Reaktor

Lassan két hónap telt el a választások óta, emiatt már olyan távolságból tudjuk szemlélni az eseményeket, hogy átfogó képet kaphatunk a történtekről. Elmondható, hogy Magyarországon ilyen sokan még soha nem szavaztak európai parlamenti és önkormányzati választásokon. Magyarázható csupán az összevont választásokkal a magas részvételi szám vagy más tényezők is közrejátszhattak?

Nem látok a választók fejében, de amit valószínűsítek, hogy itt inkább egy felfokozott kampányról volt szó. Amit látni szoktunk európai parlamenti választásokon eddig, az az, hogy Orbán Viktor nem nagyon vesz részt benne, ellenben most a miniszterelnök is járta az országot. Szerintem ez egy fontos tényező volt a részvétel emelkedésében. A Fidesz gyakorlatilag úgy mozgósított, mintha országgyűlési választásokat tartanánk.

A másik fontos tényező az meg Magyar Péter és ezzel összefüggésben a Tisza-párt megjelenése, általuk a nem fideszes választók, vagy a kormányváltást akaró választók, kaptak egy egyfajta reményt, úgy érezték, hogy most jobban számít a szavazatuk és elmentek szavazni. Szerintem ez a két dolog mindenképpen belejátszik abba, hogy most rekord részvétel volt, akár önkormányzati választásokat nézünk, akár európai parlamenti választásokat Magyarországon.

A politika mindig szeret győztesekről és vesztesekről beszélni. Azt tudjuk a választási eredményből leszűrni, hogy 44,8%-kal a kormánypártok Európában a harmadik legnagyobb győzelmet aratták, azonban 2004 óta nem volt ilyen alacsony győzelme a Fidesznek, és az eddigi 13 mandátum helyett most csak 11 képviselőt tudhat magáénak. Hogyan kell viszonyulnunk ehhez a győzelemhez?

Szerintem érdemes itt szétszálazni egy-két dolgot. Az egyik az az, hogy a Fidesz azért több mint kétmillió szavazatot kapott. Úgy néz ki, hogy ha esik, ha fúj, akkor is el tud kétmillió szavazót vinni az urnákhoz a kormánypárt a saját mozgósításával. Ez nagyjából egy konszenzus a politológus körökben, hogy egy uszkve kétmilliós bázisa, alias szavazómagja van a Fidesznek. Ez igazából annyira nem volt meglepő szerintem. A mozgósítás, illetve a felfokozott kampányhangulat miatt 55-60% közé vártam a részvételt, utólag nyilván könnyű okosnak lenni, de én erre megkötöttem a magam kis fogadásait baráti körben, nekem kevésbé volt meglepő az eredmény.

A Fidesz a legtöbb szavazatot kapta, 15 százalékpontos különbséggel nyert a második erő előtt. Ami fontos szerintem itt a szavazóbázisnál, hogy nem nagyon tudott leszedni szavazókat a Fidesz-magról a többi párt. Abból a 2,7-2,8 milliós Fidesz bázisból, ami mondjuk '22-ben megvolt, abból persze volt, aki ment el, volt, akit le tudtak szedni, de hogyha megnézzük azt, hogy mennyi szavazatot kapott a Fidesz az európai parlamenti választásokon és mondjuk az önkormányzati választásokon, tehát hány ember, aki az egyiken a Fideszre szavazott, a másikon nem, akkor azért ez nem egy olyan nagy szám. Ez nagyjából egy ilyen 150 ezer ember lehet, vagy kicsit talán több. Egyértelműen lehet az, hogy mondjuk a Cser-Palkovicsra leszavaznak nem fideszesek is, mert népszerű Székesfehérváron.

Ilyen értelemben szerintem a Fidesznek, tehát a Fideszről nem nagyon tudtak leszedni szavazókat. 22-höz képes igen, de ezt inkább gondolnám elbizonytalanodásnak, mint annak, hogy a többi pártra leszavaztak. Valószínű, hogy nagyon kicsit tudott leszedni róla a Mi Hazánk, meg a Tisza Párt, de szerintem itt, úgyhogy nem láttam erre nézve még adatokat, minimális számokról beszélünk, tehát ilyen pár tízezer, maximum százezer emberről.

A másik oldala viszont az, hogy a Fidesz nem tudta elvinni azt a bázisát, ami megvolt neki '22-ben az urnákhoz. Ez azért volt-e, mert most nagyon közhelyes leszek, de "nem osztottak pénzt", 22-ben pedig igen, nem tudom. Valószínűleg belejátszik.

Mindazonáltal a Fideszben ez az eredmény inkább volt egy kicsit csalódás, sem mint nagy győzelem. Nyilván azt kommunikálják, hogy mekkora győzelem, de ennél ők jobbat vártak és egy picikét én is jobbat vártam.

Az önkormányzati választásokon mennyire tudunk általánosságban arról beszélni, hogy győzött a Fidesz?

Fontos látni azt, hogy hova rakjuk az origót és mihez viszonyítunk. Például öt évvel ezelőtt az önkormányzati választásokon az volt a - nem mondom, hogy közmegegyezés, de nagyon sokan mondták, hogy győzött az ellenzék. Miközben, ha megnézzük azt, hogy milyen pozíciókat szerzett az ellenzék 2019-ben, akkor azt fogjuk látni, hogy a 2006 őszi önkormányzati választás nagy baloldali bukásakor, az őszödi beszéd után, ugyanazokat a pozíciókat sikerült megint megszerezniük. Nem igazán voltak erősebbek, mint 2006 őszén.

Lehet úgy szemlélni, hogy mondjuk mennyit változott '19-hez képest, akkor azért azt mondanám, hogy olyan nagyon sok minden nem változott. Budapestet megtartották, egy-két megyei jogú várost elvesztettek, egyet-kettőt megnyertek, egy-két kerületet elvesztettek, egy-két kerületet megnyertek, de olyan nagy változás az önkormányzati választásokon ilyen értelemben, hogy ki a győztes, nem volt szerintem.

A másik dolog az önkormányzati választások kapcsán, és ez nagyon érdekes. Mit gondolunk, hány százalékot kapott a Mi Hazánk az önkormányzati választásokon. Nyilván ez egy kicsit módszertanilag problémás, hogy így összeadjuk őket, de hogyha valami százalékot kell mondanunk, akkor mondjuk ez alapján lehet:

Több mint 12 százalékot kaptak, majdnem kétszer annyi szavazatot. Kicsivel több mint 300 ezer szavazatot kaptak az európai parlamenti választáson, és több mint 540 ezret, ha így számoljuk az önkormányzati választáson. Ami szerintem két dolgot mutat, az egyik a pártnak a szervezeti erejét vidéken, a legtöbb vármegyei listás választáson kétszámjegyű eredmény és második hely és ezek ugye a kisebb települések. Vidéken az látszik, hogy a Mi Hazánk építi fel leghatékonyabban a szervezeti erejét az ellenzéki pártok közül.

A másik pedig az, hogy vajon ebben a több mint 200 ezer szavazatkülönbségben, ami az EP és az önkormányzati között van. Ők vajon Mi Hazánkosok, akik az EP-n más pártra szavaztak, vagy mondjuk Tiszások, Jobbikosok, vagy 2RK, akik mivel nem találták ott a szavazólapon a saját pártjukat, ezért a Mi Hazánkra szavaztak. Érdekes kérdés, nem tudom megmondani, de azt megmutatja, hogy itt még nem biztos, hogy ez a kétosztatú pártrendszer be fog állni hosszú távon. Van egy olyan komoly szavazómennyiség, választói tömeg, amelyik nem biztos, hogy balról akarja leváltani a Fideszt.

Az "óellenzék" a DK-MSZP-Párbeszéd közösen indult el, de akár még ideérthetjük a Jobbikot, az LMP-t és a Momentumot is. Mit lehet elmondani ezekről a szereplőkről?

Már az egy elhibázott dolog, hogy ők magukat ellenzéknek hívják, vagy legalábbis, ha ők nem is, de így vannak. Mi a definíciója az ellenzéknek: hogy nincsen kormányon. Így definiálnia magát valakinek, vagy hagyni, hogy így definiálják, ez már önmagában a vesztes pozíció. Régi az ellenzék? Még én ezzel óvatos lennék. 2010 óta is láttunk már néhány olyat, hogy valaki jött a politikába, betört, ott volt fél évet, egy évet, és hirtelen eltűnt. Tipikus példa Bajnai Gordon és az Együtt, akiket mérték tizen-huszon százalékra is vagy Márki-Zay Péter megnyert egy baloldali előválasztást, miniszterelnök-jelölti előválasztást. Ezzel kicsit óvatos lennék, hogy óellenzék.

Az látszik, hogy ez most őket megütötte. Ha összevetjük az európai parlamenti választási eredményeket, meg az önkormányzati eredményeket település, vagy még alacsonyabb szinten, a szavazókörök szintjén, akkor vélhetően a Momentumot és a Kutyapártot ütötte legjobban ki a Tisza párt megjelenése, de a DK, MSZP, Párbeszéd, LMP-től is sokat vitt el 22-höz képest.

Ismert mondás az óellenzék, de hogy le kell-e őket írni, azt nem tudom. Azért Gyurcsány Ferencet egyszer már kizárták vagy magát kizárta. Elhagyta az MSZP-t, volt egy 3 százalékos pártja, mégis itt van, még mindig. A '14-es választásokon azért a közvélemény-kutatások szerint nem jutott volna önállóan be a DK. A '18-as választásokon épphogy bejutott 5,3 százalékkal. Gyurcsány Ferenc már megmutatta azt, hogy föl tud támadni. Hogy most ez így marad-e, vagy kifut, és game over, vagy az lesz, hogy kiábrándult az ellenzéki szavazók a Tiszából visszamennek Gyurcsány Ferenchez, ezt nehéz megmondani.

Azt ne felejtsük el, hogy itt a Tisza párt népszerűsége döntően az újdonságában van. Nem igazán fogalmazták ők meg magukat. Az egyik oka a sikerüknek, az szerintem pontosan ez, hogy ők csak kommunikáltak magukról, ám azt nagy tételben. Mondtak egy rakat más dolgot is, mondott Magyar Péter, mást nem nagyon engedett megszólalni. A választók nagy része nem azért ment oda, hogy mit mond az EU-ról, a mezőgazdaságról vagy akár az eutanáziával. Ezzel a Tisza Pártnak hosszú távon szembe kell majd néznie.

Az ellenzék szereplői között a Tisza Párt a legerősebb a választás alapján. A kutyapártot is ide szokták sorolni, merthogy nem volt tagja a 22-es ellenzéki összefogásnak. Már beszéltünk erről a bizonyos kétpártrendszer kérdéséről: 29,6%-kal elképzelhető hogy Magyarországon újra kialakuljon a kétpártrendszer?

Minden elképzelhető. Most behunyom a szemem: Fidesz 45, Tisza 40. Kész, itt a kétpártrendszer. Sajnos az egyetemen hagytam a kis jósgömbömet az irodában, úgyhogy nem tudom megnézni, hogy mi lesz. Minden elképzelhető, hisz fél évvel ezelőtt kigondolta, hogy bárki 20 százalék fölé megy a Fideszen kívül. A becsületes válasz az az, hogy nem tudom. Ez olyan, mintha megkérdeznék egy fizikust, vagy egy csillagászt, hogy van-e a Földön kívül élet. A becsületes válasz az, hogy nem tudom, sok tényezős a dolog.

Az egyik, hogy mi az a dimenzió, amiben a választók elhelyezik magukat és a pártokat. Szerintem ez fontos, azt gondolom, hogy ez Magyarországon leginkább a bal-jobb. Nem kizárólagos és nem mindegy, hogy mit mondanak magukról a pártok, de a választók e a logika szerint gondolkodnak. Eme logika nem úgy néz ki, mint egy szép haranggörbe, nem ilyen a magyar választói eloszlás. Az eloszlás olyasmi, mint egy kétpúpú teve, tehát van valahol a centrum környékén egy maximum, meg van jobb oldalt egy maximum.

Mióta létezik ez a fajta eloszlás?

Ha jól emlékszem tíz-tizenkét éve erről már jelentek meg publikációk. A pártrendszer, vagy a pártverseny logikája az leginkább az említett bal-jobb.

Viszont ha ilyen a választói eloszlás, akkor azért azt is lehet valószínűsíteni, hogy valaki a Fidesztől jobbra lesz és ez most már 15 éve így van. Mindig van valaki a Fidesztől jobbra. Például a Jobbik, aztán amikor a Jobbik kinyírta magát, akkor ott volt a Mi Hazánk, az látszott a 22-es választáson, hogy a Jobbik nem tudja átvinni a saját szavazóit, átugorva a Fideszt. A választó nem ugrik át, vagy nem automatikusan ugrik át.

Kérdés az, hogy mondjuk a Fidesz hogy reagál erre. Amennyiben a kormánypárt azt látja, hogy középről veszít szavazókat, és elkezdi mérsékelni a retorikáját vagy a politikáját, mozdul egy kicsit a centrum felé, mert úgy látja, hogy onnan jön most a nagyobb kihívás, akkor lehet, hogy teret enged a Mi Hazánknak. Ha viszont jobbra mozdul, hogy a Mi Hazánkot lehetetlenítse el, akkor középen veszít el szavazókat. Ennek eredménye lehet ez a két blokkrendszer, vagy kétpártrendszer kialakulása. Mind a kettő szcenárió mellett szólnak érvek.

Ki tud alakulni egy új blokkrendszer a Tisza szavazókkal? Statikusnak tűnhet a Fidesz mozgástere a Tiszához képest, akinek van egy nagyon erős gravitációs ereje.

Most van, de hogy lesz-e 26 tavaszán, ezt nem tudjuk, most láthatóan Magyar Péter ütésálló volt a kampányban. A Tisza mögött álló választói csoport az nagyon-nagyon heterogén és amikor a pártnak konkrétan meg kell határoznia magát, hogy ők kicsodák, akkor nem biztos, hogy az mindenkinek tetszeni fog.

Meglátjuk, hogy a Tisza párt ezt hogyan tudja kezelni, mert a mostani szavazóbázis megtartásához nekik a baloldali/liberális értelmiségre szükségük lesz, akiket nem biztos, hogy Wass Albert idézettel meg lehet szólítani. Ezt majd az idő eldönti, hogy mi lesz ebből a Tisza pártból, jobbközép irány, beállnak ebbe a baloldali tömbbe, vagy kitalálják magukat. Ezt nekik el kell dönteniük viszonylag záros határidőn belül. Valamit azért mondani kell tényleg olyan dolgokról, mint az abortusz, az eutanázia, az Európai Unió, az adópolitika, a szegények fölzárkóztatása, az egykulcsos adó vagy a családtámogatás.

A többi újabb ellenzéki párt, hát szerintem azt kijelenthetjük, hogy a Második Reformkor, Mindenki Magyarországa Néppárt, Megoldás Mozgalom, nekik game over. Nem is nagyon láttam a fantáziát ezekben a pártokban, nem volt meg az az üzenet, nem volt meg az a hely, az a válasz...én nem látom, hogy kikre akartak lőni ebben, mondjuk ebben a ballib' logikában.

Azt látjuk, hogy az EP választáson is több mint 300 ezer szavazatot kaptak. Nem nagyon vesztett, ha a százalékos eredményt hasonlítjuk össze a 22-es eredménnyel. Persze abszolút számokban pár tízezerrel kevesebb szavazatot kaptak most, mint 22-ben, ám az a szavazóbázis ott van. A területi eredményeket böngészve vélhető, hogy valószínűleg zömében ezek ugyanazok a választók, akik '22-ben is a Mi Hazánkra szavaztak. Eldől, hogy mondjuk abból a másik több mint 200 ezer szavazóból, akik az önkormányzatin rájuk szavaztak, de az európai parlamenti választáson nem, azok Mi Hazánkosak-e, vagy mások.

A párt megragadt ebben a pártrendszerben. Aztán persze ki tudja, mit hoz a jövő, de hogy most azért két választás volt egymás után. Bejutottak viszonylag stabil szavazóbázissal és az önkormányzati választás az meg szerintem inkább a szervezeti erejükről, a mindenütt jelenlévőségükről szólt.

Hogyan lehet az, hogy az első négyből három erő is mind jobboldali lett, és összesen? Ki lehet azt jelenteni, hogy a magyar választók ekkora többsége jobboldali lenne?

Az biztos, hogy nem lehet kijelenteni, hogy a választók 80 százaléka jobboldali. Szerintem van olyan ügy, amiben ez kijelenthető lenne, de! Még egyszer mondom, hogy a Tisza pártnál ezt még várjuk meg. Most úgy tűnik, hogy van egy jobbközép profiljuk, de a választók valószínűleg nem emiatt szavaztak rájuk, hanem protestből. Hogy ebből hosszú távon mi lesz, ez majd kiderül. Másrészt a választók sokszor önbesorolóak. Például a DK-s nyugdíjas a panellben valószínűleg baloldalinak tartja magát, és ezért szavaz a DK-ra, de mondjuk megjelenik nála a xenofóbia vagy az előítéletesség. Most akkor ő jobb vagy baloldali? Emiatt ezzel egy picit óvatosabban kell bánni. Az önbesorolás alapján biztos, hogy baloldali, meg baloldali pártokra szavaz.

Hogy hosszú távon fenntartható-e ez a sok jobboldali párt, azt nem tudom. Ha működik ez a "mindent a szent célért és Orbán Viktor leváltásáért", és ez a választók egy kellően széles rétegének elég, akkor akár még fenntartható is lehet valameddig, ám évtizedes távlatban valószínűleg nem. Hogyha erre építi föl a Tisza párt a jövőjét, hogy nem mondunk semmit, csak azt, hogy Orbán Viktort eltakarítsuk, és az nem sikerül 26-ban, akkor kérdéses mi lesz velük mondjuk 26 után.

Az, hogy a Fidesztől jobbra van egy párt, szerintem ez meg most már inkább a főszabály, mint a kivétel. Hogy ez mekkorára nő, az a Fidesz mozgásától, kommunikációjától függ, és egyébként attól is, hogy a Mi Hazánk mennyit fog fektetni abba, hogy vidéken még jobban beágyazódjon, ebben az önkormányzati választáson elért eredmény nagyon fog segíteni.

A jövőbe meredve mennyire vehetjük elő azt a bizonyos jósgömbünket? Mennyire jó módszer a politika megértéséhez, ha ezeket a választásokat előválasztásnak tekintjük?

Hogy ebből mi lesz 26-ban, azt szerintem szélhámosság megmondani, hogy nagymintás közvélemény-kutatás-e azzal is óvatosabban bánnék, merthogy az európai parlamenti választásoknak nincs meg az a tétje, ami egy országgyűlésinek megvan, magyarán, hogy kormányt lehet váltani.

Szakirodalmat is találunk a politikatudományban arról, hogy a választók az európai parlamenti választásokon sokkal inkább szeretnek impulzusok alapján szívből, ha úgy tetszik, szavazni. "Helyben nem szavaznék zöld pártra, de most igen, mert most nincs akkora tétje, behúzom, aztán hadd zöldüljön egy kicsit a politika." Van egy ilyen jellege az európai parlamenti választásoknak.

Magyarországon a regnáló polgármesternek mindig van egy húzása az önkormányzati választáson. Nehéz leváltani a regnáló polgármestereket. Ritka, ahhoz valami olyan dolognak kell történnie. Az a megszokott menet, hogy a polgármestert újraválasztják. Van ez alól kivétel, de ha lehet egy főszabályt mondani, akkor talán inkább ez.

Másik jelenség a két választás miatti szavazatkülönbség. "Nem volt ott a pártom, behúztam a Mi Hazánkra." Csomó választó valószínűleg így gondolta, de hogy ezekből Mi Hazánkos lesz-e később, nem tudni. A Fidesznél nem volt nagy eltérés az önkormányzati, meg az EP-választás között, a többi pártnál volt.

Az biztos, hogy a pártrendszer átalakulóban van, de hogy ez mondjuk 26-ra így marad-e, az szerintem elsősorban Tiszától és Magyar Pétertől fog függni. Képesek lesznek-e mondjuk a Fidesznél nagyobb választói bázist összeszedni, akár annak árán is, hogy mondjuk Gyurcsány Ferenc és a DK még további szavazókat veszít el, hisz ott most az MSZP-nél a Párbeszédnél, hát ahogy név szerint föl lehetne sorolni a szavazóikat most már.

Ugyanezt látom a Mi Hazánknál is, ahol kicsiben megvan a szervezeti mag, most már számos önkormányzatban, az összes megyei közgyűlésben bent vannak. Az önkormányzati választások jelentősége inkább itt van. Egyrészt leméri az országos szervezettséget, másrészt meg lendületet adhat a szervezésnek, vagy a leépülésnek. Ezt lesz érdemes figyelni mondjuk a Tisza párt esetében 26-ig, hogy ők mennyire fognak tudni országos szervezetet kiépíteni, mert egy országgyűlési választáson az nélkülözhetetlen.

Harris erre a hétre ígérte az alelnök-jelölt személyének felfedését. Nézzük, hogy kik lehetnek az esélyes jelöltek:

Mark Kelly:

Mark Kelly, az arizonai szenátor és korábbi NASA űrhajós, egy figyelemre méltó politikai és szakmai karrierrel rendelkező személy. Katonai pályafutása során a haditengerészet pilótájaként szolgált, majd négyszer repült az űrbe, jelentős tapasztalatot szerezve az amerikai űrprogramban. Politikai karrierjét azután kezdte, hogy felesége, Gabrielle Giffords kongresszusi képviselő, merénylet áldozata lett. Szenátorként Kelly kiemelten foglalkozik a közegészségüggyel, a fegyverreformmal és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel.

2020-ban nyert a republikánus Martha McSally ellen, majd 2022-ben újraválasztották. Kelly mérsékelt demokrata, aki Harris számára potenciálisan erős alelnökjelölt lehet, különösen a nyugati és délnyugati államok választóinak megszólítása terén.

Veterán és űrhajós tapasztalatának köszönhette, hogy elhódította a republikánusoktól Arizona szenátori székét, és ez az a tapasztalat, ami alelnökként is segítségére lehet. A múltja miatt bevonzhatja a csalódott republikánusokat, a mérsékeltségével a harmadik szavazótábort, a fegyver leszerelés ideológiájával a demokratákat is maga mellett tudja. Ráadásul Kelly az illegális bevándorlásban is erős állást képvisel, hiszen Arizona határállam, ez tovább erősítheti Harrist egy olyan rétegben, amelyben ő nem annyira erős.

Pete Buttigieg

A 42 éves Pete Buttigieg, az Indiana állambeli South Bend polgármestere volt, majd később elnökjelölt, azt követően pedig Biden közlekedési minisztere. Pete Buttigieg az első nyíltan meleg elnökjelölt volt, karrierjében pedig nemcsak a politika dominált, volt haditengerészeti hírszerző tiszt is.  

Pete Buttigieg mellett szól, hogy rengeteg donor áll mögötte, gyorsan és sok pénzt tud mozgósítani, ráadásul több olyan milliárdos támogatását is maga mögött tudja, akik őt szeretnék az alelnöki pozícióba Harris mellet. Azonban Harrisnek számolnia kell Pete ambícióival is, hiszen ha nyernek 2028-ban Harris ellenében indulhat, hiszen a végső célja az elnöki szék betöltése. A másik ellenérv mellette, hogy nem tud több elektori szavazatot mozgósítani, hiszen Indiana egy erősen republikánus állam, Harrisnek pedig talán előnyösebb lenne egy inga-államból választani jelöltet. Arról nem is beszélve, hogy a csalódott republikánusok hogyan reagálnának egy nyíltan meleg jelöltre, az ő szavazatuk pedig döntő lehet.

Andrew Beshear

Andy Beshear, Kentucky kormányzója, 2019 decemberében lépett hivatalba a keményen republikánus államban. Második mandátumát 2023-ban ismételten könnyedén megnyerte, taktikája az volt, hogy bár demokrata színekben indult tudatosan távol tartotta magát a nemzeti politikai vitáktól és a demokraták magjától. A 46 éves politikus sikeréhez hozzájárult, hogy édesapja, a volt kormányzó Steve Beshear nyomdokaiba léphetett, aki mélyen tisztelt volt az állam lakosainak körében.

Beshear mélyen vallásos, azonban vallásában a teljes elfogadást hirdeti, miszerint Jézus mindenkit elfogad. Így támogatja a demokraták számára kulcskérdés abortuszhoz való jogot és az LGBTQ jogokat is.

Beshear éles kritikával lépett fel J.D. Vance, republikánus alelnökjelölttel szemben, Iowa államában. Vance magát az Appalache-hegyvidék lakosainak képviselőjeként tartja számon, azonban könyvében, a „Vidéki ballada az amerikai álomról”-ban konkrétan a hegyvidéki lakosok lustaságát tartja a elmaradottságuk és szegénységük fő okának. Kritizálta, hogy Vance csupán néhány nyarat töltött a hegyvidékben, és mégis ez alapján akarja analizálni a lakosokat. Ez a vita akár a jövendőbeli alelnöki vitának az alapjait is lerakhatja, hiszen egyik hegyvidéki a másik ellen harcolna. Beshear ráadásul inga-államból jön, így ez is előnyt adhat Harris kampányához. 

Josh Shapiro

Josh Shapiro a választás egyik legfontosabb államának, Pennsylvaniának a kormányzója. Várhatóan döntő lesz a választás szempontjából a 19 elektori szavazattal rendelkező állam, így Josh Shapiro az egyik legesélyesebb alelnök jelölt, hiszen államát is mozgosítani tudna.

Mérsékelt Demokrata, zsidó vallásával meg tudja szólítani a konzervatívabb zsidó réteget is, ráadásul az egyik legnépszerűbb kormányzóról van szó, 56%-os támogatottsági rátával.

Shapiro még ügyész korában szerzett hírnevet azzal, hogy a katolikus egyház pedofil ügyeit felgöngyölte államában. Josh Shapiro biztonságos választás lenne, azonban neki is van két gyengesége. Az egyik a nagyon erős kiállása Izrael mellett, ami néhány palesztin párti Demokratát eltántoríthat, a másik pedig, hogy kormányzóként erősen kiállt a magániskolák támogatása mellett, és többször ezt a szektort fejlesztette az állami oktatás helyett.

Néhány forrás szerint még Roy Cooper és Tim Walz neve is felkerült a listára, mindenesetre Harris választása jövő hétre kiderül, hiszen az elnökjelölt megígérte, hogy a következő héten együtt turnézza végig az inga-államokat az alelnökjelöltjével.

Az Európai Parlament 2024 tavaszán jóváhagyta az AI Act-et, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, aminek célja, hogy az innováció biztosítása mellett garantálja az emberek biztonságát és alapvető jogait, hogy a magas kockázatú mesterséges intelligencia ne sérthesse azokat.

Miért kell szabályozni a mesterséges intelligenciát?

A mesterséges intelligencia az élet számos területén teszi jobbá és könnyíti meg az életünket, kezdve a jobb orvosi ellátástól a magasabb színvonalú oktatásig. Az MI gyors technológiai fejlődésének köszönhetően az Európai Unió egységes fellépést határozott el annak érdekében, hogy maximálisan kihasználhassa ezeket a lehetőségeket és mindemelett – a később bemutatott – kockázatokat kezelje.

Noha a legtöbb MI-rendszer nem jelent komoly kockázatot, bizonyos rendszerek esetében olyan veszélyek is felmerülhetnek, amelyekkel foglalkozni kell a nem kívánt hatások elkerülése érdekében. Az uniós jogszabályok célja, hogy ezekre a kihívásokra megfelelő válaszokat adjanak, biztosítva ezzel a mesterséges intelligencia felelős és biztonságos alkalmazását.

Mi az AI Act szabályozási alapja?

Megkülönböztetünk: elfogadhatatlan kockázatot, magas kockázatot, alacsony kockázatot és az általános célú MI modellek kockázatait.

Az elfogadhatatlan rizikójú MI rendszer szabályozása nagyon egyszerű: ezek használata tiltva van. Ezek olyan különlegesen káros és veszélyes MI rendszerek, mint például a társadalmi pontozás, érzelmeket felismerő rendszerek használata a munkahelyen és az orvosi intézményekben, egyéni prediktív rendészet. Ezekről az MI rendszerekről az AI Act-ben egy konkrét lista van, amit folyamatosan frissíteni fognak, ahogy az MI rendszerek fejlődnek.

A magas rizikójú MI rendszereknek van a legrészletesebb szabályozása a közel 450 oldalas jogszabályban. A jogszabály mellékletében található egy lista azokról a felhasználási esetekről, amelyek magas kockázatúnak minősülnek. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ez a lista mindenkor naprakész és releváns legyen. Magas kockázatúnak számítanak a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. egészségügyi és banki szolgáltatások), a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás területén, valamint az igazságszolgáltatásban és a demokratikus folyamatokban használt mesterséges intelligencia alkalmazások.

A magas kockázatú MI rendszerekre a jogszabály külön követelményeket fogalmaz meg: rendszeres kockázatértékelés és kockázatmérséklés formájában. Az üzemeltető kötelessége, hogy naplózza a rendszer használatát, átláthatóságát és pontosságát, valamint biztosítsa annak emberi felügyeletét. Az állampolgároknak joguk lesz az MI rendszerekkel kapcsolatban panasszal élni, és tájékoztatást kaphatnak minden olyan döntésről, ami rájuk kihatással volt és MI is szerepet játszott a döntésben.

Az általános célú MI-k esetében a legnagyobb kockázatot az átláthatatlanság jelenti, ezért az AI Act ezt az átláthatatlanságot igyekszik megszüntetni, de ez a rendszer nem számít magas kockázatúnak.

Érdekes, hogy a legtöbb MI rendszer alacsony kockázatú, ezeket minden jogi kötelezettség nélkül lehet használni és fejleszteni. Azonban ezen rendszerek szolgáltatói is dönthetnek úgy, hogy önkéntes alapon alkalmazzák az AI Act által meghatározott magatartási követelményeket.

Milyen szankciókat tartalmaz az AI Act?

Ami pedig elég magas összegű ahhoz, hogy minden MI rendszer szolgáltatója törekedjen arra, hogy elkerülje a jogsértést.

Hogyan lesz érvényesíthető az AI Act?

Ebben a tagállamoknak lesz nagyon fontos szerepük. Minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot, amelyek felügyelik a kérelmeket, biztosítják a rendelet végrehajtását és ellátják a piacfelügyeleti tevékenységeket.

A rendelet teljes egészében kb. 34 hónap múlva lép hatályba. Ezalatt az idő alatt az idő alatt az MI annyit fog fejlődni, amit az AI Act képtelen lesz lekövetni – és ehhez még az EU (finoman szólva is) nehézkes jogalkotását is hozzá kell venni.

 (Képek forrása: pexels.com)

Július 26-án kezdetét vette a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai játékok Párizsban. Az újkori nyári olimpia kétségkívül a világ legnagyobb sporteseménye, melyen idén több mint 200 ország közel 10 000 sportolója méri össze tudását a francia fővárosban.

Magyarország méretéhez és lakosságszámához viszonyítva kiemelkedő eredményeket nyújt az olimpiai játékokon. Hajós Alfréd 1896-os Athéni aranyérmétől kezdve a tokiói olimpiáig bezárólag a Magyar Olimpiai Bizottság adatai alapján a magyar sportolók összesen 184 aranyéremmel, 158 ezüstéremmel és 183 bronzéremmel gazdagították hazánkat.

Az összesített éremtáblázaton az előkelő nyolcadik helyen állunk, aminek köszönhetően Magyarország a legsikeresebb ország azok közül, amelyek még sosem rendeztek olimpiai játékokat. Ezt a nagyszerű eredményt ráadásul úgy sikerült elérnünk, hogy hazánk két olimpián nem is vehetett részt az első világháborús vereség és a szovjet bojkott miatt, (1920-Antwerpen és 1984-Los Angeles) amivel sok lehetséges magyar éremtől estünk el.

Ha az érmeink számát pedig a 9,5 milliós népességszámunkhoz viszonyítjuk, akkor Magyarország a második legsikeresebb nemzet a világon.

Az már kevésbé ismert, hogy egy Budapesttől alig 70 kilométerre található alföldi kisváros, Jászberény sportolói különösen nagymértékben járultak hozzá hazánk sikeres szerepléséhez az olimpiai játékokon, ugyanis az alig 27 000 lakossal rendelkező kisváros három legendás olimpiai bajnokunk szülőhelye:

Mindent egybevetve körülbelül minden 2000. jászberényi lakosra jut egy olimpiai érem. Ez azt jelenti, hogy 1 millió főre vetítve 437 érem jut a lakosságra, tehát ha a város egy ország lenne, toronymagasan a valaha volt legsikeresebb nemzet lenne népességarányosan az összesített éremtáblázaton. Közel ötször jobb teljesítményt nyújtana ezen a téren, mint a most első apró 33 000-es városállam San Marino, a maga 1 millió főre jutó 88 érmével. Sőt mi több, ha Jászberény egy ország lenne, akkor az összesített éremtáblázaton is a Föld 200 országából 127-et megelőzne az éremtáblázaton.

Tekintsük át, hogy pontosan mit is érdemes tudni a városról és azokról, akik dicsőséget szereztek a település lakóinak az olimpiákon való kimagasló teljesítményükkel.

Homéroszi versengés című esszéjében Nietzsche azt írja, hogy az athéni államban az ifjak egymással versengve viszik előre a polisz kultúráját – azonban sosem saját maguknak, hanem mindig szülővárosuknak akarnak dicsőséget szerezni: egyéni becsvágyuk mindig a polisz sikerében oldódik fel.

Jászberény

Jászberény, a Jászság fővárosa gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkező kisváros az Alföldön. A település és a földrajzi tájegység a nevét a jász népcsoportról kapta, akik a 13. században, a tatárjárást követően telepedtek le a térségben. A város kiemelkedő szerepet játszik a szűkebb régió gazdasági, kulturális és oktatási életében.

A városnak számos nevezetessége és erős gazdasága van. Itt található például a Jász Múzeum, amely a jászok történelmét és hagyományait mutatja be, valamint a híres Lehel kürtje, a magyar mondavilág legmeghatározóbb jelképe. Emellett a városban többek között állatkert, filmszínház, táncház, strand- és termálfürdő, valamint a Zagyva folyó városi leágazása is felkereshető. Minden évben itt rendezik meg az ország egyik legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Csángó Fesztivált. Gazdasági szempontból pedig a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár emelte a várost az ország egyik legfejlettebb ipari régiójává, amely fénykorában minden évben több millió hűtőgépet gyártott a világ minden tájára.

A város nemcsak múltjával, hanem élénk közösségi életével és sporteredményeivel is kiemelkedik, hiszen több olimpikon is innen indult világra szóló pályafutása felé. A város legendás jégkorongcsapata magyar bajnok volt, továbbá nem is olyan régen NB 1-es röplabda-, és kosárlabdacsapattal rendelkezett, valamint nemzetközi szinten is jegyzett a helyi karate egyesület. Jászberény tehát egy olyan település, amely méltán érdemel figyelmet és elismerést mind a hazai, mind a nemzetközi sport színterén.

Kardjába dőlt a világ

Ifj. Gerevich Aladár 1910. március 16-án látta meg a napvilágot Jászberényben, a belvároshoz közeli Bercsényi út 41. szám alatt. Gerevich Aladár a valaha volt legsikeresebb magyar olimpikon, ugyanis három évtizedes pályafutása alatt vívásban és tőrben 7 aranyérmet, 1 ezüstérmet és 2 bronzérmet szerzett hazánknak. Ezen kívül 34-szeres magyar bajnok és 14-szeres világbajnok.

“Mindent tudott, amit vívásban tudni érdemes. Maga volt a megtestesült technika!”

Gerevich Aladár a teljesítményével nemzetközi szinten is az újkori olimpiák egyik legeredményesebb sportolójának számít. Az elképesztő eredménysor értékét még tovább fokozza az a tény is, hogy pályafutásának csúcsán, 30 és 34 éves korában kettő olimpiát (1940, 1944) nem tudtak megrendezni a II. világháború miatt. Ki tudja, hogy ezeken a játékokon hány olimpiai aranyérmet szerzett volna?

A későbbi többszörös olimpiai bajnok első vívómestere édesapja, id. Gerevich Aladár volt. Tehetségét korán felismerték, amikor 1927-ben az első versenyén, Budapesten mindenki felett elsöprő győzelmet aratott. Ezt követően Italo Santelli világhírű olasz kardmester vette szárnyai alá. Az olasz mester vívásoktatásból élt, de a kevésbé jómódú tehetségeket mindig felkarolta. Így lett tanítványa Gerevich Aladár is, aki három évtizedes eredményes pályafutással hálálta meg bizalmát. Első aranyérmét 1932-ben Los Angeles-ben szerezte, az utolsót pedig hat nyári olimpiával, 28 évvel később 1960-ban, Rómában.

Gerevich Aladár még 50 évesen is olimpiát nyert. Ameddig le nem tette a kardot, gyakorlatilag szinte az egész világon verhetetlennek számított. Amikor megkérdőjelezték a Római olimpiai (1960) indulását, ő kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött!

„Voltak a magyar vívás igazán fényes történetében más, zseniálisan nagy vívók rajta kívül is. Még kardvívók is. De azt a technikai tökélyt, azt a briliáns technikát, amellyel ő bírt, senki más nem érte el soha.”

Olimpiai eredményei kardvívásban: Csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet. Az olimpiai érmeken túl még 19 világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett.

Gerevich Aladár – A Mesteredző

Rendkívüli saját sport eredményei mellett az utánpótlás nevelésben is kiemelkedő volt (Mesteredző 1961), tanítványai rajongtak érte. Sportkarrierje után ügyvédként, majd tőzsdetitkárként dolgozott a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén. Az ő szorgalmazására vezették be a mai napig használatos statisztikai jelentési rendszereket, több pénzügyjogi tanulmányt publikált; ezzel azon kevés sportolók közé emelkedett, akik visszavonulásuk után sikeres polgári pályafutást tudtak felépíteni maguknak. Fia, Gerevich György szintén a vívást választotta és Szilágyi Áron edzője volt.

Gerevich Aladár 1948-ban Jászberény díszpolgára lett, ma a városban utca, a helyi sportdíj és emléktábla őrzi nevét, továbbá egy másik jászsági településen, Alattyánon általános iskolát neveztek el róla. 1991-ben, 81 éves korában hunyt el Budapesten.

Csík Tibor, a magyar tornádó

Csík Tibor egy szegény jászberényi családba született 1927-ben, a sporttal a helyi Lehel csapatában ismerkedett meg 1944-ben. Az úgynevezett verekedős stílus képviselője volt, mert minden ellenfele ellen úgy lépett ringbe, hogy vagy kiüti vetélytársát, vagy őt fogják kiütni. A védekezésre nem sok gondot fordított. 1946-ban és 1948-ban magyar bajnok lett. Az 1948-as londoni olimpián a dobogó legfelső fokára állhatott, mind az öt mérkőzését megnyerte.

„Ellenfeleire lidércnyomásként nehezedett ez az ütészuhatag, nemcsak hogy támadni, de védekezni sem tudtak, még levegőhöz sem jutottak mellette”

"1948. augusztus 13-a, ráadásul péntek. Borzongató! A magyar küldöttség tagjai azonban nem babonásak, vagy ha igen, remekül titkolják.  Azon a napon négy aranyat szereznek a mieink. Papp László ökölvívó, Pataki Ferenc tornász, és a két jászberényi: Gerevich Aladár vívó, valamint Csík Tibor öklöző. Utóbbi a harmatsúly fináléjában ugyanazt teszi, mint a korábbi napok mérkőzésein. Nekirohan ellenfelének, ezúttal az olasz Zuddasnak, és megpróbálja ütni-vágni. A derék talján viszont alaposan felkészült a magyar szabóinasból, és amint lehetett, lefogja. Meg azután egyet-egyet be is húz Csíknek. Az első menetben sikerül is ezzel a furcsa, és nem teljesen szabályos taktikával némi előnyt szereznie, amit a folytatásban el is veszít. Csík ugyanis folyamatos támadásaival kifárasztja. A harmadik menetben a korábbinál is jobban erőlteti a belharcot, pokoli erős, rövid balhorgai ülnek, Papp Laci szerint ekkor Zuddas már csak a kijáratot keresi. A magyar fiú teljesítményére a helyi lapok is felfigyelnek."

1948. augusztus 21-én: "Jászberényi fiú az olimpiai bajnokok között". Csík Tibor öklöző, a harmatsúly olimpiai bajnoka Jászberény szülötte. Az olimpiai győztes bokszbajnokot szülővárosa Londonból való hazatérésekor nagy ünnepélyességgel fogadja. Csík Tibor Magyarország részére sorrendben a nyolcadik olimpiai bajnokságot szerezte meg. Küzdelmével hozzájárult hazánk harmadik helyezéséhez." (Tiszavidék)

1948. augusztus 28-án: "Jászberény díszpolgárrá választott két olimpikont. Jászberény város képviselő testülete és közönsége augusztus 25-én díszközgyűlésen ünnepelte Csík Tibor és Gerevich Aladár olimpiai bajnokokat, akik mindketten a város szülöttei. A díszközgyűlésen Tóth György István polgármester elnökölt, akinek előterjesztésére egyhangúlag a város díszpolgáraivá választották a két kiváló sportolót." (Tiszavidék)

Élete ezt követően tragikus fordulatot vett. Sportolói karrierjét abbahagyta, Újpesten kezdett dolgozni. Hiába volt kezdetben a kommunista rendszer kegyeltje, egyre kevésbé értett egyet a hatalommal. Amikor hazatért szülővárosába, és szóvá tette a kötelező beszolgáltatásokat, letartóztatták izgatás vádjával.

1956 szeptemberében disszidálni próbált, de nem sikerült a terve. A forradalomban aktív szerepet vállalt, 1956. december 5-én elmenekült az országból, Bécsbe menekült. Úgy volt, hogy felesége, és egyéves kislánya is vele tart, de meggondolták magukat. Ausztriából Londonba, nagy sikere helyszínére került, ahol szabóként dolgozott, ezt követően Ausztráliában telepedett le. Mivel nem volt szakmája, alkalmi munkákból és munkanélküliségi segélyekből élt. Egyre többször nyúlt az alkoholhoz.

Itthon hősből antihőssé változott, távollétében elítélték ’56-os tevékenységéért, Jászberényben megvonták tőle a díszpolgári címet. 1976-ben Sydneyben egyedül, szegénységben, hazájától mintegy 14 000 kilométerre öngyilkossággal vetett véget az életének. Hamvai ma is a Sydney-i temetőben találhatók meg. 

Szülővárosában a rendszerváltás után azonnal rehabilitálják, azóta újra van Csík Tibor utca Jászberényben és a helyi sportegyesület neve emlékezik meg az egykori olimpiai bajnok ökölvívóról.

Sárközi István

1966-ban a Jászberény NB I/B-s csapatánál indult pályája. Tehetségére az Eger játékosaként figyeltek fel, ahol 1966–1967 között játszott. 1968-ban szerepelt az MNK győztes MTK-ban is. 1968–1975 között az MTK labdarúgójaként játszott. Az 1970-1971-es szezonban Palicskó István ellen fellázadtak a keret tagjai, köztük ő is. A lázadásért az MTK eltiltotta őket a labdarúgástól. Az MTK három vereségét követően visszatérhettek a klubba, de 1972-ig nem játszhatott Sárközi a klubban. 1977–1979 között a Székesfehérvár játékosa lett. 1979–1980 között az Építők SC focistája volt. Pályafutása során 227 NB I.-es mérkőzésen harminchárom gólt szerzett.

Az 1968-as mexikóvárosi olimpián tagja volt az aranyérmes labdarúgócsapatnak. A tornán Salvador és Ghána elleni mérkőzéseken kapott játéklehetőséget és egy gólt is szerzett.

1982-ben totóbotrányba keveredett. 1983-ban két év börtönt és három év közügyektől való eltiltást kapott. Másfél év után szabadult a börtönből. 1992. január 31--én tisztázatlan körülmények között, Rákoscsaba Pécel között egy vasúti szerelvény kerekei alatt vesztette életét.

Szülővárosában emléktáblát avattak a tiszteletére. Ebből az alkalomból adományozta számára az MTK elnöksége a posztumusz örökös bajnok címet.

Ha az USA és Kína között kitörne egy háború, az olyan katonai erőket mobilizálna, amelyet még sosem látott a világ. Az éppen 80 évvel ezelőtt végrehajtott normandiai partraszállásban mintegy 156 000 katona vett részt. Ha Kína megpróbálná megszállni Tajvant, akkor ahhoz akár 1 000 000 katonára is szüksége lehet, továbbá amennyiben az Egyesült Államok meg szeretné védeni a szigetet, akkor több tízezer katonát kellene a tajvani hadsereg segítségére küldenie, ami már a harcok első heteiben több tízezer, akár százezer kínai, tajvani és amerikai katona életébe kerülne.

Kép forrása: Asia Society

Amikor az USA utoljára Vietnámban mintegy 50 évvel ezelőtt egy közepes méretű háborúban vett részt, akkor a szolgálatot teljesítő katonák nagyrésze nem önszántából harcolt a fronton: a Vietnámban harcoló amerikaiak mintegy 30%-át toborozták. A katonák behívását 1973-ban szüntette meg a Kongresszus az amerikai részvétel befejezésével. A háborúban mintegy 2,7 millió amerikai katona vett részt és 58 000 vesztette életét közülük.

A Center for a New American Security, egy védelmi politikával foglalkozó think-thank jelentése azt vizsgálta, hogy mi történne, ha az Egyesült Államoknak fegyveres konfliktusban kellene bevetnie a haderejét. Az amerikai hadvezetés számára nem túl biztatók a kilátások.

Az elemzés során a Pentagon munkatársai és szakértők azt a feladatot kapták, hogy közel 200 nap alatt verbuváljanak egy 100 000 amerikai sorozott katonából álló haderőt, amelyet kiállíthatnának egy Kína elleni fegyveres konfliktusban. (Az egyik esetben egy Tajvanért vívott háborúról volt szó; a másik esetben pedig az USA nyugati partjai ellen indított kínai támadásról). Az elemzés szerint a szükséges 100 000 katonából csak körülbelül 50 000 hadra fogható katonát tudnának ennyi idő alatt kiállítani.

A toborzást megnehezítő tényezők egy része logisztikai jellegű: legalább 500 000 behívási értesítésre lenne szükség 100 000 behívott kiállításához. A jogszabályok alapján az értesítéseket postai úton kell kézbesíteni az adott címre, melyen a behívott katonák - az USA-ban élő 18-25 éves férfiak - 18 éves korukban a választásokra regisztráltak. A legtöbb levél valószínűleg el sem jutna a címzettekhez.

A sorozásokkal szemben jogi kifogások is érkeznének, valamint sokan tiltakoznának, kifogásokat keresnének. Vannak, akik lelkiismereti okokra hivatkozva nem szolgálnának a hadseregben. (a vietnami háború alatt 300 000 amerikai vagy illegálisan bújt ki a sorozás alól, vagy dezertált a hadseregből). Rengeteg amerikai fiatal nem is alkalmas a katonai szolgálatra: az országban a fiatalok mintegy 77 százaléka túlsúlyos, kábítószerezik, vagy más fizikai vagy mentális egészségügyi problémákban szenved.

Kép forrása: Literary Hub

A hadseregnek arról is gondoskodnia kell, hogy a katonák megfelelő felszereléssel rendelkezzenek, létesítmények álljanak rendelkezésükre és képzettek legyenek annak érdekében, hogy az újoncokat fél éven belül harcba tudják állítani. A Hamász támadását követő első napokban ezen feltételek biztosítása problémát jelentett az izraeli hadsereg számára is, amikor rekordszámú, mintegy 300 000 tartalékost hívtak be szolgálatra. Az ország katonai infrastruktúrája gyorsan túlterhelődött a kevés létesítménynek, felszerelésnek és élelmiszernek köszönhetően.

Tekintettel a politikai, illetve kulturális felháborodásra és elégedetlenségre, amelynek köszönhetően a vietnami háború végén eltörölték a sorozást, az ehhez való visszatérést nem valószínű, hogy megkockáztatná akár egy amerikai elnök is. Azonban ha az Egyesült Államok belekeveredik egy nagyobb élőerőt megmozgató háborúba, akkor muszáj lesz bevezetnie a sorkatonaságot.

Az elmúlt 80 évben az emberiség olyan sikeresen akadályozta a nagyhatalmi konfliktusok kialakulását, hogy azt hittük, hogy a világnak sosem kell többet ilyenekkel szembenéznie. Most, a 21. században újból minden országnak át kell gondolnia, hogy mi történne, ha egy igazi fenyegetés jelenne meg a határainál.

Továbbá az is megfigyelhető, hogy a világban folyó fegyveres konfliktusok és a velük járó halálos áldozatok száma hosszú évtizedek csökkenése után ismét növekedésnek indult. Az országok világszerte növelik katonai kiadásaikat, azonban van egy erőforrás, amelyből szinte minden nagyobb hadsereg hiányt szenved: emberek, akik ténylegesen megvívják a háborúkat.

Háború katonák nélkül

Az Egyesült Államok hadseregében az utóbbi években több ezer állás szűnt meg. Európában az ukrajnai háború kitörését követően gyorsan növekednek a katonai kiadások, viszont a hadseregek létszáma ezzel párhuzamosan nem emelkedik. Németország hadseregének létszáma évek óta csökken a toborzási kampányok ellenére, az Egyesült Királyság pedig hamarosan négy hadihajót fog kivonni a haditengerészetből, mert egyszerűen nincs elég matróz a fenntartásához.

A Kínával kapcsolatos aggodalmak miatt Japán is nagyszabású haderőfejlesztésbe fogott, azonban a hadsereg létszáma bőven elmarad a toborzási céloktól. Kína a világ legnagyobb létszámú hadseregével rendelkezik (körülbelül 2 millió aktív katona), de nehezen képes olyan képzett fiatalok toborzására, akikre szüksége lenne az egyre fejlettebb fegyverarzenálja működtetéséhez. Az sem teljesen biztos, hogy Kínának egyáltalán rendelkezésére-e áll annyi katona, amennyi egy Tajvan elleni invázióhoz szükséges lenne.

Kép forrása: The Atlantic

Ezen okokból kifolyólag egyre több országban fontolgatják a sorkatonaság bevezetését. Németország védelmi minisztere nemrégiben egy korlátozott katonai sorkatonai szolgálatra vonatkozó tervet terjesztett elő, amely a skandináv országok által jelenleg alkalmazott rendszeren alapulna. Ez alapján a védelmi szükségleteknek megfelelően néhány tízezer fiatal kerülne besorozásra. Az Egyesült Államokban Donald Trump egyes szövetségesei felvetették, hogy újraválasztása esetén bevezetésre kerülhet a sorkatonaság.

Ukrajna

A katonák és a sorkatonaság iránti hirtelen újraéledő globális érdeklődés oka 2024-ben egyértelmű. Az ukrajnai háború elmúlt két évében lövészárkokat, harckocsicsatákat, tüzérségi párbajokat láttunk, ami visszatérést jelentenek ahhoz a fajta hadviseléshez, amelyről sokan azt remélték, hogy a 20. században véget ért.

Az egy évig tartó bakhmut-i csata, amelyben az oroszok végül elfoglalták a kelet-ukrajnai kisvárost, Oroszország legvéresebb csatája volt a második világháború vége óta, melyben több mint 20 000 orosz katona vesztette életét. Ez nagyobb veszteséget jelentett az országnak egyetlen csatában, mint ahány katonát a Szovjetunió az 1980-as években, az afganisztáni háborúban vesztett.

Kép forrása: The Japan Times

Az orosz kormánynak óriási gondot jelent elegendő katonát találni az ukrajnai "húsdarálóba". Noha az országban kötelező a sorkatonaság, azonban az Oroszországon kívüli külföldi bevetés lehetősége korlátozott. A Kreml éppen ezért 2022 szeptemberében "részleges mozgósítást" hirdetett, amelynek célja 300 000 katona besorozása volt. Ezzel egyidőben nyugati hírszerzési információk szerint több mint 600 000 fiatal orosz férfi menekült el az országból, hogy elkerülje a behívót.

Ezt követően Oroszország stabilizálta a hadsereg utánpótlását. Ezt részben úgy érte el, hogy számos távoli, szibériai, elszegényedett régióban nagy összegű, az átlagos éves fizetéseket meghaladó pénzt kínál az ukrajnai harcokban való részvételért, valamint kegyelmet adott a börtönben raboskodóknak az ukrajnai harcokban való részvételért. (A kegyelemben részesült rabok tették ki a bakhmut-i halálos áldozatok többségét.) Ez a taktika nagyrészt kordában visszafogta az orosz közvélemény felháborodását a több százezer áldozatot követelő katonai fiaskóra. Egyes becslések szerint Oroszország már több mint 500 000 embert vesztett az ukrajnai harcokban.

Az emberhiány sokkal nagyobb probléma Ukrajnában, melynek mintegy 100 millióval kevesebb lakosa van, mint Oroszországnak. Azok a hosszú sorok, amelyek közvetlenül Oroszország 2022-es teljes körű inváziója után voltak láthatóak az ukrán toborzóközpontok előtt, már a múlté. Ma kétségbeejtő hiány van ukrán katonákból a frontvonalakon.

A harcoló katonák átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Volodimir Zelenszkij elnök nemrég írt alá egy ellentmondásos törvényt, amely 27-ről 25 évre csökkenti a sorozásra jogosult férfiak korhatárát. (Az amerikai katonák átlagéletkora Vietnámban 19 év volt.) A kormány számos kedvezményhez (az önkéntesek maguk választhatják meg zászlóaljaikat) és eszközhöz (utcai járőrözések a sorozást elkerülő fiatal férfiak felkutatására) folyamodott a hadsereg utánpótlása érdekében. Oroszországhoz hasonlóan Ukrajna is elítélteket toboroz a szolgálatra: jövő hónaptól 3000 ukrán elítéltet engednek ki, hogy a fronton teljesítsenek szolgálatot.

Ukrajna népessége már a háború előtt rohamosan csökkent az alacsony születésszámnak és az elvándorlásnak köszönhetően. Az 1991-es függetlenné váláskor 52 milliós ország népessége 2019-re mindössze 37 millióra csökkent. Ha ehhez hozzávesszük a több mint 6 millió embert, akik a háború kitörése után hagyták el az országot, a jelenleg katonai szolgálatot teljesítőket, a háborúban meghaltakat vagy súlyosan megsebesülteket, valamint azokat, akik a feketepiaci munkához folyamodtak, hogy elkerüljék a sorozást, akkor nem meglepő, hogy Ukrajna civil gazdasága komoly munkaerőhiánnyal küzd.

Kép forrása: bneIntellinews

A háború gyötrelmes választás elé állította az ukrán vezetőket, amely még azon a brutális kilátáson is túlmutat, hogy fiatalok ezreit küldik a halálba: Ha a nemzőképes férfiaknak az ország túléléséért kell harcolniuk, akkor Ukrajna demográfiai válsága még tovább fog súlyosbodni.

Elöregedő népesség, nyugdíjas katonák?

A demográfia a gyorsan öregedő Kelet-Ázsiában is foglalkoztatja a katonai vezetőket. Ez nem meglepő, ugyanis arányaiban az egész világon ebben a régióban születik a legkevesebb gyermek. Egy Észak-Koreával való nagyobb háború veszélye folyamatos, ezért a dél-koreai férfiaknak kötelező legalább 18 hónapos katonai szolgálatot kell teljesíteniük, ami alól még a K-Pop szupergroup, a BTS tagjai sem jelentenek kivételt, le kell tölteniük a 18 hónapot.

Kép forrása: HerZindagi

Az ország azonban súlyos népesedési válsággal néz szembe. A hadsereg jelenlegi létszámának fenntartásához Dél-Koreának évente 200 000 embert kell besoroznia vagy besoroztatnia. Ha azonban a jelenlegi születési számok nem indulnak növekedésnek, 20 év múlva csak körülbelül 125 000 férfi áll majd rendelkezésre évente, hogy ezeket a helyeket betöltse.

Dél-Korea a világ egyik leggyorsabban elöregedő társadalma, de aligha számít kivételnek. A leggyorsabban csökkenő születési rátával rendelkező régiók közül kettő (Kelet-Ázsia és Kelet-Európa) egyben olyan régió, ahol az államközi háború vagy szuperhatalmi konfliktus kockázata jelenleg a legnagyobb.

Kínában a demográfiai csökkenést tovább súlyosbítja az ország egygyermekes politikájának hatása. Egy sok százezer áldozattal járó háború sok olyan család egzisztenciáját tenné tönkre, ahol a felnőtt szülők a gyermeküktől várják el, hogy gondoskodjanak róluk. Ezt a problémát felismerve a Kínai Népköztársaság Hadserege módosította politikáját, miszerint a szülők és a házastársak is igényelhetnek haláleseti juttatást a szolgálat közben elesett katonák után.

Oroszország közelmúltbeli inváziója - ahol a népességfogyás csak kicsivel lassabb, mint Ukrajnában - erős ellenpéldát szolgáltatnak arra az elméletre, miszerint az öregedő társadalmak egyre kevésbé avatkoznak fegyveres konfliktusokba. Az olyan agresszív vezetők, mint Vlagyimir Putyin vagy Hszi Csin-ping döntéseit ugyanilyen könnyen meg lehet magyarázni azzal, amit "hatalomátmenet-elméletnek" neveznek: az elképzelés szerint Oroszország és Kína megpróbálnak addig katonai előnyöket szerezni, amíg hatalmuk a népesedési válság következtében csökkenésnek nem indul.

Más szóval, a népességcsökkenés elkövetkező évtizedeit látva a kínai elnök akár úgy is dönthet, hogy most van itt a pillanat, hogy Tajvant elfoglalja, amíg még elegendő katonája áll ehhez rendelkezésre.

Nem csak arról van szó, hogy a rendelkezésre álló katonák száma egyre csökken. A toborzott katonák is kevésbé hajlandóak harcolni, mint valaha. Felmérések szerint a fiatalok világszerte egyre kevésbé hajlandóak harcolni a hazájukért. A fiatal amerikaiak sokkal negatívabban vélekednek a hadseregről mint intézményről, mint az idősebbek.

Benjamin Freakley nyugalmazott altábornagy, a hadsereg toborzási parancsnokságának parancsnoka szerint az egyik kihívás a társadalomban, hogy általánosságban tapasztalható egy elitellenes hangulat, amely még a hadsereggel kapcsolatos érzéseket is megfertőzte - egy olyan intézmény, amely régóta széles körű támogatást élvez az amerikaiak körében, függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallanak. "Valamiféle bizalomvesztés tapasztalható az intézmények iránt mindenütt - a bíróságok, a kormány, a média és a hadsereg iránt".

Továbbá a gazdaságban jelenleg magas a foglalkoztatottság és a bérszínvonal, ami miatt a fárasztó és veszélyes katonai szolgálat gondolata kevésbé tűnik vonzónak. Nem véletlen, hogy az orosz sorkatonák nagy részét az ország szegényebb, távolabbi régióiból hívta be, ahol a magánszektor nem tud versenyezni a katonai életpályával. Ez a tendencia még a közvetlen katonai fenyegetettséggel fenyegetett országok némelyikében is érvényesül.

Tajvan nemrégiben négy hónapról egy évre hosszabbította az állampolgárok számára kötelező katonai szolgálatot, de ez rengeteg tajvani fiatal körében nem egy népszerű intézkedés, és a kormánynak nehézséget okoz a mintegy 170 000 fős hadsereg bővítése.

A Carnegie Endowment nemrégiben végzett felmérése szerint Ukrajnában jelentős generációs szakadék tátong a háborúhoz való hozzáállásban. A 60 év feletti ukránok körülbelül 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel mondják azt, hogy Ukrajna nyeri a háborút, és hogy addig kell harcolnia, amíg fel nem szabadítja az egész országot, mint a 18 és 25 év közöttiek, akik nagyobb valószínűséggel vállalnák a tényleges harcokat.

E tendenciák fényében számos szakpolitikai változtatást fontolgatnak. Néhány ázsiai ország enyhíti a kor- és testmagassági követelményeket, hogy bővítse a potenciális újoncok vagy sorkatonák körét. Ausztrália, amely saját toborzási gondjaival küzd, azt fontolgatja, hogy először engedi meg külföldi állampolgároknak, hogy a fegyveres erőiben szolgáljanak.

Természetesen a nemek kérdése is előkerül, amikor a hadseregről van szó. Izrael a legismertebb példa arra, hogy mind a férfiak, mind a nők általános katonai szolgálatot teljesítenek. Norvégia és Finnország azon kevés országok közé tartozik, amelyekben a nők és férfiak számára is van szelektív katonai szolgálat, Dánia nemrég csatlakozott hozzájuk. Tajvan nemrég jelentette be, hogy nők is jelentkezhessenek tartalékos kiképzésre.

Kép forrása: The Times of Israel

Felmerül az a kérdés is, hogy a jövő háborúit egyáltalán emberek fogják-e vívni. A Pentagon nemrégiben jelentette be, hogy több ezer olcsó drón építését tervezi, hogy - Kathleen Hicks helyettes védelmi miniszter szavaival élve - "legyőzzék Kína legnagyobb előnyét, ami a tömeg. További hajók. Több rakéta. Több ember".

Nick Carter tábornok, a brit védelmi vezérkar korábbi vezetője 2020-ban azt jósolta, hogy országának egy napon "120 000 fős hadserege lehet, amelyből 30 000 lehet robot". (Az országnak jelenleg 130 000 katonája van, mind ember).

Freakley, aki Irakban és Afganisztánban amerikai harcoló csapatokat irányított, szkeptikusan állt ahhoz az elképzeléshez, hogy a "tömeg" pusztán autonóm rendszerekkel elérhető, rámutatva, hogy hasonló állításokat a korábbi generációkban a légierő hívei is hangoztattak. "Mindig van egy egyensúly az emberi erő és a technológia között" - mondta - "de a történelem azt mutatja a hadviselésben, hogy ha egy másik nemzetet akarunk irányítani, akkor bakancsokat kell a földre tenni".

Egyre nagyobb kihívást jelent, hogy fiatalokat találjunk, akiket beültethetünk a bakancsokba.

Minden év júniusának első felében szervezik meg a Nova Rock fesztivált, mely nem csupán Ausztria, de egész Közép-Európa legnagyobb rock témájú zenei eseménye. A fesztivál 2005. óta a koronavírus járvány éveit leszámítva minden évben felvonultatta a rock, metal, punk rock és hasonló zenei stílusok legmeghatározóbb osztrák és nemzetközi előadóit. A fesztivál már a 2000-es évek végére hatalmas tömegeket vonzott, 2009-ben például több, mint 160 ezren buliztak együtt mindössze három nap leforgása alatt.

Miről különleges a Nova Rock?

A Nova Rock számos szempontból rendhagyó fesztiválnak számít. Az esemény különleges hangulatát a helyszínválasztás adja, hiszen a fesztivál Burgenland tartományban, Nickelsdorf település és a magyar határ közvetlen közelében, a Pannonia Fields nevű szántóföldes területen fekszik. A fesztiválterület egy méretes parkoló zónával és egy még ennél is nagyobb kempingterülettel egészül ki. A színpadok, a kemping és a tengernyi parkoló autó fölé a híres burgenlandi szélkerekek tornyosulnak, melyek az esti koncertek alatt sajátos hangulatot kölcsönöznek. Késő éjjel, mikor már teljes sötétség uralja a területet, a több száz szélkerék vörös jelzőfénye egyszerre villan fel – felejthetetlen látványt nyújtva az akkorra már kissé ittas fesztiválozóknak.

A fesztiválterület és a parkoló háttérben a szélkerekekkel

Forrás: Nova Rock

Ami a fesztivál szolgáltatásait illeti, nem kell nagy meglepetésre számítanunk. A legtöbb zenei fesztiválhoz hasonlóan a Nova Rock-on is kaphatunk mindent fesztivál merchandise-tól a sörkülönlegességeken keresztül a lángosig. Ahogy az ételstandok között úgy a látogatók között is szép számmal találunk magyarokat, akik különösen a soproni VOLT fesztivál megszűnése óta minden évben egyre nagyobb számban képviseltetik magukat. A Nova Rock népszerű italkülönlegessége a Spritzer – vagyis fröccs, melyet már-már zavarba ejtő kiszerelésben, egy literes kancsóban kínálnak. A Spritzereket – a magyar szokásoktól eltérő módon – különböző szörpökkel is ízesítik, hogy a bort kevésbé kedvelő vendégek torkán is jobban csússzon. A legkelendőbb ital azonban természetesen a sör, melyből az osztrák Ottakringer sörgyár kizárólag az esemény kedvéért limitált számban egy promóciós verziót is bemutatott.

Az Ottakringer Ottarocker nevű söre.

Forrás: Nova Rock

A 2024-es Nova Rock

Az idei lineup különösen erősnek mondható volt, hiszen az évről évre jelenlévő, szinte kötelezőnek mondható előadók mellett igazi világsztárok is felbukkantak. A 2024-es műsor legnagyobb neve vitathatatlanul a Green Day volt, mely a fesztiválokon szokásos egy-másfél órás koncert helyett majdnem kettő és fél óráig zenélt, ezzel valódi koncertélményt adva. A Green Day 2022-es bécsi koncertje sem volt sokkal hosszabb, de a koncertjegy 100 eurónál is drágább volt. Ezt összevetve a Nova Rock 220 eurós bérletárával mindenki számára egyértelmű, hogy a rockfesztivál – melyen a Green Day mellett több tucat igazán színvonalas előadó is fellépett – műsorral, kemping-és parkolójeggyel együtt csábító szórakozási lehetőséget kínált a rockzene kedvelőinek.

Az esti headliner előadókra várva sokan döntöttek úgy, hogy a koncertek helyszínén állnak és biztosítják helyüket az akár órákkal később kezdődő bulikra. A várakozás közben a délután folyamán híresebb és kevésbé híres fellépők alapozták meg a hangulatot, melyek közül érdemes kiemelni a kaliforniai The Interrupters nevű bandát, akik fergeteges hangulatot teremtettek és 50 perces show-juk alatt több ezer fős tömeget vonzottak a színpad közelébe energikus punk rock dalaikkal. A fesztivál első napján érdemes volt még ellátogatni a Billy Talent koncertjére is, akik hozták várt formájukat és hatalmas bulit csaptak annak ellenére, hogy fellépésük alatt még javában fenn volt a nap. A Billy Talent frontembere ugyan sokat veszített a rá korábban jellemző kirobbanó energiából, unalmas koncertnek még így sem nevezhető fellépésük.

A fesztivál második napján a keményebb rock és metal zenében utazó fellépők voltak többségben. A nap headliner-e például az elvont témáiról és mélyre hangolt gitárjátékáról híres Avanged Sevenfold volt, akik annyira lelkesek voltak a metal-t kedvelő közönség láttán, hogy visszafogottabb hangzású lassabb dalaikat nem is játszották.

A szombati nap kétségkívül a legtöbb napijegyes látogatót vonzotta, hiszen a Green Day-hez fogható nevek képviseltették magukat a fesztivál utolsó előtti napján. A Sum 41 búcsúturnéjának egyik utolsó európai fesztiválkoncertje volt ez, mely hatalmas érdeklődést váltott ki – a nap folyamán több ezer Sum 41-os pólót viselő vendéget lehetett látni. A koncert is jól sikerült, de mint az várható volt, a kanadaiak nem érzékenyültek el túlságosan távozásuk előtt, hiszen még több tucat koncertjük lesz a végső búcsúig Torontóban 2025. januárjában.

A fesztivál női látogatói a harmadik napon jellemzően Avril Lavigne és Maneskin koncertjeit várták a legjobban, de hazugság lenne azt állítani, hogy a férfiak kisebb lelkesedéssel buliztak Avril leghíresebb számaira – aki mellesleg a Sum 41 frontemberének exfelesége. Az estét Alice Cooper zárta, aki kora ellenére hibátlan műsort adott elő. Az énekes nevével azonosítják a shock rock nevű műfajt, mely számos színpadi kellékkel, színházba illő jelenetekkel és a koncert egészén végigvezetett történettel különül el más műfajoktól. Ugyan az áztató eső sok fesztiválozót a sátrak és autók fedezékébe üldözött, Alice Coopert is szép tömeg hallgatta.

A fesztivál utolsó napján a levezetést a Bring Me The Horizon és az ír rock zenét játszó Dropkick Murphys biztosította. Összességében kijelenthető, hogy a 2024-es Nova Rock abszolút megfelelt a várakozásoknak és minden bizonnyal a legtöbb résztvevő már most várja a fesztivál folytatását 2025-ben.

Kedves Egyetemisták!

Ismét ösztöndíj programot hirdet a Reaktor Alapítvány. Az ösztöndíj célja a felsőoktatási tanulmányokon túlmutató ismeretek és nézőpontok megismerése. Az ösztöndíjat elnyerő hallgatók a félév során havi rendszerességgel tanulmányi napokon vesznek részt, amelyek során meghívott előadók segítségével dolgoznak fel a világ és Magyarország jövőjét érintő problémákat. Majd az így elsajátított ismereteket a Reaktor blogon megjelenő cikkek formájában dolgozzák fel. Az ösztöndíjasok ezen felül csapatépítő programokon, valamint az őszi Reaktor Konferencián is részt vesznek.

Benyújtandó pályázati anyagok: esszé és vázlatos önéletrajz. A pályázati anyagok benyújtását követően a legígéretesebb pályázók közül egy szóbeli fordulót követően választjuk ki az ösztöndíj nyerteseit.

• Esszédben az alábbi kérdésre keresd a választ: Mi a legnagyobb Magyarország előtt álló kihívás a következő évtizedben?
  Természetesen bármilyen szerinted fontos témáról írhatsz, az értékelés során érvelésed felépítését fogjuk mérlegelni. Az esszé terjedelme: körülbelül 750-1000 szó. 
• Önéletrajzodban fordíts különös figyelmet arra, hogy milyen kérdések foglalkoztatnak és milyen társadalmi munkát vagy egyéb tevékenységet végzel, ami megkülönböztet másoktól. Önéletrajzodat vázlatosan formában, maximum 2 oldal terjedelemben várjuk.

A reaktor.osztondij@gmail.com e-mail címre várjuk az elkészült pályázati anyagokat.

Pályázat benyújtási határideje: 2024. augusztus 17., éjfél

Pályázók köre: 25. életévüket be nem töltött, a 2024-25-ös tanév őszi szemeszterében aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező egyetemisták .

Pályázónként elnyerhető ösztöndíjtámogatás: nettó 100.000 Ft/hó

Ösztöndíjtámogatás időszaka: 4 hónap (2024. szeptember - december)

Biden lemondását követően kérdéses volt, kit fognak a demokraták elnökjelöltként támogatni. Bár Kamala Harris már ekkor is a legesélyesebb jelöltnek tűnt, több nevet is felvetettek a listán, például Gavin Newsom kaliforniai kormányzóét, aki a demokraták egyik legnépszerűbb politikusa jelenleg. Azonban már a vasárnapi lemondást követő kedden körvonalazódni látszott, hogy valójában egyetlen ember esélyes: Kamala Harris, a jelenlegi alelnök, aki egyetlen éjszaka alatt rekord összegű kampánytámogatást gyűjtött össze.

Harris a legkézenfekvőbb jelöltnek tűnik, különösen, mivel a lemondást követően a Biden család is mögé állt, és a Clinton család támogatását is maga mögött tudhatja. Nancy Pelosi, aki a demokraták körében sokak példaképe, szintén hatalmas lökést adott Harrisnek. Azonban még néhány demokrata „nagyágyú”, köztük az Obama család és a New York-i szenátor, nem nyilatkozott nyilvánosan Harris támogatásáról.

Beszéljenek a közvélemény-kutatások:

Az esélylatolgatásokhoz érdemes megvizsgálni néhány véleménykutatást, mivel ezek változó eredményeket mutatnak. Egyes felmérések alapján nem biztos, hogy Kamala Harris jobb esélyekkel indulna Donald Trump ellen, mint a jelenlegi elnök. Az NBC mérései szerint Harris a plusz szavazatokat, amelyeket a színesbőrű lakosságtól gyűjtene, elveszítheti a Trumppal elégedetlen republikánusok körében, akik leginkább Biden tapasztalatára szavaztak.

Harris azonban begyűjtheti a nem republikánus és nem demokrata szavazókat, mivel a felmérések szerint ők sokkal nyitottabbak lennének egy új arcra. Harris tovább javíthatja esélyeit, ha maga mellé választ egy mérsékeltebb alelnököt, aki segíthet az elégedetlen republikánusokat is megszólítani.

Egy július első hetében tartott CNN közvélemény-kutatás szerint Trump 47%-on, Harris pedig 45%-on állna, ha Harris indulna Trump ellen. Ugyanezen mintában Biden és Trump között 43%-49%-os arányt mértek. Ezek alapján úgy tűnik, Harris legalább Bidenél biztosan jobb jelölt lehet, ha Trump legyőzéséről van szó.

Harris adománygyűjtéséből is úgy tűnik, sikerült mozgósítania azokat a szavazókat, akik nem kértek a Biden-Trump versenyből, hiszen a rekordadomány 60%-át első alkalmas adományozók adták.

Kép forrása: france.24

Harris jelöltségét azonban még nem kell biztosra venni, hiszen ez egy nyitott verseny lesz, ahol a párt fogja a jelöltet kiállítani. Mégis, egyre inkább úgy tűnik, hogy Harris a legesélyesebb és legtámogatottabb jelölt az elnökjelölti pozícióra, és neki van a legnagyobb esélye Donald Trump ellen is. A CNN szerint már hétfő este megszerezte az 1976 demokrata delegált támogatását, amely elegendő ahhoz, hogy már az első fordulóban megnyerje a jelöltséget.

Trump ellen nem lesz könnyű dolga Harrisnek, aki már bejelentette, hogy az alelnök még könnyebb ellenfél lesz, mint Biden, és hogy ki sem fog vele állni vitázni, csak akkor, ha a vita a republikánusokhoz kötődő Fox News-on lesz.

Trumpnak is változtatni kell a kampányon:

Trump és csapata immár két éve arra készül, hogy legyőzze Bident, így minden érv, minden kampányfogás az idős, fehér, "régimotoros" Biden legyőzéséhez volt bekészítve. Harris megjelenése kibillentheti a Trump-kampánycsapatot, és új taktikákhoz kell folyamodniuk. Ha Kamala Harris lesz a jelölt, Trump lesz az „öreg” a maga 78 évével. Harrisnek van még egy ütőkártya a kezében: évekig Kalifornia legfőbb ügyészeként szolgált, ezért kampányát az „igazságszolgáltató versus bűnöző” jelmondatra fogja felépíteni. Trumpot 34 vádpontban találták bűnösnek, amit Harris, ügyészi múltjára támaszkodva, ki fog használni. Elnökjelölti kampányának egyik első megszólalásán így fogalmazott:

„Ezekben a szerepkörökben(ügyészségi karrier) mindenféle elkövetőkkel kerültem szembe: Nőkkel visszaélő predátorokkal, a fogyasztókat átverő és a szabályokat saját hasznukra megszegő csalókkal. Szóval hallgassanak meg, amikor azt mondom, ismerem Donald Trump típusát”

Trump sem bánt kesztyűs kézzel Harrisszel; különböző válogatott sértéseket küldött az alelnöknek, csúnyának, őrültnek és tiszteletlennek nevezte őt, szándékosan rosszul ejtette ki a nevét. Gyakran említi Harris jelentéktelenségét alelnöki szerepkörében.

Nyerhet-e Harris?

Úgy tűnik, hét „inga-csatatér” államra kell számítani, melyek Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, North Carolina, Pennsylvania és Wisconsin. Harris kampányát ennek is köszönhetően Wisconsinban kezdte, amelyet sikeresnek értékeltek. Biden a katasztrofális vitája után Wisconsinban próbálta nyugtatni a demokrata szavazókat, hogy minden rendben az elnöki kampányban, ám ez kevésbé sikerült. Például a helyi szenátor, Tammy Baldwin, aki újraválasztásra készül, meg sem látogatta Bident beszédekor, viszont Harrisnél már fel is szólalt, és kifejezte támogatását is.

Kép forrása: Chicago Sun Times

Fontos szerepet fog játszani az alelnökjelölt is, hiszen 2020-ban együtt kmpányolva érte el a győzelmet a demokrata páros. Harris és csapata taktikázhat úgy, hogy ezeket az inga-államokat figyelembe véve választ alelnökjelöltet, ám ez kétélű fegyver, hiszen meg is gyengítheti azokat, mivel kiesik a szenátusból, vagy a kormányzók közül egy-egy kulcsember. Potenciális jelölt a mérsékelt Mark Kelly, aki ráadásul veterán is, és akinek sikerült megszereznie az arizonai szenátori széket. Josh Shapiro neve is előkerült, aki Pennsylvania kormányzója, szintén a mérsékeltebb demokraták közül. Segítségével elvihetnék Pennsylvaniát, amely 19 elektori szavazattal rendelkezik és inga-államként van számon tartva. Harmadikként Andy Beshear Kentucky kormányzót említik, aki egy erős republikánus államban duplázott kormányzóként, gyakran elhatárolódva a „nagy párttól”, amely szimpatikussá tette republikánus körökben is.

Tehát egy éles verseny rajzolódik ki Trump és Harris között, és ez még szorosabbá válhat egy megfelelő alelnökjelölttel és a demokrata párt teljes körű támogatásával. Immár Trump a legidősebb jelölt a küzdelemben, akinek teljesen meg kell változtatnia kampányát. Így izgalmas küzdelemre számíthatunk az amerikai kontinensen, és ne felejtsük el hogy az elnök személye Európa számára is kulcsfontosságú!

Erasmus+ projektünk során összehasonlítottuk országaink közigazgatását. 

Érdekes összefüggéseket és különbségeket találtunk a munka során, amelyekből mindenki sokat tanult, bízunk benne, hogy olvasóink is hasznosnak találják majd!

Azért, hogy kiadványunk minél több emberhez eljuthasson, három nyelven is elkészítettük, amelyek az alábbi linkekről érhetőek el. 

Magyar nyelvű kiadvány: https://drive.google.com/file/d/1RVMhI02hZfhJD24Sup6gIQdSN5ccpJzS/view?usp=sharing 

Szlovák nyelvű kiadvány: https://drive.google.com/file/d/1fFtyMImFCUPZZehyhWRpSZGKNPobX4uY/view?usp=sharing 

Angol nyelvű kiadvány: https://drive.google.com/file/d/1dPzq-APXp_RjuSasUBoYoB8RLAHdnyOg/view?usp=sharing 

Alig több mint száz nappal a novemberi amerikai elnökválasztás előtt az inkumbens elnök, Joe Biden visszalépett a jelöltségtől. A Demokrata párt a 81 éves "46-os" az első vitán való gyenge szereplését követően már nem tudta tovább kozmetikázni Biden kognitív visszaesését. A közvélemény-kutatások eredményéből azt a tanulságot vonta le a pártelit, hogy lépniük kell valamit. Sokan hűségesek voltak az elnökhöz, kiálltak mellette, azonban ez nem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy az elégedetlenkedők táborának ellent tudjanak állni. A Demokrata párt most egy rendkívüli állapotban van, amely a politika képlékenységét tekintve jól is és rosszul is elsülhet. 

Hosszú évtizedek után nem a választók, hanem egy párt elitje fog dönteni az egyik nagy párt elnökjelöltjéről, ami történelmi jelentőségű. A történelmi jelentőséget azonban a mainstream elemzésekkel ellentétben nem az adja, ahogyan visszalépett Joe Biden, hanem az, hogy egy demokratikus procedúra után megválasztott jelöltet egy kisebb legitimációjú politikus fogja követni. Már mennek a találgatások, hogy ki lesz Biden utóda, azonban még képlékeny, hogy kikről fognak dönteni a demokrata delegátusok. Maga Biden ugyan Kamala Harris-t, az alelnökét biztosította a támogatásáról, azonban feltételezhetjük, hogy az alelnöknőnek nincsen még akkora tekintélye, hogy azt a Demokrata párton belülről valaki ne kérdőjelezze meg és induljon el ellene.

Már a magyar választók is megízlelhették korábban azt az intézményt, amelyet az amerikaiak már régóta a magukénak tudhatnak, az előválasztásról van szó. Miután Joe Biden elnök elindult a Demokrata előválasztáson, így sokan úgy értékelik a visszalépést, hogy az szembemegy a manifesztálódott választói akarattal. Az előválasztás maga egy szelekciós folyamat, ahol a jelöltek elnyerik a választók (valamekkora) többségének a bizalmát. Aki győztesen kerül ki a folyamatból, az méltán várhatja, hogy az általa legyőzöttek elismerjék a vereségüket és, hogy teljes mellszélességgel kiálljanak a legyőzőjük legitimitása mellett. Bár ez teljes mértékben nem integrálhat mindenkit, azonban egy jó eszköz tud lenni az pártegység megteremtésében. A választók pedig azt várhatják el az előválasztástól, hogy már jóval a választás előtt is kifejezhetik a preferenciáikat, vagyis hallathatják a hangjukat, valamint részt vehetnek a jelöltállítási folyamatban.

Azonban ahogyan azt sejteni lehet, a több évtizedes múltra visszatekintő intézmény előtt is volt egy szelekciós mechanizmus az elnökjelöltek kiválasztására - ami egy idő után ráadásul tarthatatlan is volt. Az apró-cseprő részletek felvázolását mellőzve, illetve a különböző amerikai történelmi korszakok elemzését kihagyva elmondhatjuk, hogy régebben inkább az számított általánosnak az elnökjelöltek megválasztásakor, mint amit most megfigyelhetünk Joe Biden bejelentését követően. Az elnökjelölteket régen a két párt elitje választotta ki, ahol a párton belüli ismertség és befolyás volt a döntő, vagyis az, hogy kinek volt nagyobb a támogatói köre. Egyesek a pártok ezen szerepét egyfajta kapuőri funkcióként definiálták.

A kapuőrzés azt jelentette, hogy az egymást jól ismerő politikai elit kiszűrte azokat a kalandor politikusokat, akik népszerű, azonban a demokrácia szempontjából kétes üzenetekkel próbáltak betörni a politikába. A párton belül komoly tekintéllyel bíró politikusok, akik ráadásul elkötelezettek voltak az amerikai demokrácia épsége iránt, nem engedték, hogy közhivatali tapasztalattal nem rendelkező ismeretlenek alakítsák a versenyt. Ez a folyamat nyilvánvalóan antidemokratikus és elitista, hiszen kizárja az eliten kívüli, de népszerű elemeket. Az lehetett elnök, aki a párton belüli legbefolyásosabb szenátorokkal, képviselőkkel és kormányzókkal tudott koalíciót kötni és elnyerte a támogatásukat. Ez nyilvánvalóan a politika informális oldala, amelyre se a mezei választónak, se a felszínt kapargató elemzőnek nincs rálátása, azonban sok lényeges kérdés ott dől el, ahova csak keveseknek van bejárása.

Ugyanakkor nem véletlenül változott meg a szelekciós gyakorlat, hiszen a hatvanas évek turbulens időszakában egyre nagyobb volt az igény az állampolgárok részéről a rájuk vonatkozó döntésekben való nagyobb részvételre. Az 1968-as chicagói Demokrata Konvenció a korábban bemutatott elitista módszerrel választotta meg a korábbi elnök, Lyndon B. Johnson alelnökét, Hubert Humphrey-t elnökjelöltnek. A vietnámi háború és az amerikai feketék polgárjogi mozgalma megosztotta az amerikai társadalmat. A feketék emancipációja mellett és a vietnámi háború ellen tüntető lázadó ifjúság nem támogatta Humphrey jelölését, hiszen a mérsékelt háborúellenes álláspontját módosította és a háború folytatása mellett érvelt. Humphrey ennek ellenére a pártelit támogatását élvezve elnyerte a jelölést a háborúellenes Eugene McCarthy ellenében. Az aktivisták felől érkező elégedetlenség halálos áldozatot is követelő zavargásokhoz vezettek, a chicagói rendőrség keményen lépett fel a háborúellenes aktivistákkal szemben.

Mondani se kell, Humphrey volt az utolsó ilyen módon megválasztott jelölt, azóta már szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy olyan befolyásos pártemberek döntsék el a jelölt személyét, mint Bill és Hillary Clinton vagy Gavin Newsom kaliforniai szenátor. Azonban a rendkívüli helyzet most megköveteli, hogy a demokraták felrúgjanak egy több évtizedes normát, mivel úgy érzékelik, hogy csak egy új fiatal jelölttel lehet csak megállítani egy második Trump-adminisztráció eljövetelét. Nyilván az is nyitott kérdés, hogy ez milyen hatással lesz a demokrata választók viselkedésére. Ezt nem lehet annyival elintézni, hogy a döntés szembemegy az előválasztás eredményével.

A demográfiai folyamatokkal összhangban alakul át a két párt szavazóbázisa: a Republikánusok egyre inkább a WASP (white-anglo-saxon-protestant, azaz fehér, angolszász és protestáns) szavazatokra számíthatnak, míg a Demokraták egyre inkább a kisebbségek (legyen az bőrszín vagy szexuális orientáció) pártja. Kamala Harris az első színesbőrű és női alelnök volt, tehát ezeknek a csoportoknak értelemszerűen jelentene egyfajta reprezentációt. A siker azonban ennek ellenére sem garantált, hiszen Harris elutasítottsága nagy mértékben hasonlít Bidenére.

Az amerikai politika most meglehetősen nagy és komoly fordulóponthoz érkezett, hiszen egy több évtizede nem alkalmazott módszerhez nyúl vissza: Joe Biden regnáló amerikai elnökként lépett vissza a novemberi megmérettetéstől, helyette a Demokrata elit fog dönteni Trump ellenfeléről. A lehetséges forgatókönyvek mennyisége egyelőre könyvtárnyinak tűnik. Amennyiben jól sikerül a demokraták szemszögéből, akkor egy jó ideig megoldódhat a párton belüli generációváltás kérdése. Ha rosszul sikerül, akkor már ideje korán elhasználódik egy ifjú titán. Hónapokon belül minden kiderül.