják, hogy csak az a Covid-áldozat, aki konkrétan a Covidnak a szövődményében hunyt el. Egyészt érdemes nézni ezt a most már 30.000 feletti Covid-halálozási mutatót, másrészt pedig az átoltottság a felnőtt lakosság tekintetében átkúszott a 70%-on, ugye most már 6.100.000 felett van a valamilyen oltást kapottaknak a száma, azon belül a harmadik oltással rendelkezők száma most már bőven kétmillió felett van. Ebben az EU élmezőnyében vagyunk. És rendelkezésre áll minden.
Bármennyi kritika is érte a kormánynak az infrastruktúra felkészítő tevékenységét, intenzív ágyakból, lélegeztetőgépekből, PCR-tesztekből, és legfőképpen oltásokból elegendő van Magyarországon.
Az, hogy hullámzik az oltakozási kedv, éppen most volt az oltási akcióhét, jól láthatóan megy fel. Tehát most naponta újra sok tízezerrel megy fel azoknak a száma, akik felveszik az oltást. Ez szerintem azért is nagy szó, mert azt nem lehet elfelejteni, hogy tavaly novembertől kezdődően a baloldal, a Jobbiktól elkezdve a posztkommunista pártig és a neomarxista liberális pártokig elkezdtek uszítani az oltások ellen. A politikai memória az persze véges, és már nehezen emlékszünk egy pár hónappal ezelőtti eseményre is, de tavaly novembertől, tehát 2020 novemberétől fogva úgy a kínai, mint az orosz oltások ellen folyamatos volt a hergelés, azoknak a hatékonyságának a relativizálása. Jakab Péter például kínai cuccokról beszélt, a DK hivatalos kampányt és petíciót indított a kínai oltás ellen. Fekete-Győr András kijelentette, hogy soha nem oltatná be magát orosz vakcinával, és ezt nem tanácsolja senkinek sem. Ezeket hosszasan lehetne sorolni, az Alapjogokért Központ csinált egy, ha jól emlékszem, hat oldalas gyűjtést a különböző baloldali oltásellenes nyilatkozatokról. És ez még hosszú hónapokig ment a tavalyi év elején.
Teljesen világos szociál-pszichológiai jelenség, hogyha egy oltás kapcsán elkezdődik az elbizonytalanítás, és beleteszik az emberek fejébe, hogy itt valami gond van, az már nem úgy ragad meg nagyon sokaknál, hogy valamelyik furanevű oltással, például AstraZeneca, a Jansen, a Sinopharm, bármelyikkel valami gond lehet, az az egész oltakozásra kihat.
Mint ahogy mondták, hogy a Szputnyik és a Sinopharm nem jó, amiről kiderült, hogy teljesen alaptalan. És ezért volt nagyon felelőtlen a baloldal, amikor ezt elkezdte, és hozzáteszem azt, hogy Magyarországon elég magas az átoltottság, a harmadik booster oltások tekintetében az egyik legmagasabb az EU-ban, és volt egy nagyon intenzív oltásellenes kampány a baloldal részéről, akkor szerintem sikeresnek nevezhető a dolog. Azzal egyébként, hogy egyetlen ember életének az elvesztése is tragédia. És pláne politikai döntéshozói szempontból szerintem erkölcsileg is nagyon vészterhes időszakban vagyunk, mert nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt az egészségügyi és a válságkezelési egyensúly között. És az emberek hangulata sinus-cosinus görbe mintájára hullámzik. Egyszer van nagyon nagy félelem az egészségügyi következményektől, másik oldalon pedig a leállások, lezárások miatt a gazdasági következményektől is. E kettő között kell a politikusoknak bármely országban most egy nagyon kényes egyensúlyt megtalálniuk, hogy óvják az embereknek az egészségügyi helyzetét, erre legjobb eszköz az oltás, másik oldalról pedig, hogy életben tartsák a gazdaságot. Ha ma a magyar helyzetet nézem, akkor az eü rendszer működik. Ha elnézem Olaszországot, Belgiumot, csomó nyugat-európai országot, most Kelet-Európáról ne beszéljünk, főként ne Romániáról, ahol a közegészségügy összeomlott, a magyar egészségügyi infrastruktúra működik, a kórházak működnek, az orvosok és ápolónők iszonyatos erőbedobással, de dolgoznak, és emellett a magyar gazdaságnak a mutatói top kategóriásak az Európai Unióban. És itt mindig azt szokták felhozni, hogy de az államadósság elszállt. Tök jó, Magyarországon az államadósság 80%, most ott állunk, mint amikor az Orbán-kormány átvette az országot 2010-ben, onnan sikerült levinni 70% alá, most ez visszament a válság miatt 80% fölé. Rendben, de akkor
nézzük meg az olasz, spanyol, francia, görög államadósságokat, azok 120-140%-on állnak. Persze én értem, hogy egy válság után 70-ről 80%-ra visszamegy egy ország államadóssága, akkor az nem jó, de hogyha megnézem, hogy más országok hogyan állnak, akkor a magyar államadósság még mindig jobb kategóriában van és az államadósság szerkezete is jobb.
Például a külföldi kitettség radikálisan csökkent, és az hogy magyar befektetők finanszírozzák a magyar államadósságot, az egy egészséges dolog szerintem. Összességében így látom ezt a helyzetet. Én bízom benne, hogy ki fogunk kecmeregni ebből az egészből. Nem akarok pandémiaszakértőként feltűnni, mert nem vagyok az, de mindegyik hozzáértő orvos azt mondja, hogy hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy ez a vírus az életünk része marad, és lehet, hogy minden évben fel kell vennünk az oltást.
A Black Lives Matter nevű mozgalom már tavaly óta szakadatlanul folyik. Ön szerint alapvetően mi a baj ezzel a mozgalommal, illetve meddig fogunk még híreket hallani a BLM-megmozdulásokról?
Én ezt a BLM nevű, vandál, úgy hívják magukat, hogy „social justice varriors” azaz társadalmi igazságharcosok, én ezt inkább egy szimptómának látom. Egy tünet annak a kifejeződéseként, hogy vagy valami öngyilkossági hajlamból, vagy valami teljesen félreértelmezett bűntudatból fakadóan a Nyugat el akarja törölni a saját történelmét. Ugye az újhullámos neomarxista-liberális alapállítás az, a BLM csak ennek a radikális kifejeződése, hogy a nyugati civilizáció történelmét alapvetően keresztény heteroszexuális fehér férfiak csinálták, illetve írták, és hát ebből fakadóan ez a történelem rasszista. Ez bűnös, ez kirekesztő, tehertételekkel sújtott, mert hogy nem volt elég inkluzív, befogadó, toleráns, és nem fogadta el a másságot a történelem. Ebből fakadóan a történelmet, ahogy a kommunisták mondták, „magunkat végképp eltörölni”, vagy pedig radikálisan át kell írni. Ennek a kivetülése az összes olyan dolog, ami arról szól, hogy akkor írjuk át a történelemkönyveket, nevezzünk át közterületeket, döntsünk le szobrokat, cseréljük le a neves államférfiak nevét viselő intézményeknek a megjelölését, és általában pusztítsunk el mindent, ami a múltunkhoz kapcsolódik.
Ez ennek a része és a BLM az nagyjából erről szól, egy kicsit kiterjesztve társadalmi értelemben is, hogy alapvetően nem csak a múltat kell lerombolni, hanem a jelent is, mert a jelen is elnyomó struktúrák alapján működik. Mert a másásgokat nem eléggé képezi le a fennálló hatalmi struktúra.
És ennek egyik eszköze, hogy akár a közoktatásban, akár a gyermeknevelésben elkezdik megmásítani a múltat. Sőt még a filmiparban is, a filmgyártás is már ráállt arra, hogy történelmi filmekben megmutatják az etnikai sokszínűséget a középkori Angliából. Közben ott annyira nem volt etnikai sokszínűség abban az értelemben, hogy az uralkodó osztály nem volt etnikailag sokszínű. A másik része pedig nyilvánvalóan az, hogy ezt az egész érzékenyítést átviszik a jelen korba is. Ha megnézzük a jelenlegi amerikai tagállami választásokat, azt vesszük észre, hogy ott két kiemelt téma volt. Az egyik a gender-ügy. Ott arról van szó, hogy ki akarják venni a szövetségi Biden-adminisztráció által a gyermekek nevelésének, ideértve a szexuális nevelésének a jogát a szülőktől. Azt akarják elérni, hogy csak az iskolában lehessen így nevelni. A másik pedig a kritikai fajelmélet, ami szervesen kapcsolódik az egész BLM-ideológiához, ami konkrétan azt mondja, illetve azt oktatja gyerekeknek, hogy „ti bűnösök vagytok”. És a miért kérdésre az a válasz, hogy „mert fehér a bőröd”. Ez a másik dimenziója a BLM által fémjelzett társadalmi igazságharcnak.
Szerintem ez nem csak őrült és iszonyatosan veszélyes is és ezer szempontból a civilizációs öngyilkosságra treníroz, mert ha valaki nem akarja megismerni a saját múltját, akkor a saját gyökereit írtja ki, de azért is szürreális az egész, mert ez valójába egy új típusú rasszizmus.
Ebben az egészben az a logikai bukfenc, és szerintem a felháborító, hogy Martin Luther King, a neves néger polgárjogi harcos, a bőrszín kapcsán való színvakságot hangsúlyozta. Azt mondta, hogy ne a bőrszín számítson. És erre most azt látjuk, hogy itt van ez az új típusú, magát antirasszistának nevező, de valójában rasszista gyakorlatot meghonosító Black Lives Matter, meg ez az egész kritikai fajelmélet. Igazából, ha a teljes képet nézzük, a politikai korrektség, meg a pozitív diszkrimináció, az visszatért oda, hogy a bőrszínt nézik, és a bőrszín alapján minősítenek. Ez szerintem roppantul veszélyes, mert láttuk már Nyugaton, a mi civilizációnkban, hogy az osztályhovatartozáson, a faji hovatartozáson, etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés, bármennyire is adták a legelején azokat úgy el, hogy az az igazságot szolgálja, meg csak meglévő hátrányokat kompenzál, az mindig tragédiába futott ki. Meg engem az döbbentett meg a BLM-ben konkrétan, hogy hihetetlen szélvész gyorsasággal hatolt át az Atlanti-óceánon és jelent meg Európában. Amerikában konkrétan volt egy városnegyed, ugye Seattle, ahol ilyen fekete paramilitáris egységek átvették a hatalmat, és azt mondták, hogy ott nincs fennhatósága se a szövetségi államoknak, se a tagállamoknak, se az önkormányzatoknak, meg hát egyéb brutális cselekmények kezdtek el ugye történni, fizikai erőszakra gondolok itt. Ez a tendencia talán két hét alatt áttért tavaly nyáron Nyugat-Európába, és ugyanúgy megindult Londonban, Franciaországban, Németországban és ugyanúgy Belgiumban is. Ugyanaz a közterületi vandalizmus. Ez mutatja, hogy mennyire könnyen importálhatóak ezek a modern, progresszív, magukat haladónak minősítő eszmék. Megpróbálkozott ezzel a Momentum is itthon. Tehát volt egy pár napos felhevülés, amikor a Black Lives Mattert megpróbálták úgy megmarketingelni, hogy Roma Lives Matter, és erre egy mozgalmat építeni. Ez nagyon hamar kifulladt, de nem hiszem, hogy a magyarországi cigányság ezzel a típusú, valójában rasszista és vandál attitűddel szimpatizálna, vagy a magáénak tudná érezni, de arra eklatáns példa szerintem az egész képlet, hogy milyen gyorsan tudja a széles értelemben vett nyílt társadalom hálózata a maga eszközeit egyik helyről a másikra importálni és ott társadalmi feszültséget kelteni. Ezt nyilvánvalóan előszeretettel alkalmazták máshol is, ezt a proxy háborút, vagy puha hadviselést olyan területeken, ahol választások közeledtek. Nem pont ennek kapcsán, de én egyáltalán nem zárom ki azt, hogy a magyar választások kapcsán is lesz nyomásgyakorlás. Biztos lesz.
Külföldi beavatkozás már van, mert ha végignézem, akkor például a Deutsche Welle magyar adást indított, az Euronews magyar adást indított, az amerikai külügyminisztérium újságíró-ösztöndíjakat finanszíroz baloldali magyar orgánumoknak.
Az Európai Unió különböző szervezetei szakértő rovatokat támogatnak, balos online sajtótermékeknél. Nem is tudom, mi volt a legutóbbi kezdeményezés. Ugye volt, hogy az európai hírügynökségek összeállnak kifejezetten olyan országokra tekintettel, ahol nincs megfelelően objektív hírszolgáltatás. Azért, hogy hírszolgáltatást tudjanak nyújtani és valós információkkal ellátni a demokrácia kapcsán kihívásokkal küszködő országokat. Például Lengyelországot vagy Magyarországot. Az összes jelzőt persze ironikusan értettem, és az Európai Bizottság nemrég hirdette meg egy pár héttel ezelőtt azt a választási és média csomagját, aminek számos olyan elem része, mint például, hogy a páneurópai pártokat jobban meg kell erősíteni, meg hogy az európai parlamenti választásoknak sokkalta mélyebb gyökerei legyenek a tagállamokban. De része az is, hogy az európai különböző politikával, vagy választási kampányokkal összefüggő médiaszabályozásba és kommunikációba az Európai Unióban nagyobb beleszólást szeretnének.
Ez mind arra utal, hogy kezdik megteremteni a felületeket, a lehetőségeket arra, hogy a magyar választásba beavatkozzanak majd.
És akkor most itt ne térjünk ki az idő hiánya végett a különböző szolgálati eszközökkel való beavatkozási lehetőségekre.
A Black Lives Matterrel kapcsolatban jutott eszembe a beszélgetés alatt, hogy a Black Friday-t érdekes módon még nem akarták megtámadni és eltiporni. Tekintve, hogy annak is vannak egyébként történelmi konnotációi.
Azért nem nevetek már ezeken a dolgokon, mert az Alapjogokért Központnál jó pár évvel ezelőtt elkezdtünk csinálni egy Bolond lyukból című hírszemlét, ami a nyugati politikailag korrekt bornírtságokat a nyugati sajtóból szemlézte. A genderőrület kapcsán, politikai korrektség kapcsán, a Cancel Culture kapcsán, ez az eltörlés kultúrája, meg egyebek kapcsán. És az elején mi is úgy nevettünk, és azt mondtuk, hogy ezek a marhaságok ide Magyarországra biztos, hogy nem érhetnek el. Mert annyira szürreális az, hogy egyetemi oktatókat rúgnak ki a katedráról, mert nem hajlandók gendersemleges névmást használni, vagy hogy eljárások indulnak oktatási intézmények ellen, mert nincs rendes mosdó, vagy nem tudom, hasonló dolog, de
sajnos azt látjuk az elmúlt időszakban, hogy Magyarországra is begyűrűzött ez az elmebaj. Számos példát lehetne hozni az érzékenyítő mesekönyvektől elkezdve, sajnos az ombudsman tevékenységéig.
Az ombudsman legutóbb megbírságolt egy munkáltatót, mert nem biztosított gendersemleges mosdót a transznemű munkavállaló számára. De itt csak a Black Friday hangzott el. Azt elkezdték csinálni ilyen különböző kozmetikai termékeket áruló cégek, hogy az eddig bevett szlogeneket, vagy márkaneveket, amelyek a fehérségre utaltak, vagy a fehér tisztaságra utaltak, tehát, hogy egy fogkrémtől fehér lesz az embernek a foga, elkezdték kivenni a reklámszlogenekből, a nevekből, ugye az Uncle Ben’s is új logót és új nevet kapott, mert ugye ezeket rasszistának minősítették. Tehát itt érezzük azt, hogy már rég nem a toleranciáról, meg a megértésről van szó, ezek kapcsán
nem egy új típusú őrületről van szó, amely mindenhol elnyomott csoportokat vél felfedezni, hanem ha nem találna ilyet, akkor kreál egyet, és az ő nevükben, de sokszor a megkérdezésük nélkül felszabadító harcot hirdet.
Ezek régi, marxista képletek. A nagyszüleink, dédszüleink ezekre emlékeznek. Az idők lehet, hogy változnak, de módszerek nem. Ugye ahogy szokták mondani, a kommunista nem vész el, csak átalakul.
Magyarországot és a magyar társadalmat gyakran támadják azzal, főleg a migránsválság óta, hogy rasszista.
Nagyon mókás ilyen kritikákat olvasni azoktól, akár nemzetközi, akár magyar szinten, akik rasszistákkal, antiszemitákkal, nácikkal fognak össze. Tehát az, hogy a Alapjogokért Központ csinált egy elég mély kutatást, sajtószemlét, hogy a Jobbikhoz hogyan viszonyultak a balliberális pártok 2017-18 előtt. És hát nyilvánvalóan azt találták, hogy a Jobbikot be akarták tiltani. Blokád alá akarták helyezni, mint pártot meg akarták szüntetni. Arra hívta fel a Demokratikus Koalíció a legfőbb ügyészt, hogy indítson eljárást a párt ellen, vagyis, hogy szüntesse be a Jobbikot. Ezernyi tüntetés volt az MSZP szervezésében a Jobbik ellen, hogy a Jobbik náci, a Jobbik rasszista, a Jobbik antiszemita, stb.. És emlékezhetünk arra is, hogy ez az a párt, ez az a Jobbik, amelynek az elnökhelyettese, a mai elnök, mai napig elnökhelyettes és európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton hat-hét évvel ezelőtt arról értekezett a magyar országgyűlés egyik felszólalásában, hogy listázni kellene a kormány és az országgyűlés zsidó származású tagjait, merthogy ezek nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek az országra. Mondta ezt Gyöngyösi Márton, nem izraeli állampolgárokról beszélt, nem kettős állampolgárokról beszélt, hanem zsidó származású kormánytagokról és képviselőkről. És ez a pasas ma is aktív frontvonalbeli politikusa a Jobbiknak. És most hirtelen kiderült róluk, hogy bár tegnap még nácik voltak, mára már demokraták lettek, és Gyurcsány Ferenc, az MSZP, ugyanazok a politikusok, akik pár évvel ezelőtt tüntetést szerveztek a Jobbik ellen, azok most vígan együtt vannak velük. Van ez a József Attila vers, hogy talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét. Picit ez jut nekem ilyenkor az eszembe, hogy a nemzetközi meg a nemzeti szocializmus, az sajnos korábban is a történelem során összeért, lásd a Molotov-ribbentrop paktumot. Most is ezt láthatjuk. Az egészben ugye erkölcsileg is nagyon szomorú ezt látni, meg hát a kettős mércét iszonyatosan érzékelteti úgy, hogy mindeközben a magyar kormány és a magyar kultúrpolitika és egyházpolitika jóvoltából effektíve zsidó reneszánsz van Budapesten és Magyarországon, a zsidó kulturális örökség, már a fizikai örökség, épített örökség megújul, a zsidó kulturális élet virágzik.
Magyarországon nincsenek olyan problémák, mint amit talán a tavalyi év során, ha jól emlékszem a berlini főpolgármester jelzett a saját városa kapcsán, hogy nem nagyon tanácsolja a zsidó vallásúaknak, hogy ortodox öltözetben, vagy kipával utcára menjenek, mert meglehet az a veszélye, fizikai atrocitás éri őket, és Magyarországon ilyesmiről nincsen szó. És az is nagyon mókás szerintem, hogy
azok vádolják Magyarországot antiszemitizmussal, rasszizmussal, meg egyebekkel, akik meg a nemzetközi politikában az elmúlt években fősodorba hozták be azt a korábbi alternatív balos külpolitikai irányvonalat, amely Izraelt egy bűnös, rasszista diktatúrának tekinti, és kizárólag a palesztinok és az arabok érdekeit tekinti elsődlegesnek.
Ma ezt láthatjuk az Európai Unióban, ez a fősodor. Izraelt folyamatosan elítélik, és folyamatosan vádolják, és folyamatosan diktatúrának minősítik. Netanjahu miatt érzett korábbi antipátia miatt is, de úgy általánosságban, és teljesen egyértelműen azok mellé állnak, akik valójában Izrael állam létjogosultságát vonják kétségbe, a közel-keleti arabok és palesztinok mellé. Tehát, hogy azok beszélnek belföldön antiszemitizmusról, a magyar kormány antiszemita tendenciáiról, akik amúgy a Jobbikkal vannak szövetségben, és nemzetközi szinten az a baloldal riogat Magyarország kapcsán rasszizmussal, akik effektíve rasszista politikát folytatnak Izrael ellen. Ez szerintem alapvetően kérdőjelezi meg a hihetőséget ezeknek a vádaknak.
Interjút készítette: Tóth-Bíró Zsófia
Portréfotó: mandiner.hu
Az utóbbi évek tapasztalata alapján viszont valószínű, hogy lesz olyan altcoin, aminek az értéke sokszorosára fog nőni. Ugyanakkor figyelembe kell venni befektetésnél, hogy a kriptovaluták egyfajta szerencsejáték. Senki se tudja, mi a jövőjük, a volatilitásuk pedig hatalmas. A válasz tehát az, hogy érdemes befektetni, de pontosan akkora összeget, amekkorát még nem sajnálunk, ha „elúszik”, akár egy rossz Tippmix szelvény. Én pedig várok, és egy hónap múlva már komolyabb elemzést tudok közölni, hogyan alakult a kriptopiac, és annak részeként a befektetésem.
